{"id":5005956,"date":"2010-10-19T22:20:48","date_gmt":"2010-10-19T20:20:48","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2010\/10\/19\/visszanyal_a_tejbegriz"},"modified":"2010-10-19T22:20:48","modified_gmt":"2010-10-19T20:20:48","slug":"visszanyal_a_tejbegriz","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5005956","title":{"rendered":"Visszanyal a tejbegr\u00edz"},"content":{"rendered":"

\"\"\u201cA kevesebb t\u00f6bb lett volna\u201d, <\/span>\u00edrta<\/a><\/span> Szendi G\u00e1bor kritik\u00e1mra adott <\/span>v\u00e1lasz\u00e1r\u00f3l<\/a><\/span> egyik p\u00e1rtol\u00f3ja, de szerencs\u00e9re nem \u00edgy lett. Ha ugyanis kevesebb lett volna, akkor kev\u00e9sb\u00e9 tudn\u00e1m Szendi ezen \u00edr\u00e1s\u00e1t a paleolit-di\u00e9t\u00e1t n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u0151 tev\u00e9kenys\u00e9ge \u00e1llatorvosi lovak\u00e9nt haszn\u00e1lni, \u00edgy viszont t\u00f6k\u00e9letesen visszaigazolja el\u0151z\u0151leg megfogalmazott kritik\u00e1imat: 1.) \u201ca Nyugati t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1s tudom\u00e1nyos kritik\u00e1ja\u201d nem m\u00e1s mint egy nagyon szelekt\u00edv (\u00e9s emiatt torz\u00edt\u00f3) mer\u00edt\u00e9s a rendelkez\u00e9s\u00fcnkre \u00e1ll\u00f3 szakmai irodalomb\u00f3l, ill. 2.) Szendi genetikai ismeretei igencsak felsz\u00ednesek.<\/span><\/p>\n

Miel\u0151tt azonban folytatn\u00e1m Szendi gondolatmenet\u00e9nek a kritik\u00e1j\u00e1t, egy, a kommentekben t\u00f6bbsz\u00f6r el\u0151bukkan\u00f3 f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9st szeretn\u00e9k eloszlatni. T\u00f6bben \u00fagy \u00e9rtelmezt\u00e9k felvet\u00e9seimet, hogy azokban k\u00e9ts\u00e9gbe vonom a paleolit-di\u00e9ta m\u0171k\u00f6d\u0151k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t. Ezt azonban sehol nem \u00edrtam. Val\u00f3ban csak olyan cikkekr\u0151l \u00edrtam, amelyek k\u00f6zvetve, vagy k\u00f6zvetlen\u00fcl c\u00e1folj\u00e1k a paleolit di\u00e9ta fontos t\u00e9ziseit, de els\u0151sorban az\u00e9rt mert ezeket Szendi elmulasztotta ismertetni, \u00e9n pedig szeretn\u00e9m, hogy mindenki l\u00e1ssa, van az \u00e9remnek egy m\u00e1sik oldala is: a dietetik\u00e1ban kev\u00e9s val\u00f3ban fekete \u00e9s feh\u00e9r dolog van, \u00e1ltal\u00e1ban a sz\u00fcrke k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e1rnyalataival tal\u00e1lkozunk. Nem bagatelliz\u00e1lom a szem\u00e9lyes sikert\u00f6rt\u00e9neteket, amelyekb\u0151l tucatnyi el\u0151ker\u00fclt: k\u00e9szs\u00e9ggel hiszem el, hogy sok kommentel\u0151nek konkr\u00e9tan a m\u00e9rt\u00e9kletes t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1s ezen form\u00e1ja v\u00e1lt be. Azt vonom csak k\u00e9ts\u00e9gbe, hogy az anekdotikus esetek ak\u00e1r egy\u00fcttesen is valamif\u00e9le statisztikailag jelent\u0151s bizony\u00edt\u00e9kot jelenten\u00e9nek arra n\u00e9zve, hogy a visszafogott \u00e9tkez\u00e9s m\u00e1s form\u00e1i ne m\u0171k\u00f6d(het)n\u00e9nek, vagy hogy a \u201cPaleolit t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1sban\u201d le\u00edrt gabona- \u00e9s tej-ellenes kirohan\u00e1sok, abban a form\u00e1ban igazak lenn\u00e9nek. Nyilv\u00e1n sokkal jobban el lehet adni egy ilyen t\u00e9m\u00e1j\u00fa k\u00f6nyvet, hogy ha azt \u00edrjuk r\u00e1, hogy \u201cez az egy igaz j\u00e1rhat\u00f3 \u00fat, k\u00f6vesd, vagy kor\u00e1n meghalsz\u201d, mint a visszafogottabb \u201cez egy x+1. di\u00e9ta recept, ha m\u00e1s nem v\u00e1lt be \u00f6nnek, pr\u00f3b\u00e1lja ki \u00e9s h\u00e1tha\u201d sz\u00f6veggel. Viszont ett\u0151l m\u00e9g az el\u0151bbi nem lesz igaz. <\/span><\/p>\n

<\/p>\n

\u00c9s akkor l\u00e1ssuk a l\u00e9nyegibb r\u00e9szeket, a teljess\u00e9g ig\u00e9nye n\u00e9lk\u00fcl. Szendi szerint \u201cvan hova fejl\u0151dn\u00f6m\u201d, amit felt\u00e9telezem besz\u00f3l\u00f3s, kem\u00e9nyked\u0151s kijelent\u00e9snek sz\u00e1nt, de legink\u00e1bb arr\u00f3l \u00e1rulkodik, hogy nem tudja, milyen egy val\u00f3di kutat\u00f3 \u00e9lete. Hiszen ha tudn\u00e1, akkor vil\u00e1gos lenne sz\u00e1m\u00e1ra is, hogy amit \u00edrt, abban semmi s\u00e9rt\u0151 nincs: (alap)kutat\u00f3k\u00e9nt t\u00e9nyleg napr\u00f3l-napra a saj\u00e1t ignoranci\u00e1j\u00e1val val\u00f3 szembes\u00fcl az ember (ez a szakma l\u00e9nyege) \u00e9s valami \u00fajat kell tanuljon folyamatosan (mindenkinek aj\u00e1nlom <\/span>Martin Schwartz zseni\u00e1lis \u00edr\u00e1s\u00e1t<\/a><\/span> a t\u00e9m\u00e1ban, doktori iskol\u00e1kban k\u00f6telez\u0151 olvasm\u00e1ny kellene legyen). Ugyanakkor k\u00e9ts\u00e9geim vannak afel\u0151l, hogy Szendi G\u00e1bor lenne a legalkalmasabb szem\u00e9ly, hogy genetik\u00e1b\u00f3l \u00fajra tan\u00edtson.<\/span><\/p>\n

Genetika, genetika<\/span><\/strong><\/p>\n

Szendi azt \u00e1ll\u00edtja, hogy \u201ca v\u00e9letlen mut\u00e1ci\u00f3kb\u00f3l csak az marad fenn, amely valamik\u00e9ppen fokozza az egy\u00e9n sikeres szaporod\u00e1s\u00e1t.\u201d Ez azonban nem \u00edgy van \u00e9s Motoo Kimura munk\u00e1ss\u00e1ga, amely a <\/span>molekul\u00e1ris evol\u00faci\u00f3 neutr\u00e1lis elm\u00e9let\u00e9hez<\/a><\/span> vezetett, ma m\u00e1r minden valamire val\u00f3 alapfok\u00fa genetika kurzus r\u00e9sze. R\u00f6viden a l\u00e9nyeg az, hogy csak a kifejezetten k\u00e1ros mut\u00e1ci\u00f3k sz\u00f3r\u00f3dnak ki azonnal, ellenben azok a v\u00e9letlen mut\u00e1ci\u00f3k is fennmaradhatnak, amelyeknek adott k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt a faj szempontj\u00e1b\u00f3l nincs el\u0151ny\u00fck, igaz h\u00e1tr\u00e1nyuk sem. Az el\u0151ny\u00f6s mut\u00e1ci\u00f3k hamarabb elterjednek mind a neutr\u00e1lisak (b\u00e1r a fitness-el\u0151ny m\u00e9rt\u00e9ke, a popul\u00e1ci\u00f3 val\u00f3s \u00e9s effekt\u00edv m\u00e9rete az elterjed\u00e9s sebess\u00e9g\u00e9t jelent\u0151sen befoly\u00e1solja), de egyes neutr\u00e1lis mut\u00e1ci\u00f3k k\u00e9s\u0151bb ak\u00e1r kulcsfontoss\u00e1g\u00faak is lehetnek \u00faj, el\u0151ny\u00f6s tulajdons\u00e1gok kialak\u00edt\u00e1s\u00e1n\u00e1l.  (Mivel nem akarok senkit szakbarb\u00e1r sz\u00f6veggel untatni, abba most nem menn\u00e9k bele, hogy a <\/span>kis m\u00e9ret\u0171 effekt\u00edv popul\u00e1ci\u00f3k eset\u00e9ben<\/a><\/span>, mint amilyen az emberis\u00e9g is volt a paleolitikum alatt, a genetikai sodr\u00f3d\u00e1snak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en, enyh\u00e9n h\u00e1tr\u00e1nyos mut\u00e1ci\u00f3k is elterjedhetnek, de ez is a r\u00e9sze a teljes k\u00e9pnek.)<\/span><\/p>\n

Hasonl\u00f3k\u00e9ppen d\u00f6c\u00f6g az a pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1s, hogy \u201ca genomunk alig v\u00e1ltozott\u201d kijelent\u00e9s\u00e9t az emberi \u00e9s csimp\u00e1nz genomok nagyfok\u00fa hasonl\u00f3s\u00e1g\u00e1val magyar\u00e1zza, pontatlanul \u00e9s f\u00e9lrevezet\u0151en. El\u0151sz\u00f6r is az a \u201c2% k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g\u201d, ami eml\u00edt\u00e9sre ker\u00fcl, valahogy \u00fagy n\u00e9z ki, hogy a k\u00e9t genomnak, az egym\u00e1snak megfeleltethet\u0151 r\u00e9szei k\u00f6zt 1.23% k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g van. (\u00d6sszehasonl\u00edt\u00e1sk\u00e9ppen, <\/span>az \u00f6sszes feh\u00e9rjek\u00f3dol\u00f3 szakasz<\/a><\/span> az emberi genom kb. 1.5-2%-\u00e1t teszi ki.) Ellenben azokat a genomi r\u00e9gi\u00f3kat is besz\u00e1molva, ami csak emberben, vagy csak csimp\u00e1nzban lelhet\u0151k fel (\u00e9s \u00edgy vitathatatlanul a \u201ck\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g\u201d r\u00e9szei) plusz 3%-nyi elt\u00e9r\u00e9st kapunk <\/span><\/a>[1]<\/sup> \u00e9s ha azt is belesz\u00e1moljuk, hogy h\u00e1ny olyan genom-darab van, ami az egyik vagy m\u00e1sik fajban t\u00f6bb k\u00f3pi\u00e1ban fordul el\u0151, akkor \u00fajabb t\u00f6bb sz\u00e1zal\u00e9knyi k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get lel\u00fcnk<\/span><\/a>[2]<\/sup>. Term\u00e9szetesen ett\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl a csimp\u00e1nz \u00e9s az emberi genom nagyon hasonl\u00edt egym\u00e1sra, olyannyira, hogy ha abb\u00f3l indulunk ki, hogy a 25 milli\u00f3 \u00e9ve k\u00fcl\u00f6nv\u00e1lt mak\u00e1k\u00f3k \u00e9s emberek genomja 93%-ban hasonl\u00edt egym\u00e1sra<\/span><\/a>[3]<\/sup>, elmondhatjuk, hogy genomunk az elm\u00falt 5-6 milli\u00f3 \u00e9vben alig v\u00e1ltozott. Vagyis identikusak vagyunk egy csimp\u00e1nzzal. Vagy nem: rem\u00e9lem az ir\u00f3nia seg\u00edt mindenkinek meg\u00e9rteni, hogy egy 3 milli\u00e1rd b\u00e1zisp\u00e1rb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 genom est\u00e9ben – ahol r\u00e1ad\u00e1sul sok sz\u00e1zmilli\u00f3 b\u00e1zisp\u00e1rnyi, \u201cugr\u00e1l\u00f3 g\u00e9nek\u201d aktivit\u00e1s\u00e1b\u00f3l ered\u0151, val\u00f3di funkci\u00f3val jobb\u00e1ra nem rendelkez\u0151, t\u00f6ltel\u00e9kszekvencia van jelen – t\u00f6bb milli\u00f3 b\u00e1zisp\u00e1rnyi k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g is \u201calig\u201d okoz elt\u00e9r\u00e9st, szendii \u00e9rtelemben. Ugyanakkor pl. egy lakt\u00e1z-<\/span>perzisztencia <\/span>fenot\u00edpus alig n\u00e9h\u00e1ny nukleotid\u00e1n m\u00falik…<\/span><\/p>\n

Egy\u00e9bk\u00e9nt a genetika szab\u00e1lyaival, t\u00e9nyeivel val\u00f3 felem\u00e1s viszony (azaz szeret r\u00e1juk hivatkozni, de pontatlanul teszi), Szendi munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1ban m\u00e1r a \u201cPaleolit t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1s\u201d el\u0151tti id\u0151kb\u0151l is visszak\u00f6sz\u00f6n. \u201cA n\u0151 felemelked\u00e9se \u00e9s t\u00fcnd\u00f6kl\u00e9se<\/a>\u201d c. m\u0171 els\u0151 oldalain, az ivari determin\u00e1ci\u00f3 genetik\u00e1j\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 r\u00e9szben hemzsegnek az olyan kijelent\u00e9sek, amelyeknek nincs szakirodalmi alapja, s\u0151t, gyakran \u00e9pp az ellenkez\u0151je az igaz. Nem is egyszer\u0171en a nyilv\u00e1n frapp\u00e1nsnak sz\u00e1nt, de szakmailag \u00e9rtelmetlen \u201cp\u00e9nisz-g\u00e9n\u201d fajta megfogalmaz\u00e1sokra gondolok, amir\u0151l tal\u00e1n m\u00e9g Szendi is tudja, hogy hamisak. Hanem olyanokra, hogy szerinte a genetikai nem-meghat\u00e1roz\u00e1s az evol\u00faci\u00f3 sor\u00e1n akkor jelent meg, amikor a dinoszauruszokn\u00e1l meglev\u0151, k\u00f6rnyezeti faktorok \u00e1ltal ir\u00e1ny\u00edtott rendszert a madarakban felv\u00e1ltja egy XY ill, ZW t\u00edpus\u00fa genetikai szex-determin\u00e1ci\u00f3. Ezzel az a gond, hogy nem tudjuk, a dinoszauruszoknak milyen szex-determin\u00e1ci\u00f3s rednszere volt, \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny ma is \u00e9l\u0151 h\u00fcll\u0151 eset\u00e9b\u0151l erre aligha lehet k\u00f6vetkeztetni. F\u0151leg, mert a h\u0151m\u00e9rs\u00e9kletalap\u00fa rendszeren k\u00edv\u00fcl lel\u00fcnk genetikai alap\u00fat is sz\u00e9p sz\u00e1mmal a h\u00fcll\u0151k k\u00f6z\u00f6tt. Viszont genetikai szexdetermin\u00e1ci\u00f3s rendszerek ismertek halakban, k\u00e9t\u00e9lt\u0171ekben is, meg persze rovarokban, fonalf\u00e9rgekben is. Egy m\u00e1sik \u201c\u00e9rdekes\u201d \u00e1ll\u00edt\u00e1s, hogy nem kellene szexkromosz\u00f3ma, mert \u201cnemre vonatkoz\u00f3 inform\u00e1ci\u00f3t\u201d egy autosz\u00f3ma is hordozhatn\u00e1. De a szexkromosz\u00f3ma az\u00e9rt az, ami, mert hordozza a \u201cnemre vonatkoz\u00f3 inform\u00e1ci\u00f3t\u201d. Ha ut\u00f3bbi, a szex-determin\u00e1ci\u00f3s kaszk\u00e1d kulcs eleme, egy m\u00e1sik, testi kormosz\u00f3m\u00e1ra ker\u00fcl, akkor funkci\u00f3 \u00e9s defin\u00edci\u00f3 szerint <\/span>az<\/span> lesz att\u00f3l kezdve a szexkromosz\u00f3ma<\/span><\/a>[4]<\/sup>. A legmeglep\u0151bb azonban az a gondolat, hogy ha az Y kromosz\u00f3ma teljesen elsorvadna, nem lenn\u00e9nek f\u00e9rfiak. Ez a felvet\u00e9s a nem-meghat\u00e1roz\u00e1s teljes evol\u00faci\u00f3s logik\u00e1j\u00e1t sutba dobja, r\u00e1ad\u00e1sul nem is igaz, hiszen l\u00e9teznek olyan eml\u0151s fajok, ahol <\/span>nincs<\/span> Y kromosz\u00f3ma \u00e9s m\u00e9gis mindk\u00e9t nem \u00e9l \u00e9s virul<\/span><\/a>[5]<\/sup> (sajnos itt nincs hely r\u00e9szletesen kifejteni, koncepcion\u00e1lisan mennyire hib\u00e1s az eg\u00e9sz felvet\u00e9s, de majd egyszer).<\/span><\/p>\n

T\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1s \u00e9s szelekci\u00f3<\/span><\/strong><\/p>\n

De kanyarodjunk vissza a paleolit di\u00e9ta vil\u00e1g\u00e1ba. Szendi Cordain professzor egy r\u00e9gebbi v\u00e9lem\u00e9nycikk\u00e9t<\/span><\/a>[6]<\/sup> lobogtatja, annak \u00e1ll\u00edt\u00f3lagos bizony\u00edt\u00e9kak\u00e9nt, hogy nem, vagy csak alig t\u00f6rt\u00e9nt genetikai v\u00e1ltoz\u00e1s az ut\u00f3bbi 10 000 \u00e9vben (\u00e9s akkor nem tudom nem megjegyezni, hogy itt m\u00e1r csak a k\u00f6nyvben szerepl\u0151 40 000 \u00e9v negyede szerepel…). A baj az, hogy ha megn\u00e9zz\u00fck, mire alapoz\u00f3dik ez a kijelent\u00e9s (kritikus olvas\u00e1s, ugye…), akkor kev\u00e9s val\u00f3di adatokon alapul\u00f3 cikket lel\u00fcnk a referenci\u00e1k k\u00f6zt, hanem f\u0151leg a nyolcvanas-kilencvenes \u00e9vekben k\u00f6z\u00f6lt tudom\u00e1nyos-ismeretterjeszt\u0151 \u00e9s \u00f6n\u00e9letrajzi m\u0171vek t\u0171nnek el\u0151. B\u00e1r ezek szerz\u0151i k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl komoly nevek, egy-egy ilyen m\u0171 nem helyettes\u00edti a sz\u00e1raz adatokat, r\u00e1ad\u00e1sul ezek kiv\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl olyan id\u0151szakban sz\u00fclettek, amikor komolyabb mennyis\u00e9g\u0171 genomi szekvencia hi\u00e1ny\u00e1ban alig, illetve csak nagyon k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyesen lehetett vizsg\u00e1lni, mi t\u00f6rt\u00e9nik a genomunkkal. Ut\u00f3bbi \u00e9vekben azt\u00e1n az adathi\u00e1ny v\u00e9get \u00e9rt, \u00e9s az ebben az id\u0151szakban megjelent cikkek el\u00e9g egy\u00f6ntet\u0171 v\u00e9lem\u00e9nye az, hogy a szelekci\u00f3 a paleolitikum \u00f3ta is zajlik<\/span><\/a>[7]<\/sup><\/a>[8]<\/sup><\/a>[9]<\/sup>, s\u0151t, j\u00f3 es\u00e9llyel gyorsul\u00f3ban van<\/span><\/a>[10]<\/sup>, \u00e9s a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kontinensek k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geiben teljesen elt\u00e9r\u0151 all\u00e9lgyakoris\u00e1gok figyelhet\u0151k meg sz\u00e1mos, szelekci\u00f3 alatt \u00e1ll\u00f3 g\u00e9n eset\u00e9ben. <\/span><\/p>\n

Szendi husz\u00e1rosan z\u00e1rn\u00e1 ezt a r\u00e9szt, \u201ca lakt\u00f3z- \u00e9s glut\u00e9ntoleranci\u00e1n k\u00edv\u00fcl a f\u00f6ldm\u0171vel\u00e9s hat\u00e1s\u00e1ra nem t\u00f6rt\u00e9nt v\u00e1ltoz\u00e1s k\u0151kori genomunkhoz k\u00e9pest\u201d, \u00edrja. Csak ism\u00e9t nincs igaza: mind a f\u00f6ldm\u0171vel\u00e9sre val\u00f3 \u00e1tt\u00e9r\u00e9s, mind a gy\u0171jt\u00f6get\u0151 \u00e9letm\u00f3d melletti kitart\u00e1s az\u00f3ta is szelekci\u00f3s t\u00e9nyez\u0151k\u00e9nt m\u0171k\u00f6dik \u00e9s el\u0151bbi nemcsak az\u00e9rt, mert az \u00e1llatteny\u00e9szt\u00e9s megjelen\u00e9se sz\u00e1mos hum\u00e1n patog\u00e9n kialakul\u00e1s\u00e1t eredm\u00e9nyezte.<\/p>\n

Az egyik fontos, \u00e9trendhez kapcsolhat\u00f3 v\u00e1ltoz\u00e1s egy, a kem\u00e9ny\u00edt\u0151 lebont\u00e1s\u00e1ban fontos enzimet k\u00f3dol\u00f3 g\u00e9n, az <\/span>AMY1<\/span><\/em> k\u00f3piasz\u00e1m v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1ban rejlik. Azokban a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekben, ahol a kem\u00e9ny\u00edt\u0151ben d\u00fas t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1s domin\u00e1l, t\u00f6bb ilyen g\u00e9n tal\u00e1lhat\u00f3, mint a kem\u00e9ny\u00edt\u0151ben szeg\u00e9ny di\u00e9t\u00e1n \u00e9l\u0151kben<\/span><\/a>[11]<\/sup>. De egyszer\u0171 polimorfizmusok vizsg\u00e1lata r\u00e9v\u00e9n sz\u00e1mos m\u00e1s g\u00e9n eset\u00e9ben is kimutathatjuk a szelekci\u00f3 jelenl\u00e9t\u00e9t. \u00cdgy p\u00e9ld\u00e1ul a gum\u00f3kra \u00e9s gy\u00f6kerekre szor\u00edtkoz\u00f3, ez\u00e9rt kem\u00e9ny\u00edt\u0151ben gazdag \u00e9s fol\u00e1tban szeg\u00e9ny t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kbevitel az <\/span>MTRR<\/span>, <\/span>GAA<\/span>, <\/span>GBE1<\/span>, <\/span><\/em>GBA3<\/em> <\/span>g\u00e9nek<\/span><\/a>[12]<\/sup> illetve a <\/span>NAT2<\/span><\/em><\/a>[13]<\/sup> <\/span>eset\u00e9ben hozhat\u00f3 \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sbe jellegzetes all\u00e9lokkal. A <\/span>PLRP2<\/span><\/em> jellegzetes polimorfizmusa a gabonaf\u00e9l\u00e9k fogyaszt\u00e1sa eset\u00e9n terjedt el \u00e9s az alkohol lebont\u00e1s\u00e1ban r\u00e9sztvev\u0151 alkohol dehidrogen\u00e1zt k\u00f3dol\u00f3 <\/span>ADH1B<\/span><\/em> egyik, \u00c1zsi\u00e1ban a neolitikum alatt megjelent, pozit\u00edv szelekci\u00f3 alatt lev\u0151 vari\u00e1ns\u00e1nak elterjed\u00e9se pedig feltehet\u0151leg a rizs, pontosabban a rizsb\u0151l erjesztett italok megjelen\u00e9s\u00e9vel kapcsolhat\u00f3 \u00f6ssze<\/span><\/a>[14]<\/sup>.<\/span><\/p>\n

\"\"Tov\u00e1bb l\u00e9pve, az \u00e9lethossz n\u00f6veked\u00e9sre tett \u00e9szrev\u00e9teleimre reag\u00e1lva, Szendi azt \u00e1ll\u00edtja, hogy egyebek mellett helytelen t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1sunk miatt \u201cval\u00f3j\u00e1ban egyre betegebbek vagyunk, de betegen egyre tov\u00e1bb \u00e9l\u00fcnk\u201d. Ha <\/span>a t\u00e9nyekkel<\/a><\/span> \u00fctk\u00f6ztetj\u00fck a kijelent\u00e9st, azt l\u00e1tjuk, hogy igaz, kiv\u00e9ve, amikor m\u00e9gsem. Az EU15 vizsg\u00e1lat\u00e1t <\/span>elv\u00e9gz\u0151 tanulm\u00e1ny<\/a><\/span> szerint \u00f6sszess\u00e9g\u00e9ben mind a teljes \u00e9lethossz, mind az eg\u00e9szs\u00e9gesen le\u00e9lt \u00e9vek sz\u00e1ma n\u00f6veked\u0151ben van, az m\u00e1r v\u00e1ltoz\u00f3, hogy melyik orsz\u00e1gban melyik n\u0151 gyorsabban. Ennek megfelel\u0151en vannak orsz\u00e1gok, ahol cs\u00f6kken a betegs\u00e9gben le\u00e9lt \u00e9vek sz\u00e1ma, m\u00e1shol stagn\u00e1l, helyenk\u00e9nt pedig enyh\u00e9n cs\u00f6kken<\/span>n\u0151. Hogy a dolog bonyolultabb legyen, gyakran ugyanabban az orsz\u00e1gban ellent\u00e9tes trend lelhet\u0151 fel f\u00e9rfiak \u00e9s n\u0151k eset\u00e9ben, azaz l\u00e1that\u00f3an egy nagyon bonyolult, sokfaktoros dologgal \u00e1llunk szemben. Mivel azonban az egy\u00e9rtelm\u0171 minden vizsg\u00e1lat alapj\u00e1n, hogy az eg\u00e9szs\u00e9gesen le\u00e9lt \u00e9vek sz\u00e1ma n\u0151kn\u00e9l <\/span>sem cs\u00f6kken<\/a><\/span>, f\u00e9rfiakn\u00e1l pedig kifejezetten <\/span>n\u00f6vekszik<\/a><\/span>, meg\u00e1llap\u00edthatjuk, hogy Szendi \u201cszaporodj gyorsan \u00e9s halj meg kor\u00e1n\u201d genetikai programra vonatkoz\u00f3 meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sa egy\u00e1ltal\u00e1n nem felelhet meg a val\u00f3s\u00e1gnak.<\/span><\/p>\n

H\u00fasev\u00e9s \u00e9s metodol\u00f3gia<\/span><\/strong><\/p>\n

El\u0151z\u0151leg r\u00f6viden eml\u00edtettem egy friss tanulm\u00e1nyt<\/span><\/a>[15]<\/sup> is, ami k\u00e9ts\u00e9gess\u00e9 teszi, hogy a h\u00fasev\u00e9sre nagy hangs\u00falyt tev\u0151 di\u00e9t\u00e1k mennyire hat\u00e1sosak (olyannyira, hogy az \u00f6t \u00e9ven \u00e1t, t\u00f6bbsz\u00e1zezer ember bevon\u00e1s\u00e1val k\u00e9sz\u00fclt vizsg\u00e1latban ellenkez\u0151 k\u00f6vetkeztet\u00e9sre jutottak). Szendi ezt a forr\u00e1scikket metodol\u00f3giai alapokon kritiz\u00e1lta, szememre vetve, hogy nem olvastam el el\u00e9g kritikusan a cikket. Ugyanakkor mindaz, amit \u0151 maga \u00edr, nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1 teszi, hogy ez \u00e9pp ford\u00edtva igaz.<\/span><\/p>\n

\"\"El\u0151sz\u00f6r is vegy\u00fck az utols\u00f3 kritik\u00e1j\u00e1t, mely szerint mivel 16 vizsg\u00e1lati helysz\u00ednb\u0151l csak hat eset\u00e9ben leltek egy\u00e9rtelm\u0171 \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st, olyan ez mintha \u201ca h\u00e9t t\u00f6rpe \u00e9s H\u00f3feh\u00e9rke adataib\u00f3l k\u00f6vetkeztetn\u00e9nk az \u00e1tlagos testmagass\u00e1gra.\u201d Hogy mindenki eld\u00f6nthesse, mennyire jogos ez a felvet\u00e9s, \u00e1lljon itt a cikkb\u0151l kivett \u00e1bra, amelyen j\u00f3l l\u00e1that\u00f3, hogy a tizenhat esetb\u0151l tizen\u00f6tben volt valamif\u00e9le n\u00f6veked\u00e9s, igaz, ez statisztikailag csak hat esetben lett szignifik\u00e1ns. Nem arr\u00f3l van sz\u00f3 teh\u00e1t, mint azt Szendi elhitetni szeretn\u00e9, hogy n\u00e9h\u00e1ny adatpont fals k\u00e9pet ad a val\u00f3di v\u00e1ltoz\u00e1sr\u00f3l.<\/span><\/p>\n

A m\u00e1sodik kritik\u00e1ja, hogy nem minden esetben m\u00e9rt, gyakran csak jelentett adatokra hagyatkoznak a szerz\u0151k. Persze t\u00f6bbsz\u00e1zezer vizsg\u00e1lati alany eset\u00e9ben logisztikailag nem lenne trivi\u00e1lis a m\u00e9r\u00e9seket megejteni, ugyanakkor az ilyen vizsg\u00e1latokb\u00f3l ad\u00f3d\u00f3 hibalehet\u0151s\u00e9g nyilv\u00e1n nem ker\u00fclte el a szerz\u0151k figyelm\u00e9t sem. \u00cdgy a cikkben is t\u00e1rgyalt el\u0151tanulm\u00e1nyban azt vetett\u00e9k \u00f6ssze, hogy mik\u00e9nt viszonyul egym\u00e1shoz a jelentett \u00e9s val\u00f3di s\u00falyv\u00e1ltoz\u00e1s. Nos, elt\u00e9r\u00e9s van, mert az emberek \u00e1ltal\u00e1ban <\/span>alulbecs\u00fclik<\/span> a felszedett kil\u00f3kat, viszont ha m\u00e1r tudjuk, hogy mennyivel, akkor ezt lehet kontroll\u00e1lni<\/span><\/a>[16]<\/sup>.<\/span><\/p>\n

Harmadik \u00e9s szerinte legfontosabb ellen\u00e9rv a cikkben foglaltakkal szemben, hogy m\u00e1r l\u00e9teztek kor\u00e1bbi tanulm\u00e1nyok, amelyek kimutatt\u00e1k az Atkins-di\u00e9ta j\u00f3t\u00e9kony hat\u00e1s\u00e1t a tests\u00falyra vonatkoz\u00f3an. Ami sajnos ennek a t\u00f6rt\u00e9netnek a szendii verzi\u00f3j\u00e1b\u00f3l kimaradt,az egyr\u00e9szt az, hogy ezt a konkr\u00e9t tests\u00faly-hat\u00e1st csak a f\u00e9l\u00e9ves kontrollon lehetett detekt\u00e1lni, az egy\u00e9vesen m\u00e1r nem<\/span><\/a>[17]<\/sup><\/a>[18]<\/sup>, m\u00e1sr\u00e9szt m\u00e1r kor\u00e1bban is l\u00e9teztek a h\u00fasfogyaszt\u00e1st a s\u00falyn\u00f6veked\u00e9ssel kapcsolatba hoz\u00f3 vizsg\u00e1latok<\/span><\/a>[19]<\/sup><\/a>[20]<\/sup>. (Igaz\u00e1b\u00f3l ezekb\u0151l is legink\u00e1bb az j\u00f6n le, hogy a <\/span>mit<\/span> mellett m\u00e9g fontos a <\/span>mennyit <\/span>\u00e9s <\/span>milyen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt<\/span>, azaz kv\u00e1zi a m\u00e9rt\u00e9kletess\u00e9g \u00fajabb al\u00e1t\u00e1maszt\u00f3i.)<\/span><\/p>\n

Glut\u00e9n\u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g vs. magfogyaszt\u00e1s<\/span><\/strong><\/p>\n

Szendi (ism\u00e9t) hosszasan ecseteli, hogy a glut\u00e9n\u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g m\u00e1r-m\u00e1r az emberis\u00e9g szaporod\u00e1si potenci\u00e1lj\u00e1t fenyeget\u0151 titkos betegs\u00e9g. Nem k\u00e9ts\u00e9gbevonva, hogy <\/span>t\u00e9nyleg<\/span> kellemetlen ezzel egy\u00fctt \u00e9lni, ism\u00e9t ott kell kik\u00f6tn\u00f6m, amit m\u00e1r kor\u00e1bban feszegettem: vagyis mi\u00e9rt kellene az \u00e9rz\u00e9kenyek mellett mindenki m\u00e1snak is lemondania a glut\u00e9ntartalm\u00fa \u00e9telekr\u0151l? Ism\u00e9t id\u00e9zn\u00e9m, hogy Szendi saj\u00e1t maga mit mond az olajos magvakkal szembeni \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9gr\u0151l, mert a sz\u00e1mok alapj\u00e1n l\u00e1tni fogjuk, hogy ez igencsak relev\u00e1ns megl\u00e1t\u00e1s:  „de mit sz\u00f3lna az olvas\u00f3m, ha k\u00f6zpontilag […] betiltan\u00e1k a mogyor\u00f3t, mert egy allergol\u00f3gusnak t\u00f6bb betege meghalt t\u0151le anafilaxi\u00e1s sokkban?”<\/span><\/p>\n

Tiszta vizet \u00f6ntve a poh\u00e1rba, a feln\u0151tt statisztik\u00e1k szerint az \u00e9tkez\u00e9si allergi\u00e1k els\u00f6pr\u0151 t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9t (egyes felm\u00e9r\u00e9sek szerint ak\u00e1r 85%-\u00e1t) az olajos magvak, halak \u00e9s tengeri herkenty\u0171k okozz\u00e1k<\/span><\/a>[21]<\/sup> (Kisgyerekek eset\u00e9ben fontos allerg\u00e9n m\u00e9g a tej meg a toj\u00e1s is, \u00e1m ezeket sokan kin\u00f6vik \u00f6t \u00e9ves korukig.) Vagyis, ha komolyan vessz\u00fck mindazt, amit Szendi G\u00e1bor a glut\u00e9nr\u0151l \u00e1ll\u00edt, aligha \u00fasszuk meg, hogy feltegy\u00fck a k\u00e9rd\u00e9st, ezek mi\u00e9rt ne ker\u00fcljenek, biztos ami biztos alapon, tilt\u00f3list\u00e1ra? A v\u00e1lasz az, hogy ha a teljes n\u00e9pess\u00e9get n\u00e9zz\u00fck, kb 4-8% eset\u00e9ben mutathat\u00f3k ki \u00e9telallergi\u00e1k (mindent besz\u00e1m\u00edtva), vagyis el\u00e9g hossz\u00fa tilt\u00f3list\u00e1t lehetne k\u00e9sz\u00edteni – teljesen alaptalanul – a fennmarad\u00f3 t\u00f6bb mint 90% sz\u00e1m\u00e1ra. \u00c9s ezt a logik\u00e1t, mint l\u00e1tjuk, Szendi sem vitatja amikor \u00e9rdekei \u00fagy k\u00edv\u00e1nj\u00e1k, csak pont akkor veti el, ha nem illik a paleolit-filoz\u00f3fi\u00e1j\u00e1ba. <\/span><\/p>\n

\n

\"\"<\/span><\/p>\n

Konkr\u00e9tan a glut\u00e9n\u00e9rz\u00e9kenys\u00e9gre \u00e9s a vele kapcsolatban lev\u0151 c\u00f6li\u00e1ki\u00e1ra visszat\u00e9rve, nem \u00e1rt k\u00e9t dolgot lesz\u00f6gezni. Egyr\u00e9szt ez nagyon kev\u00e9s embert \u00e9rint, m\u00e9g a vesz\u00e9lyeztetettnek t\u0171n\u0151 HLA-DQ2.5 \u00e9s HLA-DQ8 pozit\u00edv csoportokon bel\u00fcl is (m\u00e1s sz\u00f3val ezek sz\u00fcks\u00e9ges, de nem el\u00e9gs\u00e9ges felt\u00e9telei a betegs\u00e9g kialakul\u00e1s\u00e1nak)<\/span><\/a>[22]<\/sup>. M\u00e1sr\u00e9szt, a Szendi \u00e1ltal nagydobra vert prevalencia-n\u00f6veked\u00e9s nagym\u00e9rt\u00e9kben az ut\u00f3bbi <\/span>\u00e9vtizedekben<\/span> zajlott le. (M\u00e1r amenyire meg tudjuk mondani, mert kor\u00e1bban nem mindig diagnosztiz\u00e1lt\u00e1k a betegs\u00e9get helyesen.) Vagyis amennyire meg tudjuk \u00edt\u00e9lni, egy olyan id\u0151tartamr\u00f3l van sz\u00f3, amely alatt falenget\u0151 v\u00e1ltoz\u00e1sok nem \u00e1lltak be t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kunk \u00f6sszet\u00e9tel\u00e9ben. Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg (sajnos) mindenb\u0151l t\u00f6bbet esz\u00fcnk, mint n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vtizeddel ezel\u0151tt, de ez egyed\u00fcl nem magyar\u00e1zza a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get. Ha megkapargatjuk a felsz\u00ednt, akkor l\u00e1tni fogjuk, hogy sz\u00e1mos k\u00f6rnyezeti ok lapul a h\u00e1tt\u00e9rben<\/span><\/a>[23]<\/sup>.<\/span><\/p>\n

Ilyen p\u00e9ld\u00e1ul a kisbab\u00e1k hozz\u00e1t\u00e1pl\u00e1l\u00e1s\u00e1nak k\u00e9rd\u00e9se. Sv\u00e9dorsz\u00e1gban a nyolcvanas \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n-kilencvenes \u00e9vek elej\u00e9n kisebb c\u00f6li\u00e1kia \u201cj\u00e1rv\u00e1ny\u201d alakult ki, mint kider\u00fclt, az\u00e9rt, mert a szoptat\u00e1st hirtelen abbahagy\u00f3 any\u00e1k magas glut\u00e9ntartalm\u00fa baba\u00e9teleket kezdtek a gyerekeknek adni<\/span><\/a>[24]<\/sup>. Miut\u00e1n ezt a szok\u00e1st megv\u00e1ltoztatt\u00e1k, \u00e9s fokozatosan vezett\u00e9k be a glut\u00e9nt a gyerekek \u00e9trendj\u00e9be, harmad\u00e1ra esett vissza a glut\u00e9n\u00e9rz\u00e9kenyek sz\u00e1ma.<\/span><\/p>\n

Vannak m\u00e1s megfigyel\u00e9sek is, amelyek a k\u00f6rnyezeti faktorok szerep\u00e9t hangs\u00falyozz\u00e1k: pl.  szomsz\u00e9dos eur\u00f3pai orsz\u00e1gok k\u00f6zt gyakran nagyon nagy elt\u00e9r\u00e9sek figyelhet\u0151ek meg a c\u00f6li\u00e1ki\u00e1s megbeteged\u00e9sek ar\u00e1ny\u00e1ban, pedig ilyen esetekben a genetikai k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek kicsik. Az ok feltehet\u0151leg a szocio-\u00f6kon\u00f3miai faktorok k\u00f6zti elt\u00e9r\u00e9sekben keresend\u0151<\/span><\/a>[25]<\/sup>.<\/span><\/p>\n

\u00d6sszess\u00e9g\u00e9ben a glut\u00e9n\u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g tipikusan az a betegs\u00e9g, aminek nem ismerj\u00fck eg\u00e9szen pontosan sem genetikai kock\u00e1zati t\u00e9nyez\u0151it (ezt a sorok k\u00f6zt Szendi sem tagadja), sem k\u00f6rnyezeti kiv\u00e1lt\u00f3 okait (ezt m\u00e1r igen).<\/span><\/p>\n

Bergmann-szab\u00e1ly<\/span><\/strong><\/p>\n

\"\"Szendi t\u00e9zise szerint a f\u00f6ldm\u0171vel\u00e9s (\u00e9s az ezzel p\u00e1rhuzamosan bek\u00f6vetkez\u0151 felmeleged\u00e9s) megjelen\u00e9sekor bek\u00f6vetkez\u0151 testmagass\u00e1g-cs\u00f6kken\u00e9st csak \u00e9s kiz\u00e1r\u00f3lag a t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kv\u00e1ltoz\u00e1s okozhatja, \u00e9s az \u00e1ltalam alternat\u00edv magyar\u00e1zatk\u00e9nt k\u00edn\u00e1lt Bergmann-szab\u00e1lyt \u201cvitathat\u00f3\u201d magyar\u00e1zatnak tartja. Zavarbaejt\u0151 m\u00f3don ezt a vitathat\u00f3s\u00e1got k\u00e9t olyan cikkel igyekszik al\u00e1t\u00e1masztani, amelyek amellett t\u00f6rnek l\u00e1ndzs\u00e1t, hogy a Bergmann-szab\u00e1ly \u00e1ltal is k\u00e9pviselt termoregul\u00e1ci\u00f3s elv j\u00f3l alkalmazhat\u00f3 eml\u0151s\u00f6kre\/emberekre. Az egyik<\/span><\/a>[26]<\/sup> becsl\u00e9se szerint az eml\u0151s\u00f6k durv\u00e1n k\u00e9tharmad\u00e1ra alkalmazhat\u00f3 a szab\u00e1ly, de ha figyelmesen elolvassuk, hogy mi\u00e9rt \u201ccsak\u201d 65%-r\u00f3l van sz\u00f3, akkor l\u00e1tni fogjuk, hogy az ok a kism\u00e9ret\u0171 \u00e1llatokban rejlik. Az 500 g alatti \u00e1llatok eset\u00e9ben v\u00e9letlenszer\u0171, hogy lehet-e a kapcsolatot tal\u00e1lni a testm\u00e9ret \u00e9s a h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet k\u00f6z\u00f6tt, ez pedig lerontja az 5 kg feletti fajok eset\u00e9ben tapasztalt 87+%-os \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st. A m\u00e1sik cikk<\/span><\/a>[27]<\/sup> expliciten meg\u00e1llap\u00edtja a ma \u00e9l\u0151 emberi popul\u00e1ci\u00f3k m\u00e9rete \u00e9s a f\u00f6ldrajzi sz\u00e9less\u00e9g k\u00f6zti \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st (\u201c<\/span>This study hence provides strong support for the idea that human stature increases with increasing distance from the equator<\/span><\/em>\u201d), \u00edgy ennek id\u00e9z\u00e9se Szendi r\u00e9sz\u00e9r\u0151l kifejezetten rejt\u00e9lyes… <\/span><\/p>\n

\"\"<\/p>\n

Hogy a t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1snak mekkora szerepe lehet ennek a klin\u00e1lis vari\u00e1ci\u00f3nak a kialakul\u00e1s\u00e1ban, arra pedig egy kor\u00e1bbi tanulm\u00e1ny<\/span><\/a>[28]<\/sup> ad v\u00e1laszt:<\/span><\/p>\n

\u201c<\/span>Variation in general body morphology – trunk shape and relative limb length – among both modern humans and modern hominids appears to vary systematically in accordance with theoretical expectations based on thermoregulatory principles. […] Other possible explanations for these geographic patterns, or clines, in body morphology are less compelling. In particular, differences in nutritional levels or other factors related to standards of living are unlikely to account for the major clinal variations in body form observed among modern humans. In fact, the effects of differing nutritional levels may partially mask geographic clines in relative limb length in modern populations. This, together with increased cultural buffering and greater variation in physical fitness, may explain why geographic variation in body proportions is less marked in living humans than it apparently was in earlier hominids.<\/span><\/em>\u201d<\/span><\/p>\n

(Az inuitokra vonatkoz\u00f3 megjegyz\u00e9sre is vesztegetn\u00e9k n\u00e9h\u00e1ny sz\u00f3t: a Bergmann-szab\u00e1ly egy korai le\u00edr\u00e1sa volt a m\u00e1ra m\u00e1r ink\u00e1bb termoregul\u00e1ci\u00f3s-szab\u00e1lyk\u00e9nt ismert \u00e1ltal\u00e1nosabb elvnek, mely szerint meleg ter\u00fcletekr\u0151l hidegebb \u00e9g\u00f6vek fel\u00e9 haladva a testfel\u00fclet\/t\u00f6meg ar\u00e1ny cs\u00f6kken, mert ez jobb h\u0151visszatart\u00e1st tesz lehet\u0151v\u00e9. A Bergmann-szab\u00e1ly ezt a t\u00f6meg oldal\u00e1r\u00f3l k\u00f6zel\u00edti meg, de k\u00f6nnyen bel\u00e1that\u00f3, hogy a testfel\u00fclet cs\u00f6kken\u00e9se is ugyanarra a v\u00e9gs\u0151 eredm\u00e9nyre vezethet. Ez ut\u00f3bbit \u00edrja le az <\/span>Allen-szab\u00e1ly<\/a><\/span>, amely a v\u00e9gtagok hossza \u00e9s a h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet k\u00f6zt \u00edr le \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st. T\u00f6rt\u00e9netesen ennek tal\u00e1n a legjobb p\u00e9ld\u00e1i maguk az inuitok. De ha m\u00e1r sz\u00f3ba ker\u00fcltek, vajon Szendi szerint az el\u00e9gg\u00e9 paleolit-k\u00f6zeli di\u00e9t\u00e1n \u00e9l\u0151 inuitok mi\u00e9rt nem \u00e9lnek tov\u00e1bb \u00e9s mi\u00e9rt nem okosabbak, mint a t\u00f6bbi ember…?)<\/span><\/p>\n

A nyugati t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1s kritikusa egy er\u0151tlen pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1ssal m\u00e9g a neolitikum hajnal\u00e1n megjelen\u0151 betegs\u00e9geket is az \u00faj t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1s sz\u00e1ml\u00e1j\u00e1ra \u00edrn\u00e1. Pedig annak el\u00e9g sz\u00e9les irodalma van, hogy a letelepedett \u00e9letm\u00f3d nagyobb k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geket tett lehet\u0151v\u00e9, amelyek viszont ide\u00e1lis inkub\u00e1torai lettek a f\u0151bb fert\u0151z\u0151 betegs\u00e9gek kialakul\u00e1s\u00e1nak. Ut\u00f3bbiak sz\u00e9p sz\u00e1mmal (pl. torokgy\u00edk, influenza, kanyar\u00f3, mumpsz, szam\u00e1rk\u00f6h\u00f6g\u00e9s, rotav\u00edrus, himl\u0151, tuberkul\u00f3zis) az akkoriban \u00e9pp szel\u00edd\u00edt\u00e9s alatt \u00e1ll\u00f3 \u00e1llatfajokb\u00f3l eredeztethet\u0151ek<\/span><\/a>[29]<\/sup>, \u00edgy val\u00f3ban a t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1si- \u00e9s \u00e9letm\u00f3dbeli v\u00e1ltoz\u00e1sokkal hozhat\u00f3 kapcsolatba  a betegs\u00e9gek gyakoris\u00e1g\u00e1nak megugr\u00e1sa, csak \u00e9pp nem \u00fagy, ahogy azt Szendi sugallja.<\/span><\/p>\n

Amit viszont nem leltem Szendi v\u00e1lasz\u00e1ban, az annak a jelens\u00e9gnek a magyar\u00e1zata, amit az el\u0151z\u0151 posztban m\u00e1r sz\u00f3v\u00e1 tettem: hogyan magyar\u00e1zhat\u00f3 puszt\u00e1n dietetikai szempontokkal az, hogy az \u201c\u00f6sszemen\u00e9s\u201d egy glob\u00e1lis jelens\u00e9g volt \u00e9s teljesen elt\u00e9r\u0151 t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1s\u00fa emberi popul\u00e1ci\u00f3kban egyar\u00e1nt megt\u00f6rt\u00e9nt?<\/span><\/p>\n

Pauling, Pusztai, Goldacre<\/span><\/strong><\/p>\n

Szendin\u00e9l l\u00e1that\u00f3an az is kiverte a biztos\u00edt\u00e9kot, hogy Pauling C-vitamin fetisizmus\u00e1t, amit soha senki nem t\u00e1masztott al\u00e1 k\u00eds\u00e9rleti adatokkal, komolytalannak tartom. Ha j\u00f3l \u00e9rtem, szerinte puszt\u00e1n az\u00e9rt, mert Pauling m\u00e1s ir\u00e1ny\u00fa munk\u00e1j\u00e1\u00e9rt Nobel-d\u00edjat kapott, kritik\u00e1tlanul kell elfogadni minden kijelent\u00e9s\u00e9t. Ez a logika azonban el\u00e9g k\u00f6nnyen koppan\u00e1shoz vezethet, mert el\u00e9g sok Nobel-d\u00edjas el\u00e9g sok mindent mondott m\u00e1r el\u00e9g sok mindenr\u0151l, \u00edgy szinte mindent al\u00e1 lehet t\u00e1masztani effajta id\u00e9zetekkel. Hogy egy aktu\u00e1lis p\u00e9ld\u00e1t mutassak, p\u00e1r h\u00f3nappal ezel\u0151tt volt alkalmam az <\/span>ELT\u00c9-n el\u0151ad\u00f3<\/a><\/span>, Nobel-d\u00edjas <\/span>Harald zur Hausent<\/a><\/span> meghallgatni, aki egyebek mellett arr\u00f3l a meggy\u0151z\u0151d\u00e9s\u00e9r\u0151l<\/span><\/a>[30]<\/sup> is besz\u00e9lt, hogy a v\u00f6r\u00f6s h\u00fasok fogyaszt\u00e1sa megn\u00f6veli a vastag- \u00e9s v\u00e9gb\u00e9lr\u00e1k kock\u00e1zat\u00e1t. A r\u00e1knak ezen fajt\u00e1ja nem \u00e9ppen kellemes dolog, \u00edgy ha elfogadjuk Szendi Pauling kapcs\u00e1n alkalmazott \u00f6k\u00f6lszab\u00e1ly\u00e1t, akkor nemhogy a paleolit di\u00e9t\u00e1t, de m\u00e9g a piaci hentespult l\u00e1tv\u00e1ny\u00e1t is ker\u00fclni fogjuk a j\u00f6v\u0151ben. \u00c1m ha egy picit szkeptikusabbak vagyunk \u00e9s megn\u00e9zz\u00fck mi alapj\u00e1n lehet ezt kijelenteni, akkor azt tal\u00e1ljuk, hogy a tudom\u00e1nyter\u00fclet legut\u00f3bbi k\u00e9t szeml\u00e9je egyar\u00e1nt arra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre jutott, hogy Nobel-d\u00edj ide vagy oda, ezt az \u00e1ll\u00edt\u00e1st nem t\u00e1masztja al\u00e1 elegend\u0151 adat<\/span><\/a>[31]<\/sup><\/a>[32]<\/sup>. A tudom\u00e1nyban \u00e9pp az a j\u00f3, hogy sokkal kev\u00e9sb\u00e9 \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl benne a vak tekint\u00e9lyelv\u0171s\u00e9g: ha valaki sokat letett m\u00e1r kor\u00e1bban az asztalra, nyilv\u00e1n nagyobb figyelmet kap, de csak az\u00e9rt, mert egyszer volt egy zseni\u00e1lis megl\u00e1t\u00e1sa, senki sem gondolja, hogy automatikusan minden szava kinyilatkoztat\u00e1ss\u00e1 v\u00e1lik.<\/span><\/p>\n

A val\u00f3di kritikai gondolkoz\u00e1s hi\u00e1nya azonban legink\u00e1bb Pusztai \u00c1rp\u00e1d kapcs\u00e1n \u00e9rhet\u0151 tetten. Ugyanis mindaz, amit Szendi Pusztai v\u00e9delm\u00e9ben felhoz, nem t\u00f6bb, mint a kutat\u00f3 <\/span>angol nyelv\u0171 Wikip\u00e9dia oldal\u00e1nak<\/a><\/span> kopip\u00e9sztelt v\u00e1ltozata, ami meglehet\u0151sen elnagyolt \u00e9s egyoldal\u00fa inform\u00e1ci\u00f3forr\u00e1snak bizonyult ez esetben. Ha azt a minim\u00e1lis f\u00e1radts\u00e1got veszi valaki, hogy a sz\u00f3ban forg\u00f3 cikket<\/span><\/a>[33]<\/sup> lehoz\u00f3 <\/span>Lancet- <\/a><\/span>sz\u00e1mot<\/a><\/span> elolvassa \u00e9s az <\/span>azt k\u00f6vet\u0151 levelez\u00e9st<\/a><\/span> v\u00e9gigk\u00f6veti, akkor l\u00e1tni fogja, hogy az \u00fajs\u00e1g szerkeszt\u0151s\u00e9ge m\u00e1r a cikk megjelen\u00e9sekor lesz\u00f6gezte<\/span><\/a>[34]<\/sup>, hogy maga a lek\u00f6zl\u00e9s egy\u00e1ltal\u00e1n nem jelenti azt, hogy j\u00f3nak gondolj\u00e1k Pusztai kutat\u00e1s\u00e1t (\u201c<\/span>Publication of Ewen and Pusztai’s findings is not, as some newspapers have reported,<\/span> <\/span>a \u201cvindication\u201d of Pusztai’s earlier claims.\u201d<\/span>), hanem csak azt, hogy azt gondolj\u00e1k, ha m\u00e1r Pusztai (jegyezz\u00fck meg, val\u00f3di kutat\u00f3hoz nem m\u00e9lt\u00f3 m\u00f3don) adatainak lek\u00f6zl\u00e9se el\u0151tt v\u00e9gigturn\u00e9zta \u201ceredm\u00e9nyeivel\u201d a m\u00e9di\u00e1t, akkor legyen egy hely, ahol mindenki megismerheti, azok pontosan mib\u0151l \u00e1llnak. (Egy\u00e9bk\u00e9nt, a t\u00e9nyek kedv\u00e9\u00e9rt, Pusztai\u00e9knak h\u00e1romszor kellett \u00e1t\u00edrniuk a cikket, ami el\u00e9g sokat el\u00e1rul annak a min\u0151s\u00e9g\u00e9r\u0151l, hiszen aki m\u00e1r pr\u00f3b\u00e1lt maga is publik\u00e1lni tudom\u00e1nyos \u00fajs\u00e1gban pontosan tudja, hogy \u00e1ltal\u00e1ban egy, nagy szerencs\u00e9vel k\u00e9t ilyen dob\u00e1sa van. M\u00e9g ezek ut\u00e1n is az egyik reviewer ellenezte, egy m\u00e1sik pedig csak az\u00e9rt t\u00e1mogatta a k\u00f6zl\u00e9st, hogy ne lehessen \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9s-elm\u00e9leteket gy\u00e1rtani GMO-ellenes berkekben.) K\u00e9t nagy, \u00e9s t\u00f6bb mint t\u00edz \u00e9ve (!) megv\u00e1laszolatlan k\u00e9rd\u00e9s mer\u00fcl fel egy\u00e9bk\u00e9nt Pusztai\u00e9k cikk\u00e9vel kapcsolatban: hogy lehetett a k\u00eds\u00e9rletet kezeletlen kontroll \u00e1llatok vizsg\u00e1lata n\u00e9lk\u00fcl elv\u00e9gezni (ami a kapott eredm\u00e9nyeket \u00e9rtelmezhetetlenn\u00e9 teszi, hiszen nincs meg a kontextus, amiben megvizsg\u00e1lhatjuk azokat), illetve, hogy ha a sejtoszt\u00f3d\u00e1s v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1t akart\u00e1k kimutatni, mi\u00e9rt nem n\u00e9zt\u00e9k meg soha azt k\u00f6zvetlen\u00fcl (Pusztai\u00e9k egy k\u00f6zvetett m\u00f3dszert haszn\u00e1ltak, ami nem k\u00f6zvetlen\u00fcl az oszt\u00f3d\u00e1st n\u00e9zi, hanem a sejtek \u00e1ltal l\u00e9trehozott strukt\u00far\u00e1k alakj\u00e1t). Ezek nem apr\u00f3 hib\u00e1k, nem v\u00e9letlen, hogy egy m\u00e1sik nagy orvosi lap, a <\/span>New England Journal of Medicine<\/span> szerkeszt\u0151je <\/span>szarkasztikusan megjegyezte<\/a><\/span>, hogy nem eml\u00e9kszik m\u00e1s olyan esetre, amikor a <\/span>Lancet<\/span> \u00e9rtelmezhetetlen kutat\u00e1st hozott volna le…<\/span><\/p>\n

\"\"A v\u00e9g\u00e9hez k\u00f6zeledve m\u00e9g egy gyors megjegyz\u00e9s Szendi v\u00e1laszposztj\u00e1val (is) kapcsolatban: SzG folyamatosan keveri egy j\u00f3 kritikai m\u0171 min\u0151s\u00e9gi krit\u00e9rium\u00e1t a mennyis\u00e9gi jelz\u0151kkel. Ugyanis hi\u00e1ba a \u201c900 szakirodalmi hivatkoz\u00e1s\u201d. Ha azok nem kritikusan, hanem tendenci\u00f3zusan vannak \u00f6sszev\u00e1logatva, az irom\u00e1ny nem lesz m\u00e1s, mint egy propagandamunka. \u00c9s ilyen szempontb\u00f3l tal\u00e1n kifejezetten szerencs\u00e9s, hogy a legt\u00f6bb \u00fczletben az \u00c9letm\u00f3d szekci\u00f3ban tal\u00e1ljuk magunkat szemk\u00f6zt vele \u00e9s nem a Tudom\u00e1nyban…<\/span><\/p>\n

Hossz\u00fara ny\u00falt a v\u00e1lasz, de a legv\u00e9g\u00e9re m\u00e9g idek\u00edv\u00e1nkozik Ben Goldacre (akit a pengev\u00e1lt\u00e1sunk alapj\u00e1n \u00e9n sokra becs\u00fcl\u00f6k, Szendi meg – tal\u00e1n nem v\u00e9letlen\u00fcl – nem) n\u00e9h\u00e1ny gondolata a \u201ct\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1stud\u00f3sokr\u00f3l\u201d:<\/span><\/p>\n

\u201cEgyel\u0151re foglalkozzunk a \u201cnutricionist\u00e1kkal\u201d, egy \u00fajonnan kital\u00e1lt foglalkoz\u00e1s k\u00e9pvisel\u0151ivel, akiknek l\u00e9tre kell hozni azt a kereskedelmi \u0171rt, ami l\u00e9tez\u00e9s\u00fcknek \u00e9rtelmet adhat. Hogy ezt megtehess\u00e9k, misztifik\u00e1lj\u00e1k \u00e9s t\u00falkomplik\u00e1lj\u00e1k a t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1st, hogy ez\u00e1ltal m\u00e1sokat magukt\u00f3l f\u00fcgg\u0151v\u00e9 kell tegyenek. A szakm\u00e1juk a tudom\u00e1nyos irodalom \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9nek n\u00e9h\u00e1ny gyakori hib\u00e1j\u00e1ra \u00e9p\u00fcl: laborat\u00f3riumi adatokb\u00f3l mer\u00e9szen extrapol\u00e1lnak emberre, \u201cmegfigyel\u00e9si adatsorokb\u00f3l\u201d vonnak le k\u00f6vetkeztet\u00e9seket \u201cbeavatkoz\u00e1sok hasznoss\u00e1g\u00e1ra\u201d vonatkoz\u00f3lag, egyoldal\u00faan szeml\u00e9zik a szakirodalmat \u00e9s v\u00e9g\u00fcl olyan tudom\u00e1nyos kutat\u00e1si eredm\u00e9nyekre hivatkoznak, amelyeket nem lehet fellelni. […]<\/em><\/span><\/p>\n

Nincs semmi bajom az egyszer\u0171, j\u00f3zan, eg\u00e9szs\u00e9ges t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1si tan\u00e1csokkal. Az eg\u00e9szs\u00e9ges t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1s […] nagyon fontos. De a m\u00e9di\u00e1ban szerepl\u0151 t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1stud\u00f3sok a rendelkez\u00e9s\u00fcnkre \u00e1ll\u00f3 bizony\u00edt\u00e9kokon t\u00falmutat\u00f3 dolgokat mondanak: gyakran az\u00e9rt , hogy eladj\u00e1k a pirul\u00e1ikat, n\u00e9ha az\u00e9rt, hogy r\u00e1nk s\u00f3zz\u00e1k t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1si h\u00f3bortjaikat, \u00faj diagn\u00f3zisaikat, vagy egyszer\u0171en az\u00e9rt, hogy meggy\u0151zzenek a saj\u00e1t fontoss\u00e1gukr\u00f3l. Minden esetben tetten \u00e9rhet\u0151 azonban az a v\u00e1gyuk, hogy egy olyan k\u00f6zeget hozzanak l\u00e9tre, amelyben \u0151k a szak\u00e9rt\u0151k, m\u00edg m\u00e1sok csak f\u00e9lrevezetettek \u00e9s ignor\u00e1nsok lehetnek.<\/em>\u201d <\/span><\/p>\n

(A vid\u00e1m tejbegr\u00edz csibike blogj\u00e1b\u00f3l<\/a> sz\u00e1rmazik.)
<\/span><\/p>\n

\n
\n

<\/a>[1]The Chimpanzee Sequencing and Analyzing Consortium (2005) Initial sequence of the chimpanzee genome and comparison with the human genome. <\/span>Nature<\/span> <\/span>437<\/span>, 69-87<\/span><\/p>\n<\/div>\n

\n

<\/a>[2]Marques Bonet et al. (2009) A burst of segmental duplications in the genome of the African great ape ancestor. <\/span>Nature<\/span> <\/span>457<\/span>, 877-881<\/span><\/p>\n<\/div>\n

\n

<\/a>[3]Rhesus Macaque Genome Sequencing and Analysis Consortium (2007) Evolutionary and Biomedical Insights from the Rhesus Macaque Genome <\/span>Science<\/span> 316: 222 – 234.<\/span><\/p>\n<\/div>\n

\n

<\/a>[4]Charlesworth D, Charlesworth B, Marais G. (2005) Steps in the evolution of heteromorphic sex chromosomes. Heredity 95(2):118-28. <\/span><\/p>\n<\/div>\n

\n

<\/a>[5]Kuroiwa A, Ishiguchi Y, Yamada F, Shintaro A, Matsuda Y. (2010) The process of a Y-loss event in an XO\/XO mammal, the Ryukyu spiny rat. Chromosoma (epub)<\/span><\/p>\n<\/div>\n

\n

<\/a>[6]Eaton SB, Cordain L, Lindeberg S (2002) Evolutionary health promotion: a consideration of common         counterarguments. Prev Med. 34(2):119-23<\/span><\/p>\n<\/div>\n

\n

<\/a>[7]Voight BF, Kudaravalli S, Wen X, Pritchard JK (2006) A Map of Recent Positive Selection in the Human Genome. PLoS Biol 4(3): e72. doi:10.1371\/journal.pbio.0040072<\/span><\/p>\n<\/div>\n

\n

<\/a>[8]Sabeti PC, Varilly P, Fry B, Lohmueller J, Hostetter E, et al. (2007) Genome-wide detection and characterization of positive selection in human populations. Nature 449: 913\u2013918.<\/span><\/p>\n<\/div>\n

\n

<\/a>[9]Nielsen R, Hellmann I, Hubisz M, Bustamante C, Clark AG. (2007) Recent and ongoing selection in the human genome. Nat Rev Genet 8(11):857-68.<\/span><\/p>\n

\n<\/div>\n

\n

<\/a>[10]Hawks J, Wang ET, Cochran GM, Harpending HC, Moyzis RK (2007) Recent acceleration of human adaptive evolution. <\/span>PNAS<\/span> 104: 20753-20758.<\/span><\/p>\n<\/div>\n

\n

<\/a>[11]Perry GH, Dominy NJ, Claw KG, Lee AS, Fiegler H, Redon R, Werner J, Villanea FA, Mountain JL, Misra R, Carter NP, Lee C, Stone AC (2007) Diet and the evolution of human amylase gene copy number variation. Nat Genet. 39(10):1256-60.<\/span><\/p>\n<\/div>\n

\n

<\/a>[12]Hancock et al. (2010) Human adaptations to diet, subsistence, and ecoregion are due to subtle shifts in allele frequency. <\/span>PNAS <\/span>107<\/span>: 8924-8930.<\/span><\/p>\n<\/div>\n

\n

<\/a>[13]Luca F, Bubba G, Basile M, Brdicka R, Michalodimitrakis E, et al. (2008) Multiple Advantageous Amino Acid Variants in the <\/span>NAT2<\/span> Gene in Human Populations. <\/span>PLoS ONE<\/span> <\/span>3(9)<\/span>: e3136.<\/span><\/p>\n<\/div>\n

\n

<\/a>[14]Peng et al. (2010) The ADH1B Arg47His polymorphism in East Asian populations and expansion of rice domestication in history. <\/span>BMC Evolutionary Biology<\/span> <\/span>10:<\/span>15<\/span><\/p>\n<\/div>\n

\n

<\/a>[15]Vergnaud AC, Norat T, Romaguera D, Mouw T, May AM, et al. (2010) Meat consumption and prospective weight change in participants of the EPIC-PANACEA study. Am J Clin Nutr. 92(2):398-407.<\/span> <\/span><\/p>\n<\/div>\n

\n

<\/a>[16]Rimm, EB, Stampfer, MJ, Colditz, GA, Chute, CG, Litin, LB & Willett, WC. Validity of self-reported waist and hip circumferences in men and women. Epidemiology 1990;1:466\u201373.<\/span><\/p>\n<\/div>\n

\n

<\/a>[17]Foster, GD, Wyatt, HR, Hill, JO, <\/span>et al<\/span>.. A randomized trial of a low-carbohydrate diet for obesity. N Engl J Med 2003;348:2082\u201390.<\/span><\/p>\n<\/div>\n

\n

<\/a>[18]Stern, L, Iqbal, N, Seshadri, P, <\/span>et al<\/span>.. The effects of low-carbohydrate versus conventional weight loss diets in severely obese adults: one-year follow-up of a randomized trial. Ann Intern Med 2004;140:778\u201385.<\/span><\/p>\n<\/div>\n

\n

<\/a>[19]French, SA, Jeffery, RW, Forster, JL, McGovern, PG, Kelder, SH & Baxter, JE. Predictors of weight change over two years among a population of working adults: the Healthy Worker Project. Int J Obes Relat Metab Disord 1994;18:145\u201354.<\/span><\/p>\n<\/div>\n

\n

<\/a>[20]Kahn, HS, Tatham, LM, Rodriguez, C, Calle, EE, Thun, MJ & Heath, CW, Jr. Stable behaviors associated with adults\u2019 10-year change in body mass index and likelihood of gain at the waist. Am J Public Health 1997;87:747\u201354.<\/span><\/p>\n<\/div>\n

\n

<\/a>[21]Lee LA, Burks AW. (2006) Food allergies: prevalence, molecular characterization, and treatment\/prevention strategies. Annu Rev Nutr 26:539-65.<\/span><\/p>\n<\/div>\n

\n

<\/a>[22]Tjon JM, van Bergen J, Koning F. (2010) Celiac disease: how complicated can it get? Immunogenetics 62(10) :641-51.<\/span><\/p>\n<\/div>\n

\n

<\/a>[23]Tack GJ, Verbeek WH, Schreurs MW, Mulder CJ. (2010) The spectrum of celiac disease: epidemiology, clinical aspects and treatment. Nat Rev Gastroenterol Hepatol. 7(4): 204-213. <\/span><\/p>\n<\/div>\n

\n

<\/a>[24]Myl\u00e9us A, Ivarsson A, Webb C, Danielsson L, Hernell O, et al. (2009) Celiac disease revealed in 3% of Swedish 12-year-olds born during an epidemic. J Pediatr Gastroenterol Nutr 49(2):170-6.<\/span><\/p>\n<\/div>\n

\n

<\/a>[25]Kondrashova A, Mustalahti K, Kaukinen K, Viskari H, Volodicheva V,  et al. (2008) Lower economic status and inferior hygienic environment may protect against celiac disease. Ann Med. 40(3):223-31.<\/span><\/p>\n<\/div>\n

\n

<\/a>[26]Meiri S, Dayan T (2003) On the validity of Bergmann\u2019s rule. Journal of Biogeography 30: 331\u2013351.<\/span><\/p>\n<\/div>\n

\n

<\/a>[27]Gustafsson  A, Lindenfors, P (2009) Latitudinal patterns in human stature and sexual stature dimorphism  Annals of Human Biology 36(1): 74-87.<\/span><\/p>\n<\/div>\n

\n

<\/a>[28]C. Ruff (1994) Morphological adaptation to climate in modern and fossil hominids, <\/span>Am. J. Phys. Anthropol.<\/span> 37: 65\u2013107.<\/span><\/p>\n<\/div>\n

\n

<\/a>[29]Wolfe ND, Dunavan CP, Diamond J. (2007) Origins of major human infectious diseases. <\/span>Nature<\/span> 447(7142): 279-83.<\/span><\/p>\n<\/div>\n

\n

<\/a>[30]Zur Hausen H (2009) The search for infectious causes of human cancers: where and why. <\/span>Virology<\/span> 392(1):1-10.<\/span><\/p>\n<\/div>\n

\n

<\/a>[31]Alexander DD, Cushing CA (2010)  Red meat and colorectal cancer: a critical summary of prospective epidemiologic studies. <\/span>Obes Rev<\/span> Epub<\/span><\/p>\n<\/div>\n

\n

<\/a>[32]Williams CD, Satia JA, Adair LS, Stevens J, Galanko J, Keku TO, Sandler RS. (2010) Associations of red meat, fat, and protein intake with distal colorectal cancer risk. <\/span>Nutr Cancer<\/span> 62(6):701-9.<\/span><\/p>\n<\/div>\n

\n

<\/a>[33]Ewen SW, Pusztai A (1999) Effect of diets containing genetically modified potatoes expressing <\/span>Galanthus nivalis<\/span> lectin on rat small intestine. <\/span>Lancet<\/span> 354: 1353-4.<\/span><\/p>\n<\/div>\n

\n

<\/a>[34]Horton R (1999) Genetically modified foods: „absurd” concern or welcome dialogue? <\/span>Lancet<\/span> 354(9187):1314-5.<\/span><\/p>\n<\/div>\n

 <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

\u201cA kevesebb t\u00f6bb lett volna\u201d, \u00edrta Szendi G\u00e1bor kritik\u00e1mra adott v\u00e1lasz\u00e1r\u00f3l egyik p\u00e1rtol\u00f3ja, de szerencs\u00e9re nem \u00edgy lett. Ha ugyanis kevesebb lett volna, akkor kev\u00e9sb\u00e9 tudn\u00e1m Szendi ezen \u00edr\u00e1s\u00e1t a paleolit-di\u00e9t\u00e1t n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u0151 tev\u00e9kenys\u00e9ge \u00e1llatorvosi lovak\u00e9nt haszn\u00e1lni, \u00edgy viszont t\u00f6k\u00e9letesen visszaigazolja … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. →<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[68,67],"class_list":["post-5005956","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-uncategorized","tag-paleo_dieta","tag-szendi_gabor"],"aioseo_notices":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005956","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5005956"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005956\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5005956"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5005956"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5005956"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}