{"id":5006081,"date":"2012-02-12T21:44:35","date_gmt":"2012-02-12T20:44:35","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2012\/02\/12\/vilagok_harca_kutatok_vs_elsevier"},"modified":"2012-02-12T21:44:35","modified_gmt":"2012-02-12T20:44:35","slug":"vilagok_harca_kutatok_vs_elsevier","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5006081","title":{"rendered":"Vil\u00e1gok harca – kutat\u00f3k vs. Elsevier"},"content":{"rendered":"

\"\"Valami b\u0171zlik, ha nem is D\u00e1ni\u00e1ban, de az\u00e9rt hozz\u00e1 el\u00e9g k\u00f6zel: puszt\u00e1n a keres\u00e9si trendeket<\/a> figyelembe v\u00e9ve is l\u00e1that\u00f3, hogy az ut\u00f3bbi hetekben “trendi” lett a holland lapkiad\u00f3 \u00f3ri\u00e1s, az Elsevier<\/a> bojkottj\u00e1r\u00f3l olvasgatni.<\/p>\n

Azt ugyan m\u00e9g nem l\u00e1tni, hogy mennyire hat\u00e1sos a dolog, de a k\u00f6zel 5500 kutat\u00f3 \u00e1ltal al\u00e1\u00edrt ny\u00edlt lev\u00e9l<\/a> j\u00f3l mutatja, hogy ig\u00e9ny eg\u00e9sz biztosan van r\u00e1.<\/p>\n

Az Elsevier elleni morgol\u00f3d\u00e1snak persze hagyom\u00e1nya van, az \u00faj mozgalom azonban az\u00e9rt t\u0171nik (egyel\u0151re) t\u00f6bbnek az eddigi pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1sokn\u00e1l, mert most el\u0151sz\u00f6r, szervezettebb a dolog. Na meg persze az sem \u00e1rtott, hogy a dolog \u00e9l\u00e9re egy Field \u00e9rmes matematikus \u00e1llt, Timothy Gowers<\/a>.<\/p>\n

<\/p>\n

Mint arr\u00f3l Gowers is \u00edr a blogj\u00e1ban<\/a>, az Elsevier viselked\u00e9se egy hisztis kist\u00e9rs\u00e9gi uzsor\u00e1shoz hasonl\u00edt, aki sok p\u00e9nz\u00e9rt ad el olyasmit, amire nagyon sz\u00fcks\u00e9ged van, r\u00e1ad\u00e1sul csak akkor \u00e1ll veled sz\u00f3ba, ha k\u00f6zben minden m\u00e1s t\u00fal\u00e1razott selejtet is megveszel t\u0151le. Ami persze nem lenne baj, ha egy k\u00f6nnyen p\u00f3tolhat\u00f3 piaci szerepl\u0151r\u0151l lenne sz\u00f3, de az Elsevier nem az, hanem t\u00f6bb tudom\u00e1nyter\u00fcleten szinte megker\u00fclhetetlen. Sz\u00e1mos tudom\u00e1ny\u00e1g legrangosabb \u00fajs\u00e1gait \u0151k adj\u00e1k ki, magam kis szem\u00e9tdombj\u00e1n\u00e1l maradva: Cell<\/em>, Cell Stem Cells<\/em>, Developmental Cell<\/em>, Current Biology<\/em>, Trends in<\/em> sorozat, hogy csak a l\u00e9nyeget emeljem ki.<\/p>\n

Sz\u00f3val ha \u00fagy n\u00e9zz\u00fck<\/em> az Elsevier tulajdonk\u00e9ppen sikeres \u00e9s j\u00f3 lapokat is csin\u00e1l, de ha az\u00e9rt egy kicsit t\u00e1volabbra l\u00e9p\u00fcnk az\u00e9rt l\u00e1thatjuk, hogy j\u00f3val \u00e1rnyaltabb a k\u00e9p. Ugyanis az Elsevier reperto\u00e1rj\u00e1ba \u00f6sszesen 2700 lap kap helyet \u00e9s ezek t\u00f6bbs\u00e9ge messze nem tart akkora \u00e9rdekl\u0151d\u00e9sre sz\u00e1mot, mint a fent eml\u00edtett sikerterm\u00e9kek. Magyar\u00e1n, k\u00e9rd\u00e9ses, hogy egy\u00e1ltal\u00e1n gazdas\u00e1gos lenne-e az \u00fczemeltet\u00e9s\u00fck.<\/p>\n

Az Elsevier el\u00e9g laza mozdulattal oldja meg a gordiuszi csom\u00f3t: szeretn\u00e9l naprak\u00e9sz lenni a tudom\u00e1ny\u00e1gadban? h\u00e1t akkor a Cell<\/em> mell\u00e9 nyugodtan rendelj meg \u00f6t obskurus pigmentk\u00e9miai \u00e9s h\u00e1rom halgazd\u00e1lkod\u00e1si szaklapot. Mint pof\u00e1tlan k\u00e1belt\u00e9v\u00e9 \u00fczemeltet\u0151, csak akkor engedi a n\u00e9pszer\u0171 tartalom el\u00e9r\u00e9st, ha t\u00f6bbsz\u00f6r annyi \u00e9rdektelen \u00e9s f\u00f6l\u00f6sleges tartalmat is megrendelsz. \u00c9s persze a megrendel\u00e9sn\u00e9l, m\u00e1r nem a min\u0151s\u00e9g, hanem a mennyis\u00e9g sz\u00e1m\u00edt, vagyis att\u00f3l f\u00fcgg az el\u0151fizet\u00e9s \u00e9rt\u00e9ke, hogy h\u00e1ny lapot “k\u00e9rsz” \u00e9s nem att\u00f3l, hogy mennyire olvasottak azok.<\/p>\n

Ennek a hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1snak a bicskanyitogat\u00f3 pof\u00e1tlans\u00e1g\u00e1t David Colquhoun, a University College London (UCL) egyik professzora r\u00e9szletezte p\u00e1r h\u00f3napja a blogj\u00e1ban<\/a>: a UCL az Elsevier 2068 lapj\u00e1ra fizet el\u0151 \u00e9vi 1.25 milli\u00f3 eur\u00f3 \u00e9rt\u00e9kben. Ha csak a legolvasottabbakat n\u00e9zz\u00fck, akkor j\u00f3l l\u00e1that\u00f3, hogy \u00e9vi sok t\u00edzezres olvasotts\u00e1ggal azok nyilv\u00e1nval\u00f3an fontos kell\u00e9kei az egyetem falai k\u00f6z\u00f6tt zajl\u00f3 akad\u00e9miai \u00e9letnek. Azonban, ha azt n\u00e9zz\u00fck, hogy \u00e1tlagosan<\/em> h\u00e1nyszor olvass\u00e1k az Elsevier-csomagban lev\u0151 lapokat (“Average” az al\u00e1bbi \u00e1br\u00e1n), akkor m\u00e1r azt l\u00e1tjuk, hogy alig p\u00e1r ezerszer (ami egy UCL m\u00e9ret\u0171 egyetem eset\u00e9ben nagyon kev\u00e9s).<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

Az el\u0151fizetett lapok k\u00f6z\u00fcl 251-et sosem<\/em> nyitott meg senki az egyetemen, \u00e9s a lapok 60%-\u00e1t kevesebb mint 300 alkalommal, ami aligha tenn\u00e9 indokoltt\u00e1 az el\u0151fizet\u00e9st. De, mint eml\u00edtettem, az Elsevier nem teszi lehet\u0151v\u00e9 csak egyes lapok lemond\u00e1s\u00e1t, ha valaki t\u00fal sokat reklam\u00e1l, a teljes el\u0151fizet\u00e9st megvonja. Hi\u00e1ba szeretne az egyetem l\u00e9nyeges p\u00e9nzt megsp\u00f3rolni ezen, nem teheti.<\/p>\n

Lehetne mindezt \u00fagy n\u00e9zni, hogy a szorult gazdas\u00e1gi helyzetben az Elsevier csak megpr\u00f3b\u00e1lja vesztes\u00e9ges lapjait fenntartani, ami nett\u00f3 kapitalista logik\u00e1val m\u00e1r \u00f6nmag\u00e1ban is nehezen v\u00e9dhet\u0151 \u00e1ll\u00e1spont lenne, a helyzet azonban enn\u00e9l rosszabb. A kiad\u00f3 ugyanis nem nullszald\u00f3t produk\u00e1l, hanem 36%-os (igen: harminchat sz\u00e1zal\u00e9kos, nem \u00edrtam el) haszonkulccsal m\u0171k\u00f6d\u00f6tt a v\u00e1ls\u00e1g alatt \u00e9s 2 milli\u00e1rd fontot kitev\u0151 bev\u00e9teleib\u0151l t\u00f6bb mint 700 milli\u00f3 font \u00e9rt\u00e9k\u0171 tiszta haszna volt. Nem v\u00e9letlen, hogy George Monbiot szerint<\/a> mellett\u00fck m\u00e9g Rupert Murdoch is lelkes szocialist\u00e1nak t\u0171nik.<\/p>\n

Ezen a ponton le lehetne egyszer\u0171s\u00edteni a dolgot, hogy anti-kapitalista hippi kutat\u00f3k h\u0151b\u00f6r\u00f6gnek a j\u00f3l m\u0171k\u00f6d\u0151 \u00e9s hat\u00e9kony v\u00e1llalalattal szemben. Ez azonban teljes f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9se lenne a dolognak. Ugyanis a tudom\u00e1nyos lapkiad\u00e1s, az \u00fan. “academic publishing” nagyon j\u00f3l p\u00e9ld\u00e1zza azt, amit a k\u00f6zgazdas\u00e1gi irodalom “market failure<\/a>“-k\u00e9nt aposztrof\u00e1l, olyan esetk\u00e9nt ahol pont, hogy nem m\u0171k\u00f6dik a kapitalizmus elve.<\/p>\n

Ha ugyanis m\u0171k\u00f6dne, akkor ilyen profit-r\u00e9s mellett csak \u00fagy ny\u00fczs\u00f6gn\u00e9nek az \u00faj kezdem\u00e9nyez\u00e9sek, amelyeket kihaszn\u00e1lva a kutat\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g fokozatosan let\u00f6rn\u00e9 a pof\u00e1tlan publik\u00e1ci\u00f3s k\u00f6lts\u00e9geket egy olyan szintre, ahol a n\u00e9h\u00e1ny sz\u00e1zal\u00e9kos haszon m\u00e1r komoly sikernek sz\u00e1m\u00edtana. A val\u00f3s\u00e1g ezzel szemben az, hogy csak nagyon kev\u00e9s komolyan vehet\u0151 ilyennel tal\u00e1lkozunk, ugyanis egy \u00faj lap megjelen\u00e9s\u00e9nek egy nagyon komoly akad\u00e1lya van: nincs \u00e9s hossz\u00fa ideig nem is lesz impakt faktora (IF).<\/p>\n

Az IF az adott lap cikkeinek \u00e1tlagos id\u00e9zetts\u00e9g\u00e9t saccolja meg az elm\u00falt \u00e9vek adatai alapj\u00e1n \u00e9s mivel minden egyes p\u00e1ly\u00e1zat elb\u00edr\u00e1l\u00e1sakor ma sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges IF-fetisizmus tombol, csak nagyon j\u00f3 anyagi helyzetben lev\u0151 kutat\u00f3 (vagy olyan akinek minden mindegy) kock\u00e1ztathatja meg, hogy egy m\u00e9g teljesen ismeretlen \u00fajs\u00e1gban publik\u00e1l, b\u00edzva abban, hogy h\u00e1rom \u00e9v m\u00falva fog annyit \u00e9rni a cikke, mint azt \u0151 most gondolja. A legt\u00f6bben nem rendelkeznek a szabad v\u00e1laszt\u00e1s efajta luxus\u00e1val, \u00edgy a j\u00f3l bej\u00e1ratott lapokat fogj\u00e1k prefer\u00e1lni. Vagyi egy \u00faj lap sikeress\u00e9 t\u00e9tel\u00e9hez olyan “brand”-re van sz\u00fcks\u00e9g, ami elhiteti, hogy ebb\u0151l valami j\u00f3 fog kis\u00fclni \u00e9s elegend\u0151 emberre, akik h\u00e1rom \u00e9ven kereszt\u00fcl kock\u00e1ztatva ezt el is hiszik. Ez finoman sz\u00f3lva sem egy k\u00f6nny\u0171 kombin\u00e1ci\u00f3.<\/p>\n

A teljes k\u00e9phet tartozik, hogy a dolog nem lehetetlen, mint azt a Public Library of Science (PLoS) kezdem\u00e9nyez\u00e9se, a PLoS ONE<\/a> is mutatja. Ez az online lap a semmib\u0151l n\u0151tte ki mag\u00e1t egy nagyon is tisztelend\u0151 4.4 IF-ig<\/a>, mik\u00f6zben a teljes PLoS csoport aranytoj\u00e1st toj\u00f3 ty\u00fakj\u00e1v\u00e1<\/a> \u00e9s az open-access publishing egyik komoly szerepl\u0151j\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt. Mindezt \u00fagy, hogy a bek\u00fcld\u00f6tt cikkek ellen\u0151rz\u00e9sekor peer-review is csak arra koncentr\u00e1l, hogy a le\u00edrt eredm\u00e9ny a tudom\u00e1nyos m\u00f3dszert betartva keletkezett \u00e9s m\u00e1s \u00fajs\u00e1gokt\u00f3l elt\u00e9r\u0151en nem pr\u00f3b\u00e1l min\u0151s\u00e9gi v\u00e9lem\u00e9nyt is nyilv\u00e1n\u00edtani r\u00f3la. Hiszen, azt majd megteszik m\u00e1sok: egy cikk v\u00e9gs\u0151 sikere az kiz\u00e1r\u00f3lag a saj\u00e1t id\u00e9zetts\u00e9g\u00e9ben rejlik \u00e9s nem az \u00fajs\u00e1g IF-ban. (Mell\u00e9ksz\u00e1ll, de a Google Scholar \u00faj, id\u00e9zetts\u00e9get k\u00f6zvetlen\u00fcl m\u00e9r\u0151 szolg\u00e1ltat\u00e1saihoz<\/a> hasonl\u00f3 programok elterjed\u00e9se rem\u00e9lhet\u0151leg hamarosan maga al\u00e1 temeti az IF-t, \u00e9s az annak a hasznoss\u00e1g\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 medd\u0151 vit\u00e1kat<\/a> is.)<\/p>\n

A PLoS ONE sikere megihletett persze m\u00e1sokat is, m\u00e1ra csak \u00fagy sorj\u00e1znak ezen piaci szegmenst megfejni k\u00edv\u00e1n\u00f3 \u00fajs\u00e1gok: Nature Scientific Reports<\/a>, Biology Open<\/a>, Open Biology<\/a> \u00e9s m\u00e9g sokan m\u00e1sok (a komolyabbak k\u00f6z\u00fcl, a rengeteg egy\u00e9rtelm\u0171en spam-publik\u00e1ci\u00f3ra most nem t\u00e9rn\u00e9k ki). Ezekben egyar\u00e1nt az a k\u00f6z\u00f6s, hogy open-access form\u00e1t v\u00e1lasztott\u00e1k, vagyis azt, ahol a szerz\u0151 fizeti ki a szerkeszt\u0151s\u00e9g k\u00f6lts\u00e9geit (ez most \u00e1tlagosab 1300$ k\u00f6r\u00fcl van cikkenk\u00e9nt), az olvas\u00f3 pedig ingyenesen jut a tartalomhoz. Mivel a kutat\u00e1sok legnagyobb r\u00e9sz\u00e9t k\u00f6zp\u00e9nzb\u0151l finansz\u00edrozz\u00e1k az arra hivatott szervezetek, ez teljesen logikusnak is t\u0171nik \u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen retrospekt\u00edven m\u00e9g bizarabb\u00e1 teszi az Elsevier \u00e9s tsai. \u00fczleti modellj\u00e9t, ahol az olvas\u00f3 fizet. Pontosabban az olvas\u00f3 _is_, mert arr\u00f3l a k\u00e9t modell \u00f6sszevet\u00e9sekor sokan elfelejtkeznek arr\u00f3l, hogy a nagy kiad\u00f3k eddig\u00a0mindk\u00e9t f\u00e9lt\u0151l<\/em>, az olvas\u00f3t\u00f3l \u00e9s a szerz\u0151t\u0151l is szedtek p\u00e9nzt, hogy k\u00f6lts\u00e9geiket \u00fagymond lefedje (az \u00e1rban \u00e1ltal\u00e1ban felt\u00fcntetik, hogy az a peer-review k\u00f6lts\u00e9geit is fedezni kell, ami persze az\u00e9rt k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e9rdekes, mert aki m\u00e1r r\u00e9szt vett ilyesmiben tudja, hogy ingyen \u00e9s b\u00e9rmentve csin\u00e1lja az ember, pontosabban az\u00e9rt, mert hisz benne, hogy a peer-review fontos).<\/p>\n

(Persze az esetleges matematikus \u00e9s fizikus olvas\u00f3im ezen a ponton m\u00e1r r\u00e9g szem\u00fcket forgatj\u00e1k, \u00e9s azt sziszegik, hogy arXiv<\/a>, ami a Cornell University \u00e1ltal \u00fczemeltett teljesen ingyenes publik\u00e1ci\u00f3s fel\u00fcletet jelenti a tudom\u00e1nyos munk\u00e1k sz\u00e1m\u00e1ra. A felvet\u00e9s jogos \u00e9s n\u00e9mi magyar\u00e1zatot k\u00edv\u00e1n, hogy mi\u00e9rt nem terjedt el ez a dolog a biol\u00f3gusok k\u00f6z\u00f6tt is. Az okok egyike \u00e9pp a dolog ingyeness\u00e9ge, ugyanis ut\u00f3bbi csak \u00fagy tarthat\u00f3 fenn, hogy a szolg\u00e1ltat\u00e1shoz nem j\u00e1r peer-review, \u00e9s ebb\u0151l az okb\u00f3l kifoly\u00f3lag IF sem. Vagyis v\u00e9gs\u0151 soron a munk\u00e1t m\u00e9gis csak le kell majd k\u00f6z\u00f6lni egy “hagyom\u00e1nyos” lapban is, ha az ember a p\u00e1ly\u00e1zatok sor\u00e1n haszn\u00e1lni akarja (ha t\u00e9vedek, a kommentekben lehet jav\u00edtani). M\u00e1rpedig biol\u00f3giai tudom\u00e1nyok sor\u00e1n a peer-review gyakran t\u00f6bb h\u00f3napig is elh\u00faz\u00f3dhat (a b\u00edr\u00e1l\u00f3k \u00faj k\u00eds\u00e9rleteket k\u00e9rnek, amelyek nem kivitelezhet\u0151k azonnal – pl. egy \u00faj transzg\u00e9nikus eg\u00e9rt\u00f6rzs l\u00e9trehoz\u00e1sa sz\u00fcks\u00e9ges), \u00e9s ezalatt megn\u0151 annak a vesz\u00e9lye, hogy az \u00f6tletet valaki leny\u00falja \u00e9s gyorsan lek\u00f6zli. M\u00e1rpedig akkor hi\u00e1ba az arXiv-os els\u0151s\u00e9g, az id\u00e9zetts\u00e9get az els\u0151 peer-reviewed lapban publik\u00e1l\u00f3 gy\u0171jti be.)<\/p>\n

Az open-access \u00fajs\u00e1gok elterjed\u00e9se egyben azt is jelenti, hogy az Elsevier ellenes bojkottnak nagyobb es\u00e9lye van, mint kor\u00e1bban b\u00e1rmikor. Ugyanakkor m\u00e9g semmi sem garant\u00e1lt: az eddigi benyom\u00e1sok alapj\u00e1n ezek az \u00fajs\u00e1gok a k\u00f6z\u00e9pmez\u0151nyt fogj\u00e1k tudni befogni, a sz\u00ednvonal tov\u00e1bbra is sok sz\u00e1llal fog k\u00f6t\u0151dni az Elsevier tulajdon\u00e1ban lev\u0151 Cell Press-hez. Hogy ezt az ut\u00f3bbi f\u00fcgg\u0151s\u00e9get meg lehet-e t\u00f6rni az lesz a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vek nagy k\u00e9rd\u00e9se. Ha igen, az j\u00f3 es\u00e9llyel kompromisszumk\u00e9szs\u00e9gre sarkalhatja a holland kiad\u00f3t is. A leg\u00edg\u00e9retesebb kezdem\u00e9nyez\u00e9s<\/a>, ez\u00fcgyben a h\u00e1rom legnagyobb tudom\u00e1nyfinansz\u00edroz\u00f3 alap\u00edtv\u00e1ny, a Howard Hughes Medical Institute, a Wellcome Trust \u00e9s a Max Planck Society nev\u00e9hez kapcsolhat\u00f3, egyel\u0151re nevenincs lap lenne. Rem\u00e9lj\u00fck, bej\u00f6n nekik.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Valami b\u0171zlik, ha nem is D\u00e1ni\u00e1ban, de az\u00e9rt hozz\u00e1 el\u00e9g k\u00f6zel: puszt\u00e1n a keres\u00e9si trendeket figyelembe v\u00e9ve is l\u00e1that\u00f3, hogy az ut\u00f3bbi hetekben “trendi” lett a holland lapkiad\u00f3 \u00f3ri\u00e1s, az Elsevier bojkottj\u00e1r\u00f3l olvasgatni. Azt ugyan m\u00e9g nem l\u00e1tni, hogy mennyire … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. →<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[1],"tags":[237,21],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5006081"}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5006081"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5006081\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5006081"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5006081"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5006081"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}