![\"\"](\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/201010\/nem_ertik.jpg\")
A k\u00f6zelm\u00faltban az egyik magyarorsz\u00e1gi kreacionista m\u0171hely honlapj\u00e1ra felker\u00fclt <\/span>egy irom\u00e1ny<\/a><\/span> az ausztr\u00e1liai homoki l\u00e1basty\u00fak (<\/span>Leipoa ocellata<\/span><\/em>) k\u00f6lt\u00e9si szok\u00e1sair\u00f3l. A sz\u00f6veg, amennyire meg\u00edt\u00e9lhet\u0151, a mozgalom frontembere, Tasi Istv\u00e1n \u00e1ltal p\u00e1r \u00e9ve megjelentetett kreacionista pamflet, \u201cA Term\u00e9szet IQ-ja<\/a>\u201d egyik fejezet\u00e9nek \u00f6sszefoglal\u00e1s\u00e1t tartalmazza. A l\u00e9nyeg (amit emailben is eljuttattak hozz\u00e1nk<\/a> kreacionista \u201cbar\u00e1taink\u201d) r\u00f6viden: a homoki l\u00e1basty\u00fak, a legt\u00f6bb mad\u00e1rfajjal ellent\u00e9tben nem testmeleg\u00e9vel kelti ki a toj\u00e1sait, hanem k\u00f6lt\u0151dombokat \u00e9p\u00edt. Ezekben leboml\u00f3 n\u00f6v\u00e9nyi anyagokat halmoz fel, \u00e9s az \u00e1llat a k\u00f6lt\u0151domb h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet\u00e9t akt\u00edvan szab\u00e1lyozza, \u201c<\/span>hihetetlen pontoss\u00e1ggal 34\u00b0C-on tartja; maximum egy fok elt\u00e9r\u00e9st enged\u00e9lyez ehhez k\u00e9pest<\/span>\u201d. A nagym\u00e9ret\u0171 toj\u00e1sokb\u00f3l hosszabb kelt\u00e9si peri\u00f3dus ut\u00e1n teljesen kifejlett fi\u00f3k\u00e1k kelnek ki, akik \u201c<\/span>legurulnak a k\u00f6lt\u0151dombr\u00f3l, \u00e9s r\u00f6gt\u00f6n bevetik magukat a k\u00f6rnyez\u0151 boz\u00f3tosba<\/span>.\u201d \u00a0Sz\u00fcleikkel nem tal\u00e1lkoznak, m\u00e9gis tudj\u00e1k majd, ha elj\u00f6n az ideje, hogyan kell dombot \u00e9p\u00edteni. Mivel nem k\u00e9pzelhet\u0151 el, hogy a klasszikus toj\u00e1son kotl\u00f3 mad\u00e1r viselked\u00e9sb\u0151l ez a hihetetlen\u00fcl komplex \u00e9s eredm\u00e9nyes viselked\u00e9sforma l\u00e9p\u00e9senk\u00e9nt l\u00e9trej\u00f6hetne, ez egy <\/span>egyszer\u0171s\u00edthetetlen\u00fcl \u00f6sszetett rendszer<\/span>. Teh\u00e1t Darwin t\u00e9vedett, az evol\u00faci\u00f3 h\u00fclyes\u00e9g. Q.E.D.<\/span><\/p>\nA t\u00f6rt\u00e9nettel (szok\u00e1s szerint) csak n\u00e9h\u00e1ny kisebb b\u00f6kken\u0151 akad. A viselked\u00e9sforma k\u00f6zel sem annyira hat\u00e9kony, ahogy azt Tasi bemutatja (m\u00e9g a tutifixnek l\u00e1tsz\u00f3 34+\/-1\u00b0C sem igaz ebben a form\u00e1ban), az \u201cegyszer\u0171s\u00edthetetlen\u201d viselked\u00e9sforma sz\u00e1mos eleme el\u0151fordul m\u00e1s madarakn\u00e1l, \u00e9s ami tal\u00e1n a legfontosabb, nem t\u00fal neh\u00e9z tal\u00e1lunk val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00edthet\u0151 \u00e9s logikus evol\u00faci\u00f3s uta(ka)t a viselked\u00e9s kialakul\u00e1s\u00e1hoz. Vegy\u00fck akkor mindezeket sorba.<\/span><\/p>\n <\/p>\n T\u00f6k\u00e9letes tervez\u00e9s?<\/strong><\/p>\n A homoki l\u00e1basty\u00fak, m\u00e1r csak elterjed\u00e9s\u00e9n\u00e9l fogva sem \u00f6rvendezhet akkora kutat\u00f3i figyelemnek, mint sz\u00e1mos m\u00e1s mad\u00e1rfaj, ami meg is l\u00e1tszik a rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 irodalom viszonylagos szeg\u00e9nys\u00e9g\u00e9n. Ugyanakkor az, ami fellelhet\u0151, kieg\u00e9sz\u00edtve az ausztr\u00e1l korm\u00e1ny k\u00e9sz\u00edtette (\u00e9s irodalmi referenci\u00e1kkal b\u0151ven ell\u00e1tott) <\/span>r\u00f6vidke ismertet\u0151vel<\/a><\/span>, m\u00e1r b\u0151ven el\u00e9gnek t\u0171nik a hirtelen t\u00e1madt tud\u00e1sszomj kiel\u00e9g\u00edt\u00e9s\u00e9re.<\/span><\/p>\n A mad\u00e1r <\/span>\u00e9letciklus\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 adatok<\/a><\/span> k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e9rdekesek, hiszen egy val\u00f3ban tervezett rendszert\u0151l elv\u00e1rn\u00e1nk, hogy az nagy hat\u00e9konys\u00e1ggal m\u0171k\u00f6dj\u00f6n, vagyis a l\u00e1basty\u00fak fi\u00f3k\u00e1k mortalit\u00e1si ar\u00e1nya alacsony legyen. De nem az. A gondok m\u00e1r toj\u00e1srak\u00e1skor kezd\u0151dnek, ui. a toj\u00e1sok kb. 14,1%-a eleve megterem\u00e9keny\u00edtetlen. R\u00e1ad\u00e1sul a megterm\u00e9keny\u00edt\u00e9s mesze nem garant\u00e1lja a kikel\u00e9st: ezek a t\u00f6k\u00e9letes \u201e\u00f6szt\u00f6nprogrammal\u201d rendelkez\u0151 madarak a f\u00e9szek rendezget\u00e9se k\u00f6zben ugyanis rendszeresen megs\u00e9rtik az am\u00fagy igen v\u00e9kony h\u00e9jjal rendelkez\u0151 toj\u00e1sokat. Olyannyira, hogy ez az \u00fcgyetlens\u00e9g az embri\u00f3kori mortalit\u00e1s 4%-\u00e1\u00e9rt felel\u0151s, \u00edgy Tasi Istv\u00e1n \u00e1ll\u00edt\u00e1sa, miszerint \u201ea homoki l\u00e1basty\u00fak az apai gondoskod\u00e1s mintak\u00e9pe\u201d, egy legal\u00e1bbis vitathat\u00f3 szubjektivit\u00e1s\u00fa \u00e1ll\u00edt\u00e1s. V\u00e9g\u00fcl a k\u00f6lt\u0151domb toj\u00e1sainak csak az 50-85%-a kel ki (s\u0151t, ez az ar\u00e1ny bizonyos id\u0151szakokban <\/span>50% al\u00e1 eshet<\/a><\/span>). \u00c1m mindez semmi ahhoz k\u00e9pest, ami ezut\u00e1n j\u00f6n: a csib\u00e9k 80%-a az els\u0151 hetekben elpusztul a ragadoz\u00f3k karmai k\u00f6zt, vagy metabolikus stressz miatt. K\u00e9s\u0151bb a mortalit\u00e1s cs\u00f6kken, de m\u00e9g mindig jelent\u0151s marad. Ezek a t\u00e9nyez\u0151k is hozz\u00e1j\u00e1rulhatnak ahhoz, hogy a faj jelenleg vesz\u00e9lyeztetett st\u00e1tusz\u00fa, \u00edgy j\u00f6v\u0151je \u00e9s fennmarad\u00e1sa bizonytalan. <\/span><\/p>\n \n \n Ezen viselked\u00e9s tov\u00e1bbi \u00e9rdekess\u00e9ge, hogy az erre kaphat\u00f3 mad\u00e1rfajok (nemcsak a <\/span>Leipoa<\/span>, de err\u0151l b\u0151vebben majd k\u00e9s\u0151bb) meglep\u0151en \u00f6nfej\u0171ek: ha egyszer elkezdenek egy dombot \u00e9p\u00edteni, akkor nagyon nehezen besz\u00e9lhet\u0151ek le annak befejez\u00e9s\u00e9r\u0151l, ami <\/span>a jelek szerint<\/a><\/span> nem kev\u00e9s bossz\u00fas\u00e1got okozhat az ausztr\u00e1l hobbikert\u00e9szeknek. (Ugyanakkor egy j\u00f3 helyre \u00e9p\u00edtett komposzt-g\u00f6d\u00f6rrel a <\/span>Leipo\u00e1<\/span>val rokon, \u00a0szint\u00e9n k\u00f6lt\u0151dombot \u00e9p\u00edt\u0151 fajok h\u00edmjei lekenyerezhet\u0151k, \u00e9s <\/span>azt fogj\u00e1k tov\u00e1bb\u00e9p\u00edteni<\/a><\/span> k\u00f6lt\u0151dombb\u00e1.)<\/span><\/p>\n Egyszer\u0171s\u00edthetetlen komplexit\u00e1s?<\/strong><\/p>\n A viselked\u00e9s teh\u00e1t komplex, de k\u00f6zel sem t\u00f6k\u00e9letes. Na de vajon t\u00e9nyleg leegyszer\u0171s\u00edthetetlen-e? Azaz egyes elemeit fel lehet-e fedezni m\u00e1s fajok eset\u00e9ben? (Ugye ezek elvileg magukban nem m\u0171k\u00f6dhetnek, csak az eg\u00e9sz pakk egyben.)<\/span><\/p>\n Tasi maga felsorol n\u00e9h\u00e1ny vizsg\u00e1land\u00f3 elemet, fussunk ezeken \u00e1t:<\/span><\/p>\n 1. \u201eA toj\u00f3 r\u00e9sz\u00e9r\u0151l: Visszat\u00e9r\u00e9s rendszeres id\u0151k\u00f6z\u00f6nk\u00e9nt \u00e9s a toj\u00e1sok lerak\u00e1sa a megfelel\u0151 helyre<\/em>\u201d. <\/span><\/p>\n A fekete rig\u00f3t\u00f3l a b\u00edbicen \u00e1t a kolibriig minden t\u00f6bb toj\u00e1st rak\u00f3 mad\u00e1rfaj toj\u00f3ja pontosan ezt csin\u00e1lja, ami a le\u00edr\u00e1sban szerepel: rendszeres id\u0151k\u00f6z\u00f6nk\u00e9nt visszat\u00e9r \u00e9s a toj\u00e1sait lerakja a megfelel\u0151 helyre, <\/span>an\u00e9lk\u00fcl<\/span>, hogy k\u00f6lt\u0151dombot \u00e9p\u00edtene. Mivel ez lehetetlen, hiszen egy leegyszer\u0171s\u00edthetetlen\u00fcl \u00f6sszetett viselked\u00e9s elemei \u00f6nmagukban nem lehetnek m\u0171k\u00f6d\u0151k\u00e9pesek, sem a rig\u00f3, sem a b\u00edbic, sem a kolibri nem l\u00e9tezhet. <\/span><\/p>\n 2.\u201eA h\u00edm r\u00e9sz\u00e9r\u0151l: A domb alapanyagair\u00f3l \u00e9s strukt\u00far\u00e1j\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 tud\u00e1s<\/em>\u201d. <\/span><\/p>\n Ugyan mi\u00e9rt kellene a l\u00e1basty\u00faknak b\u00e1rmit is tudnia a domb alapanyagair\u00f3l? Az \u00e9rtelmes tervez\u00e9s sz\u00f3noka ellentmond\u00e1sban van saj\u00e1t mag\u00e1val, hisz m\u00e1sutt azt \u00edrja, hogy a k\u00f6lt\u0151domb \u00e9p\u00edt\u00e9se \u201evelesz\u00fcletett \u00f6szt\u00f6nprogram\u201d eredm\u00e9nye, \u00e9s hogy ezt a tev\u00e9kenys\u00e9g nem \u00edrhat\u00f3 a madarak kognit\u00edv k\u00e9pess\u00e9geinek a sz\u00e1ml\u00e1j\u00e1ra, mert az messze meghaladn\u00e1 a madarak \u201egondolkod\u00e1si kapacit\u00e1s\u00e1t\u201d. Most ugyanakkor azt v\u00e1rja el a mad\u00e1rt\u00f3l, hogy az alapanyagokr\u00f3l val\u00f3 tud\u00e1ssal rendelkezzen. Ezek szerint a h\u00e1l\u00f3sz\u00f6v\u0151 p\u00f3koknak, amelyek szint\u00e9n \u201e\u00f6szt\u00f6nprogram\u201d szerint \u00e9p\u00edtik a h\u00e1l\u00f3jukat, tiszt\u00e1ban kellene lenni\u00fck a trigonometria szab\u00e1lyaival \u00e9s a selymet fel\u00e9p\u00edt\u0151 komplex proteinstrukt\u00far\u00e1kkal? Vagy mi csak \u00fagy haszn\u00e1lhatjuk sikeresen a mobiltelefonunkat, ha tiszt\u00e1ban vagyunk az integr\u00e1lt \u00e1ramk\u00f6r\u00f6k m\u0171k\u00f6d\u00e9si elv\u00e9vel? \u00a0Teljesen nyilv\u00e1nval\u00f3, hogy ez a pont \u00e9rtelmetlen: a mad\u00e1r a f\u00e9szekdomb strukt\u00far\u00e1j\u00e1r\u00f3l val\u00f3 tud\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl is haszn\u00e1lhatja azt, ak\u00e1rcsak a p\u00f3k a h\u00e1l\u00f3j\u00e1t, vagy mi a telefonunkat. R\u00e1ad\u00e1sul az sem mell\u00e9kes a t\u00e9m\u00e1ban, hogy rokon \u00e9s szint\u00e9n k\u00f6lt\u0151domb\u00e9p\u00edt\u0151 fajok gyakran emberi hullad\u00e9kot (italos dobozokat, foci labd\u00e1t, kanalakat) is beleszerkesztenek az \u00e9p\u00edtm\u00e9nyeikbe, ami szint\u00e9n j\u00f3l demonstr\u00e1lja, hogy ez a \u201ctud\u00e1s\u201d egy igencsak hom\u00e1lyos \u00e9s plasztikus \u00f6szt\u00f6nhalmaz.<\/span><\/p>\n 3. \u201cH\u0151\u00e9rz\u00e9kel\u0151 szerv<\/em>\u201d<\/span><\/p>\n Nem vil\u00e1gos p\u00e9ld\u00e1ul, \u00a0hogy Tasi Istv\u00e1n mi\u00e9rt gondolja, hogy a h\u0151\u00e9rz\u00e9kel\u00e9s a l\u00e1basty\u00fak egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 saj\u00e1toss\u00e1ga, ami csak a domb\u00e9p\u00edt\u00e9ssel kapcsolatban jelent meg. Mi az alapja annak a felt\u00e9telez\u00e9snek, hogy m\u00e1s madarak nem rendelkezhettek h\u0151\u00e9rz\u00e9kel\u00e9sre alkalmas receptorokkal? A val\u00f3s\u00e1g az, hogy termoreceptorok jelenl\u00e9t\u00e9t a cs\u0151r illetve a nyelv ter\u00fclet\u00e9r\u0151l m\u00e1r t\u00f6bb alkalommal is le\u00edrt\u00e1k m\u00e1s fajokban<\/span>[3]<\/sup>. <\/span><\/p>\n 4. \u201cAz \u00e1lland\u00f3 h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet biztos\u00edt\u00e1s\u00e1hoz sz\u00fcks\u00e9ges \u00f6szt\u00f6n\u00f6s tev\u00e9kenys\u00e9gek.<\/em>\u201d<\/span><\/p>\n M\u00e1s fajok is nagy gondot ford\u00edtanak pl. a toj\u00e1sok ki-be takargat\u00e1s\u00e1ra, k\u00f6lt\u0151domb n\u00e9lk\u00fcl is. F\u00f6ld\u00f6n f\u00e9szkel\u0151 sz\u00e9ki lil\u00e9k (<\/span>Charadrius alexandriunus<\/span><\/em>) p\u00e9ld\u00e1ul napszakonk\u00e9nt v\u00e1ltoztatj\u00e1k a toj\u00e1sokat takar\u00f3 f\u00e9szekanyag mennyis\u00e9g\u00e9t<\/span>[4]<\/sup> (\u00fagy t\u0171nik \u0151k is kiv\u00e1l\u00f3 id\u0151j\u00f3sok), \u00e9s ha a kutat\u00f3k k\u00eds\u00e9rletesen megn\u00f6velt\u00e9k vagy lecs\u00f6kkentett\u00e9k f\u00e9szkeikben a f\u00e9szekanyag mennyis\u00e9g\u00e9t, a sz\u00fcl\u0151k hamar vissza\u00e1ll\u00edtott\u00e1k<\/span>[5]<\/sup> az eredeti \u00e1llapotot, ak\u00e1rcsak tett\u00e9k azt Attenborough filmj\u00e9ben is a l\u00e1basty\u00fakok. A forr\u00f3 ter\u00fcleten f\u00e9szkel\u0151 sz\u00e9ki lil\u00e9k r\u00e1ad\u00e1sul a k\u00fcls\u0151 h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet f\u00fcggv\u00e9ny\u00e9ben v\u00e1ltoztatj\u00e1k kotl\u00e1si viselked\u00e9s\u00fcket<\/span>[6]<\/sup>. Napk\u00f6zben, a rekken\u0151 h\u0151s\u00e9gben (a h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet meghaladhatja az 50\u02daC-t) a p\u00e1r valamelyik tagja mindig a f\u00e9szken \u00fcl, hisz a mag\u00e1ra hagyott toj\u00e1sok hamar elpusztuln\u00e1nak a h\u0151s\u00e9gben, m\u00edg a h\u0171v\u00f6sebb reggeli \u00e9s esti \u00f3r\u00e1kban hosszabb id\u0151re mindketten elhagyj\u00e1k a f\u00e9szket.<\/span><\/p>\n Tal\u00e1n m\u00e9g \u00e9rdekesebb a krokodilmad\u00e1r (<\/span>Pluvianus<\/span> aegyptius<\/span><\/em>) esete. Ez a mad\u00e1r a toj\u00e1sait homokkal bor\u00edtja be, \u00e9s ezen \u00fclve kotlik, majd \u00e9jszaka kitakarja azokat<\/span>[7]<\/sup>; teh\u00e1t a toj\u00e1sok homokkal val\u00f3 bebor\u00edt\u00e1sa sem egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 a l\u00e1basty\u00fakn\u00e1l. <\/span><\/p>\n 5. \u201cA csibe r\u00e9sz\u00e9r\u0151l: \u00d6szt\u00f6n\u00f6sen helyes viselked\u00e9s, hogy mi a teend\u0151 a toj\u00e1sb\u00f3l val\u00f3 kib\u00faj\u00e1s ut\u00e1n<\/em>.\u201d 6. \u201cSz\u00fclet\u00e9st\u0151l adott \u00f6szt\u00f6n\u00f6k a k\u00e9s\u0151bbi p\u00e1rv\u00e1laszt\u00e1shoz \u00e9s ut\u00f3dgondoz\u00e1shoz.<\/em>\u201d<\/span><\/p>\n 7. \u201cMegfelel\u0151 anat\u00f3miai fejletts\u00e9g, hogy legyen erej\u00fck ki\u00e1sni magukat a dombb\u00f3l, \u00e9s hogy egyed\u00fcl \u00e9letben maradhassanak<\/em>.\u201d<\/span><\/p>\n Kor\u00e1bban m\u00e1r eml\u00edtett\u00fck, hogy a l\u00e1basty\u00fak embri\u00f3k \u00e9s fi\u00f3k\u00e1k mortalit\u00e1sa igen magas. Itt a fi\u00f3kakori mortalit\u00e1s egy eddig nem eml\u00edtett elem\u00e9re h\u00edvn\u00e1nk fel a figyelmet. A kikelt fi\u00f3k\u00e1k 2.9%-a ugyanis sosem jut a felsz\u00ednre, hanem elpusztul a k\u00f6lt\u0151dombban. Neh\u00e9z tudni, hogy ez az\u00e9rt t\u00f6rt\u00e9nik, mert a fi\u00f3k\u00e1k viselked\u00e9se valami\u00e9rt nem megfelel\u0151 (5. pont) vagy mert pl. a fi\u00f3k\u00e1k nem el\u00e9g fejlettek vagy er\u0151sek ahhoz, hogy ki\u00e1ss\u00e1k magukat a dombb\u00f3l (7. pont). Egy m\u00e1sik Megapodiidae fajon v\u00e9gzett vizsg\u00e1lat szerint[12]<\/sup> a k\u00f6lt\u0151domb h\u0151m\u00e9rs\u00e9kleti ingadoz\u00e1sa hat\u00e1ssal van a fi\u00f3k\u00e1k kel\u00e9skori s\u00faly\u00e1ra, viszont nincs hat\u00e1ssal a kel\u00e9skori testm\u00e9retre. B\u00e1r nincs tudom\u00e1sunk hasonl\u00f3 vizsg\u00e1latr\u00f3l a Leipoa<\/em>-n\u00e1l, okkal felt\u00e9telezhetj\u00fck, hogy a k\u00f6lt\u0151domb h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet\u00e9nek ingadoz\u00e1sa n\u00e1luk is hasonl\u00f3 hat\u00e1ssal lehet a fi\u00f3k\u00e1k fejl\u0151d\u00e9s\u00e9re. Az azonos m\u00e9ret\u0171, de kisebb s\u00fallyal rendelkez\u0151 (alacsonyabb h\u0151m\u00e9rs\u00e9kleten kelt) fi\u00f3k\u00e1k teh\u00e1t kevesebb zs\u00edrtartal\u00e9kkal rendelkeznek, rosszabb fizikai kond\u00edci\u00f3ban vannak, \u00edgy val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00edthet\u0151 ez az oka annak, hogy egy r\u00e9sz\u00fck nem jut a felsz\u00ednre, hanem megfullad a f\u00e9szekben. A rendszer teh\u00e1t itt sem t\u00f6k\u00e9letes, hanem a fi\u00f3k\u00e1k kel\u00e9si \u00e9s felsz\u00ednre jut\u00e1si sikere, ak\u00e1rcsak a l\u00e1basty\u00fak viselked\u00e9s\u00e9nek b\u00e1rmely eleme v\u00e1ltozatos, \u00e9s a term\u00e9szetes szelekci\u00f3 azokat a v\u00e1ltozatokat r\u00e9szes\u00edti el\u0151nyben, amelyek az egyedeknek a legnagyobb t\u00fal\u00e9l\u00e9st \u00e9s szaporod\u00e1si sikert biztos\u00edtj\u00e1k. <\/span><\/p>\n B\u00e1r hamarosan belev\u00e1gunk a filogenetikai lecs\u00f3ba, de az m\u00e1r el\u0151re k\u00edv\u00e1nkozik, amolyan teaserk\u00e9nt, hogy a l\u00e1basty\u00fak a <\/span>Ty\u00fakform\u00e1j\u00faak (Galliformes)<\/a><\/span> k\u00f6z\u00e9 tartozik. Ennek a rendnek az egyik fontos jellegzetess\u00e9ge a csib\u00e9k nagyfok\u00fa \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1ga, mert <\/span>\u00e1tlagosan <\/span>\u00f3r\u00e1kkal a sz\u00fclet\u00e9s ut\u00e1n k\u00e9pesek a sz\u00fcleikkel egy\u00fctt mozogni \u00e9s t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kot keresni. (Egy\u00e9bk\u00e9nt az \u0151si mad\u00e1rcsoportokra ez \u00e1ltal\u00e1ban jellemz\u0151, a magatehetetlen\u00fcl \u00e9s meztelen\u00fcl t\u00e1tog\u00f3 mad\u00e1rfi\u00f3k\u00e1kat a modernebb csoportok eset\u00e9ben tal\u00e1ljuk.) Ugyan a Ty\u00fakform\u00e1j\u00faak k\u00f6z\u00f6tt a l\u00e1basty\u00fak k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl az \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1g extr\u00e9m p\u00e9ld\u00e1ja, de nem l\u00f3g kia a mez\u0151nyb\u0151l, hanem egy folyamatos spektrum v\u00e9g\u00e9n helyezkedik el<\/span>[8]<\/sup>. P\u00e9ld\u00e1ul egy kiskacsa nem sokkal magatehetelenebb n\u00e1la, hiszen sz\u00fclet\u00e9s ut\u00e1n azonnal mozogni, \u00faszni \u00e9s t\u00e1pl\u00e1lkozni tud. (A t\u00f6bbi referencia mellett b\u00e1tran aj\u00e1nljuk itt <\/span>Szutyejev mes\u00e9it is<\/a><\/span> ;-))). <\/span><\/p>\n L\u00e1thatjuk, hogy a komplex viselked\u00e9sforma egyes elemei felfedezhet\u0151ek m\u00e1s fajokban is, \u00e9s \u0151szint\u00e9n sz\u00f3lva egy\u00e1ltal\u00e1n nem \u00fctk\u00f6zik semmilyen k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebb logikai neh\u00e9zs\u00e9gbe egy olyan forgat\u00f3k\u00f6nyv fel\u00e1ll\u00edt\u00e1sa, ami szerint a l\u00e1basty\u00fak mai \u2013 h\u00fazzuk al\u00e1 \u2013 <\/span>t\u00f6k\u00e9letlen<\/span> viselked\u00e9se l\u00e9p\u00e9sr\u0151l l\u00e9p\u00e9sre alakuljon ki.<\/span><\/p>\n De miel\u0151tt a viselked\u00e9s kialakul\u00e1s\u00e1ra egy lehets\u00e9ges \u00fatvonalat felv\u00e1zoln\u00e1nk, l\u00e1ssuk csak, mit tudunk a sz\u00f3ban forg\u00f3 faj rendszertani besorol\u00e1s\u00e1r\u00f3l \u00e9s evol\u00faci\u00f3j\u00e1r\u00f3l.<\/span><\/p>\n A Megapodiidae csal\u00e1d rendszertana \u00e9s evol\u00faci\u00f3ja<\/strong><\/span><\/p>\n A homoki l\u00e1basty\u00fak a Megapodiidae csal\u00e1dba tartozik sz\u00e1mos rokon\u00e1val, akik k\u00f6z\u00fcl sokan hasonl\u00f3 k\u00f6lt\u0151dombokat \u00e9p\u00edtenek, de mindegyik kiv\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl \u201ctoj\u00e1s\u00fcl\u0151\u201d program n\u00e9lk\u00fcl kelti ki fi\u00f3k\u00e1j\u00e1t. Tasi Istv\u00e1n sz\u00f6vege picit hom\u00e1lyos a t\u00e9ren, hogy \u0151 most nincs tiszt\u00e1ban ezeknek a rokon fajoknak a l\u00e9t\u00e9vel, vagy pedig a <\/span>Leipoa <\/span>az eg\u00e9sz csoport k\u00f6lt\u0151dombos fajainak mintap\u00e9ld\u00e1nya akar lenni – az egyszer\u0171s\u00e9g kedv\u00e9\u00e9rt most az ut\u00f3bbit felt\u00e9telezz\u00fck, b\u00e1r nem vagyunk biztosak, hogy optimizmusunknak van alapja. Az idetartoz\u00f3 fajok egyar\u00e1nt er\u0151teljes kapirg\u00e1l\u00f3 l\u00e1bakkal, s ar\u00e1nylag r\u00f6vid, lekerek\u00edtett sz\u00e1rnyakkal rendelkeznek. A legkisebb termet\u0171 fajaik k\u00e9pesek ar\u00e1nylag gyors \u00e9s nagyobb t\u00e1vols\u00e1gra t\u00f6rt\u00e9n\u0151 rep\u00fcl\u00e9sre (a t\u00f6rt\u00e9nelmi id\u0151kben m\u00e9g nagytermet\u0171 \u00e9s m\u00e1r r\u00f6pk\u00e9ptelen fajaik is \u00e9ltek). <\/span><\/p>\n Legk\u00fcl\u00f6nlegesebb \u00e9s a madarak k\u00f6r\u00e9ben egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 tulajdons\u00e1guk, hogy a toj\u00e1saikat nem a sz\u00fcl\u0151k k\u00f6ltik ki, s \u00e1ltal\u00e1ban nem is m\u00e1s fajjal k\u00f6ltetik ki, mint p\u00e9ld\u00e1ul a kakukk (b\u00e1r n\u00e9h\u00e1ny parazita faj az\u00e9rt k\u00f6zt\u00fck is akad<\/span>[9]<\/sup>). A testm\u00e9ret\u00fckh\u00f6z k\u00e9pest ar\u00e1nylag nagy toj\u00e1sukat (amely a n\u0151st\u00e9ny test\u00e9nek 15-20%-\u00e1t is el\u00e9rheti!) naps\u00fct\u00f6tte homok d\u0171n\u00e9kbe \u00e1sott \u00fcregbe, gejz\u00edrek k\u00f6zel\u00e9ben, a nap \u00e1ltal felmeleg\u00edtett talaj \u00fcregeibe, vagy \u00e9ppen a t\u00f6bb toj\u00f3 \u00e1ltal \u00f6sszekapart lev\u00e9lrak\u00e1sba, illetve a <\/span>Leipoa<\/span> eset\u00e9ben homok \u00e9s veget\u00e1ci\u00f3 kombin\u00e1ci\u00f3j\u00e1b\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt k\u00f6lt\u0151dombba helyezik el. A lev\u00e9lrak\u00e1s \u00e9s k\u00f6lt\u0151domb eset\u00e9ben az \u00e1llatok id\u0151nk\u00e9nt ellen\u0151rzik is a domb h\u0151fok\u00e1t \u00e9s ennek megfelel\u0151en rendezik \u00e1t a f\u00e9szekaljat. A t\u00f6bbi k\u00f6lt\u00e9si strat\u00e9gi\u00e1t k\u00f6vet\u0151 fajok viszont rendszerint teljesen mag\u00e1ra hagyj\u00e1k a lerakott toj\u00e1st, amit a k\u00f6rnyezet h\u0151je kelti ki (hasonl\u00f3an egyes h\u00fcll\u0151k viselked\u00e9s\u00e9hez). <\/span><\/p>\n A fi\u00f3ka toj\u00e1sban val\u00f3 fejl\u0151d\u00e9se igen hossz\u00fa ideig tart, ami el\u00e9ri s\u0151t meghaladja a 90 napot is, amihez a nagym\u00e9ret\u0171 toj\u00e1s szikanyagtartalma biztos\u00edtj az ell\u00e1t\u00e1st. Viszont a kikelt fi\u00f3ka m\u00e1r teljesen ki van tollasodva, saj\u00e1t maga \u00a0\u00e1ssa ki mag\u00e1t a k\u00f6lt\u0151hely\u00e9b\u0151l \u00e9s r\u00f6gt\u00f6n k\u00e9pes \u00f6n\u00e1ll\u00f3 \u00e9letet kezdeni.<\/span><\/p>\n A Megapodiidae csal\u00e1dba jelenleg 7 nemzets\u00e9g 22 faja tartozik. Kiv\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl Ausztr\u00e1li\u00e1ban \u00a0\u00e9s a k\u00f6rny\u00e9kbeli kontinent\u00e1lis eredet\u0171 szigeteken \u00e9lnek (\u00daj Guinea, \u00daj Kaled\u00f3nia, \u00daj Z\u00e9land, stb). Sz\u00e1mos fajuk m\u00e1r a kor\u00e1bban kihalt, feltehet\u0151leg t\u00f6bb esetben vad\u00e1szat, illetve betelep\u00edtett ragadoz\u00f3k miatt halt.<\/span><\/p>\n A csal\u00e1d legkor\u00e1bbi k\u00e9pvisel\u0151i m\u00e1r az Eoc\u00e9nban \u00a0megjelennek (35-45 milli\u00f3 \u00e9vvel ezel\u0151tt (M\u00c9)) \u00e9s a korai mioc\u00e9nnel bez\u00e1r\u00f3lag (15-20 M\u00c9) nemcsak a mai \u00e9l\u0151hely\u00fckr\u0151l, hanem D\u00e9l-Amerik\u00e1b\u00f3l \u00e9s Eur\u00f3p\u00e1b\u00f3l is ismertek fosszilis fajokkal. Ezeket egy \u00faj csal\u00e1dba, az egyik legjelent\u0151sebb franciaorsz\u00e1gi lel\u0151hely (Quercy) ut\u00e1n elnevezett Quercymegapodiidae \u00a0csoportba sorolt\u00e1k, s ebbe k\u00e9t nemzets\u00e9g (<\/span>Quercymegapodius<\/span> \u00e9s <\/span>Ameripodius<\/span>) tartozik 2-2 fosszilis fajjal. P\u00e1r \u00e9ve Rom\u00e1ni\u00e1b\u00f3l, a K\u00e1rp\u00e1t-medence k\u00fcls\u0151 perem\u00e9r\u0151l, szint\u00e9n eoc\u00e9n r\u00e9tegb\u0151l ker\u00fclt el\u0151 egy \u00faj faj szinte teljes csontv\u00e1z lenyomata, ami jelenleg le\u00edr\u00e1s alatt \u00e1ll.<\/span><\/p>\n A madarak klasszikus \u00e9s genetikai rendszerez\u00e9se egyar\u00e1nt a leg\u0151sibb sz\u00e1razf\u00f6ldi val\u00f3di madarak (Neornithes) \u00a0k\u00f6z\u00e9 sorolja a Ty\u00fakalkat\u00faakat (Galliformes), illetve a genetikai taxon\u00f3mi\u00e1ban a Gallo-Anseres csoportot.<\/span><\/p>\n Hol alakulhatott ki (f\u00f6ldrajzilag) a csal\u00e1d? Az a t\u00e9ny, hogy a csal\u00e1d k\u00e9pvisel\u0151i m\u00e1r a harmadkor elej\u00e9t\u0151l fellelhet\u0151k \u00e9s r\u00e1ad\u00e1sul bizony\u00edtottan k\u00e9t, a mai \u00e9l\u0151helyt\u0151l elt\u00e9r\u0151 kontinensen is, ez k\u00e9t lehet\u0151s\u00e9g taglal\u00e1s\u00e1ra nyit utat: <\/span><\/p>\n Vagy m\u00e9g a Pangea feldarabol\u00f3d\u00e1sa el\u0151tt m\u00e1r kialakult az \u0151s\u00fck \u00e9s a feldarabol\u00f3d\u00f3 \u0151skontinens egym\u00e1st\u00f3l elt\u00e1volod\u00f3 r\u00e9szein \u00f6n\u00e1ll\u00f3an fejl\u0151dtek tov\u00e1bb a csal\u00e1d fajai, vagy csak a mezozoikum v\u00e9g\u00e9n jelentek meg Laurasi\u00e1ban, majd egyik csoportjuk \u00c9-Amerik\u00e1n kereszt\u00fcl jutott el D\u00e9l Amerik\u00e1ba, m\u00edg a m\u00e1sik pedig \u00e9szaknyugat fel\u0151l ker\u00fclt Ausztr\u00e1li\u00e1ba \u00e9s a k\u00f6rnyez\u0151 nagyobb szigetekre.<\/span><\/p>\n \u0150sf\u00f6ldrajzi \u00a0\u00e9s mad\u00e1revol\u00faci\u00f3s meggondol\u00e1sok alapj\u00e1n az el\u0151bbi v\u00e1ltozatot tartjuk val\u00f3sz\u00edn\u0171bbnek.<\/span><\/p>\n Vari\u00e1ci\u00f3k k\u00f6lt\u0151domb\u00e9p\u00edt\u00e9s-evol\u00faci\u00f3ra<\/strong><\/span><\/p>\n Ennyi felvezet\u00e9s ut\u00e1n l\u00e1ssuk a medv\u00e9t, vagyis milyen evol\u00faci\u00f3s utakat felt\u00e9telezhet\u00fcnk a k\u00f6lt\u0151domb-\u00e9p\u00edt\u0151 viselked\u00e9s kialakul\u00e1s\u00e1ra. (R\u00f6gt\u00f6n kett\u0151vel is szolg\u00e1lunk, amelyek minim\u00e1lis irodalmaz\u00e1s ut\u00e1n, el\u00e9gg\u00e9 k\u00e9zenfekv\u0151nek t\u0171nnek.)<\/span><\/p>\n Mivel mindk\u00e9t csoport leg\u0151sibb form\u00e1i (<\/span>Macrocephalon maleo<\/span> \u00e9s <\/span>Eulipoa wallacei<\/span>) eset\u00e9ben nincs k\u00f6lt\u0151domb \u00e9p\u00edt\u00e9s, az egyik elm\u00e9let az, hogy az \u00fcreg\u00e1s\u00e1s volt a csoport \u0151sibb viselked\u00e9sform\u00e1ja, \u00e9s ebb\u0151l azt\u00e1n p\u00e1rhuzamosan, t\u00f6bb helyen is kialakult a dombk\u00e9sz\u00edt\u00e9s. Annak egyszer\u0171bb form\u00e1iban, melegebb \u00e9ghajlaton, ez mind\u00f6ssze szerves-anyag felhalmoz\u00e1st jelentett (vagyis egyszer\u0171en az aljzaton lev\u0151 rothad\u00f3 levelekbe val\u00f3 toj\u00e1s helyett az \u00e1llatok maguk k\u00e9sz\u00edtettek egy kupacot), m\u00edg a sz\u00e1razabb ter\u00fcleteken \u00e9l\u0151 <\/span>Leipoa<\/span> ezt fokozta tov\u00e1bb, kidolgozva egy homokkal egybek\u00f6t\u00f6tt kombin\u00e1ci\u00f3t. (Megjegyzend\u0151, hogy a <\/span>Leipoa <\/span>az egyetlen sz\u00e1raz ter\u00fcleten \u00e9l\u0151 faj.) <\/span><\/p>\n A m\u00e1sik, p\u00e1rhuzamos eszmefuttat\u00e1s abb\u00f3l indul ki, hogy a puszt\u00e1n term\u00e9szetes sug\u00e1rz\u00e1si forr\u00e1sokra hagyott toj\u00e1skeltet\u00e9s els\u0151sorban melegebb \u00e9g\u00f6v\u00f6n megval\u00f3s\u00edthat\u00f3 csak, \u00edgy, ha elfogadjuk, hogy a csal\u00e1d eredete m\u00e9rs\u00e9kelt \u00e9g\u00f6v\u00f6n volt, akkor az akt\u00edv(abb) h\u0151termeltet\u00e9s t\u0171nik az \u0151sibb tulajdons\u00e1gnak, \u00e9s az err\u0151l val\u00f3 \u201cleszok\u00e1st\u201d csak a meleg ter\u00fcleteken \u00e9l\u0151 fajok engedhett\u00e9k meg maguknak. Azaz a k\u00f6lt\u0151dombon alapul\u00f3 k\u00f6lt\u00e9si forma, ergo a k\u00f6lt\u0151dombot l\u00e9trehoz\u00f3 viselked\u00e9s alakult ki el\u0151bb. <\/span><\/p>\n Hogy melyik elk\u00e9pzel\u00e9s helyt\u00e1ll\u00f3, azt neh\u00e9z eld\u00f6nteni, ugyanis a t\u00f6rt\u00e9nelmi korokban l\u00e9tezett Megapoda \u0151s\u00f6k k\u00f6lt\u00e9si szok\u00e1sair\u00f3l nagyon keveset tudunk, \u00e9s k\u00e9rd\u00e9s, hogy ez a helyzet valaha meg fog-e v\u00e1ltozni.<\/span><\/p>\n Persze mindezzel m\u00e9g mindig nem v\u00e1laszoltuk meg Tasi legnagyobb probl\u00e9m\u00e1j\u00e1t, hogy mik\u00e9nt alakulhatott ki ez a \u201cnem kotl\u00f3s\u201d magatart\u00e1sforma a t\u00f6bbi mad\u00e1rra jellemz\u0151 toj\u00e1son \u00fcl\u0151sb\u0151l.<\/span><\/p>\n Ha az els\u0151 elm\u00e9letet pr\u00f3b\u00e1ljuk v\u00e9gigk\u00f6vetni (vagyis az \u201cel\u00e1ssuk a toj\u00e1sokat, majd od\u00e9bb\u00e1llunk\u201d volt el\u0151bb), akkor legink\u00e1bb az \u00e9rdemel eml\u00edt\u00e9st, hogy ez a viselked\u00e9s igen gyakori h\u00fcll\u0151kn\u00e9l. Ak\u00e1r viselked\u00e9si atavizmusr\u00f3l is besz\u00e9lhet\u00fcnk: az \u0151sben \u00e9l\u0151 viselked\u00e9si \u00f6szt\u00f6n\u00f6k \u00fajra bekapcsolnak, \u00e9s annak megfelel\u0151en tev\u00e9kenykedik majd az \u00e1llat. Az sem z\u00e1rhat\u00f3 ki persze, hogy nem atavizmusr\u00f3l, hanem adapt\u00e1ci\u00f3r\u00f3l van sz\u00f3: nyilv\u00e1nval\u00f3, hogy el\u0151ny\u00f6s az a lehet\u0151s\u00e9g, hogy sz\u00fcl\u0151k helyett a k\u00f6rnyezeti k\u00f6zeg meleg\u00e9re lehessen b\u00edzni \u00a0a toj\u00e1sok kik\u00f6lt\u00e9s\u00e9t. Ez\u00e1ltal cs\u00f6kkenhet a ragadoz\u00f3k \u00e1ltali fenyegetetts\u00e9g, valamint megsz\u0171nt az inkub\u00e1ci\u00f3s kapacit\u00e1s okozta korl\u00e1t a f\u00e9szekaljm\u00e9retben (magyar\u00e1n egy p\u00e1rnak t\u00f6bb toj\u00e1sa lehet, mint amennyit magukt\u00f3l ki tudn\u00e1nak kelteni) <\/span><\/p>\n A m\u00e1sodik elm\u00e9let r\u00e9szletez\u00e9s\u00e9hez abb\u00f3l indulunk ki, (amit el\u0151z\u0151leg m\u00e1r tiszt\u00e1ztunk), hogy a l\u00e1basty\u00fakok viselked\u00e9se messze nem egyszer\u0171s\u00edthetetlen, \u00e9pp ellenkez\u0151leg, viselked\u00e9s\u00fck sz\u00e1mos eleme megtal\u00e1lhat\u00f3 m\u00e1s fajokban is, amelyek nem \u00e9p\u00edtenek k\u00f6lt\u0151dombot. \u00cdgy k\u00f6nnyen elk\u00e9pzelhet\u0151, hogy ezek a Megapodiidae lesz\u00e1rmaz\u00e1si \u00e1ghoz vezet\u0151 fajokban is megtal\u00e1lhat\u00f3ak voltak. A tinamuf\u00e9l\u00e9k k\u00f6z\u00f6tt p\u00e9ld\u00e1ul gyakori jelens\u00e9g, hogy amikor elhagyj\u00e1k a f\u00e9szket, azokat levelekkel takarj\u00e1k be<\/span>[11]<\/sup>. Amennyiben ezek a levelek ak\u00e1r csak kism\u00e9rt\u00e9kben is megakad\u00e1lyozt\u00e1k a toj\u00e1sok kih\u0171l\u00e9s\u00e9t, a f\u00e9szek tulajdonos\u00e1nak t\u00f6bb ideje juthatott t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1sra, p\u00e1rosod\u00e1sra, stb. ez\u00e1ltal t\u00f6bb ut\u00f3dja lehetett, mint az ezt a viselked\u00e9st nem tan\u00fas\u00edt\u00f3 egyedeknek (hiszen a kotl\u00e1sra ford\u00edtott id\u0151 a t\u00f6bbi tev\u00e9kenys\u00e9g rov\u00e1s\u00e1ra megy). Ennek k\u00f6vetkezt\u00e9ben a viselked\u00e9s elterjedhetett a popul\u00e1ci\u00f3ban. Meg kell jegyezni, hogy a tinamuk els\u0151sorban a toj\u00e1sok elrejt\u00e9se miatt takarj\u00e1k be a toj\u00e1saikat, \u00e9s lehets\u00e9ges, hogy a Megapoda-k evol\u00faci\u00f3j\u00e1nak kezdet\u00e9n a toj\u00e1sok betakar\u00e1sa is ezt a c\u00e9lt szolg\u00e1lta, \u00e9s nem a toj\u00e1sok szigetel\u00e9s\u00e9t, \u00e9s ez ut\u00f3bbi funkci\u00f3 csak m\u00e1sodlagosan kapott szerepet. Elk\u00e9pzelhet\u0151, hogy hamar megjelent egy \u00fajabb viselked\u00e9sforma, ami nem csak levelekkel takarta be a toj\u00e1sokat, de arra n\u00e9mi f\u00f6ldet is kapart (k\u00f6zismert, hogy a Megapod\u00e1k rokons\u00e1g\u00e1ba (vel\u00fck egy rendbe) tartoz\u00f3 ty\u00fakf\u00e9l\u00e9kre jellemz\u0151 a kapirg\u00e1l\u00e1s, \u00edgy a viselked\u00e9s megjelen\u00e9se a f\u00e9szek k\u00f6r\u00fcl sem val\u00f3sz\u00edn\u0171tlen). A kor\u00e1bban eml\u00edtett krokodilmad\u00e1r szint\u00e9n homokkal bor\u00edtja be a toj\u00e1sait. Ha teh\u00e1t a \u00a0levelekkel betakart toj\u00e1sok homokkal val\u00f3 elfed\u00e9se tov\u00e1bb n\u00f6velte a toj\u00e1sok termikus stabilit\u00e1s\u00e1t vagy azok v\u00e9detts\u00e9g\u00e9t a ragadoz\u00f3k el\u0151l, akkor ez el\u0151nyh\u00f6z juttathatta az ezt a viselked\u00e9st mutat\u00f3 egyedeket. <\/span><\/p>\n \u00d6sszess\u00e9g\u00e9ben, val\u00f3ban sz\u00e1mos \u00e9rdekes k\u00e9rd\u00e9s maradt m\u00e9g nyitva a l\u00e1basty\u00fakokkal kapcsolatban, de mindez nem teszi lehetetlenn\u00e9, hogy felv\u00e1zoljunk egy, a \u201ca term\u00e9szettudom\u00e1nyos ismeretekkel \u00f6sszhangban \u00e1ll\u00f3 magyar\u00e1zatot\u201d egy val\u00f3j\u00e1ban kor\u00e1nt sem tudom\u00e1nyos ig\u00e9nnyel felvetett probl\u00e9m\u00e1ra. (Mivel Tasi Istv\u00e1n nem jel\u00f6li meg az \u00e1ltala \u00e1ttekintett irodalmi forr\u00e1sokat, k\u00edv\u00e1ncsiak lenn\u00e9nk, \u00a0pontosan milyen m\u0171veket haszn\u00e1lt fel a k\u00f6nyve elk\u00e9sz\u00edt\u00e9sekor, \u00e9s az \u00e1ltalunk \u00e9rintett irodalmat mi\u00e9rt nem lelte meg kutakod\u00e1sa k\u00f6zben, vagy, ha meglelte, mi\u00e9rt nem foglalta bele az \u00edr\u00e1s\u00e1ba…?) <\/span><\/p>\n Tov\u00e1bb, tov\u00e1bb<\/strong><\/p>\n V\u00e9g\u00fcl, mivel a l\u00e1basty\u00fak gondolatk\u00f6re l\u00e1that\u00f3an megfogta a <\/span>V\u00e9dikus Tudom\u00e1nyok Kutat\u00f3k\u00f6zpontj\u00e1ban<\/a><\/span> dolgoz\u00f3k fant\u00e1zi\u00e1j\u00e1t, aj\u00e1nlan\u00e1nk n\u00e9h\u00e1ny kutat\u00e1si vonalat, amit k\u00f6vetve \u00e9rdekes eredm\u00e9nyekre bukkanhatn\u00e1nak:<\/span><\/p>\n *(A poszt a k\u00f6vetkez\u0151 n\u00e9gy szerz\u0151 k\u00f6z\u00f6s munk\u00e1j\u00e1n alapul: Ambrus G\u00e9za Gergely, Kessler Jen\u0151 (primavis), Lendvai \u00c1d\u00e1m \u00e9s Varga M\u00e1t\u00e9 (dolphin).)<\/span><\/p>\n [1] Booth DT \u00a0(1987) Effect of Temperature on Development of Mallee Fowl Leipoa ocellata<\/span> Eggs. <\/span>Physiological Zoology <\/span>60: 437-445.![\"\"](\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/201010\/leipoa.jpg\")
A posztba beillesztve m\u00e9g megtal\u00e1lhatjuk Tasi Istv\u00e1n p\u00e1v\u00e1k t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ban megejtett <\/span>Attenborough imperszon\u00e1ci\u00f3j\u00e1t is<\/a><\/span>, \u00e9s ha m\u00e1s\u00e9rt nem, ez\u00e9rt mindenk\u00e9ppen \u00e9rdemes megtekinteni a m\u0171vet. (B\u00e1r, elk\u00f6telezett Attenborough rajong\u00f3kk\u00e9nt mi* ink\u00e1bb <\/span>az eredetit aj\u00e1nlan\u00e1nk<\/a><\/span> – ha valaki siet, az tekerjen a 00:32:11-00:34:20 k\u00f6zti r\u00e9szhez).<\/span><\/p>\n![\"\"](\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/201010\/homerseklet.png\")
Mint eml\u00edtett\u00fck, a \u201c34+\/-1\u00b0C\u201d is pontos\u00edt\u00e1sra szorul. A l\u00e1basty\u00fak-k\u00f6lt\u0151dombok belsej\u00e9nek <\/span>\u00e1tlagos<\/span> h\u0151m\u00e9rs\u00e9klete val\u00f3ban 34\u00b0C, de az\u00e9rt egy fokn\u00e1l l\u00e9nyegesen nagyobb ingadoz\u00e1s m\u00e9rhet\u0151. Konkr\u00e9tan ak\u00e1r <\/span>n\u00e9gy<\/span> fokkal t\u00f6bb vagy kevesebb is m\u00e9rhet\u0151 term\u00e9szetes k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt, ak\u00e1r t\u00f6bb napon \u00e1t is, a k\u00f6lt\u00e9si peri\u00f3dus sor\u00e1n<\/span>[1]<\/sup>. A \u201ctermoszt\u00e1t\u201d t\u00f6k\u00e9letes m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t c\u00e1folj\u00e1k azok a megfigyel\u00e9sek is, melyek szerint az es\u0151s peri\u00f3dusokban a hirtelen lez\u00fadul\u00f3 csapad\u00e9k nyom\u00e1n ak\u00e1r a k\u00f6lt\u0151dombban lev\u0151 \u00f6sszes toj\u00e1s elpusztulhat<\/span>[2]<\/sup>.<\/span><\/p>\n
\n<\/span><\/p>\n![\"\"](\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/201010\/feszeklako-feszekhagyo.png\")
\n<\/span><\/p>\n![\"\"](\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/201010\/megapodiidae_geography.jpg\")
<\/span><\/p>\n![\"\"](\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/201010\/megapodiidae_phylogeny.png\")
Ha a csal\u00e1d filogenetikai f\u00e1j\u00e1n felt\u00fcntetj\u00fck a k\u00f6lt\u00e9si szok\u00e1sokat, akkor azt figyelhetj\u00fck meg, hogy k\u00e9t nagy csoport k\u00fcl\u00f6n\u00fcl el<\/span>[10]<\/sup>. Mind a kett\u0151ben vannak k\u00f6lt\u0151domb \u00e9p\u00edt\u0151k (mound builder), ugyanakkor van ahol ezt a viselked\u00e9sform\u00e1t egyszer\u0171 \u00fcreg k\u00e9sz\u00edt\u00e9s (burrow nesting) el\u0151fordul\u00e1sa is k\u00eds\u00e9ri, \u00e9s van, ahol kiz\u00e1r\u00f3lag az ut\u00f3bbi figyelhet\u0151 meg. <\/span><\/p>\n\n
\n
\n[2] Brickhill (1987) Breeding success of Malleefowl Leipoa ocellata in Central New South Wales. Emu 87: 42-45.<\/span>
\n[3] Whittow (ed) 2000 Sturkie\u2019s Avian \u00a0Physiologym 5th edition.
\n[4] Szentirmai & Sz\u00e9kely (2004) Diurnal variation in nest material use by the Kentish Plover <\/span>Charadrius alexandrinus<\/span>. Ibis 146, 535\u2013537
\n[5] Szentirmai & Sz\u00e9kely (2002) Do Kentish plovers regulate the amount of their nest material? An experimental test. <\/span>Behaviour<\/span>, 139: 847-859.