![\"\"](\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/201108\/nem_ertikyahya.jpg\")
\u00cdg\u00e9rem egy darabig hanyagolni fogom a Miller-Urey k\u00eds\u00e9rletet, m\u00e1r gondolom mindenkinek a k\u00f6ny\u00f6k\u00e9n j\u00f6n ki, de ha m\u00e1r v\u00e9gign\u00e9zt\u00fck a vall\u00e1sos kereszt\u00e9nyek \u00e9s muszlimok ellenvet\u00e9seit, mindenk\u00e9ppen sz\u00fcks\u00e9ges megn\u00e9zni, mit is mondanak szigor\u00faan tudom\u00e1nyos alapon, minden vall\u00e1st\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl az \u00e9rtelmes tervez\u00e9s h\u00edvei. Nem lesz t\u00fal hossz\u00fa, mert az \u00e9rvek nagy r\u00e9sz\u00e9t m\u00e1r t\u00e1rgyaltuk. A Miller-Urey k\u00eds\u00e9rlettel Tasi Istv\u00e1n is foglalkozott a k\u00f6nyv\u00e9ben, ez a fejezet a vil\u00e1gh\u00e1l\u00f3n<\/a> is megtal\u00e1lhat\u00f3, ezt ves\u00e9zn\u00e9m ki. A csak sz\u00e1mmal jel\u00f6lt k\u00f6zlem\u00e9nyek r\u00e9szletesebb ismertet\u00e9se megtal\u00e1lhat\u00f3 a kor\u00e1bbi <\/a>cikkek egyik\u00e9ben<\/a>. \u00c9rdemes ezekkel kezdeni az olvas\u00e1st.<\/p>\n<\/p>\n
\u201eA k\u00e9s\u0151bbi, hasonl\u00f3 k\u00eds\u00e9rletek sor\u00e1n sokf\u00e9le aminosavat, sz\u00e1mos alapvet\u0151 cukrot, \u00e9s az \u201e\u0151sleves\u201d n\u00e9h\u00e1ny m\u00e1s felt\u00e9telezett komponens\u00e9t is l\u00e9trehozt\u00e1k. \u201e<\/em><\/p>\n K\u00fcl\u00f6n j\u00f3 pont, hogy egy f\u00e9lmondat erej\u00e9ig eml\u00edt\u00e9sre ker\u00fcl, hogy bizony nem csak Stanley L. Miller v\u00e9gzett ilyen k\u00eds\u00e9rleteket. Sajnos mint l\u00e1tni fogjuk ez a f\u00e9lmondat ennyiben is marad, a szakirodalomban tucatsz\u00e1m tal\u00e1lhat\u00f3 k\u00eds\u00e9rletekr\u0151l t\u00f6bbet nem olvashatunk.<\/p>\n \u201eDe \u00e1lljunk meg itt egy pillanatra! E k\u00eds\u00e9rletekkel szemben alapvet\u0151 kifog\u00e1sok mer\u00fcltek fel. Tudjuk ugyanis, hogy a k\u00eds\u00e9rleti eredm\u00e9nyek emberi k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9ssel sz\u00fcletnek meg. A modellk\u00eds\u00e9rletek csak akkor lenn\u00e9nek elfogadhat\u00f3ak, ha val\u00f3ban a F\u00f6ld lehets\u00e9ges korai \u00e1llapot\u00e1t szimul\u00e1ln\u00e1k. A k\u00eds\u00e9rletek sor\u00e1n v\u00e9gzett emberi beavatkoz\u00e1s m\u00e9rt\u00e9ke (\u00e9s \u00edgy a k\u00eds\u00e9rletek eredm\u00e9nye) elfogadhatatlann\u00e1 v\u00e1lik, ha a laborat\u00f3riumi reakci\u00f3k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek nem feleltethet\u0151k meg az egykori term\u00e9szeti k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeknek. Az erre vonatkoz\u00f3 elemz\u00e9s azt mutatja, hogy a kiindul\u00e1si \u00e1llapot meghat\u00e1roz\u00e1sa \u00e9s a k\u00eds\u00e9rletet v\u00e9gz\u0151 szem\u00e9lyek sorozatos beavatkoz\u00e1sa valamennyi k\u00eds\u00e9rleti technika eset\u00e9ben d\u00f6nt\u0151 fontoss\u00e1g\u00fa szerepet j\u00e1tszott a k\u00eds\u00e9rletek v\u00e9gkimenetel\u00e9ben, \u00edgy e k\u00eds\u00e9rleteket nem lehet elfogadni \u201ea vegy\u00fcletek spont\u00e1n keletkez\u00e9s\u00e9nek\u201d illusztr\u00e1l\u00e1s\u00e1ra. A k\u00eds\u00e9rleti k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek a legt\u00f6bb esetben olyan m\u00e9rt\u00e9kben mesters\u00e9gesek \u00e9s leegyszer\u0171s\u00edtettek voltak, hogy j\u00f3form\u00e1n semmif\u00e9le \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben nincsenek azokkal a folyamatokkal, amelyek a F\u00f6ld\u00f6n bek\u00f6vetkezhettek volna.\u201d<\/em><\/p>\n \u201eTeh\u00e1t a laborat\u00f3riumi k\u00eds\u00e9rletek alkalm\u00e1val a kutat\u00f3k \u2013 a folyamatok \u00e1ltaluk rem\u00e9lt eredm\u00e9nye \u00e9rdek\u00e9ben \u2013 nagysz\u00e1m\u00fa manipulat\u00edv beavatkoz\u00e1ssal \u00e9ltek. Ez azonban ellent\u00e9tben \u00e1ll a kutat\u00f3k azon alap\u00e1ll\u00e1s\u00e1val, mely szerint \u201eegy k\u00fcls\u0151 er\u0151 nem avatkozhatott be az \u00e9let l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9nek folyamat\u00e1ba\u201d. A prebiotikus modellk\u00eds\u00e9rletek \u00edgy csup\u00e1n azt bizony\u00edtj\u00e1k, hogy intelligens emberi tervez\u00e9s r\u00e9v\u00e9n, j\u00f3l szervezett folyamatok seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel \u00f6ssze\u00e1ll\u00edthat\u00f3 az \u00e9l\u0151 szervezetekben tal\u00e1lhat\u00f3 molekul\u00e1k egy r\u00e9sze.\u201d<\/em><\/p>\n Nyit\u00e1sk\u00e9nt egy hossz\u00fa fejezetet, ami a magyar \u00c9RTEM mozgalomra t\u00f6k\u00e9letesen jellemz\u0151. Valami\u00e9rt itt \u00f6sszekutyultak k\u00e9t \u00e9rvet, amit \u00e9rdemes sz\u00e9tv\u00e1logatni. Egyr\u00e9szt el\u0151ker\u00fcl, hogy a Miller \u00e1ltal haszn\u00e1lt g\u00e1zkever\u00e9k v\u00e9lhet\u0151leg nem azonos az \u0151si F\u00f6ld l\u00e9gk\u00f6r\u00e9vel. Milyen is volt ez a bizonyos l\u00e9gk\u00f6r? Honnan tudjuk, hogy pont olyan volt \u00e9s nem m\u00e1s? Ja, erre nincs v\u00e1lasz. Ugyan\u00edgy valahogy lemarad, hogy az ut\u00f3bbi hatvan \u00e9vben a legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt k\u00e9pz\u0151dtek m\u00e1r aminosavak, \u00fagyhogy el\u00e9g neh\u00e9z olyan l\u00e9gk\u00f6rt mondani, amit ne pr\u00f3b\u00e1ltak volna m\u00e1r ki sikerrel. Addig tal\u00e1n nem \u00e9rdemes ezen r\u00e1g\u00f3dni, am\u00edg ki nem der\u00fcl, hogy milyen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekr\u0151l is besz\u00e9l\u00fcnk tulajdonk\u00e9ppen \u00e9s valaki be nem mutatja, hogy azon k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt bizony sehogyan sem k\u00e9pz\u0151dhetnek aminosavak.<\/p>\n A m\u00e1sik fele a szok\u00e1sos, ami a magyar \u00c9RTEM mozgalom v\u00e9djegye is lehetne. Nyilv\u00e1n az igaz\u00e1n \u201eterm\u00e9szetes\u201d k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek azok lenn\u00e9nek, ha egy \u00e9lettelen bolyg\u00f3n k\u00e9pz\u0151dn\u00e9nek aminosavak, amit soha meg sem k\u00f6zel\u00edtett emberi l\u00e9ny, hiszen ha bolyg\u00f3 k\u00f6r\u00fcli p\u00e1ly\u00e1ra \u00e1ll egy \u0171rhaj\u00f3, vagy \u00e9ppen le is sz\u00e1llnak oda emberek, m\u00e1r az is durva beavatkoz\u00e1s a \u201eterm\u00e9szetbe\u201d. Ha pedig m\u00e9gis tal\u00e1lunk egy ilyen bolyg\u00f3t \u00e9s meg\u00e1llap\u00edtjuk, hogy bizony teli van szerves anyagokkal, m\u00e1ris el\u0151ker\u00fcl a m\u00e1sodik sz\u00e1m\u00fa \u00e9rv: De h\u00e1t ez csak spekul\u00e1ci\u00f3, hogy itt k\u00e9pz\u0151dtek volna, lehet, hogy a tervez\u0151 tervezte pont ilyenre. Ez a k\u00e9t \u00e9rv az \u00c9RTEM f\u0151 fegyvere, minden ellen\u0151rz\u00f6tt k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt v\u00e9gzett k\u00eds\u00e9rletre r\u00e1 lehet h\u00fazni, hogy \u201e\u00e9rtelmes beavatkoz\u00e1s\u201d t\u00f6rt\u00e9nt, minden term\u00e9szeti folyamatra pedig r\u00e1 lehet h\u00fazni, hogy ez csak felt\u00e9telez\u00e9s, hiszen nem ellen\u0151rz\u00f6tt k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt t\u00f6rt\u00e9nt a k\u00eds\u00e9rlet. Ez az\u00e9rt j\u00f3, mert m\u00e9g \u201eintelligencia\u201d sem kell hozz\u00e1, v\u00e1ltoztat\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl r\u00e1mondhat\u00f3 minden valaha v\u00e9gzett k\u00eds\u00e9rletre az egyik vagy a m\u00e1sik \u00e9rv. P\u00e9ld\u00e1ul a szerz\u0151 sem \u00edrja le, hogy akkor m\u00e9gis hogyan kellett volna elv\u00e9gezni ezt a k\u00eds\u00e9rletet, mik azok a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek, amelyek k\u00f6z\u00f6tt m\u00e1r nem besz\u00e9lhet\u00fcnk \u201eemberi k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9sr\u0151l\u201d \u00e9s amelyek \u00edgy sz\u00e1m\u00e1ra is \u201eelfogadhat\u00f3ak\u201d. Ne lep\u0151dj\u00fcnk meg, ha ilyen k\u00eds\u00e9rlet nem v\u00e9gezhet\u0151 el, az eg\u00e9sz mozgalom l\u00e9nyege \u00e9ppen ez.<\/p>\n Majd a v\u00e9g\u00e9re visszat\u00e9r\u00fcnk az elej\u00e9hez, ami eleve k\u00e9rd\u00e9sess\u00e9 teszi ezt a kis eszmefuttat\u00e1st. Minek a k\u00eds\u00e9rletek r\u00e9szletein r\u00e1g\u00f3dni, ha eleve az az alap\u00e1ll\u00e1s, hogy am\u00fagy sem sz\u00e1m\u00edtanak, mert emberek v\u00e9gezt\u00e9k \u0151ket?<\/p>\n A konkr\u00e9t ellenvet\u00e9sek gyakorlatilag egyeznek Harun Yahya k\u00f6nyv\u00e9ben tal\u00e1lhat\u00f3kkal. Ugyan\u00fagy el\u0151ker\u00fcl, hogy az amm\u00f3nia \u201eelengedhetetlen\u201d aminosavak keletkez\u00e9s\u00e9hez, amikor maga Stanley L. Miller v\u00e9gzett k\u00eds\u00e9rleteket, ahol nyomnyi mennyis\u00e9g\u0171 amm\u00f3ni\u00e1t haszn\u00e1ltak <1>, vagy \u00e9ppen amm\u00f3nia n\u00e9lk\u00fcl hoztak l\u00e9tre aminosavakat <2,3>. Ez az \u00e1ll\u00edt\u00e1s \u00edgy egyszer\u0171en csak hamis.<\/p>\n \u201e Az oxig\u00e9n jelenl\u00e9te a g\u00e1zkever\u00e9kben szint\u00e9n meghi\u00fas\u00edtotta volna Miller k\u00eds\u00e9rlet\u00e9nek eredm\u00e9nyeit. \u201e<\/em><\/p>\n \u00dajabb \u00e1ll\u00edt\u00e1s, amit m\u00e1r HY k\u00f6nyv\u00e9ben is olvashattunk, k\u00e1r hogy nem igaz. A <2> k\u00f6zlem\u00e9nyben a k\u00eds\u00e9rletet elv\u00e9gezt\u00e9k \u00fagy is, hogy oxig\u00e9nt is adtak a g\u00e1zelegyhez, ekkor is keletkeztek aminosavak, \u00fagyhogy ez az \u00e1ll\u00edt\u00e1s egyszer\u0171en nem igaz. Egy m\u00e1sik k\u00eds\u00e9rletben <4> ahol fenilalanin aminosavak polimeriz\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1t vizsg\u00e1lt\u00e1k, azt tal\u00e1lt\u00e1k, hogy ha karbonil-szulfidot adtak az oldathoz, a fenilalanin aminosavak peptidekk\u00e9 polimeriz\u00e1l\u00f3dtak, ha pedig ehhez az oldathoz oxig\u00e9nt is adtak, a reakci\u00f3 kitermel\u00e9se m\u00e9g javult is, v\u00e9letlen\u00fcl sem bomlottak el az aminosavak.<\/p>\n \u00dajra el\u0151ker\u00fcl a \u201ecsapd\u00e1z\u00e1s\u201d. Ez furcsa, mivel Miller 1953 -as k\u00eds\u00e9rlet\u00e9ben semmilyen \u201ecsapd\u00e1z\u00e1si technik\u00e1t\u201d sem alkalmaztak, s\u0151t \u00e9n m\u00e1r \u00e1tolvastam egy p\u00e1r tucat k\u00f6zlem\u00e9nyt err\u0151l a k\u00e9rd\u00e9sr\u0151l, de egyre sem eml\u00e9kszem, amiben \u201ecsapd\u00e1z\u00e1si technik\u00e1t\u201d haszn\u00e1ltak volna. Furcsa, hogy a HY -n\u00e1l olvasott hiba Tasi Istv\u00e1n \u00edr\u00e1s\u00e1ban is \u00e9ppen \u00fagy megtal\u00e1lhat\u00f3, \u00e9rdekes m\u00f3don \u0151 m\u00e9g egy \u00e1br\u00e1t is mell\u00e9kelt a k\u00eds\u00e9rleti felszerel\u00e9sr\u0151l (itt balra), amin semmilyen \u201ecsapda\u201d sem l\u00e1that\u00f3, ennek ellen\u00e9re a \u201ecsapda\u201d l\u00e9te mellett \u00e9rvel. Furcsa egybees\u00e9s.<\/p>\n \u201e\u00cdgy term\u00e9szetellenes m\u00f3don megakad\u00e1lyozt\u00e1k, hogy a k\u00e9pz\u0151d\u0151 vegy\u00fcleteket egyszersmind el is bontsa az az energiaforr\u00e1s, amelyik l\u00e9trehozta \u0151ket, ahogy ez \u00e1ltal\u00e1ban a term\u00e9szetben t\u00f6rt\u00e9nne.\u201d<\/em><\/p>\n Ugyanaz az \u00e9rv, amit HY -n\u00e9l l\u00e1ttunk, b\u00e1r a bevezet\u0151ben m\u00e9g helyesen \u00edrja le TI, hogy az elektromos kis\u00fcl\u00e9sek a term\u00e9szetben el\u0151fordul\u00f3 vill\u00e1mokat modellezik, itt m\u00e1r valami\u00e9rt nem veszi sz\u00e1m\u00edt\u00e1sba, hogy a vill\u00e1m m\u00e1r csak olyan, hogy valahov\u00e1 odacsap, azt\u00e1n j\u00f3 darabig nem, \u00edgy a keletkez\u0151 szerves anyagoknak rengeteg idej\u00fck van eldiffund\u00e1lni a keletkez\u00e9s hely\u00e9t\u0151l, am\u00edg nem fenyegeti \u0151ket a leboml\u00e1s vesz\u00e9lye.<\/p>\n \u201eP\u00e9ld\u00e1ul Miller k\u00eds\u00e9rlet\u00e9nek v\u00e9g\u00e9re olyan szerves savak is l\u00e9trej\u00f6ttek, amelyek k\u00e9rlelhetetlen\u00fcl lebontott\u00e1k volna az aminosavakat, ha Miller idejekor\u00e1n nem menek\u00edti ki \u0151ket a savas k\u00f6zegb\u0151l. \u201e<\/em><\/p>\n Csod\u00e1latos m\u00f3don megint ugyanazzal a hib\u00e1val tal\u00e1lkozunk TI \u00edr\u00e1s\u00e1ban, ami HY k\u00f6nyv\u00e9ben is megvolt, hiszen Stanley L. Miller eredeti 1953 -as k\u00eds\u00e9rlet\u00e9ben semmilyen m\u00f3don sem t\u00e1vol\u00edtott el anyagot a rendszerb\u0151l, mint ahogy ezt a k\u00f6zlem\u00e9ny\u00e9ben sem \u00edrja. \u00c9rdekes m\u00f3don itt is el\u0151ker\u00fclnek azok a bizonyos rejt\u00e9lyes szerves savak, amelyek lebontott\u00e1k volna az aminosavakat, b\u00e1r valami\u00e9rt m\u00e9gsem tett\u00e9k, annak ellen\u00e9re, hogy a k\u00eds\u00e9rlet eg\u00e9sz id\u0151tartama alatt egy rendszerben keringtek.<\/p>\n \u201eA k\u00eds\u00e9rletek sor\u00e1n haszn\u00e1lt elektromos kis\u00fcl\u00e9sekkel a vill\u00e1ml\u00e1sok hat\u00e1s\u00e1t pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k modellezni, azonban a k\u00eds\u00e9rletekben haszn\u00e1lt energias\u0171r\u0171s\u00e9g egy\u00e1ltal\u00e1n nem volt val\u00f3s\u00e1gh\u0171, \u00edgy nem tekinthet\u0151 a term\u00e9szetes folyamat modellj\u00e9nek.\u201d<\/em><\/p>\n Mekkora volt az \u201eenergias\u0171r\u0171s\u00e9g\u201d? Mennyinek kellett volna lennie? Mi\u00e9rt \u00e9pp annyinak? Mi t\u00f6rt\u00e9nik, ha ezen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt v\u00e9gezz\u00fck el a k\u00eds\u00e9rletet? \u00c9ppen a l\u00e9nyeg maradt le.<\/p>\n \u201eAmikor a k\u00eds\u00e9rletek sor\u00e1n iboly\u00e1nt\u00fali besug\u00e1rz\u00e1st alkalmaztak, akkor r\u00f6vid hull\u00e1mhossz\u00fas\u00e1g\u00fa sugarakkal dolgoztak, a hossz\u00fa hull\u00e1mhossz\u00fas\u00e1g\u00fa sug\u00e1rz\u00e1st ker\u00fclt\u00e9k, mert azok a vegy\u00fcletek lebont\u00e1s\u00e1ban hat\u00e9konyak. A val\u00f3s k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt azonban a Nap f\u00e9ny\u00e9nek teljes spektruma jelen volt, vagyis r\u00f6vid \u00e9s hossz\u00fa hull\u00e1mhossz\u00fas\u00e1g\u00fa sugarak egyar\u00e1nt \u00e9rt\u00e9k a bolyg\u00f3nkat. \u201e<\/em><\/p>\n Milyen k\u00eds\u00e9rletek? Miller eredeti, 1953 -as k\u00eds\u00e9rlet\u00e9ben nem haszn\u00e1lt iboly\u00e1nt\u00fali sug\u00e1rz\u00e1st. Ha m\u00e1sik k\u00eds\u00e9rletekr\u0151l van sz\u00f3, melyek ezek, mi lett az eredm\u00e9ny\u00fck? Amikor elv\u00e9gezt\u00e9k \u0151ket a TI \u00e1ltal javasolt sug\u00e1rz\u00e1ssal, mennyiben v\u00e1ltozott az eredm\u00e9ny\u00fck? Mert ugye term\u00e9szetesen val\u00f3di k\u00eds\u00e9rleti adatokr\u00f3l van sz\u00f3, nem csak annak a t\u00e9nynek a r\u00f6gz\u00edt\u00e9s\u00e9r\u0151l, hogy nem tudtak egy val\u00f3di csillagot \u00e9p\u00edteni a laborban. Ugyan\u00edgy \u00fcst\u00f6k\u00f6s\u00f6kben<\/a>, meteorokban<\/a> is tal\u00e1ltak szerves vegy\u00fcleteket, p\u00e9ld\u00e1ul aminosavakat is. Ezek mi\u00e9rt nem bomlottak le, hiszen a val\u00f3di napsug\u00e1rz\u00e1s \u201eteljes spektruma\u201d \u00e9rte \u0151ket?<\/p>\n \u201eA labork\u00eds\u00e9rletekben az alkalmazott energiaforr\u00e1sokat rendszerint elk\u00fcl\u00f6n\u00edtve alkalmazt\u00e1k. Figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyt\u00e1k viszont, hogy a term\u00e9szetben az energiaforr\u00e1sok egyidej\u0171leg vannak jelen, \u00e9s az egyik energiaforr\u00e1s elpuszt\u00edthatja a m\u00e1sik r\u00e9v\u00e9n keletkezett term\u00e9keket.\u201d<\/em><\/p>\n Ez az \u00e9rv miben k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik a fentebbit\u0151l, miszerint a k\u00eds\u00e9rletben jelen l\u00e9v\u0151 egyetlen energiaforr\u00e1s is elbonthatja a keletkez\u0151 term\u00e9ket? Vannak esetleg erre k\u00eds\u00e9rleti eredm\u00e9nyek? Itt a m\u00e1r ismertetett \u00e9rvet kapjuk \u00fajracsomagolva, miszerint Stanley L. Miller nem egy eg\u00e9sz, \u00e9lettelen bolyg\u00f3n v\u00e9gezte a k\u00eds\u00e9rlet\u00e9t, mert az \u00e9ppen nem \u00e1llt rendelkez\u00e9s\u00e9re.<\/p>\n \u201eR\u00e1ad\u00e1sul a boml\u00e1si folyamatok vannak t\u00fals\u00falyban. \u201e<\/em><\/p>\n Mi\u00e9rt is?<\/p>\n \u201eA szakirodalom valamennyi k\u00eds\u00e9rlet eset\u00e9ben azt felt\u00e9telezi, hogy ha k\u00e9t, vagy t\u00f6bb vegy\u00fclet m\u00e1s anyagokt\u00f3l elk\u00fcl\u00f6n\u00edtve reakci\u00f3ba tud l\u00e9pni egym\u00e1ssal, akkor ezek a reakci\u00f3k \u00fagy is lej\u00e1tsz\u00f3dn\u00e1nak, ha az \u0151sl\u00e9gk\u00f6r, az \u0151sleves (vagy egy m\u00e1s k\u00f6zeg) t\u00f6bbi \u00f6sszetev\u0151je is jelen lenne. Az igazs\u00e1g azonban az, hogy m\u00e1s vegy\u00fcletek jelenl\u00e9te megakad\u00e1lyozhatja k\u00e9t olyan vegy\u00fclet k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1s\u00e1t, amelyek elk\u00fcl\u00f6n\u00edtve k\u00e9pesek egym\u00e1ssal reakci\u00f3ba l\u00e9pni. \u00cdgy a hamis modellk\u00eds\u00e9rletek sor\u00e1n olyan \u201ek\u00edv\u00e1nt\u201d anyagok jelennek meg, amelyek val\u00f3s k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt soha nem j\u00f6hetn\u00e9nek l\u00e9tre. A term\u00e9szetben nem \u00fagy van, hogy a sz\u00fcks\u00e9ges anyagok a sz\u00fcks\u00e9ges mennyis\u00e9gben, vegytiszt\u00e1n fordulnak el\u0151, hanem sz\u00e1mtalan k\u00e9miai elem \u00e9s vegy\u00fclet van jelen egyszerre, \u00f6sszezavarva az evolucionist\u00e1k \u00e1ltal felt\u00e9telezett \u201eeredm\u00e9nyes reakci\u00f3kat\u201d. \u201e<\/em><\/p>\n L\u00e1ssuk csak, ha m\u00e1s anyagokat is adnak a k\u00eds\u00e9rletben haszn\u00e1lt oldatba, azok \u00e9ppen kataliz\u00e1tork\u00e9nt is m\u0171k\u00f6dhetnek, el\u0151seg\u00edtve egy term\u00e9k k\u00e9pz\u0151d\u00e9s\u00e9t, ami egy\u00e9bk\u00e9nt nem j\u00f6nne l\u00e9tre. A <3> k\u00f6zlem\u00e9nyben p\u00e9ld\u00e1ul az aminosavak k\u00e9pz\u0151d\u00e9s\u00e9t el\u0151seg\u00edtette ha kalcium-karbon\u00e1tot \u00e9s aszkorbinsavat adtak hozz\u00e1, a <4> k\u00f6zlem\u00e9nyben fenilalanin aminosavak polimeriz\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1t vizsg\u00e1lt\u00e1k, ahol a folyamatot seg\u00edtette, ha \u00f3lom-kloridot vagy kadmium-kloridot adtak hozz\u00e1. Az <5> k\u00eds\u00e9rletben vas \u00e9s nikkel kataliz\u00e1torok hat\u00e1s\u00e1t vizsg\u00e1lt\u00e1k. Mi\u00e9rt nem foglalkozik a szerz\u0151 azzal a nagyon is val\u00f3s megfigyel\u00e9ssel, hogy k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e1sv\u00e1nyok jelenl\u00e9te k\u00eds\u00e9rletesen igazolt m\u00f3don \u00e9ppen hogy seg\u00edtheti is ezeket a reakci\u00f3kat?<\/p>\n A szakirodalom egy\u00e1ltal\u00e1n nem \u201efelt\u00e9telezi\u201d \u201evalamennyi k\u00eds\u00e9rlet eset\u00e9n\u201d, hogy \u00fcveglombikban t\u00f6rt\u00e9nt volna, sz\u00e1mos k\u00eds\u00e9rletet v\u00e9geztek, ahol \u00e9ppen azt pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k meg\u00e1llap\u00edtani, hogy milyen, a k\u00f6rnyezetben jelenl\u00e9v\u0151 anyagok hogyan v\u00e1ltoztathatt\u00e1k meg ezeket a reakci\u00f3kat. A legszebb az eg\u00e9szben, hogy a szerz\u0151 m\u00e9g mindig nem mondta meg, hogy milyen is volt ez a bizonyos k\u00f6rnyezet (nyilv\u00e1n \u0151 maga sem tudja), de eleve felt\u00e9telezi, hogy minden k\u00eds\u00e9rlet \u201ehamis\u201d, hiszen nem egyezik azzal a bizonyos k\u00f6rnyezettel, amir\u0151l azt sem tudjuk milyen. De akkor honnan tudjuk, hogy nem egyezik vele? Az teljesen igaz, hogy a term\u00e9szetben v\u00e9lhet\u0151leg nem \u00fcveglombikban j\u00e1tsz\u00f3dtak le ezek a reakci\u00f3k, de ebb\u0151l hogyan k\u00f6vetkezik az, hogy a term\u00e9szetben szerves anyagok k\u00e9pz\u0151d\u00e9se lehetetlen lenne? Mondjuk a m\u00e1r eml\u00edtett p\u00e9ld\u00e1kban, valaki valamikor az \u00fcst\u00f6k\u00f6s\u00f6ket \u00e9s a meteorokat is \u00fcveglombikban f\u0151zte, miel\u0151tt p\u00e1ly\u00e1ra \u00e1ll\u00edtotta volna? Ha nem, akkor m\u00e9gis el kell hogy fogadjuk, hogy a term\u00e9szetben is l\u00e9teznek olyan k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek, amelyek k\u00f6z\u00f6tt egyszer\u0171 szervetlen anyagokb\u00f3l bonyolult szerves vegy\u00fcletek k\u00e9pz\u0151dnek.<\/p>\n Mit is lehet mondani err\u0151l az \u00edr\u00e1sr\u00f3l? Az \u201eellen\u00e9rvek\u201d nagy r\u00e9sze egyszer\u0171en azonos a HY k\u00f6nyv\u00e9ben tal\u00e1lhat\u00f3kkal, m\u00e9g a hib\u00e1k is pontr\u00f3l pontra megegyeznek. Ez akkor most azt jelenti, hogy valamilyen lesz\u00e1rmaz\u00e1si kapcsolatban \u00e1llnak, vagy ink\u00e1bb k\u00f6z\u00f6s tervez\u0151re utal? A t\u00f6bbi szok\u00e1sos \u00edr\u00f3asztal melletti okoskod\u00e1s. Azt hiszem el\u00e9g nyilv\u00e1nval\u00f3 mi a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g a tudom\u00e1ny \u00e9s az \u00c9RTEM k\u00f6z\u00f6tt. Ha egy val\u00f3di kutat\u00f3, p\u00e9ld\u00e1ul Stanley L. Miller kigondol valamit, csin\u00e1l egy k\u00eds\u00e9rletet, majd azt\u00e1n az eredm\u00e9nyekb\u0151l kiindulva halad tov\u00e1bb. Ha \u00faj adatok mer\u00fclnek f\u00f6l, p\u00e9ld\u00e1ul kider\u00fcl, hogy a felhaszn\u00e1lt g\u00e1zkever\u00e9k nem h\u0171 modellje az \u0151si F\u00f6ld l\u00e9gk\u00f6r\u00e9nek, m\u00f3dos\u00edtja a k\u00eds\u00e9rleti rendszert, megvizsg\u00e1lja \u00fagy hogy viselkedik. Ezzel szemben az \u00c9RTEM igaz\u00e1b\u00f3l nem is akar t\u00fall\u00e9pni a \u201emi van ha valami g\u00e1tolta az aminosavak k\u00e9pz\u0151d\u00e9s\u00e9t\u201d – szer\u0171 k\u00e9rd\u00e9seken, \u00edgy viszont eredm\u00e9nyeket sem fog soha el\u00e9rni.<\/p>\n <1> <\/span><\/span><\/span>Trump JE, Miller SL (1972): Prebiotic synthesis of methionine. Science vol. 178. no. 4063 pp. 859-860<\/span><\/span><\/span><\/span><\/strong><\/p>\n <2> Cleaves HJ, Chalmers JH, Lazcano A, Miller SL, Bada JL. (2008): A reassessment of prebiotic organic synthesis in neutral planetary atmospheres. Origin of life and evolution of the biospheres 38(2): 105-115<\/span><\/span><\/span><\/span><\/strong><\/p>\n <3> Miyakawa S, Yamanashi H, Kobayashi K, Cleaves HJ, Miller SL (2002): Prebiotic synthesis from CO atmospheres: Implications for the origins of life<\/span><\/span><\/span><\/span><\/strong><\/p>\n <4> Leman L, Orgel L, Ghadiri MR (2004): Carbonyl sulfide-mediated prebiotic formation of peptides. Science vol. 306 no. 5694 pp. 283-286 <\/span><\/span><\/span><\/span><\/strong><\/p>\n <5> <\/span><\/span><\/span>Huber C, W\u00e4chtersh\u00e4user G (2006): \u03b1-hydroxy and \u03b1-amino acids under possible Hadean, volcanic origin of life conditions. Science vol. 314 p. 630<\/span><\/span><\/span><\/strong><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" \u00cdg\u00e9rem egy darabig hanyagolni fogom a Miller-Urey k\u00eds\u00e9rletet, m\u00e1r gondolom mindenkinek a k\u00f6ny\u00f6k\u00e9n j\u00f6n ki, de ha m\u00e1r v\u00e9gign\u00e9zt\u00fck a vall\u00e1sos kereszt\u00e9nyek \u00e9s muszlimok ellenvet\u00e9seit, mindenk\u00e9ppen sz\u00fcks\u00e9ges megn\u00e9zni, mit is mondanak szigor\u00faan tudom\u00e1nyos alapon, minden vall\u00e1st\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl az \u00e9rtelmes tervez\u00e9s … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. ![\"\"](\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/201108\/tasi%20abra.jpg\")
\u201eA k\u00eds\u00e9rletek sor\u00e1n gyakran \u201ecsapd\u00e1z\u00e1si\u201d technik\u00e1t alkalmaztak, vagyis folyamatosan kivont\u00e1k a k\u00edv\u00e1nt reakci\u00f3term\u00e9kek egy r\u00e9sz\u00e9t a reakci\u00f3t\u00e9rb\u0151l (p\u00e9ld\u00e1ul a lombikb\u00f3l).\u201d<\/em><\/p>\n