{"id":5005981,"date":"2011-02-04T10:05:41","date_gmt":"2011-02-04T09:05:41","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2011\/02\/04\/mi_az_elet_5"},"modified":"2011-02-04T10:05:41","modified_gmt":"2011-02-04T09:05:41","slug":"mi_az_elet_5","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5005981","title":{"rendered":"Mi az „\u00e9let”?"},"content":{"rendered":"

\"\"A tavalyi \u00e9v k\u00e9t, tudom\u00e1nyos szempontb\u00f3l meghat\u00e1roz\u00f3 h\u00edre <\/span>az els\u0151 \u201cmesters\u00e9ges\u201d \u00e9l\u0151l\u00e9ny l\u00e9trehoz\u00e1sa<\/a><\/span>, illetve a DNS-e fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9hez <\/span>foszfor helyett (\u00e1ll\u00edt\u00f3lagosan) arz\u00e9nt haszn\u00e1l\u00f3 bakt\u00e9rium<\/a><\/span> le\u00edr\u00e1sa volt. Mindkett\u0151 kapcs\u00e1n sz\u00e1mtalan cikk sz\u00fcletett, amelyek ilyen-olyan sz\u00ednvonalon a felfedez\u00e9sek esetleges filoz\u00f3fiai vonatkoz\u00e1sait is taglalt\u00e1k: el\u0151bbi esetben a mesters\u00e9ges, ut\u00f3bbi esetben pedig a f\u00f6ld\u00f6n k\u00edv\u00fcli \u00e9let potenci\u00e1lis l\u00e9te jelentette azt a paradigmav\u00e1lt\u00f3 megfigyel\u00e9st, ami miatt megv\u00e1ltozik mindaz, amit az \u201c\u00e9letr\u0151l\u201d gondolunk.<\/span>\u00a0<\/p>\n

Ezek f\u00e9ny\u00e9ben \u00e9sszer\u0171 felt\u00e9telez\u00e9snek t\u0171nne, hogy el\u00e9gg\u00e9 pontos defin\u00edci\u00f3val rendelkez\u00fcnk arr\u00f3l, mi is maga az <\/span>\u00e9let<\/span>, ez azonban nincs \u00edgy. Az \u201c\u00e9let\u201d ugyanis, hasonl\u00f3an a \u201cfajhoz\u201d a biol\u00f3gia legalapvet\u0151bb, ugyanakkor defin\u00edci\u00f3k szintj\u00e9n legnehezebben megfoghat\u00f3 fogalmainak egyike. Az <\/span>Astrobiology<\/span> c\u00edm\u0171 tudom\u00e1nyos magazin t\u00f6bb szerz\u0151t is felk\u00e9rt a probl\u00e9ma k\u00f6rbej\u00e1r\u00e1s\u00e1ra, \u00e1m a lap <\/span>decemberi sz\u00e1m\u00e1ban<\/a><\/span> megjelent \u00edr\u00e1saikat elolvasva csak egy dologban lehet\u00fcnk biztosak: ez egy neh\u00e9z k\u00e9rd\u00e9s. <\/span><\/p>\n

<\/p>\n

Mind az \u00e9let, mind a faj fogalm\u00e1t sz\u00e1mos alkalommal pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k megragadni az \u00e9vek sor\u00e1n, \u00e9s a defini\u00e1l\u00e1s neh\u00e9zs\u00e9g\u00e9t j\u00f3l jelzi, hogy igaz\u00e1b\u00f3l m\u00e9g mindig nem rendelkez\u00fcnk mindent lefed\u0151, logikailag kikezdhetetlen meghat\u00e1roz\u00e1ssal. Az persze mindenki sz\u00e1m\u00e1ra egy\u00e9rtelm\u0171, hogy egy vizsla \u00e9s egy szarvasbog\u00e1r min\u0151s\u00e9gileg m\u00e1s kateg\u00f3ri\u00e1t alkot, csak\u00fagy, mint az, hogy egy szikla \u00e9s egy vizsla valami esszenci\u00e1lis tulajdons\u00e1g\u00e1ban k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik. \u00c1m amikor ennek a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9gnek a pontos meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ra tesz\u00fcnk k\u00eds\u00e9rletet, akkor olyasvalamit keres\u00fcnk, ami nemcsak a fent eml\u00edtett evidens eseteket tudja kezelni, hanem arra is v\u00e1laszt ad, hogy \u00e9l\u0151nek tekinthetj\u00fck-e a vizsla m\u00e1jsejtjeit, ha gazd\u00e1juk m\u00e1r elpusztult, vagy \u00e9l\u0151nek (lesz-e) tekinthet\u0151 egy mut\u00e1ci\u00f3mentes mesters\u00e9ges bakt\u00e9rium. <\/span><\/p>\n

\u00a0A meghat\u00e1roz\u00e1ssal az a legnagyobb probl\u00e9ma, hogy jelenleg sz\u00fcks\u00e9gk\u00e9ppen k\u00f6r\u00fcl\u00edr\u00f3 lesz. Az \u00e9let nem egy elvont, elm\u00e9leti konstrukci\u00f3 (mint amilyenekkel matematik\u00e1ban \u00e9s filoz\u00f3fi\u00e1ban tal\u00e1lkozunk), \u00edgy defini\u00e1l\u00e1sakor csak arra tudunk hagyatkozni, amit eddigi ismereteink alapj\u00e1n \u00e1ll\u00edtani tudunk r\u00f3la. P\u00e9ld\u00e1ul minden sejt anyagcser\u00e9t folytat, k\u00f6rnyezet\u00e9b\u0151l t\u00e1panyagot vesz fel, amit n\u00f6veked\u00e9shez \u00e9s szaporod\u00e1shoz haszn\u00e1l fel. De vajon akkor \u00e9l\u0151nek tekinthet\u0151-e az erd\u0151t\u0171z, ami teljes\u00edti ezeket a krit\u00e9riumokat? Term\u00e9szetesen nem. A val\u00f3ban \u00e9l\u0151 szervezetek tulajdons\u00e1gaikat k\u00e9pesek \u00f6r\u00f6k\u00edteni, gyakran mut\u00e1ci\u00f3kb\u00f3l ered\u0151 apr\u00f3bb elt\u00e9r\u00e9sekkel, \u00e1m ezek az elt\u00e9r\u00e9sek maguk is \u00f6r\u00f6k\u00edthet\u0151ek lesznek. A t\u0171z \u201cszaporod\u00e1sa\u201d sor\u00e1n viszont ilyen jelleg\u0171 inform\u00e1ci\u00f3\u00e1tad\u00e1s nem k\u00f6vetkezik be. Ebb\u0151l a megfontol\u00e1sb\u00f3l a lista-alap\u00fa defin\u00edci\u00f3nkba bele\u00e9p\u00edthetj\u00fck az \u00f6r\u00f6k\u00edthet\u0151 v\u00e1ltoz\u00e1sokkal jellemezhet\u0151 szaporod\u00e1st is.<\/p>\n

\u00a0Term\u00e9szetesen minn\u00e9l jobban megfigyelj\u00fck a ma minket k\u00f6r\u00fclvev\u0151 \u00e9l\u0151 szervezeteket, ann\u00e1l t\u00f6bb k\u00f6z\u00f6s tulajdons\u00e1gukat fedezhetj\u00fck fel. A t\u00f6k\u00e9letes meghat\u00e1roz\u00e1sra val\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9s sor\u00e1n pedig er\u0151s a k\u00eds\u00e9rt\u00e9s, hogy mindezeket fel is haszn\u00e1ljuk. Ugyanakkor ez a k\u00e9nyszer k\u00f6nnyen t\u00e9v\u00fatra vezethet: a nagy igyekezet eredm\u00e9nyek\u00e9ppen nem \u00e1ltal\u00e1ban v\u00e9ve az \u201c\u00e9let\u201d defin\u00edci\u00f3j\u00e1val \u00e1llunk majd a kez\u00fcnkben, hanem az \u201c\u00e1ltalunk ismert f\u00f6ldi \u00e9let\u201d pontos, de sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en limit\u00e1lt k\u00f6r\u00fcl\u00edr\u00e1s\u00e1val.<\/p>\n

\u00a0P\u00e9ld\u00e1ul minden \u00e1ltalunk ismert szervezet els\u0151dleges \u00f6r\u00f6k\u00edt\u0151anyaga DNS-alap\u00fa (az egyszer\u0171s\u00e9g kedv\u00e9\u00e9rt a v\u00edrusokat, amelyek k\u00f6zt RNS-genommal rendelkez\u0151k is l\u00e9teznek, nem-\u00e9l\u0151 replik\u00e1torokk\u00e9nt kezelj\u00fck), \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny k\u00f6nnyen megmagyar\u00e1zhat\u00f3, \u00edgy elhanyagolhat\u00f3 kiv\u00e9telt\u0151l eltekintve, az <\/span>\u201cuniverz\u00e1lis\u201d genetikai k\u00f3dot<\/a><\/span> haszn\u00e1lja. M\u00e9gis sz\u0171kl\u00e1t\u00f3k\u00f6r\u0171s\u00e9g lenne ezt a k\u00e9t tulajdons\u00e1got felvenn\u00fcnk a meghat\u00e1roz\u00e1sunkba. Egyr\u00e9szt vil\u00e1gos, hogy a genetikai k\u00f3d univerzalit\u00e1s\u00e1nak t\u00f6rt\u00e9neti okai vannak (minden ma ismert f\u00f6ldi \u00e9l\u0151l\u00e9ny egy k\u00f6z\u00f6s \u0151st\u0151l sz\u00e1rmaztathat\u00f3), \u00e9s nem valami fizikai t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171s\u00e9g miatt olyan, amilyen. (A kev\u00e9s k\u00fcl\u00f6nleges kiv\u00e9tel is ezt t\u00e1masztja al\u00e1.) M\u00e1sr\u00e9szt ma m\u00e1r az is \u00e1ltal\u00e1nosan elfogadott, hogy az \u00e9let kialakul\u00e1sakor val\u00f3sz\u00edn\u0171leg nem a DNS l\u00e1tta el az inform\u00e1ci\u00f3hordoz\u00f3 szerep\u00e9t, hanem a felt\u00e9telez\u00e9sek szerint az RNS, illetve azt megel\u0151z\u0151en tal\u00e1n egy peptidalap\u00fa replik\u00e1tor.<\/span><\/p>\n

\"\"Az \u00e9let leggyakrabban haszn\u00e1lt defin\u00edci\u00f3ja sem lista-alap\u00fa. Ez az \u00fan. \u201cNASA defin\u00edci\u00f3\u201d, amit Carl Sagan alkotott meg 1994-ben, a f\u00f6ld\u00f6n k\u00edv\u00fcli \u00e9let val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9g\u00e9t vizsg\u00e1l\u00f3 tudom\u00e1nyos bizotts\u00e1g egyik besz\u00e9lget\u00e9s\u00e9n. Eszerint az \u00e9let egy \u201c\u00f6nfenntart\u00f3, darwini evol\u00faci\u00f3ra k\u00e9pes k\u00e9miai rendszer\u201d. Ez a frapp\u00e1ns defin\u00edci\u00f3 egyszerre t\u0171nik kell\u0151en \u00e1ltal\u00e1nosnak, hogy ne csak a f\u00f6ldi \u00e9letre vonatkozhasson, \u00e9s specifikusnak, hiszen vel\u0151sen megfogalmazza az \u00e9l\u0151 anyag k\u00e9t, m\u00e1r eml\u00edtett l\u00e9nyeges tulajdons\u00e1g\u00e1t. Egyr\u00e9szt deklar\u00e1lja, hogy ami \u00e9l\u0151, az anyagcser\u00e9re k\u00e9pes (hiszen \u201c\u00f6nfenntart\u00f3\u201d), m\u00e1sr\u00e9szt mag\u00e1ban foglalja, hogy egy \u00e9l\u0151 szervezet apr\u00f3bb v\u00e1ltoz\u00e1sokkal \u00f6r\u00f6k\u00edteni tudja a tulajdons\u00e1gait (mert a term\u00e9szetes szelekci\u00f3n alapul\u00f3 \u201cdarwini evol\u00faci\u00f3ra\u201d k\u00e9pes). <\/span><\/p>\n

Els\u0151 olvasatra a \u201cNASA-defin\u00edci\u00f3\u201d val\u00f3ban megfogja a l\u00e9nyeget, hiszen pontosan arra az \u00e1ltal\u00e1nos felismer\u00e9sre \u00e9p\u00edt, hogy a legegyszer\u0171bb sejtes szervezetekt\u0151l a legbonyolultabbakig az \u00f6sszes f\u00f6ldi \u00e9l\u0151 szervezet darwini evol\u00faci\u00f3 r\u00e9v\u00e9n j\u00f6tt l\u00e9tre, egy olyan folyamat sor\u00e1n, amelyre a t\u0171z, vagy az autokatalitikusan n\u00f6vekv\u0151 krist\u00e1lyok egy\u00e1ltal\u00e1n nem k\u00e9pesek. Ezzel p\u00e1rhuzamosan a replik\u00e1tornak tekintett v\u00edrusokat is kiz\u00e1rjuk k\u00f6rb\u0151l, mivel azok \u00f6n\u00e1ll\u00f3 anyagcser\u00e9re k\u00e9ptelenek. A gondok akkor kezd\u0151dnek, ha arra kezdj\u00fck keresni a v\u00e1laszt, hogy \u00e9l\u0151nek tekinthet\u00fcnk-e egy \u00f6szv\u00e9rt, vagy b\u00e1rmilyen m\u00e1s olyan \u00e1llatot, amelyik szaporod\u00e1sra, s \u00edgy darwini evol\u00faci\u00f3ra is k\u00e9ptelen. Vagy minek vegy\u00fcnk egy olyan sejtet, amelynek a DNS-jav\u00edt\u00f3 mechanizmusa 100%-os hat\u00e9konys\u00e1g\u00fa, \u00edgy nem alakulnak ki benne mut\u00e1ci\u00f3k (\u00edgy teh\u00e1t szaporodik, de a sejtvonal nem tud evolv\u00e1l\u00f3dni)? Vagy mit gondoljunk egy differenci\u00e1l\u00f3dott testi sejtr\u0151l, amely norm\u00e1lis esetben oszt\u00f3dni sem fog m\u00e1r \u00e9s az \u0151t hordoz\u00f3 szervezet szaporod\u00e1s\u00e1ban sem vesz r\u00e9szt? \u00c9l-e egy ilyen sejt? <\/span><\/p>\n

\u00a0A l\u00e1tsz\u00f3lagos probl\u00e9ma husz\u00e1ros megold\u00e1s\u00e1t a nemr\u00e9g elhunyt <\/span>G\u00e1nti Tibor<\/a><\/span> fogalmazta meg: szerinte ugyanis a hiba ott van, hogy a szaporod\u00e1st \u00e9s az evol\u00faci\u00f3ra val\u00f3 k\u00e9pess\u00e9get az \u00e9let <\/span>abszol\u00fat<\/span> krit\u00e9riumainak tekintj\u00fck, mik\u00f6zben ezek csak <\/span>lehets\u00e9ges<\/span> krit\u00e9riumok. B\u00e1r a legt\u00f6bb \u00e9l\u0151l\u00e9ny k\u00e9pes darwini evol\u00faci\u00f3ra, az el\u0151bbi p\u00e9ld\u00e1k is mutatj\u00e1k, hogy ez nem mindig igaz. S\u0151t, b\u00e1r a legt\u00f6bb evol\u00faci\u00f3ra k\u00e9pes szervez\u0151d\u00e9s egy\u00e9rtelm\u0171en \u00e9l\u0151l\u00e9ny is, itt is vannak kiv\u00e9telek: a legprominensebbek az eml\u00edtett v\u00edrusok. S hogy akkor mi is az \u00e9let? G\u00e1nti mindenf\u00e9le defin\u00edci\u00f3 helyett egy absztrakt modellt aj\u00e1nlott egy minim\u00e1lis \u00e9l\u0151 sejt tulajdons\u00e1gainak le\u00edr\u00e1s\u00e1ra: ez az \u00fan. chemoton.<\/span><\/p>\n

\u00a0A chemoton h\u00e1rom, \u00f6nreproduk\u00e1l\u00f3 alegys\u00e9get tartalmaz\u00f3 szervez\u0151d\u00e9s, amelyben a membr\u00e1n alrendszer veszi k\u00f6rbe a metabolikus \u00e9s vez\u00e9rl\u0151 alrendszereket, \u00edgy azok a k\u00fclvil\u00e1gt\u00f3l elk\u00fcl\u00f6n\u00edtve m\u0171k\u00f6dhetnek. A metabolikus alegys\u00e9g egy \u00f6nreproduk\u00e1l\u00f3 k\u00e9miai rendszer, amely a k\u00f6rnyezetb\u0151l felvett t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kokat haszn\u00e1lja fel m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9hez, melynek sor\u00e1n energi\u00e1t, valamint a m\u00e1sik k\u00e9t alegys\u00e9g m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9hez sz\u00fcks\u00e9ges alapanyagot termel. A vez\u00e9rl\u0151 alrendszer a chemoton m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9hez felhaszn\u00e1lhat\u00f3 inform\u00e1ci\u00f3t tartalmazza \u00e9s replik\u00e1lja. A replik\u00e1ci\u00f3 esetenk\u00e9nt hib\u00e1kkal j\u00e1r, ami a lehet\u0151v\u00e9 teszi a chemoton evol\u00faci\u00f3j\u00e1t, ugyanakkor G\u00e1nti hangs\u00falyozza, hogy ez csak egy \u201cpotenci\u00e1lis\u201d \u00e9letkrit\u00e9rium, a chemoton en\u00e9lk\u00fcl is \u201c\u00e9l\u201d. A h\u00e1rom alrendszer m\u0171k\u00f6d\u00e9se egy ciklus sor\u00e1n a chemoton \u201cmegdupl\u00e1z\u00f3d\u00e1s\u00e1t\u201d eredm\u00e9nyezi.\u00a0<\/p>\n

\"\"A chemoton egyik k\u00fcl\u00f6nlegess\u00e9ge (amit bizonyos szemsz\u00f6gb\u0151l hib\u00e1nak is tekinthet\u00fcnk), hogy alapesetben hi\u00e1nyoznak bel\u0151le az egyes reakci\u00f3k lej\u00e1tsz\u00f3d\u00e1s\u00e1t kataliz\u00e1l\u00f3 enzimek. Eltekintve att\u00f3l, hogy \u00edgy eleve k\u00e9ts\u00e9ges, hogy a val\u00f3s\u00e1gban m\u0171k\u00f6d\u0151k\u00e9pes lenne-e (enzimek hi\u00e1ny\u00e1ban a metabolikus alrendszer egyes l\u00e9p\u00e9sei adott esetben t\u00fal lassan zajlan\u00e1nak le), ez azzal is j\u00e1r, hogy a vez\u00e9rl\u0151 alegys\u00e9gben k\u00f3dolt inform\u00e1ci\u00f3 is csak kis m\u00e9rt\u00e9kben befoly\u00e1solja a m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t (val\u00f3di sejtekben a genom egyik legfontosabb feladata pont a sejt k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 folyamataiban seg\u00edt\u0151 feh\u00e9rj\u00e9k k\u00f3dol\u00e1sa). \u00a0Egy ilyen rendszer m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t a mai f\u00f6ldi k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6zt aligha lehet elk\u00e9pzelni \u00e9s persze nagy k\u00e9rd\u00e9s, hogy valaha l\u00e9teztek-e a felt\u00e9telek a m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9hez. Mindez azonban nem kisebb\u00edti G\u00e1nti \u00e9rdemeit abban, hogy az \u00e9letr\u0151l val\u00f3 vit\u00e1t a list\u00e1k \u00e9s le\u00edr\u00e1sok szintj\u00e9r\u0151l a k\u00eds\u00e9rletesen sokkal jobban megfoghat\u00f3 \u00e9s vizsg\u00e1lhat\u00f3 modellek szintj\u00e9re emelte.\u00a0<\/span><\/p>\n

Megeml\u00edtend\u0151 m\u00e9g a chemoton kapcs\u00e1n, hogy ezzel a modellel az \u00e9letet egy\u00e9rtelm\u0171en a sejt szintj\u00e9n pr\u00f3b\u00e1ljuk megfogni. Mivel a komplex szervezetek maguk is sejtekb\u0151l \u00e9p\u00fclnek fel, illetve az \u00e9let eredete az els\u0151 protosejtek kialakul\u00e1sa k\u00f6r\u00fcl keresend\u0151, \u00e9rthet\u0151 ez a megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s, ugyanakkor az elm\u00e9let hasznoss\u00e1g\u00e1t is behat\u00e1rolja.<\/span><\/p>\n

Az \u00e9let defin\u00edci\u00f3inak egyik k\u00f6z\u00f6s probl\u00e9m\u00e1ja, hogy \u00e1ltal\u00e1ban nem tudnak mit kezdeni az \u00e9let k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szintjeivel. M\u00e1sk\u00e9pp tekinthet\u0151 \u00e9l\u0151nek egy bakt\u00e9rium, mint egy \u00f6sszetett, t\u00f6bbsejt\u0171 szervezet, amely eset\u00e9ben nem csak egy kontextusban besz\u00e9lhet\u00fcnk \u00e9letr\u0151l. A vizsla \u00f6nmaga is \u00e9l, de az \u0151t fel\u00e9p\u00edt\u0151 sejtek is \u00e9lnek. Viszont ha a vizsla elpusztul, sejtjei m\u00e9g egy ideig \u00e9lnek, \u00e9s sz\u00e1mos sejt elpusztul\u00e1sa sem jelenti felt\u00e9tlen\u00fcl a vizsla hal\u00e1l\u00e1t.<\/p>\n

Ezek a nem k\u00f6nnyen feloldhat\u00f3 paradoxonok is hozz\u00e1j\u00e1rultak, hogy k\u00e9t amerikai kutat\u00f3, Carole Cleland \u00e9s Christopher Chyba egy <\/span>sokat id\u00e9zett cikk\u00fckben<\/a><\/span> arra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre jutottak: jelenlegi tud\u00e1sunkkal nem is lehets\u00e9ges az \u00e9let univerz\u00e1lis defin\u00edci\u00f3ja. Chyba \u00e9s Cleland szerint hasonl\u00f3 neh\u00e9zs\u00e9gekkel \u00e1llunk szemben, mint azok, akik a vizet akart\u00e1k defini\u00e1lni a molekula-elm\u00e9let megalkot\u00e1sa el\u0151tt. A \u201cnedves\u201d, \u201csz\u00edntelen\u201d, \u201c\u00edztelen\u201d, \u201cszomjolt\u00f3\u201d jelz\u0151k ugyan mind igazak a v\u00edzre, de igazak m\u00e1s, a v\u00edzhez hasonl\u00f3 anyagokra is. A v\u00edz igazi defin\u00edci\u00f3ja csak akkor v\u00e1lt lehets\u00e9gess\u00e9, amikor annak molekul\u00e1ris term\u00e9szet\u00e9t vizsg\u00e1lva kider\u00fclt, hogy a v\u00edz H<\/span>2<\/span><\/small>O-molekul\u00e1kb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 folyad\u00e9k. A molekulaszint\u0171 \u00a0meghat\u00e1roz\u00e1sb\u00f3l pedig egy\u00e9rtelm\u0171en k\u00f6vetkezik, hogy a v\u00edz mik\u00e9nt viselkedik k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb fizikai \u00e9s k\u00e9miai k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt; ezt egyik kor\u00e1bbi defin\u00edci\u00f3 sem tudta volna biztos\u00edtani.<\/span><\/p>\n

Elk\u00e9pzelhet\u0151, hogy jelenleg val\u00f3ban hi\u00e1nyzik az \u00e9let \u201cmolekula-elm\u00e9lete\u201d, s ha egyszer arra r\u00e1j\u00f6v\u00fcnk, egy\u00e9rtelm\u0171en tudjuk majd defini\u00e1lni az \u00e9l\u0151 anyagot. Ha ez bek\u00f6vetkezik, sz\u00f3rakoztat\u00f3 \u00e9s egyszersmind tanuls\u00e1gos lesz visszatekinteni r\u00e1, milyen pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1sok sz\u00fclettek az \u00e9let meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ra kor\u00e1bban. De persze az is lehet, hogy egyetlen, \u00e1tfog\u00f3, mindent megmagyar\u00e1z\u00f3 meghat\u00e1roz\u00e1s soha nem sz\u00fcletik majd, hanem r\u00e9szmeghat\u00e1roz\u00e1sok \u00f6sszess\u00e9g\u00e9t kell haszn\u00e1lnunk tov\u00e1bbra is, amikor \u00e9letr\u0151l besz\u00e9l\u00fcnk. <\/span><\/p>\n

(A sz\u00f6veg enyh\u00e9n szerkesztett v\u00e1ltozata az orig\u00f3n jelent meg<\/a>.<\/em>)<\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A tavalyi \u00e9v k\u00e9t, tudom\u00e1nyos szempontb\u00f3l meghat\u00e1roz\u00f3 h\u00edre az els\u0151 \u201cmesters\u00e9ges\u201d \u00e9l\u0151l\u00e9ny l\u00e9trehoz\u00e1sa, illetve a DNS-e fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9hez foszfor helyett (\u00e1ll\u00edt\u00f3lagosan) arz\u00e9nt haszn\u00e1l\u00f3 bakt\u00e9rium le\u00edr\u00e1sa volt. Mindkett\u0151 kapcs\u00e1n sz\u00e1mtalan cikk sz\u00fcletett, amelyek ilyen-olyan sz\u00ednvonalon a felfedez\u00e9sek esetleges filoz\u00f3fiai vonatkoz\u00e1sait is taglalt\u00e1k: … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. →<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[145,220],"class_list":["post-5005981","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-uncategorized","tag-abiogenezis","tag-chemoton"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005981","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5005981"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005981\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5005981"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5005981"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5005981"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}