{"id":5006074,"date":"2012-01-05T21:55:34","date_gmt":"2012-01-05T20:55:34","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2012\/01\/05\/a_mehcsalad_osszeomlas_es_a_nosemak"},"modified":"2012-01-05T21:55:34","modified_gmt":"2012-01-05T20:55:34","slug":"a_mehcsalad_osszeomlas_es_a_nosemak","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5006074","title":{"rendered":"A m\u00e9hcsal\u00e1d-\u00f6sszeoml\u00e1s \u00e9s a Nosem\u00e1k"},"content":{"rendered":"

<\/p>\n

Ha a m\u00e9hcsal\u00e1d-\u00f6sszeoml\u00e1s okait keress\u00fck, \u00fajra \u00e9s \u00fajra el\u0151bukkan a Nosema<\/em> n\u00e9v, mint az egyik nagyon komoly gyan\u00fas\u00edtott. \u00c9rdemes kicsit jobban k\u00f6r\u00fclj\u00e1rni, mivel a Nos\u00e9m\u00e1<\/em>kb\u00f3l is egy izgalmas t\u00f6rt\u00e9net rajzol\u00f3dik ki.<\/p>\n

A Nos\u00e9m\u00e1<\/em><\/a>k<\/a> a Microsporidia csoportba tartoznak, vagyis eukari\u00f3t\u00e1k, \u00e1m szokatlanul apr\u00f3 genommal rendelkeznek, \u00e1ltal\u00e1ban sejten bel\u00fcli \u00e9l\u0151sk\u00f6d\u0151k. M\u00e9hekben eddig k\u00e9t fajukat \u00edrt\u00e1k le, az Apis mellifera<\/em>, vagyis a m\u00e9zel\u0151 m\u00e9h \u00e9l\u0151sk\u00f6d\u0151je a Nosema apis<\/em>, az Apis ceranae<\/em> \u00e9l\u0151sk\u00f6d\u0151je pedig a Nosema ceranae<\/em>. A Nosema apis<\/em>r\u00f3l messze t\u00f6bb ismerettel rendelkez\u00fcnk, hiszen ez a m\u00e9zel\u0151 m\u00e9h k\u00f3rokoz\u00f3ja, mint ilyen gazdas\u00e1gi jelent\u0151s\u00e9g\u0171, r\u00e1ad\u00e1sul id\u0151tlen id\u0151k \u00f3ta ismert m\u00e9hbetegs\u00e9g. \u00c1ltal\u00e1ban nem k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebben virulens, b\u00e1r k\u00e9pes legyeng\u00edteni a m\u00e9heket. Sz\u00e1jon \u00e1t fert\u0151z, a fert\u0151z\u00f6tt m\u00e9hek \u00fcr\u00fcl\u00e9k\u00e9vel a k\u00fclvil\u00e1gba ker\u00fcl\u0151 sp\u00f3r\u00e1ik fert\u0151zik az eg\u00e9szs\u00e9ges m\u00e9heket. K\u00e9rd\u00e9s, hogy mi k\u00f6ze lehet egy \u00e9vtizedek \u00f3ta ismert k\u00f3rokoz\u00f3nak az els\u0151k\u00e9nt 2006 -ban \u00e9szlelt m\u00e9hcsal\u00e1d-\u00f6sszeoml\u00e1shoz?<\/p>\n

<\/p>\n

Ha a m\u00e9hcsal\u00e1d-\u00f6sszeoml\u00e1s okait keress\u00fck, \u00fajra \u00e9s \u00fajra el\u0151bukkan a Nosema<\/em> n\u00e9v, mint az egyik nagyon komoly gyan\u00fas\u00edtott. \u00c9rdemes kicsit jobban k\u00f6r\u00fclj\u00e1rni, mivel a Nos\u00e9m\u00e1<\/em>kb\u00f3l is egy izgalmas t\u00f6rt\u00e9net rajzol\u00f3dik ki.<\/p>\n

A Nos\u00e9m\u00e1<\/em><\/a>k<\/a> a Microsporidia csoportba tartoznak, vagyis eukari\u00f3t\u00e1k, \u00e1m szokatlanul apr\u00f3 genommal rendelkeznek, \u00e1ltal\u00e1ban sejten bel\u00fcli \u00e9l\u0151sk\u00f6d\u0151k. M\u00e9hekben eddig k\u00e9t fajukat \u00edrt\u00e1k le, az Apis mellifera<\/em>, vagyis a m\u00e9zel\u0151 m\u00e9h \u00e9l\u0151sk\u00f6d\u0151je a Nosema apis<\/em>, az Apis ceranae<\/em> \u00e9l\u0151sk\u00f6d\u0151je pedig a Nosema ceranae<\/em>. A Nosema apis<\/em>r\u00f3l messze t\u00f6bb ismerettel rendelkez\u00fcnk, hiszen ez a m\u00e9zel\u0151 m\u00e9h k\u00f3rokoz\u00f3ja, mint ilyen gazdas\u00e1gi jelent\u0151s\u00e9g\u0171, r\u00e1ad\u00e1sul id\u0151tlen id\u0151k \u00f3ta ismert m\u00e9hbetegs\u00e9g. \u00c1ltal\u00e1ban nem k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebben virulens, b\u00e1r k\u00e9pes legyeng\u00edteni a m\u00e9heket. Sz\u00e1jon \u00e1t fert\u0151z, a fert\u0151z\u00f6tt m\u00e9hek \u00fcr\u00fcl\u00e9k\u00e9vel a k\u00fclvil\u00e1gba ker\u00fcl\u0151 sp\u00f3r\u00e1ik fert\u0151zik az eg\u00e9szs\u00e9ges m\u00e9heket. K\u00e9rd\u00e9s, hogy mi k\u00f6ze lehet egy \u00e9vtizedek \u00f3ta ismert k\u00f3rokoz\u00f3nak az els\u0151k\u00e9nt 2006 -ban \u00e9szlelt m\u00e9hcsal\u00e1d-\u00f6sszeoml\u00e1shoz?<\/p>\n

El\u0151sz\u00f6r 1994 -ben \u00edrt\u00e1k le a Nosema ceranae<\/em>t, ekkor azt gondolt\u00e1k, hogy az kiz\u00e1r\u00f3lag az Apis ceranae<\/em> \u00e9l\u0151sk\u00f6d\u0151je. Az eredetileg izol\u00e1lt t\u00f6rzsek a m\u00e9zel\u0151 m\u00e9het nem fert\u0151zt\u00e9k, ebb\u0151l nyilv\u00e1nval\u00f3an ad\u00f3dott a k\u00f6vetkeztet\u00e9s, hogy a k\u00e9t m\u00e9hfajnak megvan a saj\u00e1t Nosema<\/em> \u00e9l\u0151sk\u00f6d\u0151je, amik egym\u00e1st nem fert\u0151zik. Meglepet\u00e9sk\u00e9nt hatott, amikor 2006 -ban <\/span>N. ceranae<\/em><\/span> fert\u0151z\u00f6tt <\/span>A. mellifera<\/em><\/span> csal\u00e1dokat tal\u00e1ltak Spanyolorsz\u00e1gban \u00e9s Tajvan sziget\u00e9n. Ezek a <\/span>N. ceranae<\/em><\/span> t\u00f6rzsek viszont er\u0151sen virulensnek bizonyultak az <\/span>A. mellifera<\/em><\/span> faj egyedein is. Egy jelent\u0151s gazdas\u00e1gi hasznot hajt\u00f3 \u00e9l\u0151l\u00e9nyben \u00faj k\u00f3rokoz\u00f3 megjelen\u00e9se mindig aggodalomra ad okot, \u00edgy hamar t\u00f6bb kutat\u00f3csoport is nekigy\u00fcrk\u0151z\u00f6tt a <\/span>Nosem\u00e1<\/em><\/span>k vizsg\u00e1lat\u00e1nak.<\/span><\/p>\n

\"\" Az els\u0151 k\u00f6zlem\u00e9ny\u00fcnk Julia Klee \u00e9s munkat\u00e1rsai 2007 -es munk\u00e1ja, \u0151k a <\/span>N. ceranae<\/em><\/span> fert\u0151z\u00e9s elterjed\u00e9s\u00e9t vizsg\u00e1lt\u00e1k, a j\u00f3sz\u00e1gok azonos\u00edt\u00e1s\u00e1hoz egy m\u00e1r kor\u00e1bban lek\u00f6z\u00f6lt m\u00f3dszert alkalmaztak: Polimer\u00e1z l\u00e1ncreakci\u00f3val er\u0151s\u00edtett\u00e9k fel az SSU rRNS g\u00e9n egy szakasz\u00e1t, majd NdeI, MspI \u00e9s PacI restrici\u00f3s endonukle\u00e1z enzimekkel has\u00edtott\u00e1k a PCR term\u00e9ket. Mivel a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 <\/span>Nosema<\/em><\/span> t\u00f6rzsek SSu rRNS g\u00e9nszekvenci\u00e1ja k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 has\u00edt\u00f3helyeket tartalmaz, \u00edgy a PCR term\u00e9k em\u00e9szt\u00e9si k\u00e9pe is k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik. Ez l\u00e1that\u00f3 az els\u0151 \u00e1br\u00e1n. Az els\u0151 minta a <\/span>N. bombi<\/em><\/span> SSU g\u00e9n PCR term\u00e9k\u00e9nek em\u00e9szt\u00e9si k\u00e9pe, a m\u00e1sodik a <\/span>N. apis<\/em><\/span>\u00e9, a harmadik a <\/span>N. ceranae<\/em><\/span>\u00e9. A negyedik minta az em\u00e9sztetlen PCR term\u00e9k. A m\u00e1sodik g\u00e9len l\u00e1that\u00f3 egy ilyen vizsg\u00e1lat \u00e9lesben, l\u00e1that\u00f3an j\u00f3l elk\u00fcl\u00f6n\u00edthet\u0151 a k\u00e9t t\u00f6rzs. Az eg\u00e9sz vil\u00e1gr\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 mint\u00e1kat elemezve tal\u00e1ltak <\/span>N. ceranae<\/em><\/span> fert\u0151z\u00f6tt m\u00e9heket az US\u00c1ban, Braz\u00edli\u00e1ban, Vietn\u00e1mban, D\u00e1ni\u00e1ban, Finnorsz\u00e1gban, N\u00e9metorzs\u00e1gban, G\u00f6r\u00f6gorsz\u00e1gban, Olaszorsz\u00e1gban, Szerbi\u00e1ban, Spanyolorsz\u00e1gban is. Az \u00e9rdekes a mint\u00e1k id\u0151beli eloszl\u00e1sa, ugyanis a r\u00e9gebbi, 2003 el\u0151tti mint\u00e1kban mindenhol <\/span>N. apist<\/em><\/span> mutattak ki, a frissebb mint\u00e1kban pedig <\/span>N. ceranae<\/em><\/span>t vagy a k\u00e9t t\u00f6rzs kever\u00e9k\u00e9t. Az \u00f6sszes 2003 el\u0151tti k\u00f6zlem\u00e9ny \u00e9s minden enn\u00e9l kor\u00e1bbi a GenBankban tal\u00e1lhat\u00f3 DNS szekvencia az <\/span>N. apis<\/em><\/span> egyed\u00fcli jelenl\u00e9t\u00e9t bizony\u00edtja az <\/span>Apis mellifera<\/em><\/span> fajban. Azonban 2003 -t\u00f3l kezdve egyre n\u00f6vekv\u0151 sz\u00e1mban jelennek meg a bek\u00fcld\u00f6tt DNS szekvenci\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt <\/span>N. ceranae<\/em><\/span> eredet\u0171 g\u00e9nek is. Ez el\u00e9g er\u0151sen sugallja, hogy a <\/span>N. ceranae<\/em><\/span> csak nemr\u00e9giben l\u00e9pte \u00e1t a fajhat\u00e1rt \u00e9s ez a t\u00f6rzs tulajdonk\u00e9ppen a m\u00e9zel\u0151 m\u00e9h egy teljesen \u00faj k\u00f3rokoz\u00f3ja, \u00edgy m\u00e1r \u00e9rthet\u0151, mi\u00e9rt ker\u00fclt a vizsg\u00e1latok homlokter\u00e9be ez a r\u00e9gi m\u00e9hbetegs\u00e9g: Egy \u00faj Nosema t\u00f6rzs terjedt el a vil\u00e1gban, pont a k\u00e9tezres \u00e9vekben, vagyis a m\u00e9hcsal\u00e1d-\u00f6sszeoml\u00e1st k\u00f6zvetlen\u00fcl megel\u0151zve. Hogy hogyan terjedhetett ilyen gyorsan a vil\u00e1gban, az nem k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebb titok, a m\u00e9hekkel, viasszal, m\u00e9zzel kereskedni is szok\u00e1s, ezeket maga az ember juttatja t\u00f6bb ezer kilom\u00e9teres t\u00e1vols\u00e1gra, \u00edgy vill\u00e1mgyorsan behurcol mindenhov\u00e1 egy \u00faj k\u00f3rokoz\u00f3t.<\/span> \"\"<\/p>\n

N\u00e9h\u00e1ny h\u00f3nappal k\u00e9s\u0151bb ugyanez a munkacsoport \u00faj cikket k\u00f6z\u00f6lt err\u0151l a k\u00e9rd\u00e9sr\u0151l, Robert J. Paxton \u00e9s munkat\u00e1rsai 2007 -es munk\u00e1j\u00e1t. R\u00e9gebbi m\u00e9zel\u0151 m\u00e9h mint\u00e1kat vettek \u00fajra el\u0151, amelyeket mind Finnorsz\u00e1g d\u00e9li r\u00e9sz\u00e9n gy\u0171jt\u00f6ttek \u00e9s megvizsg\u00e1lt\u00e1k, hogy milyen <\/span>Nosema<\/em><\/span> t\u00f6rzsekkel fert\u0151z\u00f6ttek. Az eredm\u00e9ny a m\u00e1sodik \u00e1br\u00e1n l\u00e1that\u00f3, azt hiszem \u00f6nmag\u00e1\u00e9rt besz\u00e9l: 1986 \u00e9s 1995 k\u00f6z\u00f6tt kiz\u00e1r\u00f3lag <\/span>N. apis<\/em><\/span> fert\u0151z\u00e9st tal\u00e1ltak, 1998 -ban jelent meg az els\u0151 <\/span>N. ceranae<\/em><\/span> fert\u0151z\u00e9s, <\/span>N. apis<\/em><\/span>sal keverten, majd 2006 -ban m\u00e1r kiz\u00e1r\u00f3lag <\/span>N. apis\/N. ceranae<\/em><\/span> kevert fert\u0151z\u00e9seket \u00e9s tiszt\u00e1n <\/span>N. ceranae<\/em><\/span> fert\u0151z\u00e9seket tal\u00e1ltak, tiszta <\/span>N. apis<\/em><\/span> fert\u0151z\u00e9st m\u00e1r nem tudtak kimutatni. Ezekb\u0151l az adatokb\u00f3l nagyon \u00fagy n\u00e9z ki, hogy a <\/span>N. ceranae<\/em><\/span> egy \u00faj k\u00f3rokoz\u00f3, ami kiszor\u00edtja az eddig itt \u00e9l\u0151 <\/span>N. apis<\/em><\/span> t\u00f6rzset. <\/span><\/p>\n

K\u00e9rd\u00e9s, hogyan tudja kiszor\u00edtani a N. ceranae<\/em> a N. apist<\/em>? Egy viszonylag friss k\u00f6zlem\u00e9nyben (Forsgren \u00e9s Fries 2010) \u00e9ppen a N. apis<\/em> \u00e9s a N. ceranae <\/em>virulenci\u00e1j\u00e1t hasonl\u00edtott\u00e1k \u00f6ssze \u00e9s arra jutottak, hogy semmi k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g sincs k\u00f6zt\u00fck, a m\u00e9hek azonos h\u00e1nyad\u00e1t \u00f6lik meg, azonos id\u0151 alatt.<\/p>\n

Mivel a szakirodalomb\u00f3l nem igaz\u00e1n h\u00e1mozhat\u00f3 ki, hogy mi a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g a k\u00e9t t\u00f6rzs k\u00f6z\u00f6tt, megk\u00e9rdeztem apuk\u00e1mat, aki m\u00e9h\u00e9szkedik, teh\u00e1t gyakorlati ismeretei is vannak r\u00f3la: Az N. apis<\/em> legink\u00e1bb kora tavasszal fert\u0151z\u00f6tt, a h\u0171v\u00f6s, nedves id\u0151ben, a N. ceranae<\/em> pedig e mellett a sz\u00e1raz meleg id\u0151ben is fert\u0151z. Ez az\u00e9rt l\u00e9nyeges, mert a m\u00e9z semmilyen gy\u00f3gyszermaradv\u00e1nyt sem tartalmazhat, \u00fagyhogy a Nosema<\/em> ellen a m\u00e9h\u00e9sz csak akkor tehet valamit, ha \u00e9ppen nincs hord\u00e1s, \u00edgy a N. apis<\/em> ellen egy kora tavaszi kezel\u00e9s el\u00e9g, a N. ceranae<\/em> ellen viszont eg\u00e9sz \u00e9vben kellene v\u00e9dekezni, de ezt a m\u00e9h\u00e9sz nem teheti meg, mert akkor a m\u00e9hgy\u00f3gyszer szennyezn\u00e9 a m\u00e9zet is, \u00edgy a m\u00e9h\u00e9szetekben sokkal nehezebb megel\u0151zni a N. ceranae<\/em> fert\u0151z\u00e9st.<\/p>\n

Egy amerikai csoport azt vizsg\u00e1lta meg, mikor \u00e9rkezhetett az US\u00c1ba a N. ceranae fert\u0151z\u00e9s? Yanping Chen \u00e9s munkat\u00e1rsai 2008 -ban k\u00f6z\u00f6lt\u00e9k le az eredm\u00e9nyeiket. \u0150k 1995 \u00e9s 2007 k\u00f6z\u00f6tti m\u00e9h mint\u00e1kat vizsg\u00e1ltak meg, amelyek az USA k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 vid\u00e9keir\u0151l sz\u00e1rmaztak \u00e9s azt a meglep\u0151 eredm\u00e9nyt kapt\u00e1k, hogy ezeket kiz\u00e1r\u00f3lag a <\/span>N. ceranae<\/em><\/span> fert\u0151zte, a <\/span>N. apis<\/em><\/span> jelenl\u00e9t\u00e9t egy\u00e1ltal\u00e1n nem tudt\u00e1k kimutatni. \u00dagy t\u0171nik a N. ceranae sokkal hamarabb meg\u00e9rkezett az US\u00c1ba, mint Eur\u00f3p\u00e1ba, ez er\u0151sen cs\u00f6kkenti a val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9g\u00e9t, hogy \u0151 lenne az oka a 2006 -ban kezd\u0151d\u00f6tt m\u00e9hcsal\u00e1d-\u00f6sszeoml\u00e1snak, hiszen itt semmilyen hirtelen v\u00e1ltoz\u00e1s sem t\u00f6rt\u00e9nt a <\/span>Nosem\u00e1<\/em><\/span>k k\u00f6z\u00f6tt a m\u00e9hcsal\u00e1d-\u00f6sszeoml\u00e1s kezdetekor. <\/span><\/p>\n

Ezt t\u00e1masztja al\u00e1, hogy Jevrosima Stvanovicz \u00e9s munkat\u00e1rsai 2011 -ben megvizsg\u00e1lt\u00e1k a balk\u00e1ni orsz\u00e1gok <\/span>Nosema<\/em><\/span> fert\u0151z\u00f6tts\u00e9g\u00e9t. A mint\u00e1kat 2000 \u00e9s 2009 k\u00f6z\u00f6tt gy\u0171jt\u00f6tt\u00e9k Szerbi\u00e1ban, Bosznia-Hercegovin\u00e1ban, Montenegr\u00f3ban \u00e9s Maced\u00f3ni\u00e1ban (\u0150k FYROM -k\u00e9nt eml\u00edtik, mint „Former Yugoslav Republic of Macedonia”). Meglep\u0151 m\u00f3don a vizsg\u00e1lt t\u00f6bb mint h\u00e1romsz\u00e1z mint\u00e1b\u00f3l egyetlen egy esetben mutattak csak ki <\/span>N. apis<\/em><\/span> fert\u0151z\u00e9st (egy \u00e9szaki mint\u00e1b\u00f3l, a t\u00e9rk\u00e9pen fekete rombusz jelzi), m\u00edg <\/span>N. ceranae<\/em><\/span> fert\u0151z\u00e9st 273 esetben. Viszont a vizsg\u00e1lt csal\u00e1dokban egyetlen egy esetben sem tal\u00e1lt\u00e1k nyom\u00e1t a m\u00e9hcsal\u00e1d-\u00f6sszeoml\u00e1snak, b\u00e1r a <\/span>N. ceranae<\/em><\/span> \u00e1ltal\u00e1nosan elterjedt a balk\u00e1ni m\u00e9hek k\u00f6z\u00f6tt, ez is arra utal, hogy ez a mikr\u00f3ba nem k\u00f6zvetlen oka a CCD -nek. R\u00e1ad\u00e1sul a kett\u0151s fert\u0151z\u00e9sek \u00e9s a <\/span>N. apis<\/em><\/span> szinte teljes hi\u00e1nya a r\u00e9gebbi mint\u00e1kb\u00f3l arra utal, hogy a <\/span>N. ceranae<\/em><\/span> m\u00e1r r\u00e9gebben elterjedt ezen a vid\u00e9ken. <\/span><\/p>\n

\"\"<\/p>\n

Mindent \u00f6sszev\u00e9ve annyit mondhatunk, hogy az ut\u00f3bbi \u00e9vekben egy \u00faj <\/span>Nosema<\/em><\/span> t\u00f6rzs terjedt el a m\u00e9h\u00e9szetekben. Ez a k\u00f3rokoz\u00f3v\u00e1lt\u00e1s Eur\u00f3p\u00e1ban k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl egybeesett a m\u00e9hcsal\u00e1d-\u00f6sszeoml\u00e1s megjelen\u00e9s\u00e9vel, Amerik\u00e1ban \u00e9s a Balk\u00e1non viszont nem. Ha van is valami k\u00f6ze a <\/span>Nosema ceranae<\/em><\/span> mikr\u00f3b\u00e1nak a m\u00e9hcsal\u00e1d-\u00f6sszeoml\u00e1shoz, akkor sem egyed\u00fcli oka annak, m\u00e1s hat\u00e1sokkal egy\u00fctt gyeng\u00edtheti le a m\u00e9heket. <\/span><\/p>\n

\u00a0<\/p>\n

Forsgren E. Fries I. (2010): Comparative virulence of Nosema ceranae<\/em> and Nosema apis <\/em>inindividual European honey bees. Veterinary Parasitology 170 212\u2013217<\/p>\n

Robert J. Paxtona, Julia Kleea, Seppo Korpelab, Ingemar Friesc (2007): Nosema ceranae<\/em> has infected Apis mellifera<\/em> in Europe since at least 1998 and may be more virulent than Nosema apis. Apidologie 38 558\u2013565<\/p>\n

Chen Y, EvansJD, SmithBI, Pettis JS (2008): <\/span>Nosema ceranae <\/em><\/span>is a long-present and wide-spread microsporidian infection of the European honey bee (<\/span>Apis mellifera<\/em><\/span>) in the United States. Journal of Invertebrate Pathology 97 186\u2013188<\/span><\/p>\n

Klee J, Besana AM, Genersch E, Gisder S, Nanetti A,Quyet Tam D, Xuan Chinh T, Puerta F, Maria Ruz H, Kryger P, Message D, Hatjina F, Korpela S, Fries I, Paxton RJ (2007): Widespread dispersal of the microsporidian Nosema ceranae<\/em>, an emergent pathogen of the western honey bee, Apis mellifera<\/em>. Journal of Invertebrate Pathology 96 1\u201310<\/p>\n

Stevanovic J, Stanimirovic Z, Genersch E, Kovacevic SR, Ljubenkovic J, Radakovic M, Aleksic N (2011):Dominance of Nosema ceranae<\/em> in honey bees in the Balkan countries in the absence of symptoms of colony collapse disorder. Apidologie 42:49\u201358<\/p>\n

\u00a0<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Ha a m\u00e9hcsal\u00e1d-\u00f6sszeoml\u00e1s okait keress\u00fck, \u00fajra \u00e9s \u00fajra el\u0151bukkan a Nosema n\u00e9v, mint az egyik nagyon komoly gyan\u00fas\u00edtott. \u00c9rdemes kicsit jobban k\u00f6r\u00fclj\u00e1rni, mivel a Nos\u00e9m\u00e1kb\u00f3l is egy izgalmas t\u00f6rt\u00e9net rajzol\u00f3dik ki. A Nos\u00e9m\u00e1k a Microsporidia csoportba tartoznak, vagyis eukari\u00f3t\u00e1k, \u00e1m … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. →<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":4,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"class_list":["post-5006074","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-uncategorized"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5006074","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/4"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5006074"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5006074\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5006074"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5006074"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5006074"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}