![\"\"](\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/201011\/allelefreqs.jpg\")
Tal\u00e1n nincs \u00e9l\u0151 ember, aki a biol\u00f3gia ir\u00e1nt \u00e9rdekl\u0151dik \u00e9s ne hallott volna m\u00e9g az \u00fan. “mal\u00e1ria hipot\u00e9zisr\u0151l” – m\u00e9g ha ebben a form\u00e1ban esetleg nem is esik le, mir\u0151l van sz\u00f3.<\/p>\n
Ha azonban egy kicsit b\u0151vebben kifejtve, a sarl\u00f3sejtes v\u00e9rszeg\u00e9nys\u00e9gr\u0151l kezdek \u00edrni, akkor azonban gondolom, mindenki sz\u00e1m\u00e1ra leesik a tantusz: t\u00f6m\u00f6ren az a l\u00e9nyeg, hogy a mal\u00e1ri\u00e1val hossz\u00fa ideje s\u00fajtott ter\u00fcleteken olyan, mut\u00e1ci\u00f3k is k\u00e9pesek fennmaradni \u00e9s elterjedni, ha v\u00e9denek a betegs\u00e9g ellen, amelyek egy\u00e9b k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt kifejezetten k\u00e1rosak. A klasszikus p\u00e9lda a hemoglobin<\/em> S all\u00e9lja (HbS), ami homozig\u00f3ta form\u00e1ba az eml\u00edtett v\u00e9rszeg\u00e9nys\u00e9get okozza, heterozig\u00f3ta form\u00e1ban azonban v\u00e9detts\u00e9get ny\u00fajt.<\/p>\n \u00c9rdekes m\u00f3don, b\u00e1r lok\u00e1lisan m\u00e1r t\u00f6bbsz\u00f6r tesztelt\u00e9k a mal\u00e1ria gyakoris\u00e1ga \u00e9s a HbS all\u00e9lgyakoris\u00e1g k\u00f6zti \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st, glob\u00e1lisan nem tett\u00e9k m\u00e9g meg ezt. Pedig n\u00e9h\u00e1ny \u00e9rdekes dolog l\u00e1that\u00f3, ha megtessz\u00fck. Egyr\u00e9szt, hogy Afrik\u00e1ban hatv\u00e1nyozottan igaz az \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s (l\u00e1sd fenti \u00e1bra is): min\u00e9l r\u00e9gebb \u00f3ta jelen van a mal\u00e1ria (azaz, min\u00e9l ink\u00e1bb endemikus az adott ter\u00fcleten), ann\u00e1l gyakoribb a HbS all\u00e9l el\u0151fordul\u00e1sa.<\/p>\n <\/p>\n Ha azonban egy kicsit b\u0151vebben kifejtve, a sarl\u00f3sejtes v\u00e9rszeg\u00e9nys\u00e9gr\u0151l kezdek \u00edrni, akkor azonban gondolom, mindenki sz\u00e1m\u00e1ra leesik a tantusz: t\u00f6m\u00f6ren az a l\u00e9nyeg, hogy a mal\u00e1ri\u00e1val hossz\u00fa ideje s\u00fajtott ter\u00fcleteken olyan, mut\u00e1ci\u00f3k is k\u00e9pesek fennmaradni \u00e9s elterjedni, ha v\u00e9denek a betegs\u00e9g ellen, amelyek egy\u00e9b k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt kifejezetten k\u00e1rosak. A klasszikus p\u00e9lda a hemoglobin<\/em> S all\u00e9lja (HbS), ami homozig\u00f3ta form\u00e1ba az eml\u00edtett v\u00e9rszeg\u00e9nys\u00e9get okozza, heterozig\u00f3ta form\u00e1ban azonban v\u00e9detts\u00e9get ny\u00fajt.<\/p>\n \u00c9rdekes m\u00f3don, b\u00e1r lok\u00e1lisan m\u00e1r t\u00f6bbsz\u00f6r tesztelt\u00e9k a mal\u00e1ria gyakoris\u00e1ga \u00e9s a HbS all\u00e9lgyakoris\u00e1g k\u00f6zti \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st, glob\u00e1lisan nem tett\u00e9k m\u00e9g meg ezt. Pedig n\u00e9h\u00e1ny \u00e9rdekes dolog l\u00e1that\u00f3, ha megtessz\u00fck. Egyr\u00e9szt, hogy Afrik\u00e1ban hatv\u00e1nyozottan igaz az \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s (l\u00e1sd fenti \u00e1bra is): min\u00e9l r\u00e9gebb \u00f3ta jelen van a mal\u00e1ria (azaz, min\u00e9l ink\u00e1bb endemikus az adott ter\u00fcleten), ann\u00e1l gyakoribb a HbS all\u00e9l el\u0151fordul\u00e1sa.<\/p>\n Glob\u00e1lisan n\u00e9zve, mint azt az al\u00e1bbi \u00e1br\u00e1k mutatj\u00e1k kicsit \u00f6sszetettebb az \u00e1bra. Az afrikai kontinensen k\u00edv\u00fcl a mediterr\u00e1neum n\u00e9h\u00e1ny pontj\u00e1n, illetve az indiai szubkontinensen figyelhet\u0151 meg korrel\u00e1ci\u00f3, de Eur\u00e1zsia m\u00e1s pontjain, illetve D-Amerik\u00e1ban nem.<\/p>\n Ez persze nem azt jelenti, hogy m\u00e1s helyeken, ahol hossz\u00fa ideig endemikus volt a betegs\u00e9g (a z\u00f6ld t\u00e9rk\u00e9p az 1900 k\u00f6r\u00fcli \u00e1llapotokat mutatja) nem alakult ki valamifajta v\u00e9detts\u00e9g. Mint arr\u00f3l egyszer m\u00e1r kor\u00e1bban \u00edrtam<\/a>, a HbS all\u00e9lon k\u00edv\u00fcl m\u00e1s v\u00e9dekez\u00e9si mechanizmusok is ismertek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 emberi popul\u00e1ci\u00f3kban: thalassaemi\u00e1k, favizmus \u00e9s a hemoglobin feh\u00e9rje m\u00e1s mut\u00e1ci\u00f3i.<\/p>\n Piel FB, Patil AP, Howes RE, Nyangiri OA, Gething PW, et al<\/strong> (2010) Global distribution of the sickle cell gene and geographical confirmation of the malaria hypothesis. Nat Comms<\/em> 1<\/strong>: 104. doi:10.1038\/ncomms1104 <\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Tal\u00e1n nincs \u00e9l\u0151 ember, aki a biol\u00f3gia ir\u00e1nt \u00e9rdekl\u0151dik \u00e9s ne hallott volna m\u00e9g az \u00fan. “mal\u00e1ria hipot\u00e9zisr\u0151l” – m\u00e9g ha ebben a form\u00e1ban esetleg nem is esik le, mir\u0151l van sz\u00f3. Ha azonban egy kicsit b\u0151vebben kifejtve, a sarl\u00f3sejtes … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. Tal\u00e1n nincs \u00e9l\u0151 ember, aki a biol\u00f3gia ir\u00e1nt \u00e9rdekl\u0151dik \u00e9s ne hallott volna m\u00e9g az \u00fan. “mal\u00e1ria hipot\u00e9zisr\u0151l” – m\u00e9g ha ebben a form\u00e1ban esetleg nem is esik le, mir\u0151l van sz\u00f3.<\/p>\n![\"\"](\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/201011\/HbS_vs_malaria.jpg\")
<\/p>\n
\n