{"id":5005912,"date":"2010-05-06T22:45:15","date_gmt":"2010-05-06T20:45:15","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2010\/05\/06\/neandervolgyi_enunk"},"modified":"2021-04-09T18:23:20","modified_gmt":"2021-04-09T18:23:20","slug":"neandervolgyi_enunk","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5005912","title":{"rendered":"Neanderv\u00f6lgyi \u00e9n\u00fcnk"},"content":{"rendered":"

\"\"Amikor k\u00e9t napja megegyezt\u00fcnk a Szert\u00e1r<\/a> f\u00e1radhatatlan RobiLacij\u00e1val, hogy ma a Klubr\u00e1di\u00f3 „T\u00f6bbet \u00e9sszel” m\u0171sor\u00e1ban a mamutokr\u00f3l \u00e9s a neanderv\u00f6lgyiekr\u0151l besz\u00e9l\u00fcnk<\/a> (valahol f\u00e9l\u00faton kezd\u0151dik a sz\u00f3banforg\u00f3 r\u00e9sz), m\u00e9g g\u0151z\u00fcnk sem volt arr\u00f3l, hogy est\u00e9re az eg\u00e9sz<\/a> m\u00e9dia<\/a> a holnapi Science<\/em> c\u00edmlapsztorij\u00e1val, a neanderv\u00f6lgyi genomma<\/a>l lesz tele.<\/p>\n

A kutat\u00e1s legl\u00e9nyegesebb r\u00e9sze, hogy a neanderv\u00f6lgyi \u00e9s modern emberi popul\u00e1ci\u00f3k kevered\u00e9se mellett teszi le a garast: igaz csak kis l\u00e9pt\u00e9k\u0171 dologr\u00f3l van sz\u00f3, az eur\u00f3pai \u00e9s \u00e1zsiai popul\u00e1ci\u00f3k genomj\u00e1nak 1-4%-a lehet neanderv\u00f6lgyi eredet\u0171.<\/p>\n

Ami \u00fajdons\u00e1gbamen\u0151en \u00e9rdekes, hogy a neanderv\u00f6lgyi szekvenci\u00e1k nem Eur\u00f3p\u00e1ra korl\u00e1toz\u00f3dnak, hanem \u00c1zsi\u00e1ban is jelen vannak. \u00c9s az eredet\u00fck sem kb. 35 – 40 000 \u00e9vvel ezel\u0151ttre tehet\u0151 (amikor mind a modern ember \u00e9s a neanderv\u00f6lgyiek huzamosabb ideig egy\u00fctt l\u00e9teztek Eur\u00f3p\u00e1ban), hanem sokkal kor\u00e1bbra, 50 – 100 000 \u00e9vvel ezel\u0151ttre. Ekkort\u00e1jt a mai K\u00f6zel-Kelet t\u00e9rs\u00e9g\u00e9ben tal\u00e1lkozhatott a k\u00e9t faj, \u00e9s k\u00f6vetkezhetett be a kevered\u00e9s, m\u00e9g miel\u0151tt a H. sapiens <\/em>Eur\u00f3p\u00e1t ill. \u00c1zsi\u00e1t megh\u00f3d\u00edt\u00f3 popul\u00e1ci\u00f3i k\u00fcl\u00f6nv\u00e1ltak.<\/p>\n

De honnan is tudhatjuk, hogy egy-egy szekvencia „neanderv\u00f6lgyi” eredet\u0171? Minden oszt\u00f3d\u00e1skor bizonyos kicsi, de nem nulla val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel mut\u00e1ci\u00f3k jelennek meg a DNS-ben, amelyek (ha ivarsejtekr\u0151l van sz\u00f3) tov\u00e1bbad\u00f3dnak a k\u00f6vetkez\u0151 gener\u00e1ci\u00f3ba. Mivel a mutagenezis r\u00e1t\u00e1ja t\u00f6bb\u00e9 kev\u00e9sb\u00e9 \u00e1lland\u00f3, egyfajta molekul\u00e1ris \u00f3r\u00e1t lehet defini\u00e1lni ez alapj\u00e1n, \u00e9s ha k\u00e9t popul\u00e1ci\u00f3t \u00f6sszehasonl\u00edtunk, akkor a k\u00f6zt\u00fck lev\u0151 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9gek sz\u00e1ma alapj\u00e1n meg lehet saccolni, hogy mikor v\u00e1ltak el.<\/p>\n

P\u00e9ld\u00e1ul a mitokondri\u00e1lis DNS k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9gei alapj\u00e1n tudjuk, hogy a k\u00e9t leg\u0151sibb anyai haplot\u00edpus<\/a> (a modern embern\u00e9l) 150 – 170 000 \u00e9ve v\u00e1lt el egym\u00e1st\u00f3l Afrik\u00e1ban. Hasonl\u00f3k\u00e9ppen, ha a teljes H. sapiens <\/em>\u00e9s H. neanderthalensis <\/em>genomot \u00f6sszevetj\u00fck, akkor azt kapjuk, hogy ezek k\u00f6z\u00f6s \u0151se 270 – 400 000 \u00e9ve r\u00f3tta Afrika f\u00f6ldj\u00e9t. Viszont vannak a genomnak r\u00e9szei (konkr\u00e9tan 13 genomi r\u00e9gi\u00f3r\u00f3l van sz\u00f3), amelyek eset\u00e9ben az eur\u00e1zsiai \u00e9s neanderv\u00f6lgyi haplot\u00edpusok k\u00f6zelebb vannak egym\u00e1shoz, mint azt v\u00e1rni lehetne, ill. az eur\u00e1zsiai \u00e9s afrikai haplot\u00edpusok pedig t\u00e1volabb. Ezek azok amelyek gyan\u00fasak. A neanderv\u00f6lgyi genom hi\u00e1ny\u00e1ban eddig az ut\u00f3bbi krit\u00e9rium alapj\u00e1n kerestek olyan g\u00e9neket az emberi genomban, amelyek neanderv\u00f6lgyi eredet\u0171ek lehetnek, s az egyik ilyen a microcephalin<\/em> volt<\/a>. A jelenlegi vizsg\u00e1latok m\u00e9g nem er\u0151s\u00edtett\u00e9k meg ezt (azaz a megszekven\u00e1lt neanderv\u00f6lgyi szekvenci\u00e1kb\u00f3l nem ker\u00fclt el\u0151 az „eur\u00f3pai” microcephalin <\/em>all\u00e9l), de hogy biztosat tudjunk mondani, ahhoz m\u00e9g t\u00f6bb adatra lesz sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk.<\/p>\n

\"\"Persze, a fent k\u00f6rbe\u00edrt logika egyben azt is jelenti, hogy a „neanderv\u00f6lgyi” eredet mellett m\u00e9g helyet kell adjunk egy m\u00e1sik lehet\u0151s\u00e9gnek is. Ez pedig az, hogy az Afrik\u00e1b\u00f3l anno kiv\u00e1ndorl\u00f3 H. sapiens<\/em>-ek k\u00f6z\u00f6tt volt egy olyan szubpopul\u00e1ci\u00f3, amelynek h\u00edrmond\u00f3ja sem maradt a kontinensen, \u00e9s \u0151k hordozz\u00e1k magukban ezeket az \u0151sinek t\u0171n\u0151 all\u00e9lokat \u00e9s adt\u00e1k \u00e1t eur\u00e1zsiai ut\u00f3daiknak (a baloldali \u00e1br\u00e1n 4.). A k\u00e9t szcen\u00e1ri\u00f3 k\u00f6z\u00f6tt mai tud\u00e1sunkkal k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get tenni nem lehet (a fent le\u00edrt neanderv\u00f6lgyis kavarod\u00e1st az \u00e1bra 3.-k\u00e9nt jel\u00f6li, az 1. \u00e9s 2. mint elm\u00e9leti lehet\u0151s\u00e9gek vannak jelen, de nincs r\u00e1juk bizony\u00edt\u00e9k, \u00edgy most hanyagoln\u00e1m \u0151ket).<\/p>\n

Felt\u00e9ve teh\u00e1t, hogy val\u00f3ban a legval\u00f3sz\u00edn\u0171bbnek t\u0171n\u0151 kevered\u00e9s megt\u00f6rt\u00e9nt, milyen k\u00f6vetkeztet\u00e9seket vonhatunk le saj\u00e1t magunkra n\u00e9zve?<\/p>\n

Egyr\u00e9szt az, hogy a H. sapiens<\/em> elterjed\u00e9s\u00e9t, a genetikai adatokkal legink\u00e1bb \u00f6sszhangban le\u00edr\u00f3 „out of Africa” hipot\u00e9zis<\/a> annyiban mindenk\u00e9ppen pontos\u00edt\u00e1sra szorul, hogy a K\u00f6zel Keleten a kor\u00e1bban \u00e9rkezett Homo<\/em> fajok popul\u00e1ci\u00f3i nem teljesen nyom n\u00e9lk\u00fcl t\u0171ntek el a modern emberrel folytatott versenyben, hanem n\u00e9h\u00e1ny genetikai szakaszukat sikeresen \u00e1t\u00f6r\u00f6k\u00edtett\u00e9k.<\/p>\n

M\u00e1sr\u00e9szt, ism\u00e9t l\u00e1thatjuk, hogy az mtDNS csak a lesz\u00e1rmaz\u00e1si t\u00f6rt\u00e9netek egy t\u00f6red\u00e9k\u00e9t k\u00e9pes visszaadni<\/a>: kor\u00e1bban, t\u00f6bb mint tucatnyi neanderv\u00f6lgyi mtDNS megszekven\u00e1l\u00e1sa ut\u00e1n t\u00f6bben kiz\u00e1rtnak tartott\u00e1k, hogy a k\u00e9t faj keveredett volna.<\/p>\n

Harmadr\u00e9szt \u00e9rdekes k\u00e9rd\u00e9s, hogy ha sikeres, szaporod\u00f3k\u00e9pes ut\u00f3d j\u00f6tt l\u00e9tre a k\u00e9t Homo<\/em> faj l\u00e9gyottj\u00e1val, mennyiben besz\u00e9lhet\u00fcnk k\u00e9t teljesen elk\u00fcl\u00f6n\u00fclt fajr\u00f3l? Mivel nem tudjuk, hogy a neanderv\u00f6lgyi-modern ember hibridek mennyire voltak \u00e1ltal\u00e1ban term\u00e9kenyek, igaz\u00e1b\u00f3l erre a k\u00e9rd\u00e9sre nem tudunk j\u00f3 v\u00e1laszt adni, mindenesetre felmer\u00fclhet, hogy ha szigor\u00faan a biol\u00f3giai faj defin\u00edci\u00f3t alkalmazzuk (ami nem trivi\u00e1lis<\/a>), itt igaz\u00e1b\u00f3l egyazon faj, k\u00e9t r\u00e9g\u00f3ta elk\u00fcl\u00f6n\u00fclt popul\u00e1ci\u00f3j\u00e1r\u00f3l, alfaj\u00e1r\u00f3l van sz\u00f3, de nem k\u00e9t teljesen k\u00fcl\u00f6n fajr\u00f3l.<\/p>\n

V\u00e9gezet\u00fcl a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9gekr\u0151l, azaz mi az, ami minket elk\u00fcl\u00f6n\u00edt ezekt\u0151l a nenaderv\u00f6lgyiekr\u0151l? Mivel a saj\u00e1t genomunk szab\u00e1lyoz\u00f3 logik\u00e1j\u00e1nak meg\u00e9rt\u00e9se m\u00e9g finoman sz\u00f3lva is gyerekcip\u0151ben j\u00e1r, e t\u00e9ren nem sokkat tudunk mondani (pedig k\u00f6nnyen lehet, hogy a legl\u00e9nyegesebb k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek itt voltak). A feh\u00e9rje k\u00f3dol\u00f3 szekvenci\u00e1kat tekintve 78 db. olyan mut\u00e1ci\u00f3 detekt\u00e1lhat\u00f3, ami a sz\u00f3banforg\u00f3 proteinek szekvenci\u00e1it megv\u00e1ltoztatja.<\/p>\n

\"\"Hogy mit is jelentenek ezek a mut\u00e1ci\u00f3k, az m\u00e9g csak sok\u00e1 fog kider\u00fclni. N\u00e9h\u00e1ny \u00e9rdekess\u00e9g azonban m\u00e1r most is evidens: pl. van olyan g\u00e9n, ami benn\u00fcnk mut\u00e1l\u00f3dott, m\u00edg a neanderv\u00f6lgyiek \u0151rzik az \u0151si (\u00edgy a csimp\u00e1nzokban is fellelhet\u0151 all\u00e9lt). Ez a TRPM1<\/em>, egy ion csatorn\u00e1t k\u00f3dol\u00f3 g\u00e9n, amelynek a b\u0151rben lev\u0151 melanocit\u00e1k pigment\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban van fontos szerepe. Vagy a k\u00fcltakar\u00f3kban kifejez\u0151d\u0151 RPTN<\/em> g\u00e9n, ami a modern emberben „csak” 784 aminosav hossz\u00fas\u00e1g\u00fa, m\u00edg az \u0151si form\u00e1ja 892 aminosav. Hogy ennek a r\u00f6vid\u00fcl\u00e9snek van-e valami funkcion\u00e1lis szerepe, azt nem tudjuk.<\/p>\n

Van sz\u00e1mos olyan g\u00e9n (DYRK1A, NRG3, CADPS2, AUTS2<\/em>), amelyeknek funkci\u00f3veszt\u00e9ses all\u00e9ljai idegrendszeri zavarokat okoznak benn\u00fcnk, az viszont nem vil\u00e1gos, hogy a neanderv\u00f6lgyi (funkcion\u00e1lis) all\u00e9l mennyiben m\u0171k\u00f6dik m\u00e1sk\u00e9nt. Jelenthetnek-e ezek komoly szellemi k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get?<\/p>\n

Az egyik leg\u00e9rdekesebb tal\u00e1lat a RUNX2 <\/em>mut\u00e1ci\u00f3ja, hiszen ha ez a transzkripci\u00f3s faktor nem m\u0171k\u00f6dik, akkor a kopony\u00e1t \u00e9s a csontozatot \u00e9rint\u0151 elv\u00e1ltoz\u00e1sok jelennek meg a betegekben. Mivel a neanderv\u00f6lgyiek csontozata sz\u00e1mos karakterisztikus k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get mutat a mienkhez k\u00e9pest, logikus lenne, hogy a k\u00e9t dolog \u00f6sszekapcsol\u00f3dik. (Ugyanakkor szvsz val\u00f3sz\u00edn\u0171bb, hogy az ilyen k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geknek szab\u00e1lyoz\u00f3-eredete van, de ezeket meg nem ismerj\u00fck m\u00e9g el\u00e9gg\u00e9, \u00edgy nem tudunk hasonl\u00edtgatni sem).<\/p>\n

(Itt lesznek m\u00e9g zseni\u00e1lis befejez\u0151 gondolatok, ha majd eszembe jutnak.<\/em>)<\/p>\n

\n

Gibbons A<\/strong> (2010) Close Encounters of the Prehistoric Kind. Science<\/em> 328<\/strong>: 680-684.
\nGreen RE, Krause J, Briggs AW, Maricic T, Stenzel U, et al.<\/strong> (2010) A Draft Sequence of the Neandertal Genome. Science<\/em> 328<\/strong>: 710-722. <\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Amikor k\u00e9t napja megegyezt\u00fcnk a Szert\u00e1r f\u00e1radhatatlan RobiLacij\u00e1val, hogy ma a Klubr\u00e1di\u00f3 „T\u00f6bbet \u00e9sszel” m\u0171sor\u00e1ban a mamutokr\u00f3l \u00e9s a neanderv\u00f6lgyiekr\u0151l besz\u00e9l\u00fcnk (valahol f\u00e9l\u00faton kezd\u0151dik a sz\u00f3banforg\u00f3 r\u00e9sz), m\u00e9g g\u0151z\u00fcnk sem volt arr\u00f3l, hogy est\u00e9re az eg\u00e9sz m\u00e9dia a holnapi Science … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. →<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[3],"tags":[332,30,64],"class_list":["post-5005912","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-evolucio","tag-hibridizacio","tag-homo_neanderthalis","tag-homo_sapiens"],"aioseo_notices":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005912","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5005912"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005912\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":16324843,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005912\/revisions\/16324843"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5005912"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5005912"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5005912"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}