![\"\"](\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/201204\/nem_ertikszedmak.jpg\")
Nemr\u00e9g jelent meg Szedm\u00e1k Andr\u00e1s \u201eMi az igazs\u00e1g? Az evol\u00faci\u00f3 mint biol\u00f3giai k\u00e9ptelens\u00e9g\u201d c\u00edm\u0171 k\u00f6nyve (Agap\u00e9 kiad\u00f3<\/a>). A szerz\u0151, \u00e1ll\u00edt\u00e1sa szerint, „term\u00e9szettudom\u00e1nyos \u00e9s teol\u00f3giai” szempontb\u00f3l szeretn\u00e9 bemutatni az evol\u00faci\u00f3 „k\u00e9ptelens\u00e9g\u00e9t”. Gyorsan beszereztem egy p\u00e9ld\u00e1nyt \u00e9s most megpr\u00f3b\u00e1lom elemezni ezeket a bizonyos term\u00e9szettudom\u00e1nyos \u00e9rveket. A vall\u00e1sos \u00e9rveket term\u00e9szetesen nem bolygatn\u00e1m, de igaz\u00e1n felcsig\u00e1zott a szerz\u0151 \u00e1ll\u00edt\u00e1sa, miszerint: „A tudom\u00e1nyos k\u00e9rd\u00e9sekhez val\u00f3 hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1sunkban alapjaiban objekt\u00edvek k\u00edv\u00e1nunk maradni.”<\/em> (9. old) L\u00e1ssuk, mennyire teljes\u00edti a szerz\u0151 saj\u00e1t v\u00e1llal\u00e1s\u00e1t! Az apraj\u00e1t a v\u00e9g\u00e9re tettem, annak, aki esetleg szeretn\u00e9 bogar\u00e1szni, mit tal\u00e1ltam olvas\u00e1s k\u00f6zben. (Miel\u0151tt valaki megk\u00e9rdezni, sz\u00e1nd\u00e9kosan hoztam Wikipedi\u00e1s hivatkoz\u00e1sokat ahol csak tudtam, nehogy azzal lehessen v\u00e1dolni, hogy a k\u00edv\u00fcl\u00e1ll\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra hozz\u00e1f\u00e9rhetetlen anyagokb\u00f3l dolgozok.)<\/p>\n<\/p>\n
<\/p>\n
A k\u00f6nyv eleje \u00e9s v\u00e9ge t\u00f6m\u00e9ny vall\u00e1si fejteget\u00e9seket tartalmaz, olyan \u00e1ll\u00edt\u00e1sokkal, amik el\u00e9g j\u00f3l megvil\u00e1g\u00edtj\u00e1k a kreacionizmus gy\u00f6kereit \u00e9s SZA mozgat\u00f3rug\u00f3it:<\/p>\n
„Ha Isten evol\u00faci\u00f3 \u00fatj\u00e1n teremtett volna, akkor az evol\u00faci\u00f3 g\u00e9nszint\u0171 mechanizmusai (mut\u00e1ci\u00f3, rekombin\u00e1ci\u00f3, g\u00e9ntranszfer) teremt\u00e9si aktusok lenn\u00e9nek. Ez ism\u00e9t felvetn\u00e9 Isten t\u00f6k\u00e9letlens\u00e9g\u00e9t \u00e9s folytonos t\u00e9ved\u00e9s\u00e9t…” <\/em>(40. old)<\/span><\/p>\n „… a hit Isten Orsz\u00e1g\u00e1ba jut\u00e1sunk \u00e9s \u00fcdv\u00f6ss\u00e9g\u00fcnk felt\u00e9tele.” <\/em>(43. old)<\/span><\/p>\n „Majomemberek eset\u00e9n \u00e9rtelmetlen lenne a b\u0171nbees\u00e9s k\u00e9rd\u00e9se…”<\/em> (37. old)<\/span><\/p>\n „A Bibli\u00e1ban r\u00f6gz\u00edtett teremt\u00e9sben nem szerepel folyamatos \u00e1talakul\u00e1s…”<\/em> (37. old)<\/span><\/p>\n „A Biblia teljesen egy\u00e9rtelm\u0171en \u00e1ll\u00edtja, hogy az Isten hozott l\u00e9tre mindent, \u0151 alkotta meg az \u00e9letet \u00e9s mag\u00e1t az embert is.” <\/em>(20. old)<\/span><\/p>\n „Ha az evol\u00faci\u00f3 megt\u00f6rt\u00e9nt volna, akkor ez azt jelenten\u00e9, hogy Isten t\u00f6bb milli\u00e1rd \u00e9vig v\u00e1rt volna arra, hogy l\u00e9lekkel \u00e9s szellemmel meg\u00e1ldott, \u00f6ntudatos emberi l\u00e9nyt teremtsen.”<\/em> (39. old)<\/span><\/p>\n „… az evol\u00faci\u00f3t sem a Szent\u00edr\u00e1sb\u00f3l, sem a Szent Hagyom\u00e1nyb\u00f3l, sem az egyh\u00e1zaty\u00e1k \u00edr\u00e1s\u00e1b\u00f3l, sem a kinyilatkoztat\u00e1sb\u00f3l nem lehet kik\u00f6vetkeztetni.”<\/em> (59. old)<\/span><\/p>\n „A hit \u00e9s a tud\u00e1s is Istent\u0151l ered, ez\u00e9rt nem mondhatnak ellent egym\u00e1snak, \u00edgy a filoz\u00f3fia, a teol\u00f3gia \u00e9s minden m\u00e1s tudom\u00e1ny\u00e1g igazs\u00e1gai azonosak kell, hogy legyenek. Ha valahol ellent\u00e9t mutatkozik, az kiz\u00e1r\u00f3lag emberi t\u00e9ved\u00e9sb\u0151l sz\u00e1rmazik.”<\/em> (51. old)<\/span><\/p>\n \n Ha elolvassuk Charles Darwin A fajok eredete<\/a> c\u00edm\u0171 munk\u00e1j\u00e1t, tapasztalhatjuk, hogy maga Darwin sohasem \u00e1ll\u00edtotta, hogy az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek „fejletts\u00e9gi sorba” \u00e1ll\u00edthat\u00f3ak lenn\u00e9nek. S\u0151t, eg\u00e9szen pontosan a k\u00f6nyv egy r\u00e9sz\u00e9t annak szentelte, hogy lesz\u00e1moljon a „fejletts\u00e9g” fogalm\u00e1val is. Tanuls\u00e1gos r\u00e9szeket lehet tal\u00e1lni a k\u00f6nyv\u00e9ben kis keresg\u00e9l\u00e9s ut\u00e1n:<\/p>\n „Ha a kifejlett egyed k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le szerveinek differenci\u00e1lts\u00e1gi \u00e9s specializ\u00e1lts\u00e1gi fok\u00e1t tekintj\u00fck a magas szervezetts\u00e9g m\u00e9rc\u00e9j\u00e9nek (\u00e9s ez az \u00e9rtelmi k\u00e9pess\u00e9geket meghat\u00e1roz\u00f3 agy fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t is mag\u00e1ban foglalja), akkor a term\u00e9szetes kiv\u00e1laszt\u00e1s nyilv\u00e1nval\u00f3an e m\u00e9rt\u00e9k fel\u00e9 vezet: minden fiziol\u00f3gus elismeri ugyanis, hogy a szervek specializ\u00e1ci\u00f3ja, mivel funkci\u00f3jukat \u00edgy jobban l\u00e1tj\u00e1k el, valamennyi \u00e9l\u0151l\u00e9nynek a haszn\u00e1ra v\u00e1lik. Ez\u00e9rt a specializ\u00e1ci\u00f3 fel\u00e9 ir\u00e1nyul\u00f3 v\u00e1ltoz\u00e1sok felhalmoz\u00f3d\u00e1sa a term\u00e9szetes kiv\u00e1laszt\u00e1s hat\u00e1sk\u00f6r\u00e9be tartozik. M\u00e1sfel\u0151l azonban, figyelembe v\u00e9ve, hogy minden \u00e9l\u0151l\u00e9ny m\u00e9rtani haladv\u00e1ny szerint t\u00f6rekszik szaporodni \u00e9s a term\u00e9szet h\u00e1ztart\u00e1s\u00e1ban minden szabad vagy kev\u00e9sb\u00e9 j\u00f3l elfoglalt helyet megh\u00f3d\u00edtani, azt l\u00e1thatjuk, hogy a term\u00e9szetes kiv\u00e1laszt\u00e1s olyan helyzethez is fokozatosan hozz\u00e1idom\u00edthat egy \u00e9l\u0151l\u00e9nyt, amelyben egyes szervek feleslegess\u00e9 vagy haszontalann\u00e1 v\u00e1lnak. Ezekben az esetekben a szervez\u0151d\u00e9s l\u00e9pcs\u0151fokain visszafel\u00e9 haladunk.” C. Darwin<\/em><\/p>\n „Az, hogy eg\u00e9szen k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00edpus\u00fa \u00e9l\u0151l\u00e9nyeket a fejletts\u00e9g szempontj\u00e1b\u00f3l \u00f6sszehasonl\u00edtsunk, rem\u00e9nytelen. Ki tudn\u00e1 p\u00e9ld\u00e1ul eld\u00f6nteni, hogy a tintahal fejlettebb-e, vagy a m\u00e9h \u2013 amelyr\u0151l von Baer azt tartotta, hogy \u201eval\u00f3j\u00e1ban fejlettebb a halakn\u00e1l, ha m\u00e1sf\u00e9le is\u201d.” C. Darwin<\/em><\/p>\n De elolvashatjuk Hrask\u00f3 G\u00e1bor evol\u00faci\u00f3s \u201ek\u00e9rdezz-felelek<\/a>\u201d (ez c\u00edm?)\u00edr\u00e1s\u00e1t is:<\/p>\n „Az evol\u00faci\u00f3 cs\u00facs\u00e1t jelenti-e az ember?<\/em><\/p>\n Nem, az elfogadott szeml\u00e9let az, hogy az evol\u00faci\u00f3 folyamat\u00e1t nem valami \u00e1ltal\u00e1nos, folyamatos t\u00f6k\u00e9letesed\u00e9snek fogjuk fel (az \u00fagynevezett evol\u00faci\u00f3s l\u00e9tra elm\u00e9let), hanem \u00e1lland\u00f3 v\u00e1ltoz\u00e1snak, amelynek ir\u00e1nya a mindenkori, v\u00e1ltoz\u00f3 k\u00f6rnyezeti felt\u00e9telekhez val\u00f3 igazod\u00e1s. Az evol\u00faci\u00f3 sor\u00e1n k\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl megfigyelhet\u0151 egyfajta \u00e1tlagos komplexit\u00e1s-n\u00f6veked\u00e9s, de ez csak tendenciak\u00e9nt foghat\u00f3 fel, el\u0151fordulnak egyszer\u0171s\u00f6d\u00e9ssel j\u00e1r\u00f3 fejl\u0151d\u00e9si folyamatok is. Az a k\u00e9rd\u00e9s, hogy melyik faj a legt\u00f6k\u00e9letesebb – azaz a fejl\u0151d\u00e9s cs\u00facsa – \u00e9rtelmetlen; b\u00e1rminem\u0171 ilyen oszt\u00e1lyoz\u00e1s mesters\u00e9ges. Minden olyan faj, amely jelenleg \u00e9l, ugyan\u00fagy sikeresen lek\u00fczd\u00f6tte a neh\u00e9zs\u00e9geket az elm\u00falt 4 milli\u00e1rd \u00e9v alatt, mint a Homo sapiens.”<\/em><\/p>\n \u00c9ppen ez\u00e9rt a biol\u00f3gi\u00e1ban \u00e9rtelmetlen a „fejletts\u00e9g” fogalma, hiszen semmilyen elfogadott m\u00f3dszer sincs a m\u00e9r\u00e9s\u00e9re vagy \u00e9l\u0151l\u00e9nyek k\u00f6zti \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1s\u00e1ra. P\u00e9ld\u00e1ul a kukorica genom kb. harminck\u00e9tezer feh\u00e9rjek\u00f3dol\u00f3 g\u00e9nt tartalmaz, az emberi genom viszont csak huszonh\u00e1romezret. Akkor a kukorica fejlettebb? \u00c9pp ez\u00e9rt furcs\u00e1llom, hogy Szedm\u00e1k Andr\u00e1s (SZA) m\u00e1r a bevezet\u0151ben vastagon szedve emeli ki, hogy: „T\u00e9vesnek tartjuk az elk\u00e9pzel\u00e9st, hogy az \u00e9let \u00f6nmag\u00e1t\u00f3l keletkezett \u00e9s fokozatos fejl\u0151d\u00e9st mutat.”<\/em> (10. oldal) Val\u00f3ban Charles Darwin m\u00e1r sz\u00e1z\u00f6tven \u00e9vvel ezel\u0151tt \u00e9ppen amellett \u00e9rvelt, hogy az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek semmilyen meghat\u00e1rozhat\u00f3 ir\u00e1nyba tart\u00f3 fejl\u0151d\u00e9st sem mutatnak, csak v\u00e1ltoznak, ek\u00f6zben egyszer\u0171s\u00f6dhetnek vagy bonyol\u00f3dhatnak, ahogy \u00e9ppen el\u0151ny\u00f6sebb nekik. Sz\u00f3val j\u00f3 lenne tudni, kik k\u00e9pviselik ezt az elk\u00e9pzel\u00e9st, amivel SZA nem \u00e9rt egyet, mert a biol\u00f3gusok pont nem.<\/p>\n Sajnos a „fejletts\u00e9g” fogalm\u00e1ra SZA sem ad haszn\u00e1lhat\u00f3 meghat\u00e1roz\u00e1st, de ez nem zavarja abban, hogy erre \u00e9p\u00edtse majdnem minden \u00e9rvel\u00e9s\u00e9t. Mert ugye, hogy egy evol\u00faci\u00f3s folyamat v\u00e9g\u00e9n az \u00e9l\u0151l\u00e9ny „fejlettebb”-e mint az elej\u00e9n, legink\u00e1bb \u00fagy lehet eld\u00f6nteni, ha megm\u00e9rj\u00fck a k\u00e9t \u00e1llapot „fejletts\u00e9g\u00e9t” \u00e9s \u00f6sszehasonl\u00edtjuk azokat. Erre sajnos semmilyen haszn\u00e1lhat\u00f3 m\u00f3dszert sem ad, de az\u00e9rt kijelenti, hogy „… az \u00faj faj nem lesz min\u0151s\u00e9gileg fejlettebb vagy l\u00e9nyegesen elt\u00e9r\u0151 a kiindul\u00f3 popul\u00e1ci\u00f3 egyedei szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l. „<\/em> (96. old). Sajnos azt nem mondja meg, mikor lenne egy \u00e9l\u0151l\u00e9ny „min\u0151s\u00e9gileg fejlettebb” vagy \u00e9ppen „l\u00e9nyegesen elt\u00e9r\u0151”. (Valahol utal ugyan r\u00e1, hogy \u00faj szervek kialakul\u00e1sa jelenten\u00e9 a fejl\u0151d\u00e9st, de akkor p\u00e9ld\u00e1ul egy ember sem fejlettebb egy csimp\u00e1nzn\u00e1l, mert nincs egyetlen \u00faj szerve sem, teh\u00e1t ezt a meghat\u00e1roz\u00e1st \u0151 maga sem haszn\u00e1lja. A 271-280. oldalon SZA negyvenkilenc jelleget sorol fel, amiben szerinte az ember k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik a majmokt\u00f3l, de ezek k\u00f6z\u00f6tt egyetlen \u00faj szervet sem eml\u00edt, r\u00e1ad\u00e1sul bakt\u00e9riumok fejl\u0151d\u00e9s\u00e9r\u0151l is \u00edr a 202. oldalon, akiknek egysejt\u0171ek l\u00e9v\u00e9n szervei eleve nem lehetnek.)<\/p>\n Sajnos az evol\u00faci\u00f3 fogalm\u00e1val \u00e9ppen \u00fagy probl\u00e9m\u00e1k vannak, mint a „fejletts\u00e9ggel”: „A biol\u00f3gi\u00e1ban az evol\u00faci\u00f3 alatt folyamatos v\u00e1ltoz\u00e1sok olyan sorozat\u00e1t \u00e9rtik, amelynek sor\u00e1n bizonyos popul\u00e1ci\u00f3k \u00f6r\u00f6kl\u0151d\u0151 jellegei nemzed\u00e9kr\u0151l nemzed\u00e9kre v\u00e1ltoznak. M\u00e1s megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sben az evol\u00faci\u00f3 a popul\u00e1ci\u00f3knak a v\u00e1ltoz\u00f3 k\u00f6rnyezeti felt\u00e9telekhez val\u00f3 alkalmazkod\u00e1sa, amelyet g\u00e9n\u00e1llom\u00e1nyuk, ezek kereszt\u00fcl tulajdons\u00e1gaik megv\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1val \u00e9rik el, <\/em>oly m\u00f3don, hogy hogy egyre fejlettebb fajok alakulnak ki. <\/span><\/em>” <\/em>(95. oldal) Ha elolvassuk a Wikipedia „evol\u00faci\u00f3” sz\u00f3cikk\u00e9t<\/a> azt tapasztaljuk, hogy SZA meghat\u00e1roz\u00e1sa majdnem bet\u0171 szerint egyezik az els\u0151 k\u00e9t mondat\u00e1val, kiv\u00e9ve az \u00e1ltalam al\u00e1h\u00fazott f\u00e9lmondatot, ami \u00fagy t\u0171nik SZA betold\u00e1sa (a Wikipedi\u00e1n nem tal\u00e1lhat\u00f3 meg). Vajon mi\u00e9rt \u00e9rezte sz\u00fcks\u00e9g\u00e9t ennek a betold\u00e1snak? Annak f\u00e9ny\u00e9ben furcsa ez, hogy mint l\u00e1ttuk, m\u00e1r Darwin is a „fejletts\u00e9g” ellen \u00e9rvelt \u00e9s eredetileg sem \u00fagy hat\u00e1rozta meg az evol\u00faci\u00f3t, mint ami valamilyen ir\u00e1nyba tartana. <\/span><\/p>\n Ett\u0151l gy\u00f6keresen elt\u00e9r\u0151 meghat\u00e1roz\u00e1sokat is olvashatunk a k\u00f6nyvben, p\u00e9ld\u00e1ul a negyven\u00f6t\u00f6dik oldalon: <\/span>„A darwinist\u00e1k sz\u0171kebb \u00e9rtelemben folyamatos v\u00e1ltoz\u00e1sok olyan sorozat\u00e1t \u00e9rtik alatta, amelynek sor\u00e1n az \u00e9lettelenb\u0151l v\u00e9letlenek k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel \u00e9l\u0151 keletkezett, valamint bizonyos popul\u00e1ci\u00f3k … \u00f6r\u00f6kl\u0151d\u0151 jellegei nemzed\u00e9kr\u0151l nemzed\u00e9kre v\u00e1ltoznak.”<\/em> Sajnos arra nem mutat p\u00e9ld\u00e1t a szerz\u0151, hogy kik is azok a „darwinist\u00e1k”, akik ezt \u00e1ll\u00edtj\u00e1k. Ha k\u00f6r\u00fcln\u00e9z\u00fcnk az interneten, zavar\u00f3 m\u00f3don, ezt pont nem tal\u00e1ljuk. P\u00e9ld\u00e1ul Hrask\u00f3 G\u00e1bor \u201eevol\u00faci\u00f3s k\u00e9rdezz-felelek<\/a>\u201d \u00edr\u00e1s\u00e1ban is foglalkozik a k\u00e9rd\u00e9ssel: <\/span>„-Megmagyar\u00e1zza az evol\u00faci\u00f3elm\u00e9let, hogy hogyan keletkezett az \u00e9let?<\/em><\/p>\n -Nem, azt nem! Az evol\u00faci\u00f3elm\u00e9let – pontosabban a term\u00e9szetes kiv\u00e1laszt\u00f3d\u00e1s elve – abb\u00f3l a felt\u00e9telez\u00e9sb\u0151l indul ki, hogy m\u00e1r l\u00e9teznek az evol\u00faci\u00f3 alanyai …”<\/em><\/p>\n De\u00e1k P\u00e9ter meghat\u00e1roz\u00e1sa<\/a> szerint: <\/span>„A biol\u00f3giai evol\u00faci\u00f3 az \u00e9l\u0151l\u00e9nycsoportok \u00f6r\u00f6kl\u0151d\u0151 tulajdons\u00e1gainak egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151 gener\u00e1ci\u00f3kon kereszt\u00fcl bek\u00f6vetkez\u0151 v\u00e1ltoz\u00e1sa (m\u00f3dosul\u00e1sa). … Fontos azt is kihangs\u00falyozni, hogy mi az, ami nyilv\u00e1nval\u00f3an nem evol\u00faci\u00f3: Big Bang, az \u00e9let eredete, term\u00e9szetfeletti l\u00e9ny(ek) l\u00e9t\u00e9nek tagad\u00e1sa, vagy a moralit\u00e1s tagad\u00e1sa.”<\/em><\/p>\n No, de ne akadjunk fenn apr\u00f3s\u00e1gokon! Ha viszont a szerz\u0151 tiszt\u00e1ban van ezzel, akkor a bevezet\u0151b\u0151l id\u00e9zett mondat csak m\u00e9g \u00e9rthetetlenebb\u00e9 v\u00e1lik, mivel ebb\u0151l el\u00e9g egy\u00e9rtelm\u0171, hogy az evol\u00faci\u00f3 elm\u00e9lete nem magyar\u00e1zza az els\u0151 \u00e9l\u0151l\u00e9ny l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9t, evol\u00faci\u00f3r\u00f3l csak onnant\u00f3l besz\u00e9lhet\u00fcnk, amikort\u00f3l m\u00e1r a tulajdons\u00e1gaikat az ut\u00f3daikra \u00f6r\u00f6k\u00edt\u0151 j\u00f3sz\u00e1gok l\u00e9teznek. Akkor viszont mit akar az \u00e9let kialakul\u00e1s\u00e1val? Mert ugye ezzel a k\u00e9rd\u00e9ssel az abiogenezis foglalkozik. El\u0151 is ker\u00fcl a dolog (96. old), de ezt az \u00f6nellentmond\u00e1st kurt\u00e1n-furcs\u00e1n lez\u00e1rja: <\/span>„Harmadr\u00e9szt az evol\u00faci\u00f3 alatt \u00e9rtik m\u00e9g annak a kutat\u00e1s\u00e1t is, ami szorosan v\u00e9ve az \u00fan. abiogenezishez tartozik: az \u00e9let hogyan j\u00f6tt l\u00e9tre f\u00f6ldi k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt \u00e9lettelen anyagb\u00f3l.”<\/em> Mint l\u00e1tjuk, akad olyan fejezet, ahol a szerz\u0151 bel\u00e1tja, hogy az abiogenezis nem azonos az evol\u00faci\u00f3val, de a k\u00f6nyv nagy r\u00e9sz\u00e9ben valami\u00e9rt m\u00e9gis egyk\u00e9nt kezeli a kett\u0151t. <\/span><\/p>\n Enn\u00e9l meredekebb \u00e1ll\u00edt\u00e1sok is megjelennek ebben a k\u00f6nyvben, p\u00e9ld\u00e1ul: <\/span>„Az evol\u00faci\u00f3elm\u00e9letr\u0151l tudjuk, hogy azt is hangoztatja: k\u00e9pes megmagyar\u00e1zni az eredetet, a vil\u00e1gegyetemben tal\u00e1lhat\u00f3 \u00f6sszes jelens\u00e9g elrendez\u00e9s\u00e9t \u00e9s fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t an\u00e9lk\u00fcl, hogy sz\u00fcks\u00e9ge lenne egy term\u00e9szetfeletti teremt\u0151re;”<\/em> (47. old) <\/span>„Ezzel szemben a hat\u00e1sk\u00f6r\u00e9t folyton t\u00fall\u00e9p\u0151 evol\u00faci\u00f3elm\u00e9let m\u00e1st sem tesz, mint abszurdabbn\u00e1l abszurdabb elm\u00e9leteket gy\u00e1rt a vil\u00e1g \u00e9s az \u00e9let kialakul\u00e1s\u00e1val kapcsolatban.”<\/em> (19. old) Mondjuk igaz\u00e1n \u00e9rdekelne egy forr\u00e1s arr\u00f3l, hogy mikor \u00e9s ki \u00e1ll\u00edtotta, hogy az evol\u00faci\u00f3 a magyar\u00e1zata mondjuk a gravit\u00e1ci\u00f3nak vagy a Doppler-hat\u00e1snak. Ez am\u00fagy az eg\u00e9sz k\u00f6nyvre jellemz\u0151, a leghajmereszt\u0151bb v\u00e1dakkal illeti a biol\u00f3gusokat, de sajnos forr\u00e1st nem hoz r\u00e1juk. Ha kicsit tov\u00e1bb olvassuk a k\u00f6nyvet, a szerz\u0151 m\u00e9g ink\u00e1bb belegabalyodik ebbe a dologba, k\u00e9s\u0151bb egy\u00e9rtelm\u0171en lesz\u00f6gezi: „<\/span>Mivel az \u00e1ltal\u00e1nosan elfogadott elm\u00e9let szerint a popul\u00e1ci\u00f3 g\u00e9nk\u00e9szlet\u00e9nek id\u0151beli v\u00e1ltoz\u00e1sa maga az evol\u00faci\u00f3…<\/em>” (133. old) Itt m\u00e1r nincs se fejl\u0151d\u00e9s se abiogenezis se a vil\u00e1gegyetemben tal\u00e1lhat\u00f3 \u00f6sszes jelens\u00e9g. Ha ez az evol\u00faci\u00f3 \u00e1ltal\u00e1nosan elfogadott meghat\u00e1roz\u00e1sa, akkor az \u00f6sszes t\u00f6bbi (abiognezeis, fejl\u0151d\u00e9s) micsoda? Mert a k\u00f6nyvben t\u00f6bb, egym\u00e1snak r\u00e9szben vagy eg\u00e9szben ellentmond\u00f3 meghat\u00e1roz\u00e1st ad az evol\u00faci\u00f3 fogalm\u00e1ra. <\/span><\/p>\n Maradjunk annyiban, hogy az evol\u00faci\u00f3 folyamata az \u00e9l\u0151l\u00e9nycsoportok \u00f6r\u00f6kl\u00f6tt tulajdons\u00e1gainak id\u0151beli v\u00e1ltoz\u00e1sa. Hogy ez hogyan t\u00f6rt\u00e9nik, annak a magyar\u00e1zata az evol\u00faci\u00f3 elm\u00e9lete: Ahhoz, hogy egy rendszerben meginduljon az evol\u00faci\u00f3, h\u00e1rom felt\u00e9telnek kell teljes\u00fclnie:<\/p>\n 1) Az egyedek szaporodjanak \u00e9s saj\u00e1t tulajdons\u00e1gaikat az ut\u00f3daikra kell \u00f6r\u00f6k\u00edts\u00e9k. Az els\u0151 pont az \u00f6r\u00f6kl\u0151d\u00e9s<\/span><\/span>, az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek saj\u00e1t genomjukban hordozz\u00e1k a fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00fckh\u00f6z sz\u00fcks\u00e9ges adatt\u00f6meget. A m\u00e1sodik a mut\u00e1ci\u00f3<\/span><\/span>, az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek \u00f6r\u00f6k\u00edt\u0151 anyaga id\u0151nk\u00e9nt v\u00e9letlenszer\u0171en megv\u00e1ltozik, ezeket a v\u00e1ltoz\u00e1sokat mut\u00e1ci\u00f3knak nevezz\u00fck. A harmadik maga a szelekci\u00f3<\/span>, ami annyit jelent, hogy k\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e9l\u0151l\u00e9ny nem azonos es\u00e9llyel szaporodik, a viszonylag el\u0151ny\u00f6sebb tulajdons\u00e1gokkal b\u00edr\u00f3k t\u00f6bb ut\u00f3dot hoznak l\u00e9tre, a viszonylag h\u00e1tr\u00e1nyosabb tulajdons\u00e1gokkal rendelkez\u0151k kevesebb ut\u00f3dnak adhatj\u00e1k tov\u00e1bb saj\u00e1t g\u00e9njeiket. Ez az evol\u00faci\u00f3 m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek alapvet\u0151 modellje. A biol\u00f3gusok azt \u00e1ll\u00edtj\u00e1k, hogy ha egy rendszer elemei ezt a h\u00e1rom felt\u00e9telt teljes\u00edtik, megindul benne az evol\u00faci\u00f3. Legyenek az egyedei sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes programok vagy \u00e9l\u0151l\u00e9nyek, v\u00e1ltozni kezdenek, alkalmazkodnak a k\u00f6rnyezet\u00fckh\u00f6z, \u00faj m\u0171k\u00f6d\u00e9sek alakulnak ki benn\u00fck. Ha csak egyik is hi\u00e1nyzik, nem m\u0171k\u00f6dik az evol\u00faci\u00f3. A zseb\u00f3ra, motorgy\u00e1r, vagy b\u00e1rmilyen m\u00e1s rendszer, ami ezt a h\u00e1rom egyszer\u0171 felt\u00e9telt nem teljes\u00edti, eleve nem evolv\u00e1l, az\u00e9rt, mert nem rak toj\u00e1st vagy nem sz\u00fcl kis zseb\u00f3r\u00e1kat, gy\u00e1rakat. Ezekr\u0151l nem is \u00e1ll\u00edtja a biol\u00f3gia, hogy m\u0171k\u00f6dne benn\u00fck az evol\u00faci\u00f3.<\/p>\n Sajnos hamar kider\u00fcl, hogy a szok\u00e1sos probl\u00e9m\u00e1ba \u00fctk\u00f6z\u00fcnk, amikor SZA megpr\u00f3b\u00e1lja egyszer\u0171en elmagyar\u00e1zni az evol\u00faci\u00f3 lehetetlens\u00e9g\u00e9t: <\/span>„Az eg\u00e9sz evol\u00faci\u00f3s jelens\u00e9g k\u00e9ptelens\u00e9ge egyszer\u0171en \u00e9s j\u00f3l szeml\u00e9ltethet\u0151 a k\u00f6vetkez\u0151 p\u00e9ld\u00e1val: ha egy csom\u00f3, egy\u00e9bk\u00e9nt egybeill\u0151 alkatr\u00e9szt berakunk egy zs\u00e1kba, \u00e9s r\u00e1zzuk, p\u00f6rgetj\u00fck … soha sem fog semmilyen szerkezet \u00f6sszerak\u00f3dni bel\u0151le.”<\/em> (45.-46. old) Magyar\u00e1n SZA \u00fagy akarja szeml\u00e9ltetni az evol\u00faci\u00f3 „k\u00e9ptelens\u00e9g\u00e9t”, hogy fog egy rendszert, ami \u00e9ppen nem teljes\u00edti az evol\u00faci\u00f3 h\u00e1rom alapfelt\u00e9tel\u00e9t, majd kijelenti hogy az nem evolv\u00e1l. De \u00e1ll\u00edtotta valaki, hogy evolv\u00e1lni fog? A biol\u00f3gia mind\u00f6ssze annyit \u00e1ll\u00edt, hogy a fenti h\u00e1rom felt\u00e9telnek megfelel\u0151 rendszerek evolv\u00e1lnak, az \u00f6sszes t\u00f6bbi nem. Hogy kicsit \u00e9rz\u00e9keltessem a „modell” \u00e9rtelmetlens\u00e9g\u00e9t, gondoljuk kicsit tov\u00e1bb! Az alkatr\u00e9szekkel teli zs\u00e1kunkban sz\u00fcletnek \u00faj alkatr\u00e9szek? Bizony nem. Akkor ebb\u0151l ugyanezzel a logik\u00e1val az k\u00f6vetkezik, hogy a „sz\u00fclet\u00e9scionist\u00e1k” csak hazudnak, amikor azt \u00e1ll\u00edtj\u00e1k, hogy a kisbab\u00e1k az anyjuk m\u00e9h\u00e9b\u0151l j\u00f6nnek? Ugyan\u00edgy az alkatr\u00e9szek mennyi id\u0151 alatt halnak \u00e9hen, ha nem kapnak enni? Nyilv\u00e1n soha. Akkor ebb\u0151l az k\u00f6vetkezik, hogy az „ev\u00e9scionist\u00e1k” hazudnak amikor azt \u00e1ll\u00edtj\u00e1k, hogy enn\u00fcnk kell ahhoz, hogy \u00e9letben maradjunk? Nyilv\u00e1n ezek h\u00fclyes\u00e9gek, egy mar\u00e9k f\u00e9malkatr\u00e9sz nem j\u00f3 modellje sem az anyagcser\u00e9nek, sem a szaporod\u00e1snak. De akkor mi\u00e9rt gondolja a szerz\u0151, hogy \u00e9ppen az evol\u00faci\u00f3nak lenne ez j\u00f3 modellje? <\/span><\/p>\n Term\u00e9szetesen nem lenne teljes az evol\u00faci\u00f3ellenes gy\u0171jtem\u00e9ny a k\u00f6telez\u0151 hatv\u00e1nyoz\u00e1sok n\u00e9lk\u00fcl. R\u00f6viden az \u00e9rv annyi, hogy egy feh\u00e9rje \u00e1tlagosan h\u00e1romsz\u00e1z aminosavb\u00f3l \u00e1ll, ha mindegyik helyre h\u00faszf\u00e9le aminosav \u00e9p\u00fclhet be, akkor a feh\u00e9rje „l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9nek az es\u00e9lye” h\u00fasz a m\u00ednusz h\u00e1romsz\u00e1zadikon. H\u0171ha, ez nem lehet v\u00e9letlen! Ez az \u00e9rvel\u00e9s teljesen \u00e1ltal\u00e1nos, annak ellen\u00e9re, hogy k\u00e9t b\u0151d\u00fcletes hib\u00e1t tartalmaz:<\/p>\n 1) Egy adott m\u0171k\u00f6d\u00e9st nem csak egy feh\u00e9rje k\u00e9pes ell\u00e1tni. Nyilv\u00e1n, ha egy adott feladatot egyn\u00e9l t\u00f6bb feh\u00e9rje k\u00e9pes ell\u00e1tni, az azt jelenti, hogy a m\u0171k\u00f6d\u0151k\u00e9pes feh\u00e9rj\u00e9k mennyis\u00e9g\u00e9vel ar\u00e1nyosan n\u0151 az es\u00e9lye annak, hogy egy aminosavakb\u00f3l v\u00e9letlenszer\u0171en \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtott feh\u00e9rje \u00e9ppen azt a m\u0171k\u00f6d\u00e9st v\u00e9gzi. Hogy egy val\u00f3s p\u00e9ld\u00e1t<\/a> is mutassak: Ebben a k\u00eds\u00e9rletben hetven\u00f6t b\u00e1zisp\u00e1r hossz\u00fas\u00e1g\u00fa v\u00e9letlenszer\u0171en l\u00e9trehozott DNS szakaszokat haszn\u00e1ltak \u00e9s azt vizsg\u00e1lt\u00e1k, ezek k\u00f6z\u00fcl h\u00e1ny k\u00e9pes elpuszt\u00edtani az E. coli<\/em> bakt\u00e9riumokat. Ha SZA m\u00f3dszer\u00e9t haszn\u00e1ljuk, akkor 25 aminosav hossz\u00fas\u00e1g\u00fa peptidek eset\u00e9n<\/span> h\u00fasz a huszon\u00f6t\u00f6diken k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 v\u00e1ltozat lehets\u00e9ges bel\u0151l\u00fck, az olyan 1032<\/sup> nagys\u00e1grend\u0171 sz\u00e1m, vagyis \u00edgy egy antimikrobi\u00e1lis peptid l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9nek az es\u00e9lye SZA szerint 1:10-32<\/sup>. Ezzel szemben az elv\u00e9gzett k\u00eds\u00e9rletben sz\u00e1zezer v\u00e9letlenszer\u0171en el\u0151\u00e1ll\u00edtott peptidet vizsg\u00e1ltak meg, ezek k\u00f6z\u00fcl hatnak volt antimikr\u00f3bi\u00e1lis hat\u00e1sa, vagyis ez a m\u0171k\u00f6d\u00e9s 1:10-5<\/sup> es\u00e9llyel jelenik meg, ami k\u00f6sz\u00f6n\u0151viszonyban sincs az elm\u00e9leti \u00faton sz\u00e1m\u00edtott 1:10-32 <\/sup>es\u00e9llyel, \u00edgy ennek a sz\u00e1molgat\u00e1snak semmi \u00e9rtelme, nagyon durva, huszonh\u00e9t nagys\u00e1grendnyi elt\u00e9r\u00e9st tapasztalunk ebben a p\u00e9ld\u00e1ban a sz\u00e1m\u00edtott \u00e9s a m\u00e9rt \u00e9rt\u00e9kek k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n 2) SZA az evol\u00faci\u00f3 lehetetlens\u00e9g\u00e9r\u0151l akart k\u00f6nyvet \u00edrni. Ehhez k\u00e9pest ebb\u0151l a roppant magvas fejteget\u00e9sb\u0151l egy valami hi\u00e1nyzik: Az evol\u00faci\u00f3. Abb\u00f3l a modellb\u0151l, hogy oldott aminosavakb\u00f3l hirtelen \u00f6ssze\u00e1ll egy m\u0171k\u00f6d\u0151k\u00e9pes feh\u00e9rje, csak h\u00e1rom apr\u00f3 dolog hi\u00e1nyzik: Az \u00f6r\u00f6kl\u0151d\u00e9s, a mut\u00e1ci\u00f3kkal kialakult v\u00e1ltoz\u00e9konys\u00e1g \u00e9s a szelekci\u00f3s nyom\u00e1s, vagyis az evol\u00faci\u00f3 h\u00e1rom alapfelt\u00e9tele. Az\u00e9 az evol\u00faci\u00f3\u00e9, amivel azok a cs\u00fanya „evolucionist\u00e1k” a ma ismert feh\u00e9rjek\u00f3dol\u00f3 g\u00e9nek l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9t magyar\u00e1zz\u00e1k. Sz\u00f3val SZA \u00e9rve tulajdonk\u00e9ppen \u00fagy hangzik, hogy az „evolucionist\u00e1knak” az evol\u00faci\u00f3n k\u00edv\u00fcl, amit \u0151 valami\u00e9rt eleve nem vesz sz\u00e1m\u00edt\u00e1sba, semmi m\u00e1s magyar\u00e1zatuk sincs a ma ismert feh\u00e9rjek\u00f3dol\u00f3 g\u00e9nek kialakul\u00e1s\u00e1ra. Igen, ugyanis ez a bizonyos magyar\u00e1zat \u00e9ppen az evol\u00faci\u00f3, B tervr\u0151l nem tudok.<\/p>\n Ugyanezt az \u00e9rvel\u00e9st s\u00fcti el SZA „a DNS” -r\u0151l is, de a probl\u00e9ma is ugyanez vele: \u0150 annak az es\u00e9ly\u00e9t akarja kisz\u00e1molni, hogy mi t\u00f6rt\u00e9nik, ha oldott nukleotidokat v\u00e9letlenszer\u0171en polimeriz\u00e1lunk, kij\u00f6n-e bel\u0151le egy teljes genom? No, most a v\u00e9letlenszer\u0171en \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtott DNS szekvencia az minden, csak nem evol\u00faci\u00f3. Hol a n\u00e9gymilli\u00e1rd \u00e9vnyi szaporod\u00e1s, a mut\u00e1ci\u00f3, a szelekci\u00f3? Ha j\u00f3l \u00e9rtem, SZA ebben a k\u00f6nyvben az evol\u00faci\u00f3 lehetetlens\u00e9ge mellett akar \u00e9rvelni, de ezt valami\u00e9rt \u00fagy teszi, hogy az eg\u00e9sz fejezetben az evol\u00faci\u00f3t meg sem eml\u00edti, hanem e helyett m\u00e1s, nyilv\u00e1nval\u00f3an nem evol\u00faci\u00f3s folyamatok es\u00e9lyeit sz\u00e1molgatja. Hogy ennek mi k\u00f6ze az evol\u00faci\u00f3hoz, az sajnos a k\u00f6nyvb\u0151l nem der\u00fcl ki.<\/p>\n Egy alapos szerkeszt\u00e9s is r\u00e1f\u00e9rt volna az eg\u00e9sz sz\u00f6vegre. P\u00e9ld\u00e1ul a „Prokari\u00f3ta \u00e9s az eukari\u00f3ta sejt”<\/em> vagy „A n\u00f6v\u00e9nyi \u00e9s \u00e1llati sejt f\u0151bb jellemz\u0151i”<\/em> fejezeteket nyugodtan kihagyhatta volna, semmi k\u00f6z\u00fck az evol\u00faci\u00f3hoz.\u00a0 B\u00e1r a v\u00e9g\u00e9n levonja a k\u00f6vetkeztet\u00e9st: „… senki, sem ember, sem m\u00e1s \u00e9l\u0151l\u00e9ny sem k\u00e9pes parancsot adni a mitokondriumainak, hogy kezdje meg a termin\u00e1lis oxid\u00e1ci\u00f3t. Vagy vajon melyik\u00fcnk k\u00f6z\u00f6lte a lizosz\u00f3m\u00e1ival, hogy kebelezze be a sejtbe ker\u00fclt k\u00f3rokoz\u00f3t? Ugye senki? \u00c9s m\u00e9gis megt\u00f6rt\u00e9nik. Hogy mi\u00e9rt? Az\u00e9rt, mert Isten \u00edgy teremtette meg a vil\u00e1got \u00e9s az \u00e9l\u0151l\u00e9nyeket.”<\/em> (88. old) Mondjuk azt nem \u00edrja le, mi\u00e9rt sz\u00fcks\u00e9gesek az evol\u00faci\u00f3hoz akaratlagosan ir\u00e1ny\u00edtott mitokondriumok, mi\u00e9rt nem evolv\u00e1lhat egy j\u00f3sz\u00e1g, amelyik nem tudja k\u00f6zvetlen\u00fcl szab\u00e1lyozni a mitokondriumaint?<\/p>\n K\u00fcl\u00f6n fejezetet kap a k\u00f6nyvben az \u00e1tmeneti alakok v\u00e9lt hi\u00e1nya. Sajnos r\u00e9szletesen nem foglalkozik vele a szerz\u0151, egyszer\u0171en t\u00f6bbsz\u00f6r egym\u00e1s ut\u00e1n kijelenti, hogy ilyenek nincsenek \u00e9s k\u00e9sz, minden tov\u00e1bbi magyar\u00e1zat n\u00e9lk\u00fcl. P\u00e9ld\u00e1ul a 130. oldalon kijelenti: „Az \u00e1tmeneti forma azt jelenti, hogy hogy l\u00e9tezik olyan \u00e9l\u0151l\u00e9ny, amely pl. f\u00e9lig-meddig puhatest\u0171 de f\u00e9lig gerinces is, vagy f\u00e9lig h\u00fcll\u0151 \u00e9s f\u00e9lig eml\u0151s. Ilyenek azonban a val\u00f3s\u00e1gban nem, csak a k\u00e9pzeletben l\u00e9teznek. T\u00e9ny, hogy \u00e1tmeneti form\u00e1b\u00f3l egyetlen p\u00e9ld\u00e1ny sem \u00e9l most \u00e9s nem is tal\u00e1ltak a r\u00e9g\u00e9szek sem.”<\/em><\/p>\n Az eml\u0151s\u00f6k kialakul\u00e1s\u00e1r\u00f3l eg\u00e9szen r\u00e9szletes ismeretekkel rendelkez\u00fcnk. Az egyik l\u00e9nyeges k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g a h\u00fcll\u0151k \u00e9s az eml\u0151s\u00f6k k\u00f6z\u00f6tt, hogy a h\u00fcll\u0151k \u00e1llkapcsa t\u00f6bb csontb\u00f3l \u00e1ll, az eml\u0151s\u00f6k\u00e9 viszont csak egyb\u0151l, ut\u00f3bbiakn\u00e1l a f\u00f6l\u00f6s csontok m\u00e9rete lecs\u00f6kkent \u00e9s a hall\u00e1sban kaptak \u00faj szerepet, a h\u00fcll\u0151k sz\u00f6gletcsontj\u00e1b\u00f3l lett a dobcsont, az \u00edz\u00fcletcsontjukb\u00f3l pedig a kalap\u00e1cs. Viszont ez a folyamat k\u00f6v\u00fcleteken<\/a> eg\u00e9szen j\u00f3l k\u00f6vethet\u0151, p\u00e9ld\u00e1ul a Morganucodonta<\/a> csoport tagjainak \u00e1llkapcsa egyar\u00e1nt tartalmazta a h\u00fcll\u0151kre jellemz\u0151 csontokat \u00e9s az eml\u0151s\u00f6kre jellemz\u0151 \u00edz\u00fcletet, egy \u00fagynevezett dupla \u00edz\u00fcletben Teh\u00e1t az\u00e9rt ha kicsit alaposabban k\u00f6r\u00fcln\u00e9z\u00fcnk (mondjuk elolvassuk a Wikipedia „Evolution of mammals<\/a>” sz\u00f3cikk\u00e9t), m\u00e9giscsak megtal\u00e1lhatjuk azokat a bizonyos nem l\u00e9tez\u0151 \u00e1tmeneti alakokat.<\/p>\n De mondok egy enn\u00e9l sokkal jobbat is, keress\u00fcnk ma \u00e9l\u0151 \u00e1llatokat, amik es\u00e9llyel p\u00e1ly\u00e1znak erre a c\u00edmre! N\u00e9zz\u00fck meg a kacsacs\u0151r\u0171 eml\u0151st<\/a>! Ez a j\u00f3sz\u00e1g ugye sz\u0151rrel bor\u00edtott, \u00e1lland\u00f3 testh\u0151m\u00e9rs\u00e9klet\u0171 \u00e9s az ut\u00f3dait a tej\u00e9vel t\u00e1pl\u00e1lja. A bels\u0151 f\u00fcle az eml\u0151s\u00f6k\u00e9re jellemz\u0151, \u00e1m a f\u00fcl k\u00fcls\u0151 ny\u00edl\u00e1sa az \u00e1llkapocs alj\u00e1n tal\u00e1lhat\u00f3. Viszont nincsenek mellbimb\u00f3i, a tej\u00e9t verejt\u00e9kmirigyszer\u0171 tejmirigyek termelik, amik egyszer\u0171en a testfel\u00fcletre csorgatj\u00e1k v\u00e1lad\u00e9kukat, ahonnan az ut\u00f3dok lenyalogatj\u00e1k. A szaporod\u00e1sa is elt\u00e9r az eml\u0151s\u00f6k\u00e9t\u0151l, a n\u0151st\u00e9ny l\u00e1gy h\u00e9j\u00fa toj\u00e1sokat rak (mint a h\u00fcll\u0151k), amiket test\u00e9vel meleg\u00edt a k\u00f6lt\u00e9si id\u0151 alatt. Klo\u00e1k\u00e1val rendelkezik (mint a h\u00fcll\u0151k), vagyis ugyanazon a testny\u00edl\u00e1son kereszt\u00fcl \u00fcr\u00edti a vizeletet, sz\u00e9kletet, \u00e9s a toj\u00e1saikat is ezen kereszt\u00fcl tojj\u00e1k a n\u0151st\u00e9nyek.<\/p>\n Sz\u00f3val m\u00e9g ma \u00e9l\u0151 \u00e1llatok k\u00f6z\u00fcl is tal\u00e1lunk olyanokat, amelyek a h\u00fcll\u0151k \u00e9s az eml\u0151s\u00f6k jellegzetess\u00e9geit is egyszerre mutatj\u00e1k. Ez az\u00e9rt k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen k\u00ednos, mert a 174. oldalon SZA k\u00fcl\u00f6n kiemeli: „Ezen a helyen most besz\u00e9lhetn\u00e9nk a h\u00fcll\u0151k \u00e9s az eml\u0151s\u00f6k k\u00f6z\u00f6tti olyan alapvet\u0151 k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gekr\u0151l, mint a k\u00fcltakar\u00f3 (pikkely-sz\u0151r), szaporod\u00e1s (toj\u00e1s-elevensz\u00fcl\u0151)…”<\/em><\/p>\n Akkor nekiindulhatunk a m\u00e1sik oldalr\u00f3l is, megn\u00e9zhetj\u00fck a szkinkeket<\/a>. Ezek a j\u00f3sz\u00e1gok val\u00f3di h\u00fcll\u0151k, semmi k\u00f6z\u00fck sincs az eml\u0151s\u00f6kh\u00f6z, nem ilyen j\u00f3sz\u00e1gokb\u00f3l alakultunk ki, az ide sorolt fajok k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl fele toj\u00e1sokat rak. A mi szempontunkb\u00f3l azonban a m\u00e1sik fel\u00fck \u00e9rdekes, ezek nagy r\u00e9sze ovovivipar, vagyis toj\u00e1sokkal szaporodik, de a toj\u00e1sok v\u00e9gig az anya\u00e1llat test\u00e9n bel\u00fcl fejl\u0151dnek \u00e9s az ut\u00f3dok elevenen j\u00f6nnek vil\u00e1gra. Viszont tal\u00e1lni k\u00f6zt\u00fck m\u00e9g enn\u00e9l is fur\u00e1bb szaporod\u00e1s\u00fa fajokat, az \u00d3ri\u00e1s zebragy\u00edk<\/a> p\u00e9ld\u00e1ul val\u00f3di elevensz\u00fcl\u0151, egyfajta m\u00e9hlep\u00e9nyen kereszt\u00fcl t\u00e1pl\u00e1lja a hat-nyolc h\u00f3napon \u00e1t a test\u00e9ben fejl\u0151d\u0151 magzatokat.<\/p>\n Sz\u00f3val a kacsacs\u0151r\u0171 eml\u0151s sz\u0151r\u00f6s \u00e9s toj\u00e1st rak. Az \u00f3ri\u00e1s zebragy\u00edk meg pikkelyes \u00e9s elevensz\u00fcl\u0151. Akkor m\u00e9gsem olyan alapvet\u0151ek ezek a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek a h\u00fcll\u0151k \u00e9s az eml\u0151s\u00f6k k\u00f6z\u00f6tt?<\/p>\n De term\u00e9szetesen el\u0151ker\u00fcl a kambriumi robban\u00e1s is, de mi is volt ez az esem\u00e9ny? T\u00f6bb mint \u00f6tsz\u00e1zharmincmilli\u00f3 \u00e9vvel ezel\u0151tt egy viszonylag r\u00f6vid id\u0151 alatt (40-70 milli\u00f3 \u00e9v) sz\u00e1mos k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e9l\u0151l\u00e9ny jelent meg, amelyekben m\u00e1r hellyel-k\u00f6zzel felismerhet\u0151ek a ma \u00e9l\u0151 j\u00f3sz\u00e1gok \u0151sei. Ezek v\u00e9letlen\u00fcl sem eml\u00e9keztettek a ma ismert \u00e1llatokra Olyasmikre kell gondolni, mint p\u00e9ld\u00e1ul az Opabinia<\/em><\/a>, ami egy szelv\u00e9nyezett j\u00f3sz\u00e1g lehetett \u00f6t \u00f6sszetett szemmel \u00e9s egy hajl\u00e9kony orm\u00e1nnyal, a v\u00e9g\u00e9n egy r\u00e1koll\u00f3szer\u0171 fog\u00f3szervvel, \u00e9s tal\u00e1n a ma \u00e9l\u0151 \u00edzeltl\u00e1b\u00faak \u0151se lehetett. A t\u00f6bbi ekkor \u00e9lt j\u00f3sz\u00e1g sem lehet sokkal ismer\u0151sebb, az Anomalocaris<\/span><\/em><\/a> vagy a Wiwaxia<\/a> igaz\u00e1b\u00f3l csak nagyon t\u00e1volr\u00f3l hasonl\u00edt ma \u00e9l\u0151 \u00e1llatokra. M\u00e9g az egy\u00e9rtelm\u0171en besorolhat\u00f3 \u00e9l\u0151l\u00e9nyek sem feleltethet\u0151ek meg ma \u00e9l\u0151 \u00e1llatoknak. P\u00e9ld\u00e1ul az egyik leggyakoribb k\u00f6v\u00fcletr\u0151l, a Marell\u00e1r\u00f3l<\/em><\/a> l\u00e1tszik, hogy valamilyen \u0151si \u00edzeltl\u00e1b\u00fa, de ennyi. Az ebb\u0151l az id\u0151b\u0151l f\u00f6nnmaradt leg\u0151sibb gerinces egy \u00e1llkapocs n\u00e9lk\u00fcli hal, a Haikouichthys<\/a>. <\/em>Ezek az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek nem hirtelen jelentek meg minden el\u0151zm\u00e9ny n\u00e9lk\u00fcl, t\u00f6bb t\u00edzmilli\u00f3 \u00e9v alatt alakultak ki (\u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1sk\u00e9ppen: a dinoszauruszok 65 milli\u00f3 \u00e9ve haltak ki, majdnem ennyi ideig tartott a „robban\u00e1s”), r\u00e1ad\u00e1sul m\u00e1r j\u00f3val kor\u00e1bbr\u00f3l ismertek t\u00f6bbsejt\u0171 \u00e1llatok k\u00f6v\u00fcletei<\/a>, teh\u00e1t nem a semmib\u0151l vagy egysejt\u0171ekb\u0151l \u201eugrottak el\u0151\u201d hirtelen. Ezek az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek legf\u00f6ljebb t\u00e1volr\u00f3l eml\u00e9keztettek a ma ismert j\u00f3sz\u00e1gokra, p\u00e9ld\u00e1ul sz\u00e1razf\u00f6ldi \u00e1llatok vagy n\u00f6v\u00e9nyek egy\u00e1ltal\u00e1n nem l\u00e9teztek ekkor, de a ma ismert \u00e1llkapcsos gerincesek is hi\u00e1nyoztak.<\/span><\/p>\n L\u00e1ssuk, mivel \u00e9rvel SZA: „Csak a teremt\u00e9ssel lehet megmagyar\u00e1zni, hogy azt, hogy az \u00f6sszes ma l\u00e9tez\u0151 \u00e9l\u0151l\u00e9ny-csoport egyszerre bukkant fel. \u00c9s nemcsak, hogy ugyanakkor jelentek meg, hanem v\u00e1ltozatlan form\u00e1ban l\u00e9teznek az\u00f3ta is. Az \u0151smaradv\u00e1nyok azt mutatj\u00e1k, hogy a r\u00e1kok, a hangy\u00e1k, a sz\u00fanyogok, a gerincesek, a szivacsok, a n\u00f6v\u00e9nyek \u00e9s minden m\u00e1s faj semmit, vagy alig v\u00e1ltoztak az \u00e1ll\u00edt\u00f3lag eltelt sok sz\u00e1zmilli\u00f3 \u00e9v alatt.”<\/em> (131. old) L\u00e1ssuk csak, hangy\u00e1k (130 milli\u00f3 \u00e9ve<\/a> l\u00e9teznek), sz\u00fanyogok (90-100 milli\u00f3<\/a> \u00e9ve \u00e9lnek), \u00e1llkapcsos gerincesek (a k\u00e9t\u00e9lt\u0171ek csak 370 milli\u00f3<\/a> \u00e9ve jelentek meg, a h\u00fcll\u0151k 300-350 milli\u00f3 <\/a>\u00e9ve, az eml\u0151s\u00f6k meg 204 milli\u00f3<\/a> \u00e9ve ) vagy sz\u00e1razf\u00f6ldi n\u00f6v\u00e9nyek pont nem \u00e9ltek a kambriumban, az ekkor \u00e9lt \u00e1llatok nem hogy semmit sem v\u00e1ltoztak, hanem olyannyira k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek a ma \u00e9l\u0151 j\u00f3sz\u00e1gokt\u00f3l, hogy a besorol\u00e1suk is sokszor k\u00e9ts\u00e9ges.<\/p>\n Term\u00e9szetesen felbukkan a szok\u00e1sos, minden magyar\u00e1zat n\u00e9lk\u00fcli \u00e1ll\u00edt\u00e1s, hogy „nem l\u00e9tezik olyan genetikai mut\u00e1ci\u00f3, amely jav\u00edtana a genetikai inform\u00e1ci\u00f3n, vagy \u00faj inform\u00e1ci\u00f3t tenne hozz\u00e1”<\/em> (132. old). Ez egy teljesen alaptalan \u00e1ll\u00edt\u00e1s, csak ezen<\/a> az egy<\/a> blogon t\u00f6bb<\/a> el\u0151ny\u00f6s mut\u00e1ci\u00f3r\u00f3l<\/a> \u00edrtunk csak az elm\u00falt<\/a> egy \u00e9vben<\/a>. Ennek ellen\u00e9re a szerz\u0151 valami\u00e9rt \u00e1ll\u00edtja, hogy minden feh\u00e9rjek\u00f3dol\u00f3 g\u00e9nben t\u00f6rt\u00e9nt mut\u00e1ci\u00f3 h\u00e1tr\u00e1nyos az \u00e9l\u0151l\u00e9ny sz\u00e1m\u00e1ra. („A mut\u00e1ci\u00f3 eredm\u00e9nyek\u00e9nt a DNS alapj\u00e1n szintetiz\u00e1l\u00f3d\u00f3 feh\u00e9rje nem fog megfelelni annak az eredeti feh\u00e9rj\u00e9nek, amit a szervezet DNS szakasza k\u00f3dolt, hib\u00e1s term\u00e9k keletkezik, ami az \u00e9l\u0151l\u00e9ny sz\u00e1m\u00e1ra h\u00e1tr\u00e1ny” <\/em>142. old) Sajnos err\u0151l semmi m\u00e1st sem \u00edr. Az eg\u00e9sz \u00e9rv egy sz\u00f3j\u00e1t\u00e9k, \u0151 azt \u00e1ll\u00edtja, hogy a mut\u00e1ci\u00f3 tulajdonk\u00e9ppen hiba, teh\u00e1t ha hiba, akkor nem is lehet el\u0151ny\u00f6s. Ezt k\u00eds\u00e9rletesen lehet c\u00e1folni, mert m\u00e1r rengeteg el\u0151ny\u00f6s mut\u00e1ci\u00f3t megfigyelt\u00fcnk. De ink\u00e1bb mutatn\u00e9k egy \u00e1ltal\u00e1nosabb k\u00eds\u00e9rletet<\/a>: Itt olyan E. coli<\/em> t\u00f6rzseket kevertek \u00f6ssze egyenl\u0151 ar\u00e1nyban, amelyek mut\u00e1ci\u00f3s r\u00e1t\u00e1ja k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00f6tt, vagyis az egyes t\u00f6rzsekben k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 gyakoris\u00e1ggal t\u00f6rt\u00e9ntek mut\u00e1ci\u00f3k. Valamivel t\u00f6bb mint h\u00e1romsz\u00e1z nemzed\u00e9ken \u00e1t hagyt\u00e1k versenyezni a bakt\u00e9riumt\u00f6rzseket, majd megn\u00e9zt\u00e9k, a kult\u00far\u00e1ban mely t\u00f6rzsek maradtak \u00e9letben. Nem meglep\u0151 m\u00f3don a vad t\u00f6rzs \u00e9s azok a bakt\u00e9riumt\u00f6rzsek, amelyekben a vad t\u00edpus\u00fan\u00e1l kevesebb mut\u00e1ci\u00f3 t\u00f6rt\u00e9nt, kivesztek ezekb\u0151l a kult\u00far\u00e1kb\u00f3l, a t\u00fal\u00e9l\u0151 t\u00f6rzsek mind azok k\u00f6z\u00fcl ker\u00fcltek ki, amelyekben a vadn\u00e1l t\u00f6bb mut\u00e1ci\u00f3 t\u00f6rt\u00e9nt. Hogyan magyar\u00e1zhat\u00f3 ez, ha „a mut\u00e1ci\u00f3”, mint olyan, k\u00e1ros \u00e9s az \u00e9l\u0151l\u00e9nynek mindenk\u00e9ppen h\u00e1tr\u00e1nyt okoz?<\/p>\n De kicsit k\u00e9s\u0151bb megtudhatjuk, hogy a biol\u00f3gusok t\u00e9vednek: „\u00d6sszekeverik azokat a mut\u00e1ci\u00f3kat, amely az egyed vagy k\u00f6rnyezete sz\u00e1m\u00e1ra valamilyen el\u0151nyt jelent azzal, ami el\u0151re vinn\u00e9 az adott fajt a fejl\u0151d\u00e9sben.”<\/em> (191. old) Csak h\u00e1rom dolgot nem \u00e1rul el a szerz\u0151: Valahogy az eg\u00e9sz k\u00f6nyv olyan benyom\u00e1st kelt, mintha t\u00f6bben \u00edrt\u00e1k volna, akiknek fogalmuk sem volt egym\u00e1s munk\u00e1j\u00e1r\u00f3l, \u00edgy \u00e1lland\u00f3an \u00f6nellentmond\u00e1sokba futunk. P\u00e9ld\u00e1ul a fajkeletkez\u00e9s<\/a> k\u00e9rd\u00e9s\u00e9ben tetten \u00e9rhet\u0151 ez a jelens\u00e9g. A biol\u00f3gi\u00e1ban a faj<\/a> meghat\u00e1roz\u00e1sa egyszer\u0171en ennyi: Azon egyedek tartoznak egy fajba, amelyek egym\u00e1ssal term\u00e9keny ut\u00f3dokat k\u00e9pesek l\u00e9trehozni, \u00e9s az ut\u00f3dok \u00e9letk\u00e9pess\u00e9ge nem cs\u00f6kken. \u00cdgy p\u00e9ld\u00e1ul egy fajba tartozik egy k\u00ednai egy magyarral, de k\u00fcl\u00f6n fajba tartozik a l\u00f3 \u00e9s a szam\u00e1r, mert az \u00f6szv\u00e9rek \u00e1ltal\u00e1ban \u00e9letk\u00e9pesek, de term\u00e9ketlenek. Fajkeletkez\u00e9si esem\u00e9nyeket m\u00e1r j\u00f3p\u00e1rat le\u00edrtak. Az els\u0151t 1928-ban Gregorij Karpecsenk\u00f3, aki retek (Raphanus sativus<\/em>) \u00e9s k\u00e1poszta (Brassica oleracea<\/em>) n\u00f6v\u00e9nyeket keresztezett, mivel mindkett\u0151j\u00fck diploid kromosz\u00f3masz\u00e1ma tizennyolc, \u00edgy felt\u00e9telezte, hogy az ut\u00f3daik term\u00e9kenyek lesznek majd. \u00c1m a k\u00e9t n\u00f6v\u00e9ny hibridjei nem hoztak magokat, nem k\u00e9peztek ivarsejteket. Azonban az egyik n\u00f6v\u00e9nyen egyszer n\u00e9h\u00e1ny mag jelent meg, \u00e9s az ezekb\u0151l kikel\u0151 n\u00f6v\u00e9nyek term\u00e9kenynek bizonyultak. Mint kider\u00fclt, mut\u00e1ci\u00f3(k) nyom\u00e1n az \u00faj n\u00f6v\u00e9nyek kromosz\u00f3masz\u00e1ma megk\u00e9tszerez\u0151d\u00f6tt, \u00edgy ezek harminchat kromosz\u00f3m\u00e1val rendelkeztek. Egy teljes retek genomot \u00e9s egy teljes k\u00e1poszta genomot is tartalmaztak, \u00edgy m\u00e1r k\u00e9pess\u00e9 v\u00e1ltak ivarsejtek l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ra is. Ezt az \u00faj n\u00f6v\u00e9nyt nevezt\u00e9k el Raphanobrassic\u00e1nak<\/em><\/a>. A Raphanobrassica<\/em> n\u00f6v\u00e9nyek egym\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt korl\u00e1tlanul keresztezhet\u0151ek, az ut\u00f3daik term\u00e9kenyek, \u00e1m sem a retekkel, sem a k\u00e1poszt\u00e1val nem hoznak l\u00e9tre term\u00e9keny ut\u00f3dokat. K\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl ez egy olyan eset, amikor egy \u00faj faj keletkez\u00e9s\u00e9t figyelt\u00e9k meg.<\/p>\n Ehhez k\u00e9pest egyik helyen egy\u00e9rtelm\u0171en le\u00edrja: „Egyes fajcsoportok \u00e9s nemzets\u00e9gek k\u00f6z\u00f6tt lehets\u00e9ges a k\u00f6z\u00f6s lesz\u00e1rmaz\u00e1s, egy eredeti teremtett \u0151sfajb\u00f3l…”<\/em> (132. old) Magyar\u00e1n \u00faj fajok kialakulhatnak az „\u0151sfajon” bel\u00fcl. Hogy mi ez az „\u0151sfaj”, miben k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik a biol\u00f3gia fajfogalm\u00e1t\u00f3l, azt sajnos a k\u00f6nyvben nem tal\u00e1ltam meg. Ennek ellen\u00e9re a 145. oldalon m\u00e1r \u00e9ppen ennek az ellenkez\u0151j\u00e9t olvashatjuk: „Egy \u00e9l\u0151l\u00e9ny ugyanis vagy egy adott fajhoz tartozik vagy egy m\u00e1sikhoz. Nincs \u00e1tmeneti forma. Egy elef\u00e1nt k\u00f6lyke elef\u00e1ntb\u00e9bi lesz \u00e9s nem valami m\u00e1s \u00e9l\u0151l\u00e9ny.”<\/em> Akkor ezek szerint m\u00e9gsem lehets\u00e9ges fajkeletkez\u00e9s? Vagy az elef\u00e1nt m\u00e1r „\u0151sfaj”, s\u0151t egy olyan k\u00fcl\u00f6nleges alesete a „teremtett \u0151sfajnak”, amin bel\u00fcl nem lehets\u00e9ges „k\u00f6z\u00f6s lesz\u00e1rmaz\u00e1s”, b\u00e1r m\u00e1s \u0151sfajok eset\u00e9ben ez lehets\u00e9ges? A 146. oldalon hosszabban fejtegeti a „gazella akkor is csak gazella marad” \u00e9rvet. Azt\u00e1n p\u00e1r oldallal k\u00e9s\u0151bb megint az ellenkez\u0151j\u00e9t \u00e1ll\u00edtja: „… nem kiz\u00e1rt az sem, hogy m\u00e1s fajj\u00e1 alakul \u00e1t hossz\u00fa id\u0151n kereszt\u00fcl az adapt\u00e1ci\u00f3 r\u00e9v\u00e9n az adott popul\u00e1ci\u00f3.”<\/em> (148. old) Akkor m\u00e9giscsak lehet, hogy egy gazell\u00e1b\u00f3l valami m\u00e1s lesz? A 149. oldalon k\u00eds\u00e9rletet tesz a k\u00e9rd\u00e9s kibogoz\u00e1s\u00e1ra, de sajnos az eddigiekhez hasonl\u00f3an megmarad az \u00fcres kinyilatkoztat\u00e1sok szintj\u00e9n, semmilyen \u00e9rvvel sem t\u00e1masztja al\u00e1 az \u00e1ll\u00edt\u00e1sait, haszn\u00e1lhat\u00f3 \u0151sfajfogalom nem kerekedik ki bel\u0151le. „… a fajok nem tetsz\u0151legesen, v\u00e9gtelen v\u00e1ltozatban k\u00e9pesek \u00e1talakulni egyikb\u0151l a m\u00e1sikba. Ennek genetikai korl\u00e1tai vannak. … vannak hat\u00e1rok, amiket nem lehet \u00e1tl\u00e9pni: oroszl\u00e1nb\u00f3l nem lesz vaddiszn\u00f3 \u00e9s k\u00e1poszt\u00e1b\u00f3l sem alakul ki f\u0171zfa.”<\/em> Sajnos arr\u00f3l, hogy hol h\u00faz\u00f3dnak ezek a bizonyos \u00e1tl\u00e9phetetlen hat\u00e1rok, mik ezek a genetikai korl\u00e1tok \u00e9s mi\u00e9rt ne lehetne \u0151ket \u00e1tl\u00e9pni, semmit sem mond.<\/p>\n A 150. oldalon r\u00e1ad\u00e1sul megjelenik egy teljesen \u00faj fogalom. Ugye eddig „fajokr\u00f3l”, „\u0151sfajokr\u00f3l” \u00edrt, de itt el\u0151ker\u00fcl, hogy a Biblia szerint Isten nem fajokat, hanem „nemeket” teremtett. „A min a mai biol\u00f3giai fogalomt\u00e1rban \u00e1ltal\u00e1ban a fajjal, a nemzets\u00e9ggel vagy az (al)csal\u00e1ddal azonos\u00edthat\u00f3.”<\/em> No, de h\u00e1t mint fentebb is l\u00e1tszik van, ahol SZA azt \u00e1ll\u00edtotta, hogy \u00faj fajok keletkeznek. Akkor \u00faj „min”-ek is keletkeznek? M\u00e1r ha ez a fogalom azonos\u00edthat\u00f3 a fajjal. Sajnos a „min” mibenl\u00e9t\u00e9re nem ad semmilyen haszn\u00e1lhat\u00f3 meghat\u00e1roz\u00e1st, csak egy \u00fajabb nevet: Alapt\u00edpus. Sz\u00f3val van ez a „nem\/min\/alapt\u00edpus”, ami vagy azonos a biol\u00f3gia fajfogalm\u00e1val vagy nem, de ezek m\u00e1r nem alakulhatnak egym\u00e1sba. De sajnos semmilyen m\u00f3dszert sem ad, amivel eld\u00f6nthet\u0151 lenne, hogy k\u00e9t \u00e9l\u0151l\u00e9ny azonos „nem\/min\/alapt\u00edpus”-ba tartozik-e vagy nem, \u00fagyhogy ett\u0151l sajnos nem lesz vil\u00e1gosabb az \u00e9rvel\u00e9se. K\u00e9s\u0151bb \u00fajra elt\u0171nik az „\u0151sfaj”, a „nem\/min\/alt\u00edpus”, a 177. oldalon \u00fajra azt olvashatjuk, hogy „… fokozatosan \u00faj fajok kialakul\u00e1s\u00e1ra semmilyen bizony\u00edt\u00e9k sincs…”, <\/em>de a 178. oldalon <\/span>„… t\u00e9ny, hogy a m\u00e1r l\u00e9tez\u0151 fajokb\u00f3l \u00fajak keletkezhetnek.”<\/em>. Sz\u00f3val akkor melyik? C\u00e9lszer\u0171 lett volna m\u00e9g a k\u00f6nyv meg\u00edr\u00e1sa el\u0151tt eld\u00f6nteni, hogy a fajkeletkez\u00e9s lehets\u00e9ges-e a szerz\u0151 szerint, azt\u00e1n ahhoz tartani mag\u00e1t v\u00e9gig. Ha kicsit tov\u00e1bb b\u00fajjuk a k\u00f6nyvet, tal\u00e1lhatunk m\u00e9g ilyen fogalmakat. A 204. oldalon azt \u00e1ll\u00edtja, hogy a bakt\u00e9riumok antibiotikumokkal szembeni ellen\u00e1ll\u00e1s\u00e1nak a megjelen\u00e9se nem evol\u00faci\u00f3s folyamat, mert: <\/span>„Az antibiotikummal szemben ily m\u00f3don nyert immunit\u00e1s nem eredm\u00e9nyez olyan mut\u00e1ns protot\u00edpust (\u0151st\u00edpust) amilyent\u0151l az evol\u00faci\u00f3elm\u00e9let igazol\u00e1s\u00e1t v\u00e1rn\u00e1nk.”<\/em> Akkor SZA mit \u00e9rt protot\u00edpus (\u0151st\u00edpus) alatt? Ez hogy viszonyul a fajhoz? Az \u0151sfajhoz? A nemhez\/minhez\/alapt\u00edpushoz? <\/span>A 211. oldalon azt \u00edrja: „… arra is alkalmazhat\u00f3ak, hogy a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 fajok g\u00e9njeit egyikb\u0151l a m\u00e1sikba \u00e1tvigy\u00e9k, de a fajtajelleget nem v\u00e1ltoztatj\u00e1k meg.”<\/em> Mi az a fajta? Hogy viszonyul az \u00f6sszes eddigi hasonl\u00f3 fogalomhoz (protot\u00edpus (\u0151st\u00edpus), faj, \u0151sfaj, nem\/min\/alapt\u00edpus)? T\u00e9nyleg sz\u00e9p lenne, ha le\u00edrn\u00e1, mit is \u00e9rt pontosan ezek alatt a burj\u00e1nz\u00f3 sz\u00f3vir\u00e1gok alatt. <\/span><\/p>\n A „teremt\u00e9studom\u00e1ny” h\u00e1tborzongat\u00f3 \u00e9rtelmetlens\u00e9g\u00e9t gy\u00f6ny\u00f6r\u0171en megmutatja a k\u00f6vetkez\u0151 id\u00e9zet: „Elk\u00e9pzelhet\u0151, hogy az \u00f6sszes ny\u00fal egyetlen teremtett alapt\u00edpushoz tartozik. Ezt j\u00f3l foglalja \u00f6ssze a ny\u00falf\u00e9l\u00e9k csal\u00e1dja rendszertani kifejez\u00e9s, amely k\u00f6zel 60 ma \u00e9l\u0151 fajt (pl:\u00fcregi ny\u00fal, h\u00e1ziny\u00fal, havasi ny\u00fal, sarki ny\u00fal, stb.) tartalmaz. K\u00e9rd\u00e9s lehet, hogy az \u00fagynevezett pocokny\u00falf\u00e9l\u00e9k csal\u00e1dja is k\u00f6z\u00f6s \u0151ssel rendelkezett a ny\u00falf\u00e9l\u00e9kkel, vagy m\u00e1s alapt\u00edpusba tartozik. De az is lehets\u00e9ges, hogy a ny\u00falf\u00e9l\u00e9k jelenleg \u00e9l\u0151 11 f\u00e9le nemzets\u00e9ge mind k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3 teremtm\u00e9ny. „<\/em> (151. old) Magyarul teljesen biztos, hogy az \u00e1ltala p\u00e9ldak\u00e9nt hozott hatvan faj vagy egy \u0151sfaj\/nem\/min\/alapt\u00edpus\/faj\/\u0151sfaj\/protot\u00edpus. Vagy kett\u0151. Vagy tizenegy. Hogy mi\u00e9rt nem h\u00e1rom, tizenkett\u0151, h\u00fasz vagy \u00f6tven, arra sajnos semmit sem mond. Nem lehetett volna legal\u00e1bb a saj\u00e1t k\u00f6nyv\u00e9ben saj\u00e1t maga \u00e1ltal teljesen szabadon v\u00e1lasztott p\u00e9ldak\u00e9nt olyan \u00e9l\u0151l\u00e9nycsoportot hozni, melyen bel\u00fcl legal\u00e1bb \u0151 maga l\u00e1tni v\u00e9li azokat a bizonyos tuti l\u00e9tez\u0151, \u00e1tl\u00e9phetetlen hat\u00e1rokat?<\/p>\n Megtal\u00e1lhatjuk a k\u00f6nyvben a szok\u00e1sos sz\u00f3noki fordulatokat is, p\u00e9ld\u00e1ul: „Senki sem tal\u00e1lt f\u00e9lig k\u00e9t\u00e9lt\u0171-f\u00e9lig hal \u00e9l\u0151l\u00e9nyt.” <\/em>L\u00e1ssuk csak, a<\/span> Periophthalmus argentilineatus<\/a> <\/em>nev\u0171 tr\u00f3pusi hal, amely mangrovemocsarakban \u00e9l, eg\u00e9szen \u00fcgyesen m\u00e1szik a sz\u00e1razf\u00f6ld\u00f6n az \u00fasz\u00f3i seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel, az eg\u00e9sz testfel\u00fclet\u00e9n kereszt\u00fcl k\u00e9pes felvenni a l\u00e9gk\u00f6ri oxig\u00e9nt, \u00e9s nem meglep\u0151 m\u00f3don rendszeresen hossz\u00fa id\u0151t t\u00f6lt a v\u00edzen k\u00edv\u00fcl is. Ez nem \u00e9ppen az, amit SZA keres? <\/span>De ha r\u00e9gebbi forr\u00e1st szeretn\u00e9nk, el\u00e9g f\u00f6llapozni Brehm, \u201eAz \u00e1llatok vil\u00e1ga\u201d c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9t, a Dipnoi<\/a> c\u00edmn\u00e9l: „A t\u00fcd\u0151s-vagy kett\u0151sl\u00e9lekz\u00e9s\u0171 halakat csak k\u00e9s\u0151n, 1835-ben fedezt\u00e9k fel \u00e9s l\u00e9lekz\u00e9s\u00fck saj\u00e1ts\u00e1goss\u00e1ga miatt igen nagy felt\u0171n\u00e9st keltettek. A megszokott kopolty\u00fak mellett ugyanis t\u00fcdej\u00fck van, amely egy vagy k\u00e9t, h\u00e1rty\u00e1sfal\u00fa zs\u00e1kb\u00f3l \u00e1ll, s a magasabbrend\u0171 gerincesek t\u00fcdej\u00e9vel minden l\u00e9nyeges pontban megegyezik. E t\u00fcd\u0151k a b\u00e9l f\u00f6l\u00f6tt helyezkednek el s hasoldali hangr\u00e9s \u00fatj\u00e1n \u00f6ssze vannak a garattal k\u00f6tve. Ugyancsak a garatba ny\u00edlnak h\u00e1tuls\u00f3 orrj\u00e1ratukkal az orr\u00fcregek is, \u00fagyhogy ezek az \u00e1llatok a k\u00f6rl\u00e9g leveg\u0151j\u00e9t az orrukon \u00e1t felvehetik \u00e9s t\u00fcdej\u00fckbe szivatty\u00fazhatj\u00e1k be. Csakugyan be is bizonyosodott, hogy a t\u00fcd\u0151shalak a v\u00edz felsz\u00edn\u00e9re emelkedve leveg\u0151t l\u00e9lekzenek be, s\u0151t n\u00e9melyik fajuk egyideig eg\u00e9szen elhagyja a vizet \u00e9s csup\u00e1n csak a k\u00f6rl\u00e9gb\u0151l l\u00e9lekzik.”<\/em> S\u0151t, ha kicsit ut\u00e1naolvasunk a k\u00e9t\u00e9lt\u0171ek l\u00e9gz\u00e9s\u00e9nek, meglep\u0151 m\u00f3don azt tal\u00e1ljuk, hogy l\u00e1rva korukban kopolty\u00faval l\u00e9legeznek \u00e9s a kifejlett \u00e1llatokban is fontosabb a b\u0151rl\u00e9gz\u00e9s, mint a t\u00fcd\u0151n kereszt\u00fcl bonyol\u00edtott g\u00e1zcsere. A klasszikus k\u00eds\u00e9rletben, ha egy b\u00e9ka t\u00fcdej\u00e9t elk\u00f6t\u00f6tt\u00e9k, t\u00fal\u00e9lt t\u00fcd\u0151 n\u00e9lk\u00fcl is, de ha olajjal kent\u00e9k be, ami megakad\u00e1lyozta a b\u0151rl\u00e9gz\u00e9st, megfulladt<\/a>. Megn\u00e9zhetj\u00fck a mexik\u00f3i axolotl nev\u0171 j\u00f3sz\u00e1got, ami bizony egy szalamandra, amelynek ivar\u00e9rett kor\u00e1ban is megmarad a kopolty\u00faja, de mell\u00e9 t\u00fcd\u0151vel<\/a> is rendelkezik. Magyar\u00e1n ismer\u00fcnk olyan halat, amelyik az ap\u00e1ly idej\u00e9t a mocs\u00e1rban t\u00f6lti, a v\u00edzen k\u00edv\u00fcl, olyan halat is, amelynek kopolty\u00faja \u00e9s t\u00fcdeje is van egyszerre, de m\u00e9g olyan k\u00e9t\u00e9lt\u0171 is akad, amely egyszerre rendelkezik kopolty\u00faval \u00e9s t\u00fcd\u0151vel is. ehhez k\u00e9pest olvassuk el, mit \u00edr err\u0151l SZA: <\/span>„Mi k\u00e9sztette volna a halakat valaha is arra, hogy kij\u00f6jjenek a v\u00edzb\u0151l \u00e9s mindez hogyan ment volna v\u00e9gbe? A kopolty\u00fa egy szempillant\u00e1s alatt hogy alakul t\u00fcd\u0151v\u00e9 \u00e9s minek a hat\u00e1s\u00e1ra? Honnan lesz l\u00e1ba az uszonyos \u00e1llatoknak? A t\u00fcd\u0151 \u00e9s a kopolty\u00fa k\u00f6zt nincs \u00e1tmenet. … Ezek olyan fel\u00e9p\u00edt\u00e9sbeli elt\u00e9r\u00e9seket okoznak a v\u00edzi \u00e9s a sz\u00e1razf\u00f6ldi \u00e9l\u0151l\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt, hogy logikai k\u00e9ptelens\u00e9g m\u00e9g az \u00e1tmeneti forma keres\u00e9se is.”<\/em> (172. old) Majd a k\u00f6vetkez\u0151 oldalon maga a szerz\u0151 \u00edrja le a t\u00fcd\u0151shalakat, azaz v\u00e1laszolja meg a saj\u00e1t k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t, hogyan alakulhat ki egy halban a t\u00fcd\u0151, de nem arra jut, hogy h\u00e1t akkor megoldotta ezt a k\u00e9rd\u00e9st, hanem valami\u00e9rt levonja a k\u00f6vetkeztet\u00e9st: „A t\u00fcd\u0151t az\u00e9rt kapt\u00e1k a Teremt\u0151t\u0151l, mert olyan helyen \u00e9lnek, ahol kisz\u00e1rad a foly\u00f3meder \u00e9s ilyenkor az iszapba bele\u00e1sva magukat nem tudj\u00e1k haszn\u00e1lni a kopolty\u00fajukat.”<\/em> (173. old) Magyar\u00e1n megvan, mi\u00e9rt el\u0151ny\u00f6s egy halnak a t\u00fcd\u0151, megvan az \u00e9l\u0151 p\u00e9lda is egy \u00e9l\u0151l\u00e9nyre, aminek kopolty\u00faja \u00e9s t\u00fcdeje is van egyszerre, r\u00e1ad\u00e1sul hal l\u00e9t\u00e9re hossz\u00fa ideig elvan sz\u00e1razon, de SZA m\u00e9gis \u00e1ll\u00edtja, hogy egy ilyen \u00e9l\u0151l\u00e9ny l\u00e9tez\u00e9se „logikai k\u00e9ptelens\u00e9g”. No, de akkor hogyan l\u00e9tezik m\u00e9gis? Lehets\u00e9ges, hogy itt valamilyen logika hiba t\u00f6rt\u00e9nt?<\/p>\n Siker\u00fcl a sz\u00e1rnyakkal kapcsolatban is \u00f6nellentmond\u00e1sba szaladni, a 173. oldalon azt olvassuk: „A sz\u00e1rny is – t\u00f6bb m\u00e1s szervhez hasonl\u00f3an – egy olyan valami, ami csak akkor k\u00e9pes bet\u00f6lteni a szerep\u00e9t, ha teljesen kialakult. … Ez konkr\u00e9tan azt jelenti, hogy hirtelen kellett volna megjelenni\u00fck a sz\u00e1rnyaknak \u00fagy, hogy egy sz\u00e1rnnyal nem rendelkez\u0151 \u00e1llat olyan ut\u00f3dnak ad \u00e9letet, amely m\u00e1r rep\u00fclni tud!”<\/em> Azt\u00e1n a 237. oldalon a „nincsenek cs\u00f6kev\u00e9nyes szervek” gyakorlat sor\u00e1n meglep\u0151 kijelent\u00e9st olvashatunk: „Abb\u00f3l, hogy egy szervnek nincs olyan funkci\u00f3ja, mint azt mi, intelligens emberek „elv\u00e1rn\u00e1nk” t\u0151le, nem jelenti azt, hogy f\u00f6l\u00f6sleges lenne. A fut\u00f3madarak – legt\u00f6bbsz\u00f6r hatalmas – sz\u00e1rnyukat egyens\u00falyoz\u00e1sra, \u00e9s az ellens\u00e9g elriaszt\u00e1s\u00e1ra haszn\u00e1lj\u00e1k. Ezen k\u00edv\u00fcl a szervezet h\u0151h\u00e1ztart\u00e1s\u00e1nak szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1ban is szerepet kap. A p\u00e1rz\u00e1si el\u0151k\u00e9sz\u00fcletek \u00e9s maga a p\u00e1rz\u00e1s is elk\u00e9pzelhetetlen sz\u00e1rny n\u00e9lk\u00fcl. … Ezen k\u00edv\u00fcl a sz\u00e1rny tollai fizikai v\u00e9delmet ny\u00fajtanak a t\u00e1mad\u00e1s ellen \u00e9s eles\u00e9skor is. „<\/em> A szerz\u0151 valamivel kor\u00e1bban \u00e9ppen amellett \u00e9rvelt, hogy a sz\u00e1rny nem alakulhat ki l\u00e9p\u00e9senk\u00e9nt, mert csak a r\u00f6pk\u00e9pes sz\u00e1rny hasznos. Majd hirtelen kider\u00fcl, hogy ilyen hosszan tudja sorolni, mi mindenre lehet j\u00f3 egy p\u00e1r sz\u00e1rny egy r\u00f6pk\u00e9ptelen mad\u00e1rnak is. K\u00e1r, hogy a saj\u00e1t magyar\u00e1zat\u00e1t nem alkalmazta saj\u00e1t kor\u00e1bbi fejteget\u00e9seire, mert a k\u00f6nyv tekint\u00e9lyes r\u00e9sz\u00e9t kiv\u00e1ghatta volna, ha kor\u00e1bban bel\u00e1tja, hogy egy szerv nem csak a mai alakj\u00e1ban jelenthet el\u0151nyt a gazd\u00e1j\u00e1nak, hanem bizony akkor is hasznosnak bizonyulhatott, amikor m\u00e9g a mai m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9re nem volt alkalmas, mert att\u00f3l eg\u00e9szen m\u00e1sra m\u00e9g j\u00f3 lehetett. P\u00e9ld\u00e1ul, mint a strucc sz\u00e1rnya.<\/p>\n \u00c1ltal\u00e1nos\u00edt is, \u00fagyhogy egy \u00fajabb csinos \u00f6nellentmond\u00e1st mutathatok be: „A sz\u00e1razf\u00f6ldi l\u00e9t megk\u00f6veteli, hogy az \u00e1llatnak t\u00fcdeje \u00e9s ves\u00e9je legyen; ezek a szervek a 100% -os v\u00edzi \u00e9letm\u00f3dban teljesen sz\u00fcks\u00e9gtelenek \u00e9s hasznavehetetlenek.”<\/em> (172. old) „Eleve lehetetlen bizony\u00edtani, hogy egy szervnek nincs \u00e9s nem is volt funkci\u00f3ja. „<\/em> (238. old) Ha lehetetlen egy szerv haszontalans\u00e1g\u00e1t bizony\u00edtani, a t\u00fcd\u0151 \u00e9s vese eset\u00e9n ez hogyan siker\u00fclt? (Az m\u00e1r csak hab a tort\u00e1n, hogy a halak rendelkeznek kiv\u00e1laszt\u00f3szervvel<\/a>, \u00e1ltal\u00e1ban \u0151svese t\u00edpus\u00faval, amely nem t\u00fal meglep\u0151 m\u00f3don n\u00e1luk is a kiv\u00e1laszt\u00e1sban j\u00e1tszik szerepet, egy\u00e1ltal\u00e1n nem hasznavehetetlen.)<\/p>\n Az igaz\u00e1n gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 \u00e1ll\u00edt\u00e1s ennek a fejezetnek a lez\u00e1r\u00e1sa: „Az\u00e9rt, mert valami ismeretlen el\u0151tt\u00fcnk, nem jelenti azt, hogy nem l\u00e9tezik.”<\/em> (238. old) Mindezt egy olyan k\u00f6nyvben olvashatjuk, aminek az egyik kulcs\u00e9rve az, hogy ha az „evolucionist\u00e1k” nem tudnak valamire p\u00e9ld\u00e1t mutatni, az nem is l\u00e9tezhetett soha. Tal\u00e1n ennek f\u00e9ny\u00e9ben \u00e9rdemes lenne \u00fajra v\u00e9gigolvasni a k\u00f6nyvet \u00e9s kih\u00fazni minden olyan \u00e9rvet, ami annyib\u00f3l \u00e1ll, hogy: Amit most nem ismer\u00fcnk, az nincs \u00e9s soha nem is volt. Csod\u00e1lkozn\u00e9k, ha a k\u00f6nyv negyede megmaradna, ha SZA saj\u00e1t \u00e9rveire alkalmazn\u00e1 a saj\u00e1t axi\u00f3m\u00e1it.<\/p>\n El\u0151ker\u00fcl a Miller-Urey k\u00eds\u00e9rlet, term\u00e9szetesen ide is beker\u00fclt, gyakorlatilag az \u00e9rvek azonosak a Harun Yahy\u00e1n\u00e1l<\/a> olvasottakkal, akit \u00e9rdekel, olvassa el ott!<\/p>\n A szerz\u0151 \u00e9rveit tulajdonk\u00e9ppen p\u00e1r mondatban \u00f6ssze lehet foglalni:<\/p>\n 1) Az evol\u00faci\u00f3 elm\u00e9lete nem magyar\u00e1zza az \u00e9let kialakul\u00e1s\u00e1t, a vil\u00e1gegyetem keletkez\u00e9s\u00e9t, a stb.. Ahogy ezt a biol\u00f3gusok is \u00e1ll\u00edtj\u00e1k, az evol\u00faci\u00f3 elm\u00e9lete \u00e9l\u0151l\u00e9ny-popul\u00e1ci\u00f3k \u00f6r\u00f6kl\u00f6tt tulajdons\u00e1gainak az id\u0151beli v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1t modellezi, m\u00e1st nem. \u00cdgy val\u00f3ban igaz, hogy az evol\u00faci\u00f3elm\u00e9let nem modellezi a gravit\u00e1ci\u00f3t, vagy a szak\u00e1llmet\u00e1lt, de ennek semmi k\u00f6ze ahhoz, hogy az evol\u00faci\u00f3 folyamat\u00e1t viszont igen.<\/p>\n 2) Az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek v\u00e1ltoznak, de nem „fejl\u0151dnek”, vagy nem „l\u00e9nyegesen” v\u00e1ltoznak. Sajnos nem hat\u00e1rozza meg, mi az a „fejletts\u00e9g” \u00e9s hogyan lehet m\u00e9rni, \u00edgy nem lehet p\u00e9ld\u00e1t mutatni a „fejletts\u00e9g” n\u00f6veked\u00e9s\u00e9re. Ahogy a „h\u00f6r\u00f6mp\u00f6l\u0151re” is nagyon neh\u00e9z meggy\u0151z\u0151 p\u00e9ld\u00e1t mutatni, \u00fagy, hogy nem tudni mi az.<\/p>\n 3) Rengetegszer kijelenti, hogy \u00e1tmeneti alakok nincsenek, annak ellen\u00e9re, hogy rengeteg olyan k\u00f6v\u00fcletet ismer\u00fcnk, ami \u00e9ppen ilyen \u00e9l\u0151l\u00e9nyek l\u00e9t\u00e9t bizony\u00edtja, s\u0151t, ma is \u00e9lnek olyan j\u00f3sz\u00e1gok, amelyek k\u00e9t nagyobb csoport jellegzetess\u00e9geit is mutatj\u00e1k, ezek l\u00e9t\u00e9t SZA egyszer\u0171en minden tov\u00e1bbi magyar\u00e1zat n\u00e9lk\u00fcl tagadja.<\/p>\n 4) Az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek nagyon bonyolultak … therefore goddidit.<\/p>\n 5) A mut\u00e1ci\u00f3knak csak kis h\u00e1nyada el\u0151ny\u00f6s. Mondjuk az evol\u00faci\u00f3elm\u00e9let \u00e9ppen azt magyar\u00e1zza meg, hogyan lehet, hogy a ritka, el\u0151ny\u00f6s mut\u00e1ci\u00f3k elszaporodnak, a gyakori, h\u00e1tr\u00e1nyos mut\u00e1ci\u00f3k meg nem hogy nem szaporodnak, de sz\u00e9p lassan elt\u0171nnek a popul\u00e1ci\u00f3b\u00f3l.<\/p>\n 6) Ha az evol\u00faci\u00f3 igaz lenne, azt kellene l\u00e1tnunk, hogy… Sajnos \u00e1ltal\u00e1ban nem fejti ki, hogyan k\u00f6vetkezik az evol\u00faci\u00f3 elm\u00e9let\u00e9b\u0151l az \u00e1ltala v\u00e1rt eredm\u00e9ny, r\u00e1ad\u00e1sul t\u00f6bbsz\u00f6r \u00e9ppen hogy az \u0151\u00e1ltala tett predikci\u00f3 val\u00f3s, teh\u00e1t maga is hoz bizony\u00edt\u00e9kokat az evol\u00faci\u00f3 mellett.<\/p>\n A k\u00f6nyv maga semmi \u00fajat sem mond az interneten ingyen megtal\u00e1lhat\u00f3 alkot\u00e1sokhoz k\u00e9pest. Ha fogod a biol\u00f3gia tank\u00f6nyvedet, \u00e9s minden m\u00e1sodik mondat ut\u00e1n be\u00edrod ceruz\u00e1val, hogy „de ez nem igaz”, akkor pontosan ugyanezt az \u00e9lm\u00e9nyt kapod. Egy csom\u00f3 \u00e9rv egyszer\u0171 sz\u00f3j\u00e1t\u00e9k, ahogy a Fradit sem gy\u0151zt\u00e9k le soha, b\u00e1r olyan volt, hogy egy m\u00e9rk\u0151z\u00e9sen az ellenf\u00e9l t\u00f6bb g\u00f3lt r\u00fagott… Aki \u00e9let\u00e9ben j\u00e1rt m\u00e1r k\u00f6nyvt\u00e1rban, vagy tudja, mi az a Google keres\u0151program, percek alatt megtal\u00e1lja a hib\u00e1kat ezekben az \u00e9rvel\u00e9sekben.<\/p>\n Az esetleges hozz\u00e1sz\u00f3l\u00f3k kedv\u00e9\u00e9rt le\u00edrom a k\u00e9rd\u00e9seket, amikre legyenek sz\u00edvesek v\u00e1laszolni, ha kritiz\u00e1lni szeretn\u00e9nek:<\/p>\n K001: Mi az a fejl\u0151d\u00e9s? Hogyan lehet m\u00e9rni? Hogyan m\u00e9red, hogy egy mut\u00e1ci\u00f3\/folyamat n\u00f6veli vagy cs\u00f6kkenti a fejletts\u00e9get?<\/p>\n K002: Mennyi egy kukorica fejletts\u00e9ge, mennyi egy m\u00e9zel\u0151 m\u00e9h fejletts\u00e9ge, mennyi egy f\u00fcrge gy\u00edk fejletts\u00e9ge, mennyi egy harcsa fejletts\u00e9ge, mennyi egy ember fejletts\u00e9ge? Hogyan sz\u00e1m\u00edtottad ki?<\/p>\n K003: Mi az a faj? Mikor tartozik k\u00e9t \u00e9l\u0151l\u00e9ny azonos fajba, mikor tartozik k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151be?<\/p>\n K004: Mi az a min\/nem\/alapt\u00edpus? Mikor tartozik k\u00e9t \u00e9l\u0151l\u00e9ny azonos nembe, mikor tartozik k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151be?<\/p>\n K005: Mi az az \u0151sfaj? Mikor tartozik k\u00e9t \u00e9l\u0151l\u00e9ny azonos \u0151sfajba, mikor tartozik k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151be?<\/p>\n K006: Mi az a protot\u00edpus (\u0151st\u00edpus)? Mikor tartozik k\u00e9t \u00e9l\u0151l\u00e9ny azonos protot\u00edpusba, mikor tartozik k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151be?<\/p>\n K007: Mi az a fajta? Mikor tartozik k\u00e9t \u00e9l\u0151l\u00e9ny azonos fajt\u00e1ba, mikor tartozik k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151be?<\/p>\n K009: Akkor \u00faj fajok keletkezhetnek? Minek? \u0150sfajok? Protot\u00edpusok? Fajt\u00e1k? Ha nem, mi\u00e9rt nem?<\/p>\n K010: Mikor sz\u00e1m\u00edt „l\u00e9nyegesnek” k\u00e9t \u00e9l\u0151l\u00e9ny k\u00f6zti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g? Hogyan \u00e1llap\u00edtod meg, hogy egy adott mut\u00e1ci\u00f3 m\u00e1r l\u00e9nyeges k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get okoz-e?<\/p>\n K011: Akkor egy popul\u00e1ci\u00f3 \u00f6r\u00f6kl\u00f6tt tulajdons\u00e1gai megv\u00e1ltozhatnak vagy nem?<\/p>\n K012: Hol vannak ennek a v\u00e1ltoz\u00e1snak a korl\u00e1tai? Mi\u00e9rt \u00e9ppen ott?<\/p>\n K013: L\u00e9teznek el\u0151ny\u00f6s mut\u00e1ci\u00f3k? V\u00e1laszodat indokold!<\/p>\n K014: Mi az a genetikai inform\u00e1ci\u00f3? Hogyan m\u00e9red a mennyis\u00e9g\u00e9t?<\/p>\n K015: Hogyan lehet „jav\u00edtani” a genetikai inform\u00e1ci\u00f3t?<\/p>\n \n A v\u00e9g\u00e9re az apraja azoknak, akik m\u00e9g mindig nem unj\u00e1k:<\/p>\n \u00a0<\/span><\/p>\n 74. old: „Mivel sem a v\u00e9letlen, sem b\u00e1rmilyen term\u00e9szetes mechanizmus nem k\u00e9pes k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get tenni a k\u00e9t t\u00e9rszerkezet k\u00f6zt.” (L \u00e9s D aminosavak k\u00f6zt)<\/i><\/span><\/p>\n A bentonit, ami egy egyszer\u0171 agyag\u00e1sv\u00e1ny, j\u00f3val nagyobb affinit\u00e1ssal k\u00f6ti az L-aminosavakat \u00e9s a D-gl\u00fck\u00f3zt, mint a D-aminosavakat \u00e9s az L-gl\u00fck\u00f3zt. Bondy SC, Harrington ME (1979)<\/span><\/span><\/a><\/strong><\/span><\/p>\n 1%-nyi koncentr\u00e1ci\u00f3-k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g 95% L-aminosav t\u00fals\u00falyhoz vezet k\u00e9t krist\u00e1lyos\u00edt\u00e1si l\u00e9p\u00e9s ut\u00e1n. <\/span>Breslow R, Levine MS (2006)<\/span><\/span><\/a><\/strong><\/p>\n 74. old: „Ha egyetlen jobbkezes aminosavat tal\u00e1ln\u00e1nk a feh\u00e9rjel\u00e1ncban, az \u00e9let szempontj\u00e1b\u00f3l haszn\u00e1lhatatlan selejt lenne.” <\/i><\/span><\/p>\n K\u00fapcsig\u00e1k<\/a> m\u00e9rge D-valint \u00e9s D-hidroxivalint is tartalmaz, m\u00e9gis m\u0171k\u00f6dik, egy\u00e9rtelm\u0171en nem „haszn\u00e1lhatatlan selejt”. <\/span><\/p>\n 82. old: „Ha minden matematikai val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9get f\u00e9lret\u00e9ve felt\u00e9telezn\u00e9nk az \u00e9let term\u00e9szetes \u00faton val\u00f3 kialakul\u00e1s\u00e1t, kiz\u00e1rt lenne, hogy minden \u00e9l\u0151 szervezetn\u00e9l minden kodon ugyanazt az aminosavat hat\u00e1rozn\u00e1 meg.” <\/i><\/span><\/p>\n P\u00e9ld\u00e1ul az emberi mitokondriumok<\/a> kicsit m\u00e1s genetikai k\u00f3dot haszn\u00e1lnak. <\/span><\/p>\n Ugyan\u00edgy az \u00e1ltal\u00e1nost\u00f3l elt\u00e9r\u0151<\/a> genetikai k\u00f3dot haszn\u00e1lnak egyes Mycoplasm\u00e1k<\/i> \u00e9s Candid\u00e1k<\/i>. <\/span><\/p>\n 115. old: „Darwin hangs\u00falyozta azt a m\u00e1ra m\u00e1r az evolucionist\u00e1k \u00e1ltal is megd\u00f6nt\u00f6tt elvet, hogy a popul\u00e1ci\u00f3ban fellelhet\u0151 v\u00e1ltozatoss\u00e1g \u00f6r\u00f6kletes alap\u00fa.” <\/i><\/span><\/p>\n Hogy ezt m\u00e9gis ki, mikor \u00e9s hogyan d\u00f6nt\u00f6tte meg, arr\u00f3l sajnos nem sz\u00f3l a szerz\u0151, de a k\u00f6nyv t\u00f6bbi r\u00e9sz\u00e9ben maga is \u00f6r\u00f6kl\u0151d\u0151 v\u00e1ltoz\u00e1sokkal sz\u00e1mol. <\/span><\/p>\n 130 \u00e9s 171. old: „Az \u00e1tmeneti forma azt jelenti, hogy hogy l\u00e9tezik olyan \u00e9l\u0151l\u00e9ny, amely pl. f\u00e9lig-meddig puhatest\u0171 de f\u00e9lig gerinces is”<\/i><\/span><\/p>\n „A „legfejletlenebbnek” tartott gerinces \u00e1llat a hal, vagyis a halnak kellett volna a puhatest\u0171b\u0151l kialakulni.” <\/i><\/span><\/p>\n A puhatest\u0171ek \u0151ssz\u00e1j\u00faak<\/a>, a gerincesek viszont \u00fajsz\u00e1j\u00faak<\/a>, \u00edgy olyan \u00e9l\u0151l\u00e9nyt, ami f\u00e9lig gerinces, f\u00e9lig puhatest\u0171, a biol\u00f3gia nem t\u00e9telez fel, mivel a puhatest\u0171ek nem \u0151sei a gerinceseknek, hanem egy vel\u00fck p\u00e1rhuzamosan, t\u0151l\u00fck f\u00fcggetlen\u00fcl alakul\u00f3 csoport. <\/span><\/span><\/p>\n 131. old: „Az \u00e9l\u0151vil\u00e1gban az egyes rendszertani t\u00f6rzsek \u00e9s oszt\u00e1lyok k\u00f6zti \u00e1tmeneti form\u00e1k teljes hi\u00e1nya az uralkod\u00f3 elv.” <\/i><\/span><\/p>\n A Wikipedia eg\u00e9sz sz\u00f3cikket<\/a> szentelt ezeknek a nem l\u00e9tez\u0151 \u00e1tmeneti form\u00e1knak.<\/span><\/p>\n 143. old: „A term\u00e9szetes szelekci\u00f3 hat\u00e1sa val\u00f3j\u00e1ban abban jelenik meg, hogy megg\u00e1tolja a fajok leroml\u00e1s\u00e1t, azaz v\u00e1ltozatlan \u00e1llapotban tartja a popul\u00e1ci\u00f3t.” <\/i><\/span><\/p>\n A popul\u00e1ci\u00f3k viszont \u00e9ppen hogy v\u00e1ltoznak. K\u00e9zenfekv\u0151 p\u00e9lda Richard Lenski E. coli<\/i> evol\u00faci\u00f3s k\u00eds\u00e9rlete<\/a>, ahol h\u00fasz \u00e9v alatt a legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb v\u00e1ltoz\u00e1sokat figyelt\u00e9k meg a sejtm\u00e9ret n\u00f6veked\u00e9s\u00e9t\u0151l, az citromsav aerob k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt val\u00f3 felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1ig.<\/span><\/p>\n 145. old: „Mindamellett a term\u00e9szetes kiv\u00e1laszt\u00f3d\u00e1s egy m\u00e1sik oldalr\u00f3l is megk\u00f6zel\u00edthet\u0151. Ahogy mondtuk a folyamat val\u00f3ban l\u00e9tezik \u00e9s lehet\u0151v\u00e9 teszi az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek k\u00f6rnyezethez val\u00f3 alkalmazkod\u00e1s\u00e1t.” <\/i> <\/span><\/p>\n Az el\u0151z\u0151 id\u00e9zet \u00e9ppen az ellenkez\u0151j\u00e9t \u00e1ll\u00edtotta, vagyis, hogy a szelekci\u00f3 v\u00e1ltozatlan \u00e1llapotban tartja a popul\u00e1ci\u00f3t. Akkor most melyik?<\/span><\/p>\n 153. old: „Ha a v\u00e9letlen term\u00e9szeti folyamatok alak\u00edtott\u00e1k ki az \u00e9letet \u00e9s az \u00e9l\u0151l\u00e9nyt, mi\u00e9rt nem csup\u00e1n egy faj bontakozott ki a fejl\u0151d\u00e9s \u00fatj\u00e1n?” <\/i><\/span><\/p>\n A F\u00f6ld\u00f6n nem mindenhol azonos k\u00f6rnyezetben \u00e9lnek az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek, p\u00e9ld\u00e1ul ami egy jegesmedv\u00e9nek el\u0151ny\u00f6s a sarkk\u00f6r\u00f6n t\u00fal, az nem biztos, hogy el\u0151ny\u00f6s egy oroszl\u00e1nnak, egy m\u00e9lytengeri halnak, vagy az Escherichia coli<\/i> bakt\u00e9riumnak. <\/span><\/p>\n 172. old: „A neodarwinist\u00e1k bemutatj\u00e1k az \u0151si v\u00edzi \u00e9letm\u00f3d\u00fa halakat \u00e9s a sz\u00e1razf\u00f6ldi k\u00e9t\u00e9lt\u0171eket. K\u00f6zt\u00fck azonban semmit sem tudnak produk\u00e1lni. M\u00e9gpedig az\u00e9rt, mert nem l\u00e9tez\u0151 karaktereket keresnek, \u00e9s soha nem is fogj\u00e1k \u0151ket megtal\u00e1lni.” <\/i><\/span><\/p>\n Panderichthys<\/a>, Tiktaalik<\/a>, Acanthostega<\/a>, Ichthyostega<\/a>, Hynerpeton<\/a>. <\/span><\/i>De a Wikipedia eg\u00e9sz sz\u00f3cikket<\/a> szentel ezeknek az SZA szerint sohasem l\u00e9tezett \u00e1llatoknak. <\/span><\/span><\/span><\/p>\n 184. old: „Nem tal\u00e1lja senki furcs\u00e1nak, hogy jelenleg nem keletkezik az \u00e9lettelenb\u0151l \u00e9l\u0151 \u00e9s az egyszer\u0171bb fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u0171 \u00e9l\u0151 szervezetekb\u0151l bonyolultabbak?” <\/i><\/span><\/p>\n P\u00e9ld\u00e1ul a Drosophila melanogaster<\/i> nyilv\u00e1nval\u00f3an bonyolultabb\u00e1 v\u00e1lt, amikor a P-elem<\/a> beker\u00fclt a genomj\u00e1ba. <\/span><\/p>\n 199. old:
\n2) Ebben a folyamatban id\u0151nk\u00e9nt hib\u00e1k kell hogy t\u00f6rt\u00e9njenek.
\n3) Az egyes egyedek szaporod\u00e1si es\u00e9lye k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kell hogy legyen, \u00f6r\u00f6kl\u00f6tt tulajdons\u00e1gaik f\u00fcggv\u00e9ny\u00e9ben.<\/p>\n
\n-Szerinte merre van az „el\u0151re”?
\n-Szerinte mi az a „fejl\u0151d\u00e9s”, hogyan lehetne eld\u00f6nteni egy mut\u00e1ci\u00f3r\u00f3l, hogy fejl\u0151d\u00e9sben el\u0151re visz-e?
\n-Ha ezek szerint m\u00e9gis l\u00e9teznek el\u0151ny\u00f6s mut\u00e1ci\u00f3k (amiket a biol\u00f3gusok \u00f6sszekevernek a „fejl\u0151d\u00e9ssel”), akkor a 142. oldalon mi\u00e9rt \u00edrta, hogy minden mut\u00e1ci\u00f3 h\u00e1tr\u00e1nyos?<\/p>\n