![\"\"](\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/201106\/people_magnet.jpg\")
Egyetlen \u00e9rz\u00e9kel\u00e9si forma sem annyira misztikus, mint a m\u00e1gneses t\u00e9r \u00e9rz\u00e9kel\u00e9se, az \u00fan. magnetorecepci\u00f3. Tudjuk, hogy l\u00e9tezik, k\u00eds\u00e9rletek t\u00f6mege igazolja a legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb (f\u0151leg v\u00e1ndorl\u00f3) fajokban, m\u00e9gis, a molekul\u00e1ris mibenl\u00e9te mindm\u00e1ig el\u00e9g hom\u00e1lyos.<\/p>\n
Eddig ugyanis egyetlen feh\u00e9rj\u00e9r\u0151l sem siker\u00fclt sz\u00e1z-sz\u00e1zal\u00e9kos bizonyoss\u00e1ggal kimutatni, hogy a m\u00e1gneses t\u00e9r hat\u00e1s\u00e1ra jellegzetes konform\u00e1ci\u00f3v\u00e1ltoz\u00e1son esik \u00e1t, m\u00e1rpedig ez lenne a minim\u00e1lisan el\u00e9gs\u00e9ges felt\u00e9tele annak, hogy a folyamat aktiv\u00e1tora legyen.<\/p>\n
A legval\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00edthet\u0151bb hat\u00e1sechanizmus ugyanis azt felt\u00e9telezi, hogy a sz\u00f3banforg\u00f3 feh\u00e9rj\u00e9 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ir\u00e1ny\u00fa m\u00e1gneses t\u00e9rben kialakul\u00f3 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 konform\u00e1ci\u00f3i valamik\u00e9ppen egyes idegejtek sejtmembr\u00e1nj\u00e1ban lev\u0151 ion-csatorn\u00e1k ki-be z\u00e1r\u00e1s\u00e1t szab\u00e1lyozhatj\u00e1k, ami azt\u00e1n inger\u00fcletgerjeszt\u0151 szerepet t\u00f6lt be \u00e9s aktiv\u00e1lja a specifikus neuronokat.<\/p>\n
<\/p>\n
Egyetlen \u00e9rz\u00e9kel\u00e9si forma sem annyira misztikus, mint a m\u00e1gneses t\u00e9r \u00e9rz\u00e9kel\u00e9se, az \u00fan. magnetorecepci\u00f3. Tudjuk, hogy l\u00e9tezik, k\u00eds\u00e9rletek t\u00f6mege igazolja a legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb (f\u0151leg v\u00e1ndorl\u00f3) fajokban, m\u00e9gis, a molekul\u00e1ris mibenl\u00e9te mindm\u00e1ig el\u00e9g hom\u00e1lyos.<\/p>\n
Eddig ugyanis egyetlen feh\u00e9rj\u00e9r\u0151l sem siker\u00fclt sz\u00e1z-sz\u00e1zal\u00e9kos bizonyoss\u00e1ggal kimutatni, hogy a m\u00e1gneses t\u00e9r hat\u00e1s\u00e1ra jellegzetes konform\u00e1ci\u00f3v\u00e1ltoz\u00e1son esik \u00e1t, m\u00e1rpedig ez lenne a minim\u00e1lisan el\u00e9gs\u00e9ges felt\u00e9tele annak, hogy a folyamat aktiv\u00e1tora legyen.<\/p>\n
A legval\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00edthet\u0151bb hat\u00e1sechanizmus ugyanis azt felt\u00e9telezi, hogy a sz\u00f3banforg\u00f3 feh\u00e9rj\u00e9 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ir\u00e1ny\u00fa m\u00e1gneses t\u00e9rben kialakul\u00f3 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 konform\u00e1ci\u00f3i valamik\u00e9ppen egyes idegejtek sejtmembr\u00e1nj\u00e1ban lev\u0151 ion-csatorn\u00e1k ki-be z\u00e1r\u00e1s\u00e1t szab\u00e1lyozhatj\u00e1k, ami azt\u00e1n inger\u00fcletgerjeszt\u0151 szerepet t\u00f6lt be \u00e9s aktiv\u00e1lja a specifikus neuronokat.<\/p>\n
A legkonkr\u00e9tabb bizony\u00edt\u00e9k azonban a j\u00f3 \u00f6reg ecetmuslic\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmazik. Ugyanis, a Drosophila<\/em> maga is k\u00e9pes a m\u00e1gneses t\u00e9r \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s\u00e9re. Ha egy egyszer\u0171, T alak\u00fa cs\u0151 egyik v\u00e9g\u00e9hez egy er\u0151s elektrom\u00e1gnest tesz\u00fcnk, akkor azt egy vad (pl. Canton-S) t\u00edpus\u00fa \u00e1llat elker\u00fcli (feh\u00e9r oszlop), a T m\u00e1sik v\u00e9g\u00e9t prefer\u00e1lja (a negat\u00edv preferencia \u00e9rt\u00e9k az elker\u00fcl\u00e9st jelenti). Ugyanakkor, megfelel\u0151 kondicion\u00e1l\u00e1ssal, p\u00e9ld\u00e1nak ok\u00e1\u00e9rt n\u00e9mi \u00e9lelemmel, az \u00e1llat r\u00e1vehet\u0151 arra, hogy a m\u00e1gneses kart v\u00e1lassza (fekete oszlopok).<\/p>\n A cry <\/em>g\u00e9nt n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u0151 mut\u00e1nsok (cry<\/em>b<\/em><\/sup>) nem mutatnak ilyen preferenci\u00e1t, de ha egy k\u00eds\u00e9rletes genetikai rendszer (UAS-Gal4 – b\u0151vebben l\u00e1sd itt<\/a>) seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel a megfelel\u0151 idegsejtekben mesters\u00e9gesen kifejeztetj\u00fck a cry<\/em> g\u00e9nt (cryb<\/sup>;tim-GAL4;UAS-dcry<\/em>), vissza\u00e1ll a vil\u00e1g rendje.<\/p>\n Namost, ami itt igaz\u00e1n \u00e9rdekes, hogy az emberi retin\u00e1ban is tal\u00e1lhat\u00f3 CRY<\/em>, r\u00f6gt\u00f6n kett\u0151 is (CRY1 <\/em>\u00e9s CRY2<\/em>). Funkci\u00f3j\u00e1r\u00f3l fogalmunk sincs. Mindenesetre, ha egy cryb<\/sup> <\/em>mut\u00e1ns muslic\u00e1ban az emberi CRY2 <\/em>g\u00e9nt vissz\u00fck be \u00e9s expressz\u00e1ljuk a megfelel\u0151 neuronokban (cryb<\/sup>;<\/em>tim-GAL4;UAS-hCRY2<\/em>), akkor a mut\u00e1ci\u00f3 “menek\u00edt\u0151dik”, vagyis a Drosophila<\/em> cry<\/em> g\u00e9n hat\u00e1s\u00e1hoz hasonl\u00f3an a naiv \u00e1llatok ker\u00fclik az er\u0151s m\u00e1gneses teret (piros oszlop), a kondicion\u00e1ltak pedig keresik azt (z\u00f6ld oszlop). (A hum\u00e1n g\u00e9nnek, ha azt nem fejeztetj\u00fck ki a megfelel\u0151 neuronokban (cryb<\/sup><\/em>;UAS-hCRY2<\/em>), \u00f6nmag\u00e1ban nincs menek\u00edt\u0151 hat\u00e1sa, ezt mutatja az utols\u00f3 k\u00e9t oszlopdiagramm).<\/p>\n Hogy mindennek mi a hum\u00e1n relevanci\u00e1ja, nem vil\u00e1gos. Eddig t\u00f6bb, hosszadalmas vizsg\u00e1lat sem tudott egy\u00e9rtelm\u0171 bizony\u00edt\u00e9kot ny\u00fajtani az emberi magnetorecepci\u00f3ra, s\u0151t, tulajdonk\u00e9ppen a jelenlegi konszenzus \u00e9pp a dolog hi\u00e1ny\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l. A funkcion\u00e1lis CRY2<\/em> jelenl\u00e9te azonban mindenk\u00e9peen felveti a k\u00e9rd\u00e9st, hogy van-e ezeknek a g\u00e9neknek a magnetorecepci\u00f3n k\u00edv\u00fcl m\u00e1s szerep\u00fck, vagy az\u00e9rt \u00f6rz\u0151dtek meg az evol\u00faci\u00f3 sor\u00e1n, mert m\u00e9gis csak van ennek a “hatodik” \u00e9rz\u00e9knek valami szerepe \u00e9let\u00fcnk sor\u00e1n.<\/p>\n Foley LE, Gegear RJ, Reppert SM<\/strong> (2011) Human cryptochrome exhibits light-dependent magnetosensitivity. Nat Commun<\/em> 2<\/strong>:356. doi: 10.1038\/ncomms1364<\/a>. Egyetlen \u00e9rz\u00e9kel\u00e9si forma sem annyira misztikus, mint a m\u00e1gneses t\u00e9r \u00e9rz\u00e9kel\u00e9se, az \u00fan. magnetorecepci\u00f3. Tudjuk, hogy l\u00e9tezik, k\u00eds\u00e9rletek t\u00f6mege igazolja a legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb (f\u0151leg v\u00e1ndorl\u00f3) fajokban, m\u00e9gis, a molekul\u00e1ris mibenl\u00e9te mindm\u00e1ig el\u00e9g hom\u00e1lyos. Eddig ugyanis egyetlen feh\u00e9rj\u00e9r\u0151l sem siker\u00fclt sz\u00e1z-sz\u00e1zal\u00e9kos bizonyoss\u00e1ggal … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. ![\"\"](\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/201106\/magnetoreception.jpg\")
A leg\u00edg\u00e9retesebb jel\u00f6lt a cryptochrome<\/em> (cry<\/em>) g\u00e9n term\u00e9ke, amely k\u00f6lt\u00f6z\u0151 madarak olyan retina sejtjeiben lelhet\u0151 fel, amelyek a magnetorecepci\u00f3 k\u00f6zben aktiv\u00e1l\u00f3dnak. (A helysz\u00edn egy\u00e9bk\u00e9nt nem v\u00e9letlen: az aktu\u00e1lis modellek szerint a m\u00e1gneses t\u00e9r \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s\u00e9hez f\u00e9nyre, eg\u00e9sz pontosan k\u00e9k f\u00e9nyre van sz\u00fcks\u00e9g, ugyanis a f\u00e9ny\u00e9rz\u00e9kel\u00e9s k\u00f6vetkezt\u00e9ben elektrontranszfer k\u00f6vetkezik be. \u00c9s az ezzel sokat fogallkoz\u00f3k szerint, a magnetorecepci\u00f3 feltehet\u0151en elektron csere-bere \u00e9s a m\u00e1gneses t\u00e9r hat\u00e1sa alatt v\u00e1ltoz\u00f3 spin detekt\u00e1l\u00e1s\u00e1val m\u0171k\u00f6dne.)<\/p>\n![\"\"](\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/201106\/hCRY2-Drosophila.jpg\")
<\/p>\n
\n
Lohmann KJ<\/strong> (2010) Q&A: Animal behaviour: Magnetic-field perception. Nature<\/em> 464<\/strong>: 1140-2. <\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"