{"id":5005995,"date":"2011-02-26T22:27:00","date_gmt":"2011-02-26T21:27:00","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2011\/02\/26\/barnulo_macskabaglyok"},"modified":"2011-02-26T22:27:00","modified_gmt":"2011-02-26T21:27:00","slug":"barnulo_macskabaglyok","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5005995","title":{"rendered":"Barnul\u00f3 macskabaglyok"},"content":{"rendered":"

\"\"Az evol\u00faci\u00f3 tal\u00e1n legjobban \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151 esetei, amikor egy-egy \u00e1llat sz\u00ednezete v\u00e1ltozik meg valamilyen k\u00f6rnyezeti hat\u00e1s miatt. A klasszikus p\u00e9lda erre a ny\u00edrfaaraszol\u00f3k esete<\/a>, amelyek k\u00f6zt, az ipari forradalom \u00e9s az ezzel egy\u00fctt j\u00e1r\u00f3 koromszennyez\u0151d\u00e9s m\u00e9rt\u00e9k\u00e9nek el\u0151rehaladt\u00e1val, hirtelen elterjedtek a fekete, melaniz\u00e1lt form\u00e1k, majd a leveg\u0151 fokozatos kitisztul\u00e1s\u00e1val ezek fokozatosan visszaszorultak. De v\u00e9gs\u0151 soron egyes gy\u00edk-<\/a> \u00e9s eg\u00e9rfajok<\/a> \u00e9l\u0151hely f\u00fcgg\u0151 sz\u00ednevol\u00faci\u00f3ja is ugyancsak erre a lapra tartozik, b\u00e1r ott a folyamatnak csak a v\u00e9gpontj\u00e1t ismerj\u00fck, hiszen az \u00faj \u00e9l\u0151hely(ek)hez j\u00f3l alkalmazkod\u00f3 sz\u00ednvari\u00e1nsok elterjed\u00e9se m\u00e1r r\u00e9gen megt\u00f6rt\u00e9nt.<\/p>\n

Most azonban, j\u00f3 es\u00e9llyel, ism\u00e9t tan\u00fai lehet\u00fcnk, hogy egy \u00e9l\u0151l\u00e9ny adapt\u00e1ci\u00f3ja (a kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1s miatt) folyamatosan v\u00e1ltoz\u00f3 k\u00f6rnyezet\u00e9hez a sz\u00f3ban forg\u00f3 faj fokozatos sz\u00ednv\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1val j\u00e1r.<\/p>\n

<\/p>\n

\"\"Az evol\u00faci\u00f3 tal\u00e1n legjobban \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151 esetei, amikor egy-egy \u00e1llat sz\u00ednezete v\u00e1ltozik meg valamilyen k\u00f6rnyezeti hat\u00e1s miatt. A klasszikus p\u00e9lda erre a ny\u00edrfaaraszol\u00f3k esete<\/a>, amelyek k\u00f6zt, az ipari forradalom \u00e9s az ezzel egy\u00fctt j\u00e1r\u00f3 koromszennyez\u0151d\u00e9s m\u00e9rt\u00e9k\u00e9nek el\u0151rehaladt\u00e1val, hirtelen elterjedtek a fekete, melaniz\u00e1lt form\u00e1k, majd a leveg\u0151 fokozatos kitisztul\u00e1s\u00e1val ezek fokozatosan visszaszorultak. De v\u00e9gs\u0151 soron egyes gy\u00edk-<\/a> \u00e9s eg\u00e9rfajok<\/a> \u00e9l\u0151hely f\u00fcgg\u0151 sz\u00ednevol\u00faci\u00f3ja is ugyancsak erre a lapra tartozik, b\u00e1r ott a folyamatnak csak a v\u00e9gpontj\u00e1t ismerj\u00fck, hiszen az \u00faj \u00e9l\u0151hely(ek)hez j\u00f3l alkalmazkod\u00f3 sz\u00ednvari\u00e1nsok elterjed\u00e9se m\u00e1r r\u00e9gen megt\u00f6rt\u00e9nt.<\/p>\n

Most azonban, j\u00f3 es\u00e9llyel, ism\u00e9t tan\u00fai lehet\u00fcnk, hogy egy \u00e9l\u0151l\u00e9ny adapt\u00e1ci\u00f3ja (a kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1s miatt) folyamatosan v\u00e1ltoz\u00f3 k\u00f6rnyezet\u00e9hez a sz\u00f3ban forg\u00f3 faj fokozatos sz\u00ednv\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1val j\u00e1r.<\/p>\n

A macskabagolyr\u00f3l van sz\u00f3, amelynek sz\u00fcrke \u00e9s barna sz\u00edn\u0171 v\u00e1ltozatai ismertek, b\u00e1r itt r\u00f6gt\u00f6n hozz\u00e1 kell tenni, hogy az el\u0151bbi l\u00e9nyegesen gyakoribb. Pontosabban gyakoribb volt, mert az ut\u00f3bbi id\u0151ben a barna sz\u00edn is elterjed\u0151ben van. A sz\u00edn\u00e9rt egyetlen (mendeli \u00f6r\u00f6kl\u0151d\u00e9st mutat\u00f3) g\u00e9n felel, amelynek „barna” all\u00e9lja domin\u00e1ns a „sz\u00fcrke” felett.<\/p>\n

Hogy meg\u00e9rts\u00e9k, milyen k\u00f6rnyezeti hat\u00e1s okozhatja a barna sz\u00edn fokozatos t\u00e9rnyer\u00e9s\u00e9t, a tanulm\u00e1nyt jegyz\u0151 finn kutat\u00f3knak el\u0151bb azt kellett meg\u00e9rteni\u00fck, milyen k\u00f6rnyezeti hat\u00e1sok befoly\u00e1solj\u00e1k a barna illetve sz\u00fcrke macskabaglyok t\u00fal\u00e9l\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n

A baglyok t\u00fal\u00e9l\u00e9s\u00e9t (nem t\u00fal meglep\u0151 m\u00f3don) \u00e1ltal\u00e1ban<\/em> a t\u00e9li \u00e1tlagh\u0151m\u00e9rs\u00e9klet valamint a h\u00f3takar\u00f3 vastags\u00e1ga befoly\u00e1solja. A h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet nem \u00e9rdemel t\u00fal sok magyar\u00e1zatot, a h\u00f3takar\u00f3 pedig csak annyiban, hogy az \u00e1llatok t\u00e1pl\u00e1l\u00e9ka ez alatt futk\u00e1rozik, \u00edgy ha t\u00fal vastagg\u00e1 v\u00e1lik, a mindennapi betev\u0151 el\u00e9rhetetlenn\u00e9 v\u00e1lik<\/a>. \u00c9rdekes m\u00f3don, a macskabagoly eset\u00e9ben az empirikus adathalmaz azt mutatja, hogy a barna forma t\u00fal\u00e9l\u00e9si es\u00e9lyeit valami\u00e9rt sokkal jobban befoly\u00e1solja a f\u00f6ldet bor\u00edt\u00f3 h\u00f3mennyis\u00e9g (a).<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

\u00a0<\/p>\n

Mivel azonban a f\u00f6ldet bor\u00edt\u00f3 h\u00f3 megb\u00edzhat\u00f3an cs\u00f6kken\u0151 tendenci\u00e1t mutatott az elm\u00falt \u00e9vekben (b), egyre t\u00f6bb barna p\u00e9ld\u00e1ny maradhatott \u00e9letben (c).<\/p>\n

\"\"Domin\u00e1ns jellegr\u0151l l\u00e9v\u00e9n sz\u00f3, az \u00e9letben marad\u00e1s egyben a tulajdons\u00e1g viszonylag gyors elterjed\u00e9s\u00e9t is jelentette. Mint azt az mell\u00e9kelt \u00e1br\u00e1n is l\u00e1tni lehet, az ut\u00f3bbi \u00e9vtizedekben val\u00f3ban ez is t\u00f6rt\u00e9nt.<\/p>\n

De mi\u00e9rt? Mi az ami miatt a sz\u00fcrke kor\u00e1bban el\u0151ny\u00f6s volt, a barna pedig el\u0151nytelen, most pedig m\u00e1r szinte ford\u00edtott a helyzet. Nos, teljes bizonyoss\u00e1ggal ezt (m\u00e9g ?) nem tudjuk, de h\u00e1rom, a k\u00e9s\u0151bbiekben vizsg\u00e1lhat\u00f3, egym\u00e1st nem felt\u00e9tlen\u00fcl kiz\u00e1r\u00f3 elm\u00e9letet \u00e1ll\u00edthatunk fel:<\/p>\n

\n
    \n
  1. – a barna form\u00e1k gyakrabban esnek \u00e1ldozatul a macskabaglyokra is vad\u00e1sz\u00f3 uhunak, mint sz\u00fcrke t\u00e1rsaik. (Ez mindaddig logikusnak t\u0171nik – hiszen a barna elvileg felt\u0171n\u0151bb a t\u00e9li t\u00e1jban, mint a sz\u00fcrke -, am\u00edg ki nem der\u00fcl, hogy az eddigi megfigyel\u00e9sek ezt nem t\u00e1masztott\u00e1k al\u00e1.)<\/li>\n
  2. – a barna sz\u00edn csak amolyan j\u00e1rul\u00e9kos jelleg, \u00e9s a ugyanaz az all\u00e9l, ami ezt l\u00e9trehozza egy m\u00e1sik \u00e9lettani folyamatot (pl. anyagcsere vagy immunv\u00e1lasz) is befoly\u00e1sol \u00e9s a szelekci\u00f3 val\u00f3j\u00e1ban ez ut\u00f3bbi jelleg szintj\u00e9n zajlik.<\/li>\n
  3. – a barna macskabaglyok energiaig\u00e9nye nagyobb, \u00edgy kem\u00e9nyebb teleken m\u00e9g t\u00f6bbet kell keresni\u00fck a t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kot, ami jobban kitett\u00e9 teszi \u0151ket a pred\u00e1ci\u00f3nak is. (ez l\u00e9nyeg\u00e9ben az el\u0151bbi k\u00e9t pont szint\u00e9zise).<\/li>\n<\/ol>\n<\/blockquote>\n
      <\/ol>\n

      Mindenesetre az biztos, hogy mostant\u00f3l a macskabaglyok a bizony\u00edtottan v\u00e1ltoz\u00f3 kl\u00edma miatt v\u00e1ltoz\u00f3<\/a> fajok<\/a> sor\u00e1t gazdag\u00edthatj\u00e1k.<\/p>\n

      \n

      Karell P, Ahola K, Karstinen T, Valkama J, Brommer JE.<\/strong> (2011) Climate change drives microevolution in a wild bird. Nat Commun<\/em> 2<\/strong>: 208. doi: 10.1038\/ncomms1213<\/a> <\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

      Az evol\u00faci\u00f3 tal\u00e1n legjobban \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151 esetei, amikor egy-egy \u00e1llat sz\u00ednezete v\u00e1ltozik meg valamilyen k\u00f6rnyezeti hat\u00e1s miatt. A klasszikus p\u00e9lda erre a ny\u00edrfaaraszol\u00f3k esete, amelyek k\u00f6zt, az ipari forradalom \u00e9s az ezzel egy\u00fctt j\u00e1r\u00f3 koromszennyez\u0151d\u00e9s m\u00e9rt\u00e9k\u00e9nek el\u0151rehaladt\u00e1val, hirtelen elterjedtek a fekete, … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. →<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"class_list":["post-5005995","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-uncategorized"],"aioseo_notices":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005995","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5005995"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005995\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5005995"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5005995"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5005995"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}