{"id":5006022,"date":"2011-07-03T14:54:22","date_gmt":"2011-07-03T12:54:22","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2011\/07\/03\/nem_ertik_10_mi_a_baj_a_miller_urey_kiserlettel"},"modified":"2021-10-12T08:23:58","modified_gmt":"2021-10-12T08:23:58","slug":"nem_ertik_10_mi_a_baj_a_miller_urey_kiserlettel","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5006022","title":{"rendered":"Nem \u00e9rtik 10. – Mi a baj a Miller-Urey k\u00eds\u00e9rlettel?"},"content":{"rendered":"

\"\"Nemr\u00e9g vettem \u00e9szre egy furcsa ar\u00e1nytalans\u00e1got a \u201eszakirodalomban\u201d: Az \u00f6sszes \u00e1ltalam olvasott kritikus valami\u00e9rt \u00fagy tesz, mintha az els\u0151, 1953 -as Miller-Urey k\u00eds\u00e9rleten k\u00edv\u00fcl soha senki sem pr\u00f3b\u00e1lt meg egyszer\u0171 szervetlen anyagokb\u00f3l szerves anyagokat el\u0151\u00e1ll\u00edtani. Hogy ezt a hi\u00e1nyt orvosoljam, gy\u0171jt\u00f6ttem p\u00e1r k\u00f6zlem\u00e9nyt, ahol \u00e9ppen ilyen k\u00eds\u00e9rleteket \u00edrnak le. Ezeket a Miller-Urey k\u00eds\u00e9rlettel szembeni ellen\u00e9rvek k\u00f6r\u00e9 csoportos\u00edtottam. Ez a kis \u00f6ssze\u00e1ll\u00edt\u00e1s a teljess\u00e9g ig\u00e9nye n\u00e9lk\u00fcl sz\u00fcletett, a k\u00e9rd\u00e9s szakirodalma el\u00e9g b\u0151, csak \u00e9ppen n\u00e9h\u00e1ny \u00f6nk\u00e9nyesen kiragadott p\u00e9ld\u00e1n kereszt\u00fcl szeretn\u00e9m bemutatni, hogy m\u00e9gis milyen k\u00eds\u00e9rleteket v\u00e9geztek a prebiotikus f\u00f6ldi k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek modellez\u00e9s\u00e9re. Kiemelten csak aminosavakkal \u00e9s nukleinsavakkal foglalkoztam, m\u00e1s vegy\u00fcleteket eredm\u00e9nyez\u0151 k\u00eds\u00e9rletek ismertet\u00e9se nagyon messzire vezetne.<\/p>\n

<\/p>\n

Nyilv\u00e1n ismerj\u00fck az ellen\u00e9rvet, miszerint az \u0151si F\u00f6ld l\u00e9gk\u00f6re nem is olyan volt, mint amit Miller modellezett. Ugyan\u00edgy \u00e1lland\u00f3an el\u0151ker\u00fcl\u0151 \u00e9rv, hogy az elektromos kis\u00fcl\u00e9sek, amiket energiaforr\u00e1sk\u00e9nt alkalmazott nem j\u00f3 modelljei az \u0151si F\u00f6ldi k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeknek. Els\u0151k\u00e9nt l\u00e1ssunk p\u00e1r olyan k\u00eds\u00e9rletet, ahol a legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb anyagokb\u00f3l a legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb energiaforr\u00e1sok seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel szerves anyagok j\u00f6ttek l\u00e9tre!<\/p>\n

Miller SL (1953): A production of amino acids under possible primitive Earth conditions. Science vol. 117 no. 3046 pp. 528-529<\/strong>
\nEls\u0151k\u00e9nt \u00e9rdemes megn\u00e9zni Stanley L. Miller \u00e9letm\u0171v\u00e9t. A m\u00e1ra klasszikuss\u00e1 v\u00e1lt k\u00eds\u00e9rlet\u00e9t 1953 -ban k\u00f6z\u00f6lte le, ebben met\u00e1nt amm\u00f3ni\u00e1t, v\u00edzg\u0151zt \u00e9s hidrog\u00e9ng\u00e1zt haszn\u00e1lt, a g\u00e1zkever\u00e9kkel elektromos kis\u00fcl\u00e9ssekkel k\u00f6z\u00f6lt energi\u00e1t, valamint a folyad\u00e9kot meleg\u00edtette. Mivel a reakci\u00f3 term\u00e9k\u00e9t pap\u00edrkromatogr\u00e1fi\u00e1val elemezt\u00e9k, glicint, \u03b1- \u00e9s \u03b2- alanint, aszparaginsavat azonos\u00edtottak, b\u00e1r ezen k\u00edv\u00fcl egy\u00e9b szerves vegy\u00fcleteket\u00a0 is eredm\u00e9nyezett a reakci\u00f3, amiket nem tudtak ezzel a m\u00f3dszerrel egy\u00e9rtelm\u0171en beazonos\u00edtani.<\/p>\n

Friedman N, Miller SL (1969): Phenylalanine and tyrosine synthesis under primitive Earth conditions. Science vol. 166 no. 3906 pp. 766-767<\/strong>
\nIsmert ellen\u00e9rv, hogy az eredeti, ’53 -as Miller-k\u00eds\u00e9rletben csak \u201eegyszer\u0171bb\u201d aminosavak keletkeztek nagy mennyis\u00e9gben. Ebben a k\u00f6zlem\u00e9nyben annak j\u00e1rtak ut\u00e1na, hasonl\u00f3 m\u00f3don l\u00e9trej\u00f6het -e tirozin \u00e9s fenilalanin, azaz k\u00e9t arom\u00e1s aminosav? A k\u00eds\u00e9rlet alapja a fenilacetil\u00e9n, ami t\u00f6bb k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 egyszer\u0171 sz\u00e9nhidrog\u00e9nb\u0151l (itt met\u00e1nt, et\u00e1nt \u00e9s ezek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ar\u00e1ny\u00fa kever\u00e9k\u00e9t haszn\u00e1lt\u00e1k) is l\u00e9trej\u00f6n meleg\u00edt\u00e9s, elektromos kis\u00fcl\u00e9sek \u00e9s iboly\u00e1nt\u00fali sug\u00e1rz\u00e1s hat\u00e1s\u00e1ra, \u00edgy k\u00f6nnyen jelen lehetett az \u0151si F\u00f6ld\u00f6n. A fenilacetil\u00e9n vizes oldatban k\u00e9n-hidrog\u00e9n jelenl\u00e9t\u00e9ben\u00a0 fenilalaninn\u00e1 alakul meleg\u00edt\u00e9s hat\u00e1s\u00e1ra. Ha a fenilacetil\u00e9nhez k\u00e9n-hidrog\u00e9nt adtak \u00e9s iboly\u00e1nt\u00fali sug\u00e1rz\u00e1ssal kezelt\u00e9k a mint\u00e1t, a fenilalanin mellett tirozin is keletkezett. A fenilalanin vizes oldatban iboly\u00e1nt\u00fali sug\u00e1rz\u00e1s vagy gamma-sug\u00e1rz\u00e1s hat\u00e1s\u00e1ra is tirozinn\u00e1 alakul.<\/p>\n

Trump JE, Miller SL (1972): Prebiotic synthesis of methionine. Science vol. 178. no. 4063 pp. 859-860<\/strong>
\nEbben a k\u00eds\u00e9rletben k\u00e9ntartalm\u00fa metionin aminosavat \u00e1ll\u00edtottak el\u0151 met\u00e1n, nitrog\u00e9n, v\u00edzg\u0151z, k\u00e9n-hidrog\u00e9n \u00e9s nyomnyi mennyis\u00e9g\u0171 amm\u00f3nia kever\u00e9k\u00e9b\u0151l, elektromos szikr\u00e1k seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel.
\n
\nMiyakawa S, Yamanashi H, Kobayashi K, Cleaves HJ, Miller SL (2002): Prebiotic synthesis from CO atmospheres: Implications for the origins of life<\/strong>
\nEbben a k\u00eds\u00e9rletben sz\u00e9n-monoxid, nitrog\u00e9n \u00e9s v\u00edz kever\u00e9k\u00e9t sug\u00e1rozt\u00e1k be egy protonnyal\u00e1bbal. Uracil, 5-hidroxiuracil, oroinsav, 4,5-dihidroxipirimidin, nikotinsav, adenin, guanin, glicin, aszparaginsav, szerin, alanin keletkezett.<\/p>\n

Bar-Nun A, Bar-Nun N, Bauer SH, Sagan C. (1970): Shock synthesis of amino acids in simulated primitive environments. Science. 168(930):470-3.<\/strong>
\nA k\u00eds\u00e9rletben egy cs\u00f6vet t\u00f6lt\u00f6ttek meg a vizsg\u00e1lt g\u00e1zkever\u00e9kekkel, ezt felmeleg\u00edtett\u00e9k nyolcvan fokra, majd egy dugatty\u00faval hirtelen megn\u00f6velt\u00e9k a nyom\u00e1st, aminek hat\u00e1s\u00e1ra megn\u0151tt a g\u00e1zkever\u00e9k h\u0151m\u00e9rs\u00e9klete is. Ezek a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek a term\u00e9szetben p\u00e9ld\u00e1ul egy vill\u00e1m becsap\u00f3d\u00e1sakor figyelhet\u0151ek meg, vagy b\u00e1rmilyen robban\u00e1skor. A g\u00e1zkever\u00e9k met\u00e1nt et\u00e1nt v\u00edzg\u0151zt \u00e9s amm\u00f3ni\u00e1t tartalmazott \u00e9s az egyes sokkok k\u00f6z\u00f6tt s\u00f3savval is \u00e9rintkezett. T\u00edz sokkezel\u00e9s ut\u00e1n a g\u00e1zkever\u00e9kb\u0151l glicin, alanin, valin \u00e9s leucin aminosavak k\u00e9pz\u0151dtek. A reakci\u00f3 kitermel\u00e9se meglep\u0151en j\u00f3 volt, az egyik k\u00eds\u00e9rletben a jelenl\u00e9v\u0151 amm\u00f3nia 36% -a aminosavakba \u00e9p\u00fclt.<\/p>\n

Sagan C, Khare BN. (1971): Long-wavelength ultraviolet photoproduction of amino acids on the primitive Earth. Science. 173(3995):417-20.<\/strong>
\nA k\u00eds\u00e9rletben egy kerek lombik k\u00f6zep\u00e9re illesztettek egy iboly\u00e1nt\u00fali tartom\u00e1nyban sug\u00e1rz\u00f3 l\u00e1mp\u00e1t, az \u00e1ltala kibocs\u00e1jtott f\u00e9ny szolg\u00e1ltatott energi\u00e1t a lombikban v\u00e9gbemen\u0151 k\u00e9miai reakci\u00f3khoz. A g\u00e1zkever\u00e9k amm\u00f3ni\u00e1t, met\u00e1nt, et\u00e1nt, v\u00edzg\u0151zt \u00e9s k\u00e9n-hidrog\u00e9nt tartalmazott. A k\u00eds\u00e9rlet sor\u00e1n kezdetben kilenc napig 70-90 \u00baC h\u0151m\u00e9rs\u00e9kleten tartott\u00e1k a foly\u00e9kony vizet, majd a v\u00e9g\u00e9n h\u00e1rom napra 25 \u00baC fokra engedt\u00e9k h\u0171lni. A k\u00eds\u00e9rletben alanin, glicin, szerin, glutaminsav,\u00a0 aszparaginsav \u00e9s cisztein keletkezett.\u00a0 Ugyanezt a k\u00eds\u00e9rletet elv\u00e9gezt\u00e9k \u00fagy is, hogy a lombikot v\u00e9gig szobah\u0151m\u00e9rs\u00e9kleten tartott\u00e1k, ekkor is ugyanezek az aminosavak keletkeztek.<\/p>\n

Miyakawa S, Cleaves HJ, Miller SL (2002): The cold origins of life B. Implications based on pyrimidines and purines produced from frozen ammonium cyanide solutions. Origins of Life and Evolution of the Biosphere 32: 209-218<\/strong>
\nEbben a k\u00f6zlem\u00e9nyben egy igaz\u00e1n pofonegyszer\u0171 k\u00eds\u00e9rletet \u00edrnak le. K\u00e9sz\u00edtettek egy h\u00edg (0,15-0,1 M) amm\u00f3nium-cianid\u00a0 oldatot, majd lefagyasztott\u00e1k -78\u00a0 \u00baC fokra \u00e9s \u00fagy hagyt\u00e1k huszonh\u00e9t \u00e9ven \u00e1t. A k\u00eds\u00e9rlet v\u00e9g\u00e9n uracilt, citozint, adenint \u00e9s guanint tal\u00e1ltak benne, magyar\u00e1n a nukelinsavak \u00e9p\u00edt\u0151elemeit. E mellett m\u00e9g egy csom\u00f3 egy\u00e9b szerves vegy\u00fcletet 5-aminouracilt, 5-hidroxiuracilt, xantint (ez egy purinb\u00e1zis), 4,5-hidroxipirimidint, hipoxantint, 2,6-diaminopurint.<\/p>\n

Dragan\u00edc ZD, Dragan\u00edc ID, Voyanov\u00edc SV (1978): The radiation chemistry of aqueous solutions of cyanamide. Radiation research 75, 508-518<\/strong>
\nEbben a k\u00eds\u00e9rletben ci\u00e1namid oldatot sug\u00e1roztak be gamma-sugarakkal, aminek eredm\u00e9nyek\u00e9nt hidrog\u00e9n, sz\u00e9n-dioxid, amm\u00f3nia \u00e9s arginin keletkezett.<\/p>\n

Dragan\u00edc ID, Dragan\u00edc ZD, Shushtarian MJ (1976): The radiation chemistry of aqueous solutions of acetonitrile and propionitrile. Radiation research 66, 54-65<\/strong>
\nEbben a k\u00eds\u00e9rletben acetonitril \u00e9s propionitril vizes oldat\u00e1t kezelt\u00e9k gamma-dug\u00e1rz\u00e1ssal. Acetonitrilb\u0151l lizin, aszparaginsav, szerin, glutaminsav, glicin, alanin keletkezett. Propionitrilb\u0151l e hat aminosav mellett arginin is keletkezett.<\/p>\n


\nHuber C, W\u00e4chtersh\u00e4user G (2006): \u03b1-hydroxy and \u03b1-amino acids under possible Hadean, volcanic origin of life conditions. Science vol. 314 p. 630<\/strong>
\nEg\u00e9sz eddig olyan k\u00eds\u00e9rletekr\u0151l volt sz\u00f3, ahol \u00fcveglombikokban mentek v\u00e9gbe a k\u00e9miai reakci\u00f3k. Azonban k\u00f6nnyen bel\u00e1that\u00f3, hogy ez durva egyszer\u0171s\u00edt\u00e9s, hiszen ak\u00e1r csak egy tenger\u00f6b\u00f6lben sz\u00e1mos k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 k\u0151zettel kapcsolatba ker\u00fcl a v\u00edz, amelyek b\u00e1rmelyike m\u0171k\u00f6dhet kataliz\u00e1tork\u00e9nt, \u00edgy cs\u00f6kkentve egy reakci\u00f3 energiaig\u00e9ny\u00e9t. Ez a k\u00f6zlem\u00e9ny ezt a lehet\u0151s\u00e9get vizsg\u00e1lja, nikkel \u00e9s vas kataliz\u00e1tort alkalmaztak, a reakci\u00f3elegybe sz\u00e9n-monoxid, k\u00e1lium-cianid ker\u00fclt, valamint magn\u00e9zium-hidroxid vagy k\u00e1lcium-hidroxid, illetve n\u00e1trium-szulfid, n\u00e1trium-met\u00e1nthiol\u00e1t. Ezeket az elegyeket k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 h\u0151m\u00e9rs\u00e9kleteken k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ideig hagyt\u00e1k reag\u00e1lni, mint az al\u00e1bbi t\u00e1bl\u00e1zatb\u00f3l l\u00e1that\u00f3, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ar\u00e1nyban keletkeztek hidroxisavak \u00e9s aminosavak.\u00a0 \"\"Egy \u00e1lland\u00f3an el\u0151ker\u00fcl\u0151 probl\u00e9ma, hogy ha ki is alakultak a monomerek, hogyan polimeriz\u00e1l\u00f3dtak, vagyis hogyan kapcsol\u00f3dtak \u00f6ssze az aminosavak peptidekk\u00e9, majd feh\u00e9rj\u00e9kk\u00e9? Nem meglep\u0151 m\u00f3don erre is ismer\u00fcnk k\u00eds\u00e9rleteket.<\/p>\n

Leman L, Orgel L, Ghadiri MR (2004): Carbonyl sulfide-mediated prebiotic formation of peptides. Science vol. 306 no. 5694 pp. 283-286
\n<\/strong>A karbonil-szulfid egyszer\u0171 g\u00e1z, vulk\u00e1ni m\u0171k\u00f6d\u00e9sek sor\u00e1n keletkezik. Ha fenilalanin oldathoz adt\u00e1k, majd 25 fokon \u00e1llni hagyt\u00e1k k\u00e9t napig, a fenilalanin egy r\u00e9sze dipeptidd\u00e9 alakult. Meglep\u0151 m\u00f3don oxig\u00e9n hozz\u00e1ad\u00e1s\u00e1val a reakci\u00f3 kitermel\u00e9se javult. Ha az oldatba \u00f3lom-kloridot vagy kadmium-kloridot\u00a0 adtak, a dipeptidek mellett tripeptidek is keletkeztek.\u00a0 Ha a fenilalanin mell\u00e9 tirozint, leucint, alanint, vagy szerint adtak vegyes di- \u00e9s tripeptidek keletkeztek.<\/p>\n

Imai E, Honda H, Hatori K, Brack A, Matsuno K (1999):Elongation of peptides in a simulated submarine hydrothermal system. Science vol. 283 no. 5403 pp. 831-833
\n<\/strong>Ebben a k\u00eds\u00e9rletben egy m\u00e9lytengeri h\u0151forr\u00e1s viszonyait pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k modellezni. Nagy nyom\u00e1son keringettek glicin oldatot, amit a rendszer egyik kamr\u00e1j\u00e1ban 200-250\u00a0 \u00baC fokra hev\u00edtettek, majd a k\u00f6vetkez\u0151 kamr\u00e1ban nulla fokra h\u0171t\u00f6ttek. A kezel\u00e9s hat\u00e1s\u00e1ra a glicin monomerekb\u0151l dipeptidek \u00e9s tripeptidek alakultak ki. Ha r\u00e9z-kloridot is feloldottak a v\u00edzben a glicin mellett, akkor a reakci\u00f3ban hat aminosavb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 peptidek is keletkeztek.<\/p>\n

Valami\u00e9rt \u00f6r\u00f6kk\u00e9 visszat\u00e9r\u0151 kifog\u00e1s, hogy az eredeti, 1953 -a Miller-k\u00eds\u00e9rletben L \u00e9s D aminosavak is keletkeztek. Ugyan azt, hogy ez mi\u00e9rt tenn\u00e9 lehetetlenn\u00e9 az \u00e9let kialakul\u00e1s\u00e1t, eddig m\u00e9g sehol sem olvastam, de nyilv\u00e1n van erre magyar\u00e1zat, csak \u00e9n pont nem tal\u00e1ltam meg. Tal\u00e1lunk -e valamilyen modellt arra, hogyan alakulhat ki az L vagy a D aminosavak t\u00fals\u00falya?<\/p>\n

Bondy SC, Harrington ME (1979): L amino acids and D-glucose bind stereospecifically to a colloidal clay. Science vol. 203 no. 4386 pp. 1243-1244
\n<\/strong>A mi szempontunkb\u00f3l nagyon l\u00e9nyeges k\u00e9rd\u00e9s az oldott aminosavak szil\u00e1rd hordoz\u00f3fel\u00fclethez k\u00f6t\u0151d\u00e9se, hiszen ez a legk\u00e9zenfekv\u0151bb m\u00f3dja a koncentr\u00e1ci\u00f3juk n\u00f6vel\u00e9s\u00e9nek. Ebben a k\u00eds\u00e9rletben azt vizsg\u00e1lt\u00e1k, hogy L \u00e9s D leucin, aszparaginsav, \u00e9s sz\u0151l\u0151cukor molekul\u00e1k milyen szil\u00e1rd hordoz\u00f3fel\u00fclethez k\u00f6t\u0151dnek. Szil\u00e1rd f\u00e1zisk\u00e9nt bentonitot, egyszer\u0171 agyagot haszn\u00e1ltak, amelyhez meglep\u0151 m\u00f3don az L-aszparaginsav, L-leucin \u00e9s D-gl\u00fck\u00f3z nagy affinit\u00e1ssal k\u00f6t\u0151dik, m\u00edg a D-aszparaginsav, D-leucin \u00e9s L-gl\u00fck\u00f3z csak kis affinit\u00e1ssal k\u00f6t\u0151d\u00f6tt. \u00cdgy viszont ha egy oldatban alacsony koncentr\u00e1ci\u00f3ban oldott D \u00e9s L aminosavak tal\u00e1lhat\u00f3ak, az L aminosavak egyszer\u0171en megk\u00f6t\u0151dnek az agyag fel\u00fclet\u00e9n, azaz a koncentr\u00e1ci\u00f3juk megn\u00f6vekszik, r\u00e1ad\u00e1sul ehhez nem sz\u00fcks\u00e9ges energiabefektet\u00e9s, vagy b\u00e1rmilyen k\u00fcl\u00f6nleges reagens, csak egy gyakori agyagt\u00edpus.<\/p>\n

Breslow R, Levine MS (2006):Amplification of enantiomeric concentrations under credible prebiotic conditions. PNAS vol. 103 no. 35 pp. 1279-80
\n<\/strong>Ebben a k\u00eds\u00e9rletben fogtak 500 mg fenilalanint, amelyben 1% t\u00f6bbs\u00e9gben volt az L-fenilalanin. Ezt az oldatot lassan\u00a0 krist\u00e1lyos\u00edtani kezdt\u00e9k, am\u00edg k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl \u00f6t\u00f6de maradt csak oldatban. Ez az oldott anyag azonban m\u00e1r 7:3 ar\u00e1nyban tartalmazott L-fenilalanint. Ha ezt az ar\u00e1ny\u00fa kever\u00e9ket \u00fajra r\u00e9szlegesen krist\u00e1lyos\u00edtott\u00e1k, az oldatban m\u00e1r 95:5 t\u00f6bbs\u00e9gbe ker\u00fclt az L-fenilalanin. Ugyanez ford\u00edtva is m\u0171k\u00f6dik, elhanyagolhat\u00f3 D-fenilalanin t\u00f6bbletb\u0151l k\u00e9t krist\u00e1lyos\u00edt\u00e1si l\u00e9p\u00e9ssel \u00f3ri\u00e1si D-fenilalanin t\u00f6bblet alak\u00edthat\u00f3 ki.<\/p>\n

Miller SL, Urey HC (1959): Organic product synthesis on the primitive earth. Science vol. 130 no. 3370. pp. 245-251
\n<\/strong>Ez a k\u00f6zlem\u00e9ny k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e9rdekes a mai \u201evit\u00e1k\u201d f\u00fcggv\u00e9ny\u00e9ben. \u00daj k\u00eds\u00e9rleti eredm\u00e9nyt nem tartalmaz, viszont nagyon j\u00f3 \u00f6sszefoglal\u00f3ja annak, hogy hat \u00e9v alatt milyen k\u00e9rd\u00e9sek fogalmaz\u00f3dtak meg a kutat\u00f3kban Miller nevezetes k\u00eds\u00e9rlete nyom\u00e1n \u00e9s ezekre milyen v\u00e1laszokat tal\u00e1ltak. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e9rdekes, hogy szinte kiv\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl eml\u00edt minden egyes olyan \u201ek\u00e9nyes\u201d pontot, amik a kreacionista \u00e9rvgy\u0171jtem\u00e9nyekben el\u0151ker\u00fclnek. Els\u0151k\u00e9nt \u00e9rinti a k\u00e9rd\u00e9st, hogy ekkor az \u0151si F\u00f6ld l\u00e9gk\u00f6r\u00e9nek \u00f6sszet\u00e9tel\u00e9r\u0151 legink\u00e1bb csak felt\u00e9telez\u00e9seik voltak, \u00edgy t\u00f6bb k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 g\u00e1zkever\u00e9k vizsg\u00e1lat\u00e1t is sz\u00fcks\u00e9gesnek tartja, ha k\u00e9pet akarunk kapni az \u0151si F\u00f6ld\u00f6n v\u00e9gbement k\u00e9miai reakci\u00f3kr\u00f3l. \u00c9rinti a k\u00e9rd\u00e9st, hogy milyen energi\u00e1k \u00e1llhattak rendelkez\u00e9sre az \u0150si F\u00f6ld\u00f6n \u00e9s t\u00e9telesen megvizsg\u00e1lja ezek lehets\u00e9ges szerep\u00e9t a prebiotikus folyamatokban. Els\u0151k\u00e9nt a f\u00e9nyenergia szerep\u00e9t vizsg\u00e1lja \u00e9s m\u00e1r f\u00f6lveti azt a k\u00e9rd\u00e9st is, hogy a nagy energi\u00e1j\u00fa f\u00e9ny el is bonthatta a keletkez\u0151 szerves anyagokat. T\u00f6bb k\u00eds\u00e9rletet is p\u00e9ldak\u00e9nt hoz, ahol iboly\u00e1nt\u00fali sug\u00e1rz\u00e1s hat\u00e1s\u00e1ra keletkeztek aminosavak. Kit\u00e9r az elektromos kis\u00fcl\u00e9seket energiaforr\u00e1sk\u00e9nt haszn\u00e1l\u00f3 k\u00eds\u00e9rletekre is, m\u00e1r itt t\u00f6bb olyan munk\u00e1t id\u00e9z, ahol a legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb g\u00e1zkever\u00e9kek alkalmaz\u00e1s\u00e1val siker\u00fclt aminosavakat el\u0151\u00e1ll\u00edtani. K\u00fcl\u00f6n kit\u00e9r a radioakt\u00edv sug\u00e1rz\u00e1sok szerep\u00e9re. K\u00eds\u00e9rleteket ismertet, ahol\u00a0 h\u0151energia tette lehet\u0151v\u00e9 aminosavak szint\u00e9zis\u00e9t. K\u00eds\u00e9rleteket id\u00e9z, ahol kataliz\u00e1torok seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel j\u00f6ttek l\u00e9tre aminosavak. \u00d6sszess\u00e9g\u00e9ben elmondhatjuk, hogy a legt\u00f6bb \u00e9rvet, amit manaps\u00e1g felhoznak Miller k\u00eds\u00e9rlete ellen, j\u00f3 f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zada maga Miller is t\u00e1rgyalta m\u00e1r ebben a k\u00f6zlem\u00e9ny\u00e9ben.<\/p>\n

Teh\u00e1t mit is lehet lesz\u0171rni ebb\u0151l a kusza halmazb\u00f3l? Egyr\u00e9szt hogy a k\u00e9rd\u00e9snek \u00f3ri\u00e1si szakirodalma van, ebben a hossz\u00fara ny\u00falt \u00edr\u00e1sban is csak a felsz\u00edn\u00e9t kapirg\u00e1ltam meg, p\u00e9ld\u00e1ul a legt\u00f6bb, Stanley Miller 1959 -es k\u00f6zlem\u00e9ny\u00e9ben id\u00e9zett cikkr\u0151l nem \u00edrtam, teh\u00e1t m\u00e9g azt sem foglaltam \u00f6ssze, amit az \u00f6tvenes \u00e9vek v\u00e9g\u00e9ig kider\u00edtettek a k\u00e9rd\u00e9sr\u0151l (nem tegnap volt, k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl ekkor kezdt\u00e9k meg a sz\u00fcleim \u00e1ltal\u00e1nos iskolai tanulm\u00e1nyaikat). Ennek f\u00e9ny\u00e9ben az a sajn\u00e1latos hogy is fogalmazzak, \u201ear\u00e1nytalans\u00e1g\u201d ami kreacionista r\u00e9szr\u0151l \u00f6vezi a szerves molekul\u00e1k abiotikus k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6zti el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t legal\u00e1bbis furcsa. A legt\u00f6bb kreacionista gy\u0171jtem\u00e9nyben megtal\u00e1lhat\u00f3 az eredeti 1953 -as k\u00eds\u00e9rlet valamilyen kritik\u00e1ja, de az az\u00f3ta eltelt hatvan \u00e9v eredm\u00e9nyeir\u0151l egyetlen sz\u00f3t sem ejtenek. Ez az\u00e9rt meglep\u0151, mert ha b\u00e1rki csak ilyen felsz\u00ednesen is ut\u00e1naolvas a k\u00e9rd\u00e9snek, mint \u00e9n, kider\u00fcl, hogy a k\u00eds\u00e9rlet ellen felsorakoztatott nagyon s\u00falyos ellen\u00e9rvek c\u00e1folata harminc-negyven \u00e9ve rendelkez\u00e9sre \u00e1ll, s\u0151t ezek nagy r\u00e9sz\u00e9r\u0151l maga Miller \u00edrt 1959 -ben, vagyis Miller \u201eleleplez\u00e9se\u201d m\u00e9g mag\u00e1hoz Millerhez k\u00e9pest is \u00f6t \u00e9vtizednyi k\u00e9s\u00e9ben van.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Nemr\u00e9g vettem \u00e9szre egy furcsa ar\u00e1nytalans\u00e1got a \u201eszakirodalomban\u201d: Az \u00f6sszes \u00e1ltalam olvasott kritikus valami\u00e9rt \u00fagy tesz, mintha az els\u0151, 1953 -as Miller-Urey k\u00eds\u00e9rleten k\u00edv\u00fcl soha senki sem pr\u00f3b\u00e1lt meg egyszer\u0171 szervetlen anyagokb\u00f3l szerves anyagokat el\u0151\u00e1ll\u00edtani. Hogy ezt a hi\u00e1nyt orvosoljam, … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. →<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":4,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[63],"tags":[28,33,23,22,19,363],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5006022"}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/4"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5006022"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5006022\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":16325140,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5006022\/revisions\/16325140"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5006022"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5006022"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5006022"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}