{"id":5005927,"date":"2010-08-02T08:12:27","date_gmt":"2010-08-02T06:12:27","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2010\/08\/02\/ellensegunk_a_tejbegriz"},"modified":"2010-08-02T08:12:27","modified_gmt":"2010-08-02T06:12:27","slug":"ellensegunk_a_tejbegriz","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5005927","title":{"rendered":"Ellens\u00e9g\u00fcnk, a tejbegr\u00edz"},"content":{"rendered":"

\"\"Am\u00edg csak a t\u00falzott antidepressz\u00e1ns-haszn\u00e1latot kritiz\u00e1lta \u00e9s a gy\u00f3gyszeripar vadhajt\u00e1sait igyekezett nyesegetni<\/a>, azt gondolhattuk, hogy Szendi G\u00e1borban ott lapul a potenci\u00e1l, hogy egy magyar Ben Goldacre<\/a> v\u00e1ljon bel\u0151le. Egy olyan orvos-\u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3, aki racionalit\u00e1ssal \u00e9s logik\u00e1val veszi fel a harcot mindazok ellen, akik a tudom\u00e1nyt megpr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k kihaszn\u00e1lni, \u00e9s az igazs\u00e1got \u00fagy hajl\u00edtani, hogy abb\u00f3l nekik anyagi hasznuk sz\u00e1rmazzon. Sajnos az elm\u00falt id\u0151szak azt bizony\u00edtja, hogy Szendi nem ezt az utat v\u00e1lasztotta, hanem pont a Goldacre \u00e1ltal legink\u00e1bb kritiz\u00e1lt csoport, a t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1stud\u00f3sok egyik prominens magyar k\u00e9pvisel\u0151j\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt. “Paleolit t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1s – A nyugati \u00e9letm\u00f3d \u00e9s a civiliz\u00e1ci\u00f3s betegs\u00e9gek” c\u00edm\u0171 k\u00f6tete (Jaffa Kiad\u00f3, 2009) m\u00e1r hetek \u00f3ta el\u0151kel\u0151 helyen szerepel az elad\u00e1si k\u00f6nyvlist\u00e1kon \u00e9s – meglovagoland\u00f3 a sikert – m\u00e1r itt is a folytat\u00e1s, “Boldogtalans\u00e1g \u00e9s evol\u00faci\u00f3” c\u00edmmel.<\/p>\n

A “tuti” di\u00e9ta keres\u00e9se, az eg\u00e9szs\u00e9ges t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1st garant\u00e1l\u00f3 tan\u00e1csad\u00e1s ig\u00e9nye m\u00e1ra sok milli\u00f3 (milli\u00e1rd?) forintos piacot gener\u00e1lt \u00e9s Szendi j\u00f3l m\u00e9rte fel, hogy a Nyugaton terjed\u0151ben lev\u0151 paleolit di\u00e9t\u00e1t m\u00e9g senki nem karolta fel Magyarorsz\u00e1gon. \u00cdgy \u00f6nmaga \u00e1llt neki, hogy leford\u00edtsa ennek a t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1si divath\u00f3bortnak tetemes irodalm\u00e1t \u00e9s m\u00edtoszait. (Ui. Szendi utal\u00e1saival ellent\u00e9tben a paleolit di\u00e9ta nem “tiltott gy\u00fcm\u00f6lcs”, honlapok t\u00edzezrei<\/a> foglalkoznak vele, orvosokt\u00f3l hobbi-dietetikusokig bizonygatj\u00e1k, hogy mi\u00e9rt is ez az egy, igaz \u00fat.) A k\u00f6nyv \u00fcgyesen kelti a szakk\u00f6nyv ill\u00fazi\u00f3j\u00e1t, hiszen val\u00f3s\u00e1gos adat-cunamit z\u00fad\u00edt az olvas\u00f3j\u00e1ra \u00e9s \u00e1ll\u00edt\u00e1sait l\u00e1tsz\u00f3lag szakirodalmi referenci\u00e1k sz\u00e1zaival igazolja.<\/p>\n

Miel\u0151tt azonban elrohanunk a k\u00f6zeli k\u00f6nyvesboltba beszerezni a “Fr\u00e9di \u00e9s B\u00e9ni” DVD-t, hogy elless\u00fck Vilma tuti receptjeit, nem \u00e1rt egy kicsit jobban megkapargatni azt a bizonyos “tudom\u00e1nyos” felsz\u00ednt. Szendi saj\u00e1t szavait ford\u00edtva \u00f6nmaga ellen, “mivel \u0151 osztja a lapokat, k\u00f6nyve olvas\u00f3ja ak\u00e1r m\u00e9g el is hiszi [amit \u00edr], hisz azt nem l\u00e1thatja, milyen lapok maradtak a b\u0171v\u00e9sz kez\u00e9ben.” (47. o.). Mint mindj\u00e1rt kider\u00fcl, ilyen lapok pedig maradtak sz\u00e9p sz\u00e1mmal, ink\u00e1bb csak az a k\u00e9rd\u00e9s, hogy Szendi sz\u00e1nd\u00e9kosan takarja el \u0151ket, vagy m\u00e9g \u0151 sincs tudat\u00e1ban l\u00e9tez\u00e9s\u00fcknek.<\/p>\n

<\/p>\n

A “paleolit t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1s” alapt\u00e9zise szerint r\u00e9genmindensokkaljobbvolt<\/span> a paleolitikum<\/a> sor\u00e1n (azaz legk\u00e9s\u0151bb durv\u00e1n 12 000 \u00e9vvel ezel\u0151tt) az emberi faj t\u00f6k\u00e9letesen hozz\u00e1idomult, adapt\u00e1l\u00f3dott a k\u00f6rnyezet\u00e9hez, els\u0151sorban t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1si szok\u00e1sait tekintve, s minden v\u00e1ltoz\u00e1s, ami az\u00f3ta k\u00f6vetkezett be, t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1stani szempontb\u00f3l katasztr\u00f3fa. P\u00e9ld\u00e1ul a “m\u00fczli tejjel e tekintetben k\u00e9sz \u00f6ngyilkoss\u00e1g” (36. o.). Saj\u00e1tos logik\u00e1val a szerz\u0151 mindezt egy olyan k\u00f6nyvben fogalmazza meg, aminek a bor\u00edt\u00f3j\u00e1n egy maximum 2500 \u00e9ve l\u00e9tez\u0151 kult\u00farn\u00f6v\u00e9ny\u00fcnk, a brokkoli1<\/a><\/sup> d\u00edszeleg a paleolit di\u00e9ta rekl\u00e1mjak\u00e9nt – persze, mint azt l\u00e1tni fogjuk, ez igaz\u00e1n csek\u00e9lys\u00e9g a fellelhet\u0151 hib\u00e1k nagy r\u00e9sz\u00e9hez k\u00e9pest.<\/p>\n

A k\u00f6nyv \u00e9rveinek alf\u00e1ja \u00e9s omeg\u00e1ja, hogy “az emberi genom kb. 40 000 \u00e9ve alig v\u00e1ltozik” (32. o.), \u00edgy \u00e9rtelemszer\u0171en nem volt alkalmunk alkalmazkodni az olyan t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kokhoz, amelyek az\u00f3ta jelentek meg az \u00e9trend\u00fcnkben. (Magyar\u00e1n a mai szil\u00e1rdt\u00e1pl\u00e1l\u00e9k-bevitel\u00fcnk elborzaszt\u00f3 mennyis\u00e9ge t\u00f6m\u00e9ny m\u00e9regk\u00e9nt dolgozik szervezet\u00fcnkben.) Az \u00e9rv milli\u00f3k kedvenc esti olvasm\u00e1nya, a m\u00e9lt\u00e1n vil\u00e1gh\u00edr\u0171 “Paleolit Newsletter” egyik sz\u00e1m\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmazik; a gond csak az vele, hogy nem igaz. Alapszint\u0171 biol\u00f3giai ismeretek birtok\u00e1ban is elgondolkoztat\u00f3 kellene legyen, hogy ezek alapj\u00e1n az Afrik\u00e1b\u00f3l ki\u00e1raml\u00f3 modern ember<\/a>, mik\u00f6zben megh\u00f3d\u00edtotta a F\u00f6ld legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb zugait, genetikailag “alig” v\u00e1ltozott, vagyis egy inuit \u00e9s egy busman, egy sv\u00e9d \u00e9s egy jap\u00e1n k\u00f6zt megfigyelhet\u0151 k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek nem, vagy csak “alig” genetikai eredet\u0171ek. <\/p>\n

A helyzet persze nem ez; a napr\u00f3l napra b\u0151v\u00fcl\u0151 genomi inform\u00e1ci\u00f3knak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en egyre vil\u00e1gosabban l\u00e1tjuk, hogy az emberi g\u00e9nk\u00e9szlet folyamatosan v\u00e1ltoz\u00e1s alatt volt, van \u00e9s lesz. Olyannyira, hogy a rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 bizony\u00edt\u00e9kok \u00e9pp azt igazolj\u00e1k, hogy a paleolitikum \u00f3ta gyorsul\u00f3ban van a genom v\u00e1ltoz\u00e1sa: az egyre nagyobb l\u00e9leksz\u00e1m\u00fa emberi popul\u00e1ci\u00f3k egyre t\u00f6bb g\u00e9nvari\u00e1ns (all\u00e9l) kialakul\u00e1s\u00e1t, majd elterjed\u00e9s\u00e9t teszik lehet\u0151v\u00e92<\/a><\/sup>. Sz\u00e1mos olyan all\u00e9lr\u00f3l tudunk, amely az elm\u00falt p\u00e1rezer \u00e9v sor\u00e1n jelent meg \u00e9s terjedt el nagy sebess\u00e9ggel3<\/a><\/sup>4<\/a><\/sup>. Ezek k\u00f6z\u00fcl sok a helyi k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekhez val\u00f3 alkalmazkod\u00e1sban seg\u00edtett, p\u00e9ld\u00e1ul az adott ter\u00fcleten gyakori k\u00f3rokoz\u00f3k ellen ny\u00fajtott v\u00e9delmet az \u00e9rintett csoportoknak5<\/a><\/sup>, de sz\u00e1mos olyan esetr\u0151l is tudunk, ahol az ember saj\u00e1t viselked\u00e9se (pl. t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1si szok\u00e1sok vagy szexu\u00e1lis preferencia) teremtett\u00e9k meg a felt\u00e9teleit \u00faj evol\u00faci\u00f3s v\u00e1ltoz\u00e1snak (ezt kult\u00fara-g\u00e9n koevol\u00faci\u00f3nak nevezz\u00fck)6<\/a><\/sup>.
(Nota bene, maga Szendi sem gondolja teljesen komolyan a kv\u00e1zi genetikai szt\u00e1zist, hiszen p\u00e1r oldallal k\u00e9s\u0151bb m\u00e1r arr\u00f3l \u00e9rtekezik, hogy “ahova r\u00e9gebben \u00e9rkezett meg a gabona, ott t\u00f6bb id\u0151 volt alkalmazkodni a fogyaszt\u00e1s\u00e1hoz”, ez\u00e9rt ott kevesebb a sz\u00edv- \u00e9s \u00e9rrendszeri megbeteged\u00e9s (35. o.).)<\/p>\n

De ne fussunk ennyire el\u0151re. Hiszen mi\u00e9rt is fontos, hogy megfelel\u0151en t\u00e1pl\u00e1lkozzunk? Term\u00e9szetesen, hogy sok\u00e1ig \u00e9s j\u00f3l \u00e9lj\u00fcnk. Szendi lefutja az \u00f6reged\u00e9ssel kapcsolatos \u00f6sszefoglal\u00f3k k\u00f6telez\u0151 k\u00f6reit a v\u00e1rhat\u00f3 \u00e9lettartam n\u00f6veked\u00e9s\u00e9r\u0151l: m\u00edg az \u00f3kori \u00e1tlagember harminc-negyven \u00e9vben rem\u00e9nykedhetett, ma Nyugaton nyolcvan felett van a v\u00e1rhat\u00f3 \u00e9vek sz\u00e1ma, \u00e9s egyel\u0151re nem t\u0171nik \u00fagy, mintha valami plat\u00f3t \u00e9rne el a v\u00e1rhat\u00f3 \u00e9lettartam, mint az kor\u00e1bban sokan j\u00f3solt\u00e1k. A v\u00e1ltoz\u00e1s t\u00e9nyleg kir\u00edv\u00f3, b\u00e1r a kis\u00f6rd\u00f6g az\u00e9rt itt kiab\u00e1l bennem, hogy tegyem hozz\u00e1: ebben a form\u00e1ban az adatok kicsit megt\u00e9veszt\u0151ek, hiszen a javul\u00e1s jelent\u0151s r\u00e9sze a korai hal\u00e1loz\u00e1s let\u00f6r\u00e9s\u00e9ben keresend\u0151. (P\u00e9ld\u00e1ul az, hogy Nagy-Britanni\u00e1ban 1841-ben 41,7 \u00e9v<\/a> volt a v\u00e1rhat\u00f3 \u00e1tlagos \u00e9lettartam, ma pedig 79,76 \u00e9v<\/a>, jelent\u0151s r\u00e9szben annak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, hogy visszaszorult a gyermekhaland\u00f3s\u00e1g, \u00edgy m\u00edg sz\u00e1zhatvan \u00e9ve 28,51% volt annak az es\u00e9lye, hogy valaki meghal 10 \u00e9ves kora el\u0151tt, ma csak 0,64% (s ennek megfelel\u0151en a t\u00edz \u00e9ves korban v\u00e1rhat\u00f3 \u00e9lettartam “csak” 57,56 \u00e9vr\u0151l<\/a> n\u0151tt 80,27-re<\/a>).)<\/p>\n

Viszont, ha ma m\u00e1r k\u00e9tszer annyi ideig \u00e9l\u00fcnk, mint ak\u00e1r csak m\u00e1sf\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zada, \u00e9s az \u00e9lettartam kitol\u00f3d\u00e1sa egyel\u0151re nem akar meg\u00e1llni, mi\u00e9rt kell agg\u00f3dnunk? Mi\u00e9rt kellene m\u00e1sk\u00e9pp t\u00e1pl\u00e1lkoznunk, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen annyira m\u00e1sk\u00e9nt, mint azt Szendi propag\u00e1lja? A l\u00e1tsz\u00f3lag nehezen \u00e1thidalhat\u00f3 logikai szakad\u00e9kot mer\u00e9sz ugr\u00e1ssal venn\u00e9 a paleolit t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1s magyar apostola: “a j\u00f3l\u00e9ti t\u00e1rsadalmak b\u0151s\u00e9ge teh\u00e1t olyan k\u00f6rnyezeti felt\u00e9teleket teremtett, amelyben a “szaporodj gyorsan \u00e9s halj meg kor\u00e1n” programja indult be. Mondhatni a gyors \u00f6reged\u00e9s automatikus adapt\u00edv v\u00e1lasz a “j\u00f3l\u00e9ti k\u00f6rnyezetre”[…]” (29. o.).<\/p>\n

A gond csak az, hogy a val\u00f3s\u00e1gban egy\u00e1ltal\u00e1n nem a b\u0151s\u00e9g, hanem a val\u00f3ban r\u00f6vid \u00e9lettartam az, ami erre a programra kondicion\u00e1lna egy fajt: ha biztos, hogy az egyed nem \u00e9l sok\u00e1ig, akkor nyilv\u00e1n musz\u00e1j hamar szaporodnia. Azok, akik nem \u00edgy tesznek, azok nem \u00f6r\u00f6k\u00edtik tov\u00e1bb g\u00e9njeiket. Ezzel szemben, ha sok\u00e1ig \u00e9l\u00fcnk, ez a fajta szelekci\u00f3s nyom\u00e1s megsz\u0171nik \u00e9s a b\u0151s\u00e9g zavara nem fogja p\u00f3tolni.<\/p>\n

Az id\u00e9zett okfejt\u00e9s (az \u00e9lettartam \u00e9s a szaporod\u00e1s k\u00f6zti negat\u00edv \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s) egy\u00e9bk\u00e9nt f\u0151k\u00e9nt  ecetmuslic\u00e1kon \u00e9s fonalf\u00e9rgeken v\u00e9gzett k\u00eds\u00e9rletek eredm\u00e9nyeit<\/a> igyekszik egy az egyben alkalmazni emberre, \u00e1m egy kritikus ponton megbicsaklik: az empirikus adatok nem t\u00e1masztj\u00e1k al\u00e1. Nem igaz, hogy 30-40 \u00e9ves kor ut\u00e1n m\u00e1r mindannyian l\u00e9legeztet\u0151g\u00e9peken senyved\u0151, vagy az orvostudom\u00e1ny m\u00e1s v\u00edvm\u00e1nyait ig\u00e9nybe vev\u0151 emberi roncsok lenn\u00e9nk. Demogr\u00e1fiai adatok statisztikai elemz\u00e9se rendre azt t\u00e1masztja al\u00e1, hogy a szervezet \u00f6regkori hanyatl\u00e1sa nem ny\u00falis egyre hosszabb id\u0151szakra, hanem egyszer\u0171en k\u00e9s\u0151bbre tol\u00f3dott7<\/a><\/sup>. Ez persze nem azt jelenti, hogy az id\u0151sek sz\u00e1m\u00e1val p\u00e1rhuzamosan ne n\u0151tt volna meg az \u00f6regkorra jellemz\u0151 betegs\u00e9gek el\u0151fordul\u00e1si gyakoris\u00e1ga, de ezzel egy\u00fctt ma egy \u00e1tlagos nyolcvan\u00e9ves kb. ugyan\u00fagy \u00e9l, mint n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vtizede a hetven\u00e9vesek. (Ha pedig m\u00e1r sz\u00f3ba ker\u00fclt, hogy egyre t\u00f6bben, egyre tov\u00e1bb \u00e9lnek, gyorsan megeml\u00edten\u00e9m, hogy val\u00f3sz\u00edn\u0171leg ez a val\u00f3di oka<\/a> az ut\u00f3bbi id\u0151ben a r\u00e1kos megbeteged\u00e9sek sz\u00e1m\u00e1ban megfigyelhet\u0151 ugr\u00e1sszer\u0171 n\u00f6veked\u00e9snek, \u00e9s nem valamifajta civiliz\u00e1ci\u00f3s betegs\u00e9g, mint ahogy Szendi \u00e1ll\u00edtja (54. o.), hiszen a daganatos megbeteged\u00e9sek 74%-a 60 \u00e9v felett jelentkezik.)   <\/p>\n

Ett\u0151l persze m\u00e9g nem mindegy, hogy mib\u0151l \u00e9s mennyit esz\u00fcnk, m\u00e9rt\u00e9kletes \u00e9s eg\u00e9szs\u00e9ges t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1ssal hossz\u00fa \u00e9veket adhatunk az \u00e9let\u00fcnkh\u00f6z. Ugyanakkor az ut\u00f3bbi id\u0151ben terjed\u0151 kal\u00f3ria-fetisizmus, amely a hossz\u00fa \u00e9let titk\u00e1t a bevitt kal\u00f3riamennyis\u00e9g dr\u00e1mai cs\u00f6kkent\u00e9s\u00e9ben v\u00e9li felfedezni, tudom\u00e1nyos szempontb\u00f3l egyel\u0151re meglehet\u0151sen bizonytalan l\u00e1bakon \u00e1ll. S b\u00e1r Szendi korrekt\u00fcl ismerteti a t\u00falzott fogy\u00f3k\u00far\u00e1z\u00e1s potenci\u00e1lis vesz\u00e9lyeit, \u00e9rezhet\u0151en maga is a kal\u00f3ria-restrikci\u00f3 mellet t\u00f6r l\u00e1ndzs\u00e1t. <\/p>\n

Az okinawai \u00e9lettartam-adatok<\/a> k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl figyelemrem\u00e9lt\u00f3ak, ugyanakkor nem tudjuk sz\u00e1z sz\u00e1zal\u00e9kos bizonyoss\u00e1ggal \u00e9rtelmezni \u0151ket. M\u00e1s megfigyel\u00e9sek ugyanis azt sugallj\u00e1k, hogy a kal\u00f3riabevitel cs\u00f6kkent\u00e9s\u00e9nek hat\u00e1sai faj- (vagy popul\u00e1ci\u00f3-) specifikusak8<\/a><\/sup> \u00e9s a dolog id\u0151s korban k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen vesz\u00e9lyes (mik\u00f6zben pl. egerekben eredm\u00e9nytelen is)9<\/a><\/sup>. S\u0151t, egy eleg\u00e1ns k\u00eds\u00e9rletben p\u00e1r \u00e9ve az is bizonyoss\u00e1got nyert, hogy a kal\u00f3riabevitel cs\u00f6kkent\u00e9se \u00f6nmag\u00e1ban nem magyar\u00e1zza az \u00e9lettartam meghosszabbod\u00e1s\u00e1t10<\/a><\/sup>. Nem mindegy, hogy melyik komponens\u00e9t hagyjuk el a muslic\u00e1k t\u00e1pj\u00e1nak: az \u00e9leszt\u0151megvon\u00e1s sokkal nagyobb hat\u00e1s\u00fa, mint a cukormentes di\u00e9ta. Hogy mindebb\u0151l mennyi alkalmazhat\u00f3 emberre is, persze k\u00e9rd\u00e9ses (\u0151szint\u00e9n sz\u00f3lva a kutat\u00e1sok egyel\u0151re el\u00e9g ellentmond\u00e1sosak). Mindenesetre akad olyan, sokat id\u00e9zett tanulm\u00e1ny is, amelyben hossz\u00fa ideje kal\u00f3riarestrikci\u00f3s di\u00e9t\u00e1n \u00e9l\u0151ket vizsg\u00e1lva arra jutottak, hogy pont a feh\u00e9rjebevitel n\u00f6vel\u00e9se az, ami cs\u00f6kkenti az \u00e9lettartalmat11<\/a><\/sup>. Ezt l\u00e1tszik igazolni az a napokban publik\u00e1lt vizsg\u00e1lat is, amelyben k\u00f6zel n\u00e9gysz\u00e1zezer ember \u00e9tkez\u00e9si szok\u00e1sait vizsg\u00e1lva a h\u00fasfogyaszt\u00e1s \u00e9s az elh\u00edz\u00e1s k\u00f6zt fedeztek fel (pozit\u00edv) \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st12<\/a><\/sup> – Atkins-di\u00e9t\u00e1sok, szevasztok! Mindezek azt igazolj\u00e1k, hogy b\u00e1r Szendi szeret azzal k\u00e9rkedni, hogy \u0151 a nyugati t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1s tudom\u00e1nyos kritik\u00e1j\u00e1t v\u00e9gzi, az \u00e1ltala hirdetett, h\u00fasban gazdag (vagyis feh\u00e9rjed\u00fas) paleolit di\u00e9ta aj\u00e1nl\u00e1sai m\u00e9g finoman sz\u00f3lva sem atombiztos t\u00e9nyek. A paleolit di\u00e9ta kem\u00e9nyvonalas igazol\u00e1s\u00e1hoz csak a k\u00f6nyvt\u00e1rnyi, ellenkez\u0151 el\u0151jel\u0171 eredm\u00e9nyekr\u0151l besz\u00e1mol\u00f3 irodalom elbagatelliz\u00e1l\u00e1s\u00e1val, ill. elhallgat\u00e1s\u00e1val lehet eljutni. <\/p>\n

\"\"Miut\u00e1n felvezette, hogy (szerinte) mi\u00e9rt lenne j\u00f3 s\u00fcrg\u0151sen v\u00e1ltoztatni t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1si szok\u00e1sainkon, Szendi t\u00e1mad\u00e1sba lend\u00fcl mindennapi kenyer\u00fcnk ellen, \u00e9s arr\u00f3l igyekszik meggy\u0151zni olvas\u00f3j\u00e1t, hogy t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1nak f\u0151bb \u00f6sszetev\u0151it\u0151l kifejezetten \u00f3vakodni kellene. R\u00f6gt\u00f6n az \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9selm\u00e9letek hat\u00e1r\u00e1t (bel\u00fclr\u0151l) s\u00farol\u00f3 fel\u00fct\u00e9ssel ind\u00edt: “A k\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgy \u00e9s az orvosl\u00e1s \u00e9vente milli\u00f3k \u00e9let\u00e9t \u00e1ldozza fel t\u00e9veszm\u00e9i olt\u00e1r\u00e1n. A b\u00e1bokat a gy\u00f3gyszeripar mozgatja, hiszen a [k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 betegs\u00e9gekb\u0151l] \u0151 h\u00fazza a legnagyobb hasznot. (31. o.)”. (Der\u00edtse valaki ki, hogy mit reggelizik a gy\u00f3gyszergy\u00e1rt\u00f3 multi eln\u00f6ks\u00e9ge! Hiszen ezek alapj\u00e1n az lehet a legtutibb di\u00e9ta, megkock\u00e1ztatom, m\u00e9g a paleolitn\u00e1l is hat\u00e1sosabb.)<\/p>\n

Az alkalmazand\u00f3 \u00f6k\u00f6lszab\u00e1ly egyszer\u0171: minden, ami gabonaf\u00e9l\u00e9kb\u0151l k\u00e9sz\u00fcl, k\u00e1ros, mert “az emberi szervezet az evol\u00faci\u00f3 sor\u00e1n nem k\u00e9sz\u00fclt fel az \u00e1lland\u00f3, nagy sz\u00e9nhidr\u00e1tterhel\u00e9sre” (39. o). Ergo a keny\u00e9r rossz, a mez\u0151gazdas\u00e1gra val\u00f3 \u00e1tt\u00e9r\u00e9s pedig igaz\u00e1b\u00f3l titkos s\u00f6t\u00e9t foltja fajunk t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek. Valamennyire inkoherens m\u00f3don csak a zab kap felment\u00e9st Szendi \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9ben a gabonaf\u00e9l\u00e9kre vonatkoz\u00f3 \u00e1ltal\u00e1nos megb\u00e9lyegz\u00e9s al\u00f3l: a magyar\u00e1zat szerint ebb\u0151l hi\u00e1nyzik a glut\u00e9n nev\u0171 feh\u00e9rje, vagyis glut\u00e9n\u00e9rz\u00e9kenyek is fogyaszthatj\u00e1k. Ez \u00f6nmag\u00e1ban rendben is lenne, de arra m\u00e9gsem ad magyar\u00e1zatot, hogy a zab sz\u00e9nhidr\u00e1ttartalma mi\u00e9rt is paleolitdi\u00e9ta-kompatibilis… \u00c9s persze az is furcsa, hogy az evol\u00faci\u00f3s \u00f6sszef\u00e9rhetetlens\u00e9g hangs\u00falyoz\u00e1sa ut\u00e1n a fejezet sz\u00e1mos bekezd\u00e9se van a kor\u00e1bban m\u00e1r eml\u00edtett, az el\u0151bbiekkel nem \u00e9ppen \u00f6sszhangban lev\u0151 \u00e9rvre felf\u0171zve: min\u00e9l r\u00e9gebben folyik a mez\u0151gazdas\u00e1gi termel\u00e9s egy-egy t\u00e9rs\u00e9gben, az ott \u00e9l\u0151k ann\u00e1l ink\u00e1bb alkalmazkodtak hozz\u00e1.<\/p>\n

Szendi a gabonaf\u00e9l\u00e9k k\u00e1ross\u00e1g\u00e1t azzal igyekszik bizony\u00edtani, hogy a rendelkez\u00e9s\u00fcnkre \u00e1ll\u00f3 csonttani leletek szerint a mez\u0151gazdas\u00e1gra val\u00f3 \u00e1t\u00e1ll\u00e1s k\u00f6r\u00fclbel\u00fcli id\u0151pontj\u00e1ban az emberek “\u00f6sszementek”, vagyis t\u00f6bb centim\u00e9ternyi cs\u00f6kken\u00e9s k\u00f6vetkezett be az \u00e1tlagos testmagass\u00e1gban. Ez t\u00e9ny, viszont k\u00e9t esem\u00e9ny egy\u00fcttes el\u0151fordul\u00e1sa m\u00e9g nem jelent ok-okozati viszonyt (\u00e9s k\u00fcl\u00f6nben is, az\u00f3ta a nem-paleolit t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1s mellett is “ledolgoztuk” a paleolit \u0151seinkkel szembeni testm\u00e9ret-lemarad\u00e1sunkat…). Valami\u00e9rt a jelens\u00e9g legk\u00e9zenfekv\u0151bb magyar\u00e1zat\u00e1t Szendi nem eml\u00edti meg: a mez\u0151gazdas\u00e1g elterjed\u00e9s\u00e9t lehet\u0151v\u00e9 tev\u0151 felmeleged\u00e9s (az interglaci\u00e1lis, amelyben \u00e9l\u00fcnk) egyfajta glob\u00e1lis evol\u00faci\u00f3s t\u00e9nyez\u0151k\u00e9nt is m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, lehet\u0151v\u00e9 t\u00e9ve a kisebb testm\u00e9ret elterjed\u00e9s\u00e9t, a Bergman-szab\u00e1lynak<\/a> megfelel\u0151en. (Valami hasonl\u00f3 figyelhet\u0151 meg napjainkban Szt. Kilda sziget\u00e9n<\/a>, ahol az egykor robusztus Soay birk\u00e1k m\u00e9rete kezdett lecs\u00f6kkenni az ut\u00f3bbi \u00e9vekben. Ennek magyar\u00e1zata az, hogy a kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1ssal j\u00e1r\u00f3 enyh\u00e9bb \u00e9ghajlat kedvezett a kisebb, t\u00e9lire kevesebb zs\u00edrt felhalmoz\u00f3 \u00e1llatok \u00e9letbenmarad\u00e1s\u00e1nak, ez pedig a teljes k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00e1tlagos testm\u00e9ret\u00e9nek cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9t okozta hosszabb t\u00e1von13<\/a><\/sup>.) Ezt t\u00e1masztja al\u00e1, hogy ismereteink szerint ez a cs\u00f6kken\u00e9s nemcsak Mezopot\u00e1mi\u00e1ban \u00e9s Eur\u00f3p\u00e1ban j\u00e1tsz\u00f3dott le, hanem ezzel p\u00e1rhuzamosan \u00c1zsi\u00e1ban is<\/a>, vagyis a t\u00e1pl\u00e1l\u00e9k\u00f6sszet\u00e9telt\u0151l f\u00fcggetlen, glob\u00e1lis jelens\u00e9g volt.     <\/p>\n

A gabonaf\u00e9l\u00e9k mellett a tej, mint “emberi fogyaszt\u00e1sra alkalmatlan” produktum van m\u00e9g f\u0151gonoszk\u00e9nt kip\u00e9c\u00e9zve. Ami k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e9rdekes, figyelembe v\u00e9ve, hogy az emberis\u00e9g t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben minimum h\u00e1romszor terjedt el k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 f\u00f6ldrajzi r\u00e9gi\u00f3kban olyan mut\u00e1ci\u00f3, melynek eredm\u00e9nyek\u00e9nt a lakt\u00f3z lebont\u00e1s\u00e9rt felel\u0151s enzim feln\u0151ttkorban is bekapcsolva marad14<\/a><\/sup>15<\/a><\/sup>, azaz k\u00e9pesek vagyunk a csecsem\u0151kor ut\u00e1n is megem\u00e9szteni a tejet. Eur\u00f3p\u00e1ban \u00e9s Kelet-Afrik\u00e1ban a szarvasmarha-teny\u00e9szt\u0151 popul\u00e1ci\u00f3kban alakult ki – egym\u00e1st\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl – a lakt\u00f3z-tolerancia, m\u00edg az Arab-f\u00e9lszigeten a teveteny\u00e9szt\u0151k k\u00f6zt jelent meg. Szendi ugyan nem vitatja, hogy valami oka volt a mut\u00e1ci\u00f3 felt\u00fcn\u00e9s\u00e9nek, ellenben szerinte “ez nem jelent anyagcsereszint\u0171 alkalmazkod\u00e1st a teh\u00e9ntejhez” (89. o.). A paleolit-logika szerint ez a mut\u00e1ci\u00f3 csak a kisebbik rossz elv\u00e9n jelent meg (vagyis a nagy \u00e9h\u00edns\u00e9gek k\u00f6zepette a hal\u00e1l \u00e9s az \u00e9letben marad\u00e1s k\u00f6zti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get jelentette, hogy egy t\u00f6rzs k\u00e9pes volt-e fogyasztani a tejet), de \u00f6sszess\u00e9g\u00e9ben, norm\u00e1lis k\u00f6rnyezetben eg\u00e9szs\u00e9gk\u00e1ros\u00edt\u00f3 hat\u00e1s\u00fa. Ezzel a gondolatvezet\u00e9ssel szemben “mind\u00f6ssze” annyi hozhat\u00f3 fel, hogy ha nem jelentene komoly evol\u00faci\u00f3s el\u0151nyt (igen, anyagcsereszint\u0171t is) a mut\u00e1ci\u00f3, aligha terjedhetett volna el ekkora ter\u00fcleten, ekkora sebess\u00e9ggel. Valami miatt m\u00e9giscsak sokkal sikeresebbek voltak az \u00e9letben a lakt\u00f3z-toleranci\u00e1val rendelkez\u0151k hossz\u00fa \u00e9vsz\u00e1zadokon kereszt\u00fcl, amelyek alatt, megkock\u00e1ztatom, az \u00e1tlagos t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kbevitel nem volt v\u00e9gig a paleolit-szint alatt. (Hab a tort\u00e1n, hogy a lakt\u00f3ztoler\u00e1ns all\u00e9l Eur\u00f3p\u00e1ban val\u00f3sz\u00edn\u0171leg kb. a mai Magyarorsz\u00e1g ter\u00fclet\u00e9n jelent meg, \u00fagy nyolcezer \u00e9vvel ezel\u0151tt.16<\/a><\/sup>) R\u00e1ad\u00e1sul, a fejezetben hosszan bemutatott igaz\u00e1n s\u00falyos hat\u00e1sok k\u00f6z\u00fcl egyiket sem igazolja egy\u00e9rtelm\u0171en a szakirodalom. <\/p>\n

A tejfogyaszt\u00e1s nem n\u00f6veli a haland\u00f3s\u00e1got17<\/a><\/sup>, nem hozhat\u00f3 \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sbe sem a sz\u00edv- \u00e9s \u00e9rrendszeri megbeteged\u00e9sek gyakoris\u00e1g\u00e1nak n\u00f6veked\u00e9s\u00e9vel18<\/a><\/sup>, sem a mellr\u00e1k\u00e9val19<\/a><\/sup>20<\/a><\/sup>. S\u0151t, sz\u00e1mos meta-anal\u00edzis (t\u00f6bb tanulm\u00e1ny eredm\u00e9nyeit \u00f6sszes\u00edt\u0151 vizsg\u00e1lat) jutott arra, hogy a tejfogyaszt\u00e1s hasznos mind a metabolikus szindr\u00f3ma21<\/a><\/sup>, mind az \u00e9rrendszeri betegs\u00e9gek, ill. a cukorbetegs\u00e9g kezel\u00e9se szempontj\u00e1b\u00f3l22<\/a><\/sup>. A legbiztosabb talajon m\u00e9g a prosztatar\u00e1k kapcs\u00e1n \u00e1ll Szendi, de legink\u00e1bb az\u00e9rt, mert itt azt\u00e1n teljes k\u00e1osz uralkodik a jelenleg rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 tanulm\u00e1nyokban \u00e9s minden egyes olyan cikkre, ahol pozit\u00edv \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st v\u00e9lnek felfedezni23<\/a><\/sup>, tal\u00e1lhat\u00f3 egy m\u00e1sik, ahol ezt hat\u00e1rozottan c\u00e1folj\u00e1k24<\/a><\/sup>. <\/p>\n

Term\u00e9szetesen vannak olyan szem\u00e9lyek, akik genetikai okokb\u00f3l \u00e9rz\u00e9kenyek bizonyos \u00e9lelmiszerek fogyaszt\u00e1sra, \u00e9s eset\u00fckben indokolt az \u00f3vatoss\u00e1g. De k\u00e9rd\u00e9s, hogy ebb\u0151l logikailag az k\u00f6vetkezik-e, hogy az emberis\u00e9gnek egy\u00fcttesen le kell-e mondania adott t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kforr\u00e1sokr\u00f3l? A s\u00f3r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 fejezetben Szendi maga is elismeri, hogy egyes emberek \u00e9tel-\u00e9rz\u00e9kenys\u00e9ge nem \u00e1gyazhat meg \u00e1ltal\u00e1nos tilt\u00e1snak: “de mit sz\u00f3lna az olvas\u00f3m, ha k\u00f6zpontilag […] betiltan\u00e1k a mogyor\u00f3t, mert egy allergol\u00f3gusnak t\u00f6bb betege meghalt t\u0151le anafilaxi\u00e1s sokkban?” (163. o.). Ennek alapj\u00e1n m\u00e9g \u00e9rthetetlenebb, hogy a k\u00f6nyv mi\u00e9rt szentel teljes fejezeteket a gabona \u00e9s a tej d\u00e9moniz\u00e1l\u00e1s\u00e1nak, mik\u00f6zben p\u00e9ld\u00e1ul a magyar t\u00e1rsadalom t\u00f6bbs\u00e9ge se nem glut\u00e9n\u00e9rz\u00e9keny, se nem lakt\u00f3z-intoler\u00e1ns<\/a>. <\/p>\n

Nincs sz\u00e1nd\u00e9komban persze Szendi minden \u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t k\u00e9ts\u00e9gbe vonni, hiszen sz\u00e1mos esetben igaza is van. A s\u00f3 t\u00falzott restrikci\u00f3ja, vagy a napf\u00e9nyt\u0151l val\u00f3 sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges \u00f3dzkod\u00e1s<\/a> ink\u00e1bb n\u00f6veli, mint cs\u00f6kkenti a megbeteged\u00e9sek kock\u00e1zat\u00e1t. Az omega-3 zs\u00edrsavak sokkal eg\u00e9szs\u00e9gesebbek \u00e9s fontosabbak, mint az omega-6 csal\u00e1dba tartoz\u00f3 t\u00e1rsaik, \u00e9s a koleszterinr\u0151l is tudjuk, hogy nem fekete-feh\u00e9r vele kapcsolatban a k\u00e9p: k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 form\u00e1inak egym\u00e1shoz viszony\u00edtott ar\u00e1nya az, ami az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi szempontb\u00f3l m\u00e9rvad\u00f3. (Ugyanakkor erre most, 2010-ben r\u00e1csod\u00e1lkozni, k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl olyan, mint d\u00f6bbenten felfedezni, hogy van internet.) Viszont az apr\u00f3 r\u00e9szigazs\u00e1gok egy bizonytalan val\u00f3s\u00e1g\u00fa alapt\u00f6rt\u00e9netre vannak er\u0151szakkal felf\u00fcggesztve, \u00e9rezhet\u0151en azzal a c\u00e9llal, hogy elfedj\u00e9k annak gyenge pontjait.   <\/p>\n

\"\"A k\u00f6nyv egy m\u00e1sik zavar\u00f3 von\u00e1sa (k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen, ha l\u00e1tjuk, mennyire bizonytalan l\u00e1bakon egyens\u00falyoz az eg\u00e9sz paleolit di\u00e9ta k\u00f6r\u00e9 sz\u0151tt elm\u00e9letrendszer) a t\u00falzott magabiztoss\u00e1g. Szendi b\u0151szen dob\u00e1l\u00f3zik az olyan kijelent\u00e9sekkel, amelyeket konkr\u00e9tan semmi nem t\u00e1maszt al\u00e1.  “Az autoimmun betegs\u00e9gek az\u00f3ta ilyen elterjedtek, ami\u00f3ta az ember gabonaf\u00e9l\u00e9ket fogyaszt” (46. o.), \u00edrja a gabon\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 fejezetben, mik\u00f6zben semmilyen komolyan vehet\u0151 adatunk nincs az eml\u00edtett betegs\u00e9gek korabeli el\u0151fordul\u00e1s\u00e1r\u00f3l (hiszen m\u00e9g diagnosztiz\u00e1lni sem tudt\u00e1k \u0151ket). Nem sokkal k\u00e9s\u0151bb ugyanitt m\u00e1r azt olvashatjuk, hogy “ha ezek a cukorbetegek gyermekkorukt\u00f3l fogva paleolit \u00e9trenden \u00e9ltek volna, nem alakult volna ki n\u00e1luk cukorbetegs\u00e9g” (73. o.). Mivel azonban m\u00e9g soha, senki nem is vizsg\u00e1lta hossz\u00fa id\u0151n \u00e1t a “paleolit t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1s” \u00e9s a cukorbetegs\u00e9g kapcsolat\u00e1t, ezt eg\u00e9sz egyszer\u0171en nem tudhatjuk.<\/p>\n

A val\u00f3di tudom\u00e1nyos kritika hi\u00e1ny\u00e1t akkor is tetten \u00e9rhetj\u00fck, amikor \u00e9pp nem a paleolit di\u00e9t\u00e1r\u00f3l van sz\u00f3. Szendi sz\u00e1mos unalomig megc\u00e1folt “elm\u00e9let” lelkes vez\u00e9rszurkol\u00f3jak\u00e9nt mutatkozik be. P\u00e9ld\u00e1ul Linus Pauling C-vitamin fetisizmusa<\/a> (26. o.) \u00e9pp \u00fagy pozit\u00edv t\u00fck\u00f6rben jelenik meg, mint Pusztai \u00c1rp\u00e1d botr\u00e1nyos metodik\u00e1j\u00fa GMO k\u00eds\u00e9rletei (46. o.). (A bevezet\u0151ben m\u00e1r emlegetett Goldacre Pusztai munk\u00e1j\u00e1t elrettent\u0151 p\u00e9ldak\u00e9nt haszn\u00e1lja<\/a>, hogy mik\u00e9nt ne csin\u00e1ljunk tudom\u00e1nyos k\u00eds\u00e9rletet. P\u00e9ld\u00e1ul megfelel\u0151 kontrollcsoport n\u00e9lk\u00fcl ne, mert akkor nem tudjuk \u00e9rtelmezni, amit l\u00e1tunk. Nem v\u00e9letlen, hogy Pusztai “eredm\u00e9nyeit” az\u00f3ta sem tudta senki megism\u00e9telni, b\u00e1r a z\u00f6ld mozgalmak tov\u00e1bbra is mag\u00e1nyos h\u0151sk\u00e9nt tekintenek r\u00e1.) De el\u0151ker\u00fcl a “v\u00edzimajom-elm\u00e9let” is (162. o.), ami ugyan Magyarorsz\u00e1gon Cs\u00e1nyi Vilmos munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en igencsak n\u00e9pszer\u0171, de az antropol\u00f3gusok vil\u00e1gszerte legal\u00e1bbis szkepticizmussal tekintenek<\/a> r\u00e1.<\/p>\n

\u00d6sszess\u00e9g\u00e9ben els\u00fcthetj\u00fck az ilyenkor j\u00f3l bevethet\u0151 k\u00f6zhelyet: ami j\u00f3 Szendi k\u00f6nyv\u00e9ben, az nem \u00faj, ami pedig \u00faj, az nem j\u00f3. Az eg\u00e9szs\u00e9ges \u00e9letm\u00f3d alappill\u00e9rei tov\u00e1bbra is a m\u00e9rt\u00e9kletess\u00e9g \u00e9s a rendszeres testmozg\u00e1s maradnak. Ha pedig egy percig sem b\u00edrjuk valami j\u00f3nev\u0171 t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1si szak\u00e9rt\u0151 bon mot-i n\u00e9lk\u00fcl \u00e9s “szakszer\u0171” eligaz\u00edt\u00e1s h\u00edj\u00e1n egy falat sem megy le a torkunkon, akkor m\u00e9g mindig ott van Michael Pollan \u00f6r\u00f6kbecs\u0171je<\/a>: “Egy\u00fcnk ennival\u00f3t. De ne sokat. \u00c9s f\u0151k\u00e9nt z\u00f6lds\u00e9geket. […] Ne egy\u00fcnk olyasmit, amit az \u00fckany\u00e1nk nem ismert volna fel ennival\u00f3k\u00e9nt.”<\/p>\n

(A cikk szerkesztett, r\u00f6vid v\u00e1ltozata az Index K\u00f6nyvesBlogj\u00e1n jelent meg<\/a>.)<\/em><\/p>\n

\n
1 <\/sup><\/a>Buck PA (1954) Origin and taxonomy of broccoli. Economic Botany<\/em> 10(3)<\/strong>: 250-253. <\/p>\n

2 <\/sup><\/a>Hawks J, Wang ET, Cochran GM, Harpending HC, Moyzis RK<\/strong> (2007) Recent acceleration of human adaptive evolution. PNAS<\/em> 104<\/strong>: 20753-20758.<\/p>\n

3 <\/sup><\/a>Voight, B. F., Kudaravalli, S., Wen, X., Pritchard, J. K. (2006) A map of recent positive selection in the human genome<\/span>. PLoS. Biol<\/em>.<\/span> 4<\/span><\/strong>, e72.<\/p>\n

4 <\/sup><\/a>Barreiro LB, Laval G, Quach H, Patin E, Quintana-Murci L. (2008) Natural selection has driven population differentiation in humans, Nat Genet<\/em><\/span>. 40(3)<\/strong>, 340-5.<\/span><\/p>\n

5 <\/sup><\/a>Barreiro LB, Quintana-Murci L. (2010) From evolutionary genetics to human immunology: how selection shapes host defebce genes. Nat Rev Genet <\/em>11<\/strong>, 17-30.<\/p>\n

6 <\/sup><\/a>Laland KM, Odling-Smee J, Myles S (2010) How culture shaped the human genome: bringing genetics and the human sciences together. Nat Rev Genet <\/em>11<\/strong>, 137-148-<\/p>\n

7 <\/sup><\/a>Vaupel JW (2010) Biodemography of human ageing. Nature <\/em>464<\/strong>, 536-542.<\/p>\n

8 <\/sup><\/a>Mockett RJ, Cooper TM, Orr WC, Sohal RS (2006) Effects of caloric restriction are species-specific. Biogerontology <\/em>7(3)<\/strong>: 157-160.<\/p>\n

9 <\/sup><\/a>Morley JE, Chahla E, Alkaade S (2010) Antiaging, longevity and calorie restriction. Curr Opin Clin Nutr Metab Care<\/em> 13(1)<\/strong>: 40-5.<\/p>\n

10 <\/sup><\/a>Mair W, Piper MDW, Partridge L (2005) Calories Do Not Explain Extension of Life Span by Dietary Restriction in Drosophila<\/em>. PLoS Biol<\/em> 3(7)<\/strong>: e223.<\/p>\n

11 <\/sup><\/a>Fontana L, Weiss EP, Villareal DT, Klein S, Holloszy JO. (2008) Long-term effects of calorie or protein restriction on serum IGF-1 and IGFBP-3 concentration in humans. Aging Cell<\/em><\/span>. 7(5):681-7.<\/span><\/p>\n

12 <\/sup><\/a>Vergnaud AC, Norat T, Romaguera D, Mouw T, May AM et al. (2010) Meat consumption and prospective weight change in participants of the EPIC-PANACEA study. Am J Clin Nutr<\/span><\/em> 92(2):398-407.<\/span><\/p>\n

13 <\/sup><\/a>Ozgul A, Tuljapurkar S, Benton TG, Pemberton JM, Clutton-Brock TH, Coulson T.<\/strong> (2009) The dynamics of phenotypic change and the shrinking sheep of St. Kilda. Science<\/em> 325<\/strong>: 464-467.<\/p>\n

14 <\/sup><\/a>Tishkoff, SA, Reed, FA, Ranciaro, A, Voight, BF, Babbitt, CC et al.<\/strong> (2007) Convergent adaptation of human lactase persistence in Africa and Europe. Nat Gen<\/em> 39<\/strong>: 31-40. <\/p>\n

15 <\/sup><\/a> Enattah NS, Jensen TG, Nielsen M, Lewinski R, Kuokkanen M, et al.<\/strong> (2008) Independent introduction of two lactase-persistence alleles into human populations reflects different history of adaptation to milk culture. Am J Hum Genet<\/em> 82(1)<\/strong>: 57-72. <\/p>\n

16 <\/sup><\/a>Itan Y, Powell A, Beaumont MA, Burger J, Thomas MG (2009) The Origins of Lactase Persistence in Europe. PLoS Comput Biol<\/em> 5(8): e1000491.<\/p>\n

17 <\/sup><\/a>Bonthuis M, Hughes MC, Ibiebele TI, Green AC, van der Pols JC (2010)  Dairy consumption and patterns of mortality of Australian adults. Eur J Clin Nutr<\/em><\/span> 64(6)<\/strong>:569-77.<\/span><\/p>\n

18 <\/sup><\/a>German JB, Gibson RA, Krauss RM, Nestel P, Lamarche B, van Staveren WA, Steijns JM, de Groot LC, Lock AL, Destaillats F (2009)  A reappraisal of the impact of dairy foods and milk fat on cardiovascular disease risk. Eur J Nutr<\/em><\/span> 48(4):191-203.<\/span><\/p>\n

19 <\/sup><\/a>Parodi PW (2005) Dairy product consumption and the risk of breast cancer. J Am Coll Nutr<\/em><\/span> 24(6 Suppl): 556S-68S.<\/span><\/p>\n

20 <\/sup><\/a>Moorman PG, Terry PD (2004) Consumption of dairy products and the risk of breast cancer: a review of the literature. Am J Clin Nutr<\/span><\/em> 80(1): 5-14.<\/span><\/p>\n

21 <\/sup><\/a>Pfeuffer M, Schrezenmeir J. (2007) Milk and the metabolic syndrome.
Obes Rev<\/span>.<\/em> 8(2): 109-18.<\/span><\/p>\n

22 <\/sup><\/a>Elwood PC, Givens DI, Beswick AD, Fehily AM, Pickering JE, Gallacher J (2008) The survival advantage of milk and dairy consumption: an overview of evidence from cohort studies of vascular diseases, diabetes and cancer. J Am Coll Nutr<\/em><\/span> 27(6): 723S-34S.<\/span><\/p>\n

23 <\/sup><\/a>Raimondi S, Mabrouk JB, Shatenstein B, Maisonneuve P, Ghadirian P (2010) Diet and prostate cancer risk with specific focus on dairy products and dietary calcium: a case-control study. Prostate<\/em><\/span> 70(10): 1054-65.<\/span><\/p>\n

24 <\/sup><\/a>Huncharek M, Muscat J, Kupelnick B (2008) Dairy products, dietary calcium and vitamin D intake as risk factors for prostate cancer: a meta-analysis of 26,769 cases from 45 observational studies. Nutr Cancer<\/span><\/em> 60(4):421-41.<\/span><\/span><\/div><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Am\u00edg csak a t\u00falzott antidepressz\u00e1ns-haszn\u00e1latot kritiz\u00e1lta \u00e9s a gy\u00f3gyszeripar vadhajt\u00e1sait igyekezett nyesegetni, azt gondolhattuk, hogy Szendi G\u00e1borban ott lapul a potenci\u00e1l, hogy egy magyar Ben Goldacre v\u00e1ljon bel\u0151le. Egy olyan orvos-\u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3, aki racionalit\u00e1ssal \u00e9s logik\u00e1val veszi fel a harcot mindazok … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. →<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[1],"tags":[68,67],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005927"}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5005927"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005927\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5005927"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5005927"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5005927"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}