{"id":5005948,"date":"2010-09-30T12:54:33","date_gmt":"2010-09-30T10:54:33","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2010\/09\/30\/rezgesfigyelo"},"modified":"2010-09-30T12:54:33","modified_gmt":"2010-09-30T10:54:33","slug":"rezgesfigyelo","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5005948","title":{"rendered":"Rezg\u00e9sfigyel\u0151"},"content":{"rendered":"<p><img class=\"imgleft\" src=\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/201009\/cavefish.jpg\" alt=\"\" \/>A mexik\u00f3i vaklazac (<em>Astyanax mexicanus<\/em>) mindig h\u00e1l\u00e1s t\u00e9ma, ha evo-devo t\u00e9mak\u00f6rben \u00edrogatunk, most pedig a szok\u00e1sost m\u00e9g egy kis viselked\u00e9s-biol\u00f3gi\u00e1val is kisz\u00ednezhetj\u00fck.<\/p>\n<p>A felsz\u00edni vizekben l\u00e1t\u00f3, pigment\u00e1lt, a Mexik\u00f3ban gyakori barlangok v\u00edzeiben pedig vak, sz\u00edntelen popul\u00e1ci\u00f3kat felvonultat\u00f3 faj j\u00f3l mutatja, hogy mik\u00e9ppen k\u00e9pes a szelekci\u00f3 viszonylag r\u00f6vid id\u0151 alatt j\u00f3l l\u00e1that\u00f3 fenot\u00edpusos v\u00e1ltoz\u00e1sokat kialak\u00edtani, amely a jelek szerint t\u00f6bbnyire egyetlen g\u00e9n expresszi\u00f3j\u00e1nak megv\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1ra <a href=\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/201009\/\">vezethet\u0151ek vissza<\/a>. R\u00e1ad\u00e1sul a szelekci\u00f3 t\u00f6bbsz\u00f6r lefutott, \u00e9s t\u00f6bb barlangban, egym\u00e1st\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl is nagyon <a href=\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/201009\/\">hasonl\u00f3 eredm\u00e9nyhez vezetett<\/a>.<\/p>\n<p>A s\u00f6t\u00e9tben \u00e9l\u0151 barlangi popul\u00e1ci\u00f3k a szem\u00fck helyett m\u00e1s \u00e9rz\u00e9kszerveikkel t\u00e1j\u00e9koz\u00f3dnak, pl. sokkal t\u00f6bb \u00edzlel\u0151 bimb\u00f3 van a sz\u00e1jukban, valamint nyom\u00e1s- \u00e9s rezg\u00e9s\u00e9rz\u00e9kel\u0151, \u00fan. neuromast strukt\u00fara a b\u0151r\u00fckben. Pontosabban, ha \u0151szint\u00e9k akarunk lenni, csak <em>felt\u00e9telezz\u00fck<\/em>, hogy ezek a v\u00e1ltoz\u00e1sok adapt\u00edvak a barlangi vizekben, mert val\u00f3di kapcsolatot eddig senki nem mutatott ki az \u00e9rz\u00e9kszervi v\u00e1ltoz\u00e1sok \u00e9s a s\u00f6t\u00e9tben val\u00f3 sikeress\u00e9g k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n<p><!--more--><\/p>\n<p><img class=\"imgright\" src=\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/201009\/cavefish-VAB.jpg\" alt=\"\" \/>Most azonban egy l\u00e9p\u00e9ssel k\u00f6zelebb ker\u00fclt\u00fcnk mindehez, mert egy frissen megjelent tanulm\u00e1ny sikerrel keresett \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st a neuromastok sz\u00e1ma, valamint az els\u0151sorban a barlangi egyedekben megfigyelhetp viselked\u00e9smint\u00e1zat, a rezg\u00e9s vonzalom viselked\u00e9s (vibration attraction behavior &#8211; VAB) k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n<p>A l\u00e9nyeg az, hogy ha egy kb 50Hz-es rezg\u00e9sforr\u00e1st helyez\u00fcnk el a v\u00edz k\u00f6zel\u00e9ben, a barlanglak\u00f3 (vak) halak ezt megpr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k megk\u00f6zel\u00edteni, m\u00edg a felsz\u00edni rokonaik nem. (Pontosabban nagyon ritk\u00e1n felsz\u00edni halakn\u00e1l is megfigyelhet\u0151 a viselked\u00e9s, de az mindig csak az \u00e1rny\u00e9ka a vak rokonaik \u00e1ltal bemutatottnak: mind a rezg\u00e9sforr\u00e1s megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sek sz\u00e1m\u00e1ban, annak k\u00f6zel\u00e9ben elt\u00f6lt\u00f6tt id\u0151ben, illetve a rezg\u00e9s \u00e9szlel\u00e9s\u00e9ben jelent\u0151s k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek \u00edrhat\u00f3k le.)<\/p>\n<p>A k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g oka az lehet, hogy m\u00edg a barlangokban, ragadoz\u00f3k hi\u00e1ny\u00e1ban minden v\u00edzbeli rezg\u00e9sforr\u00e1s egyben potenci\u00e1lis t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kot jelent, a felsz\u00ednen finoman sz\u00f3lva sem ennyire egy\u00e9rtelm\u0171 a helyzet.<\/p>\n<p>A halakban egy komplex szervrendszer, a m\u00e9lyebbenn elhelyezked\u0151, speci\u00e1lis neuromastokb\u00f3l \u0171ll\u00f3 oldal-vonal szerv, illetve a felsz\u00edni neuromastok egy\u00fcttes m\u0171k\u00f6d\u00e9se teszi lehet\u0151v\u00e9 a rezg\u00e9sekre val\u00f3 gyors v\u00e1laszad\u00e1st. Ennek nem csak t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1sban lehet szerepe, hanem p\u00e9ld\u00e1ul abban is, hogy a haliskola tagjai szinkron \u00fasszanak, vagy \u00e9pp a ragadoz\u00f3 el\u0151l val\u00f3 elsz\u00f6k\u00e9sben.<\/p>\n<p><img class=\"imgleft\" src=\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/201009\/lateral-line.jpg\" alt=\"\" \/>A neuromastok fel\u00e9p\u00edt\u00e9se \u00e9s m\u0171k\u00f6d\u00e9se nagyon hasonl\u00edt a hall\u00f3j\u00e1ratunkban elhelyezked\u0151 <a href=\"http:\/\/www.origo.hu\/tudomany\/20090914-hallosejtek-hogyan-halljuk-a-magas-hangokat.html\">hall\u00f3sz\u0151r\u00f6k m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9hez<\/a>.<\/p>\n<p>Egy zselatinszer\u0171 anyagban helyezkednek el a hall\u00f3sejtek csill\u00f3i. Amikor a hang, vagy m\u00e1s k\u00f6rnyezeti hat\u00e1s \u00e1ltal l\u00e9trehozott rezg\u00e9s megmozgatja ezt a strukt\u00far\u00e1t (a kupol\u00e1t), a csill\u00f3k elhajolnak \u00e9s a mozg\u00e1suk hat\u00e1s\u00e1ra a hall\u00f3sejtekben kialakul az idegi impulzus, ami megfelel\u0151 \u00e1tt\u00e9teken \u00e1thaladva kialak\u00edtja a hall\u00e1s-\u00e9rzetet.<\/p>\n<p><img class=\"imgright\" src=\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/201009\/neuromasts-VAB.jpg\" alt=\"\" \/>Mint a bevezet\u0151ben eml\u00edtettem, a barlangi p\u00e9ld\u00e1nyok fel\u00fclet\u00e9n sokkal t\u00f6bb neuromast tal\u00e1lhat\u00f3, mint a felsz\u00edni egyedekben. Ezeknek k\u00f6zvetlen szerep\u00fck van a VAB kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ban, hiszen amikor specifikus k\u00e9miai g\u00e1tl\u00f3szerekkel megg\u00e1tolj\u00e1k a m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00fcket, a viselked\u00e9sforma is megsz\u0171nik.<\/p>\n<p>Mit\u00f6bb, a neuromastok sz\u00e1ma (valamint kisebb m\u00e9rt\u00e9kben a m\u00e9rete is) ar\u00e1nyosnak t\u0171nik a viselked\u00e9s intenzit\u00e1s\u00e1val: felsz\u00edni \u00e9s barlangi egyedek keresztez\u00e9s\u00e9b\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 F1 halakon k\u00f6ztes sz\u00e1m\u00fa neuromast figyelhet\u0151 meg \u00e9s a rezg\u00e9sforr\u00e1s megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sek sz\u00e1ma is a k\u00e9t sz\u00fcl\u0151popul\u00e1ci\u00f3 k\u00f6zti lesz. (A neuromastok nagy m\u00e9rete a barlangi halakban domin\u00e1ns tulajdons\u00e1gnak t\u0171nik, mert az F1 halakban is hasonl\u00f3 nagys\u00e1g\u00faak figyelhet\u0151k meg.)<\/p>\n<p>Vagyis az <em>Astyanax<\/em> eset\u00e9ben most el\u0151sz\u00f6r el\u00e9g j\u00f3 bizony\u00edt\u00e9kot nyert, hogy egy kor\u00e1bban m\u00e1r megfigyelt \u00e9s adapt\u00edvnak felt\u00e9telezett morfol\u00f3giai v\u00e1ltoz\u00e1s egy \u00faj, a s\u00f6t\u00e9tben hasznos(nak t\u0171n\u0151) viselked\u00e9sforma kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ban j\u00e1tszik szerepet.<\/p>\n<hr \/>\n<p><span style=\"font-size: xx-small;\"> <strong>Yoshizawa M, Goricki S, Soares D, Jeffery WR.<\/strong> (2010) Evolution of a behavioral shift mediated by superficial neuromasts helps cavefish find food in darkness. <em>Curr Biol<\/em> <strong>20<\/strong>: 1631-6.<br \/> <strong>Windsor SP, McHenry MJ<\/strong> (2009) The influence of viscous hydrodynamics on the fish lateral-line system. <em>Integr. Comp. Biol.<\/em> <strong>49: 691-701<\/strong> <\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>A mexik\u00f3i vaklazac (Astyanax mexicanus) mindig h\u00e1l\u00e1s t\u00e9ma, ha evo-devo t\u00e9mak\u00f6rben \u00edrogatunk, most pedig a szok\u00e1sost m\u00e9g egy kis viselked\u00e9s-biol\u00f3gi\u00e1val is kisz\u00ednezhetj\u00fck. A felsz\u00edni vizekben l\u00e1t\u00f3, pigment\u00e1lt, a Mexik\u00f3ban gyakori barlangok v\u00edzeiben pedig vak, sz\u00edntelen popul\u00e1ci\u00f3kat felvonultat\u00f3 faj j\u00f3l mutatja, &hellip; <a href=\"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5005948\">Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz&#8230;. <span class=\"meta-nav\">&rarr;<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[1],"tags":[80,29,5],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005948"}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5005948"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005948\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5005948"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5005948"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5005948"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}