<\/p>\n
<\/p>\n
Legut\u00f3bb \u00e9rkezett egy k\u00e9r\u00e9s, hogy ha m\u00e1r m\u00e1s immunrendszerekr\u0151l \u00edrunk, akkor egy r\u00f6vid \u00f6sszefoglal\u00f3 erej\u00e9ig eml\u00edts\u00fck meg az eml\u0151s immunrendszert<\/a> is, \u00fagyhogy az adapt\u00edv immunit\u00e1s egy folyamat\u00e1r\u00f3l szeretn\u00e9k egy r\u00f6vid, zanz\u00e1s\u00edtott le\u00edr\u00e1st adni, az immunglobulin g\u00e9nek \u00e1trendez\u0151d\u00e9s\u00e9r\u0151l.<\/p>\n Magyar\u00e1n egy B-sejt az \u00e9r\u00e9se sor\u00e1n \u00e1trendezi a saj\u00e1t genomj\u00e1t, egy v\u00e9letlenszer\u0171 immunglobulin molekul\u00e1t k\u00f3dol\u00f3 g\u00e9nt alak\u00edt ki. Mivel ez a folyamat minden egyes B-sejtben v\u00e9gbemegy, minden egyes \u00e9rett B-sejt egy egyedi immunglobulin molekul\u00e1t termel majd. Nyilv\u00e1n ezen molekul\u00e1k nagy r\u00e9sze m\u0171k\u00f6d\u00e9sk\u00e9ptelen, korai STOP kodont tartalmaz, semmit sem ismer f\u00f6l, vagy \u00e9ppen olyan antig\u00e9nt ismer f\u00f6l, amivel sohasem tal\u00e1lkozik a szervezet, ezek nyilv\u00e1n f\u00f6l\u00f6slegesek. Ezen k\u00edv\u00fcl vesz\u00e9lyes lehet egy olyan ellenanyag, ami egy saj\u00e1t feh\u00e9rj\u00e9t ismer f\u00f6l, hiszen azzal az immunrendszer a saj\u00e1t tested sz\u00f6veteit k\u00e1ros\u00edtan\u00e1, autoimmun betegs\u00e9gek kialakul\u00e1s\u00e1hoz vezetne. Egy B-sejtben a g\u00e9n\u00e1trendez\u0151d\u00e9s a csontvel\u0151ben zajlik le, amennyiben egy B-sejt itt \u00e1trendezett receptora olyan antig\u00e9nt ismer f\u00f6l, ami a csontvel\u0151ben is jelen van, apopt\u00f3zissal elpusztul. \u00cdgy eleve kiszelekt\u00e1l\u00f3dnak a szervezetben minden\u00fctt jelen l\u00e9v\u0151 saj\u00e1t epit\u00f3pokat felismer\u0151 receptorokat hordoz\u00f3 sejtek. Azonban a csontvel\u0151ben nincs jelen minden antig\u00e9nk\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u0151 saj\u00e1t strukt\u00fara, \u00edgy olyan B-sejtek is meg\u00e9rhetnek \u00e9s kijuthatnak a csontvel\u0151b\u0151l, amelyek valamilyen saj\u00e1t antig\u00e9nt felismer\u0151 ellenanyagot termelnek. Ezek nem felt\u00e9tlen\u00fcl okoznak betegs\u00e9get, mivel ahhoz, hogy egy B-sejt aktiv\u00e1l\u00f3djon \u00e9s elkezdjen ellenanyagot termelni, sz\u00fcks\u00e9ges, hogy egy T-sejtt\u0151l meger\u0151s\u00edt\u0151 jelet kapjon, e n\u00e9lk\u00fcl elmarad az aktiv\u00e1ci\u00f3, nem termel majd ellenanyagot. \u00cdgy b\u00e1r nyilv\u00e1n rendszeresen k\u00e9pz\u0151dnek autoreakt\u00edv ellenanyagok termel\u00e9s\u00e9re k\u00e9pes B-sejtek, ezek nem k\u00e1ros\u00edtj\u00e1k a szervezetet, mert sohasemaktiv\u00e1lj\u00e1k \u0151ket a T-sejtek. Ugyan\u00edgy azok a B-sejtek sem aktiv\u00e1l\u00f3dnak, amelyek olyan ellenanyagot termeln\u00e9nek, amely \u00e9ppen semmit sem ismer f\u00f6l, hiszen nem kapnak jelet a T-sejtekt\u0151l. Ezt a jelens\u00e9get nevezz\u00fck kl\u00f3nszelekci\u00f3nak.<\/p>\n Azok a B-sejtek, amelyek olyan immunglobulin molekul\u00e1t termelnek, amely felismer egy \u00e9ppen jelenl\u00e9v\u0151 idegen antig\u00e9nt, meger\u0151s\u00edt\u00e9st kapnak a T-sejtekt\u0151l, vill\u00e1mgyorsan oszt\u00f3dni kezdenek, \u00edgy viszonylag r\u00f6vid id\u0151 alatt egy sikeres kl\u00f3n nagy sz\u00e1mban jelenik meg. Az oszt\u00f3d\u00f3 B-sejtek differenci\u00e1l\u00f3dnak is, az effektorsejtek nagy mennyis\u00e9g\u0171 ellenanyagot termelnek \u00e9s juttatnak a kering\u00e9sbe, m\u00edg a sejtek kis h\u00e1nyada mem\u00f3riasejtt\u00e9 alakul. A mem\u00f3riasejtek \u00e9vtizedeken \u00e1t \u00e9lnek, ha nem tal\u00e1lkoznak az \u00e1ltaluk felismert antig\u00e9nnel, nem aktiv\u00e1l\u00f3dnak, \u00e1m amint \u00fajra kapcsolatba ker\u00fclnek az \u00e1ltaluk felismert antig\u00e9nnel, azonnal oszt\u00f3dni kezdenek, \u00edgy ha a szervezet m\u00e1sodj\u00e1ra tal\u00e1lkozik egy k\u00f3rokoz\u00f3val, m\u00e1r sokkal gyorsabban k\u00e9pes az ellenanyagv\u00e1laszra, hiszen nem kell v\u00e9letlenszer\u0171 \u00e1trendez\u0151d\u00e9sekkel kialak\u00edtania a mikr\u00f3b\u00e1t felismer\u0151 receptort, m\u00e1r ott van k\u00e9szen.<\/p>\n Ez a nagyon zanz\u00e1s\u00edtott le\u00edr\u00e1s csak v\u00e1zlatosan mutatja be a folyamatot, de a f\u0151 szerepl\u0151k bemutat\u00e1s\u00e1ra alkalmas \u00e9s bemutatja az immunv\u00e1lasz m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t: A csontvel\u0151ben naponta milli\u00f3sz\u00e1mra differenci\u00e1l\u00f3dnak B-sejtek, amelyek mindegyike egy kombinatorikus g\u00e9n\u00e1trendez\u0151d\u00e9ssel k\u00e9pz\u0151d\u00f6tt egyedi immunglobulin g\u00e9nt hordoz. Ezek ut\u00e1na a kering\u00e9sbe jutnak, ahol nyilv\u00e1n tal\u00e1lkoznak a szervezetbe ker\u00fclt mikr\u00f3b\u00e1kkal. Azok a kl\u00f3nok, amelyek olyan immunglobulin feh\u00e9rj\u00e9t k\u00e9pesek termelni, amely felismer valamilyen jelenl\u00e9v\u0151 idegen antig\u00e9nt, meger\u0151s\u00edt\u00e9st kapnak a T-sejtekt\u0151l, aktiv\u00e1l\u00f3dnak, oszt\u00f3dni kezdenek, majd nagy mennyis\u00e9g\u0171 ellenanyagot termelnek. Az aktiv\u00e1lt B-sejtpopul\u00e1ci\u00f3b\u00f3l mem\u00f3riasejtek is k\u00e9pz\u0151dnek, amik \u00e9vtizedeken \u00e1t meg\u0151rzik a B-sejt kl\u00f3nt, ami egyszer sikeres immunv\u00e1laszt adott. Ebb\u0151l k\u00f6vetkezik, hogy az adapt\u00edv immunit\u00e1s nem \u00f6r\u00f6k\u00f6lhet\u0151. Ha a sz\u00fcl\u0151 m\u00e1r egyszer sikeres immunv\u00e1laszt adott mondjuk egy bakt\u00e9riumfert\u0151z\u00e9sre, \u0151 maga v\u00e9dett\u00e9 v\u00e1lik, hiszen ott vannak a szervezet\u00e9ben azok a mem\u00f3riasejtek, amelyek nagyon gyors ellenanygav\u00e1laszt k\u00e9pesek adni, \u00e1m az ut\u00f3dainak ett\u0151l m\u00e9g ugyan\u00fagy \u00fajra le kell gy\u0151zni a k\u00f3rokoz\u00f3t, a sikeres B-sejt kl\u00f3n nem adhat\u00f3 \u00e1t nekik.<\/p>\n <1>Gergely J\u00e1nos, Erdei Anna: Immunbiol\u00f3gia, Medicina kiad\u00f3, 2000<\/p>\n \u00a0<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Legut\u00f3bb \u00e9rkezett egy k\u00e9r\u00e9s, hogy ha m\u00e1r m\u00e1s immunrendszerekr\u0151l \u00edrunk, akkor egy r\u00f6vid \u00f6sszefoglal\u00f3 erej\u00e9ig eml\u00edts\u00fck meg az eml\u0151s immunrendszert is, \u00fagyhogy az adapt\u00edv immunit\u00e1s egy folyamat\u00e1r\u00f3l szeretn\u00e9k egy r\u00f6vid, zanz\u00e1s\u00edtott le\u00edr\u00e1st adni, az immunglobulin g\u00e9nek \u00e1trendez\u0151d\u00e9s\u00e9r\u0151l.<\/p>\n","protected":false},"author":4,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5006027"}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/4"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5006027"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5006027\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5006027"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5006027"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5006027"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}![\"\"](\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/201107\/ellenanyag.jpg\")
Egy immunglobulin<\/a> molekula n\u00e9gy polipeptidl\u00e1ncb\u00f3l \u00e1ll, k\u00e9t egyforma neh\u00e9z l\u00e1ncb\u00f3l \u00e9s k\u00e9t egyforma k\u00f6nny\u0171 l\u00e1ncb\u00f3l, ezt a n\u00e9gy feh\u00e9rj\u00e9t diszulfidhidak kapcsolj\u00e1k \u00f6ssze, \u00edgy j\u00f6n l\u00e9tre a k\u00f6zismert Y alak\u00fa szerkezet. Az Y k\u00e9t sz\u00e1r\u00e1n tal\u00e1lhat\u00f3 az antig\u00e9nk\u00f6t\u0151 zseb, a molekul\u00e1nak ez a szakasza alkot komplexet az \u00e1ltala felismert strukt\u00far\u00e1val (antig\u00e9nnel). Az immunglobulin molekul\u00e1kat a B-limfocit\u00e1k<\/a> termelik, szekret\u00e1lhatj\u00e1k oldott ellenanyagk\u00e9nt \u00e9s a membr\u00e1njukhoz k\u00f6t\u00f6tt feh\u00e9rjemolekulak\u00e9nt is megtermelhetik, ekkor B-sejt receptor felismer\u0151egys\u00e9g\u00e9nek is nevezik. Mire j\u00f3 egy\u00e1ltal\u00e1n? Ha egy immunglobulin molekula komplexet k\u00e9pez az antig\u00e9nnel, az \u00f6nmag\u00e1ban akad\u00e1lyozhatja annak m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t. P\u00e9ld\u00e1ul egy v\u00edrus burokfeh\u00e9rj\u00e9hez k\u00f6t\u0151d\u0151 ellenanyag megakad\u00e1lyozhatja, hogy a v\u00edrus bejusson a sejtbe. Egy sejtfelsz\u00edni feh\u00e9rj\u00e9hez k\u00f6t\u0151d\u0151 ellenanyag akad\u00e1lyozhatja a feh\u00e9rje m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t, ha az \u00e9ppen egy bakt\u00e9rium fert\u0151z\u0151k\u00e9pess\u00e9g\u00e9hez fontos molekula, m\u00e1ris gyeng\u00edti a k\u00f3rokoz\u00f3t. Mivel egy ellenanyag-molekula egyszerre k\u00e9t azonos epit\u00f3pot k\u00e9pes k\u00f6tni, megfelel\u0151 koncentr\u00e1ci\u00f3ban k\u00e9pes egym\u00e1shoz k\u00f6tni az antig\u00e9nr\u00e9szecsk\u00e9ket, \u00edgy megk\u00f6nny\u00edtve az elt\u00e1vol\u00edt\u00e1sukat. Ezen k\u00edv\u00fcl az antig\u00e9nhez k\u00f6t\u0151d\u0151 immunglobulin molekula fontos jel a velesz\u00fcletett immunit\u00e1s effektorfolyamatainak is, egy ellenanyaggal bor\u00edtott antig\u00e9nr\u00e9szecsk\u00e9t sokkal k\u00f6nnyebben kebeleznek be a fagocitasejtek, amelyeknek immunglobulink\u00f6t\u0151 receptorai vannak. Az antig\u00e9n felsz\u00edn\u00e9hez k\u00f6t\u0151d\u0151 ellenanyag molekul\u00e1k aktiv\u00e1lj\u00e1k a komplementrendszert, \u00edgy beind\u00edtj\u00e1k a v\u00e9ralvad\u00e1st is, ezzel mintegy csapd\u00e1ba ejtve a k\u00f3rokoz\u00f3kat. \u00cdgy ha a szervezet rendelkezik olyan immunglobulin molekul\u00e1kkal, amelyek k\u00e9pesek felismerni egy k\u00f3rokoz\u00f3t, azonnal hat\u00e9kony immunv\u00e1laszt k\u00e9pes ind\u00edtani ellene.<\/p>\n![\"\"](\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/201107\/400px-VDJ_recombination.jpg\")
Egy immunglobulin molekula \u00e1ltal\u00e1ban egyetlen epit\u00f3pot ismer fel, egy \u00e9rett emberi immunrendszer egy adott pillanatban ak\u00e1r t\u00edz a kilencediken nagys\u00e1grend\u0171 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ellenanyagmolekul\u00e1t k\u00e9pes termelni. Az k\u00f6nnyen bel\u00e1that\u00f3, hogy az emberi genomban nem f\u00e9rne el sokmilli\u00f3nyi immunglobulin g\u00e9n, mivel \u00f6sszesen huszon\u00f6tezer feh\u00e9rjek\u00f3dol\u00f3 g\u00e9n\u00fcnk van. Viszont egy B-sejt csak egyetlen ellenanyagmolekul\u00e1t termel, ha oszt\u00f3dik, a kl\u00f3njai ugyanazt az immunglobulin molekul\u00e1t fogj\u00e1k termelni, \u00edgy a sokmilli\u00f3nyi k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 molekul\u00e1hoz nem sz\u00fcks\u00e9ges a genomban sokmilli\u00f3nyi g\u00e9n, minden egyes B-sejt genomja egyetlen immunglobulin feh\u00e9rj\u00e9t k\u00f3dol, csak \u00e9ppen mind m\u00e1sikat. Nyilv\u00e1nval\u00f3 k\u00e9rd\u00e9s, hogy akkor honnan ker\u00fclnek a B-sejtek genomj\u00e1ba az egym\u00e1st\u00f3l k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 immunglobulin g\u00e9nek? Szomatikus g\u00e9n\u00e1trendez\u0151d\u00e9sek hozz\u00e1k l\u00e9tre az egyedi g\u00e9neket. A cs\u00edravonalban az immunglobulin g\u00e9nek eg\u00e9szen m\u00e1s k\u00e9pet mutatnak, mint a limfocit\u00e1kban. Egy l\u00f3kuszban nagyon nagy sz\u00e1m\u00fa g\u00e9nszegment helyezkedik el egym\u00e1s mellett. A neh\u00e9zl\u00e1nc V, D \u00e9s J szegmentekb\u0151l alakul ki, egy eg\u00e9r genomban p\u00e9ld\u00e1ul a neh\u00e9z l\u00e1nc l\u00f3kusz 250-1000 V g\u00e9nszegmentet tartalmaz, 4 J szegmentet \u00e9s 12 D szegmentet. A B-sejtek \u00e9r\u00e9se sor\u00e1n els\u0151k\u00e9nt egy v\u00e9letlenszer\u0171en kiv\u00e1lasztott D szegment \u00e9s egy v\u00e9letlenszer\u0171en kiv\u00e1lasztott J szegment \u00e1trendez\u0151d\u00e9se zajlik le, a k\u00f6zt\u00fck l\u00e9v\u0151 DNS szakasz egyszer\u0171en kiv\u00e1g\u00f3dik, \u00edgy egym\u00e1s mell\u00e9 ker\u00fcl egy D \u00e9s egy J szegment. Ezek ut\u00e1n a DJ szegment \u00e9s egy v\u00e9letlenszer\u0171en kiv\u00e1lasztott V szegment k\u00f6zti DNS szakasz v\u00e1g\u00f3dik ki, \u00edgy alakul ki szomatikus rekombin\u00e1ci\u00f3val az \u00e1trendezett g\u00e9n, ami az immunglobulin molekula antig\u00e9nk\u00f6t\u0151 r\u00e9gi\u00f3j\u00e1t k\u00f3dolja. A k\u00f6nny\u0171l\u00e1nc g\u00e9nek hasonl\u00f3an rendez\u0151dnek \u00e1t, ott azonban nincsenek D szegmentek, csak V \u00e9s J, a kappa l\u00e1nc g\u00e9n eg\u00e9rben 250 V szegmentet \u00e9s 4 J szegmentet, a lambda l\u00e1nc g\u00e9n 2 V szegmentet \u00e9s 3 J szegmentet tartalmaz. <1> Ebb\u0151l k\u00f6nnyen kisz\u00e1molhat\u00f3, hogy csak a neh\u00e9zl\u00e1nc g\u00e9nszegmentekb\u0151l 10-40000 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 v\u00e1ltozat j\u00f6het l\u00e9tre, a k\u00f6nny\u0171 l\u00e1nc eset\u00e9n a kappa l\u00e1nc g\u00e9nekb\u0151l ezer, a lambda l\u00e1nc g\u00e9nekb\u0151l hat. Mivel egy immunglobulin molekula k\u00e9t azonos neh\u00e9z \u00e9s k\u00e9t azonos k\u00f6nny\u0171 l\u00e1ncb\u00f3l \u00e1ll \u00e9s gyakorlatilag b\u00e1rmelyik neh\u00e9zl\u00e1nc b\u00e1rmelyik k\u00f6nny\u0171 l\u00e1nc mell\u00e9 ker\u00fclhet, csak a g\u00e9nszegmentek \u00e1trendez\u0151d\u00e9s\u00e9vel t\u00edzmilli\u00f3s nagys\u00e1grend\u0171 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 immunglobulin g\u00e9n alakulhat ki.<\/p>\n![\"\"](\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/201107\/emlosRag12.jpg\")
\u00c9rdemes megn\u00e9zni, hogyan zajlik ez a g\u00e9n\u00e1trendez\u0151d\u00e9s. Minden g\u00e9nszegment egy-egy rekombin\u00e1ci\u00f3s szign\u00e1lszekvenci\u00e1t (RSS) tartalmaz az 5′ \u00e9s a 3′ v\u00e9g\u00e9n. Ezek egy h\u00e9t \u00e9s kilenc b\u00e1zisp\u00e1rnyi konzerv\u00e1lt DNS szekvenci\u00e1b\u00f3l \u00e1llnak \u00e9s a k\u00f6zt\u00fck l\u00e9v\u0151 tizenk\u00e9t vagy huszonh\u00e1rom b\u00e1zisp\u00e1rnyi spacer DNS szakaszb\u00f3l. Ezeket az RSS szekvenci\u00e1kat ismeri fel a RAG1 \u00e9s a RAG2 feh\u00e9rje, amelyek kett\u0151ssz\u00e1l\u00fa DNS t\u00f6r\u00e9st hoznak l\u00e9tre a szign\u00e1lszekvenci\u00e1kn\u00e1l, amelyek egy DNS hajt\u0171 szerkezett\u00e9 z\u00e1r\u00f3dnak. Ezen a ponton egy feh\u00e9rjekomplex alakul ki a DNS v\u00e9gein, amelyek has\u00edtj\u00e1k a hajt\u0171strukt\u00far\u00e1t, ekkor a termin\u00e1lis deoxiribonukletotid transzfer\u00e1z enzim templ\u00e1t n\u00e9lk\u00fcl, v\u00e9letlenszer\u0171en b\u00e1zisokat illeszt a DNS sz\u00e1lak v\u00e9geire, majd egy DNS lig\u00e1z enzim \u00f6sszekapcsolja a k\u00e9t DNS molekul\u00e1t. \u00cdgy kapcsol\u00f3dik \u00f6ssze k\u00e9t g\u00e9nszegment, \u00e1m mivel k\u00f6z\u00e9j\u00fck v\u00e9letlenszer\u0171en is be\u00e9p\u00fclhetnek b\u00e1zisok, olyan DNS szakaszt is tartalmazhat egy \u00e1trendez\u0151d\u00f6tt immunglobulin g\u00e9n, amely nem k\u00f3dolt a genomban, ez jelent\u0151sen megn\u00f6veli az ellenanyagok v\u00e1ltoz\u00e9konys\u00e1g\u00e1t.<\/p>\n