{"id":5005960,"date":"2010-11-03T21:36:03","date_gmt":"2010-11-03T20:36:03","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2010\/11\/03\/budapest_science_meetup_november_1"},"modified":"2010-11-03T21:36:03","modified_gmt":"2010-11-03T20:36:03","slug":"budapest_science_meetup_november_1","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5005960","title":{"rendered":"Budapest Science Meetup – November"},"content":{"rendered":"

\"\"Tr\u00f3pusi n\u00f6v\u00e9nyt\u00e1rsul\u00e1sok, n\u00f6v\u00e9nyi stressz, gleccserek a Marson \u00e9s szex a j\u00f6v\u0151ben. Gyertek el<\/a>!<\/p>\n

Orgel Csilla<\/strong> – Gleccserek a Marson
<\/strong>ELTE F\u00f6ldrajz- F\u00f6ldtudom\u00e1nyi Int\u00e9zet, \u00c1ltal\u00e1nos \u00e9s Alkalmazott F\u00f6ldtani Tansz\u00e9k<\/em><\/p>\n

Az 1970-es \u00e9vekben a Mars k\u00f6zepes sz\u00e9less\u00e9gein olyan alakzatokat v\u00e9ltek felfedezni a szakemberek, mint amilyenek a F\u00f6ld\u00f6n glaci\u00e1lis \u00e9s periglaci\u00e1lis k\u00f6rnyezetekben fordulnak el\u0151. Ma m\u00e1r tudjuk r\u00f3luk, hogy t\u00f6rmel\u00e9kkel fedett egykori gleccserek maradv\u00e1nyair\u00f3l van sz\u00f3. Jelenl\u00e9t\u00fck a V\u00f6r\u00f6s Bolyg\u00f3n bek\u00f6vetkezett t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6s eljegesed\u00e9si f\u00e1zisokra vezethet\u0151 vissza. Felsz\u00edn\u00fck\u00f6n megjelen\u0151 kriokarsztos mint\u00e1zatok elt\u00e9r\u0151ek az \u00e9gitest k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ter\u00fcletein. \u00c9rdekes kutat\u00e1si ter\u00fclete ez a geol\u00f3gi\u00e1nak, klimatol\u00f3gi\u00e1nak \u00e9s az asztrobiol\u00f3gi\u00e1nak egyar\u00e1nt.<\/p>\n

<\/p>\n

\"\"Tr\u00f3pusi n\u00f6v\u00e9nyt\u00e1rsul\u00e1sok, n\u00f6v\u00e9nyi stressz, gleccserek a Marson \u00e9s szex a j\u00f6v\u0151ben. Gyertek el<\/a>!<\/p>\n

Orgel Csilla<\/strong> – Gleccserek a Marson
<\/strong>ELTE F\u00f6ldrajz- F\u00f6ldtudom\u00e1nyi Int\u00e9zet, \u00c1ltal\u00e1nos \u00e9s Alkalmazott F\u00f6ldtani Tansz\u00e9k<\/em><\/p>\n

Az 1970-es \u00e9vekben a Mars k\u00f6zepes sz\u00e9less\u00e9gein olyan alakzatokat v\u00e9ltek felfedezni a szakemberek, mint amilyenek a F\u00f6ld\u00f6n glaci\u00e1lis \u00e9s periglaci\u00e1lis k\u00f6rnyezetekben fordulnak el\u0151. Ma m\u00e1r tudjuk r\u00f3luk, hogy t\u00f6rmel\u00e9kkel fedett egykori gleccserek maradv\u00e1nyair\u00f3l van sz\u00f3. Jelenl\u00e9t\u00fck a V\u00f6r\u00f6s Bolyg\u00f3n bek\u00f6vetkezett t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6s eljegesed\u00e9si f\u00e1zisokra vezethet\u0151 vissza. Felsz\u00edn\u00fck\u00f6n megjelen\u0151 kriokarsztos mint\u00e1zatok elt\u00e9r\u0151ek az \u00e9gitest k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ter\u00fcletein. \u00c9rdekes kutat\u00e1si ter\u00fclete ez a geol\u00f3gi\u00e1nak, klimatol\u00f3gi\u00e1nak \u00e9s az asztrobiol\u00f3gi\u00e1nak egyar\u00e1nt.<\/p>\n

Dr. Gal\u00e1ntai Zolt\u00e1n, T\u00fari Anik\u00f3 – Szex, h\u00e1zas\u00e1g, p\u00e1rkapocslatok a j\u00f6v\u0151ben<\/strong><\/p>\n

A h\u00e1zass\u00e1g \u00e9s a szex is meg fog v\u00e1ltozni, mint minden m\u00e1s. \u00c9s hogy hogyan? Ami a p\u00e1rkapcsolatokat illeti, m\u00e1r most l\u00e1tszanak jelei, hogy a 21. sz\u00e1zadban tal\u00e1n nem is lesz olyan stabil, \u00e9s biztosan eg\u00e9szen m\u00e1shova fognak esni a hangs\u00falyok. Tal\u00e1n nem fogunk folyamatosan egy\u00fctt \u00e9lni Vele. Tal\u00e1n m\u00e9g kev\u00e9sb\u00e9 fog egy \u00e9letre sz\u00f3lni, \u00e9s tal\u00e1n nem is csak f\u00e9rfiakra vagy n\u0151kre lesz\u00fcnk f\u00e9lt\u00e9kenyek, hanem robotokra is (b\u00e1rmennyire furcs\u00e1n hangozz\u00e9k is ez most).<\/p>\n

Mint j\u00f6v\u0151kutat\u00f3k (\u00e9s mint f\u00e9rfiak \u00e9s n\u0151k) \u00fagy gondoljuk, kev\u00e9s enn\u00e9l izgalmasabb t\u00e9ma van.<\/p>\n

Vashegyi Ildik\u00f3 – Tr\u00f3pusi es\u0151erd\u0151k n\u00f6v\u00e9nyt\u00e1rsul\u00e1sainak vizsg\u00e1lata<\/strong>
Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia Mez\u0151gazdas\u00e1gi Kutat\u00f3int\u00e9zet – N\u00f6v\u00e9nyi Molekul\u00e1ris Biol\u00f3gia Oszt\u00e1ly<\/em><\/p>\n

Az el\u0151ad\u00e1sban sor ker\u00fcl a tr\u00f3pusi erd\u0151k lombkoronaszintjeiben kialakul\u00f3, speci\u00e1lis n\u00f6v\u00e9nyt\u00e1rsul\u00e1sok \u00f6kofiziol\u00f3giai vizsg\u00e1lat\u00e1nak bemutat\u00e1s\u00e1ra. Mi\u00e9rt \u00e9rdemes, hogyan lehet 40-60 m\u00e9ter magas \u00f3ri\u00e1sf\u00e1kat vizsg\u00e1lni? Mire lehet az ilyen kutat\u00e1sokb\u00f3l k\u00f6vetkeztetni? Guatemal\u00e1ban t\u00f6bbf\u00e9le erd\u0151t\u00edpus megtal\u00e1lhat\u00f3, a prezent\u00e1ci\u00f3 sor\u00e1n a hegyvid\u00e9ki k\u00f6derd\u0151kr\u0151l \u00e9s a s\u00edkvid\u00e9ki, m\u00e1sodlagos tr\u00f3pusi erd\u0151kr\u0151l lrsz sz\u00f3. A k\u00f6derd\u0151 egy \u00e9rintetlen, kekchi indi\u00e1nok \u00e1ltal lakott hegyen tal\u00e1lhat\u00f3, a Biotopo del Quetzal nev\u0171 term\u00e9szetv\u00e9delmi ter\u00fcleten. A s\u00edkvid\u00e9ki tr\u00f3pusi erd\u0151 az El Mirador nev\u0171 r\u00e9g\u00e9szeti lel\u0151helyen ter\u00fcl el. Itt volt a maja civiliz\u00e1ci\u00f3 preklasszikus kor\u00e1nak legnagyobb v\u00e1rosa, amit Kr.u. 50-ben hagytak el a lak\u00f3k, ut\u00e1na kezdett visszaerd\u0151s\u00f6dni.<\/p>\n

D\u00f3czi R\u00f3bert – Molekul\u00e1ris n\u00f6v\u00e9nyi stresszadapt\u00e1ci\u00f3, avagy mit csin\u00e1l a bajban, aki nem tud elfutni?<\/strong>
MTA Mez\u0151gazdas\u00e1gi Kutat\u00f3int\u00e9zet, Martonv\u00e1s\u00e1r, N\u00f6v\u00e9nyi Sejtbiol\u00f3giai Oszt\u00e1ly<\/em><\/p>\n

A n\u00f6v\u00e9nyi eredet\u0171 term\u00e9kekre egyre nagyobb ig\u00e9ny jelentkezik, \u00fajabban m\u00e1r fosziliamentes \u00fczemanyagk\u00e9nt is, mik\u00f6zben a m\u0171velhet\u0151 f\u00f6ldter\u00fclet folyamatosan cs\u00f6kken. Ez\u00e9rt a n\u00f6v\u00e9nyi ellen\u00e1ll\u00f3k\u00e9pess\u00e9g meg\u00e9rt\u00e9se egyre sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171bb\u00e9 v\u00e1lik.<\/p>\n

A n\u00f6v\u00e9nyek helyhezk\u00f6t\u00f6tt \u00e9letm\u00f3djuk miatt k\u00e9nytelenek az \u0151ket \u00e9r\u0151 k\u00f6rnyezeti stresszhat\u00e1sokhoz genetikailag k\u00f3dolt v\u00e9dekez\u0151mechanizmusok \u00f6sszehangolt m\u0171k\u00f6dtet\u00e9s\u00e9vel alkalmazkodni. A k\u00f6rnyezeti ingereket \u00e9rz\u00e9kel\u0151 receptormolekul\u00e1k k\u00e9miai term\u00e9szet\u0171 v\u00e1ltoz\u00e1sok l\u00e1ncolatait ind\u00edtj\u00e1k el a sejtben, amelyek k\u00f6z\u00fcl a legfontosabb a jel\u00e1tviteli feh\u00e9rj\u00e9k foszforil\u00e1ci\u00f3ja, amely a feh\u00e9rjem\u0171k\u00f6d\u00e9s \u201ekapcsol\u00f3szer\u0171\u201d szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1t teszi lehet\u0151v\u00e9. A molekul\u00e1ris jel\u00e1tviteli p\u00e1ly\u00e1kon kereszt\u00fcl a sejtmagba eljuttatott ingerek a g\u00e9nm\u0171k\u00f6d\u00e9s (vagyis az egyes g\u00e9nekr\u0151l keletkez\u0151 feh\u00e9rj\u00e9k mennyis\u00e9g\u00e9nek) megfelel\u0151 v\u00e1ltoz\u00e1sait eredm\u00e9nyezik. Az egym\u00e1st domin\u00f3elv szerint foszforil\u00e1l\u00f3 feh\u00e9rj\u00e9k kaszk\u00e1dszer\u0171 l\u00e1ncolat\u00e1b\u00f3l \u00e1ll\u00f3 jel\u00e1tviteli utak sz\u00e9les k\u00f6rben elterjedtek az \u00e9l\u0151vil\u00e1gban, \u00e9s k\u00f6zponti szerepet j\u00e1tszanak a n\u00f6v\u00e9nyi stresszadapt\u00e1ci\u00f3ban is.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Tr\u00f3pusi n\u00f6v\u00e9nyt\u00e1rsul\u00e1sok, n\u00f6v\u00e9nyi stressz, gleccserek a Marson \u00e9s szex a j\u00f6v\u0151ben. Gyertek el! Orgel Csilla – Gleccserek a MarsonELTE F\u00f6ldrajz- F\u00f6ldtudom\u00e1nyi Int\u00e9zet, \u00c1ltal\u00e1nos \u00e9s Alkalmazott F\u00f6ldtani Tansz\u00e9k Az 1970-es \u00e9vekben a Mars k\u00f6zepes sz\u00e9less\u00e9gein olyan alakzatokat v\u00e9ltek felfedezni a szakemberek, … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. →<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[1],"tags":[10],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005960"}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5005960"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005960\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5005960"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5005960"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5005960"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}