![\"\"](\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/201012\/orange_phenotypes.jpg\")
\u00c9v v\u00e9g\u00e9re\/elej\u00e9re valami k\u00f6nnyed illik, \u00edgy mi is valami ilyesmit kerest\u00fcnk: arr\u00f3l lesz sz\u00f3, hogy mit is tudunk a macskabunda-mint\u00e1zatokat szab\u00e1lyoz\u00f3 genetikai folyamatokr\u00f3l.<\/p>\n\u00c9v v\u00e9g\u00e9re\/elej\u00e9re valami k\u00f6nnyed illik, \u00edgy mi is valami ilyesmit kerest\u00fcnk: arr\u00f3l lesz sz\u00f3, hogy mit is tudunk a macskabunda-mint\u00e1zatokat szab\u00e1lyoz\u00f3 genetikai folyamatokr\u00f3l.<\/p>\n
Akik rendszeres olvas\u00f3i a blognak, azok tudj\u00e1k, hogy a sz\u0151rzetek \u00e9s mint\u00e1zatok, f\u0151leg evol\u00faci\u00f3s kontextusban rendszeresen el\u0151ker\u00fclnek<\/a>. Leggyakrabban abban a kontextusban, hogy kev\u00e9s pigmenst termel\u0151 „kivil\u00e1gosodott” egyedek jelennek meg vil\u00e1gos \u00e9l\u0151helyeken, illetve m\u00e1s k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6zt rengeteg fekete pigmenst termel\u0151 „melaniz\u00e1lt” form\u00e1k t\u0171nnek fel. Ezek a folyamatok szinte kiv\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl az Mc1r szab\u00e1lyozta melanin-szint\u00e9zis \u00fatvonalba<\/a> sz\u00f3lnak bele.<\/p>\n <\/p>\n \u00cdgy azt\u00e1n tal\u00e1n nem meglep\u0151, hogy a sz\u00e1mtalan macskamint\u00e1zat k\u00f6z\u00f6tt akad n\u00e9h\u00e1ny, ami hasonl\u00f3 m\u00f3don alakul ki, mint m\u00e1s eml\u0151s\u00f6k vadon el\u0151fordul\u00f3 vari\u00e1nsai. Az egyik pl. az agouti<\/em> mut\u00e1ci\u00f3ja, amelynek recessz\u00edv all\u00e9lja (a<\/em>) homozig\u00f3ta form\u00e1ban fekete sz\u0151rzetet okoz (ennek az az oka, hogy az agouti<\/em> egy\u00e9bk\u00e9nt a melaninszint\u00e9zis negat\u00edv szab\u00e1lyoz\u00f3ja, amikor nem m\u0171k\u00f6dik, akkor t\u00falp\u00f6r\u00f6g az \u00fatvonal \u00e9s t\u00f6bb fekete pigmens alakul ki). Ha a domin\u00e1ns vad t\u00edpus\u00fa all\u00e9l (A<\/em>) is jelen van, akkor, akkor a hagyom\u00e1nyos sz\u00fcrk\u00e9s-foltos h\u00e1zimacska mint\u00e1zat jelenik meg (l\u00e1sd a kezd\u0151 \u00e1bra a.) \u00e9s b.) panelje – az „_” (alulvon\u00e1s) azt jel\u00f6li minden\u00fctt, hogy a m\u00e1sik all\u00e9l t\u00edpusa mindegy).<\/p>\n Egyetlen kiv\u00e9tel van a szab\u00e1ly al\u00f3l, az pedig az, amikor a cica hordozza az orange<\/em> g\u00e9n domin\u00e1ns (O<\/em>) all\u00e9lj\u00e1t. A g\u00e9n (aminek konkr\u00e9t, genetikai, mibenl\u00e9te m\u00e9g nem ismert) onnan kapta a nev\u00e9t, hogy domin\u00e1ns all\u00e9lj\u00e1nak jelenl\u00e9t\u00e9ben a melaninszint\u00e9zis \u00fatvonal a fekete eumelanin el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1sa helyett a v\u00f6r\u00f6ses pheomelanin fel\u00e9 tol\u00f3dik el, \u00edgy a hordoz\u00f3 macsk\u00e1k narancss\u00e1rg\u00e1k lesznek (d.)).<\/p>\n Az orange<\/em> eset\u00e9ben mindez azt jelenti, hogy heterozig\u00f3ta O\/o <\/em>egyedekben azokb\u00f3l a sejtekb\u0151l, ahol az o-t<\/em> hordoz\u00f3 kromosz\u00f3ma inaktiv\u00e1l\u00f3dik (vagyis az O<\/em> all\u00e9l meg tud nyilv\u00e1nulni) narancss\u00e1rga sz\u0151rsz\u00e1lak n\u0151nek ki, m\u00edg azokb\u00f3l, ahol a folyamat ford\u00edtva zajlik le, feket\u00e9k (amennyiben egy\u00e9bk\u00e9nt az \u00e1llat homozig\u00f3ta a\/a<\/em> genot\u00edpus\u00fa) (c.) \u00e9s f.)).<\/p>\n K\u00fcl\u00f6n csavar a t\u00f6rt\u00e9netben, hogy a mint\u00e1zatot egy harmadik g\u00e9n a white spotting<\/em> is befoly\u00e1solja, az\u00e1ltal, hogy meghat\u00e1rozza a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 foltok m\u00e9ret\u00e9t. A g\u00e9n domin\u00e1ns all\u00e9lja, az S,<\/em> homozig\u00f3ta \u00e1llapotban val\u00f3sz\u00edn\u0171leg kevesebb melanoblaszt sejt kialakul\u00e1s\u00e1t okozza a b\u0151rben. Mivel ezen k\u00fcl\u00f6nleges sejtek expanzi\u00f3j\u00e1val keletkeznek k\u00e9s\u0151bb a foltok, a kevesebb melanoblaszt, nagyobb kl\u00f3nt hozhat l\u00e9tre (mivel nincs k\u00f6zeli szomsz\u00e9dja, \u00edgy tov\u00e1bb terjeszkedhet). Vagyis nagyobb narancss\u00e1rga \u00e9s fekete foltok jelennek meg az \u00e1llat bund\u00e1j\u00e1ban (e.)), mint a recessz\u00edv s<\/em> all\u00e9lt homozig\u00f3ta form\u00e1ban tartalmaz\u00f3, \u00fan. tekn\u0151ctarka egyedekben (f.)). A feh\u00e9r foltok pedig onnan erednek, hogy a kl\u00f3nok terjed\u00e9se sem v\u00e9gtelen, \u00e9s lesz ahova m\u00e1r nem jut sz\u00ednezetet l\u00e9trehoz\u00f3 melanocita. Az O\/o, a\/a, S\/S <\/em>genot\u00edpus\u00fa macsk\u00e1kat k\u00f6zismertebb neve a calico.<\/p>\n Ut\u00f3bbi szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1t sok\u00e1ig egyetlen g\u00e9n, a Tabby<\/em> n\u00e9gy all\u00e9lj\u00e1nak tulajdon\u00edtott\u00e1k. A klasszikus n\u00e9zet szerint az „abesszin” mint\u00e1zatot (A) a g\u00e9n leger\u0151sebb all\u00e9lja – Ta<\/sup><\/em>, a p\u00f6tty\u00f6set (B), az eggyel gyeng\u00e9bb all\u00e9lja – Ts<\/sup><\/em>, a „makr\u00e9la” cs\u00edkosat a megint egyel gyeng\u00e9bb – TM<\/sup><\/em>, v\u00e9g\u00fcl a foltosat (D) a leggyeng\u00e9bb all\u00e9lja – Tb<\/sup><\/em> – alak\u00edtotta ki.<\/p>\n Amikor azonban a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 mint\u00e1zat\u00fa macsk\u00e1kat k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 p\u00e1rokban kezdt\u00e9k keresztezni, \u00e9s az ut\u00f3d F1<\/sub>, valamint a bel\u0151l\u00fck sz\u00e1rmaz\u00f3 F2<\/sub> gener\u00e1ci\u00f3 mint\u00e1zat\u00e1t megvizsg\u00e1lt\u00e1k, hogy nem egy, hanem kap\u00e1sb\u00f3l h\u00e1rom, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kromosz\u00f3m\u00e1ra t\u00e9rk\u00e9pezhet\u0151 g\u00e9n \u00e1ll a mint\u00e1zatok m\u00f6g\u00f6tt.<\/p>\n A legegyszer\u0171bb az „abesszin” mint\u00e1zat esete: ezt egy\u00e9rtelm\u0171en egy k\u00fcl\u00f6n g\u00e9n k\u00f3dolja, amit Ticked<\/em> n\u00e9vvel illettek. A TiA<\/sup><\/em> „abesszin” all\u00e9l szemidomin\u00e1nsan viselkedik, \u00edgy ha jelen van, a Tabby <\/em>k\u00f3dolta mint\u00e1zatot \u00e1t\u00edrja (hogy pontosan mik\u00e9nt lehet ez, arr\u00f3l hamarosan).<\/p>\n \u00d6sszess\u00e9g\u00e9ben teh\u00e1t elmondhatjuk, er\u0151sen arra utalnak a megfigyel\u00e9sek, hogy a bundamint\u00e1zat k\u00e9t f\u0151 l\u00e9p\u00e9sben alakul ki: el\u0151bb l\u00e9trej\u00f6n egyfajta mint\u00e1zat a b\u0151rben, majd ez a mint\u00e1zat leford\u00edt\u00f3dik a sz\u0151rsejtek sz\u00edn\u00e9re. A Ticked<\/em> szerepe mindk\u00e9t folyamatban elk\u00e9pzelhet\u0151: az is lehet, hogy az ut\u00f3bbi folyamatra van hat\u00e1ssal, \u00e9s ak\u00e1rcsak az orange<\/em> vagy agouti<\/em> fel\u00fcl\u00edrja az els\u0151dleges inform\u00e1ci\u00f3t, \u00e9s mindig adott sz\u00edn kialakul\u00e1s\u00e1t eredm\u00e9nyezi, f\u00fcggetlen\u00fcl minden els\u0151dleges inform\u00e1ci\u00f3t\u00f3l. De az is lehet, hogy a mint\u00e1zat l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9t befoly\u00e1slja \u00e9s olyan v\u00e9kony cs\u00edkok kialakul\u00e1s\u00e1t eredm\u00e9nyezi, amelyek egyetlen sejtsor vastagok, \u00edgy optikailag \u00f6sszefolynak \u00e9s homog\u00e9n sz\u00edn hat\u00e1s\u00e1t keltik. (Ezt valamennyire al\u00e1t\u00e1masztja, hogy heterozig\u00f3ta TiA<\/sup>\/Ti+<\/sup><\/em> <\/sup>\u00e1llatokban k\u00f6zelr\u0151l n\u00e9zve megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztethet\u0151ek cs\u00edkok.)<\/p>\n Eizirik E, David VA, Buckley-Beason V, Roelke ME, Sch\u00e4ffer AA, et al.<\/strong> (2010) Defining and mapping mammalian coat pattern genes: multiple genomic regions implicated in domestic cat stripes and spots. Genetics<\/em> 184(1)<\/strong>: 267-75. \u00c9v v\u00e9g\u00e9re\/elej\u00e9re valami k\u00f6nnyed illik, \u00edgy mi is valami ilyesmit kerest\u00fcnk: arr\u00f3l lesz sz\u00f3, hogy mit is tudunk a macskabunda-mint\u00e1zatokat szab\u00e1lyoz\u00f3 genetikai folyamatokr\u00f3l. Akik rendszeres olvas\u00f3i a blognak, azok tudj\u00e1k, hogy a sz\u0151rzetek \u00e9s mint\u00e1zatok, f\u0151leg evol\u00faci\u00f3s kontextusban rendszeresen el\u0151ker\u00fclnek. … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. ![\"\"](\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/201012\/Xch_inactivation.jpg\")
Az orange<\/em> \u00e9rdekess\u00e9ge, hogy az X kromosz\u00f3m\u00e1n helyezkedik el, \u00edgy mint minden X kromosz\u00f3m\u00e1s g\u00e9n, n\u0151st\u00e9nyekben d\u00f3ziskompenz\u00e1ci\u00f3n esik \u00e1t. Mivel h\u00edmekben csak egy X kromosz\u00f3ma van, hogy a k\u00e9t X-t hordoz\u00f3 n\u0151st\u00e9nyekben ne k\u00e9tszer annyi g\u00e9nterm\u00e9k keletkezzen az ezen a kromosz\u00f3m\u00e1n lev\u0151 g\u00e9nekr\u0151l, az egyik X kromosz\u00f3ma minden sejtben inaktiv\u00e1l\u00f3dik (\u00e9s l\u00e9trehozza a mikroszk\u00f3p alatt j\u00f3l elk\u00fcl\u00f6n\u00edthet\u0151 \u00fan. Barr-testet). Hogy melyik, az t\u00f6bbnyire v\u00e9letlenszer\u0171en a fejl\u0151d\u00e9s elej\u00e9n d\u0151l el \u00e9s adott sejt \u00f6sszes ut\u00f3dja ezt az inaktiv\u00e1ci\u00f3s mint\u00e1zatot tartja meg.<\/p>\n![\"\"](\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/201012\/cat_patterns.jpg\")
A domin\u00e1ns sz\u00edn azonban term\u00e9szetesen csak az egyik attrib\u00fatuma a macskabund\u00e1nak,\u00a0 legal\u00e1bb ennyire fontos az \u00e1llatok mint\u00e1zata is.<\/p>\n![\"\"](\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/201012\/spottedXblotched.jpg\")
\u00c9rdekesebb a marad\u00e9k h\u00e1rom mint\u00e1zat esete: ezek felder\u00edt\u00e9s\u00e9hez sokat seg\u00edtett a fajtatiszta p\u00f6tty\u00f6s \u00e9s foltos macskafajt\u00e1k keresztez\u00e9se. Mivel mind az F1<\/sub> ut\u00f3d-gener\u00e1ci\u00f3ban, mind az F1 \u00e9s a foltos fenot\u00edpus keresztez\u00e9s\u00e9ben (ez egy \u00fan „visszakeresztez\u00e9s”, vagyis back-cross (BC) volt) megjelent a „makr\u00e9la” mint\u00e1zat nyilv\u00e1nval\u00f3 lett, hogy a p\u00f6tty\u00f6s mint\u00e1zatot hordoz\u00f3 macsk\u00e1k egyben a cs\u00edkos fenot\u00edpushoz sz\u00fcks\u00e9ges inform\u00e1ci\u00f3t is k\u00f3dolj\u00e1k. Vagyis val\u00f3j\u00e1ban a p\u00f6tty\u00f6k a cs\u00edkos mint\u00e1zat vari\u00e1ci\u00f3i, ahol egy (vagy t\u00f6bb), a Tabby<\/em>-t\u0151l k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 g\u00e9n „felszabdalja”, m\u00f3dos\u00edtja a cs\u00edkokat \u00e9s ennek a folyamatnak az eredm\u00e9ny\u00e9t \u00e9rz\u00e9kelj\u00fck p\u00f6tty\u00f6kk\u00e9nt.<\/p>\n![\"\"](\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/201012\/lion_cub-mom.jpg\")
A k\u00e9t l\u00e9p\u00e9sben kialakul\u00f3 mint\u00e1zatot t\u00e1masztja al\u00e1 az a megfigyel\u00e9s is, hogy t\u00f6bb nagymacsk\u00e1ban, \u00edgy oroszl\u00e1nokban is a k\u00f6lyk\u00f6k jellegzetes mint\u00e1zattal b\u00edrnak, de id\u0151sebb korban ez elt\u0171nik. Ebben az esetben olyasmir\u0151l lehet sz\u00f3, hogy a fejl\u0151d\u00e9s sor\u00e1n, k\u00e9s\u0151bbi f\u00e1zisokban elv\u00e1lik a pigment\u00e1ci\u00f3s folyamatok \u00e9s az els\u0151dleges mint\u00e1zatok k\u00f6zti kapcsolat. A korai egyedfejl\u0151d\u00e9s sor\u00e1n kialakult „jelek”, csak fiatalkorban alak\u00edtj\u00e1k a fel\u00fclet\u00fck\u00f6n kin\u00f6v\u0151 sz\u0151rsz\u00e1lak sz\u00edn\u00f6sszet\u00e9tel\u00e9t, k\u00e9s\u0151bb a pigmens-szint\u00e9zis ezekt\u0151l f\u00fcggetlenn\u00e9 v\u00e1lik.<\/p>\n
\n
Schmidt-K\u00fcntzel A, Nelson G, David VA, Sch\u00e4ffer AA, Eizirik E, et al.<\/strong> (2009) A domestic cat X chromosome linkage map and the sex-linked orange locus: mapping of orange, multiple origins and epistasis over nonagouti<\/em>. Genetics<\/em> 181(4)<\/strong>: 1415-25. <\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"