{"id":5006084,"date":"2012-02-18T21:19:57","date_gmt":"2012-02-18T20:19:57","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2012\/02\/18\/ordogi_tumor_1"},"modified":"2012-02-18T21:19:57","modified_gmt":"2012-02-18T20:19:57","slug":"ordogi_tumor_1","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5006084","title":{"rendered":"\u00d6rd\u00f6gi tumor – 2."},"content":{"rendered":"

\"\"Van az \u00fagy, hogy egy blognak is j\u00f3l j\u00f6nne egy szerkeszt\u0151, mert akkor k\u00e9t szerz\u0151 nem dolgozik egyszerre ugyanazon a t\u00e9m\u00e1n :-). De Sexcomb m\u00e1r megel\u0151z\u00f6tt<\/a> a tasm\u00e1n \u00f6rd\u00f6g\u00f6k fert\u0151z\u0151 betegs\u00e9gk\u00e9nt terjedni k\u00e9pes tumorj\u00e1nak (DFTD) els\u0151 k\u00f6r\u00f6s kives\u00e9z\u00e9s\u00e9vel, \u00edgy ez egy ut\u00f3-poszt, ahol csak a kimaradt dolgokat ves\u00e9zn\u00e9m egy kicsit ki.<\/p>\n

Mert az\u00e9rt maradt valami nekem is, p\u00e9ld\u00e1ul a betegs\u00e9g \u00e9rdekes klon\u00e1lis dinamik\u00e1ja. Mivel a tumor sejtvonal oszt\u00f3d\u00e1ssal, vagyis nem-ivarosan szaporodik, egy-egy sejtben megjelen\u0151 \u00faj genetikai v\u00e1ltoz\u00e1s az \u00f6sszes ut\u00f3dsejtbe tov\u00e1bbker\u00fcl, amelyek \u00edgy egy\u00fctt egy-egy kl\u00f3nt alkotnak majd. Tasm\u00e1ni\u00e1ban sz\u00e1mos DFTD kl\u00f3n ismert, \u00e9s amennyire k\u00f6vethet\u0151, a betegs\u00e9g valahol a keleti parton jelent meg olyan h\u00fasz \u00e9ve \u00e9s fokozatosan terjeszkedik a nyugati part fel\u00e9. K\u00f6zben sz\u00e1mos kl\u00f3n megf\u00e9r egym\u00e1s mellett, mint azt a kielemzett 87T \u00e9s 53T vonalak is mutatj\u00e1k. (Egy\u00e9bk\u00e9nt annyi kinyomozhat\u00f3 a betegs\u00e9g eredet\u00e9r\u0151l, hogy a tumor nagy val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel egy n\u0151st\u00e9nyben jelent meg, ui. a h\u00edm szex-determin\u00e1ci\u00f3ban fontos g\u00e9nek nem lelhet\u0151ek fel ma semelyik kl\u00f3nban.)<\/p>\n

<\/p>\n

A sejtvonalak ugyanakkor ezek mellett versengenek is egym\u00e1ssal, b\u00e1r k\u00e9rd\u00e9s, hogy akt\u00edvan vagy passz\u00edvan. Mindenesetre t\u00e9ny, hogy egy apr\u00f3bb f\u00e9lszigeten (Forestier fszg.) egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151 \u00e9vekben lehetett k\u00f6vetni az egyes, k\u00f6z\u00f6s eredet\u0171 kl\u00f3nok ar\u00e1ny\u00e1t. Mint az al\u00e1bbi \u00e1br\u00e1n is l\u00e1that\u00f3, a kezdetben viszonylagos egyens\u00falyban lev\u0151 ar\u00e1ny hamar felbomlott \u00e9s 2010-re m\u00e1r egy\u00e9rtelm\u0171en egy kl\u00f3n kezdte uralni a ter\u00fcletet. Hogy ennek az oka egyszer\u0171 genetikai sodr\u00f3d\u00e1s, vagy ann\u00e1l t\u00f6bb, valamif\u00e9le akt\u00edv kompet\u00edci\u00f3, azt nem tudjuk.<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

Van mindenesetre egy megfigyel\u00e9s, ami az ut\u00f3bbit igazoln\u00e1: ugyan a vizsg\u00e1lt tasm\u00e1n \u00f6rd\u00f6g\u00f6k t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9ben egyetlen kl\u00f3n lesz\u00e1rmazottai terjednek korl\u00e1tlanul, az esetek negyed\u00e9ben t\u00f6bb mint egy kl\u00f3nt is leltek az \u00e1llatokban. Ezek val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00edthet\u0151en t\u00f6bb harap\u00e1s eredm\u00e9nyek\u00e9nt ker\u00fclhettek az \u00e1llatba \u00e9s \u00e9rdekes v\u00e9giggondolni annak a lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t, hogy azonos gazd\u00e1ban lev\u0151 sejtvonalak egym\u00e1ssal is evol\u00faci\u00f3s versenyben vannak a tov\u00e1bbterjed\u00e9s es\u00e9ly\u00e9\u00e9rt.<\/p>\n

K\u00e9ts\u00e9gtelen, hogy els\u0151 n\u00e9zetre a fert\u0151z\u00e9sk\u00e9nt terjed\u0151 r\u00e1k amolyan obskurus biol\u00f3giai k\u00fcl\u00f6nlegess\u00e9gnek t\u0171nhet. Tucatnyi emberi r\u00e1k k\u00f6zt egyet sem ismer\u00fcnk, ami hasonl\u00f3an m\u0171k\u00f6dne. Azonban a DFTD mellett l\u00e9tezik (legal\u00e1bb) egy m\u00e1sik fert\u0151z\u0151 k\u00e9pes eml\u0151s r\u00e1kvonal, amelyr\u0151l kor\u00e1bban m\u00e1r \u00edrtam egyszer<\/a>. Ez a kuty\u00e1k Sticker szark\u00f3m\u00e1ja, ami – szemben a DFTD 20 \u00e9v\u00e9vel – val\u00f3sz\u00edn\u0171leg j\u00f3 p\u00e1r ezer \u00e9ve jelent meg \u00e9s az\u00f3ta is terjed (ezzel minden val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9g szerint ki\u00e9rdemelve a vil\u00e1g legr\u00e9gebbi sejtvonalat c\u00edmet is). Vagyis k\u00e9t nem is k\u00f6zeli rokon eml\u0151s fajban is megjelent ez a k\u00f3r, ami val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00edti, hogy ak\u00e1r emberi szervezetben is kialakulhat alkalomadt\u00e1n.<\/p>\n

S\u0151t, ha egy kicsit megturk\u00e1ljuk a jelen cikk diszkusszi\u00f3j\u00e1t, el\u0151\u00e1shat\u00f3 bel\u0151le egy 1957-es Science <\/em>cikk<\/a>, amelyben k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 nem-tumoros \u00e9s tumoros sejtvonalakat injekt\u00e1ltak b\u0151r al\u00e1 k\u00eds\u00e9rleti alanyokba, figyelve mi t\u00f6rt\u00e9nik (b\u00e1r etikailag el\u00e9g probl\u00e9m\u00e1snak t\u0171nhet a dolog, a vizsg\u00e1lt szem\u00e9lyek hal\u00e1los betegs\u00e9gek v\u00e9gs\u0151 f\u00e1zis\u00e1ban voltak \u00e9s beleegyez\u00e9s\u00fcket adt\u00e1k a dologba). M\u00edg a nem-tumor sejtek nyom n\u00e9lk\u00fcl elt\u0171ntek, a tumorsejtvonalak szinte kiv\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl megmaradtak \u00e9s n\u00f6veked\u00e9sbe kezdtek. Azaz az emberi DFTD betegs\u00e9g ma m\u00e9g a sci-fi m\u0171fajnak t\u0171nhet, de annak az\u00e9rt egy val\u00f3s\u00e1gt\u00f3l nem nagyon elrugaszkodott alter\u00fclet\u00e9hez sorol\u00f3dik be.<\/p>\n

\n

Elizabeth P. Murchison, Ole B. Schulz-Trieglaff, Zemin Ning, et al.<\/strong> (2012) Genome Sequencing and Analysis of the Tasmanian Devil and Its Transmissible Cancer Cell<\/em> 148<\/strong>: 780-791. <\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Van az \u00fagy, hogy egy blognak is j\u00f3l j\u00f6nne egy szerkeszt\u0151, mert akkor k\u00e9t szerz\u0151 nem dolgozik egyszerre ugyanazon a t\u00e9m\u00e1n :-). De Sexcomb m\u00e1r megel\u0151z\u00f6tt a tasm\u00e1n \u00f6rd\u00f6g\u00f6k fert\u0151z\u0151 betegs\u00e9gk\u00e9nt terjedni k\u00e9pes tumorj\u00e1nak (DFTD) els\u0151 k\u00f6r\u00f6s kives\u00e9z\u00e9s\u00e9vel, \u00edgy ez … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. →<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[17,1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5006084"}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5006084"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5006084\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5006084"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5006084"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5006084"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}