{"id":5005983,"date":"2011-01-25T23:14:16","date_gmt":"2011-01-25T22:14:16","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2011\/01\/25\/fajkeletkezes_szunyogeknal"},"modified":"2011-01-25T23:14:16","modified_gmt":"2011-01-25T22:14:16","slug":"fajkeletkezes_szunyogeknal","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5005983","title":{"rendered":"Fajkeletkez\u00e9s sz\u00fanyog\u00e9kn\u00e1l"},"content":{"rendered":"<p><!-- p { margin-bottom: 0.21cm; } --><\/p>\n<p><span style=\"font-family: Times New Roman,serif;\"><span style=\"font-size: small;\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"blossom-image-align-left imgleft\" src=\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/201101\/leszarmazas.jpg\" alt=\"\" style=\"margin-right: 5px;\" width=\"333\" height=\"249\" \/>Ma ismerkedj\u00fcnk meg a <em>Culex pipiens<\/em> nev\u0171 sz\u00fanyoggal! Mivel sok v\u00e1rosban \u00e9l, az ember k\u00f6zvetlen k\u00f6rnyezet\u00e9ben, r\u00e1ad\u00e1sul a nyugat n\u00edlusi v\u00edrust is hordozhatja, viszonylag sok adatunk van r\u00f3la, rengetegen vizsg\u00e1lt\u00e1k mindenf\u00e9le k\u00f6rnyezetekben. A <em>C. pipiens<\/em> sz\u00fanyogok az esetek t\u00falnyom\u00f3 t\u00f6bs\u00e9g\u00e9ben madarak v\u00e9r\u00e9t sz\u00edvj\u00e1k, ritk\u00e1n fanyalodnak csak eml\u0151s\u00f6kre. K\u00e9t popul\u00e1ci\u00f3juk ismert, a <em>Culex pipiens pipiens<\/em> \u00e9s a <em>Culex pipiens molestus<\/em>, amelyek egym\u00e1st\u00f3l jellegzetesen k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek. A pipiens egyedek a felsz\u00ednen \u00e9lnek, nagyr\u00e9szt madarakb\u00f3l t\u00e1pl\u00e1lkoznak \u00e9s kiz\u00e1r\u00f3lag t\u00e1gas helyeken p\u00e1rzanak \u00e9s a telet nyugalomban t\u00f6ltik, m\u00edg a molestus egyedek a f\u00f6ld alatt \u00e9lnek nagyobbr\u00e9szt eml\u0151s\u00f6kb\u0151l t\u00e1pl\u00e1lkoznak sz\u0171k helyeken p\u00e1rzanak \u00e9s eg\u00e9sz \u00e9ven \u00e1t akt\u00edvak. A pipiens egyedek a szabadban \u00e9lnek, a molestus egyedek viszont \u00e1ltal\u00e1ban emberk\u00e9z alkotta \u00e9p\u00fcletekben \u00e9lnek, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen kedvelik a metr\u00f3alagutakat, ahol eg\u00e9sz \u00e9vben azonos h\u0151m\u00e9rs\u00e9kleten \u00e9lhetnek, r\u00e1ad\u00e1sul a rengeteg ott tal\u00e1lhat\u00f3 eml\u0151s b\u0151s\u00e9ges t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kot jelent nekik.<\/span><\/span><\/p>\n<p><!--more--><\/p>\n<p><!-- p { margin-bottom: 0.21cm; } --><\/p>\n<p><span style=\"font-family: Times New Roman,serif;\"><span style=\"font-size: small;\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"blossom-image-align-left\" src=\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/201101\/leszarmazas.jpg\" alt=\"\" width=\"333\" height=\"249\" \/>Ma ismerkedj\u00fcnk meg a <em>Culex pipiens<\/em> nev\u0171 sz\u00fanyoggal! Mivel sok v\u00e1rosban \u00e9l, az ember k\u00f6zvetlen k\u00f6rnyezet\u00e9ben, r\u00e1ad\u00e1sul a nyugat n\u00edlusi v\u00edrust is hordozhatja, viszonylag sok adatunk van r\u00f3la, rengetegen vizsg\u00e1lt\u00e1k mindenf\u00e9le k\u00f6rnyezetekben. A <em>C. pipiens<\/em> sz\u00fanyogok az esetek t\u00falnyom\u00f3 t\u00f6bs\u00e9g\u00e9ben madarak v\u00e9r\u00e9t sz\u00edvj\u00e1k, ritk\u00e1n fanyalodnak csak eml\u0151s\u00f6kre. K\u00e9t popul\u00e1ci\u00f3juk ismert, a <em>Culex pipiens pipiens<\/em> \u00e9s a <em>Culex pipiens molestus<\/em>, amelyek egym\u00e1st\u00f3l jellegzetesen k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek. A pipiens egyedek a felsz\u00ednen \u00e9lnek, nagyr\u00e9szt madarakb\u00f3l t\u00e1pl\u00e1lkoznak \u00e9s kiz\u00e1r\u00f3lag t\u00e1gas helyeken p\u00e1rzanak \u00e9s a telet nyugalomban t\u00f6ltik, m\u00edg a molestus egyedek a f\u00f6ld alatt \u00e9lnek nagyobbr\u00e9szt eml\u0151s\u00f6kb\u0151l t\u00e1pl\u00e1lkoznak sz\u0171k helyeken p\u00e1rzanak \u00e9s eg\u00e9sz \u00e9ven \u00e1t akt\u00edvak. A pipiens egyedek a szabadban \u00e9lnek, a molestus egyedek viszont \u00e1ltal\u00e1ban emberk\u00e9z alkotta \u00e9p\u00fcletekben \u00e9lnek, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen kedvelik a metr\u00f3alagutakat, ahol eg\u00e9sz \u00e9vben azonos h\u0151m\u00e9rs\u00e9kleten \u00e9lhetnek, r\u00e1ad\u00e1sul a rengeteg ott tal\u00e1lhat\u00f3 eml\u0151s b\u0151s\u00e9ges t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kot jelent nekik.<\/span><\/span><\/p>\n<p style=\"margin-bottom: 0cm;\"><span style=\"font-family: Times New Roman,serif;\"><span style=\"font-size: small;\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"blossom-image-align-right imgleft\" src=\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/201101\/laposkepecske.jpg\" alt=\"\" style=\"margin-right: 5px;\" width=\"412\" height=\"133\" \/>A k\u00e9t popul\u00e1ci\u00f3 viszonya el\u00e9g hom\u00e1lyos, ez\u00e9rt is h\u00edvj\u00e1k az eg\u00e9szet <em>Culex pipiens<\/em> fajkomplexnek, mivel a fajhat\u00e1rok meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sa el\u00e9gg\u00e9 probl\u00e9m\u00e1s. Dina M. Fonseca \u00e9s munkat\u00e1rsai nyolc mikroszatellita DNS markert vizsg\u00e1ltak a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 <em>Culex pipiens<\/em> popul\u00e1ci\u00f3kban. Az eredm\u00e9ny az els\u0151 \u00e1br\u00e1n l\u00e1that\u00f3, el\u00e9g meggy\u0151z\u0151, a felsz\u00edni pipiens popul\u00e1ci\u00f3k \u00e9lesen elk\u00fcl\u00f6n\u00fclnek a felsz\u00edn alatti molestus popul\u00e1ci\u00f3kt\u00f3l, l\u00e1that\u00f3, hogy egy angol molestus egyed genetikailag k\u00f6zelebb \u00e1ll egy jap\u00e1n molestus egyedhez, mint az ugyanott a felsz\u00ednen \u00e9l\u0151 pipiens egyedhez. Ebb\u0151l levonhat\u00f3 a k\u00f6vetkeztet\u00e9s, hogy a molestus popul\u00e1ci\u00f3k azonos eredet\u0171ek, egyszer alakultak ki, nem pedig a helyi molestus popul\u00e1ci\u00f3kb\u00f3l sz\u00e1rmaznak. Ha m\u00e1sk\u00e9pp \u00e1br\u00e1zoljuk ugyanezeket az adatokat, kicsit \u00e1rnyalhatjuk a k\u00e9pet. Ezen az \u00e1br\u00e1n minden egyes v\u00e9kony f\u00fcgg\u0151leges vonal egy sz\u00fanyogegyed. A vonal sz\u00edne pedig azt jelzi, hogy a vizsg\u00e1lt genetikai markerek alapj\u00e1n milyen es\u00e9llyel tartozik az egyed a <em>Culex quinquefasciatus <\/em>(s\u00e1rga), <em>Culex pipiens pipiens<\/em> (k\u00e9k), <em>Culex pipiens molestus<\/em> (piros) csoportokba. El\u00e9g meglep\u0151 m\u00f3don \u00fagy t\u0171nik, hogy az amerikai egyedek k\u00f6z\u00f6tt tal\u00e1lhat\u00f3ak C. <em>quinquefasciatus <\/em><span style=\"font-style: normal;\">\u00e9s<\/span><em> C. pipiens <\/em><span style=\"font-style: normal;\">hibridek is. \u00c9szak-Eur\u00f3p\u00e1ban gy\u00f6ny\u00f6r\u0171en elk\u00fcl\u00f6n\u00fclnek a pipiens alakok a molestust\u00f3l, de D\u00e9l-Eur\u00f3p\u00e1ban m\u00e1r nem ilyen tiszta a k\u00e9p, kism\u00e9rt\u00e9kben hibridiz\u00e1l egym\u00e1ssal a molestus \u00e9s a pipiens popul\u00e1ci\u00f3. <\/span><span style=\"font-style: normal;\">Ez nem k\u00f6nny\u00edti meg a rem\u00e9nybeli rendszerez\u0151 munk\u00e1j\u00e1t, a molestus \u00e9s a pipiens popul\u00e1ci\u00f3 Amerik\u00e1ban \u00fagy viselkedik, mint egy faj k\u00e9t alpopul\u00e1ci\u00f3ja, \u00c9szak-Eur\u00f3p\u00e1ban pedig mint k\u00e9t k\u00fcl\u00f6n faj. <\/span><\/span><\/span><\/p>\n<p style=\"margin-bottom: 0cm;\"><span style=\"font-family: Times New Roman,serif;\"><span style=\"font-size: small;\">Eddig j\u00f3, de felmer\u00fclhet a k\u00e9rd\u00e9s, hogy ezek a molekul\u00e1ris vizsg\u00e1latok nem lehetnek -e f\u00e9lrevezet\u0151ek, hiszen tulajdonk\u00e9ppen csak a k\u00e9t popul\u00e1ci\u00f3ra jellemz\u0151 markerek eloszl\u00e1s\u00e1t vizsg\u00e1lt\u00e1k. Katherine Byrne \u00e9s Richard A. Nichols a londoni metr\u00f3alagutakban \u00e9l\u0151 <em>C. pipiens<\/em> sz\u00fanyogokat vizsg\u00e1lt\u00e1k meg alaposabban. Meg\u00e1llap\u00edtott\u00e1k, hogy az alagutakban molestus alakok \u00e9lnek, m\u00edg a k\u00f6zvetlen k\u00f6zel\u00fckben, a felsz\u00ednen pipiens alakok, amelyek kin\u00e9zet\u00fckben \u00e9s viselked\u00e9s\u00fckben \u00e9lesen elk\u00fcl\u00f6n\u00fclnek egym\u00e1st\u00f3l. A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 metr\u00f3\u00e1llom\u00e1sokban sz\u00fanyogokat gy\u0171jtve azt tapasztalt\u00e1k, hogy a f\u00f6ld alatt \u00e9l\u0151 molestus alakok egym\u00e1ssal korl\u00e1tlanul keresztezhet\u0151ek, a f\u00f6ld f\u00f6l\u00f6tt \u00e9l\u0151 pipiens alakok is keresztezhet\u0151ek egym\u00e1ssal, de a molestus \u00e9s a pipiens alakok m\u00e1r nem keresztezhet\u0151ek. Egyetlen keresztez\u00e9sb\u0151l siker\u00fclt csak hibrideket el\u0151\u00e1ll\u00edtani, \u00e1m ezek m\u00e1r k\u00e9ptelenek voltak ut\u00f3dokat l\u00e9trehozni. Itt egy\u00e9rtelm\u0171en megt\u00f6rt\u00e9nt m\u00e1r a szaporod\u00e1si izol\u00e1ci\u00f3, vagyis a k\u00e9t popul\u00e1ci\u00f3 egyedei nem keresztezhet\u0151ek egym\u00e1ssal, elindultak az \u00faj fajj\u00e1 v\u00e1l\u00e1s \u00fatj\u00e1n. <\/span><\/span><\/p>\n<p style=\"margin-bottom: 0cm;\"><span style=\"font-family: Times New Roman,serif;\"><span style=\"font-size: small;\">Mint ahogy ebb\u0151l a p\u00e9ld\u00e1b\u00f3l is l\u00e1tszik n\u00e9ha el\u00e9g nehezen megfoghat\u00f3ak a fajhat\u00e1rok, hiszen a \u00e1lland\u00f3an \u00faj fajok keletkeznek, \u00edgy egy csom\u00f3 megfigyelt \u00e9l\u0151l\u00e9ny \u00e9ppen abban az \u00e1tmeneti \u00e1llapotban leledzik, amikor m\u00e9g nem d\u00f6nthet\u0151 el egy\u00e9rtelm\u0171en, hogy a k\u00e9t popul\u00e1ci\u00f3 egy faj, vagy kett\u0151? A <em>Culex pipiens<\/em> fajkomplex eset\u00e9ben m\u00e9g bonyol\u00edtja a k\u00e9pet, hogy a folyamat egyes \u00e1llom\u00e1sai egym\u00e1st\u00f3l t\u00e9rben elk\u00fcl\u00f6n\u00fclten, de egy id\u0151ben l\u00e1that\u00f3ak, Olaszorsz\u00e1gban a molestus \u00e9s pipiens m\u00e9g csak egy faj k\u00e9t popul\u00e1ci\u00f3ja, Londonban m\u00e1r k\u00e9t k\u00fcl\u00f6n faj, \u00edgy azt\u00e1n v\u00e9gk\u00e9pp eld\u00f6nthetetlen, hogy akkor most hogy is \u00e1llnak a fajok. \u00c9ppen ezek azok a fontos esetek, amikor a fajkeletkez\u00e9s folyamat\u00e1ba nyerhet\u00fcnk bepillant\u00e1st. <br \/><\/span><\/span><\/p>\n<p style=\"margin-bottom: 0cm;\">\u00a0<\/p>\n<p style=\"margin-bottom: 0cm;\"><span style=\"font-family: Times New Roman,serif;\"><span style=\"font-size: small;\">D. M. Fonseca, N. Keyghobadi, C. A. Malcolm, C. Mehmet, F. Schaffner, M. Mogi, R. C. Fleischer, R. C. Wilkerson (2004): Emerging Vectors in the Culex pipiens Complex Science vol 303 1535<\/span><\/span><\/p>\n<p style=\"margin-bottom: 0cm;\"><span style=\"font-family: Times New Roman,serif;\"><span style=\"font-size: small;\">K. Byrne, R. A. Nichols (1999): Culex pipiens in London Underground tunnels: differentiation between surface and subterranean populations; Heredity 82 7-15<\/span><\/span><\/p>\n<p style=\"margin-bottom: 0cm;\"><span style=\"font-family: Times New Roman,serif;\"><span style=\"font-size: small;\"><span style=\"color: #ffffff;\">Sexcomb<\/span><br \/><\/span><\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Ma ismerkedj\u00fcnk meg a Culex pipiens nev\u0171 sz\u00fanyoggal! Mivel sok v\u00e1rosban \u00e9l, az ember k\u00f6zvetlen k\u00f6rnyezet\u00e9ben, r\u00e1ad\u00e1sul a nyugat n\u00edlusi v\u00edrust is hordozhatja, viszonylag sok adatunk van r\u00f3la, rengetegen vizsg\u00e1lt\u00e1k mindenf\u00e9le k\u00f6rnyezetekben. A C. pipiens sz\u00fanyogok az esetek t\u00falnyom\u00f3 t\u00f6bs\u00e9g\u00e9ben &hellip; <a href=\"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5005983\">Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz&#8230;. <span class=\"meta-nav\">&rarr;<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":4,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"class_list":["post-5005983","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-uncategorized"],"aioseo_notices":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005983","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/4"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5005983"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005983\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5005983"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5005983"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5005983"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}