{"id":5005893,"date":"2010-03-04T22:25:23","date_gmt":"2010-03-04T21:25:23","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2010\/03\/04\/gipszdunek_lakoi_1"},"modified":"2010-03-04T22:25:23","modified_gmt":"2010-03-04T21:25:23","slug":"gipszdunek_lakoi_1","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5005893","title":{"rendered":"Gipszd\u0171n\u00e9k lak\u00f3i"},"content":{"rendered":"

\"\" M\u00e9ltatlanul elhanyagoltuk egyik kedvenc t\u00e9m\u00e1nkat, a pigment\u00e1ci\u00f3 evol\u00faci\u00f3j\u00e1t<\/a>, de most remek aprop\u00f3 ny\u00edlik arra, hogy visszat\u00e9rj\u00fcnk r\u00e1.<\/p>\n

Az ut\u00f3bbi id\u0151ben egyre akt\u00edvabb Hopi Hoekstra csoportja<\/a> most az egerek ut\u00e1n egy m\u00e1sik kistermet\u0171 gerinces csoportot c\u00e9lzott meg: az \u00daj Mexik\u00f3ban \u00e9l\u0151 gy\u00edkokat.<\/p>\n

Eg\u00e9sz pontosan h\u00e1rom fajt, a keleti s\u00f6v\u00e9nylegu\u00e1nt (Sceloporus undulatus<\/em>), a cs\u00edkos teju (Aspidoscelis inornata<\/em>) \u00e9s a Holbrookia maculata<\/em>-t (magyar nev\u00e9\u00e9rt m\u00e9g nyomozok) t\u00fcntett\u00e9k ki figyelm\u00fckkel, mivel mindh\u00e1rom fajnak ismertek „alb\u00edn\u00f3” popul\u00e1ci\u00f3i, amelyek a Chihuahuan sivatag White Sands nev\u0171 gipszd\u0171n\u00e9in \u00e9lnek. Ebben a k\u00f6rnyezetben \u00e9relemszer\u0171en el\u0151ny\u00f6s feh\u00e9rnek lenni, hiszen \u00edgy kev\u00e9sb\u00e9 keltik fel az \u00e1llatok a ragadoz\u00f3ik figyelm\u00e9t, s mivel a t\u00e1j kb. 6000 \u00e9ve alakult ki, \u00edgy ez egy viszonylag friss form\u00e1j\u00e1t jelenti az evol\u00faci\u00f3nak.<\/p>\n

Az f\u0151 gyan\u00fas\u00edtott (mint ilyen esetekben lenni szokott) a pigment\u00e1ci\u00f3s \u00fatvonal kulcsg\u00e9nje, a melanocortin-1-receptor<\/em> (mc1r<\/em>) volt: tudjuk, hogy ha ez a receptor-g\u00e9n olyan mut\u00e1ci\u00f3t szed \u00f6ssze, ami folyt\u00e1n folyamatosan akt\u00edv lesz, az fekete mint\u00e1zathoz, \u00fan. melaniz\u00e1ci\u00f3hoz vezet, m\u00edg a m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t t\u00f6nkretev\u0151 mut\u00e1ci\u00f3k, vil\u00e1gos (v\u00f6r\u00f6ses) sz\u00ednkomplexi\u00f3t okoznak<\/a>. (Itt<\/a> egy kicsit szakmai, de zanz\u00e1s\u00edtott k\u00e9pi \u00f6sszefoglal\u00f3 az \u00fatvonal m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9r\u0151l.)<\/p>\n

<\/p>\n

\"\" M\u00e9ltatlanul elhanyagoltuk egyik kedvenc t\u00e9m\u00e1nkat, a pigment\u00e1ci\u00f3 evol\u00faci\u00f3j\u00e1t<\/a>, de most remek aprop\u00f3 ny\u00edlik arra, hogy visszat\u00e9rj\u00fcnk r\u00e1.<\/p>\n

Az ut\u00f3bbi id\u0151ben egyre akt\u00edvabb Hopi Hoekstra csoportja<\/a> most az egerek ut\u00e1n egy m\u00e1sik kistermet\u0171 gerinces csoportot c\u00e9lzott meg: az \u00daj Mexik\u00f3ban \u00e9l\u0151 gy\u00edkokat.<\/p>\n

Eg\u00e9sz pontosan h\u00e1rom fajt, a keleti s\u00f6v\u00e9nylegu\u00e1nt (Sceloporus undulatus<\/em>), a cs\u00edkos teju (Aspidoscelis inornata<\/em>) \u00e9s a Holbrookia maculata<\/em>-t (magyar nev\u00e9\u00e9rt m\u00e9g nyomozok) t\u00fcntett\u00e9k ki figyelm\u00fckkel, mivel mindh\u00e1rom fajnak ismertek „alb\u00edn\u00f3” popul\u00e1ci\u00f3i, amelyek a Chihuahuan sivatag White Sands nev\u0171 gipszd\u0171n\u00e9in \u00e9lnek. Ebben a k\u00f6rnyezetben \u00e9relemszer\u0171en el\u0151ny\u00f6s feh\u00e9rnek lenni, hiszen \u00edgy kev\u00e9sb\u00e9 keltik fel az \u00e1llatok a ragadoz\u00f3ik figyelm\u00e9t, s mivel a t\u00e1j kb. 6000 \u00e9ve alakult ki, \u00edgy ez egy viszonylag friss form\u00e1j\u00e1t jelenti az evol\u00faci\u00f3nak.<\/p>\n

Az f\u0151 gyan\u00fas\u00edtott (mint ilyen esetekben lenni szokott) a pigment\u00e1ci\u00f3s \u00fatvonal kulcsg\u00e9nje, a melanocortin-1-receptor<\/em> (mc1r<\/em>) volt: tudjuk, hogy ha ez a receptor-g\u00e9n olyan mut\u00e1ci\u00f3t szed \u00f6ssze, ami folyt\u00e1n folyamatosan akt\u00edv lesz, az fekete mint\u00e1zathoz, \u00fan. melaniz\u00e1ci\u00f3hoz vezet, m\u00edg a m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t t\u00f6nkretev\u0151 mut\u00e1ci\u00f3k, vil\u00e1gos (v\u00f6r\u00f6ses) sz\u00ednkomplexi\u00f3t okoznak<\/a>. (Itt<\/a> egy kicsit szakmai, de zanz\u00e1s\u00edtott k\u00e9pi \u00f6sszefoglal\u00f3 az \u00fatvonal m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9r\u0151l.)<\/p>\n

\"\"A h\u00e1rom esetb\u0151l kett\u0151ben be is bizonyosodott, hogy val\u00f3ban az Mc1r m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel van gond \u00e9s ez az oka (legal\u00e1bbis r\u00e9szben) az \u00e9szlelt „albinizmusnak”. (Az \u00e1br\u00e1n a receptor v\u00e1zlat\u00e1ba az egyes fajok eset\u00e9ben el\u0151fordul\u00f3 jellegzetes mut\u00e1ci\u00f3k lettek felt\u00fcntetve. Ezek pontos mibenl\u00e9te a fajok k\u00e9pe alatt tal\u00e1lhat\u00f3.) A k\u00e9t k\u00fcl\u00f6n fajn\u00e1l, azonban teljesen m\u00e1s m\u00f3don ker\u00fclt sor a receptor m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek modul\u00e1l\u00e1s\u00e1ra. (A Holbrookia<\/em> sp. eset\u00e9ben valahol m\u00e1shol keresend\u0151 a feh\u00e9r sz\u00edn oka – hi\u00e1ba hordoz az mc1r<\/em> g\u00e9nj\u00fck is egy jellegzetes mut\u00e1ci\u00f3t, annak, \u00fagy t\u0171nik, nincs hat\u00e1sa.)<\/p>\n

Annyi k\u00f6z\u00f6s, mind a s\u00f6v\u00e9nylegu\u00e1nok, mind a tejuk eset\u00e9ben, hogy a mut\u00e1ns receptorok jelenl\u00e9t\u00e9ben a sejt sokkal kisebb v\u00e1laszreakci\u00f3t gener\u00e1l, mint azt tenn\u00e9 hasonl\u00f3 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt, nem mut\u00e1ns („vad”) receptor jelenl\u00e9t\u00e9ben (az al\u00e1bbi \u00e1br\u00e1n ezt m\u00e9ri a felszabadul\u00f3 cAMP). Azonban m\u00edg a tejuk eset\u00e9ben ennek az az oka, hogy a receptor kev\u00e9sb\u00e9 „vezeti a jelet”, a s\u00f6v\u00e9nylegu\u00e1nokn\u00e1l a jelek szerint arr\u00f3l van sz\u00f3, hogy a mut\u00e1ns receptor alacsonyabb val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel ker\u00fcl ki a sejt felsz\u00edn\u00e9re (\u00e9s kevesebb receptor \u00e9rtelemszer\u0171en kisebb jelet gener\u00e1l).<\/p>\n

A mut\u00e1ci\u00f3k t\u00edpusa az\u00e9rt sem mindegy, mert ez hat\u00e1rozza meg, hogy hat\u00e1suk domin\u00e1ns vagy recessz\u00edv. Mivel az Mc1r molekul\u00e1k a sejt belsej\u00e9ben dimeriz\u00e1l\u00f3dnak \u00e9s csak ezt k\u00f6vet\u0151en ker\u00fclnek ki a membr\u00e1nba, l\u00e1that\u00f3, hogy heterozig\u00f3ta s\u00f6v\u00e9nylegu\u00e1ok eset\u00e9ben, hi\u00e1ba van jelen a „vad” all\u00e9l is, azt a mut\u00e1ns all\u00e9l visszatartja a citoplazm\u00e1ba, \u00edgy azt\u00e1n a hat\u00e1sa ilyen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6zt is \u00e9rezteti mag\u00e1t. Magyar\u00e1n, a mut\u00e1ci\u00f3 domin\u00e1ns. A tejuk eset\u00e9ben viszont a „vad” all\u00e9l, ha jelen van, kompenz\u00e1lni tudja a mut\u00e1ns all\u00e9l m\u0171k\u00f6d\u0151k\u00e9ptelens\u00e9g\u00e9t, azaz ez egy recessz\u00edv mut\u00e1ci\u00f3, aminek hat\u00e1sa csak akkor lesz l\u00e1that\u00f3, ha egy egyed kiz\u00e1r\u00f3lag\u00a0 a mut\u00e1ns mc1r<\/em> all\u00e9lokat hordozza.<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

Mivel a szelekci\u00f3 a kin\u00e9zeten, vagyis a fenot\u00edpusokon „dolgozik” mindez kihat\u00e1ssal van a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e9l\u0151 popul\u00e1ci\u00f3k genetikai \u00f6sszet\u00e9tel\u00e9re is. A legu\u00e1nok eset\u00e9ben az „alb\u00edn\u00f3” popul\u00e1ci\u00f3kban is jelen lesz a vad t\u00edpus\u00fa all\u00e9l, hiszen heterozig\u00f3ta form\u00e1ban az m\u00e9g mindig feh\u00e9r sz\u00ednt eredm\u00e9nyez, viszont a hagyom\u00e1nyos k\u00f6rnyezetben \u00e9l\u0151kb\u0151l teljesen hi\u00e1nyozni fog a mut\u00e1ns all\u00e9l (mert nem \u00e9pp adapt\u00edv a f\u0171csom\u00f3k k\u00f6zt feh\u00e9ren rohang\u00e1lni). A tejuk eset\u00e9ben pedig \u00e9pp ford\u00edtva: a „klasszikus” popul\u00e1ci\u00f3kban is megtal\u00e1lhat\u00f3 a mut\u00e1ns all\u00e9l, ellenben a vadt\u00edpus\u00fa vari\u00e1ns csak nyomokban van jelen a d\u0171nelak\u00f3k g\u00e9n\u00e1llom\u00e1ny\u00e1ban.<\/p>\n

\u00d6sszess\u00e9g\u00e9ben a p\u00e9lda sz\u00e9pen mutatja, hogy a konvergens evol\u00faci\u00f3 sem mindig ugyanazt az \u00fatvonalat j\u00e1rja be, m\u00e9g ha gyakorta ugyanazon az \u00fatvonalon kereszt\u00fcl \u00e9rezteti a hat\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n

(Az els\u0151 k\u00e9p innen<\/a> val\u00f3.<\/em>)<\/p>\n

\n

Rosenblum EB, R\u00f6mpler H, Sch\u00f6neberg T, Hoekstra HE.<\/strong> (2010) Molecular and functional basis of phenotypic convergence in white lizards at White Sands. PNAS<\/em> 107(5)<\/strong>: 2113-2117. <\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

M\u00e9ltatlanul elhanyagoltuk egyik kedvenc t\u00e9m\u00e1nkat, a pigment\u00e1ci\u00f3 evol\u00faci\u00f3j\u00e1t, de most remek aprop\u00f3 ny\u00edlik arra, hogy visszat\u00e9rj\u00fcnk r\u00e1. Az ut\u00f3bbi id\u0151ben egyre akt\u00edvabb Hopi Hoekstra csoportja most az egerek ut\u00e1n egy m\u00e1sik kistermet\u0171 gerinces csoportot c\u00e9lzott meg: az \u00daj Mexik\u00f3ban \u00e9l\u0151 … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. →<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[39],"class_list":["post-5005893","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-uncategorized","tag-mc1r"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005893","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5005893"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005893\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5005893"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5005893"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5005893"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}