{"id":5006063,"date":"2011-11-30T22:27:48","date_gmt":"2011-11-30T21:27:48","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2011\/11\/30\/wolbachiak_es_termekenyseg"},"modified":"2011-11-30T22:27:48","modified_gmt":"2011-11-30T21:27:48","slug":"wolbachiak_es_termekenyseg","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5006063","title":{"rendered":"Wolbachi\u00e1k \u00e9s term\u00e9kenys\u00e9g"},"content":{"rendered":"

\"\"Kicsit Sexcomb lecs\u00f3j\u00e1ba csapunk, \u00e9s a Drosophil\u00e1<\/em>k \u00e9s Wolbachia<\/em> bakt\u00e9riumok parazitizmus \u00e9s szimbi\u00f3zis hat\u00e1r\u00e1n t\u00e1ntorg\u00f3 kapcsolat\u00e1t ves\u00e9zz\u00fck \u00fajb\u00f3l ki.<\/p>\n

Sexcomb kor\u00e1bbi<\/a> posztjai<\/a> j\u00f3 felvezet\u0151k\u00e9nt szolg\u00e1lnak a t\u00e9m\u00e1hoz, ann\u00e1l is ink\u00e1bb, mert az egyik posztban elejtett fonalat veszz\u00fck fel. Konkr\u00e9tan arr\u00f3l a megfigyel\u00e9sr\u0151l van sz\u00f3, hogy azok a n\u0151st\u00e9nyek, amelyekb\u0151l ki\u00edrtj\u00e1k a bakt\u00e9riumokat antibiotikum-kezel\u00e9ssel, kev\u00e9sb\u00e9 lesznek term\u00e9kenyek.<\/p>\n

Egy \u00faj kutat\u00e1s mindezt egy kicsit a feje tetej\u00e9re \u00e1ll\u00edtja, ugyanis arra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre jut, hogy \u00e9pp a bakteri\u00e1lis fert\u0151z\u00e9s az, ami n\u00f6veli<\/em> a term\u00e9kenys\u00e9get (l\u00e1sd W+ vs. W-), k\u00f6zel n\u00e9gyszeres\u00e9re.<\/p>\n

Ha a dolog mi\u00e9rtj\u00e9re keress\u00fck a v\u00e1laszt, a kirak\u00f3s els\u0151 fontos eleme az, hogy pontosan hol, milyen sejtekben \u00e9lnek a Wolbachi\u00e1k<\/em>.<\/p>\n

<\/p>\n

A n\u0151st\u00e9ny muslica ivarszerve f\u00fcrt\u00f6ket alkot\u00f3 hossz\u00fa cs\u00f6vekb\u0151l \u00e1ll. Az egyes cs\u00f6vekben az \u00e9r\u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 fok\u00e1n lev\u0151 petesejtek, valamint \u00a0a t\u00e1pl\u00e1l\u00e1sukban \u00e9s citoplazm\u00e1juk szint\u00e9zis\u00e9ben fontos j\u00e1rul\u00e9kos sejtek tal\u00e1lhat\u00f3k. Az \u00e1llat, t\u0151l\u00fcnk, emberekt\u0151l elt\u00e9r\u0151en, nem fix sz\u00e1m\u00fa petesejttel indul neki a nagybet\u0171s \u00e9letnek, hanem folyamatosan k\u00e9pes azokat termelni, az eml\u00edtett cs\u0151 v\u00e9g\u00e9n tal\u00e1lhat\u00f3, a kifejlett petesejtekhez k\u00e9pest eleny\u00e9sz\u0151 nagys\u00e1g\u00fa, k\u00fcl\u00f6nleges strukt\u00far\u00e1ban, a germ\u00e1riumban.<\/p>\n

\"\"A germ\u00e1rium jellegzetes szerkezet\u0171, a „vak” v\u00e9g\u00e9n k\u00fcl\u00f6nleges mikrok\u00f6rnyezetet l\u00e9trehoz\u00f3 „niche” sejtek tal\u00e1lhat\u00f3k (GSCN). Ezek k\u00f6zvetlen kapcsolatban vannak a mellett\u00fck tal\u00e1lhat\u00f3 ivari \u0151ssejtekkel (GSC) – a fizikai kapcsolat az, ami biztos\u00edtja, hogy ut\u00f3bbiak ne kezdjenek idejekor\u00e1n differenci\u00e1l\u00f3dni. A GSC-k oszt\u00f3d\u00e1sakor k\u00e9t ut\u00f3dsejt keletkezik, de csak egyik marad kapcsolatban a niche sejtjeivel (ez nem differenci\u00e1l\u00f3dik, hanem tov\u00e1bbra is oszt\u00f3d\u00f3k\u00e9pes \u0151ssejt marad), \u00a0a m\u00e1sik elveszti ezt a kapcsolatot, ebb\u0151l n\u00e9h\u00e1ny oszt\u00f3d\u00e1s ut\u00e1n kialakul a petesejt \u00e9s a hozz\u00e1 kapcsol\u00f3d\u00f3 dajkasejtek.<\/p>\n

Mint kider\u00fclt, a Wolbachi\u00e1k<\/em> pont a GSCN-ekben \u00e9ldeg\u00e9lnek, sz\u00e9p sz\u00e1mmal, mint az a fenti \u00e1br\u00e1n is l\u00e1that\u00f3 (piros csilag).(Persze vannak m\u00e1shol is, de t\u00f6rt\u00e9net\u00fcnk sz\u00e1m\u00e1ra, most \u0151k a fontosak.)<\/p>\n

Jelenl\u00e9t\u00fcknek pedig \u00e9rdekes k\u00f6vetkezm\u00e9nye van: a germ\u00e1riumban k\u00f6zel dupl\u00e1j\u00e1ra n\u0151 az oszt\u00f3d\u00f3 GSC-k sz\u00e1ma (amit a pH3 jelenl\u00e9te mutat), \u00e9s fel\u00e9re cs\u00f6kken a programozott sejthal\u00e1llal (PCD), azaz apopt\u00f3zissal \u00a0elpusztul\u00f3 sejtek sz\u00e1ma (ezt mutatja ki a TUNEL fest\u00e9s). (Norm\u00e1lis esetben az apopt\u00f3zis szab\u00e1lyozza a pete\u00e9r\u00e9si folyamatot.)<\/p>\n

Mindez persze azt jelenti, hogy ezek a n\u0151st\u00e9nyek val\u00f3ban term\u00e9kenyebbek lesznek \u00e9s t\u00f6bb ut\u00f3dot hoznak l\u00e9tre. M\u00e1rpedig az ut\u00f3dok maguk is Wolbachia <\/em>hordoz\u00f3k lesznek, vagyis a bakt\u00e9rium nem altruista c\u00e9lb\u00f3l n\u00f6veli meg a hordoz\u00f3ja fitnessz\u00e9t, hanem ezzel is k\u00e9pes a saj\u00e1t elterjed\u00e9s\u00e9t kataliz\u00e1lni a popul\u00e1ci\u00f3n bel\u00fcl.<\/p>\n

\n

Fast EM, Toomey ME, Panaram K, Desjardins D, Kolaczyk ED, Frydman HM<\/strong> (2011) Wolbachia<\/em> enhance Drosophila<\/em> stem cell proliferation and target the germline stem cell niche. Science<\/em> 334(6058)<\/strong>: 990-2. <\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Kicsit Sexcomb lecs\u00f3j\u00e1ba csapunk, \u00e9s a Drosophil\u00e1k \u00e9s Wolbachia bakt\u00e9riumok parazitizmus \u00e9s szimbi\u00f3zis hat\u00e1r\u00e1n t\u00e1ntorg\u00f3 kapcsolat\u00e1t ves\u00e9zz\u00fck \u00fajb\u00f3l ki. Sexcomb kor\u00e1bbi posztjai j\u00f3 felvezet\u0151k\u00e9nt szolg\u00e1lnak a t\u00e9m\u00e1hoz, ann\u00e1l is ink\u00e1bb, mert az egyik posztban elejtett fonalat veszz\u00fck fel. Konkr\u00e9tan arr\u00f3l … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. →<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[56],"class_list":["post-5006063","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-uncategorized","tag-wolbachia"],"aioseo_notices":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5006063","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5006063"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5006063\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5006063"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5006063"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5006063"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}