{"id":5006069,"date":"2011-10-10T22:08:27","date_gmt":"2011-10-10T20:08:27","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2011\/10\/10\/hogyan_ismeri_fel_immunrendszerunk_a_korokozokat"},"modified":"2011-10-10T22:08:27","modified_gmt":"2011-10-10T20:08:27","slug":"hogyan_ismeri_fel_immunrendszerunk_a_korokozokat","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5006069","title":{"rendered":"Hogyan ismeri fel immunrendszer\u00fcnk a k\u00f3rokoz\u00f3kat?"},"content":{"rendered":"

Ahhoz, hogy immunrendszer\u00fcnk hat\u00e9konyan el tudja takar\u00edtani a minket megt\u00e1mad\u00f3 k\u00f3rokoz\u00f3kat, el\u0151sz\u00f6r fel kell tudnia ismernie \u0151ket. E folyamat le\u00edr\u00e1s\u00e1\u00e9rt kapta a 2011. \u00e9vi orvosi Nobel-d\u00edjat megosztva Bruce A. Beutler, Jules A. Hoffmann \u00e9s Ralph M. Steinman. <\/span><\/p>\n

Az immunrendszer\u00fcnknek k\u00e9t v\u00e9d\u0151vonala van a k\u00f3rokoz\u00f3k (bakt\u00e9riumok, v\u00edrusok) ellen. Az els\u0151 vonalat a velesz\u00fcletett immunit\u00e1s<\/a> sejtjei, illetve molekul\u00e1i alkotj\u00e1k. Ezek a patog\u00e9nekhez k\u00f6thet\u0151, \u00e1ltal\u00e1nos, evol\u00faci\u00f3san konzerv\u00e1lt molekul\u00e1ris mint\u00e1zatokat ismernek fel \u00e9s k\u00e9pesek azonnal reag\u00e1lni a betolakod\u00f3kra. Sok esetben azonban ez nem el\u00e9g a patog\u00e9nek eltakar\u00edt\u00e1s\u00e1hoz \u00e9s a szerzett immunit\u00e1s<\/a> aktiv\u00e1l\u00e1sa sz\u00fcks\u00e9ges. Ennek sor\u00e1n olyan, a k\u00f3rokoz\u00f3kra specifikus limfocit\u00e1k \u00e9s ellenanyagok j\u00f6nnek l\u00e9tre, amelyek igen nagy hat\u00e9konys\u00e1g\u00fa \u00e9s er\u0151sen specifikus immunv\u00e1laszt eredm\u00e9nyeznek. Ez ut\u00f3bbi folyamatot r\u00e1adasul immunul\u00f3giai mem\u00f3ria kialakul\u00e1sa is k\u00eds\u00e9ri, aminek k\u00f6vetkezt\u00e9ben a k\u00f3rokoz\u00f3val val\u00f3 \u00fajabb tal\u00e1lkoz\u00e1s alkalm\u00e1val gyorsabban \u00e9s hat\u00e9konyabban tud reag\u00e1lni a szervezet.<\/p>\n

A szerzett immunit\u00e1s teh\u00e1t hat\u00e9konyabb \u00e9s specifikusabb, mint a velesz\u00fcletett immunit\u00e1s, viszont kialakul\u00e1s\u00e1hoz k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl egy h\u00e9tre van sz\u00fck\u00e9g, ami egy bakt\u00e9r\u00e1lis fert\u0151z\u00e9s sor\u00e1n meglehet\u0151sen hossz\u00fa id\u0151. Amellett, hogy a velesz\u00fcletett immunit\u00e1s l\u00e9legzetv\u00e9telnyi el\u0151nyhoz juttatja a szervezetet, aktiv\u00e1l\u00e1s\u00e1val a k\u00f3rokoz\u00f3 t\u00edpus\u00e1t\u00f3l f\u00fcgg\u0151en meg is szabja a szerzett immunv\u00e1lasz ir\u00e1ny\u00e1t, t\u00edpus\u00e1t, m\u00e9rt\u00e9k\u00e9t, ami \u00edgy az adott k\u00f3rokoz\u00f3ra szabott lesz.<\/p>\n

A velesz\u00fcletett immunit\u00e1s\"\" felismer\u00e9si folyamat\u00e1ban kulcsfontoss\u00e1g\u00fa szerepet j\u00e1tszanak a dendritikus sejtek<\/a> (1 \u00e1bra). Ezt a sejtt\u00edpust Ralph Steinman \u00edrta le m\u00e9g a 1970-es \u00e9vekben (1). A dendritikus sejtek az immunrendszer \u0151rszemei, a sz\u00f6vetekben \u00fclve \u0151k tal\u00e1lkoznak el\u0151sz\u00f6r a k\u00f3rokoz\u00f3kkal. Patog\u00e9nek (v\u00edrusok, bakt\u00e9riumok, gomb\u00e1k) hat\u00e1s\u00e1ra aktiv\u00e1l\u00f3dnak, a nyirokcsom\u00f3kba v\u00e1ndorolnak, ahol hat\u00e9konyan beind\u00edtj\u00e1k a szerzett immunv\u00e1laszt, ami ellenanyagok \u00e9s specifikus limfocit\u00e1k (T \u00e9s B sejtek) termel\u0151d\u00e9se \u00fatj\u00e1n a k\u00f3rokoz\u00f3 elt\u00e1vol\u00edt\u00e1s\u00e1hoz vezet.<\/p>\n

A 90-es \u00e9vekben Jules Hoffman csoportj\u00e1ban g\"\"y\u00fcm\u00f6lcslegyek vizsg\u00e1lata sor\u00e1n azt tal\u00e1lt\u00e1k, hogy azon egyedek, amelyekben a Toll nev\u00fc g\u00e9n nem funkcion\u00e1lt, nem voltak k\u00e9pesek a gomb\u00e1s fert\u0151z\u00e9sek legy\u0151z\u00e9s\u00e9re (2 \u00e1bra). Ez\u00e1ltal egy\u00e9rtelm\u00fcv\u00e9 v\u00e1lt, hogy a Toll g\u00e9n term\u00e9k\u00e9nek fontos szerepe van a gomb\u00e1s fert\u0151z\u00e9sek elleni v\u00e9dekez\u00e9sben (2).<\/p>\n

<\/span><\/p>\n

Ebben az id\u0151ben m\u00e1r ismert volt, hogy bakteriumokb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 term\u00e9kek aktiv\u00e1lj\u00e1k az immunrendszert. Az egyik ilyen term\u00e9k a lipopoliszacharid<\/a> (LPS), ami Gram negat\u00edv bakt\u00e9riumok fal\u00e1nak \u00f6sszetev\u0151je. T\u00f6bben pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k azonos\u00edtani az LPS receptort, amit veg\u00fcl mut\u00e1ns egerek vizsg\u00e1lata \u00fatj\u00e1n Bruce Buitler tal\u00e1lt meg. Kider\u00fclt, hogy a molekula a Toll g\u00e9n homol\u00f3gja, amit a hasonl\u00f3s\u00e1g miatt Toll-like receptornak (TLR) nevezett el (3). Ezut\u00e1n a felfedez\u00e9s ut\u00e1n a ter\u00fclet robban\u00e1sszer\u00fc fejl\u0151d\u00e9snek indult. Az\u00f3ta sz\u00e1mos Toll-like receptort \u00edrtak le, amelyek k\u00f3rokoz\u00f3kon tal\u00e1lhat\u00f3 mint\u00e1zatok specifikus felimer\u00e9s\u00e9re k\u00e9pesek.<\/p>\n

<\/span><\/p>\n

Mostanra elfogadott\u00e1 v\u00e1lt az a n\u00e9zet, miszerint a patog\u00e9neket \u00fan. mint\u00e1zat-felismer\u0151 receptorok<\/a> \u00e9szlelik, amelyek nem egyedi patog\u00e9nekre, hanem nagyobb patog\u00e9n csoportokra (bakt\u00e9riumok, v\u00edrusok, gomb\u00e1k) specifikusak. A TLR4 az LPS-t ismeri fel, a TLR3 egyes v\u00edrusokb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 dupla sz\u00e1l\u00fa RNS hat\u00e1s\u00e1ra aktiv\u00e1l\u00f3dik, a TLR5 bakteri\u00e1lis flagellint k\u00f6t, a TLR7 pedig bacikb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 DNS-t (CpG oligodeoxinukleotid) \u00e9s \u00edgy tov\u00e1bb. A gomb\u00e1k sejtfal\u00e1ban l\u00e9v\u0151 cukrokat pedig ism\u00e9t m\u00e1s mint\u00e1zat felismer\u0151 molekul\u00e1k, a C-type lectin receptorok \u00e9szlelik.<\/p>\n

A mint\u00e1zat felismer\u0151 receptorok k\u00f6z\u00fcl t\u00f6bb a citoplazm\u00e1ban tal\u00e1lhat\u00f3, ahol nemcsak intracellul\u00e1ris fert\u0151z\u00e9sre, de sejten bel\u00fcli stresszre, illetve megv\u00e1ltozott saj\u00e1t strukt\u00far\u00e1kra is reag\u00e1lnak.<\/p>\n

A dendritikus sejteken a k\u00fcl\u00f6nboz\u0151 k\u00f3rokoz\u00f3k \u00e1ltal el\u0151id\u00e9zett mint\u00e1zat felismer\u0151 receptorok aktiv\u00e1l\u00f3d\u00e1sa megszabja a kialakul\u00f3 immunv\u00e1lasz ir\u00e1ny\u00e1t, aminek k\u00f6vetkezt\u00e9ben a megfelel\u0151 \u201efegyvernemek\u201d (antitestek, T sejtek) ker\u00fclnek bevet\u00e9sre. Ha \u00fagy tetszik, a dendritikus sejtek az immunrendszer karmestereinek is tekinthet\u0151k. A felismer\u00e9s sejtes komponensei teh\u00e1t a dendritikus sejtek, a molekul\u00e1ris komponsensei pedig a mint\u00e1zat felismer\u0151 receptorok.<\/p>\n

De mi\u00e9rt is hasznos tudni mindezt? Ezeknek az ismereteknek a tudat\u00e1ban p\u00e9ld\u00e1ul hat\u00e9konyabb vakcin\u00e1ci\u00f3s m\u00f3dszerek fejleszthet\u0151ek ki. Jelenleg ez el\u00f6lt vagy legyeng\u00edtett k\u00f3rokoz\u00f3val t\u00f6rt\u00e9nik, ami mag\u00e1n hordozza az immunrendszert aktiv\u00e1l\u00f3 molekul\u00e1ris mint\u00e1zatokat, \u00edgy teh\u00e1t a TLR ligandokat is. Ha pontosan ismern\u00e9nk az aktiv\u00e1ci\u00f3 mechanizmus\u00e1t, akkor elegend\u0151 lenne a legsz\u00fcks\u00e9gesebb mint\u00e1zatokat bejuttatni a szervezetbe a vakcin\u00e1ci\u00f3 sor\u00e1n, mert m\u00e1r az kiv\u00e1ltan\u00e1 azt az immunv\u00e1laszt, ami hat\u00e9kony v\u00e9delem kialakul\u00e1s\u00e1hoz vezetne. A jelenlegi kutat\u00e1sok teh\u00e1t arra ir\u00e1nyulnak, hogyan lehetne egy k\u00f3rokoz\u00f3b\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 feh\u00e9rj\u00e9vel \u00e9s egy mesters\u00e9ges Toll-like receptorokat aktiv\u00e1l\u00f3 adjuv\u00e1ns<\/a>sal egy\u00fctt hat\u00e9kony vakcin\u00e1ci\u00f3t el\u0151id\u00e9zni.<\/p>\n

Az immunol\u00f3gusok egyik r\u00e9gi \u00e1lma egy r\u00e1k ellenes vakcina l\u00e9trehoz\u00e1sa. A dendritikus sejtek felfedez\u00e9se ut\u00e1n sok csoport pr\u00f3b\u00e1lkozott dendritikus sejteket a v\u00e9rb\u0151l kinyerve, r\u00e1kos sejtekb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 feh\u00e9rj\u00e9kkel felt\u00f6lteni \u00e9s vissza-injekt\u00e1lni a paciensekbe (3 \u00e1bra). \"\"Azt rem\u00e9lt\u00e9k, hogy \u00edgy egy r\u00e1k ellenes immunv\u00e1lasz fejl\u0151dik majd ki. Sajnos ezek a kezdeti pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1sok ki\u00e1br\u00e1nd\u00edt\u00f3 eredm\u00e9nyeket hoztak. Az\u00f3ta kider\u00fclt ugyanis, hogy a dendritikus sejtek egy meglehet\u0151sen heterog\u00e9n sejtcsoport, aminek sz\u00e1mtalan alcsoportja l\u00e9tezik, \u00e9s nem mindegyik k\u00e9pes egyform\u00e1n hat\u00e9kony immunv\u00e1laszt el\u0151id\u00e9zni. Egyes t\u00edpusok p\u00e9ld\u00e1ul kimondottan immunol\u00f3giai toleranci\u00e1t v\u00e1ltanak ki. Sokkal jobban meg kell teh\u00e1t ismern\u00fcnk a dendritikus sejtek m\u00fck\u00f6d\u00e9s\u00e9t, miel\u0151tt saj\u00e1t hasznunkra akarn\u00e1nk ford\u00edtani \u0151ket.<\/p>\n

2010-ben fogadt\u00e1k el amerik\u00e1ban a prosztatar\u00e1k kezel\u00e9s\u00e9re a Provenge<\/a>-t, ami az els\u0151 dendritikus sejten alapul\u00f3 ter\u00e1pia. A kezel\u00e9s sor\u00e1n a p\u00e1ciens saj\u00e1t dendritikus sejtjeit t\u00f6ltik fel egy prosztata-specifikus feh\u00e9rj\u00e9vel, majd visszainjekt\u00e1lva azokat r\u00e1k-ellenes immunv\u00e1laszt induk\u00e1lnak. Egy k\u00fara 93000 doll\u00e1rba ker\u00fcl \u00e9s puszt\u00e1n p\u00e1r h\u00f3nappal hosszabb\u00edtja meg a paciensek \u00e9let\u00e9t, emiatt nem val\u00f3sz\u00edn\u00fc, hogy a kezel\u00e9s sz\u00e9les k\u00f6rben el\u00e9rhet\u0151 lesz, de bizony\u00edt\u00e9knak megfelel\u0151. M\u00e1s r\u00e1kt\u00edpusok ellen is folyik hasonl\u00f3 m\u00f3dszer kifejleszt\u00e9se. Mag\u00e1n Steinman-on is, – aki hasny\u00e1lmirigyr\u00e1kban hunyt el tragikus m\u00f3don csup\u00e1n h\u00e1rom nappal a d\u00edj kihirdet\u00e9se el\u0151tt \u2013 kipr\u00f3b\u00e1ltak<\/a> egy k\u00eds\u00e9rleti f\u00e1zisban l\u00e9v\u0151 dendritikus sejt-alap\u00fa ter\u00e1pi\u00e1t.<\/p>\n

A dendritikus sejtek teh\u00e1t igen hat\u00e9kony immunv\u00e1laszt k\u00e9pesek induk\u00e1lni. Amikor viszont ezen sejtek szab\u00e1lyoz\u00e1sa k\u00e1rosul, az k\u00f3ros immun-aktiv\u00e1ci\u00f3s \u00e1llapothoz, kr\u00f3nikus gyullad\u00e1shoz, \u00fan. autoimmun szindrom\u00e1hoz vezethet. Dendritikus sejtek k\u00f3ros m\u00fck\u00f6d\u00e9s\u00e9t igazolt\u00e1k p\u00e9ld\u00e1ul a sziszt\u00e9m\u00e1s lupus erythematosus nev\u00fc autoimmun betegs\u00e9gben is. \u00c1llatk\u00eds\u00e9rletekben bizony\u00edtott\u00e1k, hogy az immunrendszert befoly\u00e1solni lehet (immunmodul\u00e1ci\u00f3) a dendritikus sejtek funkci\u00f3j\u00e1nak megv\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1val.<\/p>\n

Az elm\u00falt \u00e9vtizedekben ugyan rengeteget tudtunk meg az immunrendszer aktiv\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1r\u00f3l, de m\u00e9g sok a feh\u00e9r folt. Min\u00e9l jobban megismerj\u00fck a patog\u00e9nek felismer\u00e9s\u00e9nek mechanizmusait \u00e9s a dendritikus sejtek m\u00fck\u00f6d\u00e9s\u00e9t, ann\u00e1l k\u00f6zelebb ker\u00fcl\u00fcnk hat\u00e9konyabb \u00e9s biztons\u00e1gosabb vakcin\u00e1ci\u00f3s \u00e9s immunter\u00e1pi\u00e1s lehet\u0151s\u00e9gekhez.<\/p>\n

Steinman, R.M. Cohn, Z.A. J.Exp.Med<\/em>. 137,1142-1162 (1973)<\/span><\/span><\/p>\n

<\/span><\/p>\n

Lemaitre, B. et al. Cell<\/em> 86, 973-983 (1996)<\/span><\/span><\/p>\n

<\/span><\/p>\n

Poltorak, A. et al. Science<\/em> 282, 2085-2088 (1998)<\/span><\/span><\/p>\n

<\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Ahhoz, hogy immunrendszer\u00fcnk hat\u00e9konyan el tudja takar\u00edtani a minket megt\u00e1mad\u00f3 k\u00f3rokoz\u00f3kat, el\u0151sz\u00f6r fel kell tudnia ismernie \u0151ket. E folyamat le\u00edr\u00e1s\u00e1\u00e9rt kapta a 2011. \u00e9vi orvosi Nobel-d\u00edjat megosztva Bruce A. Beutler, Jules A. Hoffmann \u00e9s Ralph M. Steinman. Az immunrendszer\u00fcnknek k\u00e9t … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. →<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":6,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"class_list":["post-5006069","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-uncategorized"],"aioseo_notices":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5006069","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/6"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5006069"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5006069\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5006069"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5006069"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5006069"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}