{"id":5006033,"date":"2011-08-11T08:28:11","date_gmt":"2011-08-11T06:28:11","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2011\/08\/11\/abiogenezis_ujratoltve"},"modified":"2011-08-11T08:28:11","modified_gmt":"2011-08-11T06:28:11","slug":"abiogenezis_ujratoltve","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5006033","title":{"rendered":"Abiogenezis \u00fajrat\u00f6ltve"},"content":{"rendered":"

\"\"Ha m\u00e1r kicsit be\u00e1stuk magunkat az abiogenezis rejtelmeibe, ide k\u00edv\u00e1nkozik m\u00e9g n\u00e9h\u00e1ny k\u00f6zlem\u00e9ny, amik el\u00e9g t\u00e1vol \u00e1llnak a biol\u00f3gi\u00e1t\u00f3l, de el\u00e9g komoly \u00e9rvekkel szolg\u00e1lnak. Ugye a t\u00f6k\u00e9letes k\u00eds\u00e9rlet az lenne, ha tal\u00e1ln\u00e1nk egy fiatal bolyg\u00f3t, ami \u00e9ppen most h\u0171lt le annyira, hogy megjelenhetett rajta a foly\u00e9kony v\u00edz \u00e9s egymilli\u00e1rd \u00e9ven \u00e1t figyeln\u00e9nk, hogy mi t\u00f6rt\u00e9nik vele. Ez ugye nyilv\u00e1n kivitelezhetetlen, \u00e1m az \u0171rkutat\u00e1s eddigi eredm\u00e9nyei k\u00f6z\u00f6tt is tal\u00e1lunk olyanokat, amik f\u00e9nyt der\u00edthetnek a k\u00e9rd\u00e9sre, hogy szerves vegy\u00fcletek l\u00e9trej\u00f6hetnek -e egy \u00e9lettelen \u00e9gitesten is? <\/span><\/p>\n

<\/p>\n

A NASA ugyanis 2005 -ben sikerrel hajtotta v\u00e9gre a Deep Impact<\/a> k\u00fcldet\u00e9st, ahol egy \u0171rszond\u00e1val megk\u00f6zel\u00edtett\u00e9k a Tempel 1 \u00fcst\u00f6k\u00f6st, majd a szond\u00e1r\u00f3l egy l\u00f6ved\u00e9ket l\u0151ttek az \u00fcst\u00f6k\u00f6smagba \u00e9s elemezt\u00e9k a becsap\u00f3d\u00e1s nyom\u00e1n kirep\u00fcl\u0151 anyagot. Ez az\u00e9rt fontos, mivel \u00edgy k\u00e9pet kaphatnak arr\u00f3l is, mi lapul az \u00fcst\u00f6k\u00f6s felsz\u00edne alatt. A becsap\u00f3d\u00f3 egys\u00e9g 364 kilogrammot nyomott \u00e9s 10,3 km\/s sebess\u00e9ggel haladt \u00edgy az \u00fctk\u00f6z\u00e9s el\u00e9g nagy energi\u00e1j\u00fara siker\u00fclt, 7-10 km\/s sebess\u00e9ggel l\u00f6kte ki az \u00fcst\u00f6k\u00f6smag anyag\u00e1t. Ez a becsap\u00f3d\u00e1s l\u00e1that\u00f3 a m\u00e1sodik k\u00e9pen. <1>\"\"<\/span><\/p>\n

\u00a0<\/p>\n

A harmadik k\u00e9p a kil\u00f6k\u00f6tt anyag emisszi\u00f3s spektrum\u00e1t mutatja (z\u00f6ld g\u00f6rbe), ami meglep\u0151 \u00e9rt\u00e9keket mutat: Azonos\u00edthat\u00f3 bel\u0151le v\u00edz, hidrog\u00e9n-cianid, metil-cianid, sz\u00e9n-dioxid, azonban 3,4 <\/span>\u03bc<\/span>m -n\u00e9l is l\u00e1that\u00f3 egy kifejezett cs\u00facs, ami vil\u00e1gosan mutatja, hogy az \u00fcst\u00f6k\u00f6smag szerves anyagokat is tartalmaz. A m\u0171szer f\u00f6lbont\u00e1sa nem volt el\u00e9g ahhoz, hogy meg tudt\u00e1k volna mondani, mik ezek a szerves anyagok, a k\u00f6zlem\u00e9nyben felt\u00e9telezik, hogy formaldehidr\u0151l \u00e9s\/vagy metanolr\u00f3l lehet sz\u00f3. <\/span><\/p>\n

\"\"<\/p>\n

Ad\u00f3dik a k\u00e9rd\u00e9s, hogy ezt eddig mi\u00e9rt nem fedezte f\u00f6l senki, hiszen el\u00e9g r\u00e9g\u00f3ta figyelik m\u00e1r az \u00fcst\u00f6k\u00f6s\u00f6ket? Ha \u00f6sszehasonl\u00edtjuk a becsap\u00f3d\u00e1s el\u0151tti (bal) \u00e9s ut\u00e1ni (jobb) spektrumot, l\u00e1that\u00f3, hogy a becsap\u00f3d\u00e1s el\u0151ttib\u0151l hi\u00e1nyoztak a szerves vegy\u00fcletekre jellemz\u0151 cs\u00facsok, ami azt jelenti, hogy ezek magukt\u00f3l nem p\u00e1rolognak el az \u00fcst\u00f6k\u00f6sr\u0151l, a magban maradnak, a becsap\u00f3d\u00e1s kellett hogy kil\u00f6kje \u0151ket.<\/span><\/p>\n

\u00a0<\/p>\n

\"\"
<\/span><\/p>\n

\u00a0<\/p>\n

Nem meglep\u0151 m\u00f3don a Deep Impact becsap\u00f3d\u00e1st gyakorlatilag minden nagyobb t\u00e1vcs\u0151 figyelte, \u00edgy nem sokkal k\u00e9s\u0151bb megjelent egy m\u00e1sik k\u00f6zlem\u00e9ny is a robban\u00e1s sor\u00e1n kil\u00f6k\u00f6tt anyag elemz\u00e9s\u00e9r\u0151l, \u0151k a Spitzer t\u00e1vcs\u00f6vet<\/a> haszn\u00e1lt\u00e1k, amely el\u00e9g \u00e9rz\u00e9keny m\u0171szereket is tartalmazott ahhoz, hogy pontosabban meghat\u00e1rozz\u00e1k milyen szil\u00e1rd r\u00e9szecsk\u00e9k robbantak ki ebb\u0151l az \u00fcst\u00f6k\u00f6smagb\u00f3l, amikor eltal\u00e1lta a l\u00f6ved\u00e9k. <2> Meglep\u0151 m\u00f3don agyag\u00e1sv\u00e1nyokat is kimutattak, amikr\u0151l eddig \u00fagy gondolt\u00e1k, hogy csak foly\u00e9kony v\u00edz jelenl\u00e9t\u00e9ben k\u00e9pz\u0151dnek. Ugyan\u00edgy tal\u00e1ltak karbon\u00e1tokat is, amikr\u0151l szint\u00e9n \u00fagy tudni, hogy csak v\u00edzben k\u00e9pz\u0151dnek, b\u00e1r id\u00e9znek egy k\u00eds\u00e9rletet, ahol g\u0151zf\u00e1zisban is siker\u00fclt karbon\u00e1tokat el\u0151\u00e1ll\u00edtani. Viszont ami a mi szempontunkb\u00f3l k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e9rdekes, policiklusos arom\u00e1s sz\u00e9nhidrog\u00e9nek<\/a> kever\u00e9k\u00e9t is kimutatt\u00e1k.<\/span><\/p>\n

\u00a0<\/p>\n

\"\"
<\/span><\/p>\n

\u00a0<\/p>\n

A NASA egy m\u00e1sik sikeres v\u00e1llalkoz\u00e1sa a Stardust<\/a> k\u00fcldet\u00e9s volt, amely sor\u00e1n 2006 -ban mint\u00e1t vettek a Wild-2 \u00fcst\u00f6k\u00f6s cs\u00f3v\u00e1j\u00e1b\u00f3l \u00e9s ezt visszajuttatt\u00e1k a F\u00f6ldre. Nyilv\u00e1n egy F\u00f6ldre juttatott mint\u00e1t a l\u00e9tez\u0151 leg\u00fajabb g\u00e9pekkel tudnak megvizsg\u00e1lni a kutat\u00f3k, amelyek nem f\u00e9rn\u00e9nek egy \u0171rszond\u00e1ra, ahogy a k\u00f6zlem\u00e9nyben \u00edrj\u00e1k <3> n\u00e9melyik m\u0171szer nem csak a Stardust \u0171rhaj\u00f3n\u00e1l nagyobb, hanem mag\u00e1n\u00e1l a kil\u00f6v\u0151\u00e1llv\u00e1nyn\u00e1l is. Hogyan is t\u00f6rt\u00e9nt ez a mintav\u00e9tel? A Stardust \u0171rhaj\u00f3 1999 -ben indult a F\u00f6ldr\u0151l, \u00e9s 2004 -ben k\u00f6zel\u00edtette meg a 81P\/Wild-2 \u00fcst\u00f6k\u00f6st. Az \u00fcst\u00f6k\u00f6s k\u00f6zel\u00e9ben a Stardust szonda egy aerog\u00e9l t\u00f6mbben fogta fel a kisz\u00f6k\u0151 anyagot. A becsap\u00f3d\u00f3 r\u00e9szecsk\u00e9k csinos lyukakat \u00fct\u00f6ttek az aerog\u00e9lbe, ezek a lyukak ejtett\u00e9k csapd\u00e1ba az \u00fcst\u00f6k\u00f6s anyag\u00e1t. A Wild-2 \u00fcst\u00f6k\u00f6s policiklusos arom\u00e1s sz\u00e9nhidrog\u00e9neket tartalmazott, ez nem t\u00fal meglep\u0151, hiszen a Tempel 1 \u00fcst\u00f6k\u00f6smagban is tal\u00e1ltak ilyen sz\u00e9nvegy\u00fcleteket. Ami meglep\u0151, hogy oxig\u00e9nt \u00e9s nitrog\u00e9nt tartalmaz\u00f3 arom\u00e1s sz\u00e9nhidrog\u00e9neket is jelent\u0151s mennyis\u00e9gben tal\u00e1ltak. Egyes r\u00e9szecsk\u00e9k vizsg\u00e1latakor meg\u00e1llap\u00edtott\u00e1k, hogy nagyobbr\u00e9szt arom\u00e1s sz\u00e9nvegy\u00fcleteket tartalmaznak, de jelen vannak benn\u00fck ketoncsoportok, aldehidk\u00f6t\u00e9sek, karboxilcsoportok, amidok \u00e9s nitrilek is. Ezek ut\u00e1n nem meglep\u0151 m\u00f3don metilamint, etilamint \u00e9s glicint is kimutattak, vagyis egy aminosavat is tal\u00e1ltak az \u00fcst\u00f6k\u00f6s anyag\u00e1ban.
<\/span><\/p>\n

\u00a0<\/p>\n

Mi\u00e9rt \u00e9rdekes ez egy biol\u00f3gusnak? Az \u00fcst\u00f6k\u00f6s\u00f6k egyfajta ablakot nyitnak arra, milyen vegy\u00fcletek keletkezhetnek \u00e9l\u0151l\u00e9nyek n\u00e9lk\u00fcl. Sohasem voltak r\u00e9szei semmilyen bolyg\u00f3nak sem, a F\u00f6ld k\u00f6zel\u00e9ben sem j\u00e1rtak, \u00e9let\u00fck nagy r\u00e9sz\u00e9t a napt\u00f3l t\u00e1vol t\u00f6ltik fagyott \u00e1llapotban. Ezekben a k\u00eds\u00e9rletekben sz\u00f3 sem lehet szennyez\u00e9sr\u0151l, vagy emberi beavatkoz\u00e1sr\u00f3l, soha a k\u00f6zel\u00fckben sem j\u00e1rt emberi l\u00e9ny, viszont t\u00f6k\u00e9letesen mutatja, hogy szerves anyagok a l\u00e9tez\u0151 legmostoh\u00e1bb k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt is megtal\u00e1lhat\u00f3ak, p\u00e9ld\u00e1ul egy \u00fcst\u00f6k\u00f6smagban, nyugodtan levonhatjuk a k\u00f6vetkeztet\u00e9st, hogy az \u0151si F\u00f6ld\u00f6n is ugyan\u00edgy l\u00e9trej\u00f6hettek.<\/span><\/p>\n

\u00a0<\/p>\n

\u00a0<\/p>\n

\u00a0<\/p>\n

<1> :A’Hearn MF, Belton MJ, Delamere WA, Kissel J, Klaasen KP, McFadden LA, Meech KJ, Melosh HJ, Schultz PH, Sunshine JM, Thomas PC, Veverka J, Yeomans DK, Baca MW, Busko I, Crockett CJ, Collins SM, Desnoyer M, Eberhardy CA, Ernst CM, Farnham TL, Feaga L, Groussin O, Hampton D, Ipatov SI, Li JY, Lindler D, Lisse CM, Mastrodemos N, Owen WM Jr, Richardson JE, Wellnitz DD, White RL (2005): Deep Impact: Excavating comet Tempel 1. Science 310(5746):258-64<\/span><\/p>\n

\u00a0<\/p>\n

\u00a0<\/p>\n

<2>: Lisse CM, Vancleve J, Adams AC, A’hearn MF, Fern\u00e1ndez YR, Farnham TL, Armus L, Grillmair CJ, Ingalls J, Belton MJ, Groussin O, McFadden LA, Meech KJ, Schultz PH, Clark BC, Feaga LM, Sunshine JM. (2006): Spitzer spectral observations of the Deep Impact ejecta. Science 313(5787):635-40<\/span><\/p>\n

\u00a0<\/p>\n

\u00a0<\/p>\n

<3>: Sanford SA (2008): Terrestrial analysis of the organic component of comet dust. The annual review of analytical chemistry 1:549-78<\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Ha m\u00e1r kicsit be\u00e1stuk magunkat az abiogenezis rejtelmeibe, ide k\u00edv\u00e1nkozik m\u00e9g n\u00e9h\u00e1ny k\u00f6zlem\u00e9ny, amik el\u00e9g t\u00e1vol \u00e1llnak a biol\u00f3gi\u00e1t\u00f3l, de el\u00e9g komoly \u00e9rvekkel szolg\u00e1lnak. Ugye a t\u00f6k\u00e9letes k\u00eds\u00e9rlet az lenne, ha tal\u00e1ln\u00e1nk egy fiatal bolyg\u00f3t, ami \u00e9ppen most h\u0171lt le … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. →<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":4,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[1],"tags":[145],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5006033"}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/4"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5006033"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5006033\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5006033"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5006033"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5006033"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}