{"id":5006049,"date":"2011-10-31T22:22:28","date_gmt":"2011-10-31T21:22:28","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2011\/10\/31\/kukorica_haziasitas_transzpozonokkal_1"},"modified":"2011-10-31T22:22:28","modified_gmt":"2011-10-31T21:22:28","slug":"kukorica_haziasitas_transzpozonokkal_1","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5006049","title":{"rendered":"Kukorica h\u00e1zias\u00edt\u00e1s – transzpozonokkal"},"content":{"rendered":"

\"\"A kukorica teoszint\u00e9b\u0151l t\u00f6rt\u00e9n\u0151 h\u00e1zias\u00edt\u00e1sa \u00f3ta eltelt durv\u00e1n t\u00edzezer \u00e9v igazi sikersztorit takar. Az emberis\u00e9g szempontj\u00e1b\u00f3l kev\u00e9s dolog jellemezheti jobban egy takarm\u00e1nyn\u00f6v\u00e9ny fontoss\u00e1g\u00e1t, mint az, hogy a 2009-ben termelt 817 milli\u00f3 tonna mellett a vil\u00e1gszerte begy\u0171jt\u00f6tt b\u00faza \u00e9s rizs (mindkett\u0151 valamivel 600 milli\u00f3 tonna felett) csak tisztes „futottak-m\u00e9g” kateg\u00f3ri\u00e1ba eshet. Persze, ha kutat\u00f3kat k\u00e9rdez\u00fcnk a kukorica fontoss\u00e1g\u00e1r\u00f3l, akkor el\u0151bb-ut\u00f3bb el\u0151ker\u00fcl, hogy a kukorica m\u00e1s\u00e9rt is nevezetes: ez volt az els\u0151 szervezet, amelyben bebizony\u00edtott\u00e1k az \u00fan. ugr\u00e1l\u00f3 genetikai elemek, azaz transzpozonok jelenl\u00e9t\u00e9t.<\/p>\n

Barbara McClintock<\/a>, akinek nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik a jeles felfedez\u00e9s (\u00e9s aki v\u00e9g\u00fcl munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1\u00e9rt Nobel d\u00edjat is kapott), a kukoricaszemek sz\u00edn\u00e9t vizsg\u00e1lva<\/a> jutott arra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre, hogy a magban lev\u0151 embri\u00f3t k\u00f6r\u00fclvev\u0151 triploid aleuron t\u00e1pl\u00e1l\u00f3sz\u00f6vet\u00e9ben megjelen\u0151 foltok egy mobilis genetikai elem jelenl\u00e9t\u00e9vel magyar\u00e1zhat\u00f3ak. Persze k\u00f6nnyen kik\u00f6vetkeztethet\u0151 mindebb\u0151l, hogy ha a transzpozonok jelenl\u00e9te a mag sz\u00edn\u00e9t k\u00e9pes befoly\u00e1solni, akkor ak\u00e1r a n\u00f6v\u00e9ny sz\u00e1mos tov\u00e1bbi tulajdons\u00e1g\u00e1ra lehet hat\u00e1ssal.<\/p>\n

\u00c9s hogy ez mennyire \u00edgy is van, mi sem bizony\u00edtja jobban, mint egy \u00faj tanulm\u00e1ny, amiben a transzpozon aktivit\u00e1st a kukorica egyik l\u00e9nyeges jelleg\u00e9nek, az \u00fan. „apik\u00e1lis dominanci\u00e1nak” a megjelen\u00e9s\u00e9vel hozz\u00e1k \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sbe.<\/p>\n

<\/p>\n

\"\"A kukorica teoszint\u00e9b\u0151l t\u00f6rt\u00e9n\u0151 h\u00e1zias\u00edt\u00e1sa \u00f3ta eltelt durv\u00e1n t\u00edzezer \u00e9v igazi sikersztorit takar. Az emberis\u00e9g szempontj\u00e1b\u00f3l kev\u00e9s dolog jellemezheti jobban egy takarm\u00e1nyn\u00f6v\u00e9ny fontoss\u00e1g\u00e1t, mint az, hogy a 2009-ben termelt 817 milli\u00f3 tonna mellett a vil\u00e1gszerte begy\u0171jt\u00f6tt b\u00faza \u00e9s rizs (mindkett\u0151 valamivel 600 milli\u00f3 tonna felett) csak tisztes „futottak-m\u00e9g” kateg\u00f3ri\u00e1ba eshet. Persze, ha kutat\u00f3kat k\u00e9rdez\u00fcnk a kukorica fontoss\u00e1g\u00e1r\u00f3l, akkor el\u0151bb-ut\u00f3bb el\u0151ker\u00fcl, hogy a kukorica m\u00e1s\u00e9rt is nevezetes: ez volt az els\u0151 szervezet, amelyben bebizony\u00edtott\u00e1k az \u00fan. ugr\u00e1l\u00f3 genetikai elemek, azaz transzpozonok jelenl\u00e9t\u00e9t.<\/p>\n

Barbara McClintock<\/a>, akinek nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik a jeles felfedez\u00e9s (\u00e9s aki v\u00e9g\u00fcl munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1\u00e9rt Nobel d\u00edjat is kapott), a kukoricaszemek sz\u00edn\u00e9t vizsg\u00e1lva<\/a> jutott arra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre, hogy a magban lev\u0151 embri\u00f3t k\u00f6r\u00fclvev\u0151 triploid aleuron t\u00e1pl\u00e1l\u00f3sz\u00f6vet\u00e9ben megjelen\u0151 foltok egy mobilis genetikai elem jelenl\u00e9t\u00e9vel magyar\u00e1zhat\u00f3ak. Persze k\u00f6nnyen kik\u00f6vetkeztethet\u0151 mindebb\u0151l, hogy ha a transzpozonok jelenl\u00e9te a mag sz\u00edn\u00e9t k\u00e9pes befoly\u00e1solni, akkor ak\u00e1r a n\u00f6v\u00e9ny sz\u00e1mos tov\u00e1bbi tulajdons\u00e1g\u00e1ra lehet hat\u00e1ssal.<\/p>\n

\u00c9s hogy ez mennyire \u00edgy is van, mi sem bizony\u00edtja jobban, mint egy \u00faj tanulm\u00e1ny, amiben a transzpozon aktivit\u00e1st a kukorica egyik l\u00e9nyeges jelleg\u00e9nek, az \u00fan. „apik\u00e1lis dominanci\u00e1nak” a megjelen\u00e9s\u00e9vel hozz\u00e1k \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sbe.<\/p>\n

Ut\u00f3bbi azt jelenti, hogy a kukorica n\u00f6v\u00e9nyek (lent, jobbra) sokkal kev\u00e9sb\u00e9 el\u00e1gaz\u00f3ak, mint vad, teoszinte rokonaik (lent, balra). Az oldalir\u00e1ny\u00fa n\u00f6veked\u00e9s felett a cs\u00facsir\u00e1ny\u00fa n\u00f6veked\u00e9s domin\u00e1l.<\/p>\n

\"\" A jelleg kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ban fontos szerepe van a teosinte branched1<\/em> (tb1<\/em>) g\u00e9nnek, amely egy transzkripci\u00f3s represszort k\u00f3dol. A tb1<\/em> feladata a n\u00f6veked\u00e9s g\u00e1tl\u00e1sa, \u00e9s a g\u00e9n kukorica-specifikus all\u00e9lja l\u00e9nyegesen nagyobb aktivit\u00e1st mutat, mint a teoszinte-specifikus all\u00e9l.<\/p>\n

Az aktivit\u00e1sbeli k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g\u00e9rt felel\u0151s mut\u00e1ci\u00f3 minden jel szerint egy Hopscotch<\/em> nev\u0171 transzpozon, ami a tb1<\/em> szab\u00e1lyoz\u00f3-r\u00e9gi\u00f3j\u00e1ba ugrott \u00e9s a g\u00e9n aktivit\u00e1s\u00e1t megn\u00f6velte.<\/p>\n

\"\"Ha n\u00f6v\u00e9nysejt-teny\u00e9szetekben egy egyszer\u0171 riportervektor aktivit\u00e1s\u00e1t n\u00e9zz\u00fck, akkor azt l\u00e1thatjuk, hogy a kukorica-specifikus szab\u00e1lyoz\u00f3r\u00e9gi\u00f3 (M-prox) l\u00e9nyegesen nagyobb aktivit\u00e1st mutat, mint a teoszinte specifikus r\u00e9gi\u00f3 (T-box). Ugyanakkor a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g szinte teljes eg\u00e9sz\u00e9ben a Hopscotch<\/em> jelenl\u00e9t\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, hiszen hi\u00e1ny\u00e1ban (\u0394M-prox) a kukorica r\u00e9gi\u00f3 is alig akt\u00edvabb a teoszinte azonos szakasz\u00e1n\u00e1l.<\/p>\n

Mi is k\u00f6vetkezik mindebb\u0151l? Term\u00e9szetesen egyr\u00e9szt ism\u00e9t meger\u0151s\u00edt\u00e9st nyert, hogy a transzpozonok nagyon fontos elemei a fenot\u00edpusos evol\u00faci\u00f3nak \u00e9s viszonylag v\u00e9letlen helyv\u00e1ltoztat\u00e1saikkal gyakran hozhatnak l\u00e9tre olyan fenot\u00edpusos elv\u00e1ltoz\u00e1sokat, amelyeket a szelekci\u00f3 (term\u00e9szetes vagy emberi) favoriz\u00e1l. (Ez persze nem sokkol\u00f3an meglep\u0151, tal\u00e1lkoztunk m\u00e1r ilyesmivel, p\u00e9ld\u00e1ul a lucculus paradicsom eset\u00e9n<\/a>.) M\u00e1s\u00e9rszt, \u00e9s persze nem \u00e9n lenn\u00e9k, ha nem \u00fctn\u00e9m le a magas labd\u00e1t ;-), a v\u00e9letlenszer\u0171en inszert\u00e1l\u00f3d\u00f3 genetikai anyag, amit\u0151l a GMO-kt\u00f3l szakm\u00e1nyban retteg\u0151 bar\u00e1taink olyannyira tartanak, nem is annyira f\u00e9lelmetes \u00e9s kezelhetetlen. S\u0151t, alkalomadt\u00e1n kifejezetten hasznos lehet.<\/p>\n

\n

Studer A, Zhao Q, Ross-Ibarra J, Doebley J<\/strong> (2011) Identification of a functional transposon insertion in the maize domestication gene tb1<\/em>. Nat Genet<\/em> 43(11)<\/strong>: 1160-3. <\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A kukorica teoszint\u00e9b\u0151l t\u00f6rt\u00e9n\u0151 h\u00e1zias\u00edt\u00e1sa \u00f3ta eltelt durv\u00e1n t\u00edzezer \u00e9v igazi sikersztorit takar. Az emberis\u00e9g szempontj\u00e1b\u00f3l kev\u00e9s dolog jellemezheti jobban egy takarm\u00e1nyn\u00f6v\u00e9ny fontoss\u00e1g\u00e1t, mint az, hogy a 2009-ben termelt 817 milli\u00f3 tonna mellett a vil\u00e1gszerte begy\u0171jt\u00f6tt b\u00faza \u00e9s rizs (mindkett\u0151 … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. →<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"class_list":["post-5006049","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-uncategorized"],"aioseo_notices":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5006049","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5006049"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5006049\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5006049"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5006049"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5006049"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}