![\"\"](\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/201002\/S_aur_MRSA.jpg\")
Napjaink alul\u00e9rt\u00e9kelt, de komolyan veend\u0151 probl\u00e9m\u00e1inak egyike az antibiotikumrezisztens bakteri\u00e1lis k\u00f3rokoz\u00f3k terjed\u00e9se. A T\u00e1vol-Keleten lappang\u00f3 mad\u00e1rinfluenza vari\u00e1nsokkal egyetemben, ezeknek van a legnagyobb es\u00e9lye arra, hogy glob\u00e1lis k\u00e1oszt okozzanak.<\/p>\n
A probl\u00e9ma persze nem teljesen v\u00e1ratlan, s\u0151t ha jobban megn\u00e9zz\u00fck kialakul\u00e1s\u00e1ban igen jelent\u0151s \u00e9s j\u00f3l dokument\u00e1lt szerepet j\u00e1tszottunk mi magunk, emberek is.<\/p>\n
Az egyes antibiotikumokkal szembeni rezisztencia ugyanis minden esetben szabv\u00e1nyos term\u00e9szetes szelekci\u00f3val alakult ki: az alkalmaz\u00e1sukkal egyetemben szelekci\u00f3s nyom\u00e1s alakult ki a bakteri\u00e1lis c\u00e9lpopul\u00e1ci\u00f3n, amelynek eredm\u00e9nyek\u00e9ppen a „c\u00e9lcsoport” vagy elpusztult (szerencs\u00e9re ez volt a gyakoribb), vagy egy-k\u00e9t mut\u00e1ns „h\u00edrviv\u0151” r\u00e9v\u00e9n fennmaradt. Ez azzal magyar\u00e1zhat\u00f3, hogy az antibiotikum kezel\u00e9ssel p\u00e1rhuzamosan term\u00e9szetesen a bakt\u00e9riumok a szervezetben tov\u00e1bb oszt\u00f3dtak, \u00e9s minden egyes oszt\u00f3d\u00e1s sor\u00e1n bizonyos val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel mut\u00e1ci\u00f3kat szedhettek \u00f6ssze. Ha megfelel\u0151 mut\u00e1ci\u00f3 j\u00f6n l\u00e9tre, akkor a baci kiker\u00fcli az antibiotikumok hat\u00e1s\u00e1t, rezisztens\u00e9 v\u00e1lik \u00e9s vid\u00e1man oszt\u00f3dik tov\u00e1bb.<\/p>\n
<\/p>\n
Mindenesetre a napokban \u00fajabb \u00e9rvvel gazdagodtak azok, akik a nyakl\u00f3 n\u00e9lk\u00fcli antibiotikumfogyaszt\u00e1s ellen kamp\u00e1nyolnak: egy \u00faj tanulm\u00e1ny azt mutatta ki, hogy a szublet\u00e1lis (vagyis az elpuszt\u00edt\u00e1shoz sz\u00fcks\u00e9gesn\u00e9l kisebb d\u00f3zisban) adagolt antibiotikum, megn\u00f6veli a rezisztencia kialakul\u00e1s\u00e1t – r\u00e1ad\u00e1sul nem egyszer\u0171en az\u00e9rt, mert szelekci\u00f3 van.<\/p>\n \u00c9s mivel a mut\u00e1ci\u00f3k „vakon” sz\u00fcletnek, az alacsony d\u00f3zisban alkalmazott ampicillin ugyanakkora es\u00e9llyel hoz l\u00e9tre ampicillin-rezisztenci\u00e1t, mint norfloxacin-rezisztenci\u00e1t, hi\u00e1ba van teljesen m\u00e1s molekulacsal\u00e1dokr\u00f3l sz\u00f3.<\/p>\n Kaufmann BB, Hung DT<\/strong> (2010) The Fast Track to Multidrug Resistance Molecular Cell<\/em> 37(3)<\/strong>: 297-298. Napjaink alul\u00e9rt\u00e9kelt, de komolyan veend\u0151 probl\u00e9m\u00e1inak egyike az antibiotikumrezisztens bakteri\u00e1lis k\u00f3rokoz\u00f3k terjed\u00e9se. A T\u00e1vol-Keleten lappang\u00f3 mad\u00e1rinfluenza vari\u00e1nsokkal egyetemben, ezeknek van a legnagyobb es\u00e9lye arra, hogy glob\u00e1lis k\u00e1oszt okozzanak. A probl\u00e9ma persze nem teljesen v\u00e1ratlan, s\u0151t ha jobban megn\u00e9zz\u00fck kialakul\u00e1s\u00e1ban igen … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. ![\"\"](\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/201002\/Antibiotic_resistance_consumption.jpg\")
Mivel sok beteget kezelnek antibiotikummal, r\u00e1ad\u00e1sul minden betegben milli\u00f3sz\u00e1mra hemzsegnek a bacik, a nagy sz\u00e1mok t\u00f6rv\u00e9nye alapj\u00e1n el\u0151bb-ut\u00f3bb biztos lesz alkalom a megfelel\u0151 mut\u00e1ci\u00f3 megjelen\u00e9s\u00e9re. S\u0151t ebb\u0151l a kis szab\u00e1lyb\u00f3l az is levezethet\u0151 k\u00f6nnyen, hogy min\u00e9l elterjedtebb az antibiotikumhaszn\u00e1lat, ann\u00e1l gyorsabb lesz a rezisztencia kialakul\u00e1sa. (Megsp\u00e9kelve mindezt azzal, hogy a bakt\u00e9riumok k\u00e9pesek kisebb DNS darabokat \u00fan. „horizont\u00e1lis g\u00e9ntranszferrel<\/a>” is terjeszteni, igaz\u00e1b\u00f3l sejthet\u0151, hogy a bakt\u00e9riumok sz\u00e1m\u00e1ra hasznos mut\u00e1ci\u00f3k t\u0171zv\u00e9sz gyorsas\u00e1g\u00e1val k\u00e9pesek elterjedni.) Ez pedig nemcsak elm\u00e9leti sz\u00e9pelg\u00e9s, hanem olyasmi, amit al\u00e1t\u00e1maszt az empirikus megfigyel\u00e9s is: ha \u00f6sszevetj\u00fck a European Antimicrobial Resistance Surveillance System (EARSS)<\/a> keret\u00e9n bel\u00fcl gy\u0171jt\u00f6tt adatokat a European Surveillance of Antimicrobial Consumption (ESAC)<\/a> felm\u00e9r\u00e9ssel, az \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s, ha nem is t\u00f6k\u00e9letes, de szembet\u0171n\u0151.<\/p>\n![\"\"](\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/201002\/ROS_mediated_mutageneis.jpg\")
Az antibiotikumok hat\u00e1smechanizmus\u00e1nak egyik utols\u00f3 l\u00e9p\u00e9se \u00e1ltal\u00e1ban \u00fan. reakt\u00edv oxig\u00e9nsz\u00e1rmaz\u00e9kok (ROS) seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel zajlik: ezek – mint nev\u00fck is mutatja – nagy val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel reakci\u00f3ba l\u00e9pnek a k\u00f6rny\u00e9k\u00fck\u00f6n lev\u0151 molekul\u00e1kkal (cukrokkal, feh\u00e9rj\u00e9kkel, nukleinsavakkal egyar\u00e1nt), azokat m\u0171k\u00f6d\u00e9sk\u00e9ptelenn\u00e9 t\u00e9ve. Most azonban kider\u00fclt, hogy a sejtekben megjelen\u0151 ROSok mennyis\u00e9ge ar\u00e1nyos az alkalmazott antibiotikumok ar\u00e1ny\u00e1val, vagyis szublet\u00e1lis d\u00f3zisn\u00e1l is felszabadul bel\u0151l\u00fck egy kis mennyis\u00e9g. Ez ahhoz kev\u00e9s, hogy a sejtet elpuszt\u00edtsa, ahhoz viszont el\u00e9g, hogy a DNS-ben hib\u00e1kat hozzon l\u00e9tre, vagyis megn\u00f6velje a mut\u00e1ci\u00f3k sz\u00e1m\u00e1t, az \u00fan. mut\u00e1ci\u00f3s r\u00e1t\u00e1t.<\/p>\n
\n
Kohanski MA, DePrsito MA, Collins JJ<\/strong> (2010) Sublethal Antibiotic Treatment Leads to Multidrug Resistance via Radical-Induced Mutagenesis Molecular Cell<\/em> 37(3)<\/strong>: 311-320. <\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"