{"id":5005938,"date":"2010-09-05T21:26:19","date_gmt":"2010-09-05T19:26:19","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2010\/09\/05\/kettos_latas_4"},"modified":"2010-09-05T21:26:19","modified_gmt":"2010-09-05T19:26:19","slug":"kettos_latas_4","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5005938","title":{"rendered":"Kett\u0151s l\u00e1t\u00e1s"},"content":{"rendered":"

\"\"A szem evol\u00faci\u00f3ja h\u00e1l\u00e1s t\u00e9ma, a k\u00fcl\u00f6nleges szemek\u00e9 pedig dupl\u00e1n az. \u00cdrtunk m\u00e1r ennek aprop\u00f3j\u00e1n “n\u00e9gyszem\u0171” halakr\u00f3l<\/a>, vaklazacokr\u00f3l<\/a>, kopony\u00e1juk belsej\u00e9b\u0151l, a fej\u00fck tetej\u00e9n kereszt\u00fcl kib\u00e1mul\u00f3 m\u00e9lytengeri halakr\u00f3l<\/a>, polipokr\u00f3l<\/a>, stb. \u00e9s m\u00e9g mindig csak a t\u00e9ma tetj\u00e9t kapirg\u00e1ltuk meg. A mostani kis t\u00f6rt\u00e9net bizton r\u00e9szese lehet a leg\u00e9rdekesebb szemek legend\u00e1rium\u00e1nak, b\u00e1r ez\u00fattal egy \u00edzeltl\u00e1b\u00far\u00f3l lesz sz\u00f3.<\/p>\n

Egy az Egyes\u00fclt \u00c1llamok ter\u00fclet\u00e9n \u00e9l\u0151 cs\u00edkbog\u00e1r fajr\u00f3l van sz\u00f3, a Thermonectus marmoratus<\/em>-r\u00f3l, pontosabban annak is csak az egyik (v\u00edzben \u00e9l\u0151, ragadoz\u00f3) l\u00e1rvaalakj\u00e1r\u00f3l, m\u00e9g pontosabban annak is csak az egyik szem\u00e9r\u0151l.<\/p>\n

<\/p>\n

Egy az Egyes\u00fclt \u00c1llamok ter\u00fclet\u00e9n \u00e9l\u0151 cs\u00edkbog\u00e1r fajr\u00f3l van sz\u00f3, a Thermonectus marmoratus<\/em>-r\u00f3l, pontosabban annak is csak az egyik (v\u00edzben \u00e9l\u0151, ragadoz\u00f3) l\u00e1rvaalakj\u00e1r\u00f3l, m\u00e9g pontosabban annak is csak az egyik szem\u00e9r\u0151l.<\/p>\n

A T. marmoratus <\/em>l\u00e1rva hat p\u00e1r szemmel rendelkezik, ezek k\u00f6z\u00fcl kett\u0151, amit a fenti \u00e1bra E1, E2-vel jelez cs\u0151 alak\u00fa szem. Ez \u00f6nmag\u00e1ban is \u00e9rdekes a mi, kv\u00e1zi g\u00f6mb alak\u00fa szem\u00fcnk szempontj\u00e1b\u00f3l, de az\u00e9rt nem annyira, hogy a bevezet\u0151 lelkendez\u0151 sorait meg\u00e9rdemelje.<\/p>\n

\"\"Az igaz\u00e1n \u00e9rdekes dolgok ugyanis nem az E2 szem alakj\u00e1ban rejlenek, hanem a retin\u00e1j\u00e1ban illetve lencs\u00e9j\u00e9ben.<\/p>\n

Ami r\u00f6gt\u00f6n felt\u0171nik a szem keresztmetszet\u00e9t n\u00e9zve az az, hogy a m\u00e9ly\u00e9n nem egy, hanem k\u00e9t retina tal\u00e1lhat\u00f3 (k\u00e9k ill. z\u00f6ld sz\u00edn\u0171 s\u00e1v). A lencs\u00e9hez k\u00f6zelebbiben a fotoreceptorok a bej\u00f6v\u0151 f\u00e9ny ir\u00e1ny\u00e1ra n\u00e9zve mer\u0151legesen helyezkednek el, m\u00edg a m\u00e9lyebben fekv\u0151 retin\u00e1ban azokkal p\u00e1rhuzamosan (ak\u00e1rcsak pl. az emberi szemben).<\/p>\n

A saj\u00e1tos elrendez\u00e9s persze egy logikus k\u00e9rd\u00e9st vet fel: a kett\u0151 k\u00f6z\u00fcl melyik az, amelyikre a lencse \u00e1ltal f\u00f3kusz\u00e1lt k\u00e9p ker\u00fcl \u00e9s a m\u00e1sik pontosan minek van ott?<\/p>\n

A v\u00e1lasz meglep\u0151bb mint azt gondoln\u00e1nk: minden jel arra mutat, hogy mindk\u00e9t<\/em> retin\u00e1ra ker\u00fcl f\u00f3kusz\u00e1lt k\u00e9p, mert a szem lencs\u00e9je bifok\u00e1lis.<\/p>\n

Ha a lencs\u00e9t felf\u00fcggesztj\u00fck egy mikroszk\u00f3p al\u00e1 (A), \u00e9s azt n\u00e9zz\u00fck, hogy kb. hol lesz \u00e9les a rajta \u00e1tvet\u00fcl\u0151 f\u00e9ny, akkor azt tal\u00e1ljuk, hogy olyan 120 \u03bcm elt\u00e9r\u00e9ssel k\u00e9t ilyen pontot is tal\u00e1lunk (B – II \u00e9s IV).<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

Ha egy m\u00e1sik m\u00f3dszert alkalmazva, egy mikroszk\u00f3pikus goly\u00f3kat tartalmaz\u00f3 oldatban felf\u00fcggesztett lencs\u00e9n kereszt\u00fcl v\u00e9kony l\u00e9zernyal\u00e1bokat sug\u00e1rzunk, szint\u00e9n azt lelj\u00fck, hogy k\u00e9t olyan pont is van, ahol k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 pontokb\u00f3l \u00e9rkez\u0151 nyal\u00e1bok metszik egym\u00e1st. R\u00e1ad\u00e1sul, ezek a metsz\u00e9s pontok nem pont egym\u00e1s m\u00f6g\u00f6tt vannak, hanem egy kicsit elcs\u00faszva f\u00fcgg\u0151leges ir\u00e1nyban, ami viszont \u00e9lesebb k\u00e9pet tesz lehet\u0151v\u00e9, hiszen a h\u00e1ts\u00f3 k\u00e9p \u00f6sszetart\u00f3 nyal\u00e1bjai kev\u00e9sb\u00e9 zavarj\u00e1k az el\u00fcls\u0151 k\u00e9pet.<\/p>\n

Mint minden j\u00f3 felfedez\u00e9s, ez a megfigyel\u00e9s is t\u00f6bb k\u00e9rd\u00e9st vet fel, mint amit megmagyar\u00e1z. P\u00e9ld\u00e1ul ilyen anyagb\u00f3l van a lencse \u00e9s hogyan j\u00f6n l\u00e9tre a fejl\u0151d\u00e9s sor\u00e1n a k\u00fcl\u00f6nleges bifok\u00e1lis karaktere? Vagy vajon milyen idegi h\u00e1l\u00f3zatok \u00e9s hogyan \u00f6sszegzik a p\u00e1rhuzamosan be\u00e9rkez\u0151 inform\u00e1ci\u00f3kat, hogy a megfelel\u0151 v\u00e1laszviselked\u00e9s kialakulhasson? Ez ut\u00f3bbir\u00f3l (m\u00e1rmint a viselked\u00e9sr\u0151l) legal\u00e1bb van sejt\u00e9s\u00fcnk: a t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kul szolg\u00e1l\u00f3 sz\u00fanyogl\u00e1rv\u00e1k elfog\u00e1sa lehet. A cs\u00edkbog\u00e1r l\u00e1rva “b\u00f3logat\u00f3” fejmozg\u00e1st v\u00e9gez vad\u00e1szat k\u00f6zben, aminek (felt\u00e9telez\u00e9sek szerint) a potenci\u00e1lis pr\u00e9d\u00e1k felm\u00e9r\u00e9s\u00e9ben van szerepe. Ebben a k\u00f6zegben a bifok\u00e1lis szem szerepe az lehet, hogy gyors f\u00f3kuszv\u00e1lt\u00e1st biztos\u00edt k\u00f6zeli \u00e9s t\u00e1voli dolgok k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n

\n

Stowasser A, Rapaport A, Layne JE, Morgan RC, Buschbeck EK.<\/strong> (2010) Biological bifocal lenses with image separation. Curr Biol<\/em> 20(16)<\/strong>: 1482-1486. <\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A szem evol\u00faci\u00f3ja h\u00e1l\u00e1s t\u00e9ma, a k\u00fcl\u00f6nleges szemek\u00e9 pedig dupl\u00e1n az. \u00cdrtunk m\u00e1r ennek aprop\u00f3j\u00e1n “n\u00e9gyszem\u0171” halakr\u00f3l, vaklazacokr\u00f3l, kopony\u00e1juk belsej\u00e9b\u0151l, a fej\u00fck tetej\u00e9n kereszt\u00fcl kib\u00e1mul\u00f3 m\u00e9lytengeri halakr\u00f3l, polipokr\u00f3l, stb. \u00e9s m\u00e9g mindig csak a t\u00e9ma tetj\u00e9t kapirg\u00e1ltuk meg. A mostani … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. →<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[3,1],"tags":[25],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005938"}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5005938"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005938\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5005938"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5005938"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5005938"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}