{"id":5005999,"date":"2011-03-16T13:08:14","date_gmt":"2011-03-16T12:08:14","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2011\/03\/16\/penisztuskek"},"modified":"2011-03-16T13:08:14","modified_gmt":"2011-03-16T12:08:14","slug":"penisztuskek","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5005999","title":{"rendered":"P\u00e9niszt\u00fcsk\u00e9k"},"content":{"rendered":"

\"\"M\u00falt h\u00e9ten a Magyar T\u00e1virati Iroda \u00fcgyeletes Lejter Jakabja igaz\u00e1n elem\u00e9ben lehetett, hiszen siker\u00fclt tot\u00e1lisan dezinform\u00e1lnia, legal\u00e1bb egy h\u00edrecske erej\u00e9ig, a teljes magyar online \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00e1st. “Az evol\u00faci\u00f3 t\u00fcntette el az emberi p\u00e9niszcsontot<\/em>“, hirdette<\/a> a c\u00edm<\/a> mindenfele<\/a>, \u00e9s h\u00e1t nyilv\u00e1n d\u0151lt a kattint\u00e1ssz\u00e1m, a szerkeszt\u0151 meg a marketing oszt\u00e1ly el\u00e9gedett volt, az pedig, hogy a h\u00edr ebben a form\u00e1ban l\u00e9gb\u0151l kapott, kit \u00e9rdekel…<\/p>\n

Ugyanis az eredeti cikkben az emberekb\u0151l val\u00f3ban hi\u00e1nyz\u00f3 p\u00e9niszcsontr\u00f3l, a baculumr\u00f3l<\/a>, sz\u00f3 egy sz\u00e1l sem esik. Helyette viszont van egy \u00e9rdekes felvet\u00e9s a p\u00e9niszt\u00fcsk\u00e9k elt\u0171n\u00e9s\u00e9nek evol\u00faci\u00f3s okair\u00f3l fajunkban – \u00e9s csak az\u00e9rt felvet\u00e9s, mert, mint v\u00e9g\u00fcl l\u00e1tni fogjuk, a blogokban m\u0171k\u00f6d\u0151 peer-review 2.0 n\u00e9h\u00e1ny fontos \u00e9s k\u00e9nyelmetlen k\u00e9rd\u00e9ssel \u00e1llt el\u0151 a cikk kapcs\u00e1n (amelyek, egy\u00e9bk\u00e9nt nem a k\u00eds\u00e9rleti anyagot vitatj\u00e1k, hanem annak interpret\u00e1ci\u00f3j\u00e1t, de ne rohanjunk ennyire el\u0151re).<\/p>\n

<\/p>\n

A Nature<\/em>-ben megjelent cikk f\u0151 t\u00e9m\u00e1ja olyan ember-specifikus del\u00e9ci\u00f3k (hCONDELs) vizsg\u00e1lata, amelyeknek megfelel\u0151 DNS szakaszok p\u00e9ld\u00e1ul a nagyon k\u00f6zeli rokon csimp\u00e1nzokban nemcsak, hogy jelen vannak, de igen nagyfok\u00fa konzerv\u00e1ci\u00f3t mutatnak m\u00e1s eml\u0151s\u00f6k genomj\u00e1val.<\/p>\n

\"\"Ezeknek az ultrakonzerv\u00e1lt szekvenci\u00e1knak a k\u00f6z\u00f6s jellemz\u0151je, hogy nem feh\u00e9rjek\u00f3dol\u00f3 r\u00e9gi\u00f3kban vannak, m\u00e9gis, gyakran jobban hasonl\u00edtanak egym\u00e1sra, mint a k\u00f6zel\u00fckben lev\u0151 feh\u00e9rjek\u00f3dol\u00f3 szekvenci\u00e1k, amelyek k\u00f6ztudottan lassabban v\u00e1ltoznak, mint a genom t\u00f6bbi r\u00e9sze. Mai felt\u00e9telez\u00e9sek szerint ezeknek az elemeknek szab\u00e1lyoz\u00f3 szerepe van \u00e9s ennek r\u00e9szben az az alapja, hogy ha ilyen szekvenci\u00e1kat haszn\u00e1lva \u00fan. riporterg\u00e9nek meghajt\u00e1s\u00e1ra (amelyek, pl. z\u00f6ld fluoreszcens feh\u00e9rj\u00e9t k\u00f3dolnak), akkor a riporter-feh\u00e9rje gyakran ugyanott fejez\u0151dik ki, mint ahol az ultrakonzerv\u00e1lt szekvencia k\u00f6zel\u00e9ben lev\u0151 g\u00e9n. Vagyis, sz\u00f3l a cikkben is k\u00f6vetett logika, ha ezek a szekvenci\u00e1k hi\u00e1nyoznak, akkor annak valami szab\u00e1lyoz\u00e1si k\u00f6vetkezm\u00e9nye kell legyen.<\/p>\n

(Ezen a ponton, azt hiszem, megszell\u0151ztethetem azt a saj\u00e1t v\u00e9lem\u00e9nyt, hogy a fenti logika, b\u00e1r nem alaptalan, kor\u00e1nt sem annyira al\u00e1t\u00e1masztott, mint azt az elm\u00e9let manaps\u00e1g igen elterjedt elfogadotts\u00e1ga sugalln\u00e1. A teljes igazs\u00e1ghoz tartozik ugyanis, hogy sz\u00e1mos ultrakonzerv\u00e1lt elem egy\u00e1ltal\u00e1n nem rendelkezik efajta enhancer aktivit\u00e1ssal, r\u00e1ad\u00e1sul azt m\u00e1r tudjuk a val\u00f3di enhancerekben lev\u0151 transzkripci\u00f3sfaktor-k\u00f6t\u0151helyekr\u0151l, hogy azok ritk\u00e1n maradnak nagyon konzerv\u00e1ltak, \u00e1ltal\u00e1ban el\u00e9g gyorsan v\u00e1ltoznak – mindez ism\u00e9t az ellen sz\u00f3l, hogy az ultrakonzerv\u00e1lt elemek “mezei” enhancerek lenn\u00e9nek.)<\/p>\n

V\u00e9g\u00fcl 583 darab hCONDEL szekvenci\u00e1t izol\u00e1ltak, \u00e9s ezek k\u00f6z\u00fcl kett\u0151t in vivo<\/em> is megvizsg\u00e1ltak, transzg\u00e9nikus egerek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel.<\/p>\n

\"\"Az els\u0151 az az androg\u00e9n receptort<\/a> (AR) k\u00f3dol\u00f3 g\u00e9n k\u00f6zel\u00e9ben lev\u0151 del\u00e9ci\u00f3 volt. Amikor az emberb\u0151l hi\u00e1nyz\u00f3, csimp\u00e1nz szakaszt riporter-g\u00e9nhez k\u00f6t\u00f6tt\u00e9k, akkor ut\u00f3bbi kifejez\u0151d\u00e9s\u00e9t pl. a leend\u0151 bajusz \u00e9s a p\u00e9nisz ter\u00fclet\u00e9n lehetett megfigyelni.<\/p>\n

Az AR a tesztoszteron receptora, amelynek hat\u00e1sa egy\u00e9bk\u00e9nt dokument\u00e1lt az egerek \u00e9rz\u00e9kszervk\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u0151 bajsz\u00e1nak hossz\u00e1ra n\u00e9zve. (A hat\u00e1s nem dr\u00e1mai, de val\u00f3s.) A mi t\u00f6rt\u00e9net\u00fcnk szempontj\u00e1b\u00f3l azonban nyilv\u00e1n az az \u00e9rdekesebb, hogy a tesztoszteron egyszersmind a m\u00e1sodlagos nemi jellegek kialakul\u00e1s\u00e1\u00e9rt is felel\u0151s, \u00e9s a sz\u00e1mos faj h\u00edmjeinek ivarszerv\u00e9t bor\u00edt\u00f3 p\u00e9niszt\u00fcsk\u00e9k tipikusan ilyenek.<\/p>\n

A p\u00e9niszt\u00fcsk\u00e9k (a poszt elej\u00e9n egy kand\u00far eset\u00e9ben j\u00f3l megfigyelhet\u0151k) olyan kin\u00f6v\u00e9sek a makk alatt, amelyeket kem\u00e9ny, keratin nev\u0171 anyag bor\u00edt (de benn\u00fck semmi csontos elem nincs…), \u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban k\u00e9t szerepet szoktak tulajdon\u00edtani nekik: \u00e9rz\u00e9kenyebb\u00e9 teszik a h\u00edm ivarszervet, \u00edgy a h\u00edm hamarabb k\u00e9pes a kopul\u00e1ci\u00f3t befejezni, illetve egy el\u0151z\u0151 h\u00edm \u00e1ltal esetleg otthagyott kopul\u00e1ci\u00f3s dug\u00f3t is kitakar\u00edtj\u00e1k. (Ezeknek a dug\u00f3knak pont az a szerep\u00fck, hogy megnehez\u00edts\u00e9k a n\u0151st\u00e9ny k\u00f6vetkez\u0151 p\u00e1rz\u00e1st, \u00edgy id\u0151t nyerve, hogy a dug\u00f3t elhelyez\u0151 h\u00edm saj\u00e1t ivarsejtjeik c\u00e9lba \u00e9rjenek.) Mindk\u00e9t tulajdons\u00e1g olyan fajokban el\u0151ny\u00f6s, ahol er\u0151s a n\u0151st\u00e9nyek\u00e9rt folytatott k\u00fczdelem, \u00e9s az evol\u00faci\u00f3s verseny sor\u00e1n sz\u00e1mos \u00e9rdekes, el\u0151nyt biztos\u00edt\u00f3 megold\u00e1s kialakult.<\/p>\n

\"\"A p\u00e9niszt\u00fcsk\u00e9k kialakul\u00e1sa szint\u00e9n tesztoszteron szint f\u00fcgg\u0151: p\u00e9ld\u00e1ul kasztr\u00e1lt gal\u00e1g\u00f3kban alig l\u00e1tszik bel\u0151l\u00fck valami, de tesztoszteron adagol\u00e1s\u00e1val mindez orvosolhat\u00f3.<\/p>\n

Embern\u00e9l, ezt tal\u00e1n nem kell ragozni, nem tal\u00e1lkozunk efajta keratiniz\u00e1lt k\u00e9pletekkel, ami feltehet\u0151leg a monog\u00e1m kapcsolatokkal magyar\u00e1zhat\u00f3. Hi\u00e1nyukban a p\u00e1rz\u00e1s is tov\u00e1bb tart, amely intimit\u00e1s ak\u00e1r seg\u00edthet is elm\u00e9ly\u00edteni a kapcsolatot. (K\u00fcl\u00f6n \u00e9rdekess\u00e9g, mindenk\u00e9ppen eml\u00edt\u00e9st \u00e9rdemel, hogy a szerz\u0151k az hCONDEL-riporterg\u00e9n konstrukci\u00f3t emberi el\u0151b\u0151rb\u0151l k\u00e9sz\u00fclt sejtvonalakban is tesztelt\u00e9k, ahol az aktivit\u00e1st mutatott, vagyis elvileg a k\u00e9pess\u00e9g elvileg megvan a p\u00e9niszt\u00fcsk\u00e9k k\u00e9pz\u00e9s\u00e9re emberben, csak \u00e9pp az erre vonatkoz\u00f3 “utas\u00edt\u00e1s” hi\u00e1nyzik.)<\/p>\n

A magyar\u00e1zat teh\u00e1t az, hogy a p\u00e1rkapcsolatok v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1val, \u0151seink m\u00e1r nem tartottak ig\u00e9nyt ezekre a k\u00e9pletekre. \u00cdgy, ami elromolhat az el is romlik alapon, a szekvencia elvesz\u0151d\u00f6tt. Apr\u00f3bb probl\u00e9m\u00e1k az\u00e9rt ad\u00f3dnak ezzel az interpret\u00e1ci\u00f3val, de ezek boncolgat\u00e1sa el\u0151tt egy kis kit\u00e9r\u0151 k\u00f6vetkezik.<\/p>\n

Ugyan a cikk-k\u00f6r\u00fcli m\u00e9diafelhajt\u00e1st els\u0151sorban az AR<\/em>-hez kapcsol\u00f3d\u00f3 hCONDEL keltette, legal\u00e1bb egy bekezd\u00e9s erej\u00e9ig \u00e9rdemes a m\u00e1sik vizsg\u00e1lt g\u00e9nr\u0151l is megeml\u00e9kezni. Ez pedig a sejtciklust negat\u00edv m\u00f3don szab\u00e1lyoz\u00f3 GADD45G <\/em>el\u0151agy specifikus enhancer\u00e9nek t\u0171nik. Ami az\u00e9rt fontos, mert ez az agyter\u00fclet k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen megn\u00f6vekedett benn\u00fcnk, vagyis nem z\u00e1rhat\u00f3 ki, hogy egy ilyen szab\u00e1lyoz\u00f3elem-del\u00e9ci\u00f3 nyitotta meg a kaput az agysz\u00f6vet kiterjed\u00e9se el\u0151tt. (\u00c1ltal\u00e1ban hajlamosak vagyunk felt\u00e9telezni, hogy ami benn\u00fcnket k\u00fcl\u00f6nlegess\u00e9 tesz, az \u00faj inform\u00e1ci\u00f3 lehet a genomban, pedig, mint azt a MYH16<\/em> g\u00e9n p\u00e9ld\u00e1j\u00e1n \u00e1t m\u00e1r bemutattam<\/a>, van olyan, hogy m\u00e1r meglev\u0151 inform\u00e1ci\u00f3 elveszt\u00e9se<\/em> tette lehet\u0151v\u00e9 hum\u00e1n-specifikus v\u00e1ltoz\u00e1sok megjelen\u00e9s\u00e9t.)<\/p>\n

Na, de visszat\u00e9rve a nyilv\u00e1n minden olvas\u00f3t izgalomban tart\u00f3 p\u00e9niszt\u00fcsk\u00e9khez. Mi is a gond a szerz\u0151k okfejt\u00e9s\u00e9vel. Az “A Primate of Modern Aspect<\/em>” blog hossz\u00fa posztban<\/a> j\u00e1rja k\u00f6r\u00fcl, mennyire is \u00e1llja meg a hely\u00e9t az adatok interpret\u00e1ci\u00f3ja. Ugyanis a p\u00e9nisz-t\u00fcsk\u00e9k sz\u00e1ma \u00e9s a monog\u00e1mia k\u00f6zti \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s sem biztos, hogy statisztikailag szignifik\u00e1ns, r\u00e1ad\u00e1sul a t\u00fcsk\u00e9k nagys\u00e1ga \u00e9s a p\u00e1rz\u00e1s-hossza k\u00f6zti korrel\u00e1ci\u00f3 nem annyira fix f\u0151eml\u0151s\u00f6kben, mint azt a sz\u00f6veg alapj\u00e1n gondolni lehetne, mert az or\u00e1ngut\u00e1nokban, ahol l\u00e9nyegesen nagyobb m\u00e9ret\u0171ek a t\u00fcsk\u00e9k, sokkal tov\u00e1bb tart, mint csimp\u00e1nzokban. S\u0151t, tulajdonk\u00e9ppen a csimp\u00e1nzok eset\u00e9ben k\u00e9rd\u00e9ses, hogy besz\u00e9lhet\u00fcnk egy\u00e1ltal\u00e1n “t\u00fcsk\u00e9kr\u0151l”, amikor a libab\u0151rn\u00e9l alig nagyobb k\u00e9pletek vannak csak jelen, amelyek \u00e9rtelemszer\u0171en alkalmatlanok b\u00e1rmifajta kopul\u00e1ci\u00f3s dug\u00f3 elt\u00e1vol\u00edt\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\n

Ami m\u00e9g \u00e9rdekesebb, hogy ilyen m\u00e9ret\u0171 k\u00e9pletek az emberben sem ritk\u00e1k. A f\u00e9rfiak k\u00f6zel 30%-\u00e1ban figyelhet\u0151 meg a h\u00edmvessz\u0151 papillomatosisa<\/a> (18+ k\u00e9pek! – biztos, ami biztos ;-)), ami v\u00e9gs\u0151 soron a t\u00fcsk\u00e9k cs\u00f6kev\u00e9nyes, atavisztikus megjelen\u00e9s\u00e9t jelenti. Mivel m\u00e9reteikben ezek a papill\u00e1k \u00f6sszevethet\u0151ek a csimp\u00e1nzok “t\u00fcsk\u00e9ivel”, m\u00e1r r\u00f6gt\u00f6n nem is vil\u00e1gos, hogy mi a hCONDEL szerepe.<\/p>\n

Nagy k\u00e9rd\u00e9s persze, hogy ezekben a f\u00e9rfiakban is jelen van-e a sz\u00f3banforg\u00f3 del\u00e9ci\u00f3? Mert ha igen, az azt jelenten\u00e9, hogy a papill\u00e1k\/t\u00fcsk\u00e9k kialakul\u00e1sa m\u00e9gsem kiz\u00e1r\u00f3lag az ez \u00e1ltal k\u00f3dolt enhancernek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151 (s\u0151t, els\u0151sorban nem ennek), hanem l\u00e9teznek m\u00e1s enhancerek is hasonl\u00f3 funkci\u00f3val, s az AR<\/em>-hCONDEL l\u00e9nyeg\u00e9ben olyan konzerv\u00e1lt szekvencia, amely ugyan k\u00e9pes ilyen enhancer funkci\u00f3ra is, de val\u00f3di szerepe valami m\u00e1s. Hogy az a “m\u00e1s” pontosan mi, azt majd jobban meg\u00e9rtj\u00fck, ha v\u00e9gre vil\u00e1gos k\u00e9p\u00fcnk lesz az ultrakonzerv\u00e1lt, nem k\u00f3dol\u00f3 szekvenci\u00e1k biol\u00f3giai szerep\u00e9r\u0151l.<\/p>\n

\n

McLean, C., Reno, P., Pollen, A., Bassan, A., Capellini, T., et al.<\/strong> (2011) Human-specific loss of regulatory DNA and the evolution of human-specific traits. Nature<\/em> 471<\/strong>: 216-219. <\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

M\u00falt h\u00e9ten a Magyar T\u00e1virati Iroda \u00fcgyeletes Lejter Jakabja igaz\u00e1n elem\u00e9ben lehetett, hiszen siker\u00fclt tot\u00e1lisan dezinform\u00e1lnia, legal\u00e1bb egy h\u00edrecske erej\u00e9ig, a teljes magyar online \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00e1st. “Az evol\u00faci\u00f3 t\u00fcntette el az emberi p\u00e9niszcsontot“, hirdette a c\u00edm mindenfele, \u00e9s h\u00e1t nyilv\u00e1n d\u0151lt … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. →<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[3,1],"tags":[69,5],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005999"}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5005999"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005999\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5005999"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5005999"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5005999"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}