{"id":5006003,"date":"2011-08-14T20:01:45","date_gmt":"2011-08-14T18:01:45","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2011\/08\/14\/dover_utan"},"modified":"2011-08-14T20:01:45","modified_gmt":"2011-08-14T18:01:45","slug":"dover_utan","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5006003","title":{"rendered":"Dover ut\u00e1n"},"content":{"rendered":"

\"\"Az \u00e9vente megrendezett SuperBowl \u00e9s a n\u00e9gy\u00e9vente lezajl\u00f3 eln\u00f6kv\u00e1laszt\u00e1s mellett az amerikai k\u00f6z\u00e9let egyik menetrendszer\u0171en bek\u00f6vetkez\u0151 esem\u00e9nye a kreacionizmus \u00e9s a tudom\u00e1nyos oktat\u00e1s szorgalmaz\u00f3i k\u00f6zti \u00f6sszecsap\u00e1s. Erre egy-egy iskolai k\u00f6rzet bizotts\u00e1g\u00e1ban ker\u00fcl \u00e1ltal\u00e1ban sor, de a vita esetenk\u00e9nt valamelyik sz\u00f6vets\u00e9gi \u00e1llam t\u00e1rgyal\u00f3term\u00e9ben folytat\u00f3dik, t\u00f6bbnyire a kreacionista tananyag szorgalmaz\u00f3inak veres\u00e9g\u00e9vel.<\/p>\n

Az 1925-\u00f6s tenessee-i Scopes-per<\/a> nyitotta a jogi torzsalkod\u00e1sok sorozat\u00e1t, amikor John Scopes k\u00f6z\u00e9piskolai tan\u00e1rt v\u00e1dolt\u00e1k az evol\u00faci\u00f3 tan\u00edt\u00e1s\u00e1t szigor\u00faan tilt\u00f3 Butler-t\u00f6rv\u00e9ny megszeg\u00e9s\u00e9vel. Ugyan a t\u00e1rgyal\u00e1s sor\u00e1n – amelyet Jerome Lawrence \u00e9s Robert Edwin Lee is meg\u00f6r\u00f6k\u00edtett \u201cAki szelet vet\u201d \u00a0(Inherit the wind<\/a>) c. dr\u00e1m\u00e1j\u00e1ban – Scopes-t b\u0171n\u00f6snek tal\u00e1lt\u00e1k, a v\u00e1d gy\u0151zelme p\u00fcrrhoszinak bizonyult, a perr\u0151l sz\u00fcletett besz\u00e1mol\u00f3k ink\u00e1bb elford\u00edtott\u00e1k a k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9nyt a fundemantalista kreacionizmust\u00f3l. A hatvanas \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n azt\u00e1n maga a Legfels\u0151bb B\u00edr\u00f3s\u00e1g mondta ki (Epperson kontra Arkansas<\/a>), hogy az evol\u00faci\u00f3 tan\u00edt\u00e1s\u00e1nak tilt\u00e1sa alkotm\u00e1nyellenes, mert s\u00e9rti az alkotm\u00e1ny els\u0151 kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9nek az \u00e1llam \u00e9s az egyh\u00e1z sz\u00e9tv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1ra vonatkoz\u00f3 kit\u00e9tel\u00e9t. Ugyanerre hivatkozva 1987-ben ugyanez a test\u00fclet meg is tiltotta, hogy az \u00e1llami iskol\u00e1kban kreacionizmust oktassanak (Edwards kontra Aguillard<\/a>). L\u00e9nyeg\u00e9ben ez az \u00edt\u00e9let az, amely ma is referenciapontnak sz\u00e1m\u00edt a jogi \u00fatra terel\u0151d\u0151 vit\u00e1k eset\u00e9ben, mint az t\u00f6rt\u00e9nt 2005-ben, a pennsylvaniai Doverben is, ahol a \u201ckreacionista tudom\u00e1ny\u201d egyik \u00faj reinkarn\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak, az \u00e9rtelmes tervezetts\u00e9gnek (Intelligent Design – ID) az iskolai oktat\u00e1s\u00e1t tiltotta meg egy sz\u00f6vets\u00e9gi b\u00edr\u00f3<\/a>. (Az ID annyiban k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik a klasszikus kreacionizmust\u00f3l, hogy nem mondja meg egy\u00e9rtelm\u0171en, ki a teremt\u0151, mind\u00f6ssze amellett \u00e9rvel, hogy az \u00e9l\u0151vil\u00e1g egyes elemei annyira komplexek, hogy azokat csak egy intelligens tervez\u0151 hozhatta l\u00e9tre.)<\/p>\n

Eur\u00f3pai szemmel ugyan meglep\u0151nek t\u0171nhet, hogy a biol\u00f3gia \u00f3r\u00e1k tananyaga v\u00e9gs\u0151 soron peres \u00faton alakul ki a vil\u00e1g biol\u00f3giai tudom\u00e1nyokban (is) vezet\u0151 kutat\u00f3hatalm\u00e1n\u00e1l, de az amerikai oktat\u00e1s decentraliz\u00e1lt jelleg\u00e9n\u00e9l fogva ez gyakorlatilag k\u00f3dolva van a rendszerben. Az egyes k\u00f6rzetek tananyag\u00e1t, a sz\u00f6vets\u00e9gi \u00e1llam t\u00f6rv\u00e9nyeivel \u00f6sszhangban, helyi bizotts\u00e1gok hat\u00e1rozz\u00e1k meg, melyek tagjait az ott lak\u00f3k v\u00e1lasztj\u00e1k saj\u00e1t soraikb\u00f3l. \u00cdgy \u00e9rtelemszer\u0171en nagyon k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 gondolkod\u00e1s\u00fa test\u00fclete lesz egy metropolisz egyetemi k\u00f6zpontja k\u00f6r\u00e9 \u00e9p\u00fcl\u0151 iskolai k\u00f6rzetnek, illetve egy kisv\u00e1ros vagy \u201calv\u00f3v\u00e1ros\u201d konzervat\u00edv, f\u0151k\u00e9nt hit\u00e9leti tev\u00e9kenys\u00e9g k\u00f6r\u00e9 szervez\u0151d\u0151 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9nek. Ut\u00f3bbiakban gyakran k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen nagy s\u00fallyal vannak jelen a sz\u00f3 szerinti Biblia-\u00e9rtelmez\u00e9st szorgalmaz\u00f3 neoprotest\u00e1ns gy\u00fclekezetek tagjai. \u0150k \u00e9rthet\u0151 okokb\u00f3l nem sz\u00edvlelik a ma ismert f\u00f6ldi \u00e9let soksz\u00edn\u0171s\u00e9g\u00e9nek l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9r\u0151l kialakult tudom\u00e1nyos konszenzust, \u00edgy mindent megtesznek, hogy saj\u00e1t meggy\u0151z\u0151d\u00e9s\u00fcknek is helyet tal\u00e1ljanak a biol\u00f3gia\u00f3r\u00e1k tananyag\u00e1ban.<\/p>\n

\"\"A precedens alap\u00fa amerikai t\u00f6rv\u00e9nyhoz\u00e1s nem teszi ugyan lehet\u0151v\u00e9, hogy pont ugyanazokat a m\u00f3dszereket alkalmazz\u00e1k, amelyek m\u00e1r egyszer elv\u00e9reztek a b\u00edr\u00f3s\u00e1gokon, de a kreacionist\u00e1k kitart\u00f3nak bizonyultak. A m\u00e1r eml\u00edtett Edwards kontra Aguillard per \u00edt\u00e9lethozatala ut\u00e1n azonnal ejtett\u00e9k a \u201ckreacionista\u201d kifejez\u00e9st a sz\u00f3t\u00e1rukb\u00f3l \u00e9s helyette \u201ctervezetts\u00e9g t\u00e1mogat\u00f3t\u201d (design proponent) kezdtek haszn\u00e1lni. Olyannyira, hogy a doveri per sor\u00e1n minden bizonnyal az egyik legnagyobb hat\u00e1s\u00fa bizony\u00edt\u00e9k az ID tan\u00edt\u00e1s\u00e1ra aj\u00e1nlott tank\u00f6nyv kor\u00e1bbi k\u00e9ziratainak \u00f6sszevet\u00e9se volt, amelyekb\u0151l egy\u00e9rtelm\u0171v\u00e9 v\u00e1lt, hogy a lapokon 1987 ut\u00e1n egyszer\u0171en lecser\u00e9lt\u00e9k<\/a> az addig domin\u00e1ns \u201ckreacionizmust\u201d, de egy\u00e9bk\u00e9nt a sz\u00f6veg v\u00e1ltozatlan maradt. A besz\u00e9des bizony\u00edt\u00e9kok ellen\u00e9re az ID t\u00e1mogat\u00f3i a nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9gnek sz\u00e1nt nyilatkozataikban m\u00e1ig tagadj\u00e1k a kreacionizmussal val\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get, ami nem csoda, hiszen a beismer\u00e9s egyet jelentene a tudom\u00e1nyoss\u00e1g ill\u00fazi\u00f3j\u00e1nak ny\u00edlt felad\u00e1s\u00e1val.<\/p>\n

A doveri veres\u00e9g azonban egy\u00e9rtelm\u0171v\u00e9 tette, hogy az \u201c\u00e9rtelmes tervezetts\u00e9g\u201d \u00e1ltudom\u00e1nyos k\u00f6nt\u00f6se sem el\u00e9g ahhoz, hogy a kreacionista tanokat visszacsemp\u00e9ssz\u00e9k a tananyagba. \u00cdgy \u00faj strat\u00e9gia sz\u00fcletett: a kritikus, tudom\u00e1nyos gondolkoz\u00e1s fontoss\u00e1g\u00e1ra hivatkozva k\u00e9rni, hogy az egyes elm\u00e9letek \u201cvitatott pontjait\u201d is ismertesse a tananyag.<\/p>\n

Ennek megfelel\u0151en az elm\u00falt \u00e9vek sor\u00e1n t\u00f6bb d\u00e9li \u00e1llamban is t\u00f6rv\u00e9nnyel pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k a \u201ckiegyens\u00falyozotts\u00e1got\u201d a biol\u00f3gia\u00f3r\u00e1kra becsemp\u00e9szni. A konfliktust nem ismer\u0151 j\u00f3hiszem\u0171 \u00e9s naiv szeml\u00e9l\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra ak\u00e1r \u00e1rtatlannak is t\u0171nhet ezeknek a beterjesztett tervezeteknek a sz\u00f6vege. Hiszen a \u201ckritikus gondolkod\u00e1s\u201d vagy az \u201celm\u00e9letek gyenge pontjainak megismer\u00e9se\u201d tipikusan olyasmi, amit a kutat\u00f3k maguk szoktak fontosnak tartani. Jobban megismerve a beterjeszt\u0151k motiv\u00e1ci\u00f3it, hamar kider\u00fcl, hogy a megfogalmaz\u00e1s mind\u00f6ssze verb\u00e1lis \u00e1lca, a c\u00e9l egy\u00e1ltal\u00e1n nem a val\u00f3ban kritikus, analitikus gondolkoz\u00e1sm\u00f3d n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u00e9se.<\/p>\n

A sz\u00f3ban forg\u00f3 t\u00f6rv\u00e9nytervezeteket jegyz\u0151k b\u0151vebb magyar\u00e1zata – n\u00e9z\u0151pontt\u00f3l f\u00fcgg\u0151en paradox vagy cinikus m\u00f3don – Scopesra utal vissza. David Fowler, aki pont Tenessee-ben az evol\u00faci\u00f3-ellenes t\u00f6rv\u00e9ny legf\u0151bb lobbist\u00e1ja, a Chattanoogan<\/em> c. helyi \u00fajs\u00e1gban megjelent publicisztik\u00e1j\u00e1ban<\/a> \u00fagy \u00e1ll\u00edtotta be, mintha a jelenkor tud\u00f3sai lenn\u00e9nek azoknak a megfelel\u0151i, akik anno Scopes-nak akart\u00e1k megtiltani, hogy mit tan\u00edthasson, az \u00e1ltala fontosnak tartott evol\u00faci\u00f3-kritika \u00e1ll\u00edt\u00f3lagos elhallgat\u00e1s\u00e1val. Bill Dunn, a t\u00f6rv\u00e9nyt beterjeszt\u0151 republik\u00e1nus k\u00e9pvisel\u0151 is hasonl\u00f3 h\u00farokat pengetve nyilatkozta p\u00e1r hete a Scientific Americannek<\/a>: \u201cMegford\u00edtottuk a Scopes-per szereposzt\u00e1s\u00e1t. Csak annyit szeretn\u00e9nk, hogy az \u00f6sszes tudom\u00e1nyos t\u00e9ny az asztalra ker\u00fclj\u00f6n.\u201d<\/p>\n

A gond ezzel az \u00e9rvel\u00e9ssel mind\u00f6ssze az, hogy azok a t\u00e9nyek, amelyeket \u0151k szeretn\u00e9nek l\u00e1tni, nem l\u00e9teznek, az evol\u00faci\u00f3 val\u00f3ban kritikus k\u00e9rd\u00e9seire pedig \u0151k nem k\u00edv\u00e1ncsiak. Azok a k\u00e9rd\u00e9sek, amelyek val\u00f3ban \u00e9l\u00e9nk vit\u00e1kat gerjesztettek a kutat\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt az elm\u00falt \u00e9vekben, \u00e9vtizedekben, \u0151ket hidegen hagyj\u00e1k. \u00cdgy nem arr\u00f3l szeretn\u00e9nek vit\u00e1t a k\u00f6z\u00e9piskolai biol\u00f3gia \u00f3r\u00e1n, hogy az egyes fajok k\u00f6z\u00f6tt megfigyelhet\u0151 jellegbeli k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket a feh\u00e9rj\u00e9k aminosavsorrendj\u00e9ben megjelen\u0151 v\u00e1ltoz\u00e1sok okozz\u00e1k-e els\u0151sorban, vagy a feh\u00e9rj\u00e9k kifejez\u0151d\u00e9s\u00e9t szab\u00e1lyoz\u00f3 mut\u00e1ci\u00f3k, vagy hogy egyes jellegek v\u00e1ltoz\u00e1sa folyamatos-e, vagy ugr\u00e1sszer\u0171. Amir\u0151l \u0151k szeretn\u00e9nek hallani, azok a kreacionist\u00e1k \u00e1ltal \u00e9vek \u00f3ta ism\u00e9telgetett \u201c\u00e9rvek\u201d, mely szerint a radioizot\u00f3pos kormeghat\u00e1roz\u00e1s csal, \u00e1tmeneti fossz\u00edli\u00e1k nem l\u00e9teznek, egyes \u00e9l\u0151l\u00e9nyek annyira \u00f6sszetettek, hogy l\u00e9p\u00e9senk\u00e9nt nem j\u00f6hettek volna l\u00e9tre. Ugyan ezek az \u201c\u00e9rvek\u201d tudom\u00e1nyosnak nem mondhat\u00f3k, r\u00e1ad\u00e1sul t\u00e9teles \u00e9s folyamatosan b\u0151v\u00fcl\u0151 c\u00e1folatuk l\u00e9tezik (a doveri perben t\u00f6bb napon kereszt\u00fcl t\u00f6rt\u00e9nt ezek ismertet\u00e9se), ez szerint\u00fck nem ok arra, hogy ne besz\u00e9ljenek r\u00f3la a tan\u00e1rok a biol\u00f3gia\u00f3r\u00e1kon. Ez persze nem meglep\u0151, hiszen a mozgalom fundamentalista-vall\u00e1sos gy\u00f6kerei miatt aligha lehet valaha olyan bizony\u00edt\u00e9kot felmutatni, amit meggy\u0151z\u0151nek tal\u00e1lnak \u00fcgy\u00fck felad\u00e1s\u00e1ra. H\u00e9t \u00e9vvel William Dembski<\/a>, az ID-mozgalom egyik oszlopos tagj\u00e1nak j\u00f3slata ut\u00e1n, mely szerint \u201c\u00f6t \u00e9ven bel\u00fcl a molekul\u00e1ris darwinizmus – az az elm\u00e9let, mely szerint darwini folyamatok komplex strukt\u00far\u00e1kat hoznak l\u00e9tre sejt alatti szinten – halott lesz\u201d, a molekul\u00e1ris evol\u00faci\u00f3 tanulm\u00e1nyoz\u00e1sa a biol\u00f3gia egyik leggyorsabban fejl\u0151d\u0151 ter\u00fclete, Dembski pedig tov\u00e1bbra is az ID egyik legharcosabb hirdet\u0151je.<\/p>\n

A modern kreacionist\u00e1knak a kutat\u00f3khoz val\u00f3 saj\u00e1tos viszony\u00e1t legjobban Don McLeroy fogalmazta meg. A fogorvosi v\u00e9gzetts\u00e9g\u0171 McLeroy 2009-ig a Texasi Oktat\u00e1si Bizotts\u00e1g tagjak\u00e9nt tev\u00e9kenykedett, s ezalatt sz\u00e1mos alkalommal igyekezett olyan hat\u00e1rozatokat elfogadtatni, amelyek legal\u00e1bbis lehet\u0151v\u00e9 teszik a kreacionizmus oktat\u00e1s\u00e1t a biol\u00f3gia keret\u00e9ben. Amikor szembes\u00edtett\u00e9k vele, hogy a szak\u00e9rt\u0151k nem \u00e9rtenek egyet javaslat\u00e1val, McLeroy v\u00e1lasza<\/a> frapp\u00e1nsan annyi volt, hogy \u201cvalakinek szembe kell sz\u00e1llni a szak\u00e9rt\u0151kkel\u201d. A szak\u00e9rt\u0151i konszenzussal val\u00f3 szemben\u00e1ll\u00e1s Fowler kor\u00e1bban eml\u00edtett Chattanoogan<\/em> publicisztik\u00e1j\u00e1ban is megjelenik, ahol maga a szerz\u0151 \u00edrja, hogy a t\u00f6rv\u00e9ny v\u00e9delmet ny\u00fajtana olyan tan\u00e1roknak, akik \u00f3r\u00e1jukon ID-t szeretn\u00e9nek tan\u00edtani.<\/p>\n

Az ID-t propag\u00e1l\u00f3k helyzet\u00e9t az sem k\u00f6nny\u00edti, hogy a koncepci\u00f3 bizony\u00edtott tudom\u00e1nytalans\u00e1g\u00e1n t\u00fal n\u00e9h\u00e1ny \u00e9ve nyilv\u00e1noss\u00e1gra ker\u00fclt a mozgalom h\u00e1ts\u00f3 sz\u00e1nd\u00e9kaira r\u00e1vil\u00e1g\u00edt\u00f3 \u00fan. \u201c\u00c9k-strat\u00e9gia<\/a>\u201d. Ezt Phillip E. Johnson<\/a>, az \u00e9rtelmes tervezetts\u00e9g mozgalom (egyik) atyja jegyzi \u00e9s l\u00e9nyege t\u00f6m\u00f6ren annyi, hogy ahhoz, hogy a neo-kreacionista mozgalom el\u00e9rje c\u00e9lj\u00e1t, a Teremt\u00e9s-t\u00f6rt\u00e9net sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 elfogadtat\u00e1s\u00e1t az \u00e9letr\u0151l \u00e9s a vil\u00e1gmindens\u00e9gr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 materialisztikus magyar\u00e1zatok helyett, egy kis l\u00e9p\u00e9sekb\u0151l \u00e1ll\u00f3 PR-kamp\u00e1nyt kell folytatni. Ennek fontos eleme az evol\u00faci\u00f3val szembeni bizalmatlans\u00e1g kialak\u00edt\u00e1sa, amelynek egyik eszk\u00f6ze az ID iskolai tananyagba val\u00f3 beemel\u00e9se \u201calternat\u00edv magyar\u00e1zatk\u00e9nt\u201d.<\/p>\n

Ugyan b\u00edr\u00f3s\u00e1gi szinten a vita az ut\u00f3bbi id\u0151ben rendszeresen az ID-t\u00e1bor veres\u00e9g\u00e9t hozta, a mesters\u00e9gesen gerjesztett n\u00e9zetelt\u00e9r\u00e9s m\u00e1s szinten el\u00e9rte a hat\u00e1s\u00e1t. Egy janu\u00e1ri felm\u00e9r\u00e9s szerint az amerikai biol\u00f3gia tan\u00e1rok t\u00f6bbs\u00e9ge (hatvan sz\u00e1zal\u00e9kuk) – az esetleges konfront\u00e1ci\u00f3t elker\u00fclend\u0151 – m\u00e1ra ink\u00e1bb ker\u00fcli<\/a> az evol\u00faci\u00f3 r\u00e9szletes t\u00e1rgyal\u00e1s\u00e1t. Mind\u00f6ssze 28%-uk foglalkozik \u00f3r\u00e1in nagyobb m\u00e9lys\u00e9gben a t\u00e9m\u00e1val, a marad\u00e9k pedig kreacionizmust oktat helyette. Ez pedig aligha foghat\u00f3 fel m\u00e1sk\u00e9pp, mint a tudom\u00e1nyos oktat\u00e1s nyilv\u00e1nos kudarca ezeken a helyeken, hiszen, ahogy Johnson maga is bevalotta: \u201cEz a vita sosem a tudom\u00e1nyr\u00f3l sz\u00f3lt, hanem vall\u00e1sr\u00f3l \u00e9s filoz\u00f3fi\u00e1r\u00f3l\u201d.<\/p>\n

(A sz\u00f6veg szerkesztett v\u00e1ltozata, kisebb v\u00e1rakoz\u00e1s ut\u00e1n… az origo-n jelent meg<\/a>. K\u00f6sz\u00f6net Ambrus G\u00e9za Gergelynek az irodalom-vad\u00e1szatban ny\u00fajtott seg\u00edts\u00e9g\u00e9rt.<\/em>)<\/p>\n