{"id":5005934,"date":"2010-08-25T21:17:59","date_gmt":"2010-08-25T19:17:59","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2010\/08\/25\/mutaciok_eloben"},"modified":"2010-08-25T21:17:59","modified_gmt":"2010-08-25T19:17:59","slug":"mutaciok_eloben","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5005934","title":{"rendered":"Mut\u00e1ci\u00f3k \u00e9l\u0151ben"},"content":{"rendered":"

\"\"Mut\u00e1ci\u00f3k vannak, \u00e9s ennek ezer bizony\u00edt\u00e9k\u00e1t l\u00e1tjuk, p\u00e9ld\u00e1ul a gyorsan v\u00e1ltoz\u00f3 v\u00edrust\u00f6rzsekben, a rezisztenss\u00e9 v\u00e1l\u00f3 bakt\u00e9riumokban. Szekvencia szinten is be tudjuk azonos\u00edtani \u0151ket, ak\u00e1r egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151 gener\u00e1ci\u00f3kban, \u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00f6tletes k\u00eds\u00e9rletekkel meg tudjuk hat\u00e1rozni az egyes \u00e9l\u0151l\u00e9nyek \u00fan. mut\u00e1ci\u00f3s r\u00e1t\u00e1j\u00e1t is, vagyis azt a gyakoris\u00e1got, hogy egy-egy mut\u00e1ci\u00f3 r\u00f6gz\u00fclj\u00f6n.<\/p>\n

B\u00e1r k\u00e9ts\u00e9gtelen, hogy a mut\u00e1ci\u00f3k l\u00e9te \u00e9s \u00f6rk\u00f6lhet\u0151s\u00e9ge az evol\u00faci\u00f3 egyik hajt\u00f3ereje, az is biztos, hogy a legt\u00f6bb mut\u00e1ci\u00f3 gondot okoz a gazd\u00e1j\u00e1nak, adott esetben let\u00e1lis is lehet, ez\u00e9rt a legt\u00f6bb \u00e9l\u0151l\u00e9ny igyekszik minimaliz\u00e1lni a mut\u00e1ci\u00f3k sz\u00e1m\u00e1t, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 molekul\u00e1ris mechanizmusok r\u00e9v\u00e9n. A legt\u00f6bb DNS m\u00e1sol\u00e1st v\u00e9gz\u0151 enzim, azaz polimer\u00e1z, be\u00e9p\u00edtett hibajav\u00edt\u00f3 mecahnizmusokkal rendelkezik, s ha valami \u00e1tcs\u00faszna ezen a szit\u00e1n m\u00e9g mindig akadnak m\u00e1sodlagos jav\u00edt\u00f3 rendszerek.<\/p>\n

Jobb oldalon az Escherichia coli<\/em> bakt\u00e9rium hibajav\u00edt\u00f3 rendszere l\u00e1that\u00f3 (a k\u00e9p innen<\/a> sz\u00e1rmazik), amelynek logik\u00e1ja a k\u00f6vetkez\u0151: ha a DNS m\u00e1sol\u00e1sba hiba cs\u00faszott, a rosszul p\u00e1rosod\u00f3 b\u00e1zisp\u00e1rhoz a MutS nev\u0171 feh\u00e9rje fog kapcsol\u00f3dni, ami ekkor egy m\u00e1sik feh\u00e9rj\u00e9t, a MutL-t is k\u00e9pes lesz megk\u00f6tni. Ut\u00f3bbi pedig a MutH-t vonza a probl\u00e9ma helysz\u00edn\u00e9re. Ez egy szakaszon elem\u00e9szti az \u00fajonnan szintetiz\u00e1lt, mut\u00e1ci\u00f3t hordoz\u00f3 DNS-t \u00e9s a l\u00e9trej\u00f6v\u0151 lyukat a polimer\u00e1z bet\u00f6mi.<\/p>\n

A rendszer viszonylag j\u00f3l m\u0171k\u00f6dik, csak akkor cs\u00faszik hiba a dologba, ha nem el\u00e9g gyors a jav\u00edt\u00e1s: a MutH annak alapj\u00e1n tudja eld\u00f6nteni, hogy a kett\u0151s spir\u00e1l melyik tagja \u00faj, hogy a metil\u00e1ci\u00f3s mint\u00e1zatokat figyeli. Az \u00faj sz\u00e1l nem metil\u00e1lt, viszont ez csak ideig \u00f3r\u00e1ig marad \u00edgy, mert egy m\u00e1sik enzim el\u0151bb-ut\u00f3bb r\u00e1akasztja a metil-csoportokat a megfelel\u0151 poz\u00edci\u00f3ba. Ha eddig a pontig a MutH nem v\u00e9gezte el a feladat\u00e1t, ezut\u00e1n m\u00e1r nem tudja, mert nem tud k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get tenni a k\u00e9t sz\u00e1l k\u00f6z\u00f6tt, \u00edgy a mut\u00e1ci\u00f3 megmarad.<\/p>\n

B\u00e1r a hib\u00e1s DNS m\u00e1sol\u00e1s nyomait nem \u00f6rd\u00f6ng\u00f6ss\u00e9g meglelni \u00e9s olyan egyedek vizsg\u00e1lat\u00e1val, ahol a mut\u00e1ci\u00f3k sz\u00e1ma megszaporodik, be tudjuk azonos\u00edtani azokat a feh\u00e9rj\u00e9ket is, amelyek a sejten bel\u00fcl pr\u00f3b\u00e1lnak \u0151rk\u00f6dni a genetikai anyag \u00e9ps\u00e9ge felett, a mut\u00e1ci\u00f3 kialakul\u00e1s\u00e1nak pillanat\u00e1t szinte lehetetlen elkapni. Ez egyr\u00e9szt technikai jelleg\u0171 probl\u00e9ma, hiszen hogyan veszed \u00e9szre, hogy \u00e9pp mut\u00e1ci\u00f3 keletkezett, m\u00e1sr\u00e9szt milli\u00f3\/milli\u00e1rd b\u00e1zisp\u00e1r egyszerre t\u00f6rt\u00e9n\u0151 megfigyel\u00e9se szint\u00e9n nem trivi\u00e1lis.<\/p>\n

<\/p>\n

\"\"Mut\u00e1ci\u00f3k vannak, \u00e9s ennek ezer bizony\u00edt\u00e9k\u00e1t l\u00e1tjuk, p\u00e9ld\u00e1ul a gyorsan v\u00e1ltoz\u00f3 v\u00edrust\u00f6rzsekben, a rezisztenss\u00e9 v\u00e1l\u00f3 bakt\u00e9riumokban. Szekvencia szinten is be tudjuk azonos\u00edtani \u0151ket, ak\u00e1r egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151 gener\u00e1ci\u00f3kban, \u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00f6tletes k\u00eds\u00e9rletekkel meg tudjuk hat\u00e1rozni az egyes \u00e9l\u0151l\u00e9nyek \u00fan. mut\u00e1ci\u00f3s r\u00e1t\u00e1j\u00e1t is, vagyis azt a gyakoris\u00e1got, hogy egy-egy mut\u00e1ci\u00f3 r\u00f6gz\u00fclj\u00f6n.<\/p>\n

B\u00e1r k\u00e9ts\u00e9gtelen, hogy a mut\u00e1ci\u00f3k l\u00e9te \u00e9s \u00f6rk\u00f6lhet\u0151s\u00e9ge az evol\u00faci\u00f3 egyik hajt\u00f3ereje, az is biztos, hogy a legt\u00f6bb mut\u00e1ci\u00f3 gondot okoz a gazd\u00e1j\u00e1nak, adott esetben let\u00e1lis is lehet, ez\u00e9rt a legt\u00f6bb \u00e9l\u0151l\u00e9ny igyekszik minimaliz\u00e1lni a mut\u00e1ci\u00f3k sz\u00e1m\u00e1t, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 molekul\u00e1ris mechanizmusok r\u00e9v\u00e9n. A legt\u00f6bb DNS m\u00e1sol\u00e1st v\u00e9gz\u0151 enzim, azaz polimer\u00e1z, be\u00e9p\u00edtett hibajav\u00edt\u00f3 mecahnizmusokkal rendelkezik, s ha valami \u00e1tcs\u00faszna ezen a szit\u00e1n m\u00e9g mindig akadnak m\u00e1sodlagos jav\u00edt\u00f3 rendszerek.<\/p>\n

Jobb oldalon az Escherichia coli<\/em> bakt\u00e9rium hibajav\u00edt\u00f3 rendszere l\u00e1that\u00f3 (a k\u00e9p innen<\/a> sz\u00e1rmazik), amelynek logik\u00e1ja a k\u00f6vetkez\u0151: ha a DNS m\u00e1sol\u00e1sba hiba cs\u00faszott, a rosszul p\u00e1rosod\u00f3 b\u00e1zisp\u00e1rhoz a MutS nev\u0171 feh\u00e9rje fog kapcsol\u00f3dni, ami ekkor egy m\u00e1sik feh\u00e9rj\u00e9t, a MutL-t is k\u00e9pes lesz megk\u00f6tni. Ut\u00f3bbi pedig a MutH-t vonza a probl\u00e9ma helysz\u00edn\u00e9re. Ez egy szakaszon elem\u00e9szti az \u00fajonnan szintetiz\u00e1lt, mut\u00e1ci\u00f3t hordoz\u00f3 DNS-t \u00e9s a l\u00e9trej\u00f6v\u0151 lyukat a polimer\u00e1z bet\u00f6mi.<\/p>\n

A rendszer viszonylag j\u00f3l m\u0171k\u00f6dik, csak akkor cs\u00faszik hiba a dologba, ha nem el\u00e9g gyors a jav\u00edt\u00e1s: a MutH annak alapj\u00e1n tudja eld\u00f6nteni, hogy a kett\u0151s spir\u00e1l melyik tagja \u00faj, hogy a metil\u00e1ci\u00f3s mint\u00e1zatokat figyeli. Az \u00faj sz\u00e1l nem metil\u00e1lt, viszont ez csak ideig \u00f3r\u00e1ig marad \u00edgy, mert egy m\u00e1sik enzim el\u0151bb-ut\u00f3bb r\u00e1akasztja a metil-csoportokat a megfelel\u0151 poz\u00edci\u00f3ba. Ha eddig a pontig a MutH nem v\u00e9gezte el a feladat\u00e1t, ezut\u00e1n m\u00e1r nem tudja, mert nem tud k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get tenni a k\u00e9t sz\u00e1l k\u00f6z\u00f6tt, \u00edgy a mut\u00e1ci\u00f3 megmarad.<\/p>\n

B\u00e1r a hib\u00e1s DNS m\u00e1sol\u00e1s nyomait nem \u00f6rd\u00f6ng\u00f6ss\u00e9g meglelni \u00e9s olyan egyedek vizsg\u00e1lat\u00e1val, ahol a mut\u00e1ci\u00f3k sz\u00e1ma megszaporodik, be tudjuk azonos\u00edtani azokat a feh\u00e9rj\u00e9ket is, amelyek a sejten bel\u00fcl pr\u00f3b\u00e1lnak \u0151rk\u00f6dni a genetikai anyag \u00e9ps\u00e9ge felett, a mut\u00e1ci\u00f3 kialakul\u00e1s\u00e1nak pillanat\u00e1t szinte lehetetlen elkapni. Ez egyr\u00e9szt technikai jelleg\u0171 probl\u00e9ma, hiszen hogyan veszed \u00e9szre, hogy \u00e9pp mut\u00e1ci\u00f3 keletkezett, m\u00e1sr\u00e9szt milli\u00f3\/milli\u00e1rd b\u00e1zisp\u00e1r egyszerre t\u00f6rt\u00e9n\u0151 megfigyel\u00e9se szint\u00e9n nem trivi\u00e1lis.<\/p>\n

\"\"M\u00e9gis ezzel k\u00eds\u00e9rletezett most egy csoport, \u00e9s igen j\u00f3pofa eredm\u00e9nyeket kaptak. A rendszer l\u00e9nyege, hogy egy olyan MutL feh\u00e9rj\u00e9t hoztak l\u00e9tre, amihez egy z\u00f6lden fluoreszk\u00e1l\u00f3 feh\u00e9rje darabot f\u0171ztek. Ha ezt az \u00faj, rekombin\u00e1ns feh\u00e9rj\u00e9t bevitt\u00e9k egy, a mutL<\/em> g\u00e9nben egy\u00e9bk\u00e9nt mut\u00e1ns bakt\u00e9rium t\u00f6rzsbe, akkor kb nomr\u00e1lis mut\u00e1ci\u00f3s r\u00e1t\u00e1j\u00fa transzg\u00e9nikus t\u00f6rzs keletkezett. Annyiban k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00f6tt „vad t\u00edpus\u00fa” kolleg\u00e1it\u00f3l, hogy id\u0151nk\u00e9nt egy-egy z\u00f6ld pont jelent meg egy-egy bakt\u00e9rium kormosz\u00f3m\u00e1j\u00e1n (a), ami id\u0151vel elt\u0171nt. Mivel tudjuk, hogy \u00e1ltal\u00e1ban t\u00f6bb mint egy MutL feh\u00e9rje k\u00f6t a pontmut\u00e1ci\u00f3k k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n, k\u00e9zenfekv\u0151 felt\u00e9telezni, hogy a z\u00f6ld pontok pontmut\u00e1ci\u00f3nak felelnek meg.<\/p>\n

De a felt\u00e9telez\u00e9s m\u00e9g nem bizony\u00edt\u00e9k, \u00e9s azt sem tudjuk, vajon mindenf\u00e9le pontmut\u00e1ci\u00f3 „bez\u00f6ld\u00fcl”, vagy csak azok, amelyek nem jav\u00edt\u00f3dnak ki? Ezek eld\u00f6nt\u00e9s\u00e9re k\u00e9t k\u00eds\u00e9rletet v\u00e9gezhet\u00fcnk. Egyr\u00e9szt megn\u00e9zz\u00fck a z\u00f6ld p\u00f6tty\u00f6k („f\u00f3kuszok”) sz\u00e1m\u00e1t, olyan bakt\u00e9riumokban, ahol a jav\u00edt\u00f3 mechanizmus valamelyik m\u00e1s eleme elromlik (ez praktikus okokb\u00f3l a mutH<\/em> kell legyen, mert ha a mutS <\/em>hi\u00e1nyzik a rendszerb\u0151l, a fent r\u00e9szletezett okok miatt, a MutL sem tud majd a DNS-hez k\u00f6tni, l\u00e1sd (d)), \u00e9s olyanokban, ahol a polimer\u00e1z b\u00e9p\u00edtett hibajav\u00edt\u00e1sa nem m\u0171k\u00f6dik (pl. a mutD5<\/em> t\u00f6rzs). Mindk\u00e9t esetben l\u00e9nyegesen megn\u0151 a f\u00f3kuszok sz\u00e1ma ((b) \u00e9s (c)), ami azt jelenti, hogy amit l\u00e1tunk azok a ki nem jav\u00edtott pontmut\u00e1ci\u00f3k (ha ugyanis a kijav\u00edt\u00e1sra ker\u00fcl\u0151k is l\u00e1that\u00f3ak lesznek, akkor a mutH<\/em> t\u00f6rzsben \u00e9szlelt f\u00f3kuszok sz\u00e1ma nem k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zhetne nagyon a kontroll csoportt\u00f3l).<\/p>\n

\"\"A m\u00e1sik k\u00eds\u00e9rlet pedig annak az \u00f6sszevet\u00e9se, hogy mik\u00e9ppen korrel\u00e1l a mut\u00e1ci\u00f3k sz\u00e1ma \u00e9s a f\u00f3kuszok sz\u00e1ma. Ez pedig line\u00e1ris \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9snek bizonyult.<\/p>\n

Azaz, l\u00e1that\u00f3 fluoreszcens jel csak akkor alakul ki, amikor a l\u00e9trej\u00f6v\u0151 pontmut\u00e1ci\u00f3k hossz\u00fa ideig megmaradnak, mert a bek\u00f6vetkez\u0151 metil\u00e1ci\u00f3 miatt jav\u00edt\u00e1suk nem k\u00f6vetkezhet be (magyar\u00e1n fix\u00e1l\u00f3dnak).<\/p>\n

Ugyan a k\u00eds\u00e9rleti rendszer nem teszi lehet\u0151v\u00e9, hogy l\u00e1ssuk, fizikailag mi is a bek\u00f6vetkez\u0151 mut\u00e1ci\u00f3, azt \u00e9l\u0151ben k\u00f6vethetj\u00fck nyomon, hogy milyen gyakoris\u00e1ggal mut\u00e1l\u00f3dik a bakteri\u00e1lis genom.<\/p>\n

\n

Elez M, Murray AW, Bi L-J, Zhang X-E, Matic I, Radman M<\/strong> (2010) Seeing Mutations in Living Cells Curr Bio<\/em> 20<\/strong>: 1432-1437. <\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Mut\u00e1ci\u00f3k vannak, \u00e9s ennek ezer bizony\u00edt\u00e9k\u00e1t l\u00e1tjuk, p\u00e9ld\u00e1ul a gyorsan v\u00e1ltoz\u00f3 v\u00edrust\u00f6rzsekben, a rezisztenss\u00e9 v\u00e1l\u00f3 bakt\u00e9riumokban. Szekvencia szinten is be tudjuk azonos\u00edtani \u0151ket, ak\u00e1r egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151 gener\u00e1ci\u00f3kban, \u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00f6tletes k\u00eds\u00e9rletekkel meg tudjuk hat\u00e1rozni az egyes \u00e9l\u0151l\u00e9nyek \u00fan. mut\u00e1ci\u00f3s r\u00e1t\u00e1j\u00e1t … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. →<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"class_list":["post-5005934","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-uncategorized"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005934","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5005934"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005934\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5005934"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5005934"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5005934"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}