alapvet\u0151en lipidekb\u0151l \u00e1ll, val\u00f3ban feh\u00e9rj\u00e9k is tal\u00e1lhat\u00f3ak benne, de \u00f6nmagukban ezek nem alkotnak \u201esejth\u00e1rtyaszer\u0171 k\u00e9pz\u0151dm\u00e9nyt\u201d. Mellesleg ezek az igaz\u00e1n csod\u00e1latos \u201eevolucionista elm\u00e9letek\u201d valahogyan mindig hivatkoz\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl \u00e1llnak, \u00edgy t\u00f6k\u00e9letesen visszanyomozhatatlanok. <\/span><\/span><\/span><\/p>\n No de l\u00e1ssuk a megd\u00f6nthetetlen t\u00e9nyeket!<\/span><\/span><\/p>\n \u201eA \u201ehideg csapd\u00e1nak\u201d nevezett mechanizmus seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel Miller izol\u00e1lta az aminosavakat a k\u00f6rnyezet\u00fckt<\/em>\u0151<\/span>l, amint l\u00e9trej\u00f6ttek. Ha nem tett volna \u00edgy, a k\u00f6rnyezet tulajdons\u00e1gai, amelyben az aminosavak l\u00e9trej\u00f6ttek, azonnal elpuszt\u00edtott\u00e1k volna ezeket a molekul\u00e1kat. J\u00f3llehet az izol\u00e1ci\u00f3nak ez a tudatos mechanizmusa nem l\u00e9tezett primit\u00edv f\u00f6ldi k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt. E n\u00e9lk\u00fcl viszont ak\u00e1r egyetlen l\u00e9trej\u00f6tt aminosav is azonnal felbomlott volna. Richard Bliss vegy\u00e9sz \u00edgy fejezte ki ezt az ellentmond\u00e1st: \u201eBizonyos, hogy a hidegcsapda n\u00e9lk\u00fcl az \u00e1ramforr\u00e1s elpuszt\u00edtotta volna a l\u00e9trej\u00f6tt vegy\u00fcleteket.\u201d<\/span><\/em><\/span><\/span><\/p>\n ![\"\"](\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/201108\/miller-feltet.jpg\")
Hol is kezdjem? Mint ahogy l\u00e1ttuk, aminosavak, iboly\u00e1nt\u00fali sug\u00e1rz\u00e1s, hirtelen h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet-emelked\u00e9s hat\u00e1s\u00e1ra is k\u00e9pz\u0151dhetnek, teh\u00e1t nem kiz\u00e1r\u00f3lag vill\u00e1mok szolg\u00e1ltathatnak energi\u00e1t ehhez a folyamathoz. Azon k\u00edv\u00fcl, ha bel\u00e1tjuk azt a nagyon egyszer\u0171 t\u00e9nyt, hogy a k\u00eds\u00e9rletben az elektromos kis\u00fcl\u00e9s a term\u00e9szetben megtal\u00e1lhat\u00f3 vill\u00e1mokat modellezi, meg is tal\u00e1lhatjuk a megold\u00e1st a rejt\u00e9lyre: A vill\u00e1m ugyanis pillanatszer\u0171 jelens\u00e9g, egyszer bev\u00e1g mondjuk egy tenger\u00f6b\u00f6lbe, azt\u00e1n mag\u00e1t\u00f3l megsz\u0171nik, nincs ami elbontan\u00e1 a keletkez\u0151 vegy\u00fcleteket. Miller nyilv\u00e1n nem haszn\u00e1lhatott igazi vill\u00e1mot, egyr\u00e9szt mert literes lombikja volt, nem \u00e1llt rendelkez\u00e9s\u00e9re a Csendes-\u00f3ce\u00e1n, m\u00e1sr\u00e9szt pedig a k\u00eds\u00e9rlet\u00e9t nem egymilli\u00f3 \u00e9ven \u00e1t folytatta, hanem n\u00e9h\u00e1ny r\u00f6pke \u00f3r\u00e1n \u00e1t, \u00edgy nem volt ideje, hogy kiv\u00e1rja, hogy k\u00e9t szikra k\u00f6z\u00f6tt napok teljenek el. Ha viszont energiaforr\u00e1sk\u00e9nt egy val\u00f3di vill\u00e1m szolg\u00e1l, ezek az ellen\u00e9rvek f\u00f6l sem mer\u00fclnek, az\u00e9rt, mert a vill\u00e1m nem egymilli\u00f3 \u00e9ven \u00e1t csap be folyamatosan ugyanabba a h\u00fasz literes ed\u00e9nybe.<\/span><\/span><\/p>\n ![\"\"](\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/201108\/yahya1.jpg\")
Egy m\u00e1sik probl\u00e9ma ezzel, hogyha el\u0151keress\u00fck Miller eredeti, 1953 -as k\u00f6zlem\u00e9ny\u00e9t <1> \u00e9s megn\u00e9zz\u00fck a saj\u00e1t rajz\u00e1t a felszerel\u00e9sr\u0151l, megtudhatjuk, hogy ez a bizonyos nagyon rejt\u00e9lyes nev\u0171 \u201ehidegcsapda\u201d val\u00f3j\u00e1ban egy visszafoly\u00f3s h\u0171t\u0151, amely a forral\u00f3lombikban keletkez\u0151 g\u0151zt h\u0171ti le, hogy a v\u00edz \u00fajra cseppfoly\u00f3ss\u00e1 v\u00e1ljon. Mi lehet vajon ez a term\u00e9szetellenes folyamat, amikor az elp\u00e1rolgott v\u00edzg\u0151z leh\u0171l \u00e9s \u00fajra cseppfoly\u00f3ss\u00e1 v\u00e1lik? Ezt a term\u00e9szetben es\u0151nek h\u00edvj\u00e1k, \u00fagyhogy kijelenthetj\u00fck, hogy \u201eprimit\u00edv f\u00f6ldi k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt\u201d m\u00e9giscsak l\u00e9tezett \u201eh\u0151csapda\u201d, es\u0151nek h\u00edvt\u00e1k. A hiba val\u00f3sz\u00edn\u0171leg ott lehet, hogy a szerz\u0151nek fogalma sincs arr\u00f3l, mi az a visszafoly\u00f3s h\u0171t\u0151. \u00cdgy m\u00e1r ugye nem is olyan rejt\u00e9lyes, ha megn\u00e9zz\u00fck az eredeti k\u00f6zlem\u00e9nyt?<\/span><\/span><\/p>\n \u201eA Miller \u00e1ltal szimul\u00e1lt primit\u00edv l\u00e9gk\u00f6r egy\u00e1ltal\u00e1n nem volt re\u00e1lis. Az 1980-as \u00e9vekre a kutat\u00f3k m\u00e1r egyet\u00e9rtettek abban, hogy a primit\u00edv f\u00f6ldi l\u00e9gk\u00f6r nitrog\u00e9nt \u00e9s sz\u00e9n-dioxidot tartalmazott met\u00e1n \u00e9s amm\u00f3nia helyett. Hosszas hallgat\u00e1s ut\u00e1n maga Miller is bevallotta, hogy az \u00e1ltala haszn\u00e1lt g\u00e1zkever\u00e9k nem volt realisztikus.\u201d<\/em><\/span><\/span><\/p>\n Hosszas hallgat\u00e1s ut\u00e1n maga Miller is \u201ebevallotta\u201d? Maga Stanley Miller 1959 -ben k\u00f6z\u00f6lt egy cikket <2>, aminek k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl a harmada arr\u00f3l sz\u00f3l, hogy vajon milyen lehetett az \u0151si F\u00f6ld l\u00e9gk\u00f6re? Ennek f\u00e9ny\u00e9ben a \u201ehosszas hallgat\u00e1s\u201d \u00e9s a \u201ebevall\u00e1s\u201d egyszer\u0171en nem igaz, maga Miller m\u00e1r az \u00f6tvenes \u00e9vekben foglalkozott a k\u00e9rd\u00e9ssel, ami j\u00f3l mutatja, hogy v\u00e9gig tiszt\u00e1ban volt azzal, hogy az \u0151si F\u00f6ld l\u00e9gk\u00f6r\u00e9nek nem ismerj\u00fck a pontos \u00f6sszet\u00e9tel\u00e9t.
\n<\/span><\/span><\/p>\n\u201eAkkor pedig mi\u00e9rt ragaszkodott hozz\u00e1 Miller, hogy ezeket a g\u00e1zokat haszn\u00e1lja? A v\u00e1lasz egyszer<\/em>\u0171<\/em><\/span>: amm\u00f3nia n\u00e9lk\u00fcl nem lehetett aminosavakat szintetiz\u00e1lni.\u201d<\/em><\/span>
\n<\/span><\/span><\/p>\nMaga Miller sem egyetlen g\u00e1zkever\u00e9ket pr\u00f3b\u00e1lt csak ki, az\u00f3ta pedig a legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb \u00f6sszet\u00e9tel\u0171 g\u00e1zkever\u00e9kekb\u0151l siker\u00fclt aminosavakat l\u00e9trehozni, Miller 1972 -es k\u00eds\u00e9rlet\u00e9ben csak nyomnyi mennyis\u00e9g\u0171 amm\u00f3ni\u00e1t alkalmazott, nagy mennyis\u00e9g\u0171 nitrog\u00e9ng\u00e1z mellett <3>, teh\u00e1t mag\u00e1nak Millernek is siker\u00fclt nitrog\u00e9nl\u00e9gk\u00f6rb\u0151l aminosavakat el\u0151\u00e1ll\u00edtani. (Nyilv\u00e1n nyomnyi mennyis\u00e9g\u0171 amm\u00f3ni\u00e1t nyugodtan tartalmazhatott az \u0151si l\u00e9gk\u00f6r.) Ezen k\u00edv\u00fcl m\u00e1sok olyan k\u00eds\u00e9rleteket is v\u00e9geztek, ahol sz\u00e9n-monoxid, v\u00edz \u00e9s nitrog\u00e9n \u00e9s v\u00edz kever\u00e9k\u00e9b\u0151l \u00e1ll\u00edtottak el\u0151 aminosavakat <4>. Teh\u00e1t az, hogy amm\u00f3nia n\u00e9lk\u00fcl nem lehet aminosavakat szintetiz\u00e1lni egyszer\u0171en csak nem igaz. De ha m\u00e1r neki\u00e1lltam, kerestem err\u0151l m\u00e9g k\u00f6zlem\u00e9nyeket:<\/span><\/span><\/p>\nCleaves HJ, Chalmers JH, Lazcano A, Miller SL, Bada JL. (2008): A reassessment of prebiotic organic synthesis in neutral planetary atmospheres. Origin of life and evolution of the biospheres 38(2): 105-115<\/strong><\/span><\/span><\/p>\nEbben a k\u00f6zlem\u00e9nyben vizet, sz\u00e9n-dioxidot \u00e9s nitrog\u00e9nt haszn\u00e1ltak, ezen k\u00edv\u00fcl kalcium-karbon\u00e1tot \u00e9s aszkorbinsavat tettek a lombikba, majd elektromos kis\u00fcl\u00e9sekkel k\u00f6z\u00f6ltek energi\u00e1t a rendszerrel. A k\u00eds\u00e9rletet negyvennyolc \u00f3r\u00e1n \u00e1t folytatt\u00e1k, a v\u00e9g\u00e9n aminosavak (aszparaginsav, glutaminsav, szerin, glicin, alanin, \u03b2-alanin, \u03b3-aminobutirsav, \u03b1-aminobutirsav), m\u00e9gpedig k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 1% -os kitermel\u00e9ssel, vagyis a jelenl\u00e9v\u0151 nitrog\u00e9n 1% -a be is \u00e9p\u00fclt az aminosavakba, ami egy\u00e9rtelm\u0171en j\u00f3 ar\u00e1ny. Ezek ut\u00e1n kipr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k, hogy mi t\u00f6rt\u00e9nik, ha oxig\u00e9nt is adnak a g\u00e1zelegyhez? Meglep\u0151 m\u00f3don, \u00edgy is k\u00e9pz\u0151dtek aminosvak, f\u0151leg alanin \u00e9s glicin. Vagyis az \u00e1ll\u00edt\u00e1sok, hogy aminosavak nem k\u00e9pz\u0151dnek amm\u00f3nia n\u00e9lk\u00fcl illetve oxig\u00e9n jelenl\u00e9t\u00e9ben egy\u00e9rtelm\u0171en hib\u00e1sak.
\n<\/span><\/span><\/p>\nRuiz-Bermejo M, Menor-Salv\u00e1n C, Osuna-Esteban S, Veintemillas-Verdaguer S. (2007): The effects of ferrous and other ions on the abiotic formation of biomolecules using aqueous aeorosols and spark discharges. Origin of life and evolution of the biospheres 37: 507-521<\/strong><\/span><\/span><\/p>\nEbbe<\/span>![\"\"](\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/201108\/ferrous1.jpg\")
<\/span>n a k\u00eds\u00e9rletben met\u00e1n, nitrog\u00e9n \u00e9s hidrog\u00e9n kever\u00e9k\u00e9t haszn\u00e1lt\u00e1k, a rendszerrel energi\u00e1t elektromos kis\u00fcl\u00e9sekkel k\u00f6z\u00f6ltek, \u00e9s n\u00e9gy k\u00eds\u00e9rletben n\u00e9gy k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 oldatot haszn\u00e1ltak, amelyek \u00f6sszet\u00e9tele itt l\u00e1that\u00f3, nem meglep\u0151 m\u00f3don a k\u00eds\u00e9rletben aminosavak keletkeztek. <\/span><\/span><\/p>\n
\n![\"\"](\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/201108\/ferrous2.jpg\")
<\/span><\/span><\/p>\n\u201eJ. P. Ferris \u00e9s C. T. Chen amerikai tud\u00f3sok megism\u00e9telt\u00e9k Stanley Miller k\u00eds\u00e9rlet\u00e9t olyan atmoszferikus k\u00f6zegben, amely sz\u00e9n-dioxidot, hidrog\u00e9nt, nitrog\u00e9nt \u00e9s v\u00edzg<\/em>\u0151<\/span>zt tartalmazott, \u00e9s egyetlen aminosav-molekul\u00e1t sem siker\u00fclt szintetiz\u00e1lniuk.\u201d<\/span><\/em>
\n<\/span><\/span><\/p>\nL\u00e1ssuk csak, olvassuk csak el ezt a k\u00f6zlem\u00e9nyt, vagy legal\u00e1bb az abstractj\u00e1t! Mit is csin\u00e1lt ez a k\u00e9t kutat\u00f3? Met\u00e1n \u00e9s v\u00edzg\u0151z kever\u00e9k\u00e9t kezelt\u00e9k iboly\u00e1nt\u00fali sug\u00e1rz\u00e1ssal, \u00e9s meglep\u0151 m\u00f3don azt tapasztalt\u00e1k, hogy \u00edgy is szerves anyagok keletkeztek a kiindul\u00e1si szervetlen anyagokb\u00f3l, formaldehid, acetaldehid, metanol, etil\u00e9n-glikol, etanol, aceton, izopropil alkohol, metil-etil-keton, izobutilalkohol, tert-amilalkohol keletkezett. Ha nitrog\u00e9nt is adtak a g\u00e1zelegyhez, a keletkez\u0151 term\u00e9kek nem v\u00e1ltoztak. Akkor tulajdonk\u00e9ppen \u0151k mennyiben \u201eism\u00e9telt\u00e9k meg\u201d Miller k\u00eds\u00e9rlet\u00e9t? P\u00e9ld\u00e1ul hol vannak ebb\u0151l az elektromos kis\u00fcl\u00e9sek? Ja, nem Miller k\u00eds\u00e9rlet\u00e9t ism\u00e9telt\u00e9k meg, hanem egy teljesen m\u00e1s k\u00eds\u00e9rletet v\u00e9geztek. Ebben szint\u00e9n rengeteg k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le szerves anyag k\u00e9pz\u0151d\u00f6tt, amik \u00e9l\u0151l\u00e9nyek alkot\u00f3elemei lehetnek, de \u00e9ppen aminosavak nem. Ez mennyiben c\u00e1folja azt, hogy Miller teljesen m\u00e1s k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt aminosavak k\u00e9pz\u0151d\u00e9s\u00e9t tapasztalta? Rejt\u00e9ly. Ann\u00e1l ink\u00e1bb, mivel Miller \u00e9s m\u00e1sok is v\u00e9geztek amm\u00f3ni\u00e1ban szeg\u00e9ny g\u00e1zkever\u00e9kekkel k\u00eds\u00e9rleteket, ahol aminosavak k\u00e9pz\u0151dtek.
\n<\/span><\/span><\/p>\n\u201eKevin McKean \u00edgy \u00edr err<\/em>\u0151<\/span>l a Discover magazinban publik\u00e1lt cikk\u00e9ben: Miller \u00e9s Urey met\u00e1n \u00e9s amm\u00f3nia kever\u00e9k\u00e9vel pr\u00f3b\u00e1lta imit\u00e1lni az <\/span>\u0151<\/span>si f\u00f6ldi l\u00e9gk\u00f6rt… Szerint\u00fck a F\u00f6ld f\u00e9m, k<\/span>\u0151 <\/span>\u00e9s j\u00e9g teljesen homog\u00e9n kever\u00e9ke volt. A leg\u00fajabb tanulm\u00e1nyok azonban egyet\u00e9rtenek abban, hogy azokban az id<\/span>\u0151<\/span>kben a F\u00f6ld nagyon forr\u00f3 volt, \u00e9s olvadt nikkel \u00e9s vas kever\u00e9k\u00e9b<\/span>\u0151<\/span>l \u00e1llt. Ez\u00e9rt az atmoszf\u00e9ra nagyr\u00e9szt nitrog\u00e9n, sz\u00e9n-dioxid \u00e9s v\u00edzg<\/span>\u0151<\/span>z kever\u00e9k\u00e9b<\/span>\u0151<\/span>l kellett, hogy \u00e1lljon. Ezek azonban nem annyira megfelel<\/span>\u0151<\/span>k a szerves molekul\u00e1k szintetiz\u00e1l\u00e1s\u00e1hoz.\u201d118<\/span><\/em><\/span><\/span><\/p>\nMegint ugyanezzel a taktik\u00e1val tal\u00e1lkozunk, \u00fajra valami egetver\u0151 marhas\u00e1got \u00e1ll\u00edt \u00e9s \u00fagy tesz, mintha az az \u201eevolucionist\u00e1k\u201d \u00e1ll\u00edtan\u00e1k. Term\u00e9szetesen forr\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl. \u00c9rdemes elgondolkodni ezen a kijelent\u00e9sen: \u201eSzerint\u00fck a F\u00f6ld f\u00e9m, k\u0151 \u00e9s j\u00e9g teljesen homog\u00e9n kever\u00e9ke volt\u201d. Tekints\u00fcnk el att\u00f3l az apr\u00f3 \u00f6nellentmond\u00e1st\u00f3l, hogy f\u00e9m k\u0151 \u00e9s j\u00e9g kever\u00e9ke \u00f6nmag\u00e1ban sem homog\u00e9n, de n\u00e9zz\u00fck meg Miller eredeti k\u00eds\u00e9rlet\u00e9t! Tal\u00e1lunk benne jeget? Nem. K\u00f6vet? A F\u00f6ld\u00f6n tal\u00e1lhat\u00f3 rengeteg k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 k\u0151zetb\u0151l egyet sem tettek bele, \u00fagyhogy nem. F\u00e9met? A szikr\u00e1t ad\u00f3 k\u00e9t elektr\u00f3don k\u00edv\u00fcl nem. Akkor tulajdonk\u00e9ppen mir\u0151l besz\u00e9l itt a szerz\u0151, mi k\u00f6ze ennek az \u00e1ll\u00edt\u00e1snak a Miller k\u00eds\u00e9rlethez? <\/span><\/span><\/p>\n A m\u00e1sik \u00e1ll\u00edt\u00e1s el\u00e9g furcsa, miszerint az \u00e9let kialakul\u00e1sakor a F\u00f6ld olvadt nikkel \u00e9s vas kever\u00e9k\u00e9b\u0151l \u00e1llt. Hol voltak a szilik\u00e1tok, amelyek a bolyg\u00f3 k\u00e9rg\u00e9t most alkotj\u00e1k? M\u00e9gis hogyan gondolj\u00e1k, hogy \u00e9l\u0151l\u00e9nyek \u00e9ltek olvadt vason? A vas olvad\u00e1spontja ugyanis 1538 Celsius fok. Hogyan lehetett egy ilyen bolyg\u00f3n foly\u00e9kony v\u00edz? Mondjuk a m\u00e1sik k\u00e9rd\u00e9s, hogy ok\u00e9, szerinte az \u00e9let nem kialakult, hanem teremtett\u00e9k, de akkor a teremtett \u00e9l\u0151l\u00e9nyek hogyan maradtak meg egy olvadt vast\u00f6mb\u00f6n? <\/span><\/span><\/p>\n \u00c9n mindenhol \u00fagy olvastam, hogy a gaz \u201eevolucionist\u00e1k\u201d szerint az \u00e9let akkor jelent meg<\/a> a F\u00f6ld\u00f6n, amikor az m\u00e1r leh\u0171lt, foly\u00e9kony v\u00edzb\u0151l \u00e1ll\u00f3 \u00f3ce\u00e1nok terpeszkedtek a felsz\u00edn\u00e9n. Hogy ez az olvadt vast\u00f6mb\u00f6s marhas\u00e1g honnan j\u00f6n \u00e9s m\u00e9gis mi r\u00e1 a bizony\u00edt\u00e9k, rejt\u00e9ly, a szerz\u0151 szerint Kevin McKean a Discover magazinban \u00edrt err\u0151l, a 118. hivatkoz\u00e1s m\u00e9gis \u00edgy sz\u00f3l: Kevin Mc Kean, Bilim ve Teknik, 189. sz\u00e1m, 7. o. A Bilim ve Teknik egy t\u00f6r\u00f6k nyelv\u0171 ismeretterjeszt\u0151 \u00fajs\u00e1g. <\/span><\/span><\/p>\n \u201eA Miller k\u00eds\u00e9rlet\u00e9t \u00e9rv\u00e9nytelen\u00edt<\/em><\/span>\u0151 <\/em><\/span>m\u00e1sik pont az, hogy az aminosavak felt\u00e9telezett kialakul\u00e1s\u00e1nak idej\u00e9n el\u00e9g oxig\u00e9n volt a l\u00e9gk\u00f6rben ahhoz, hogy elpuszt\u00edtsa <\/em><\/span>\u0151<\/em><\/span>ket. Ezt a t\u00e9nyt, amit Miller teljesen figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyott, a 3,5 milli\u00e1rd \u00e9ves k<\/em><\/span>\u0151<\/em><\/span>zetr\u00e9tegekben tal\u00e1lt oxid\u00e1l\u00f3dott vas \u00e9s ur\u00e1nium bizony\u00edtja.\u201d <\/em><\/span><\/span><\/span><\/p>\n Ha kicsit fentebb lapozunk, m\u00e1ris megtal\u00e1lhatjuk a k\u00f6zlem\u00e9nyt, ami egy\u00e9rtelm\u0171en mutatja, hogy oxig\u00e9n jelenl\u00e9t\u00e9ben is k\u00e9pz\u0151dnek aminosavak, amelyek nem bomlanak el. Milyen volt a F\u00f6ld l\u00e9gk\u00f6re az \u00e9let kialakul\u00e1sakor? Ezt jelenleg nem tudjuk. A szerz\u0151 sem tudja megmondani, milyen volt az a bizonyos l\u00e9gk\u00f6r, \u00edgy ez alapj\u00e1n t\u00e1madni Miller 1953 -as k\u00eds\u00e9rlet\u00e9t el\u00e9g f\u00f6l\u00f6sleges. Ha egyszer kider\u00fcl v\u00e9gre, milyen g\u00e1zelegyr\u0151l van sz\u00f3, akkor meg lehet vizsg\u00e1lni, abban hogyan k\u00e9pz\u0151dhetnek p\u00e9ld\u00e1ul aminosavak, addig annyit tehet\u00fcnk, hogy a lehet\u0151 legt\u00f6bb k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 g\u00e1zelegyben elv\u00e9gezz\u00fck ezt a k\u00eds\u00e9rletet. Mint fentebb is l\u00e1tszik, ez megt\u00f6rt\u00e9nt, mindenf\u00e9le reduk\u00e1l\u00f3, semleges, amm\u00f3ni\u00e1t tartalmaz\u00f3 vagy nem tartalmaz\u00f3 l\u00e9gk\u00f6rben kialakulhatnak aminosavak. <\/span><\/span><\/span><\/p>\n \u201eM\u00e1sr\u00e9szt viszont olyan k\u00f6rnyezetben, ahol nincs oxig\u00e9n, nem lehet \u00f3zonr\u00e9teg sem, akkor pedig az aminosavakat azonnal elpuszt\u00edtotta volna az intenz\u00edv ultraibolya sug\u00e1rz\u00e1s.\u201d<\/em><\/span><\/span><\/p>\n Nem hogy nem puszt\u00edtotta volna el az aminosavakat az iboly\u00e1nt\u00fali sug\u00e1rz\u00e1s, hanem \u00e9ppen hogy aminosavak k\u00e9pz\u0151d\u00e9s\u00e9nek energiasz\u00fcks\u00e9glet\u00e9t k\u00e9pes fedezni, ahogyan azt k\u00eds\u00e9rletesen is igazolt\u00e1k. <5> Mondjuk ezt az \u00e1ll\u00edt\u00e1st eg\u00e9szen pontosan c\u00e1folja az az egyszer\u0171 t\u00e9ny, hogy \u00fcst\u00f6k\u00f6s\u00f6kben <6,7,8>, meteorokban <9> is tal\u00e1ltak szerves anyagokat, p\u00e9ld\u00e1ul aminosavakat is. Ezek hogyhogy nem bomlottak le azonnal, hiszen ezeket semmilyen \u00f3zonr\u00e9teg sem \u00f3vhatta? M\u00e1sik k\u00e9rd\u00e9s, hogy az el\u0151bb \u00e9ppen a mellett \u00e9rvelt, hogy az \u0151si l\u00e9gk\u00f6rben biztosan volt oxig\u00e9n, teh\u00e1t nem igaz\u00e1n \u00e9rthet\u0151, mi\u00e9rt ker\u00fcl el\u0151, hogy mi van, ha nem volt?<\/span><\/span><\/p>\n \u201eMiller k\u00eds\u00e9rlet\u00e9nek v\u00e9g\u00e9re sok olyan szerves sav is szintetiz\u00e1l\u00f3dott, amelyek puszt\u00edt\u00f3 hat\u00e1s\u00faak minden \u00e9l<\/em>\u0151 <\/span>dologra n\u00e9zve.\u201d<\/span><\/em><\/span><\/span><\/p>\n Mik ezek az anyagok? Honnan tudjuk, hogy keletkeztek? Hivatkoz\u00e1st megint nem kapunk. <\/span><\/span><\/p>\n \u201eHa az aminosavakat nem t\u00e1vol\u00edtja el azonnal ebb\u0151l a k\u00f6zegb\u0151l, elker\u00fclhetetlen\u00fcl megkezd\u0151d\u00f6tt volna leboml\u00e1suk,<\/em> vagy k\u00e9miai reakci\u00f3k \u00fatj\u00e1n m\u00e1s anyagokk\u00e1 val\u00f3 \u00e1talakul\u00e1suk.\u201d<\/span><\/em><\/span><\/span><\/p>\n \u201eA k\u00f6zeg val\u00f3j\u00e1ban savas kever\u00e9kk\u00e9 v\u00e1ltozott, amely elpuszt\u00edtotta \u00e9s oxid\u00e1lta a l\u00e9trej\u00f6tt hasznos molekul\u00e1kat.\u201d<\/em> <\/span><\/span><\/p>\n Miller nem t\u00e1vol\u00edtotta el az aminosavakat ebb\u0151l a k\u00f6zegb\u0151l, mint az eredeti \u00e1br\u00e1n is l\u00e1that\u00f3, egy z\u00e1rt k\u00f6rben keringette a reakci\u00f3elegyet egy h\u00e9ten \u00e1t. Mir\u0151l besz\u00e9l a szerz\u0151? Mi\u00e9rt nem bomlottak akkor le ezek az aminosavak ez id\u0151 alatt? M\u00e1sik k\u00e9rd\u00e9s, hogy ezek a bizonyos rejt\u00e9lyes szerves savak mi\u00e9rt nem bontott\u00e1k el a k\u00eds\u00e9rletben keletkez\u0151 aminosavakat? Vagy ez a bizonyos \u201ehidegcsapda\u201d a magyar\u00e1zat, ami val\u00f3j\u00e1ban egy visszafoly\u00f3s h\u0171t\u0151? Magyar\u00e1n hogyan vette ki Miller egy oldatb\u00f3l h\u0171t\u00e9ssel csak az aminosavakat, \u00fagy, hogy a t\u00f6bbi szerves sav az oldatban maradt? Ha a szerz\u0151 legal\u00e1bb a saj\u00e1t \u00e9rveit \u00e1tgondoln\u00e1, miel\u0151tt le\u00edrn\u00e1, nem keveredne folyton \u00f6nellentmond\u00e1sba a szerz\u0151. Ha pedig a k\u00f6zeg elpuszt\u00edtotta az aminosavakat, hogyan mutatta \u0151ket ki Miller? <\/span><\/span><\/p>\n \u201eTov\u00e1bb\u00e1 a k\u00eds\u00e9rlet v\u00e9g\u00e9re sz\u00e1mos jobbkezes aminosav is szintetiz\u00e1l\u00f3dott.121 Ezeknek a l\u00e9tez\u00e9se \u00f6nmag\u00e1ban<\/em> c\u00e1folta az elm\u00e9letet, mivel a jobbkezes aminosavak nem k\u00e9pesek r\u00e9szt venni az \u00e9l<\/span>\u0151 <\/span>szervezetek fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9ben.\u201d<\/span><\/em><\/span><\/span><\/p>\n Ez megint egyszer\u0171en nem igaz. D aminosavakat tartalmaznak egyes bakt\u00e9riumok sejtfalai, de m\u00e9g t\u00f6bbsejt\u0171ekben is van p\u00e9lda D aminosavakra, <\/span>p\u00e9ld\u00e1ul itt egy k\u00f6zlem\u00e9ny <10>, ahol k\u00fapcsig\u00e1k m\u00e9rg\u00e9nek akt\u00edv peptidjeit vizsg\u00e1lva figyeltek fel arra, hogy ezek D-valint \u00e9s D-gamma-hidroxivalint is tartalmaznak. Sz\u00f3val az \u00e1ll\u00edt\u00e1s, miszerint D aminosavak nem k\u00e9pesek r\u00e9szt venni \u00e9l\u0151 szervezetek fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9ben egyszer\u0171en csak nem igaz.<\/span><\/span><\/span><\/span><\/p>\n
![\"\"](\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/201108\/nem_ertikyahya.jpg\")
Mivel a Miller-k\u00eds\u00e9rlet gyakorlatilag minden nagyobb l\u00e9legzet\u0171 evol\u00faci\u00f3tagad\u00f3 munka r\u00e9sze, t\u00f6bb forr\u00e1sb\u00f3l is megvizsg\u00e1lhatjuk, mit \u00edrtak r\u00f3la \u00f6ssze, ha m\u00e1r ilyen alaposan bele\u00e1stam magamat. Ma az iszl\u00e1m kreacionizmus ker\u00fcl ter\u00edt\u00e9kre, ugyanis Harun Yahya eg\u00e9sz fejezetet szentel Az evol\u00faci\u00f3s csal\u00e1s c\u00edm\u0171 munk\u00e1j\u00e1ban ennek a k\u00e9rd\u00e9snek. (A k\u00f6nyv a www.azevolucioscsalas.com<\/a> oldalon volt eddig el\u00e9rhet\u0151, de ma reggel, amikor ellen\u0151riztem, az oldal m\u00e1r nem \u00e9lt. V\u00e9lhet\u0151leg beszerezhet\u0151 a szerz\u0151 saj\u00e1t oldal\u00e1r\u00f3l is http:\/\/www.harunyahya.com\/en.m_book_index.php<\/a>. Ha nem, torrentoldalakon biztosan megtal\u00e1lhat\u00f3.) Ugyanis Harun Yahya \u00f6sszes k\u00f6nyve ingyen let\u00f6lthet\u0151, ez az\u00e9rt roppant rokonszenves von\u00e1s, legal\u00e1bb nem ezen akar nyer\u00e9szkedni.<\/span>