![\"\"](\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/201203\/hibridkukorica00.jpg\")
Maga a kukorica \u00e9vezredes kult\u00farn\u00f6v\u00e9ny, a vil\u00e1gon az egyik legnagyobb mennyis\u00e9gben termesztett gabonaf\u00e9le. Egy teljesen „term\u00e9szetellenes” \u00e9l\u0151l\u00e9ny, a vadonban, \u00e1lland\u00f3 emberi gondoskod\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl \u00e9letk\u00e9ptelen, p\u00e9ld\u00e1ul a kukoricacs\u00f6v\u00f6n szorosan egym\u00e1s mellett elhelyezked\u0151 magok egym\u00e1st fojtan\u00e1k meg, ha magukban kellene cs\u00edr\u00e1zniuk, nem vetn\u00e9nk el \u0151ket. R\u00e9gi t\u00f6rt\u00e9nete ellen\u00e9re a huszadik sz\u00e1zadban a genetika eredm\u00e9nyei forradalmas\u00edtott\u00e1k a kukoricatermeszt\u00e9st, ezzel jelent\u0151sen megn\u00f6velve a term\u00e9shozam\u00e1t. Ma azt j\u00e1rn\u00e1m k\u00f6rbe, mi az a hibridkukorica \u00e9s hogyan k\u00e9sz\u00fcl az a vet\u0151mag, amib\u0151l az \u00e1ltalunk is fogyasztott kukorica n\u0151. (\u0150 itt balra Centeotl<\/a>, a kukorica istene)<\/p>\n<\/p>\n
Az m\u00e1r el\u00e9g r\u00e9g\u00f3ta ismert t\u00e9ny, hogy a belteny\u00e9sztett \u00e9l\u0151l\u00e9nyek a belteny\u00e9szet m\u00e9rt\u00e9k\u00e9vel ar\u00e1nyosan \u00e1ltal\u00e1ban egyre betegebbek lesznek, \u00e1m ak\u00e1rmilyen m\u00e9rt\u00e9kben belteny\u00e9sztett j\u00f3sz\u00e1g nem-rokonnal l\u00e9trehozott ut\u00f3dai teljesen eg\u00e9szs\u00e9gesek. S\u0151t, a hibridek gyakran mindk\u00e9t sz\u00fcl\u0151i t\u00f6rzset fel\u00fclm\u00falj\u00e1k, gondoljunk csak az \u00f6szv\u00e9rekre, amelyeket \u00e9vezredek \u00f3ta \u00fajra \u00e9s \u00fajra el\u0151\u00e1ll\u00edtanak \u00e9rt\u00e9kes tulajdons\u00e1gaik miatt. Ha a genetika fogalmai szerint akarjuk le\u00edrni, azt mondhatjuk, hogy egy diploid \u00e9l\u0151l\u00e9ny minden egyes g\u00e9nb\u0151l k\u00e9t p\u00e9ld\u00e1nnyal rendelkezik, az egyiket az egyik, a m\u00e1sikat a m\u00e1sik sz\u00fcl\u0151j\u00e9t\u0151l \u00f6r\u00f6k\u00f6lte. Ha a k\u00e9t p\u00e9ld\u00e1ny k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik, azaz egy g\u00e9nnek k\u00e9t all\u00e9lj\u00e9t hordozza az illet\u0151 \u00e9l\u0151l\u00e9ny, vagyis heterozig\u00f3ta. Nagy \u00e1ltal\u00e1noss\u00e1gban egy \u00e9l\u0151l\u00e9ny min\u00e9l t\u00f6bb g\u00e9nre n\u00e9zve heterozig\u00f3ta, ann\u00e1l \u00e9letk\u00e9pesebb. Ezt h\u00edvj\u00e1k idegen sz\u00f3val heter\u00f3zisnak<\/a>. Viszont mivel Mendel<\/a> \u00f3ta ismerj\u00fck, hogyan \u00f6r\u00f6kl\u0151dnek az egyes tulajdons\u00e1gok, k\u00f6nnyen bel\u00e1that\u00f3, hogy ha egy j\u00f3sz\u00e1g egy „a” g\u00e9nj\u00e9re n\u00e9zve heterozig\u00f3ta, azaz „Aa”, akkor az ut\u00f3dainak negyede homozig\u00f3ta lesz az egyik all\u00e9lre n\u00e9zve (AA), m\u00e1sik negyede homozig\u00f3ta lesz a m\u00e1sik all\u00e9lre n\u00e9zve (aa) \u00e9s csak fele marad heterozig\u00f3ta, mint \u0151 maga (Aa). Ha a j\u00f3sz\u00e1g k\u00edv\u00e1natos tulajdons\u00e1gai\u00e9rt nem csak egy g\u00e9n felel, hanem kett\u0151, akkor m\u00e1r csak az ut\u00f3dainak a negyede lesz mindk\u00e9t g\u00e9nre n\u00e9zve homozig\u00f3ta, ha h\u00e1rom g\u00e9n alak\u00edtja ki a fenot\u00edpust, m\u00e1r csak az ut\u00f3dok nyolcada lesz mindre n\u00e9zve heterozig\u00f3ta, ha n\u00e9gy g\u00e9n kell hozz\u00e1, akkor m\u00e1r csak tizenhatoda \u00e9s \u00edgy tov\u00e1bb. K\u00f6nnyen bel\u00e1that\u00f3, hogy ha egy k\u00edv\u00e1nt fenot\u00edpust sok g\u00e9n hoz l\u00e9tre, akkor hi\u00e1ba ker\u00fcl a kez\u00fcnk k\u00f6z\u00e9 egy mindre heterozig\u00f3ta egyed, nem sokat tudunk vele kezdeni, mert az ut\u00f3dai k\u00f6z\u00fcl csak nagyon kev\u00e9s lesz majd a sz\u00fcl\u0151j\u00e9hez hasonl\u00f3, a t\u00f6bbiek tulajdons\u00e1gai er\u0151sen sz\u00f3rni fognak.<\/p>\n A kukoric\u00e1nak megvan az a k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen j\u00f3 tulajdons\u00e1ga, hogy egyetlen n\u00f6v\u00e9ny hoz magot \u00e9s termel vir\u00e1gport, \u00edgy nagyon k\u00f6nnyen belteny\u00e9szthet\u0151, egyszer\u0171en meg kell porozni a saj\u00e1t vir\u00e1gpor\u00e1val. A belteny\u00e9szt\u00e9s sor\u00e1n nyilv\u00e1n lecs\u00f6kken a genetikai v\u00e1ltoztoss\u00e1ga, egyre t\u00f6bb g\u00e9nj\u00e9re n\u00e9zve lesz majd homozig\u00f3ta (Mendeli \u00e9rtelemben v\u00e9ve tiszta vonal), viszont a tulajdons\u00e1gai ezzel ar\u00e1nyosan leromlanak. A m\u00e1sik nagy el\u0151nye, hogy mivel ilyen r\u00e9gen termesztik, megsz\u00e1ml\u00e1lhatatlanul sok k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kukoricat\u00f6rzset nemes\u00edtettek m\u00e1r ki ez id\u0151 alatt, amelyek a legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb tulajdons\u00e1gokkal b\u00edrnak. Ezekb\u0151l mind-mind el\u0151\u00e1ll\u00edthat\u00f3ak belteny\u00e9sztett t\u00f6rzsek, amelyek egyedei egym\u00e1shoz nagyon hasonl\u00f3ak lesznek, a tulajdons\u00e1gaik ismertek.<\/p>\n Azt\u00e1n a m\u00falt sz\u00e1zad elej\u00e9n j\u00f6ttek r\u00e1, hogyan lehet a k\u00e9t megfigyel\u00e9st felhaszn\u00e1lva nagy term\u00e9shozam\u00fa, de egyforma kukorican\u00f6v\u00e9nyeket l\u00e9trehozni: Ha fogunk k\u00e9t er\u0151sen belteny\u00e9sztett vonalat \u00e9s keresztezz\u00fck \u0151ket, akkor minden egyes g\u00e9nb\u0151l az egyik homozig\u00f3ta sz\u00fcl\u0151t\u0151l (P) az egyik all\u00e9lt \u00f6r\u00f6klik az ut\u00f3dai (F1), a m\u00e1sikt\u00f3l pedig a m\u00e1sikat. \u00cdgy pontosan lehet tudni, milyenek lesznek az ut\u00f3dok, hiszen \u00e9vr\u0151l \u00e9vre ugyanazt az X \u00e9s Y belteny\u00e9sztett t\u00f6rzset keresztezik egym\u00e1ssal, az ut\u00f3daik \u00e9vr\u0151l \u00e9vre egyform\u00e1k lesznek, \u00e1m egy csom\u00f3 g\u00e9nre n\u00e9zve heterozig\u00f3t\u00e1k. Vagyis \u00edgy lehet \u00e9vr\u0151l \u00e9vre \u00fajra ismert tulajdons\u00e1g\u00fa hibrideket l\u00e9trehozni, amelyek a heter\u00f3zis minden el\u0151ny\u00e9vel rendelkeznek, mindk\u00e9t sz\u00fcl\u0151i t\u00f6rzset fel\u00fclm\u00falj\u00e1k, m\u00e9gis egyform\u00e1k. Az eredeti k\u00eds\u00e9rleteket George H. Shull \u00e9s Edward M. East v\u00e9gezte m\u00e9g 1908 -ban \u00e9s hamar kider\u00fclt, hogy a k\u00f6vetkez\u0151 sz\u00e1z \u00e9v mez\u0151gazdas\u00e1g\u00e1nak az alapj\u00e1t rakt\u00e1k le ezzel az egyszer\u0171 megfigyel\u00e9ssel.<\/p>\n Ennek a technol\u00f3gi\u00e1nak sz\u00e1mtalan el\u0151ny\u00e9t fedezt\u00e9k fel, a heter\u00f3zis kihaszn\u00e1l\u00e1sa mellett. Ha nem csak k\u00e9t belteny\u00e9sztett t\u00f6rzs ker\u00fcl a kez\u00fcnkbe, hanem t\u00f6bb, akkor a lehets\u00e9ges hibrid v\u00e1ltozatok sz\u00e1ma ugr\u00e1sszer\u0171en megn\u0151. Ha X \u00e9sY t\u00f6rzs\u00fcnk van, akkor X\/Y hibrideket k\u00e9sz\u00edthet\u00fcnk. Ha X, Y, Z, V, akkor r\u00f6gt\u00f6n k\u00e9sz\u00edthet\u00fcnk X\/Y, X\/Z, X\/V, Y\/Z, Y\/V, Z\/V hibrideket is. Kukoric\u00e1b\u00f3l m\u00e1r ekkor is t\u00f6bb ezer t\u00f6rzset ismertek, \u00edgy az el\u0151\u00e1ll\u00edthat\u00f3 hibridek sz\u00e1ma m\u00e1r ekkor is csillag\u00e1szati magass\u00e1gokba emelkedett, r\u00e1ad\u00e1sul az egyes keresztez\u00e9sekb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 hibridek egym\u00e1st\u00f3l k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 tulajdons\u00e1gokat mutattak, \u00edgy lehet\u0151v\u00e9 v\u00e1lt az egyes ig\u00e9nyeknek megfelel\u0151 vet\u0151mag el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1sa. Az eg\u00e9szhez semmilyen k\u00fcl\u00f6nleges m\u0171szer sem kell, egyszer\u0171en egym\u00e1s mell\u00e9 kell \u00fcltetni a k\u00e9t belteny\u00e9sztett t\u00f6rzs egyedeit \u00e9s annak, amelyiket a vet\u0151mag term\u0151nek jel\u00f6lt\u00fcnk ki, m\u00e9g \u00e9retlen \u00e1llapotban le kell t\u00f6rni a porz\u00f3s vir\u00e1gzat\u00e1t, hogy ne tudja megterm\u00e9keny\u00edteni saj\u00e1t mag\u00e1t. Ezt c\u00edmerez\u00e9sk\u00e9nt ismeri mindenki, aki valaha keresett m\u00e1r ny\u00e1ri munk\u00e1t.<\/p>\n A hibridkukorica technol\u00f3gi\u00e1nak vannak azonban addig nem ismert oldalai is, ugyanis a vet\u0151mag el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1b\u00f3l k\u00f6vetkezik, hogy ha megpr\u00f3b\u00e1ljuk el\u00fcltetni a hibrid n\u00f6v\u00e9nyek \u00e1ltal hozott magot, az ut\u00f3dok (F2) teljesen m\u00e1s fenot\u00edpust fognak mutatni, r\u00e1ad\u00e1sul v\u00e9letlen sem lesznek egyform\u00e1k,\u00a0 hiszen a rengeteg g\u00e9n, amire heterozig\u00f3t\u00e1k mind-mind egym\u00e1st\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl fog \u00f6r\u00f6kl\u0151dni, \u00edgy az ut\u00f3daik elvesz\u00edtik a hibrid vet\u0151magb\u00f3l kelt n\u00f6v\u00e9ny el\u0151nyeit. Ezzel a termel\u0151t r\u00e1k\u00e9nyszer\u00edtik, hogy \u00e9vente \u00fajra \u00e9s \u00fajra megvegye a vet\u0151magot a gy\u00e1rt\u00f3t\u00f3l, kialakult a vet\u0151magf\u00fcgg\u0151s\u00e9gnek nevezett jelens\u00e9g. Az US\u00c1ban<\/a> napjainkban ez teljes, a vetett kukorica 95% -a hibrid vet\u0151magb\u00f3l sz\u00e1rmazik. De vajon mi a helyzet n\u00e1lunk? Magyarorsz\u00e1gon \u00e9vtizedek \u00f3ta szinte kiz\u00e1r\u00f3lag hibridkukoric\u00e1t vetnek, \u00e1ltal\u00e1ban 1,1 milli\u00f3 hekt\u00e1rn\u00e1l nagyobb vet\u00e9ster\u00fcleten. (Hidv\u00e9gi 2008<\/a>) Tal\u00e1ltam egy 2003 -as \u00f6sszefoglal\u00f3t, Sedl\u00e1k Gerg\u0151 munk\u00e1j\u00e1t<\/a>, ahol az 1997-2001 k\u00f6zti id\u0151szakot tekintette \u00e1t, m\u00e9g az EU csatlakoz\u00e1s el\u0151ttr\u0151l. Ebben tanuls\u00e1gos adatok tal\u00e1lhat\u00f3ak: Ahogy a m\u00e1sodik \u00e1br\u00e1n l\u00e1tszik, f\u0151leg k\u00fclf\u00f6ldi c\u00e9gek \u00e1ll\u00edtj\u00e1k el\u0151 a n\u00e1lunk haszn\u00e1lt vet\u0151magot. Sedl\u00e1k adatai szerint m\u00e1r a nyolcvanas \u00e9vekben is a Pioneer amerikai c\u00e9g adta a magyar kukorica vet\u00e9ster\u00fclet\u00e9n \u00f6sszesen f\u00f6lhaszn\u00e1lt mag 92% -\u00e1t, ez m\u00e1ra visszaesett, ahogy megjelentek a vet\u00e9lyt\u00e1rsai, de mint a m\u00e1sodik \u00e1br\u00e1n l\u00e1that\u00f3 2001 -ben is a Pioneer a Monsanto \u00e9s a Syngenta termelte a n\u00e1lunk felhaszn\u00e1lt hibrid vet\u0151mag 75 % -\u00e1t, gyakorlatilag uralt\u00e1k a piacot. Egy frissebb adatsort tal\u00e1ltam a Mez\u0151h\u00edr<\/a> oldal\u00e1n, e szerint a helyzet 2009 -ig sem v\u00e1ltozott, ekkor a h\u00e1rom nagy c\u00e9g m\u00e1r a piac 80% -\u00e1t fedte le. \u00dagy t\u0171nik, hogy a mellett, hogy a kukorica eset\u00e9ben a vet\u0151magf\u00fcgg\u00e9s\u00fcnk \u00e9vtizedek \u00f3ta teljes, a piacot egy\u00e9rtelm\u0171en k\u00fclf\u00f6ldi c\u00e9gek uralj\u00e1k.<\/p>\n \u00a0<\/p>\n Crow JF. (1998): 90 Years Ago: The Beginning of Hybrid Maize. Genetics. 148(3):923-8.<\/p>\n Sedl\u00e1k G. (2003): A hibridkukorica vet\u0151mag \u00e9rt\u00e9kes\u00edt\u00e9s saj\u00e1toss\u00e1gai haz\u00e1nkban. Acta Agraria Debreceniensis 2003\/10<\/a><\/p>\n Hidv\u00e9gi Sz. (2008): N\u00e9h\u00e1ny id\u0151j\u00e1r\u00e1si t\u00e9nyez\u0151 hat\u00e1sa a kukorica term\u00e9keny\u00fcl\u00e9s\u00e9re. PhD \u00c9rtekez\u00e9s<\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Maga a kukorica \u00e9vezredes kult\u00farn\u00f6v\u00e9ny, a vil\u00e1gon az egyik legnagyobb mennyis\u00e9gben termesztett gabonaf\u00e9le. Egy teljesen „term\u00e9szetellenes” \u00e9l\u0151l\u00e9ny, a vadonban, \u00e1lland\u00f3 emberi gondoskod\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl \u00e9letk\u00e9ptelen, p\u00e9ld\u00e1ul a kukoricacs\u00f6v\u00f6n szorosan egym\u00e1s mellett elhelyezked\u0151 magok egym\u00e1st fojtan\u00e1k meg, ha magukban kellene cs\u00edr\u00e1zniuk, nem … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. Maga a kukorica \u00e9vezredes kult\u00farn\u00f6v\u00e9ny, a vil\u00e1gon az egyik legnagyobb mennyis\u00e9gben termesztett gabonaf\u00e9le. Egy teljesen „term\u00e9szetellenes” \u00e9l\u0151l\u00e9ny, a vadonban, \u00e1lland\u00f3 emberi gondoskod\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl \u00e9letk\u00e9ptelen, p\u00e9ld\u00e1ul a kukoricacs\u00f6v\u00f6n szorosan egym\u00e1s mellett elhelyezked\u0151 magok egym\u00e1st fojtan\u00e1k meg, ha magukban kellene cs\u00edr\u00e1zniuk, nem vetn\u00e9nk el \u0151ket. R\u00e9gi t\u00f6rt\u00e9nete ellen\u00e9re a huszadik sz\u00e1zadban a genetika eredm\u00e9nyei forradalmas\u00edtott\u00e1k a kukoricatermeszt\u00e9st, ezzel jelent\u0151sen megn\u00f6velve a term\u00e9shozam\u00e1t. Ma azt j\u00e1rn\u00e1m k\u00f6rbe, mi az a hibridkukorica \u00e9s hogyan k\u00e9sz\u00fcl az a vet\u0151mag, amib\u0151l az \u00e1ltalunk is fogyasztott kukorica n\u0151. (\u0150 itt balra Centeotl<\/a>, a kukorica istene)<\/p>\n![\"\"](\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/201203\/hibridkukorica01.jpg\")
A hibridkukorica meglep\u0151 gyorsas\u00e1ggal h\u00f3d\u00edtotta meg a termel\u0151ket, p\u00e9ld\u00e1ul Iow\u00e1ban 1935 -ben a termelt kukorica tizede sz\u00e1rmazott hibrid vet\u0151magb\u00f3l, n\u00e9gy \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb m\u00e1r kilenctizede. Az \u00f6tvenes \u00e9vekre az US\u00c1t megh\u00f3d\u00edtotta a hibridkukorica. Az els\u0151 \u00e1bra James F. Crow 1998 -as k\u00f6zlem\u00e9ny\u00e9b\u0151l sz\u00e1rmazik, a kukorica term\u00e9s\u00e1tlag\u00e1t mutatja, l\u00e1tszik rajta, a hibrid vet\u0151mag technol\u00f3gia milyen dr\u00e1mai m\u00e9rt\u00e9kben megn\u00f6velte a hozamot. Term\u00e9szetesen ebben benne van az az\u00f3ta el\u00e9rt \u00f6sszes t\u00f6bbi v\u00edvm\u00e1ny is, de r\u00e9gi vet\u0151magok felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1val a hetvenes \u00e9vekben kim\u00e9rt\u00e9k, hogy a term\u00e9s\u00e1tlag n\u00f6veked\u00e9s hatvan sz\u00e1zal\u00e9kban genetikai, azaz a n\u00f6vekm\u00e9ny t\u00f6bb mint a fele a hibrid vet\u0151magok alkalmaz\u00e1s\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmazik.<\/p>\n![\"\"](\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/201203\/hibridkukorica02.jpg\")
<\/p>\n