![\"\"](\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/201106\/nem_ertik.jpg\")
Ma egy val\u00f3di kreacionista \u00edr\u00e1st elemezn\u00e9k ki.\u00a0 Nekem eleve valahogyan \u0151szint\u00e9bbnek t\u0171nnek a val\u00f3di kreacionist\u00e1k, mint az \u00e9rtelmes tervez\u0151k, egyszer\u0171en az\u00e9rt, mert legal\u00e1bb ny\u00edltan kimondj\u00e1k, hogy \u0151k bizony az\u00e9rt ellenzik az evol\u00faci\u00f3t, mert szerint\u00fck nem hozhat\u00f3 fed\u00e9sbe a vall\u00e1suk szent irataival. K\u00fcl\u00f6n j\u00f3 pont, hogy Kov\u00e1cs Csaba, a blog fenntart\u00f3ja meglep\u0151 m\u00f3don korl\u00e1toz\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl enged\u00e9lyezi a hozz\u00e1sz\u00f3l\u00e1st. Sajnos a magyar evol\u00faci\u00f3tagad\u00f3k t\u00f6red\u00e9k\u00e9re jellemz\u0151 csak, hogy ellenv\u00e9lem\u00e9nyeknek teret engedn\u00e9nek, az \u00e1ltal\u00e1nos szok\u00e1s az, hogy vagy eleve nem lehet megjegyz\u00e9seket tenni, vagy a k\u00ednos k\u00e9rd\u00e9seket feszeget\u0151 v\u00e1laszok \u00e9veken \u00e1t moder\u00e1l\u00e1sra v\u00e1rnak \u00e9s sohasem jelennek meg, \u00edgy \u00fcd\u00edt\u0151 kiv\u00e9telnek sz\u00e1m\u00edt a Biblia \u00e9s tudom\u00e1ny <\/a>blog, ahol t\u00e9nyleg lehet kommentelni. Ha minden kreacionista \u00edgy \u00e1llna hozz\u00e1 az \u00fcgyh\u00f6z, krecionizmus m\u00e1r r\u00e9gen nem is l\u00e9tezne. Mivel Kov\u00e1cs Csaba ezen a blogon is megjelenik id\u0151nk\u00e9nt, rem\u00e9lem a hozz\u00e1sz\u00f3l\u00e1sok k\u00f6z\u00f6tt kifejti majd a v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9t.<\/p>\nTerm\u00e9szetesen nem \u00e9n lenn\u00e9k, ha nem kezden\u00e9k r\u00f6gt\u00f6n az \u00edr\u00e1sokkal sz\u0151r\u00f6zni, az egyik leghosszabbat venn\u00e9m g\u00f3rcs\u0151 al\u00e1 el\u0151sz\u00f6r<\/a>, amelynek \u00e1ll\u00edt\u00e1saival m\u00e1r t\u00f6bb f\u00f3rumon is tal\u00e1lkoztam, \u00edgy v\u00e9lhet\u0151leg n\u00e9pszer\u0171nek sz\u00e1m\u00edt az evol\u00faci\u00f3tagad\u00f3k k\u00f6zt. A c\u00edme: Mi a baj az evol\u00faci\u00f3val? Szok\u00e1sommal ellent\u00e9tben kett\u00e9 kellett szednem az \u00edr\u00e1somat, ugyanis olyan eszm\u00e9letlen sok hib\u00e1t tal\u00e1ltam ebben az \u00edr\u00e1sban, hogy az elej\u00e9n kell hogy besz\u00e9ljek a l\u00e9nyegesebbekr\u0151l, a kev\u00e9sb\u00e9 fontosakat pedig a v\u00e9g\u00e9re hagytam.<\/p>\n (Update: K\u00f6zben a hozz\u00e1sz\u00f3l\u00e1sokb\u00f3l der\u00fclt ki, hogy lehet, m\u00e9gsem Kov\u00e1cs Csaba az \u00edr\u00e1s szerz\u0151je, mivel egy m\u00e1sik blogon m\u00e1r r\u00e9gebben megjelent majdnem ugyanez az \u00edr\u00e1s<\/a>. \u00dagyhogy a szerz\u0151t csak szerz\u0151k\u00e9nt eml\u00edtem innent\u0151l, am\u00edg ki nem der\u00fcl ki is \u0151 val\u00f3j\u00e1ban. Ez\u00faton is k\u00f6sz\u00f6n\u00f6m remark seg\u00edts\u00e9g\u00e9t!)<\/p>\n Az els\u0151 p\u00e1r bekezd\u00e9s a szok\u00e1sos elm\u00e9leti fejteget\u00e9s, honnan is ered az evol\u00faci\u00f3 elm\u00e9lete, nem is Darwin tal\u00e1lta ki stb., a szok\u00e1sos lelkigyakorlatok. Mintha b\u00e1rmit sz\u00e1m\u00edtana, ha Charles Darwin, a nagyapja, vagy a kocsisa fogalmazta meg eredetileg az elm\u00e9letet.<\/p>\n \n “A darwinizmus melletti tudom\u00e1nyos elk\u00f6telezetts\u00e9g egyik legf\u0151bb logikus alapja, hogy haszn\u00e1lhat\u00f3, teh\u00e1t m\u0171k\u00f6dik, mint munkahipot\u00e9zis, eredm\u00e9nyeket lehet vele felmutatni.”<\/em><\/p>\n \u00dagy eg\u00e9szen pontosan mi m\u00e1st v\u00e1rhatunk el egy tudom\u00e1nyos elm\u00e9lett\u0151l, azon k\u00edv\u00fcl, hogy m\u0171k\u00f6dj\u00f6n? Nekem most semmi sem jut az eszembe, de majd nyilv\u00e1n a hozz\u00e1sz\u00f3l\u00f3k megvil\u00e1gos\u00edtanak, hogy mit kellene m\u00e9g tudnia egy elm\u00e9letnek azon k\u00edv\u00fcl, hogy a vizsg\u00e1lt jelens\u00e9get pontosan le\u00edrja. Mondjuk ha belegondolunk ez alapj\u00e1n a gravit\u00e1ci\u00f3 elm\u00e9lete is legf\u00f6ljebb csak munkahipot\u00e9zis, mert azon k\u00edv\u00fcl, hogy m\u0171k\u00f6dik, m\u00e1st nem tud.<\/p>\n “Azonban a kreacionist\u00e1k is mutattak m\u00e1r fel eredm\u00e9nyeket (pl. magasnyom\u00e1s\u00fa oxig\u00e9nkamr\u00e1k), persze err\u0151l nem szabad besz\u00e9lni.”<\/em><\/p>\n Ha magad jelented ki, hogy vannak a kreacionizmusnak is eredm\u00e9nyei, csak ezekr\u0151l nem szabad besz\u00e9lni, akkor te, egy kreacionista, a saj\u00e1t, kreacionista blogodban, a saj\u00e1t kezeddel \u00edrott evol\u00faci\u00f3ellenes \u00edr\u00e1sodban mi\u00e9rt nem vagy hajland\u00f3 ezeket bemutatni? Vagy ezekr\u0151l m\u00e9g neked is tilos besz\u00e9lni, olyan titkos eredm\u00e9nyek? Mi\u00e9rt kell sokat sejtet\u0151en k\u00e9t sz\u00f3ban elmism\u00e1solni azokat az \u00e1tt\u00f6r\u00e9seket, amiket a teremt\u00e9selm\u00e9let hozott, nem gondolod, hogy k\u00f6nnyebben befogadn\u00e1nk az elm\u00e9letet, ha l\u00e1tn\u00e1nk, hogy m\u0171k\u00f6dik?<\/p>\n Itt kezd\u0151dik a probl\u00e9m\u00e1k t\u00e9teles felsorol\u00e1sa. Az els\u0151 sz\u00e1mozott bekezd\u00e9s mindig az evol\u00faci\u00f3 melletti “\u00e9rv”, a m\u00e1sodik azonos sz\u00e1m\u00fa ennek “c\u00e1folata”.<\/p>\n \n “1. A geol\u00f3giai bizony\u00edt\u00e9k. A F\u00f6ld\u00f6n m\u00e1r legal\u00e1bb 26 olyan helyet tal\u00e1ltak, ahol a fossz\u00edli\u00e1k az egyes r\u00e9tegekben darwin elm\u00e9let\u00e9t al\u00e1t\u00e1masztand\u00f3, a kifejl\u0151d\u00e9si sorrendben \u00e9s Lyellnek is megfelel\u0151 korokhoz k\u00f6thet\u0151en tal\u00e1lhat\u00f3ak meg.<\/em><\/p>\n 1. Amir\u0151l nem besz\u00e9lnek: hogy minimum 26 ezer olyan hely is tal\u00e1lhat\u00f3 a F\u00f6ld\u00f6n, ahol NEM a megfelel\u0151 sorrendben vannak a fossz\u00edli\u00e1k, p\u00e9ld\u00e1ul madarakat tal\u00e1ltak az \u0151sh\u00fcll\u0151k alatti r\u00e9tegekben, trilobit\u00e1kat tal\u00e1ltak emberrel megegyez\u0151 r\u00e9tegekben, emberk\u00e9z alkotta haszn\u00e1lati t\u00e1rgyakat tal\u00e1ltak a legm\u00e9lyebb r\u00e9tegekben, m\u00e9g a feketek\u0151sz\u00e9nben is, stb.”<\/em><\/p>\n Az\u00e9rt tegy\u00fck tiszt\u00e1ba a dolgokat: A F\u00f6ld\u00f6n nem huszonhat lel\u0151helyen tal\u00e1lhat\u00f3ak k\u00f6v\u00fcletek a nekik megfelel\u0151 f\u00f6ldtani r\u00e9tegekben, hanem legjobb tudom\u00e1som szerint mindenhol. Mutatni kellene p\u00e1rat ebb\u0151l a huszonhatezer helyb\u0151l ahol nem \u00edgy van, ha ez igaz, akkor a “rendellenes” k\u00f6v\u00fcletek sz\u00e1mban ezerszeresen fel\u00fclm\u00falj\u00e1k a “rendeseket”, j\u00f3 volna ebb\u0151l p\u00e1r p\u00e9ld\u00e1t is l\u00e1tni. K\u00e1r, hogy az nincs. \u00cdgy sajnos ez csak n\u00e9pmesei fordulat.<\/p>\n De h\u00e1t itt vannak ezek a k\u00f6v\u00fcletek, ahol madarakat tal\u00e1ltak \u0151sh\u00fcll\u0151k alatti r\u00e9tegekben. Sajnos semmilyen adal\u00e9kot sem kapunk, ami alapj\u00e1n err\u0151l b\u00e1rmi k\u00f6zelebbit tudhatn\u00e1nk meg, de ha csak a wikipedi\u00e1ig<\/a> elmegy\u00fcnk<\/a>, k\u00f6nnyen megtal\u00e1lhatjuk a magyar\u00e1zatot, az Archeopteryx olyan sz\u00e1z\u00f6tven milli\u00f3 \u00e9ve \u00e9lt, a Dinoszauruszok pedig hatvan\u00f6tmilli\u00f3 \u00e9ve haltak ki, nem tudom mennyiben sz\u00e1m\u00edt rendellenesnek, ha egy madarat tal\u00e1lnak egy dinoszauruszn\u00e1l r\u00e9gebbi r\u00e9tegben? Hossz\u00fa-hossz\u00fa \u00e9vmilli\u00f3kon \u00e1t \u00e9ltek az \u0151si madarak a dinoszauruszok mellett.<\/p>\n Trilobit\u00e1k emberrel megegyez\u0151 r\u00e9tegekben? Ez t\u00f6k j\u00f3 bizony\u00edt\u00e9k lenne, hiszen a h\u00e1romkar\u00e9j\u00fa \u0151sr\u00e1kok kihaltak vagy k\u00e9tsz\u00e1z\u00f6tven milli\u00f3 \u00e9ve. Sajnos enn\u00e9l k\u00f6zelebbit nem tudunk meg err\u0151l. Ha esetleg a Meister l\u00e1bnyomr\u00f3l van sz\u00f3, akkor sajnos rossz h\u00edrem van, az ugyanis nem egy szand\u00e1lba b\u00fajtatott emberi l\u00e1bnyom trilobit\u00e1kkal, hanem egy egyszer\u0171 ov\u00e1lis lyuk, amit term\u00e9szetes folyamatok hoztak l\u00e9tre, hasonl\u00f3 a k\u00f6rny\u00e9ken tal\u00e1lhat\u00f3 ov\u00e1lis lyukakhoz, amiknek nincs l\u00e1bnyom form\u00e1ja. Nem kapcsol\u00f3dik semmilyen nyomsorhoz sem, r\u00e1ad\u00e1sul nagyon sek\u00e9ly, l\u00e1that\u00f3an nem nehezedett r\u00e1 nyom\u00e1s, ami az\u00e9rt egy emberi l\u00e1bnyomn\u00e1l elv\u00e1rhat\u00f3 lenne<\/a>. Sajnos az \u00e1ll\u00edt\u00e1s, hogy trilobit\u00e1kat tal\u00e1ltak volna “emberrel megegyez\u0151” r\u00e9tegekben egyszer\u0171en nem igaz.<\/p>\n Emberk\u00e9z alkotta haszn\u00e1lati t\u00e1rgyak? Mik, hol? Sajnos a szerz\u0151 nem k\u00e9nyeztet el a r\u00e9szletekkel, valami\u00e9rt a bizony\u00edt\u00e9kait nem hajland\u00f3 megmutatni, \u00edgy az eg\u00e9sz \u00e9rvel\u00e9s egy nagy semmi marad, egyszer\u0171en k\u00e9szp\u00e9nznek veszi a kering\u0151 mendemond\u00e1kat. Ez az\u00e9rt nem t\u00fal szil\u00e1rd alap ahhoz, hogy b\u00e1rmit \u00e9p\u00edteni lehessen r\u00e1.<\/p>\n \n “2. Az evol\u00faci\u00f3 ma is megfigyelhet\u0151, az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek \u00e1talakulnak, a megv\u00e1ltoz\u00f3 \u00e9lett\u00e9r tudom\u00e1nyosan dokument\u00e1lhat\u00f3 speci\u00e1ci\u00f3t \u2013 fajkeletkez\u00e9st \u2013 okoz (amely \u00f6nmag\u00e1ban egy\u00e9rtelm\u0171 c\u00e1folat arra, hogy minden fajt Isten teremtett volna).<\/em><\/p>\n 2. Ez a darwinist\u00e1k legnagyobb csal\u00e1sa: megfogj\u00e1k az egyetlen \u00e9rv\u00e9nyes \u00e9s val\u00f3s r\u00e9sz\u00e9t az elm\u00e9letnek, \u00e9s bizony\u00edt\u00e9kk\u00e9nt lobogtatj\u00e1k. T\u00e9ny: Az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek k\u00e9pesek \u00e1talakulni. T\u00e9ny: A term\u00e9szetes kiv\u00e1laszt\u00f3d\u00e1s m\u0171k\u00f6dik. T\u00e9ny: ha egy adott faj k\u00e9t popul\u00e1ci\u00f3ja k\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e9lett\u00e9rre szepar\u00e1l\u00f3dik, id\u0151vel az elt\u00e9r\u0151 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek hat\u00e1s\u00e1ra k\u00fcl\u00f6n fajj\u00e1 v\u00e1lnak sz\u00e9t: speci\u00e1ci\u00f3. “<\/em><\/p>\n A bibi ezzel az, hogy az evol\u00faci\u00f3 maga \u00f6sszesen ennyi. Az evol\u00faci\u00f3 az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek \u00f6r\u00f6kletes tulajdons\u00e1gainak id\u0151beli v\u00e1ltoz\u00e1sa. (Ha esetleg a wikipedi\u00e1ig <\/a>eljutott volna a szerz\u0151: \u201eA biol\u00f3gi\u00e1ban evol\u00faci\u00f3<\/span> alatt folyamatos v\u00e1ltoz\u00e1sok olyan sorozat\u00e1t \u00e9rtj\u00fck, melynek sor\u00e1n bizonyos popul\u00e1ci\u00f3k \u00f6r\u00f6kl\u0151d\u0151 jellegei nemzed\u00e9kr\u0151l nemzed\u00e9kre v\u00e1ltoznak.\u201d ) Az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek v\u00e1ltoznak, az \u00f6r\u00f6k\u00edt\u0151anyagukban folyamatosan mut\u00e1ci\u00f3k t\u00f6rt\u00e9nnek. A g\u00e9njeiket ut\u00f3daikra \u00f6r\u00f6k\u00edtik, akik k\u00f6z\u00fcl nem mind marad \u00e9letben azonos es\u00e9llyel, az el\u0151ny\u00f6sebb tulajdons\u00e1gokat \u00f6r\u00f6kl\u0151k jobban szaporodnak, a h\u00e1tr\u00e1nyosabb tulajdons\u00e1g\u00faak rosszabbul. Ezt lehet sz\u00e1zf\u00e9lek\u00e9ppen ragozni, de a l\u00e9nyeg ez. K\u00e9rd\u00e9s, hogy akkor mi a baj az evol\u00faci\u00f3val, ha az evol\u00faci\u00f3elm\u00e9let minden egyes \u00e1ll\u00edt\u00e1sa t\u00e9ny?<\/p>\n \n “Darwin l\u00e9nyeg\u00e9ben a speci\u00e1ci\u00f3t figyelte meg a Galapagos-szigeteken, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 mad\u00e1rfajok \u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 h\u00fcll\u0151fajok k\u00f6z\u00f6tt \u00e1llap\u00edtott meg rokons\u00e1got \u2013 mad\u00e1r a mad\u00e1rral, h\u00fcll\u0151 a h\u00fcll\u0151vel. Hogy a h\u00fcll\u0151 a mad\u00e1rral is rokons\u00e1gban lenne, meg az \u00e1rokparti s\u00f3sk\u00e1val is, az m\u00e1r csak spekul\u00e1ci\u00f3 volt a r\u00e9sz\u00e9r\u0151l, ennek semmilyen k\u00e9zzelfoghat\u00f3 bizony\u00edt\u00e9k\u00e1t nem tal\u00e1lta meg (sem senki az\u00f3ta). Egyszer\u0171en felfedezte, hogy bizonyos fajok rokons\u00e1gban vannak egym\u00e1ssal, s ezt kiterjesztette az eg\u00e9sz \u00e9l\u0151vil\u00e1g \u00f6sszes faj\u00e1ra, r\u00e9szletes \u00e9s hihet\u0151 elm\u00e9letet dolgozott ki arr\u00f3l, hogy az egyes fajok milyen fejl\u0151d\u00e9si sorrendben s milyen fejl\u0151d\u00e9si \u00fatvonalon kereszt\u00fcl alakultak ki egym\u00e1sb\u00f3l.”<\/em><\/p>\n Gondolkodjunk el egy kicsit! Annak, hogy a h\u00fcll\u0151 a mad\u00e1rral rokons\u00e1gban van, eg\u00e9szen pontosan ugyanaz a bizony\u00edt\u00e9ka, mint hogy k\u00e9t mad\u00e1r rokons\u00e1gban van egym\u00e1ssal. Az ezt igazol\u00f3 m\u00f3dszerek, eredm\u00e9nyek, ezek ki\u00e9rt\u00e9kel\u00e9sen nem igaz\u00e1n k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik egym\u00e1st\u00f3l. Vagyis ha a szerz\u0151 elfogadja azt, hogy k\u00e9t mad\u00e1r rokons\u00e1gban \u00e1ll egym\u00e1ssal, akkor bizony el kell hogy fogadja, hogy a h\u00fcll\u0151k \u00e9s a madarak is rokons\u00e1gban \u00e1llnak egym\u00e1ssal. De nyitott vagyok b\u00e1rmire, b\u00e1rki bemutathatja, miben k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik a k\u00e9t \u00e1ll\u00edt\u00e1s bizony\u00edt\u00e1sa.<\/p>\n \n “A speci\u00e1ci\u00f3 nem c\u00e1folja m\u00e9g a liter\u00e1lis kreacionizmust sem, nemhogy t\u00e1gabb \u00e9rtelmez\u00e9seit. A Biblia nem \u201efajokr\u00f3l\u201d \u00edr (ez a modern kori tudom\u00e1ny kifejez\u00e9se), hanem fajt\u00e1kr\u00f3l, t\u00edpusokr\u00f3l.”<\/em><\/p>\n \u00c9s mik ezek a “fajt\u00e1k, t\u00edpusok”? Meddig tart az egyik fajta, honnan kezd\u0151dik a m\u00e1sik? Hogyan lehet ezeket azonos\u00edtani? Milyen bizony\u00edt\u00e9kunk van ezek l\u00e9t\u00e9re, m\u00e1rmint azon k\u00edv\u00fcl, hogy a Biblia \u00e1ltal haszn\u00e1lt sz\u00f3 t\u00f6bbf\u00e9lek\u00e9ppen is ford\u00edthat\u00f3? Sajnos ez \u00e9rvel\u00e9snek ezek a szer\u00e9ny v\u00e9lem\u00e9nyem szerint roppant fontos r\u00e9szei pont kimaradtak. Sz\u00f3val kedves szerz\u0151, akkor mik is ezek a \u201efajt\u00e1id\u201d, \u201et\u00edpusaid\u201d?<\/p>\n \n “A kreacionista biol\u00f3gusok nem tagadj\u00e1k a fenti t\u00e9nyeket, mivel azok megfigyelhet\u0151ek, m\u00e9rhet\u0151ek, mesters\u00e9gesen el\u0151id\u00e9zhet\u0151ek. Ha mesters\u00e9gesen v\u00e1ltoztatott k\u00f6rnyezetbe helyez\u00fcnk egy popul\u00e1ci\u00f3t, alkalmazkodni fognak az \u00faj viszonyokhoz. Ha z\u00f6ldre festj\u00fck az utc\u00e1kat, a v\u00e1rosi galambok sz\u00e1z \u00e9v m\u00falva z\u00f6ldek lesznek. Ez t\u00e9ny, ezt j\u00f3zan gondolkod\u00e1s\u00fa ember nem vitatja \u2013 de mivel a kreacionist\u00e1k sem az akad\u00e9mikus platformokon, sem a t\u00f6megm\u00e9di\u00e1ban nem juthatnak sz\u00f3hoz, ellenfeleik ak\u00e1rmit a sz\u00e1jukba adhatnak, s term\u00e9szetesen ezt szokt\u00e1k leggyakrabban a sz\u00e1jukba adni, mivel ez a legnagyobb ostobas\u00e1g, amellyel legk\u00f6nnyebben lej\u00e1rathat\u00f3ak a tudatos tervez\u00e9s h\u00edvei.”<\/em><\/p>\n \u00a0<\/em><\/p>\n Id\u00e9zn\u00e9k egy Kov\u00e1cs Csaba \u00e1ltal \u00edrt hozz\u00e1sz\u00f3l\u00e1sb\u00f3l, a Biblia \u00e9s tudom\u00e1ny blogb\u00f3l:<\/p>\n ” \u00c9ppen Bubu jegyezte meg, hogy tal\u00e1n sok \u00e9vezred m\u00falva m\u00e1r a fogs\u00e1gban tartott muslica p\u00e9ld\u00e1nyok \u00faj fajt alkothatnak, de ahhoz, hogy ezt megtudjuk nagyon sok\u00e1ig kellene \u00e9ln\u00fcnk ami lehetetlen a mai k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt. De az \u00e9vezredes v\u00e1rakoz\u00e1s m\u00f6g\u00e9 val\u00f3 bujk\u00e1l\u00e1s is csak egy menek\u00fcl\u00e9s, \u00e9s nem \u00e9rv, hiszen ezzel bizony\u00edthatatlann\u00e1 v\u00e1lik az, hogy mi is t\u00f6rt\u00e9nik val\u00f3j\u00e1ban.”<\/em> forr\u00e1s<\/a><\/p>\n No most akkor hogy is van ez? Az egyik cikkben kijelentj\u00fck, hogy a fajkeletkez\u00e9s megfigyelhet\u0151, m\u00e9rhet\u0151, mesters\u00e9gesen el\u0151id\u00e9zhet\u0151, \u00e9s csak gonosz ellens\u00e9geink terjesztik, hogy mi ezt nem fogadn\u00e1nk el, majd a m\u00e1sik cikk hozz\u00e1sz\u00f3l\u00e1saiban kijelentj\u00fck, hogy bizony\u00edthatatlan mi is t\u00f6rt\u00e9nik val\u00f3j\u00e1ban? Akkor most melyik? Furcs\u00e1k ezek az \u00f6nellentmond\u00e1sok, hiszen a fenti id\u00e9zetet nem \u00e9n adtam a sz\u00e1dba. Tal\u00e1n m\u00e9gis vannak olyan esetek, amikor egy-egy kreacionista elv\u00e9tve \u00fagy nyilatkozott, hogy fajkeletkez\u00e9st m\u00e9g nem figyeltek meg?<\/p>\n \n “3. Az egyes fossz\u00edli\u00e1k kor\u00e1t radiometrikus kormeghat\u00e1roz\u00e1ssal ellen\u0151rizhetj\u00fck, sz\u00e1mos olyan fossz\u00edlia \u00e9s \u00e9lettelen k\u0151zet is van, amelyek bizony\u00edtj\u00e1k, hogy Charles Lyell pontosan \u00e1llap\u00edtotta meg a r\u00e9tegek kor\u00e1t, Darwin elm\u00e9lete az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek fejl\u0151d\u00e9si sorrendj\u00e9r\u0151l \u00e9s \u00fctem\u00e9r\u0151l pedig szint\u00e9n helyes.<\/em><\/p>\n 3. Az egyes fossz\u00edli\u00e1k kor\u00e1t nem radiometrikus kormeghat\u00e1roz\u00e1ssal \u00e1llap\u00edtj\u00e1k meg! Az alapj\u00e1n \u00e1llap\u00edtj\u00e1k meg, hogy melyik r\u00e9tegben tal\u00e1lt\u00e1k meg \u0151ket. A r\u00e9tegek kor\u00e1t Charles Lyell adta meg, mindenfajta komolyabb tudom\u00e1nyos alap n\u00e9lk\u00fcl, s ezeket a sz\u00e1m\u00e9rt\u00e9keket haszn\u00e1lj\u00e1k ma is.”<\/em><\/p>\n Akkor tulajdonk\u00e9ppen mit is csin\u00e1lnak, ha kormeghat\u00e1roz\u00e1st v\u00e9geznek? Csak mert akkor nekem f\u00f6l\u00f6slegesnek t\u0171nik az erre fenntartott iszonyatos laborkapacit\u00e1s, ha k\u00e9tsz\u00e1z \u00e9ve egyetlen ilyen m\u00e9r\u00e9st sem v\u00e9geztek. Honnan vannak akkor ezek a m\u00e9r\u00e9si eredm\u00e9nyek? Ha mondjuk be\u00edrjuk egy keres\u0151programba, hogy \u201eradiometric dating\u201d, m\u00e1ris egy csom\u00f3 k\u00f6zlem\u00e9nyt ad ki, p\u00e9ld\u00e1ul itt van egy, besz\u00e9des c\u00edm\u0171, r\u00e1ad\u00e1sul b\u00e1rki sz\u00e1m\u00e1ra ingyen hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151 munka: Radiometric dating of the type-site for <\/a>Homo heidelbergensis<\/a><\/em> at Mauer, Germany<\/a> Ha a k\u00f6v\u00fcletek kor\u00e1t nem radiometrikus m\u00e9r\u00e9sekkel \u00e1llap\u00edtj\u00e1k meg, ahogy a szerz\u0151 \u00e1ll\u00edtja, akkor p\u00e9ld\u00e1ul ez a k\u00f6zlem\u00e9ny hogyan j\u00f6hetett l\u00e9tre? Vagy ez<\/a>? Vagy ez<\/a>? Vagy ez<\/a>? Folytassam?<\/p>\n \n “\u00c1mde az egyes k\u0151zett\u00edpusok t\u00f6bb r\u00e9tegben is el\u0151fordulnak, \u00edgy teh\u00e1t egy adott k\u0151zet adott r\u00e9teghez \u00e9s adott f\u00f6ldt\u00f6rt\u00e9neti korhoz tartoz\u00f3 volt\u00e1t hogyan \u00e1llap\u00edtj\u00e1k meg? Hogy milyen fossz\u00edli\u00e1kat tal\u00e1ltak benn\u00fck! K\u00f6rk\u00f6r\u00f6s \u00e9rvel\u00e9s \u2013 a kormeghat\u00e1roz\u00e1sn\u00e1l nem csak a geol\u00f3gusok \u00e9s a paleontol\u00f3gusok, de p\u00e9ld\u00e1ul az asztrofizikusok is el\u0151szeretettel haszn\u00e1lnak k\u00f6rk\u00f6r\u00f6s \u00e9rvel\u00e9seket.”<\/em><\/p>\n Tulajdonk\u00e9ppen az alapprobl\u00e9ma egy \u00f3ri\u00e1si t\u00e9ved\u00e9s: Miszerint soha senki sem v\u00e9gzett egyetlen m\u00e9r\u00e9st sem, \u00edgy az egyes k\u0151zeteket kiz\u00e1r\u00f3lag egym\u00e1shoz viszony\u00edtj\u00e1k. A dilemma megold\u00e1sa term\u00e9szetesen nyilv\u00e1nval\u00f3, az egyes begy\u0171jt\u00f6tt k\u0151zetek kor\u00e1t rendszeresen m\u00e9rik, \u00e9ppen az\u00e9rt m\u0171k\u00f6dnek ilyen laborok a vil\u00e1gban, nem csak \u00fclnek a m\u0171szerek mellett \u00e9s \u00e1lmodoznak, hanem dolgoznak. Vagyis k\u00f6rk\u00f6r\u00f6s \u00e9rvel\u00e9sr\u0151l sz\u00f3 sincs, ez kiz\u00e1r\u00f3lag a kreacionist\u00e1k fej\u00e9ben l\u00e9tezik. Az egyes k\u0151zetek kor\u00e1t rendszeresen \u00fajra m\u00e9rik, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 helyekr\u0151l vett mint\u00e1kb\u00f3l \u00e9s meglep\u0151 m\u00f3don azonos r\u00e9tegb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 k\u00f6v\u00fcletek azonos kor\u00fanak bizonyulnak. Ha b\u00e1rkit b\u0151vebben \u00e9rdekel a k\u00e9rd\u00e9s kattintson<\/a>.<\/p>\n \n “Val\u00f3ban l\u00e9tezik sz\u00e1mtalan olyan fossz\u00edlia, amelynek kora radiometrikus m\u00f3dszerrel ellen\u0151rizhet\u0151, pontos \u00e9s helyes. Azonban, ak\u00e1rcsak az 1. pont eset\u00e9ben, itt sem besz\u00e9lnek a milli\u00f3nyi olyan fossz\u00edli\u00e1r\u00f3l, amelyekre hib\u00e1s \u00e9rt\u00e9ket ad vissza az adott kormeghat\u00e1roz\u00e1si m\u00f3dszer. A radiometrikus kormeghat\u00e1roz\u00e1s egyszer\u0171en nem m\u0171d\u00f6dik. Anom\u00e1li\u00e1s \u00e9rt\u00e9keket ad vissza, amelyek k\u00f6z\u00fcl kiv\u00e1logatj\u00e1k a tud\u00f3sok a nekik tetsz\u0151 \u00e9rt\u00e9keket, s bizony\u00edt\u00e9kk\u00e9nt bemutatj\u00e1k a nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9gnek.”<\/em><\/p>\n Ha l\u00e9teznek helyesen meg\u00e1llap\u00edtott kor\u00fa k\u00f6v\u00fcletek, akkor mi\u00e9rt nem azokr\u00f3l besz\u00e9l\u00fcnk?\u00a0 Mi\u00e9rt \u00e9pp ezek kora helyes \u00e9s mi\u00e9rt \u00e9pp a t\u00f6bbiek\u00e9 hib\u00e1s? Sajnos ezekr\u0151l megint semmit sem tudunk meg. Majd el\u0151ker\u00fcl a “milli\u00f3nyi” hib\u00e1san dat\u00e1lt k\u00f6v\u00fclet. Melyek ezek, mutatn\u00e1l p\u00e9ld\u00e1kat? Honnan tudod, hogy hib\u00e1s a kormeghat\u00e1roz\u00e1s? Te egy\u00e1ltal\u00e1n honnan tudsz r\u00f3luk, mert a szakirodalomban nyomuk sincs? Sajnos t\u00e9nyek helyett megint csak v\u00e1rosi legend\u00e1kat kapunk.<\/p>\n \n “4. K\u00e9miai, szerkezeti, funkcion\u00e1lis, stb. hasonl\u00f3s\u00e1gok vannak az egyes fajok k\u00f6z\u00f6tt \u2013 ezek a rokons\u00e1gi hidak gyakran m\u00e9g t\u00f6rzsek, s\u0151t orsz\u00e1gok k\u00f6z\u00f6tt is \u00e1t\u00edvelnek: minden \u00e9l\u0151l\u00e9ny egy vagy t\u00f6bb sejtb\u0151l \u00e1ll, minden sejt feh\u00e9rj\u00e9i ugyanabb\u00f3l a 20 aminosavb\u00f3l \u00e9p\u00fclnek fel, mindegyik\u00fck DNS szerkezete hasonl\u00f3, stb. Rengeteg a hasonl\u00f3s\u00e1g, mely a rokons\u00e1got bizony\u00edtja!<\/em><\/p>\n 4. Ezek a hasonl\u00f3s\u00e1gok val\u00f3ban l\u00e9teznek, azonban ezek nem bizony\u00edtj\u00e1k a k\u00f6z\u00f6s \u0151s \u00e1ltali rokons\u00e1got, csak akk\u00e9nt \u00e9rtelmezhet\u0151ek az evol\u00faci\u00f3 h\u00edvei sz\u00e1m\u00e1ra. \u00c9ppen ilyen k\u00f6nnyen \u00e9rtelmezhet\u0151ek ugyanis a k\u00f6z\u00f6s tervez\u0151 \u00e1ltali rokons\u00e1g jelek\u00e9nt is!”<\/em><\/p>\n K\u00e9t nagy k\u00e9rd\u00e9s maradt, amire sajnos soha senki sem v\u00e1laszolt eddig: Mi bizony\u00edtan\u00e1 akkor k\u00e9t \u00e9l\u0151l\u00e9ny “k\u00f6z\u00f6s \u0151s \u00e1ltali rokons\u00e1g\u00e1t”? Mert ugye a hasonl\u00f3s\u00e1g, legyen az b\u00e1rmilyen m\u00e9rt\u00e9k\u0171 is, mint tudjuk a kreacionist\u00e1k szerint nem bizony\u00edt\u00f3 erej\u0171. Az\u00e9rt mondan\u00e9k egy p\u00e9ld\u00e1t: Felk\u00e9rlek, hogy mutasd meg a sz\u00fcleid fia vagy, nem cser\u00e9ltek el a k\u00f3rh\u00e1zban, de a hasonl\u00f3s\u00e1got nem haszn\u00e1lhatod \u00e9rvk\u00e9nt, mert az ugye nem bizony\u00edt semmit sem. Ugye b\u00e1rkire hasonl\u00edtasz b\u00e1rmennyire, az nem j\u00e1tszik. V\u00e9geztetsz egy hagyom\u00e1nyos antropol\u00f3giai vizsg\u00e1latot, annak az eredm\u00e9nye sem j\u00e1tszik, mert ugye a hasonl\u00f3s\u00e1g nem bizony\u00edt\u00e9k. V\u00e9geztetsz egy DNS vizsg\u00e1latot? K\u00fcl\u00f6n kiemelten nem sz\u00e1m\u00edt a “DNS szerkezet” hasonl\u00f3s\u00e1ga sem. Akkor mi sz\u00e1m\u00edt? Sajnos erre nincs v\u00e1lasz, ez az \u00e9rv egyszer\u0171en annyit jelent, hogy a kreacionist\u00e1k nem fogadj\u00e1k el, hogy b\u00e1rmilyen m\u00f3don kimutathat\u00f3 lenne, hogy egyik \u00e9l\u0151l\u00e9ny a m\u00e1sikb\u00f3l sz\u00e1rmazik, ak\u00e1r anya-fia kapcsolatban sem. De akkor a eg\u00e9sznek mi \u00e9rtelme? P\u00e9ld\u00e1ul kettes pontban maga a szerz\u0151 is elismerte, hogy bizony vannak megfigyelt fajkeletkez\u00e9si esem\u00e9nyek, s\u0151t, bizony\u00edthat\u00f3 egyes ma \u00e9l\u0151 fajok rokons\u00e1ga. Ezeket hogyan igazolt\u00e1k? Mert ugye hasonl\u00f3s\u00e1ggal nem. Akkor hogyan bizony\u00edtott\u00e1k k\u00e9t faj rokons\u00e1g\u00e1t? Kell lennie valamilyen m\u00f3dszernek, mert a szerz\u0151 maga is elismeri, hogy egyes fajok bizony\u00edthat\u00f3an rokonai egym\u00e1snak, de sajnos nem \u00edrja le a bizony\u00edt\u00e1st. K\u00e1r, hogy pont a l\u00e9nyeg maradt ki.<\/p>\n A m\u00e1sodik nagy k\u00e9rd\u00e9s pedig, hogy milyet nem lehet tervezni? \u00c1lland\u00f3an el\u0151ker\u00fcl \u00e9rvk\u00e9nt, hogy egyform\u00e1t tervezni is lehet. De milyet nem lehet tervezni? Vizsg\u00e1ljunk meg b\u00e1rmilyen k\u00e9t \u00e9l\u0151l\u00e9nyt, amelyek \u00e1ltalad is elismert m\u00f3don evol\u00faci\u00f3s folyamatokkal sz\u00e1rmaznak egy k\u00f6z\u00f6s \u0151sb\u0151l! Mondjuk a madarakat, ha \u00e9ppen ezeket eml\u00edtetted. Mad\u00e1rfajokat nem lehetett volna hasonl\u00f3ra tervezni? De. Akkor ez az \u00e9rv innent\u0151l teljesen s\u00falytalan, egyszer\u0171en az\u00e9rt, mert \u00e1ltalad is elfogadottan evol\u00faci\u00f3s folyamatokkal l\u00e9trej\u00f6tt \u00e9l\u0151l\u00e9nyekre is t\u00f6k\u00e9letesen igaz.<\/p>\n \n “P\u00e9lda: a rovarok egy r\u00e9sze tud rep\u00fclni, ahogy a madarak nagyr\u00e9sze is. Nemcsak a rep\u00fcl\u00e9s k\u00e9pess\u00e9ge k\u00f6z\u00f6s benn\u00fck, de a megval\u00f3s\u00edt\u00e1s m\u00f3dja is: a sz\u00e1rnyukat vertik\u00e1lisan rezegtetik, min\u00e9l kisebb test\u0171ek, ann\u00e1l gyorsabban. … Sok m\u00f3dszer van teh\u00e1t a rep\u00fcl\u00e9sre, a term\u00e9szet azonban mindk\u00e9t esetben pontosan ugyanazt haszn\u00e1lja. Bizony\u00edtja-e ez a k\u00f6z\u00f6s \u0151st?<\/em><\/p>\n L\u00e1ssuk, l\u00e9tezett-e a darwinizmus szerint olyan \u201eprimit\u00edv\u201d \u00e9l\u0151l\u00e9ny a F\u00f6ld\u00f6n, amely tudott rep\u00fclni, s mind az \u00edzeltl\u00e1b\u00fa rovarok, mind a gerinces-melegv\u00e9r\u0171 madarak \u0151se lehetett? Term\u00e9szetesen ilyen l\u00e9ny l\u00e9tez\u00e9s\u00e9t m\u00e9g csak nem is felt\u00e9telezt\u00e9k soha. Akkor mit bizony\u00edt ink\u00e1bb ez a k\u00f6z\u00f6s tulajdons\u00e1g: k\u00f6z\u00f6s \u0151st vagy k\u00f6z\u00f6s tervez\u0151t?”<\/em><\/p>\n Felt\u00e9telezz\u00fck, hogy a madaraknak \u00e9s a rep\u00fcl\u0151 rovaroknak k\u00f6z\u00f6s \u0151se volt? Igen, valamikor a kambriumban. Felt\u00e9telezz\u00fck, hogy ez a j\u00f3sz\u00e1g rep\u00fclt? Nem, mert a tengerben \u00e9lt, ott el\u00e9g neh\u00e9z rep\u00fclni. \u0150bel\u0151le csak a gerinces vonalon haladva r\u00f6pk\u00e9ptelen halak, majd r\u00f6pk\u00e9ptelen k\u00e9t\u00e9lt\u0171ek, r\u00f6pk\u00e9ptelen h\u00fcll\u0151k alakultak ki \u00e9s csak ut\u00e1na a rep\u00fclni k\u00e9pes madarak. Ilyen l\u00e9ny l\u00e9tez\u00e9s\u00e9t soha senki sem felt\u00e9telezte, \u00e9s a rep\u00fcl\u00e9s egym\u00e1st\u00f3l teljesen f\u00fcggetlen\u00fcl alakult ki ebben a k\u00e9t \u00e9l\u0151l\u00e9nycsoportban. Ebb\u0151l a szerz\u0151 szellemesen levezeti, hogy h\u00e1t egy hasonl\u00f3 tulajdons\u00e1g alapj\u00e1n nem k\u00f6vetkeztethet\u00fcnk lesz\u00e1rmaz\u00e1si kapcsolatra. Val\u00f3 igaz. Mint ahogy a kacsacs\u0151r\u0171 eml\u0151st sem tartjuk a kacsa k\u00f6zeli rokon\u00e1nak, az orrszarv\u00fa bogarat sem az orrszarv\u00fa\u00e9nak, vagy a l\u00f3darazsat a l\u00f3\u00e9nak. Ugyanis ilyen k\u00f6vetkeztet\u00e9seket csak nagyon nagysz\u00e1m\u00fa tulajdons\u00e1g vizsg\u00e1lat\u00e1b\u00f3l szoktak levonni, v\u00e9letlen\u00fcl sem egyetlen \u00f6nk\u00e9nyesen kiragadott t\u00e1voli hasonl\u00f3s\u00e1g alapj\u00e1n, mint p\u00e9ld\u00e1ul hogy mindkett\u0151nek sz\u00e1rnya van, b\u00e1r igaz, hogy egym\u00e1st\u00f3l teljesen k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szerkezet\u0171 \u00e9s m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u0171. Vagyis a szerz\u0151 itt nagyon szellemesen bizony\u00edtja, hogy egy m\u00f3dszer, amit soha egyetlen biol\u00f3gus sem haszn\u00e1lt, az bizony t\u00e9nyleg nem t\u00fal c\u00e9lravezet\u0151. A k\u00e9rd\u00e9s, hogy mi\u00e9rt akarja \u00fagy be\u00e1ll\u00edtani, mintha a biol\u00f3gusok ilyen hajmereszt\u0151 h\u00fclyes\u00e9gekre alapozn\u00e1k az evol\u00faci\u00f3t?<\/p>\n \n “5. J\u00f3p\u00e1r \u00e9l\u0151l\u00e9nyben tal\u00e1lhat\u00f3ak cs\u00f6kev\u00e9nyes szervek vagy kezdem\u00e9ny-szervek.<\/em><\/p>\n 5. Nem l\u00e9teznek cs\u00f6kev\u00e9nyes szervek A \u201efarokcsont\u201d nem cs\u00f6kev\u00e9nyes szerv, a neve f\u00e9lrevezet\u00e9s, a csal\u00e1s r\u00e9sze: a gerinces \u00e1llatok farka a gerincoszlop meghosszabb\u00edt\u00e1sa. A \u201efarokcsont\u201d nem r\u00e9sze a gerincoszlopnak, funkci\u00f3ja is elt\u00e9r\u0151 (igen, van neki): nem a v\u00e1zizomzat k\u00f6zvetett tart\u00e1s\u00e1ban j\u00e1tszik szerepet, hanem a b\u00e9lcsatorn\u00e1t mozgat\u00f3 izomsz\u00f6vet tapad hozz\u00e1. \u201eEvol\u00faci\u00f3san\u201d teh\u00e1t semmi k\u00f6ze nincs a farokhoz, r\u00e1ad\u00e1sul semmi sem magyar\u00e1zza, hogy a f\u00e1r\u00f3l lej\u00f6v\u0151 s lassan felegyenesed\u0151, emberr\u00e9 v\u00e1l\u00f3 majomfajt\u00e1nak mi\u00e9rt ne lett volna sz\u00fcks\u00e9ge a fark\u00e1ra tov\u00e1bbra is. Ez propaganda-eszk\u00f6z, semmi m\u00e1s, a biol\u00f3gusoknak k\u00e9ne tudniuk a legjobban. A f\u00e9regny\u00falv\u00e1ny sem cs\u00f6kev\u00e9nyes szerv, nagyon fontos r\u00e9sze az immunrendszernek, ak\u00e1rcsak az orr- vagy a torokmandula. Ezek n\u00e9lk\u00fcl is m\u0171k\u00f6d\u0151k\u00e9pes marad az immunrendszer, akkor ezek is cs\u00f6kev\u00e9nyes szervek? F\u00e9l szemmel is l\u00e1t az ember, akkor a k\u00e9t szem cs\u00f6kev\u00e9nyes? Nem l\u00e9teznek funkci\u00f3 n\u00e9lk\u00fcli, elcs\u00f6kev\u00e9nyesedett szervek \u2013 s ha l\u00e9tezn\u00e9nek, az sem bizony\u00edtan\u00e1 az evol\u00faci\u00f3t, hanem c\u00e1foln\u00e1 (m\u00e9g annak t\u00e9nyszer\u0171, igaz r\u00e9sz\u00e9t is), hiszen 30-40 gener\u00e1ci\u00f3 alatt ezeknek el kellene t\u0171nnie.”<\/em><\/p>\n Nincsenek cs\u00f6kev\u00e9nyes szervek? Az emberi farkcsont<\/a>nak<\/a> semmi k\u00f6ze a farokhoz? A szil\u00e1scet fogai<\/a>? A k\u00edgy\u00f3 l\u00e1ba<\/a>? Fogzom\u00e1nc g\u00e9nek fogatlan \u00e1llatokban<\/a>? Vagy a f\u00f6ldikutya szemlencs\u00e9je<\/a>? Az, hogy mi\u00e9rt kellene egy cs\u00f6kev\u00e9nyes szervnek harminc nemzed\u00e9k alatt elt\u0171nni, t\u00f6k\u00e9letesen \u00e9rthetetlen, szerencs\u00e9re nem is terheli az olvas\u00f3t holmi adatokkal, \u00e9rvekkel, k\u00f6vetkeztet\u00e9sekkel.<\/p>\n \n “6. Az embrion\u00e1lis fejl\u0151d\u00e9s st\u00e1ci\u00f3i az evol\u00faci\u00f3s fejl\u0151d\u00e9ssel \u00f6sszhangban vannak.<\/em><\/p>\n 6. Ezt a hazugs\u00e1got Ernst Haeckel professzor tal\u00e1lta ki 1869-ben. Charlie Darwin lelkes k\u00f6vet\u0151i ugyanis egy \u00e9vtized alatt sem tudtak semmilyen bizony\u00edt\u00e9kot tal\u00e1lni az elm\u00e9let helyess\u00e9g\u00e9re, s kezdtek k\u00e9ts\u00e9gbe esni. (2009-ben \u00e1tl\u00e9pt\u00fck a kerek 150 \u00e9vet, \u00e9s m\u00e9g mindig sehol semmi.) Haeckel teh\u00e1t \u00fagy d\u00f6nt\u00f6tt, hogy \u201ekre\u00e1l\u201d egyet. Mindenki eml\u00e9kszik a biol\u00f3gia-tank\u00f6nyvb\u0151l arra az \u00e1br\u00e1ra, amely az egyes \u00e1llatok \u00e9s az ember magzati fejl\u0151d\u00e9si st\u00e1diumait mutatja be. Ez a rajz minden tank\u00f6nyvben azonos, mivel Haeckel saj\u00e1t keze munk\u00e1j\u00e1t haszn\u00e1lj\u00e1k mindenhol \u2013 ez ugyanis az egyetlen \u201ebizony\u00edt\u00e9k\u201d az embrion\u00e1lis fejl\u0151d\u00e9s \u00e1ltali evol\u00faci\u00f3s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gre. A rajz hamis\u00edtv\u00e1ny, s Haeckel el\u00e9g hamar lebukott vele: a Baseli Egyetem vezet\u00e9se felfedezte a csal\u00e1st 1874-ben, s kir\u00fagt\u00e1k Haeckelt. Rajza azonban a mai napig benne van a tank\u00f6nyvekben (s mellesleg az abortusz-kamp\u00e1ny egyik ideol\u00f3giai sarokk\u00f6ve).”<\/em><\/p>\n Az alapfelvet\u00e9s \u00e9rdekes, miszerint hazugs\u00e1g lenne, hogy az embrion\u00e1lis fejl\u0151d\u00e9s \u00f6sszhangban van az evol\u00faci\u00f3val. Esetleg megmutatn\u00e1d azokat a pontokat, ahol az embrion\u00e1lis fejl\u0151d\u00e9s ellentmond az evol\u00faci\u00f3nak? Val\u00f3j\u00e1ban a Haeckel nev\u0171 b\u00e1csinak volt egy elm\u00e9lete, a rekapitul\u00e1ci\u00f3, amihez igaz\u00edtotta a rajzait. Ez nyilv\u00e1n nem sz\u00e9p dolog, de mint ahogy maga a szerz\u0151 is le\u00edrja, ezzel el\u00e9g hamar lebukott, mint ahogy \u00e1ltal\u00e1ban ez szok\u00e1s a tudom\u00e1nyban. Az eredeti rekapitul\u00e1ci\u00f3s elm\u00e9let annyi volt, hogy a gerincesek magzati \u00e9let\u00fck sor\u00e1n v\u00e9gigmennek az evol\u00faci\u00f3 \u00e1llom\u00e1sain, azaz a nagyon fiatal emberi magzat kifejlett halra hasonl\u00edt, a kicsit id\u0151sebb kifejlett h\u00fcll\u0151re, stb. Ez nyilv\u00e1n nem igaz, viszont az\u00e9rt ett\u0151l az embrion\u00e1lis fejl\u0151d\u00e9s<\/a> sem magyar\u00e1zhat\u00f3 evol\u00faci\u00f3<\/a> n\u00e9lk\u00fcl. A bejegyz\u00e9s t\u00f6bbi r\u00e9sze viszont el\u00e9gg\u00e9 l\u00e9gb\u0151lkapott. Kezdj\u00fck ott, hogy Darwin elm\u00e9let\u00e9re el\u00e9g hamar tal\u00e1ltak bizony\u00edt\u00e9kokat is, p\u00e9ld\u00e1ul az Archeopteryx els\u0151 k\u00f6v\u00fclete m\u00e1r k\u00e9t \u00e9vvel a Fajok eredete megjelen\u00e9se ut\u00e1n el\u0151ker\u00fclt. A m\u00e1sik furcsas\u00e1g ebben az eg\u00e9szben, hogy vajon mi\u00e9rt tan\u00edtan\u00e1nak a mai napig t\u00e9nyk\u00e9nt egy j\u00f3 sz\u00e1zharminc \u00e9ves hamis\u00edtv\u00e1nyt? Valaki tud mutatni olyan biol\u00f3gust, aki Haeckel rajzait az evol\u00faci\u00f3 bizony\u00edt\u00e9kak\u00e9nt mutatta be? Am\u00fagy nem tudom, milyen k\u00f6nyveket haszn\u00e1lnak az orsz\u00e1gban, majd megmondj\u00e1k a hozz\u00e1sz\u00f3l\u00f3k, de \u00e9n a kedvetek\u00e9rt el\u0151kerestem a r\u00e9gi biol\u00f3gia k\u00f6nyvemet, az Ir\u00e1ny az egyetem Biol\u00f3gia I-II c\u00edm\u0171, 1995 \u2013\u00f6s kiad\u00e1s\u00e1t, bizony nyom\u00e1t sem tal\u00e1ltam benne Haeckel \u00e1br\u00e1inak az evol\u00faci\u00f3r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 fejezetben. Tulajdonk\u00e9ppen ki tartja ezt az evol\u00faci\u00f3 bizony\u00edt\u00e9k\u00e1nak? Mert legink\u00e1bb csak a kreacionist\u00e1kn\u00e1l lehet err\u0151l olvasni. Teh\u00e1t az \u00e1ll\u00edt\u00e1s, hogy “ez a rajz minden tank\u00f6nyvben azonos” egyszer\u0171en csak val\u00f3tlan. (Update: A hozz\u00e1sz\u00f3l\u00e1sok k\u00f6z\u00f6tt m\u00e1r el\u0151 is ker\u00fclt olyan tank\u00f6nyv, ami a k\u00e9rd\u00e9ses \u00e1br\u00e1kat az evol\u00faci\u00f3 bizony\u00edt\u00e9kak\u00e9nt kezeli, \u00fagyhogy vannak ilyen k\u00f6nyvek is.)<\/p>\n \n “7. Az \u00e9letnek az \u0151stengerekben, a \u201eprebiotikus \u0151slevesben\u201d val\u00f3 megjelen\u00e9s\u00e9t k\u00e9miai k\u00eds\u00e9rlettel szimul\u00e1lta t\u00f6bb tud\u00f3s is (pl. a k\u00f6zismert humanista Carl Sagan), a k\u00eds\u00e9rlet l\u00e9nyeg\u00e9ben sikeres volt. Amm\u00f3ni\u00e1b\u00f3l, koncentr\u00e1lt elektromos energia felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1val, siker\u00fclt feh\u00e9rjeszint\u00e9zist megind\u00edtani.”<\/em><\/p>\n T\u00f6bb hasonl\u00f3 k\u00eds\u00e9rletet v\u00e9geztek, a legismertebb a Miller-Urey k\u00eds\u00e9rlet, k\u00f6z\u00f6s c\u00e9llal: Azt vizsg\u00e1lt\u00e1k, hogy szervetlen anyagokb\u00f3l, \u00e9l\u0151l\u00e9nyek jelenl\u00e9te n\u00e9lk\u00fcl l\u00e9trej\u00f6hetnek -e bonyolult szerves vegy\u00fcletek? Azonban legjobb tudom\u00e1som szerint egyik ilyen k\u00eds\u00e9rletben sem j\u00f6ttek l\u00e9tre feh\u00e9rj\u00e9k, legf\u00f6ljebb aminosavak. A t\u00e9ved\u00e9s egyszer\u0171en ott lehet, hogy keveredik az aminosav \u00e9s a feh\u00e9rje fogalma. Megint a wikipedi\u00e1hoz ny\u00faln\u00e9k vissza: ” Az aminosavak<\/a> (m\u00e1s n\u00e9ven amino-karbonsavak) olyan szerves vegy\u00fcletek, amelyek molekul\u00e1j\u00e1ban aminocsoport (-NH2) \u00e9s karboxilcsoport (-COOH) egyar\u00e1nt el\u0151fordul.” “A feh\u00e9rj\u00e9k<\/a> aminosavak line\u00e1ris polimereib\u0151l fel\u00e9p\u00fcl\u0151 szerves makromolekul\u00e1k.”<\/p>\n \n “7. Ez egy \u00fajabb propaganda-hazugs\u00e1g. Probl\u00e9m\u00e1k a k\u00eds\u00e9rlettel:<\/em><\/p>\n a) A k\u00eds\u00e9rlet csak akkor sikeres, ha a rendszerben nincs jelen a bomlaszt\u00f3 hat\u00e1s\u00fa UV-sug\u00e1rz\u00e1s, s nincs jelen oxig\u00e9n sem, mivel a szerves anyagok k\u00f6nnyen oxid\u00e1l\u00f3dnak. Emiatt tal\u00e1lt\u00e1k ki, hogy az \u00e9let az \u00f3ce\u00e1nok m\u00e9ly\u00e9n indult, hiszen ha nincs oxig\u00e9n, nincs \u00f3zonr\u00e9teg sem, a v\u00edz viszont el\u00e9g j\u00f3l sz\u0171ri az UV-sug\u00e1rz\u00e1st.”<\/em><\/p>\n Nem emiatt tal\u00e1lt\u00e1k ki, hogy az \u00e9let a v\u00edzb\u0151l indult, hanem p\u00e9ld\u00e1ul onnan jutottak erre a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre, hogy az \u00f6sszes \u00e9l\u0151l\u00e9nyben vizes oldatban zajlanak a biok\u00e9miai reakci\u00f3k, hogy az els\u0151 \u00e9l\u0151l\u00e9nyek tengeri j\u00f3sz\u00e1gok voltak, csak k\u00e9s\u0151bb h\u00f3d\u00edtott\u00e1k meg a sz\u00e1razf\u00f6ldet, stb. Ne keverj\u00fcnk mindent mindennel! Ezen k\u00edv\u00fcl t\u00f6k j\u00f3 lenne, ha egy k\u00eds\u00e9rlet kritik\u00e1ja el\u0151tt legal\u00e1bb v\u00e1zlatosan ismertet\u00e9sre ker\u00fclne maga a k\u00eds\u00e9rlet is, csak hogy legal\u00e1bb tudjuk mir\u0151l is van sz\u00f3. Itt ez term\u00e9szetesen lemarad, mint a borraval\u00f3. Ez az\u00e9rt is k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen f\u00e1j\u00f3 pont, mert ha ut\u00e1na n\u00e9zett volna annak, milyen k\u00eds\u00e9rletr\u0151l is \u00edr, elker\u00fclhetett volna egy igazi nagy pofont. Ugyanis a k\u00eds\u00e9rletet, amiben szervetlen anyagokat elektromos kis\u00fcl\u00e9sekkel kezeltek, Stanley Miller \u00e9s Harold Urey v\u00e9gezte. Carl Sagan az \u0151 kutat\u00e1suk alapj\u00e1n v\u00e9gzett k\u00eds\u00e9rleteket, ahol \u00e9ppen nem elektromos kis\u00fcl\u00e9sekkel k\u00f6z\u00f6ltek energi\u00e1t a rendszerrel, hanem p\u00e9ld\u00e1ul hirtelen meleg\u00edt\u00e9ssel, vagy \u00e9ppen iboly\u00e1nt\u00fali (Gyk: UV) sug\u00e1rz\u00e1ssal. Igen, Carl Sagan pontosan azt a k\u00eds\u00e9rletet v\u00e9gezte el, ami a szerz\u0151 ellen\u00e9rv\u00e9t csukl\u00f3b\u00f3l c\u00e1folja: 1971 \u2013ben g\u00e1zkever\u00e9keket iboly\u00e1nt\u00fali sug\u00e1rz\u00e1ssal megvil\u00e1g\u00edtva szerves vegy\u00fcleteket hozott l\u00e9tre. <1> Vagyis az az ellen\u00e9rv, hogy a k\u00eds\u00e9rlet csak akkor lehet sikeres, ha nincs jelen iboly\u00e1nt\u00fali sug\u00e1rz\u00e1s, egyszer\u0171en nem igaz, maga az emlegetett Carl Sagan v\u00e9gzett egy k\u00eds\u00e9rletet, ahol egy, a Miller-Urey k\u00eds\u00e9rlethez hasonl\u00f3 rendszerben, ahol energiaforr\u00e1sk\u00e9nt kiz\u00e1r\u00f3lag iboly\u00e1nt\u00fali sug\u00e1rz\u00e1s volt jelen, ennek ellen\u00e9re szervetlen anyagokb\u00f3l bonyolult szerves anyagok k\u00e9pz\u0151dtek. Ez azt hiszem az \u00f6ng\u00f3l tipikus esete.<\/p>\n A m\u00e1sik apr\u00f3cska probl\u00e9ma ezzel az \u201eellen\u00e9rvvel\u201d, hogy az \u0151si F\u00f6ld l\u00e9gk\u00f6re \u00e9ppen hogy nem tartalmazott oxig\u00e9nt, ha megint csak a wikipedia<\/a> megfelel\u0151 sz\u00f3cikk\u00e9t keress\u00fck meg, m\u00e1ris megtudhatjuk, hogy a F\u00f6ld l\u00e9gk\u00f6re csak olyan 1,7 milli\u00e1rd \u00e9ve tartalmaz szabad oxig\u00e9nt. De ha egy kicsit haszn\u00e1ljuk az esz\u00fcnket, magunk is r\u00e1j\u00f6het\u00fcnk erre, ugyanis az oxig\u00e9nt fotoszintetiz\u00e1l\u00f3 \u00e9l\u0151l\u00e9nyek juttatj\u00e1k a l\u00e9gk\u00f6rbe, e folyamatos ut\u00e1np\u00f3tl\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl a rendk\u00edv\u00fcl reakci\u00f3k\u00e9pes g\u00e1z hamar elfogyna, mivel mindenf\u00e9le vegy\u00fcleteket alkotna. Teh\u00e1t ez az \u201eellen\u00e9rv\u201d t\u00f6k\u00e9letesen s\u00falytalan, egyszer\u0171en abb\u00f3l a t\u00e9vhitb\u0151l t\u00e1pl\u00e1lkozik, hogy a F\u00f6ld l\u00e9gk\u00f6re mindig olyan volt mint ma.<\/p>\n \n “A probl\u00e9ma csak az, hogy a v\u00edz vezeti az \u00e1ramot, ez\u00e9rt a v\u00edz alatt nincs term\u00e9szetes elektrosztatikuss\u00e1g \u2013 mi ind\u00edtotta be akkor a folyamatot?”<\/em><\/p>\n A v\u00edzben nincs term\u00e9szetes “elektrosztatikuss\u00e1g”? A Miller-Urey<\/a> k\u00eds\u00e9rlethez az minek? (Mert ugye Carl Sagan k\u00eds\u00e9rlet\u00e9hez f\u00f6l\u00f6sleges, az nyilv\u00e1nval\u00f3.) A k\u00eds\u00e9rletben haszn\u00e1lt elektromos kis\u00fcl\u00e9sek ugyanis a vill\u00e1mokat akarn\u00e1k modellezni, amik bizony nem meglep\u0151 m\u00f3don v\u00edzbe is belecsapnak, vagyis alkalmasak arra, hogy egy teljesen term\u00e9szetes rendszerben, mondjuk egy tenger\u00f6b\u00f6lben szerves vegy\u00fcletek szint\u00e9zis\u00e9hez energi\u00e1t szolg\u00e1ltassanak.<\/p>\n \n “Vulkanikus h\u0151?”<\/em><\/p>\n Kedves szerz\u0151! Ha ut\u00e1naolvast\u00e1l volna annak, amir\u0151l \u00edrsz, megtal\u00e1lhattad volna Carl Sagan 1970 \u2013ben \u00edr\u00f3dott k\u00f6zlem\u00e9ny\u00e9t, <2> amiben nem tal\u00e1lod ki mit vizsg\u00e1ltak! Azt n\u00e9zt\u00e9k meg, hogy gyors meleg\u00edt\u00e9s hat\u00e1s\u00e1ra szervetlen anyagokb\u00f3l k\u00e9pz\u0151dhetnek \u2013e aminosavak? A v\u00e1lasz igen, ez is lehets\u00e9ges, vagyis aminosavak l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9nek energiaig\u00e9ny\u00e9t p\u00e9ld\u00e1ul h\u0151energia is k\u00e9pes fedezni. Csod\u00e1latos \u00f6ng\u00f3l!<\/p>\n \n “Akkor m\u00e1r a k\u00eds\u00e9rlet nem hiteles reprodukci\u00f3ja az \u00e9let kezdet\u00e9nek \u2013 s mellesleg oka van annak, hogy mindig elektromoss\u00e1got haszn\u00e1lnak az ilyen k\u00eds\u00e9rletekn\u00e9l, soha nem h\u0151t\u2026”<\/em><\/p>\n Itt mutattam h\u00e1rom k\u00eds\u00e9rletet, ahol h\u0151t, iboly\u00e1nt\u00fali sug\u00e1rz\u00e1st, \u00e9s elektromos kis\u00fcl\u00e9seket haszn\u00e1ltak ehhez a folyamathoz. Ennek f\u00e9ny\u00e9ben ez a kijelent\u00e9s egyszer\u0171en csak nevets\u00e9ges.<\/p>\n \n “b) A v\u00e9gterm\u00e9k 2%-a volt aminosav. 2% benzol \u00e9s 96% k\u00e1tr\u00e1ny keletkezett m\u00e9g. A probl\u00e9ma teh\u00e1t: a produktum 98%-a m\u00e9rgez\u0151 volt az \u00e9letre, mivel az aminosavak sokkal gyorsabban k\u00f6t\u0151dnek hozz\u00e1juk, mint egym\u00e1shoz. A k\u00eds\u00e9rlet teh\u00e1t l\u00e9nyeg\u00e9ben kudarc volt.”<\/em><\/p>\n Megint ott tartunk, hogy ha legal\u00e1bb v\u00e1zlatosan visszakereshet\u0151 lenne ez a k\u00eds\u00e9rlet, amir\u0151l itt mes\u00e9ket hallunk, akkor ak\u00e1r ellen\u0151rizhet\u0151 is lenne, hogy milyen v\u00e9gterm\u00e9kek is keletkeztek mivel a “k\u00e1tr\u00e1ny” nem igaz\u00e1n k\u00e9miai fogalom. Ha esetleg b\u00e1rmilyen hivatkoz\u00e1st is kapn\u00e1nk, aminek nyom\u00e1n el\u0151kereshetn\u00e9nk, melyik k\u00eds\u00e9rletr\u0151l is van sz\u00f3, m\u00e1ris k\u00f6nnyen tiszt\u00e1z\u00f3dhatna a k\u00e9rd\u00e9s.<\/p>\n Ezen k\u00edv\u00fcl egy p\u00e1r alapvet\u0151 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyt nem vesz figyelembe, p\u00e9ld\u00e1ul a be<\/a>nzol<\/a> \u00e9s a k\u00e1tr\u00e1ny nem old\u00f3dik v\u00edzben, m\u00edg az aminosavak igen. Ezek ut\u00e1n ha egy reakci\u00f3ban k\u00e1tr\u00e1ny benzol \u00e9s aminosavak keletkeznek vizes oldatban, egyszer\u0171en az oldat sz\u00e9tv\u00e1lik egy vizes \u00e9s egy szerves f\u00e1zisra, a vizes f\u00e1zisban marad\u00f3 aminosavak magukt\u00f3l elk\u00fcl\u00f6n\u00fclnek a szerves f\u00e1zist\u00f3l. Ha ez esetleg egy \u00f3ce\u00e1nban t\u00f6rt\u00e9nik, amelynek \u00e1tlagos m\u00e9lys\u00e9ge n\u00e9gyezer m\u00e9ter, akkor bizony a szerves f\u00e1zist\u00f3l el\u00e9g messze ker\u00fclnek az aminosavak.<\/p>\n A m\u00e1sik probl\u00e9ma, hogy nem minden \u00e9l\u0151l\u00e9ny sz\u00e1m\u00e1ra m\u00e9rgez\u0151ek a sz\u00e9nhidrog\u00e9nek, ok\u00e9, hogy mi nem ihatunk \u00e1sv\u00e1nyolajat, ett\u0151l az\u00e9rt m\u00e9g vannak bakt\u00e9riumok, amik v\u00edgan lebontj\u00e1k a nyersolajat<\/a> is, teh\u00e1t azt, hogy mi volt az els\u0151 \u00e9l\u0151l\u00e9nyekre n\u00e9zve m\u00e9rgez\u0151 \u00e9s mi nem, nem \u00e1llap\u00edthat\u00f3 meg abb\u00f3l, hogy egy ember sz\u00e1m\u00e1ra mi m\u00e9rgez\u0151 \u00e9s mi nem.<\/p>\n \n “c) A h\u00faszf\u00e9le aminosavb\u00f3l mind\u00f6sszesen n\u00e9h\u00e1nyat, az egyszer\u0171bbeket siker\u00fclt el\u0151\u00e1ll\u00edtani.”<\/em><\/p>\n Alapvet\u0151 t\u00e9ved\u00e9s<\/a>.<\/p>\n ” A molekul\u00e1k fele \u201ebalkezes\u201d, m\u00e1sik fele \u201ejobbkezes\u201d volt, a term\u00e9szetben ez nem \u00edgy m\u0171k\u00f6dik, az aminosavak \u00e9s ribonukleinsavak egynem\u0171 bal- \u00e9s jobbkezess\u00e9g\u00fck r\u00e9v\u00e9n tudnak egym\u00e1shoz kapcsol\u00f3dni.”<\/em><\/p>\n \u00c9s ez mennyiben zavarja a kialakul\u00f3 \u00e9letet? Felhaszn\u00e1lja az L-aminosavakat, a D-aminosavakat pedig nem. Mint ahogy (majdnem)mindannyian tudjuk a jelenleg a F\u00f6ld\u00f6n tal\u00e1lhat\u00f3 biomassza nagy r\u00e9sze nem szervetlen folyamatok eredm\u00e9nye, hanem a napenergi\u00e1t vagy \u00e9ppen k\u00e9miai energi\u00e1t hasznos\u00edtani k\u00e9pes \u00e9l\u0151l\u00e9nyek termelt\u00e9k \u0151ket. Nyilv\u00e1nval\u00f3an, ha az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek csak L-aminosavakb\u00f3l \u00e9p\u00fclnek fel, csak ilyen molekul\u00e1kat fognak nagy mennyis\u00e9gben termelni. Ez\u00e9rt tapasztalhatjuk az L-aminosavak t\u00fals\u00faly\u00e1t az \u00e9l\u0151l\u00e9nyekben. Nem vil\u00e1gos, hogy a D-aminosavak jelenl\u00e9te mi\u00e9rt lenne akad\u00e1lya az \u00e9let keletkez\u00e9s\u00e9nek?<\/p>\n \n Azt nem tudom, hogyan kell \u00e9rtei, hogy \u201eegynem\u0171 bal- \u00e9s jobbkezess\u00e9g\u00fck r\u00e9v\u00e9n tudnak egym\u00e1shoz kapcsol\u00f3dni\u201d, <\/em>ha arra gondol, hogy L aminosavak csak L aminosavakkal \u00e9s D aminosavak csak D aminosavakkal kapcsol\u00f3dhatnak, akkor megint csak rossz h\u00edrem van, a term\u00e9szetben is ismertek olyan peptidek, amik D aminosavakat tartalmaznak, p\u00e9ld\u00e1ul itt egy k\u00f6zlem\u00e9ny <3>, ami a besz\u00e9des \u201ePolypeptide chains containing D-gamma-hydroxyvaline.\u201d azaz D-gamma-hidroxivalin tartalm\u00fa polipeptidek c\u00edmet viseli. K\u00fapcsig\u00e1k m\u00e9rg\u00e9nek akt\u00edv peptidjeit vizsg\u00e1lva figyeltek fel arra, hogy ezek D-valint \u00e9s D-gamma-hidroxivalint is tartalmaznak a szok\u00e1sos L kiralit\u00e1s\u00fa aminosavak mellett. Sz\u00f3val ha az \u00e9rv az lenne, hogy L aminosav csak m\u00e1sik L aminosavval alkothat peptidk\u00f6t\u00e9st, ez nem igaz, a term\u00e9szetben is ismertek L \u00e9s D aminosavakat is tartalmaz\u00f3 p<\/span>olimerek<\/span>.<\/span><\/p>\n \u00a0<\/span><\/p>\n “d) M\u00e9g ha sikeres is lett volna a k\u00eds\u00e9rlet, n\u00e9h\u00e1ny aminosav nem jelenti azt, hogy \u201e\u00e9letet\u201d csin\u00e1ltunk. “<\/em><\/p>\n Ezt nem is \u00e1ll\u00edtotta sem Carl Sagan, Sem Stanley Miller. \u0150k csak annyit \u00e1ll\u00edtottak, hogy egyszer\u0171 szervetlen anyagokb\u00f3l bonyolult szerves vegy\u00fcletek j\u00f6ttek l\u00e9tre \u00e9l\u0151l\u00e9nyek k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9se n\u00e9lk\u00fcl, abiotikus k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n \n “Ha az aminosavakat \u00fagy fogjuk fel, mint az \u00e1b\u00e9c\u00e9 bet\u0171it, akkor a feh\u00e9rj\u00e9k a mondatok. Egy sejt legal\u00e1bb egy k\u00f6nyvespolcnyi mondatb\u00f3l \u00e1ll, s egyetlen bet\u0171 rossz helyre ker\u00fcl\u00e9s\u00e9t\u0151l m\u0171k\u00f6d\u00e9sk\u00e9ptelenn\u00e9 v\u00e1lhat. Ha valaki bet\u0171t\u00e9szt\u00e1b\u00f3l kisz\u00f3rja nekem a Gy\u0171r\u0171k ur\u00e1t (s az m\u00e9g csak egyetlen k\u00f6tet a polcr\u00f3l, mondjuk egy kis sejtszervecske), akkor elhiszem, hogy az \u00e9let \u00edgy keletkezett.”<\/em><\/p>\n No most ahogy l\u00e1tom ebben az \u00edr\u00e1sban egy k\u00f6zponti k\u00e9rd\u00e9s az abiogenezis, vagyis hogyan j\u00f6hetett l\u00e9tre az els\u0151 \u00e9l\u0151l\u00e9ny? Viszont itt megint elindul a szalmab\u00e1b\u00e9p\u00edt\u00e9s \u00fajabb csod\u00e1s m\u00f3dszere: A szerz\u0151 azt pr\u00f3b\u00e1lja c\u00e1folni, hogy milyen val\u00f3sz\u00edn\u0171tlen, hogy egy ma ismert eukari\u00f3ta sejt a maga teljess\u00e9g\u00e9ben csak \u00fagy \u00f6ssze\u00e1lljon, ha az alkot\u00f3elemeit bebor\u00edtjuk egy f\u0151z\u0151poh\u00e1rba. Igen, ez t\u00e9nyleg nem t\u00fal val\u00f3sz\u00edn\u0171 forgat\u00f3k\u00f6nyv, csak \u00e9ppen ebb\u0151l a \u201emodellb\u0151l\u201d \u00e9ppen a vizsg\u00e1lt jelens\u00e9g hi\u00e1nyzik, az evol\u00faci\u00f3. A bet\u0171t\u00e9szta szaporodik? Mut\u00e1l? Szaporod\u00e1si es\u00e9lye \u00f6r\u00f6kl\u00f6tt tulajdons\u00e1gai f\u00fcggv\u00e9ny\u00e9ben elt\u00e9r? Ha nem, akkor mir\u0151l is van itt sz\u00f3? Ugyan\u00edgy mintha nem tisztult volna le, hogy egy ma ismert eukari\u00f3ta sejt n\u00e9h\u00e1ny milli\u00e1rd \u00e9vnyi evol\u00faci\u00f3 term\u00e9ke. Az els\u0151 prokari\u00f3t\u00e1k h\u00e1rom \u00e9s f\u00e9lmilli\u00e1rd \u00e9vesek, az els\u0151 eukari\u00f3t\u00e1k viszont csak 1,7 milli\u00e1rd \u00e9vesek. (Ugye sejtszervecsk\u00e9i csak eukari\u00f3ta sejteknek vannak, innen tudni, hogy eukari\u00f3t\u00e1kr\u00f3l \u00edrsz.)<\/p>\n \n “8. Egyes fajok t\u00f6bb kontinensen is jelen vannak, amely csak \u00fagy k\u00e9pzelhet\u0151 el, hogy egy helyr\u0151l sz\u00e1rmaznak, s a kontinensek r\u00e9gen egybef\u00fcgg\u0151 sz\u00e1razf\u00f6ldet alkottak.”<\/em><\/p>\n Ennek a “bizony\u00edt\u00e9knak” nincs c\u00e1folata.<\/p>\n Itt \u00e9rdemes meg\u00e1llni egy percre \u00e9s elgondolkodni, mit is tart a szerz\u0151 az evol\u00faci\u00f3 “bizony\u00edt\u00e9kainak”: Az, hogy az egyes \u00e9l\u0151l\u00e9nyek egym\u00e1s ut\u00e1n jelentek meg a F\u00f6ld\u00f6n, m\u00e9g egynek elmegy, b\u00e1r igaz\u00e1b\u00f3l ez egy vitathatatlan t\u00e9ny, ennek a mint\u00e1zatnak a magyar\u00e1zata az evol\u00faci\u00f3. Az, hogy evol\u00faci\u00f3s folyamatok ma is zajlanak, nyilv\u00e1nval\u00f3, de ezt a szerz\u0151 sem tagadja. A h\u00e1rmas pont gyakorlatilag azonos az els\u0151vel, nem tudom, mi\u00e9rt ker\u00fclt el\u0151 k\u00fcl\u00f6n “\u00e9rvk\u00e9nt”. A n\u00e9gyes ponttal semmi baj, nyilv\u00e1n \u00e9ppen az bizony\u00edtja az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6s eredet\u00e9t, hogy hasonl\u00edtanak, mint ahogy a vil\u00e1gon minden k\u00f6z\u00f6s eredetet ugyan\u00edgy mutatunk ki, az apas\u00e1gt\u00f3l a pl\u00e1giumig. Az \u00f6t\u00f6s pont val\u00f3ban annak bizony\u00edt\u00e9ka, hogy az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek v\u00e1ltoznak. A hatos pont Haeckel rajzaival nem tudom, hogy ker\u00fcl ide, ennyi er\u0151vel a vis vitalis elm\u00e9letet is megvitathatn\u00e1nk, vagy az \u0151selemek vegy\u00edt\u00e9s\u00e9t, nem hiszem, hogy egy sz\u00e1zharminc \u00e9ve megc\u00e1folt elm\u00e9let el\u0151r\u00e1ngat\u00e1sa komoly \u00e9rv lenne, mint ahogy nem is akarja senki sem ezzel bizony\u00edtani az evol\u00faci\u00f3t. A hetes pontnak semmi k\u00f6ze az evol\u00faci\u00f3hoz, annak ugyanis nem r\u00e9sze az \u00e9let keletkez\u00e9se, mint ahogy a nyolcas pont is ink\u00e1bb a lemeztektonika bizony\u00edt\u00e9ka. Vagyis az evol\u00faci\u00f3 nyolc “bizony\u00edt\u00e9k\u00e1b\u00f3l” csak n\u00e9gy az val\u00f3j\u00e1ban.<\/p>\n \n “Darwin szerint az evol\u00faci\u00f3 receptje: v\u00e9letlen mut\u00e1ci\u00f3 + term\u00e9szetes szelekci\u00f3. Ennek mindk\u00e9t fele megd\u0151lt mostanra.”<\/em><\/p>\n ” T\u00e9ny: Az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek k\u00e9pesek \u00e1talakulni. T\u00e9ny: A term\u00e9szetes kiv\u00e1laszt\u00f3d\u00e1s m\u0171k\u00f6dik. T\u00e9ny: ha egy adott faj k\u00e9t popul\u00e1ci\u00f3ja k\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e9lett\u00e9rre szepar\u00e1l\u00f3dik, id\u0151vel az elt\u00e9r\u0151 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek hat\u00e1s\u00e1ra k\u00fcl\u00f6n fajj\u00e1 v\u00e1lnak sz\u00e9t: speci\u00e1ci\u00f3.”<\/em><\/p>\n Ezt \u00f6nellentmond\u00e1snak h\u00edvj\u00e1k. Egyszer kijelenti, hogy az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek v\u00e1ltoznak \u00e9s m\u0171k\u00f6dik a kiv\u00e1laszt\u00f3d\u00e1s, majd hogy “megd\u0151lt” a mut\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a szelekci\u00f3 is. Akkor most melyik?<\/p>\n \n “L\u00e1ssuk a term\u00e9szetes szelekci\u00f3t! Ennek l\u00e9nyege, hogy az adott kontextusban \u2013 \u00e9l\u0151hely\/k\u00f6rnyezet\/t\u00e1rsul\u00e1sok\/verseny\/stb \u2013 a nagyobb es\u00e9llyel t\u00fal\u00e9l\u0151 \u00e9s szaporod\u00f3 egyed az \u00e9letk\u00e9pesebb, s az \u0151 g\u00e9njei nagyobb ar\u00e1nyban keverednek be a popul\u00e1ci\u00f3ba. De hogy nem minden faj ezen folyamat eredm\u00e9nye, azt m\u00e1r Darwin kor\u00e1ban is j\u00f3l tudt\u00e1k az emberek. N\u00e9zz\u00fck a tehenet! A tej \u201eevol\u00faci\u00f3s\u201d szerepe, hogy az \u00fajonnan sz\u00fclet\u0151 ut\u00f3dnak \u00e1tmeneti, de teljes \u00e9rt\u00e9k\u0171 t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kot biztos\u00edtson \u2013 az anya anyagcser\u00e9j\u00e9r\u0151l az ut\u00f3d sz\u00fcl\u00e9s ut\u00e1n, fokozatosan v\u00e1lik le. A tehenek azonban nemcsak olyankor adnak tejet, mikor borjuk van, hanem folyamatosan. Ez egy mut\u00e1ci\u00f3 eredm\u00e9nye. Mit\u0151l hasznos ez a mut\u00e1ci\u00f3? Nek\u00fcnk abban, hogy megisszuk a tejet, a teh\u00e9nnek legfeljebb annyiban, hogy mi d\u00f6nt\u00f6tt\u00fck el a m\u00faltban, melyik tehenet engedj\u00fck szaporodni, teh\u00e1t ha t\u00f6bb tejet ad, nagyobb az es\u00e9lye a t\u00fal\u00e9l\u00e9sre \u00e9s szaporod\u00e1sra. Amit teh\u00e1t itt l\u00e1tunk, az mesters\u00e9ges szelekci\u00f3, nem term\u00e9szetes!”<\/em><\/p>\n Az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek ahhoz a k\u00f6rnyezethez alkalmazkodnak, amiben \u00e9lnek. P\u00e9ld\u00e1ul a Haitin \u00e9l\u0151 j\u00f3sz\u00e1gok nem alkalmazkodhatnak az antarktiszi \u00e9lethez, mert sohasem jutnak el oda, \u00edgy az \u0151 k\u00f6r\u00fckben a hidegben hasznos mut\u00e1ci\u00f3k nem terjednek el, mert sohasem ker\u00fclnek hidegbe, \u00edgy sohasem jelentenek el\u0151nyt. Ezek ut\u00e1n nem meglep\u0151, hogy az ist\u00e1ll\u00f3ban \u00e9l\u0151 tehenek ahhoz a k\u00f6rnyezethez alkalmazkodnak, amiben \u00e9lnek, nem ahhoz, amiben akkor \u00e9lhetn\u00e9nek, ha nem h\u00e1zias\u00edtott\u00e1k volna \u0151ket p\u00e1rezer \u00e9ve. A teh\u00e9n k\u00f6rnyezete viszont ebben az esetben az ember, mivel a rosszul tejel\u0151 teh\u00e9nb\u0151l guly\u00e1s lesz, nyilv\u00e1n nem adja tov\u00e1bb g\u00e9njeit az ut\u00f3dainak, vagyis mi d\u00f6ntj\u00fck el, melyik egyednek van nagyobb es\u00e9lye t\u00fal\u00e9lni \u00e9s szaporodni, \u00edgy az a jelleg, ami a vadonban el\u0151ny\u00f6s, a h\u00e1zias\u00edtott teh\u00e9nnek h\u00e1tr\u00e1nyos. M\u00e9g egyszer\u0171bben: A teh\u00e9nnek az\u00e9rt hasznos, ha eg\u00e9sz \u00e9vben tejet ad, mert nem v\u00e1gja le a gazd\u00e1ja, lehet borja j\u00f6v\u0151re is. Amelyik pedig nem tejel, annak ez az\u00e9rt h\u00e1tr\u00e1nyos, mert \u0151bel\u0151le vacsora lesz, nem hoz l\u00e9tre ut\u00f3dokat. De ennek a teh\u00e9n szempontj\u00e1b\u00f3l semmi jelent\u0151s\u00e9ge sincs. A teh\u00e9n a k\u00f6rnyezet\u00e9hez alkalmazkodik, legyen az ak\u00e1rmilyen, m\u00e1rpedig Riska nem sz\u00f6khet el a vadonba, mert olyan itt m\u00e1r nincs. Ha a fekete-barna rejt\u0151sz\u00edn\u0171 egyedek \u00e9lnek t\u00fal nagyobb es\u00e9llyel, azok szaporodnak el, ha az eg\u00e9sz \u00e9vben tejel\u0151k, akkor azok. Ez\u00e9rt a mesters\u00e9ges-term\u00e9szetes szelekci\u00f3 megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9se egyszer\u0171en \u00e9rtelmetlen, semmi k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g sincs k\u00f6zt\u00fck, bizonyos egyedek nagyobb es\u00e9llyel \u00e9lnek t\u00fal, mint m\u00e1sok. Risk\u00e1nak t\u00f6k mindegy, hogy \u0151t egy farkas eszi meg, vagy J\u00f3zsi gazda, esetleg \u00e9hen hal, h\u0151gut\u00e1t kap, l\u00e9pfen\u00e9ben hullik el, stb. Egyed\u00fcl az sz\u00e1m\u00edt, h\u00e1ny borjat hagy maga ut\u00e1n.<\/p>\n Hogy ez mennyiben c\u00e1folja a term\u00e9szetes szelekci\u00f3 l\u00e9t\u00e9t, az \u00e9rthetetlen. A teh\u00e9n egy h\u00e1zi\u00e1llat. A vad\u00e1llatok eset\u00e9ben hogy is van ez? Hogy is volt ez akkor, amikor m\u00e9g nem \u00e9lt ember sem? Mondjuk h\u00faszmilli\u00f3 \u00e9vvel ezel\u0151tt, az ember megjelen\u00e9se el\u0151tt? Akkor hogyan is “d\u0151lt meg” a term\u00e9szetes szelekci\u00f3? Itt igaz\u00e1b\u00f3l maga az \u00e9rvel\u00e9s is egyszer\u0171en csak \u00e9rtelmetlen. Mutat egy \u00e9l\u0151l\u00e9nyt, amely k\u00f6rnyezet\u00e9nek r\u00e9sze az ember is, ebb\u0151l levonja a k\u00f6vetkeztet\u00e9st, hogy nincs \u00e9s soha nem is volt term\u00e9szetes szelekci\u00f3 a F\u00f6ld\u00f6n. Az\u00e9rt ez el\u00e9g nagy logikai bakugr\u00e1s.<\/p>\n \n “A v\u00e9letlen mut\u00e1ci\u00f3 szint\u00e9n megd\u0151lt a \u201980-as \u00e9vekben. Az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek DNS-e nem egy k\u00f6nyvh\u00f6z, ink\u00e1bb egy f\u00fczethez hasonl\u00edt, amely \u00edr\u00f3dik is az \u00e9lettapasztalatok f\u00fcggv\u00e9ny\u00e9ben. “<\/em><\/p>\n Ugyan mutass m\u00e1r erre valamilyen p\u00e9ld\u00e1t, ahol cs\u00edravonal mut\u00e1ci\u00f3k j\u00f6ttek l\u00e9tre “az \u00e9lettapasztalatok f\u00e9ny\u00e9ben”! Ja, hogy ilyen nincs. K\u00e1r, pedig biztos Nobel-d\u00edjat \u00e9rne a felfedez\u00e9s.<\/p>\n \n “Az \u00edr\u00e1s m\u00f3dj\u00e1t \u00e9s mik\u00e9ntj\u00e9t szint\u00e9n erre a c\u00e9lra l\u00e9tez\u0151, \u201eg\u00e9nmod\u00f3s\u00edt\u00f3 g\u00e9nek\u201d hat\u00e1rozz\u00e1k meg \u2013 persze nem maga a g\u00e9n v\u00e9gzi a m\u00f3dos\u00edt\u00e1st, a g\u00e9nek k\u00f6zvetlen\u00fcl nem csin\u00e1lnak semmit, a fent eml\u00edtett balkezes-jobbkezes minta alapj\u00e1n a ribonukleinsavak (ide\u00e9rtve a dezoxi-ribonukleinsavat is) az aminosavakra hatnak, s vice versa. “<\/em><\/p>\n Meg sem lep\u0151d\u00f6k, hogy a szerz\u0151nek fogalma sincs a feh\u00e9rjeszint\u00e9zisr\u0151l <\/a>sem. \u00c9s mik is azok a “g\u00e9nm\u00f3dos\u00edt\u00f3 g\u00e9nek”? Nyilv\u00e1n ezek valamilyen enzimek, amik \u00e1t\u00edrj\u00e1k az ivarsejtek DNS \u2013\u00e9t. Mik ezek az enzimek? Ugye nem megint csak a k\u00e9pzeleted j\u00e1tszik veled? Ha pedig a RAG1, RAG2 enzimekre gondolsz, amik az immunrendszer m\u0171k\u00f6d\u00e9sekor a V-D-J rekombin\u00e1ci\u00f3t kataliz\u00e1lj\u00e1k, ezek \u00e1llkapcsos gerincesekben tal\u00e1lhat\u00f3ak csak meg, s\u0151t van egy meglep\u0151 h\u00edrem: Ezek szomatikus mut\u00e1ci\u00f3kat id\u00e9znek el\u0151, amik nem \u00f6r\u00f6kl\u0151dnek, ez\u00e9rt kell minden csecsem\u0151t \u00fajra beoltani p\u00e9ld\u00e1ul szam\u00e1rk\u00f6h\u00f6g\u00e9s ellen, annak ellen\u00e9re, hogy a sz\u00fcleik m\u00e1r v\u00e9dettek ett\u0151l a betegs\u00e9gt\u0151l.<\/p>\n \n “A \u201eDNS redundanci\u00e1ja\u201d egy baroms\u00e1g, amely vissza-visszat\u00e9r a genetikai kutat\u00e1sokr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 cikkekben: a g\u00e9nek nagyr\u00e9sze ugyanis olyan viselked\u00e9sform\u00e1k receptjeit tartalmazza, amelyekre a feh\u00e9rj\u00e9knek egy adott, monoton \u00e9lett\u00e9rben nincs sz\u00fcks\u00e9ge, \u00edgy ezek az inform\u00e1ci\u00f3k nem h\u00edv\u00f3dnak le. De amint az \u00e9lett\u00e9r megv\u00e1ltozik, le fognak h\u00edv\u00f3dni!”<\/em><\/p>\n Mik azok a receptek? Hogyan fognak \u201eleh\u00edv\u00f3dni\u201d? P\u00e9ld\u00e1ul az emberi genom nagy r\u00e9sz\u00e9t olyan DNS szekvenci\u00e1k alkotj\u00e1k, amikben nincsenek feh\u00e9rjek\u00f3dol\u00f3 g\u00e9nek, \u00edgy nincs meg a l\u00e1tni v\u00e9lt “viselked\u00e9sform\u00e1k receptje” sem. Ezek a szakaszok nem hordoznak rejt\u00e9lyes inform\u00e1ci\u00f3t, p\u00e9ld\u00e1ul az emberi genom n\u00e9gytizede megszel\u00edd\u00edtett ugr\u00e1l\u00f3 genetikai elemekb\u0151<\/a>l \u00e1ll. Ha meg tudod mutatni, hol vannak ezek a rejt\u00e9lyes eddig meg nem nyilv\u00e1nult “receptek” (milyen receptek, feh\u00e9rjek\u00f3dol\u00f3 g\u00e9nek?), k\u00edv\u00e1ncsian v\u00e1rom. Gondolhatsz esetleg a pszeudog\u00e9nekre<\/a>, azok azonban a genomnak csak nagyon kis r\u00e9sz\u00e9t teszik ki \u00e9s \u00e9ppen att\u00f3l pszeudog\u00e9nek, hogy nem \u00edr\u00f3dnak \u00e1t, \u00e9s\/vagy nem k\u00f3dolnak m\u0171k\u00f6d\u0151 feh\u00e9rj\u00e9ket. Hogy ezek hogyan \u201eh\u00edv\u00f3dnak le\u201d arr\u00f3l megint semmit sem \u00edrsz.<\/p>\n \n “A g\u00e9nek \u00e9s az \u00e9l\u0151hely teh\u00e1t folyamatos egym\u00e1srahat\u00e1sban vannak az \u00e9l\u0151l\u00e9nyeken kereszt\u00fcl, random mut\u00e1ci\u00f3k pedig, b\u00e1r val\u00f3ban t\u00f6rt\u00e9nnek, de \u00e1ltal\u00e1ban csak k\u00e1ros v\u00e1ltoz\u00e1sokat id\u00e9znek el\u0151 \u2013 a hasznos v\u00e1ltoz\u00e1sok tudatos alkalmazkod\u00e1si folyamatb\u00f3l erednek.”<\/em><\/p>\n Mutatn\u00e1l egyetlen mut\u00e1ci\u00f3t ami hasznos \u00e9s “tudatos alkalmazkod\u00e1si folyamatb\u00f3l” ered? Egy\u00e1ltal\u00e1n mi az a “tudatos alkalmazkod\u00e1s”? J\u00f3zsi b\u00e1csi tudja, hogy j\u00f6v\u0151re kit\u00f6r a HIV j\u00e1rv\u00e1ny \u00e9s egy del\u00e9ci\u00f3t helyez el a saj\u00e1t ivarsejtj\u00e9nek egyik g\u00e9nj\u00e9ben, hogy a fia m\u00e1r ellen\u00e1ll\u00f3 legyen erre a v\u00edrusra, majd ugyanerre megk\u00e9ri a feles\u00e9g\u00e9t is, hogy a gyermek homozig\u00f3ta lehessen? Vagy \u00fagy m\u00e9gis ezt hogyan k\u00e9pzeled?<\/p>\n \n “Ez az oka annak is, hogy egy \u00e9l\u0151l\u00e9ny nem ivar\u00e9rett az \u00e9lete els\u0151 napj\u00e1n, noha a genetikai \u00f6r\u00f6ks\u00e9g tov\u00e1bbvitel\u00e9nek az es\u00e9ly\u00e9t ez jelent\u0151sen n\u00f6veln\u00e9.”<\/em><\/p>\n P\u00e9ld\u00e1ul ha egy n\u00e9gy kil\u00f3s csecsem\u0151 m\u00e1sik n\u00e9gy kil\u00f3s csecsem\u0151t sz\u00fclne. Vagy ez nem lehets\u00e9ges, egyszer\u0171en az\u00e9rt, mert nem f\u00e9r bele? Akkor tal\u00e1n m\u00e1s oka is lehet annak, ha egy \u00e9l\u0151l\u00e9ny nem ivar\u00e9rett a sz\u00fclet\u00e9se pillanat\u00e1ban? Sz\u00fcks\u00e9ges az ut\u00f3dok l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1hoz mondjuk p\u00e9ld\u00e1ul az ut\u00f3d\u00e9n\u00e1l nagyobb testt\u00f6meg is? Az\u00e9rt ezek nem olyan bonyolult dolgok, nem?<\/p>\n \n “Azonban a k\u00f6rnyezethez val\u00f3 alkalmazkod\u00e1s jobb hat\u00e1sfoka \u00e9rdek\u00e9ben sz\u00fcks\u00e9g van bizonyos mennyis\u00e9g\u0171 \u00e9lettapasztalat \u00e1tvitel\u00e9re. Ugyanez az oka az elevensz\u00fcl\u00e9snek is: megn\u00f6velt kock\u00e1zati t\u00e9nyez\u0151t jelent, de a terhess\u00e9g idej\u00e9n az any\u00e1ra hat\u00f3 k\u00fcls\u0151 impulzusok \u00edgy befoly\u00e1solni tudj\u00e1k a magzat fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t.”<\/em><\/p>\n N\u00e9zd, erre valami adatod is van, vagy csak a v\u00e1gy\u00e1lmaidat veted k\u00e9perny\u0151re? Ha az \u00e9lettapasztalat \u00e1tvihet\u0151, akkor mi\u00e9rt kell minden gyereknek \u00fajra megtanulni besz\u00e9lni?<\/p>\n \n “De mindez p\u00e9ld\u00e1ul a \u201ehomoszexualit\u00e1s\u00e9rt felel\u0151s g\u00e9nt\u201d is \u00faj megvil\u00e1g\u00edt\u00e1sba helyezi. “<\/em><\/p>\n Van ilyen? Melyik az? Mib\u0151l tudjuk, hogy ez felel\u0151s a homoszexualit\u00e1s\u00e9rt? Milyen g\u00e9n felel\u0151s a biszexualit\u00e1s\u00e9rt? Vagy az\u00e9rt, ha valaki t\u00edz \u00e9ven \u00e1t egy\u00fctt \u00e9l egy n\u0151vel, azt\u00e1n \u00f6sszek\u00f6lt\u00f6zik egy f\u00e9rfivel? \u0150 milyen g\u00e9nt hordoz?<\/p>\n “Nyilv\u00e1nval\u00f3, hogy ez egy \u00f6ngyilkos g\u00e9n lenne, mivel akiben benne van, sokkal kisebb es\u00e9llyel fog szaporodni. Akkor hogy l\u00e9tezhet m\u00e9gis? \u00dagy, hogy az \u00fajabb kutat\u00e1sok alapj\u00e1n lehet\u0151s\u00e9g van arra is, hogy a k\u00f6rnyezeti hat\u00e1sok \u00e1ltal \u00fajratermel\u0151dj\u00f6n ez a g\u00e9n, ugyanakkor (s itt j\u00f6n a l\u00e9nyeg): ha a k\u00f6rnyezeti hat\u00e1sok nem aktiv\u00e1lj\u00e1k, oly mindegy, hogy ott van-e! A \u201egenetikai determinizmus\u201d teh\u00e1t r\u00e9gen megbukott, de mindenhol ezt sulykolj\u00e1k: az any\u00e1k nagyobbik fele hajlamos lenne egy abortuszra csak az\u00e9rt, mert meg\u00e1llap\u00edtj\u00e1k, hogy a magzatban \u201ehomoszexualit\u00e1s\u00e9rt felel\u0151s\u201d vagy \u201ehomoszexualit\u00e1st okoz\u00f3\u201d g\u00e9n van. A g\u00e9n nem \u201eokoz\u201d semmit, az ind\u00edt\u00f3 impulzusok a k\u00f6rnyezetben vannak, a g\u00e9nek csak a reakci\u00f3 mik\u00e9ntj\u00e9t \u00edrj\u00e1k le.”<\/em><\/p>\n Milyen k\u00f6rnyezeti hat\u00e1sok “termelik \u00fajra” ezt a g\u00e9nt? Hogyan? Hogyan vizsg\u00e1lt\u00e1k ezt? Ki v\u00e9gezte ezt a kutat\u00e1st? Hol k\u00f6z\u00f6lt\u00e9k le? Ez a fejezet egyszer\u0171en a l\u00e9gb\u0151lkapott, meseszer\u0171 \u00e1ll\u00edt\u00e1sok gy\u0171jtem\u00e9nye, term\u00e9szetesen forr\u00e1smegjel\u00f6l\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl. N\u00e9zd, ha m\u00e1r minden \u00e1ron a szexualit\u00e1s evol\u00faci\u00f3s m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9r\u0151l akarsz elm\u00e9leteket gy\u00e1rtani, nem kellene legal\u00e1bb ut\u00e1na n\u00e9zni<\/a>, mir\u0151l is van sz\u00f3?<\/p>\n \n Itt egy hosszabb fejezet k\u00f6vetkezik, ahol az evol\u00faci\u00f3 t\u00e1rsadalmi hat\u00e1sair\u00f3l sz\u00f3l a szerz\u0151, meglep\u0151 m\u00f3don az der\u00fcl ki, hogy minden rossz az evol\u00faci\u00f3b\u00f3l gy\u00f6kerezik, a fajgy\u0171l\u00f6lett\u0151l a bokas\u00fcllyed\u00e9sig.<\/p>\n \n “A fajok k\u00f6z\u00f6tti \u00e1talakul\u00e1st \u00e1ltal\u00e1ban k\u00e9t csoportra szokt\u00e1k osztani: \u201ehorizont\u00e1lis\u201d \u00e9s \u201evertik\u00e1lis\u201d evol\u00faci\u00f3, vagy m\u00e1s kifejez\u00e9ssel: mikro- \u00e9s makroevol\u00faci\u00f3. Az el\u0151bbi mind\u00f6ssze ugyanazon \u00e9l\u0151l\u00e9ny-t\u00edpusnak a kisebb \u00e1talakul\u00e1sait jelenti, nagyr\u00e9szben a meglev\u0151 genetikai inform\u00e1ci\u00f3 torz\u00edt\u00e1s\u00e1val, kisebb r\u00e9szben hasznos \u00faj inform\u00e1ci\u00f3k megjelen\u00e9s\u00e9vel. Ez m\u00e9rhet\u0151, megfigyelhet\u0151, bizony\u00edthat\u00f3 tudom\u00e1nyos t\u00e9ny, amely mellesleg nem c\u00e1folja egyetlen t\u00f6rt\u00e9nelmi vall\u00e1snak egyetlen tan\u00edt\u00e1s\u00e1t sem. Az ut\u00f3bbi viszont az egyes \u00e9l\u0151l\u00e9ny-t\u00edpusok \u00e1talakul\u00e1sa, min\u0151s\u00e9gi n\u00f6veked\u00e9s, \u00faj karakter \u00e9s a hozz\u00e1 tartoz\u00f3, vaduonat\u00faj le\u00edr\u00f3 g\u00e9nszekvenci\u00e1k megjelen\u00e9se a semmib\u0151l \u2013 ez m\u00e1r csak spekul\u00e1ci\u00f3, nem kimutathat\u00f3 a gyakorlatban, s b\u00e1r a tud\u00f3sok szerint ez az\u00e9rt van, mert ez a folyamat csak \u00e9vmilli\u00f3k alatt t\u00f6rt\u00e9nhet meg, val\u00f3s paleontol\u00f3giai bizony\u00edt\u00e9k sincs r\u00e1. Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg az\u00e9rt, mert soha nem t\u00f6rt\u00e9nt meg.”<\/em><\/p>\n \u00a0<\/em><\/p>\n Az evol\u00faci\u00f3t semmilyen r\u00e9szekre sem osztj\u00e1k a biol\u00f3gusok, egyetlen evol\u00faci\u00f3t ismer\u00fcnk. A makro- \u00e9s mikroevol\u00faci\u00f3s vizsg\u00e1latok \u00f6sszesen a vizsg\u00e1lati m\u00f3dszerben k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek, a mint\u00e1k l\u00e9pt\u00e9k\u00e9ben, nyilv\u00e1n ha egy influenzav\u00edrus v\u00e1ltoz\u00e1sait szeretn\u00e9d megismerni tavalyt\u00f3l mostan\u00e1ig, akkor eg\u00e9szen m\u00e1s m\u00f3dszerekkel kezdesz neki, mintha a halakt\u00f3l az emberig tart\u00f3 folyamatokat tanulm\u00e1nyozn\u00e1d. Ez nem jelenti azt, hogy k\u00e9tf\u00e9le evol\u00faci\u00f3 lenne, mint ahogy ha megvizsg\u00e1lod egy fa lombkoron\u00e1j\u00e1nak a szervez\u0151d\u00e9s\u00e9t \u00e9s egy level\u00e9n tal\u00e1lhat\u00f3 egyetlen g\u00e1zcsereny\u00edl\u00e1s\u00e1t, akkor sem k\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 f\u00e1t vizsg\u00e1lsz, b\u00e1r teljesen m\u00e1s eszk\u00f6z\u00f6kkel, teljesen m\u00e1s vizsg\u00e1lati m\u00f3dszerekkel l\u00e1tsz neki. Ha elf\u00e1radt\u00e1l volna a wikipedia <\/a>vonatkoz\u00f3 sz\u00f3cikk\u00e9ig, ezt te is tudn\u00e1d.<\/p>\n De a l\u00e9nyeg, hogy megtal\u00e1ljuk v\u00e9gre azt, amit az \u00c9RTEM oldalain eddig hi\u00e1ba kerest\u00fcnk, v\u00e9gre megtudjuk, mit jelent a makroevol\u00faci\u00f3 \u00e9s a mikroevol\u00faci\u00f3 \u00e9s mi a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g k\u00f6zt\u00fck! A makroevol\u00faci\u00f3: ” az egyes \u00e9l\u0151l\u00e9ny-t\u00edpusok \u00e1talakul\u00e1sa, min\u0151s\u00e9gi n\u00f6veked\u00e9s, \u00faj karakter \u00e9s a hozz\u00e1 tartoz\u00f3, vaduonat\u00faj le\u00edr\u00f3 g\u00e9nszekvenci\u00e1k megjelen\u00e9se a semmib\u0151l” \u00cdgy viszont k\u00eds\u00e9rletes p\u00e9ld\u00e1t is tudok r\u00e1 mutatni, hogy egy “vadonat\u00faj, le\u00edr\u00f3 g\u00e9nszekvencia” j\u00f6tt l\u00e9tre, a T-urf13<\/a> g\u00e9n \u00edgy j\u00f6tt<\/a> l\u00e9tre. Akkor ugye most m\u00e1r t\u00e9ged is meggy\u0151zt\u00fcnk, hogy m\u00e9giscsak l\u00e9tezik evol\u00faci\u00f3, mert m\u00e9g a makroevol\u00faci\u00f3ra is mutattunk neked p\u00e9ld\u00e1t? Am\u00fagy a m\u00e1sodik kit\u00e9tel, miszerint egy \u00faj g\u00e9nnek a \u201esemmib\u0151l\u201d kellene megjelennie el\u00e9gg\u00e9 furcsa. A tapasztalatok szerint ugyanis \u00faj g\u00e9nek a r\u00e9giek duplik\u00e1ci\u00f3j\u00e1val<\/a> majd az egyik p\u00e9ld\u00e1ny mut\u00e1ci\u00f3j\u00e1val, horizont\u00e1lis <\/a>g\u00e9n\u00e1tvitellel szoktak<\/a> l\u00e9trej\u00f6nni, de m\u00e9g az eg\u00e9szen ritka de novo keletkezett g\u00e9nek sem a \u201esemmib\u0151l\u201d lesznek, hanem mint p\u00e9ld\u00e1ul az urf-13<\/em>, genomi zajb\u00f3l, feh\u00e9rj\u00e9t nem k\u00f3dol\u00f3 szekvenci\u00e1kb\u00f3l. Az evol\u00faci\u00f3 egy\u00e1ltal\u00e1n nem felt\u00e9telezi a \u201esemmib\u0151l\u201d t\u00f6rt\u00e9n\u0151 g\u00e9nkeletkez\u00e9st.<\/p>\n \n “a t\u00f6bbsejt\u0171 \u00e9l\u0151l\u00e9nyek \u00fagy j\u00f6ttek l\u00e9tre, hogy az egysejt\u0171ek k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s el\u0151ny\u00f6k\u00e9rt t\u00e1rsultak egym\u00e1ssal (ez eddig logikus), telepes \u00e9l\u0151l\u00e9nyeket l\u00e9trehozva, majd a telepen bel\u00fcl az egyes sejtek specializ\u00e1l\u00f3dni kezdtek a hat\u00e9konyabb kooper\u00e1ci\u00f3 \u00e9rdek\u00e9ben (ez szint\u00e9n logikus), pl. a k\u00edv\u00fcl l\u00e9v\u0151 sejtek egy r\u00e9sze megkem\u00e9nyedett, hogy k\u00fcltakar\u00f3t hozzon l\u00e9tre, m\u00e1sok magukra kellett, hogy v\u00e1llalj\u00e1k a teljes telep \u201eetet\u00e9s\u00e9t\u201d, hiszen a k\u00f6z\u00e9pen l\u00e9v\u0151k legfeljebb a szomsz\u00e9daikat ehett\u00e9k volna, az meg nem valami j\u00f3, stb. Van az elm\u00e9letnek egy sz\u00e9ps\u00e9ghib\u00e1ja: a t\u00f6bbsejt\u0171 organizmusokban a sejtek DNS-e az eg\u00e9sz organizmust \u00edrja le, nem csak az adott sejtet. Tess\u00e9k mondani, ez hogy t\u00f6rt\u00e9nt fokozatosan?”<\/em><\/p>\n \u00dagy t\u00f6rt\u00e9nik “fokozatosan”, hogy egy egysejt\u0171 j\u00f3sz\u00e1g sejtjei az egyik oszt\u00f3d\u00e1s ut\u00e1n egy\u00fctt maradnak, telepet k\u00e9peznek. Erre megint k\u00eds\u00e9rletes adatot tudok neked mutatni<\/a>! Most akkor m\u00e1r bel\u00e1tod, hogy a t\u00e9ged \u00e9rdekl\u0151 k\u00e9rd\u00e9sekre bizony van v\u00e1lasz? Csak r\u00e1 kellett volna sz\u00e1nni t\u00edz percet a keres\u00e9sre.<\/p>\n “A k\u00edgy\u00f3knak \u00e1ll\u00edt\u00f3lag kezdetleges l\u00e1bacsk\u00e1ik vannak, amelyek \u00e9vmilli\u00f3k ut\u00e1n j\u00e1r\u00e1sra is alkalmasak lesznek majd.”<\/em><\/p>\n \u00c9ppen ford\u00edtva. A k\u00edgy\u00f3knak elcs\u00f6kev\u00e9nyesedett l\u00e1bacsk\u00e1ik vannak, amik valaha l\u00e1bak voltak, de lassan elt\u0171ntek, ugyanis l\u00e1bakkal rendelkez\u0151 \u0151s\u00f6kt\u0151l sz\u00e1rmaznak. Meg sem lep\u0151d\u00f6m m\u00e1r egy ilyen apr\u00f3cska t\u00e9ved\u00e9sen. Ha ezen a blogon k\u00f6r\u00fcln\u00e9zel a hogyanr\u00f3l <\/a>vagy n\u00e9gy<\/a> cikket tal\u00e1lsz<\/a>, \u00edgy nyilv\u00e1n<\/a> semmilyen magyar nyelv\u0171 forr\u00e1sod sem volt, ahol ut\u00e1nan\u00e9zhett\u00e9l volna ennek a cikk meg\u00edr\u00e1sa el\u0151tt, \u00edgy teljesen \u00e9rthet\u0151, hogy ezt elt\u00e9veszted.<\/p>\n “Az \u0151sh\u00fcll\u0151 el\u00fcls\u0151 v\u00e9gtagjai \u00e1ll\u00edt\u00f3lag sz\u00e1rnyakk\u00e1 alakultak. A probl\u00e9ma ugyanaz: lesz sok-sok ezer olyan gener\u00e1ci\u00f3, amelyek j\u00e1rni m\u00e1r nem tudnak vele, rep\u00fclni m\u00e9g nem.”<\/em><\/p>\n Legjobb tudom\u00e1som szerint m\u00e9g a ma \u00e9l\u0151 madarak is tudnak j\u00e1rni, legal\u00e1bbis a galambok a parkban tuti, egy strucc pedig sim\u00e1n lehagy egy embert. Ha megint csak a wikipedi\u00e1ig<\/a> elment\u00e9l volna, m\u00e1ris megtal\u00e1ln\u00e1d a v\u00e1laszt a k\u00ednz\u00f3 k\u00e9rd\u00e9seidre: A madarak \u0151sei tollas dinoszauruszok<\/a> voltak, akik bizony nem tudtak rep\u00fclni, viszont tudtak j\u00e1rni, meglep\u0151 m\u00f3don a h\u00e1ts\u00f3 k\u00e9t l\u00e1bukon, majd elkezdtek f\u00e1kra m\u00e1szva egyik f\u00e1t\u00f3l a m\u00e1sikig siklani<\/a>, majd ahogy ebben egyre \u00fcgyesebbek lettek, \u00fagy alakultak ki fokozatosan<\/a> a t\u00e9nyleg r\u00f6pk\u00e9pes madarak<\/a>. Ugye, hogy ez a probl\u00e9ma is feloldhat\u00f3, ha az ember t\u00edz percet r\u00e1sz\u00e1n az internet el\u0151tt t\u00f6lt\u00f6tt idej\u00e9b\u0151l?<\/p>\n “A vertik\u00e1lis (vagy makro-) evol\u00faci\u00f3t nem az\u00e9rt nem rekonstru\u00e1lj\u00e1k laborat\u00f3riumi \u00e1llatokkal, mert \u201et\u00fal sok\u00e1ig tartana\u201d. Egyr\u00e9szt elkezdeni az\u00e9rt el lehetne, nem? M\u00e1sr\u00e9szt ha m\u00e1r tudjuk, mi a k\u00edv\u00e1nt v\u00e9geredm\u00e9ny (l\u00e1bakon m\u00e1sz\u00f3 k\u00edgy\u00f3), ir\u00e1ny\u00edtott szelekci\u00f3val a folyamat rendk\u00edv\u00fcl felgyors\u00edthat\u00f3 lenne. Lenne, ha egy\u00e1ltal\u00e1n lehets\u00e9ges lenne. Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg voltak ilyen ir\u00e1ny\u00fa k\u00eds\u00e9rletek, csak a fenti probl\u00e9ma miatt kudarcba fulladtak.”<\/em><\/p>\n Nem te magad \u00edrtad v\u00e9letlen\u00fcl, hogy ahol a szelekci\u00f3s nyom\u00e1st az ember adja, az \u00e9ppen c\u00e1folja az evol\u00faci\u00f3t, mert az m\u00e1r mesters\u00e9ges szelekci\u00f3? Most pedig pont ilyen k\u00eds\u00e9rleteket v\u00e1rn\u00e1l az evol\u00faci\u00f3 bizony\u00edt\u00e9kak\u00e9nt? Ez nem \u00f6nellentmond\u00e1s v\u00e9letlen\u00fcl? Am\u00fagy megk\u00e9rdezn\u00e9m, hogy te tulajdonk\u00e9ppen hol n\u00e9zt\u00e9l ut\u00e1na, hogy milyen k\u00eds\u00e9rleteket v\u00e9geztek ebben a k\u00e9rd\u00e9sk\u00f6rben? Nyilv\u00e1n sehol, mert akkor tal\u00e1lt\u00e1l volna bel\u0151l\u00fck, mint ahogy \u00e9n is tal\u00e1ltam, p\u00e9ld\u00e1ul a C<\/em>hlorell\u00e1s<\/em> k\u00f6zlem\u00e9nyt. Akkor mi alapj\u00e1n \u00e1ll\u00edtod, hogy ilyen k\u00eds\u00e9rleteket v\u00e9geztek, csak kudarcba fulladtak?<\/p>\n \n “A probl\u00e9ma matematikai megk\u00f6zel\u00edt\u00e9se:<\/em><\/p>\n A fokozatos \u00e1talakul\u00e1s probl\u00e9m\u00e1ja, hogy ha az \u00e1talakul\u00e1si folyamat elej\u00e9n \u201ebemen\u0151\u201d \u00e9l\u0151l\u00e9ny t\u00fal\u00e9l\u00e9si es\u00e9ly\u00e9n\u00e9l magasabb es\u00e9llyel b\u00edr a folyamat v\u00e9g\u00e9n \u201ekij\u00f6v\u0151\u201d \u00e9l\u0151l\u00e9ny, a k\u00f6ztes f\u00e1zisok t\u00fal\u00e9l\u00e9si es\u00e9lye \u00e1ltal\u00e1ban nem line\u00e1risan n\u00f6vekszik, s\u0151t sokszor egy\u00e1ltal\u00e1n nem monoton n\u00f6vekv\u0151. Ehelyett l\u00e9trej\u00f6n az \u00e1ltalam \u201ehasznoss\u00e1gi szakad\u00e9knak\u201d nevezett k\u00e9pz\u0151dm\u00e9ny:<\/em><\/p>\n A v\u00edzszintes tengelyen az id\u0151 m\u00fal\u00e1sa \u00e9s a gener\u00e1ci\u00f3k egym\u00e1sra k\u00f6vetkez\u00e9se kap helyet, a f\u00fcgg\u0151legesen pedig a \u201ehasznoss\u00e1g\u201d, szigor\u00faan t\u00fal\u00e9l\u00e9si \u00e9s ut\u00f3dnemz\u00e9si es\u00e9lyk\u00e9nt kifejezve. Ez term\u00e9szetesen egy v\u00e9letlenszer\u0171 g\u00f6rbe a probl\u00e9ma nagyj\u00e1b\u00f3li \u00e9rz\u00e9keltet\u00e9s\u00e9re, nem egzakt sz\u00e1m\u00e9rt\u00e9keket mutat, \u00e9s minden esetben m\u00e1s a g\u00f6rbe, a minimumhelyig sem felt\u00e9tlen\u00fcl monoton cs\u00f6kken\u0151, azut\u00e1n sem felt\u00e9tlen\u00fcl monoton n\u00f6vekv\u0151, stb.<\/em><\/p>\n Egy \u201erosszabb\u201d mut\u00e1ci\u00f3, mint l\u00e1that\u00f3 is, egy hat\u00e1rig \u00e9letben maradhat. Egy r\u00f6videbb l\u00e1b\u00fa antilopnak kisebb az es\u00e9lye, hogy elmenek\u00fclj\u00f6n a gep\u00e1rd el\u0151l, de ez nem jelenti azt, hogy sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en kudarcra van \u00edt\u00e9lve. A k\u00e9k vonal mutatja azt a szintet, ahol az adott mut\u00e1ci\u00f3s szekvencia kihal\u00e1sra, illetve a saj\u00e1t el\u0151dje \u00e1ltali kiszor\u00edt\u00e1sra van \u00edt\u00e9lve. Az \u00e1talakul\u00e1s ezen a ponton megszakad \u2013 a makroevol\u00faci\u00f3 matematikai k\u00e9ptelens\u00e9g.”&l<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Ma egy val\u00f3di kreacionista \u00edr\u00e1st elemezn\u00e9k ki.\u00a0 Nekem eleve valahogyan \u0151szint\u00e9bbnek t\u0171nnek a val\u00f3di kreacionist\u00e1k, mint az \u00e9rtelmes tervez\u0151k, egyszer\u0171en az\u00e9rt, mert legal\u00e1bb ny\u00edltan kimondj\u00e1k, hogy \u0151k bizony az\u00e9rt ellenzik az evol\u00faci\u00f3t, mert szerint\u00fck nem hozhat\u00f3 fed\u00e9sbe a vall\u00e1suk szent … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz….