{"id":5005881,"date":"2010-01-09T22:04:09","date_gmt":"2010-01-09T21:04:09","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2010\/01\/09\/nem_ertik_6_az_ertelmes_tervezes_mozgalom_tudomanyos_tevekenysege"},"modified":"2010-01-09T22:04:09","modified_gmt":"2010-01-09T21:04:09","slug":"nem_ertik_6_az_ertelmes_tervezes_mozgalom_tudomanyos_tevekenysege","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5005881","title":{"rendered":"Nem \u00e9rtik 6. – Az \u00e9rtelmes tervez\u00e9s mozgalom tudom\u00e1nyos tev\u00e9kenys\u00e9ge"},"content":{"rendered":"

\"\"(SexComb szorgalm\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en tov\u00e1bbra is “t\u00e9m\u00e1n\u00e1l maradhatunk”. Sorozat\u00e1nak \u00fajabb cikk\u00e9t olvashatj\u00e1tok<\/em>.)<\/span><\/span><\/p>\n

No teh\u00e1t egy \u00e9rdekes kis cikk<\/a> jelent meg nemr\u00e9g az \u00c9RTEM honlapj\u00e1n, nevezetesen egy, az ID szellemi fellegv\u00e1r\u00e1nak sz\u00e1m\u00edt\u00f3 Discovery Institute honlapj\u00e1r\u00f3l \u00e1tvett<\/a> \u00f6sszefoglal\u00f3 jelleg\u0171 cikkgy\u0171jtem\u00e9ny, olyan publik\u00e1ci\u00f3kr\u00f3l, amelyek “k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 refer\u00e1lt tudom\u00e1nyos szakfoly\u00f3iratokban jelentek meg a tervez\u00e9si iskola \u00e1ltal felvetett k\u00e9rd\u00e9sekr\u0151l”. <\/span><\/span><\/p>\n

K\u00edv\u00e1ncsis\u00e1gb\u00f3l megn\u00e9ztem a felsorol\u00e1st \u00e9s els\u0151 pillant\u00e1sra val\u00f3ban nagyon tekint\u00e9lyes, majdnem \u00f6tven cikket sorol fel. Ugyan a “Wedge” c\u00e9lkit\u0171z\u00e9sei<\/a> k\u00f6z\u00f6tt az els\u0151 \u00f6t \u00e9vre terveztek sz\u00e1z refer\u00e1lt cikket, de ne akadjunk fel azon, hogy ennek a fele is csak t\u00edz \u00e9v alatt siker\u00fclt, \u00f6r\u00fclj\u00fcnk ink\u00e1bb az \u00e9rtelmes tervez\u00e9s (ID) tudom\u00e1nyos siker\u00e9nek. Azonban ha kicsit alaposabban megn\u00e9zz\u00fck ezt a bizonyos felsorol\u00e1st, \u00e9rthetetlen dolgokat tal\u00e1lhatunk benne, de miel\u0151tt belev\u00e1gn\u00e1nk, \u00e9rdemes k\u00f6rbej\u00e1rni, mik is azok a sokat emlegetett refer\u00e1lt foly\u00f3iratok, amikr\u0151l besz\u00e9l\u00fcnk? <\/span><\/span><\/p>\n

<\/span><\/p>\n

<\/p>\n

\"\"(SexComb szorgalm\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en tov\u00e1bbra is “t\u00e9m\u00e1n\u00e1l maradhatunk”. Sorozat\u00e1nak \u00fajabb cikk\u00e9t olvashatj\u00e1tok<\/em>.)<\/span><\/span><\/p>\n

No teh\u00e1t egy \u00e9rdekes kis cikk<\/a> jelent meg nemr\u00e9g az \u00c9RTEM honlapj\u00e1n, nevezetesen egy, az ID szellemi fellegv\u00e1r\u00e1nak sz\u00e1m\u00edt\u00f3 Discovery Institute honlapj\u00e1r\u00f3l \u00e1tvett<\/a> \u00f6sszefoglal\u00f3 jelleg\u0171 cikkgy\u0171jtem\u00e9ny, olyan publik\u00e1ci\u00f3kr\u00f3l, amelyek “k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 refer\u00e1lt tudom\u00e1nyos szakfoly\u00f3iratokban jelentek meg a tervez\u00e9si iskola \u00e1ltal felvetett k\u00e9rd\u00e9sekr\u0151l”. <\/span><\/span><\/p>\n

K\u00edv\u00e1ncsis\u00e1gb\u00f3l megn\u00e9ztem a felsorol\u00e1st \u00e9s els\u0151 pillant\u00e1sra val\u00f3ban nagyon tekint\u00e9lyes, majdnem \u00f6tven cikket sorol fel. Ugyan a “Wedge” c\u00e9lkit\u0171z\u00e9sei<\/a> k\u00f6z\u00f6tt az els\u0151 \u00f6t \u00e9vre terveztek sz\u00e1z refer\u00e1lt cikket, de ne akadjunk fel azon, hogy ennek a fele is csak t\u00edz \u00e9v alatt siker\u00fclt, \u00f6r\u00fclj\u00fcnk ink\u00e1bb az \u00e9rtelmes tervez\u00e9s (ID) tudom\u00e1nyos siker\u00e9nek. Azonban ha kicsit alaposabban megn\u00e9zz\u00fck ezt a bizonyos felsorol\u00e1st, \u00e9rthetetlen dolgokat tal\u00e1lhatunk benne, de miel\u0151tt belev\u00e1gn\u00e1nk, \u00e9rdemes k\u00f6rbej\u00e1rni, mik is azok a sokat emlegetett refer\u00e1lt foly\u00f3iratok, amikr\u0151l besz\u00e9l\u00fcnk? <\/span><\/span><\/p>\n

<\/span><\/p>\n

Egy refer\u00e1lt foly\u00f3irat annyit jelent, hogy a szerkeszt\u0151 az elfogad\u00e1s el\u0151tt minden egyes cikket elk\u00fcld h\u00e1rom “referee” -nek, azaz a cikk szakter\u00fclet\u00e9hez \u00e9rt\u0151, az adott cikk szerz\u0151it\u0151l f\u00fcggetlen, tekint\u00e9lyes szakemberhez, akik azt elolvass\u00e1k, megvizsg\u00e1lj\u00e1k, kijav\u00edtj\u00e1k, v\u00e1ltoztat\u00e1sokat eszk\u00f6z\u00f6lhetnek benne, v\u00e9g\u00fcl v\u00e9lem\u00e9nyezik, hogy k\u00f6zl\u00e9sre alkalmas -e? E mellett bek\u00e9rhetnek \u00fajabb adatokat, f\u00e9nyk\u00e9peket, k\u00eds\u00e9rleti eredm\u00e9nyeket, amelyek a cikk \u00e1ll\u00edt\u00e1sait al\u00e1t\u00e1masztj\u00e1k, az esetleges k\u00e9ts\u00e9gesnek \u00edt\u00e9lt k\u00eds\u00e9rletek ism\u00e9tl\u00e9s\u00e9t, esetleg m\u00e1sik k\u00eds\u00e9rleti rendszerben t\u00f6rt\u00e9n\u0151 elv\u00e9gz\u00e9s\u00e9t tan\u00e1csolhatj\u00e1k. Amikor mindh\u00e1rom referee el\u00e9gedett a k\u00f6zlem\u00e9nnyel, csak akkor jelenhet meg az adott foly\u00f3iratban, ez biztos\u00edtja az \u00e1ll\u00edt\u00e1sok megalapozotts\u00e1g\u00e1t. A Discovery Institute ezen gy\u0171jtem\u00e9nye \u00e1ll\u00edt\u00f3lag ilyen k\u00f6zlem\u00e9nyeket tartalmaz, de vizsg\u00e1ljuk csak meg kicsit k\u00f6zelebbr\u0151l az egyes cikkeket!<\/span><\/span><\/p>\n

Egy bizonyos 2003 -ban megjelent “Darwinism, Design and Public Education” c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv \u00edr\u00e1sai is szerepelnek benne, amelyik egyr\u00e9szt egyszeri kiad\u00e1s\u00fa k\u00f6nyv, nem igaz\u00e1n nevezhet\u0151 foly\u00f3iratnak, m\u00e1sr\u00e9szr\u0151l er\u0151sen k\u00e9ts\u00e9ges, hogy b\u00e1rki is valaha refer\u00e1lta volna. A k\u00f6nyv szerkeszt\u0151i, John Angus Campbell<\/a>, a sz\u00f3noklattan professzora \u00e9s Stephen C. Meyer<\/a>, aki geol\u00f3gus diplom\u00e1val rendelkezik, a doktori fokozat\u00e1t azonban tudom\u00e1nyb\u00f6lcseletb\u0151l\u00a0 \u00e9s tudom\u00e1nyt\u00f6rt\u00e9netb\u0151l szerezte. Az esetleges refereek szem\u00e9lye ismeretlen. A k\u00f6nyv les\u00fajt\u00f3 kritik\u00e1ja viszont egy t\u00e9nyleg refer\u00e1lt foly\u00f3iratban jelent meg<\/a>, \u00e9rdemes elolvasni.
<\/span><\/span><\/p>\n

Ugyan\u00edgy szerepelnek a felsorol\u00e1sban a “Debating desing: From Darwin to DNA”, “God and Design: The Teleological Argument and Modern Science” , “Mere creation: Science, faith & intelligent design” c\u00edm\u0171 k\u00f6nyvek egyes \u00edr\u00e1sai is, ezek az el\u0151z\u0151h\u00f6z hasonl\u00f3an nem refer\u00e1lt foly\u00f3iratok, egyszeri kiadv\u00e1nyok. Ugyan\u00edgy szerepel a felsorol\u00e1sban egy 2004 -es konferencia \u00f6sszefoglal\u00f3j\u00e1nak egy fejezete is, ez szint\u00e9n nem foly\u00f3irat, a refer\u00e1l\u00e1st val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a konferencia r\u00e9sztvev\u0151i v\u00e9gezt\u00e9k, ezt is kih\u00fazhatjuk.<\/span><\/span><\/p>\n

<\/span><\/span><\/p>\n

Ugyan\u00edgy szerepelnek a felsorol\u00e1sban az unos-untalan el\u0151ker\u00fcl\u0151 k\u00f6nyvek, a nyolcvanas \u00e9vekt\u0151l napjainkig \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny \u00e9rdekesebb, ritk\u00e1bban emlegetett gy\u00f6ngyszem is: <\/span><\/span><\/p>\n

Del Ratzsch: Nature, Design, and Science: The Status of Design in Natural Science<\/em><\/span><\/span><\/p>\n

Guillermo Gonzalez and Jay W. Richards, The Privileged Planet: How Our Place in the Cosmos is Designed for Discovery<\/em><\/span><\/span><\/p>\n

Michael Behe, Darwin’s Black Box: The Biochemical Challenge to Evolution<\/em><\/span><\/span><\/p>\n

Michael C. Rea, World without Design : The Ontological Consequences of Naturalism<\/em><\/span><\/span><\/p>\n

W.A. Dembski, The Design Inference: Eliminating Chance through Small Probabilities<\/em><\/span><\/span><\/p>\n

William Dembski, No Free Lunch: Why Specified Complexity Cannot be Purchased without Intelligence<\/em><\/span><\/span><\/p>\n

Michael Denton, Evolution: A Theory in Crisis<\/em><\/span><\/span><\/p>\n

The History of Science and Religion in the Western Tradition: an Encyclopedia<\/em><\/span><\/span><\/p>\n

The Mystery of Life’s Origin: Reassessing Current Theories<\/em><\/span><\/span><\/p>\n

Analysis of a Finite Element Method: PDE\/PROTRAN<\/em><\/span><\/span><\/p>\n

Dynamical Genetics<\/em><\/span><\/span><\/p>\n

Tal\u00e1n kukacoskod\u00e1snak t\u0171nhet, hogy a k\u00f6nyveket kihagyom ebb\u0151l a felsorol\u00e1sb\u00f3l, de az a helyzet, hogy ahhoz, hogy valaki k\u00f6nyvet jelentessen meg, meg kell hogy gy\u0151zz\u00f6n egy kiad\u00f3t, hogy az \u00edr\u00e1s\u00e1t sokan megveszik majd. Ezzel szemben, ahogy l\u00e1ttuk egy refer\u00e1lt foly\u00f3iratban val\u00f3 megjelen\u00e9s el\u0151tt az adott szakter\u00fclet h\u00e1rom szak\u00e9rt\u0151j\u00e9t kell meggy\u0151zni, m\u00e9gpedig bizony\u00edt\u00e9kokkal, r\u00e1ad\u00e1sul egy refer\u00e1lt foly\u00f3irat szerkeszt\u0151j\u00e9t nem igaz\u00e1n \u00e9rdekli, hogy mennyire szenz\u00e1ci\u00f3s az, ami a lapban megjelenik, hanem ink\u00e1bb, hogy min\u00e9l t\u00f6bben haszn\u00e1t l\u00e1ss\u00e1k, min\u00e9l t\u00f6bben id\u00e9zz\u00e9k az adott cikket. <\/span><\/span><\/p>\n

Ha ezeket kihagyjuk, jelent\u0151sen megr\u00f6vid\u00fclt az eredeti k\u00f6zlem\u00e9nysz\u00e1m, maradt eg\u00e9szen pontosan tizenn\u00e9gy val\u00f3ban refer\u00e1lt foly\u00f3iratban megjelent k\u00f6zlem\u00e9ny. Az\u00e9rt m\u00e9g ez is sz\u00e9p, l\u00e1ssuk, mit is takarnak ezek:<\/span><\/span><\/p>\n

<\/span><\/span><\/p>\n

H\u00e1rom k\u00f6zlem\u00e9ny bevallottan filoz\u00f3fiai szaklapokban jelent meg, term\u00e9szetesen ezek att\u00f3l m\u00e9g refer\u00e1lt k\u00f6zlem\u00e9nyek, de az\u00e9rt a biol\u00f3gia m\u00e9giscsak term\u00e9szettudom\u00e1ny.\u00a0 Ezt a felsorol\u00e1s \u00f6ssze\u00e1ll\u00edt\u00f3i is \u00e9rezhetik, mert a legv\u00e9g\u00e9re, k\u00fcl\u00f6n c\u00edm al\u00e1 helyezt\u00e9k \u0151ket, r\u00e1ad\u00e1sul nem \u00edrtak r\u00f3luk n\u00e9h\u00e1ny mondatos \u00f6sszefoglal\u00f3t sem, mint a t\u00f6bbi k\u00f6zlem\u00e9nyr\u0151l.<\/span><\/span><\/p>\n

Behe, M.J., Self-Organization and Irreducibly Complex Systems: A Reply to Shanks and Joplin<\/em>, PHILOSOPHY OF SCIENCE 67:155-162 (March 2000)\u00a0
Craig, W.L., “God, Creation, and Mr. Davies.” British Journal for the Philosophy of Science<\/em> 37 (1986): 168-175\u00a0
Craig, W.L., “Barrow and Tipler on the Anthropic Principle vs. Divine Design.” British Journal for the Philosophy of Science<\/em> 38 (1988): 389-395.<\/span><\/span><\/p>\n

L\u00e1ssuk akkor a marad\u00e9kot:<\/span><\/span><\/p>\n

S.C. Meyer, “The Origin of Biological Information and the Higher Taxonomic Categories,” Proceedings of the Biological Society of Washington<\/em>, 117(2) (2004): 213-239.<\/strong><\/span><\/span><\/p>\n

Ez egy \u00f6sszefoglal\u00f3 jelleg\u0171 cikk, \u00faj k\u00eds\u00e9rleti eredm\u00e9nyt nem tartalmaz. Az\u00e9rt \u00e9rdekes, mert \u00f6nmag\u00e1ban botr\u00e1nyt kavart<\/a>. A t\u00f6rt\u00e9net l\u00e9nyege annyi, hogy a Proceedings of the Biological Society of Washington c\u00edm\u0171 lap szerkeszt\u0151je, egy bizonyos Richard Sternberg<\/a>, aki nem mellesleg az \u00e9rtelmes tervez\u00e9s ismert t\u00e1mogat\u00f3ja 2004 -ben megjelentette ezt a bizonyos cikket a fent eml\u00edtett refer\u00e1lt foly\u00f3iratban. A Washingtoni Biol\u00f3giai T\u00e1rsas\u00e1g tagjai, amelynek lapj\u00e1ban a k\u00f6zlem\u00e9ny megjelent, tiltakoztak a cikk ellen, a lap kiad\u00f3ja k\u00e9s\u0151bb egy nyilatkozatot is k\u00f6zz\u00e9tett, amely szerint a cikk a szok\u00e1sos refer\u00e1l\u00e1si m\u00f3dszert megker\u00fclve jelent meg, azt kiz\u00e1r\u00f3lag Richard Sternberg szerkeszt\u0151 l\u00e1tta a megjelen\u00e9s el\u0151tt, refereeknek nem k\u00fcldt\u00e9k ki, t\u00e1rsszerkeszt\u0151knek nem mutatt\u00e1k meg. Richard Sternberg szerkeszt\u0151 \u00e1ll\u00edtotta, hogy a cikk a szok\u00e1sos refer\u00e1l\u00e1si utat j\u00e1rta v\u00e9gig, n\u00e9gy f\u00fcggetlen szak\u00e9rt\u0151 mondott r\u00f3la v\u00e9lem\u00e9nyt a megjelen\u00e9se el\u0151tt, \u00e1m ism\u00e9telt k\u00e9r\u00e9sre sem volt hajland\u00f3 megnevezni \u0151ket. A Proceedings of the Biological Society of Washington c\u00edm\u0171 \u00fajs\u00e1g \u00e9vente kiad egy list\u00e1t, amelyben a cikkeiket refer\u00e1l\u00f3k nevei szerepelnek, \u00e1m ezt a 2004 -es \u00e9vre egyszer\u0171en nem jelentett\u00e9k meg, \u00edgy a szerkeszt\u0151 \u00e1ll\u00edt\u00e1sa egyszer\u0171en ellen\u0151rizhetetlen. A cikket egy\u00e9bk\u00e9nt a lap k\u00f6vetkez\u0151 sz\u00e1m\u00e1ban vissza is vont\u00e1k, \u00edgy nem igaz\u00e1n \u00e9rtem, hogyan ker\u00fclt ebbe a felsorol\u00e1sba, a tudom\u00e1nyban a visszavont cikk nem l\u00e9tezik \u00e9s k\u00e9sz. Richard Sternberg egy\u00e9bk\u00e9nt ezek ut\u00e1n panaszt tett, ugyanis azt \u00e1ll\u00edtotta, hogy munkahely\u00e9n vall\u00e1si n\u00e9zetei miatt t\u00e1madt\u00e1k. Mondjuk ebben az az igaz\u00e1n sz\u00e9p, hogy ezzel maga ismerte el, miszerint az \u00c9rtelmes Tervez\u00e9s vall\u00e1s, nem pedig tudom\u00e1ny. <\/span><\/span><\/p>\n

W.-E. L\u00f6nnig & H. Saedler, “Chromosome Rearrangements and Transposable Elements,” Annual Review of Genetics<\/em>, 36 (2002): 389-410.\u00a0
<\/strong><\/span><\/span><\/p>\n

Ez a k\u00f6zlem\u00e9ny is \u00f6sszefoglal\u00f3 jelleg\u0171 cikk, \u00faj k\u00eds\u00e9rleti eredm\u00e9nyt nem tartalmaz. Ezen k\u00edv\u00fcl az “\u00e9rtelmes tervez\u00e9s” sz\u00f3kapcsolatot sem, s\u0151t, az “\u00e9rtelmes” \u00e9s a “tervez\u00e9s” szavakat sem. A k\u00f6zlem\u00e9ny alapvet\u0151en az ugr\u00e1l\u00f3 genetikai elemekr\u0151l sz\u00f3l, amelyek l\u00e9t\u00e9nek elismer\u00e9se m\u00e1r \u00f6nmag\u00e1ban t\u00falmegy<\/a> a legt\u00f6bb \u00e9rtelmes tervez\u00e9s h\u00edv\u0151 ingerk\u00fcsz\u00f6b\u00e9n. Ezen k\u00edv\u00fcl t\u00f6bb olyan \u00e1ll\u00edt\u00e1st tesz, amely sz\u00f6ges ellent\u00e9tben \u00e1ll az \u00e9rtelmes tervez\u00e9s mozgalom tanaival: Alapfeltev\u00e9sk\u00e9nt haszn\u00e1lja, hogy egy fajb\u00f3l kialakulhat egy m\u00e1sik, arra \u00e9p\u00edti az elm\u00e9let\u00e9t, hogy a ma \u00e9l\u0151 \u00e1llatok az\u00f3ta kihalt k\u00f6z\u00f6s \u0151s\u00f6kb\u0151l fejl\u0151dtek ki \u00e9s ugyan\u00fagy adottnak veszi, hogy az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek k\u00f6zti \u00f3ri\u00e1si k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek mut\u00e1ci\u00f3kkal alakultak ki, az elm\u00e9let r\u00e9sze, hogy a fennmaradt k\u00f6v\u00fcletek a ma \u00e9l\u0151 \u00e1llatok \u0151sei. Elfogadja a biol\u00f3gia fajfogalm\u00e1t, amit \u0151 is az \u00e9letk\u00e9pes ut\u00f3dok l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1nak k\u00e9pess\u00e9g\u00e9ben hat\u00e1roz meg. S\u0151t, m\u00e9g az is az elm\u00e9let r\u00e9sze, hogy az \u00fagynevezett molekul\u00e1ris \u00f3ra m\u00f3dszer\u00e9vel id\u0151ben elhelyezhet\u0151 k\u00e9t \u00e9l\u0151l\u00e9ny utols\u00f3 k\u00f6z\u00f6s \u0151se. \u00d6sszesen annyit \u00e1ll\u00edt, hogy az \u00faj fajok keletkez\u00e9s\u00e9ben nagy szerepet j\u00e1tszanak az ugr\u00e1l\u00f3 genetikai elemek, amelyek mozg\u00e1sa nem teljesen v\u00e9letlenszer\u0171, vannak a genomban olyan pontok, ahov\u00e1 nagyobb es\u00e9llyel ugranak be. Mit is \u00edr err\u0151l a cikkr\u0151l a Discovery Institute felsorol\u00e1sa? “Ez a k\u00f6zlem\u00e9ny az ugr\u00e1l\u00f3 genetikai elemek szerep\u00e9t vizsg\u00e1lja az \u00faj fajok hirtelen megjelen\u00e9s\u00e9ben \u00e9s a biodiverzit\u00e1s \u00e9s az \u00faj fajok megjelen\u00e9s\u00e9nek r\u00e9szleges tervezetts\u00e9g\u00e9t. ” Amit az \u00f6sszefoglal\u00f3 elfelejt megeml\u00edteni: A cikkben kifejtett elm\u00e9let tagadja az ID mozgalom gyakorlatilag \u00f6sszes \u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t. Hogy ez a cikk hogyan t\u00e1masztja al\u00e1 az ID mozgalmat, halv\u00e1ny g\u0151z\u00f6m sincs, ennyi er\u0151vel Charles Darwin: A fajok eredete c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9t is bevehett\u00e9k volna a felsorol\u00e1sba, legal\u00e1bb annyira t\u00e1mogatja az ID elm\u00e9let\u00e9t, mint ez a cikk. A szerz\u0151 egy\u00e1ltal\u00e1n nem tagadja az evol\u00faci\u00f3 l\u00e9t\u00e9t, egyszer\u0171en annak m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9re \u00e1ll\u00edt fel egy \u00fajabb elm\u00e9letet. <\/span><\/span><\/p>\n

<\/span><\/span><\/p>\n

Granville Sewell, “A Mathematician’s View of Evolution,” The Mathematical Intelligencer<\/em>, Vol 22 (4) (2000)<\/strong><\/span><\/span><\/p>\n

Ez a cikk sem tartalmaz kutat\u00e1si eredm\u00e9nyt. Ett\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl \u00e9rdekes lehetne, azt gondoln\u00e1nk, hogy egy matematikus a saj\u00e1t szakm\u00e1j\u00e1nak szab\u00e1lyai szerint \u00e9rt\u00e9keli az evol\u00faci\u00f3t. Ezzel szemben a cikk kiz\u00e1r\u00f3lag k\u00f6v\u00fcletekr\u0151l, sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes programokr\u00f3l, a termodinamika m\u00e1sodik f\u0151t\u00e9tel\u00e9r\u0151l, enciklop\u00e9di\u00e1kr\u00f3l \u00e9s hasonl\u00f3kr\u00f3l sz\u00f3l. Egyetlen \u00e9l\u0151l\u00e9nyekre vonatkoztatott modellt, vagy elm\u00e9leti sz\u00e1m\u00edt\u00e1st sem tartalmaz, a legkomolyabb \u00e9rve ennyi: “Ha egymilli\u00e1rd m\u00e9rn\u00f6k m\u00e1sodpercenk\u00e9nt egy v\u00e9letlenszer\u0171 karaktert \u00fctne le, gyakorlatilag akkor sem lenne es\u00e9lye, hogy a F\u00f6ld 4,5 milli\u00e1rd \u00e9vnyi t\u00f6rt\u00e9nete alatt v\u00e9letlenszer\u0171en \u00fajra l\u00e9trehozzanak egy h\u00fasz karakternyi el\u0151ny\u00f6s v\u00e1ltoztat\u00e1st.” Ezek az \u00e9rvek egyszer\u0171en nevets\u00e9gesek. Mint m\u00e1r egyszer le\u00edrtam<\/a>, egy \u00f6tkil\u00f3s vir\u00e1gf\u00f6ldben k\u00e9tsz\u00e1zmilli\u00e1rd bakt\u00e9rium \u00e9l, a F\u00f6ld\u00f6n \u00f6sszesen pedig 5X1030<\/sup>, azaz ennyi m\u00e9rn\u00f6k veri a billenty\u0171zetet, a p\u00e9ld\u00e1ban felt\u00e9telezettn\u00e9l 5X1021<\/sup> szer, vagyis egytrilli\u00e1rdszor t\u00f6bb. Mint ahogy a lap r\u00f6vid jellemz\u00e9s\u00e9ben<\/a> is megtal\u00e1lhat\u00f3 ,\u00a0 “Az \u00fajs\u00e1gban humor, rejtv\u00e9nyek, versek, kital\u00e1lt t\u00f6rt\u00e9netek \u00e9s m\u0171v\u00e9szet is tal\u00e1lhat\u00f3.”\u00a0 (“Throughout, the journal, humor, puzzles, poetry, fiction, and art can be found.”). Felteszem a fenti cikk a humor vagy a kital\u00e1lt t\u00f6rt\u00e9net, esetleg a m\u0171v\u00e9szet, mert hogy nem tudom\u00e1nyos cikk, az biztos. <\/span><\/p>\n

<\/span><\/p>\n

D. A. Axe, “Estimating the Prevalence of Protein Sequences Adopting Functional Enzyme Folds,” Journal of Molecular Biology,<\/em> Vol. 341 (2004): 1295-1315.<\/strong><\/span><\/span><\/p>\n

Ebben a cikkben sem szerepel az “\u00e9rtelmes tervez\u00e9s” kifejez\u00e9s. A szerz\u0151k sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9ppel modellezt\u00e9k a <\/span>\u03b2<\/span>-laktam\u00e1z enzim t\u00e9rszerkezet\u00e9t \u00e9s arra jutottak, hogy a kialakul\u00e1s\u00e1nak a val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ge valahol 10-53<\/sup> \u00e9s 10-77<\/sup> k\u00f6z\u00f6tt van. Ez messze jobb es\u00e9ly, mint az \u00c9RTEM \u00e1ltal fel\u00e1ll\u00edtott<\/a> 10-150<\/sup> val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9gi hat\u00e1r, ami alatt szerint\u00fck egy\u00e9rtelm\u0171en tervezetts\u00e9gr\u0151l besz\u00e9l\u00fcnk. Mint minden sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes modelln\u00e9l itt is meg kell jegyezz\u00fck, hogy feh\u00e9rj\u00e9k t\u00e9rszerkezet\u00e9r\u0151l pontos modellt tiszt\u00e1n sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes \u00faton gyakorlatilag sohasem k\u00e9sz\u00edtettek, egyszer\u0171en az\u00e9rt, mert egy \u00e1tlagos feh\u00e9rje t\u00e9rszerkezet\u00e9t olyan sok k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1s befoly\u00e1solja, amelynek a modellez\u00e9s\u00e9hez a rendelkez\u00e9s\u00fcnkre \u00e1ll\u00f3 sz\u00e1m\u00edt\u00e1si kapacit\u00e1s kev\u00e9s. \u00cdgy minden ilyen modelln\u00e9l k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 egyszer\u0171s\u00edt\u00e9sekkel \u00e9lnek. Ezen egyszer\u0171s\u00edt\u00e9sek azonban d\u00f6nt\u0151en befoly\u00e1solhatj\u00e1k a v\u00e9geredm\u00e9nyt, egy apr\u00f3 v\u00e1ltoz\u00f3 \u00e9rt\u00e9k\u00e9nek m\u00f3dos\u00edt\u00e1sa az \u00edgy sz\u00e1m\u00edtott es\u00e9lyeket nagym\u00e9rt\u00e9kben megv\u00e1ltoztathatja. <\/span><\/p>\n

<\/span><\/p>\n

D. A. Axe, “Extreme Functional Sensitivity to Conservative Amino Acid Changes on Enzyme Exteriors,” Journal of Molecular Biology,<\/em> Vol. 301 (2000): 585-595.<\/strong><\/span><\/span><\/p>\n

Ebben a cikkben sem szerepel az “\u00e9rtelmes tervez\u00e9s” kifejez\u00e9s. A szerz\u0151 azt vizsg\u00e1lja, hogy az egyes <\/span>\u03b2-laktam<\/span>\u00e1z enzimekben tal\u00e1lhat\u00f3 k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek hogyan \u00e9rintik a m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t. Arra jut, hogy n\u00e9gy-\u00f6t\u00a0 mut\u00e1ci\u00f3, amik \u00f6nmagukban semlegesek, azaz nem \u00e9rintik az enzim m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t, \u00f6sszead\u00f3dva m\u00e1r m\u0171k\u00f6d\u00e9sk\u00e9ptelen\u00e9 tehetik az enzimet.\u00a0 A szerz\u0151 k\u00f6vetkeztet\u00e9se mind\u00f6ssze annyi, hogy a szok\u00e1sos \u00f6sszehasonl\u00edt\u00f3 vizsg\u00e1latok sor\u00e1n azoknak az aminosavaknak is \u00e9rdemes figyelmet szentelni, amelyek v\u00e1ltoz\u00e9konyak, hiszen ezek a v\u00e1ltoz\u00e1sok csak m\u00e1s v\u00e1ltoz\u00e1sok f\u00fcggv\u00e9ny\u00e9ben \u00e9rtelmezhet\u0151ek. Az enzimek kialakul\u00e1s\u00e1r\u00f3l, \u00faj funkci\u00f3k l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9r\u0151l egy sz\u00f3t sem ejt. A cikk m\u00e1sik k\u00f6vetkeztet\u00e9se, hogy a Proteus mirabilis<\/em><\/span> \u03b2-laktam<\/span>\u00e1z enzimje \u00e9s az E. coli<\/em> TEM-1 enzimje nem sz\u00e1rmaztathat\u00f3 egym\u00e1sb\u00f3l, csak m\u0171k\u00f6d\u00e9sk\u00e9ptelen k\u00f6ztes alakokon kereszt\u00fcl. Ez mindenk\u00e9ppen egy refer\u00e1lt foly\u00f3iratban megjelent k\u00f6zlem\u00e9ny, b\u00e1r ez a v\u00e9gk\u00f6vetkeztet\u00e9s k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl olyan er\u0151s \u00e9rv az evol\u00faci\u00f3 ellen, mintha fogn\u00e1nk egy embert \u00e9s egy tehenet, majd arra jutn\u00e1nk, hogy az ember val\u00f3sz\u00edn\u0171leg nem \u0151se a teh\u00e9nnek \u00e9s a teh\u00e9n sem az embernek.<\/span><\/p>\n

<\/span><\/p>\n

M.J. Behe and D.W. Snoke, “Simulating Evolution by Gene Duplication of Protein Features That Require Multiple Amino Acid Residues,” Protein Science<\/em>, 13 (2004): 2651-2664.\u00a0
<\/strong><\/span><\/span><\/p>\n

A cikk le\u00edr\u00e1sa nagyon sokat \u00edg\u00e9r: ” E cikkben Behe \u00e9s Snokes bemutatja, milyen nehezen alak\u00edtanak ki evol\u00faci\u00f3s folyamatok \u00faj feh\u00e9rjeszerkezeteket \u00e9s adnak hozz\u00e1juk \u00faj feh\u00e9rj\u00e9ket, amelyek m\u0171k\u00f6d\u0151k\u00e9pesen k\u00e9pesek kapcsol\u00f3dni.” A cikk val\u00f3j\u00e1ban egy sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes modell le\u00edr\u00e1sa, ahol annak az es\u00e9ly\u00e9t sz\u00e1molgatj\u00e1k ki, hogy egy diszulfidh\u00edd kialak\u00edt\u00e1s\u00e1hoz sz\u00fcks\u00e9ges k\u00e9t cisztein aminosav mekkora es\u00e9llyel j\u00f6n l\u00e9tre pontmut\u00e1ci\u00f3kkal. Egy\u00e9b mut\u00e1ci\u00f3t\u00edpusokat nem vizsg\u00e1ltak. Id\u00e9zn\u00e9k a cikkb\u0151l: “Er\u0151teljesen hangs\u00falyozzuk, hogy ennek az egyetlen \u00fatvonalnak a hat\u00e9konys\u00e1ga a Darwini evol\u00faci\u00f3 szempontj\u00e1b\u00f3l keveset vagy \u00e9ppen semmit sem mond m\u00e1s \u00fatvonalak hat\u00e9konys\u00e1g\u00e1r\u00f3l. \u00cdgy p\u00e9ld\u00e1ul jelen tanulm\u00e1nyunk amely az MR feh\u00e9rj\u00e9k evol\u00faci\u00f3j\u00e1t vizsg\u00e1lja pontmut\u00e1ci\u00f3kkal duplik\u00e1lt g\u00e9nekben nem jelzi hogy ilyen saj\u00e1ts\u00e1gok evol\u00faci\u00f3j\u00e1ra m\u00e1s folyamatokkal, inszerci\u00f3s\/del\u00e9ci\u00f3s mut\u00e1ci\u00f3kkal enn\u00e9l kev\u00e9sb\u00e9 vagy jobban hat\u00e9kony lenne.” De mindenk\u00e9ppen meg kell jegyezn\u00fcnk, hogy ez egy olyan k\u00f6zlem\u00e9ny, amit Michael J. Behe \u00edrt, refer\u00e1lt foly\u00f3iratban jelent meg \u00e9s val\u00f3di k\u00eds\u00e9rleti munk\u00e1t is tartalmaz. Az\u00e9rt \u00e9rdemes megjegyezni, hogy az +\u00e9rtelmes tervez\u00e9s” kifejez\u00e9s nem szerepel benne, r\u00e1ad\u00e1sul Michael J. Behe maga vallotta<\/a> esk\u00fc alatt, hogy ez a k\u00f6zlem\u00e9ny semmit sem mond az \u00e9rtelmes tervez\u00e9sr\u0151l, csak “utal r\u00e1”. <\/span><\/p>\n

<\/span><\/p>\n

D.K.Y. Chiu & T.H. Lui, “Integrated Use of Multiple Interdependent Patterns for Biomolecular Sequence Analysis,” International Journal of Fuzzy Systems<\/em>, 4(3) (September 2002): 766-775.<\/strong><\/span><\/span><\/p>\n

Itt val\u00f3sz\u00edn\u0171leg valamilyen f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9s lehet, ugyanis ez a k\u00f6zlem\u00e9ny egy matematikai m\u00f3dszert ismertet, amivel egy adott feh\u00e9rje t\u00f6bb k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 fajb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 aminosavsorrendje alapj\u00e1n k\u00f6vetkeztetni lehet a feh\u00e9rje m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9hez elengedhetetlen\u00fcl sz\u00fcks\u00e9ges szakaszokra. Semmilyen m\u00f3don sem sugallja a cikk, hogy ennek b\u00e1rmi k\u00f6ze lenne a tervezetts\u00e9ghez. Rejt\u00e9ly, hogy mi\u00e9rt ker\u00fclt ebbe a felsorol\u00e1sba. A Discovery Institute felsorol\u00e1sa sem seg\u00edt, itt egyetlen mondatot sem \u00edrnak a cikkr\u0151l, csak id\u00e9zik az els\u0151 bekezd\u00e9s\u00e9t.<\/span><\/p>\n

<\/span><\/p>\n

John A. Davison, “A Prescribed Evolutionary Hypothesis,” Rivista di Biologia\/Biology Forum<\/em> 98 (2005): 155-166.<\/strong><\/span><\/span><\/p>\n

A cikk azt bizonygatja, hogy az evol\u00faci\u00f3 val\u00f3j\u00e1ban az \u00e9l\u0151l\u00e9nyekbe el\u0151re be\u00e9p\u00edtett genetikai inform\u00e1ci\u00f3 kifejez\u0151d\u00e9se. Adottnak veszi, hogy az egyes fajok egym\u00e1sb\u00f3l alakulnak ki, vagyis a ma \u00e9l\u0151 \u00e1llatok a r\u00e9g kihaltak ut\u00f3dai, csak annyival eg\u00e9sz\u00edti ki, hogy a v\u00e1ltoz\u00e1sok tervei mindig is ott voltak az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek genomj\u00e1ban. Tulajdonk\u00e9ppen ez is egy refer\u00e1lt foly\u00f3iratban megjelent k\u00f6zlem\u00e9ny, b\u00e1r k\u00eds\u00e9rleti eredm\u00e9nyeket nem tartalmaz \u00e9s valamilyen szinten k\u00f6thet\u0151 az \u00e9rtelmes tervez\u00e9shez, hab\u00e1r n\u00e9h\u00e1ny ponton ellentmond a szok\u00e1sos elm\u00e9leteknek.<\/span><\/p>\n

<\/span><\/p>\n

Jonathan Wells, “Do Centrioles Generate a Polar Ejection Force?,” Rivista di Biologia\/Biology Forum<\/em> 98 (2005): 37-62.<\/strong><\/span><\/span><\/p>\n

Ez a k\u00f6zlem\u00e9ny egy felt\u00e9telez\u00e9st bont ki, hogy a centri\u00f3lumok jelenleg ismert m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00fck mellett turbinak\u00e9nt keringetik a sejtplazm\u00e1t. Ez a tervez\u00e9selm\u00e9lethez egyetlen ponton kapcsol\u00f3dik: “Mi van ha a centri\u00f3lumok t\u00e9nyleg apr\u00f3 turbin\u00e1k? Ezt sokkal egyszer\u0171bb elfogadni, ha a szok\u00e1sos redukcionista megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s helyett egy holisztikus megk\u00f6zel\u00edt\u00e9st alkalmazunk \u00e9s ha a centri\u00f3lumokat tervezett szerkezeteknek tekintj\u00fck, mint a Darwini evol\u00faci\u00f3 v\u00e9letlen mell\u00e9kterm\u00e9keinek.” A cikkben azonban egyetlen sor sem sz\u00f3l arr\u00f3l, hogy miben m\u00e1s ez a megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s, vagy hogy hol haszn\u00e1lja ezt a “holisztikus” m\u00f3dszert. Igaz\u00e1b\u00f3l ez a k\u00f6zlem\u00e9ny \u00faj k\u00eds\u00e9rleti adatot nem tartalmaz, az \u00e9rtelmes tervez\u00e9shez val\u00f3 kapcsolata mind\u00f6ssze egy f\u00e9lmondatnyi, kijelenti, hogy a centri\u00f3lumok tervezettek, de nem r\u00e9szletezi, hogy mi\u00e9rt. Mindazon\u00e1ltal ez egy refer\u00e1lt foly\u00f3iratban megjelent k\u00f6zlem\u00e9ny.<\/span><\/p>\n

<\/span><\/p>\n

M.J. Denton, J.C. Marshall & M. Legge, (2002) “The Protein Folds as Platonic Forms: New Support for the pre-Darwinian Conception of Evolution by Natural Law,” Journal of Theoretical Biology<\/em> 219 (2002): 325-342.<\/strong><\/span><\/span><\/p>\n

Ez a cikk semmilyen m\u00f3don nem kapcsol\u00f3dik az ID-hez, egy\u00e9rtelm\u0171en term\u00e9szeti t\u00f6rv\u00e9nyek \u00e1ltal meghat\u00e1rozott folyamatokat t\u00e9telez fel, tervez\u00e9ssel, intelligens k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9ssel sehol sem sz\u00e1mol. Hogy mi\u00e9rt ker\u00fclt be ebbe a felsorol\u00e1sba, rejt\u00e9ly.<\/span><\/p>\n

<\/span><\/p>\n

\u00d8. A. Voie, “Biological function and the genetic code are interdependent,” Chaos, Solitons and Fractals<\/em>, Vol 28(4) (2006): 1000-1004.<\/strong><\/span><\/span><\/p>\n

Ez a k\u00f6zlem\u00e9ny k\u00eds\u00e9rleti eredm\u00e9nyeket nem tartalmaz, gyakorlatilag egy hossz\u00fa fejteget\u00e9s arr\u00f3l, hogy az \u00e9let sz\u00fcks\u00e9ges k\u00f6vetkezm\u00e9nye -e a fizika t\u00f6rv\u00e9nyeinek? Mivel k\u00eds\u00e9rleti eredm\u00e9nyeket, sz\u00e1m\u00edt\u00e1sokat nem tartalmaz, nem igaz\u00e1n tudom hov\u00e1 tenni, legink\u00e1bb b\u00f6lcselettudom\u00e1nyi alkot\u00e1s. A v\u00e9gk\u00f6vetkeztet\u00e9se pedig \u00e9ppen az, hogy az \u00e9let l\u00e9t\u00e9t axi\u00f3mak\u00e9nt kell elfogadnunk, nem bizony\u00edthat\u00f3 az eredete. <\/span><\/p>\n

<\/span><\/p>\n

Teh\u00e1t itt az ideje, hogy m\u00e9rlegelj\u00fck az ID mozgalom teljes\u00edtm\u00e9ny\u00e9t. Mit is \u00e1ll\u00edtott a szerz\u0151 a bevezet\u0151ben? <\/span><\/span><\/p>\n

“Ennek ellen\u00e9re r\u00e9szletes lista mutatja m\u00e1r be mindazokat a t\u00e1mogat\u00f3 hangv\u00e9tel\u0171 tanulm\u00e1nyokat, amelyek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 refer\u00e1lt tudom\u00e1nyos szakfoly\u00f3iratokban jelentek meg a tervez\u00e9si iskola \u00e1ltal felvetett k\u00e9rd\u00e9sekr\u0151l.<\/em>“<\/span><\/span><\/p>\n

A Discovery Institute saj\u00e1t programf\u00fczete, a h\u00edres Wedge dokumentum (1999) saj\u00e1t v\u00e1llal\u00e1sa szerint is az els\u0151 \u00f6t \u00e9ves terv\u00fck ” Sz\u00e1z tudom\u00e1nyos, akad\u00e9miai \u00e9s technikai cikk a tagjainkt\u00f3l”. Ehhez k\u00e9pest t\u00edz \u00e9v alatt is \u00f6sszesen tizenn\u00e9gy cikket siker\u00fclt \u00f6sszeszedni\u00fck, ezek jelent\u0151s r\u00e9sze pedig nem a Discovery Institute tagjainak toll\u00e1b\u00f3l sz\u00fcletett, de ne legy\u00fcnk kukacoskod\u00f3ak, a magyar \u00c9RTEM szerz\u0151 is nyilv\u00e1n csak t\u00e9ved\u00e9sb\u0151l \u00e1ll\u00edtja be a list\u00e1n szerepl\u0151ket refer\u00e1lt szakfoly\u00f3iratokban megjelent k\u00f6zlem\u00e9nyk\u00e9nt, amikor csak a negyed\u00fck az!<\/span><\/span><\/p>\n

Ebb\u0151l a tizenn\u00e9gy k\u00f6zlem\u00e9nyb\u0151l h\u00e1rom b\u00f6lcselettudom\u00e1nyi lapban jelent meg, egyet k\u00e9s\u0151bb visszavontak. Teh\u00e1t \u00f6sszesen t\u00edz k\u00f6zlem\u00e9nyr\u0151l besz\u00e9lhet\u00fcnk, amely az IDsek szerint a tervez\u00e9selm\u00e9letr\u0151l \u00edr\u00f3dott. <\/span><\/span><\/p>\n

Ebb\u0151l n\u00e9gyr\u0151l egyszer\u0171en \u00e9rthetetlen, hogy mi\u00e9rt ker\u00fclt a felsorol\u00e1sba ( Chromosome Rearrangements and Transposable Elements; Integrated Use of Multiple Interdependent Patterns for Biomolecular Sequence Analysis; The Protein Folds as Platonic Forms: New Support for the pre-Darwinian Conception of Evolution by Natural Law; Do Centrioles Generate a Polar Ejection Force?), semmit sem \u00e1ll\u00edtanak a tervez\u00e9selm\u00e9letr\u0151l, de nyilv\u00e1n majd a hozz\u00e1sz\u00f3l\u00f3k felvil\u00e1gos\u00edtanak, hol t\u00e9vedek.<\/span><\/span><\/p>\n

H\u00e1rom k\u00f6zlem\u00e9ny semmilyen \u00e9rt\u00e9kelhet\u0151 k\u00eds\u00e9rleti eredm\u00e9nyt sem tartalmaz (A Mathematician’s View of Evolution; A Prescribed Evolutionary Hypothesis; <\/span><\/span><\/p>\n

Biological function and the genetic code are interdependent).<\/span><\/span><\/p>\n

Maradt \u00f6sszesen h\u00e1rom darab k\u00f6zlem\u00e9ny, ami valamilyen, b\u00e1rmilyen t\u00e1volr\u00f3l k\u00eds\u00e9rleti eredm\u00e9nyk\u00e9nt \u00e9rtelmezhet\u0151 fejteget\u00e9st tartalmaz. (Estimating the Prevalence of Protein Sequences Adopting Functional Enzyme Folds; Extreme Functional Sensitivity to Conservative Amino Acid Changes on Enzyme Exteriors; Simulating Evolution by Gene Duplication of Protein Features That Require Multiple Amino Acid Residues) Nem mellesleg egyikben sem szerepel az “\u00e9rtelmes tervez\u00e9s” kifejez\u00e9s, egyik sem \u00edr k\u00f6zvetlen\u00fcl az \u00e9rtelmes tervez\u00e9sr\u0151l. <\/span><\/span><\/p>\n

Ennyi az \u00e9rtelmes tervez\u00e9s mozgalom t\u00edz \u00e9vnyi teljes\u00edtm\u00e9nye, h\u00e1rom k\u00eds\u00e9rleti eredm\u00e9nyeket is tartalmaz\u00f3 k\u00f6zlem\u00e9ny, nem t\u00f6bb. \u00d6sszehasonl\u00edt\u00e1sk\u00e9ppen az emberi p53 feh\u00e9rj\u00e9r\u0151l (“human p53”) ezernyolcsz\u00e1zhatvank\u00e9t k\u00f6zlem\u00e9ny sz\u00fcletett ez id\u0151 alatt, a telom\u00e9r\u00e1kr\u00f3l (“telomere”) k\u00e9tezerh\u00e1romsz\u00e1z k\u00f6zlem\u00e9nyt tal\u00e1ltam, t\u00f6bb mint n\u00e9gysz\u00e1z k\u00f6zlem\u00e9ny c\u00edm\u00e9ben szerepel az ostor kifejez\u00e9s (“flagellum” + “flagella”). Az ID mozgalom tudom\u00e1nyos teljes\u00edtm\u00e9nye nagyon gyenge, b\u00e1rmilyen m\u00e9rc\u00e9vel m\u00e9rve. \u00d6sszesen h\u00e1rom cikkben eml\u00edtik meg egy\u00e1ltal\u00e1n a tervez\u00e9selm\u00e9letet, ezek egyike sem tartalmaz k\u00eds\u00e9rleti eredm\u00e9nyeket, h\u00e1rom k\u00f6zlem\u00e9nyt pedig m\u00e9g hozz\u00e1vesznek ezekhez, amelyek ugyan k\u00eds\u00e9rleti eredm\u00e9nyeket is tartalmaznak, \u00e1m az \u00e9rtelmes tervez\u00e9sr\u0151l semmit sem mondanak. Hogy a mozgalm\u00e1rok m\u00e9gis \u00fagy akarj\u00e1k l\u00e1ttatni, mintha a val\u00f3s teljes\u00edtm\u00e9ny t\u00edzszeres\u00e9t \u00e9rt\u00e9k volna el, az sajn\u00e1latos, de m\u00e9g a hat cikk t\u00edzszerese is nagyon szer\u00e9ny eredm\u00e9ny lenne egy forradalmian \u00faj tudom\u00e1nyter\u00fclett\u0151l. <\/span><\/span><\/p>\n

V\u00e9gsz\u00f3k\u00e9nt m\u00e9g \u00e9rdemes \u00f6sszevetni a fenti felsorol\u00e1sb\u00f3l k\u00e9t k\u00f6zlem\u00e9nyt, Behe “Simulating Evolution by Gene Duplication of Protein Features That Require Multiple Amino Acid Residues” c\u00edm\u0171 k\u00f6zlem\u00e9ny\u00e9t Axe “Extreme Functional Sensitivity to Conservative Amino Acid Changes on Enzyme Exteriors” c\u00edm\u0171 cikk\u00e9vel. A Behe cikk\u00e9ben v\u00e1zolt elm\u00e9leti modell egyik jellegzetess\u00e9ge, hogy pozit\u00edv szelekci\u00f3s nyom\u00e1st nem t\u00e9telez fel, azaz abb\u00f3l indul ki, hogy az \u00f6sszes k\u00f6ztes alak m\u0171k\u00f6d\u00e9sk\u00e9ptelen, itt az evol\u00faci\u00f3 “c\u00e1folata” annyib\u00f3l \u00e1ll, hogy ha csak ezeket a folyamatokat vessz\u00fck figyelembe, akkor egy diszulfidh\u00edd kialak\u00edt\u00e1s\u00e1hoz t\u00edz a kilencediken m\u00e9ret\u0171 popul\u00e1ci\u00f3 eset\u00e9n t\u00edz a nyolcadikon nemzed\u00e9k sz\u00fcks\u00e9ges. Mint azt Behe esk\u00fc alatt tett vallom\u00e1s\u00e1ban elismerte, ez azt jelenti, hogy egy t\u00edz a kilencediken m\u00e9ret\u0171 bakt\u00e9riumpopul\u00e1ci\u00f3 eset\u00e9n h\u00faszezer \u00e9v sz\u00fcks\u00e9ges ehhez a folyamathoz, \u00e1m egy k\u00e9rd\u00e9sre elismerte, hogy egyetlen tonna talajban is t\u00edz a tizenhatodikon bakt\u00e9riumsejt \u00e9l. Axe cikk\u00e9ben pedig k\u00e9t enzimet hasonl\u00edt \u00f6ssze \u00e9s meg\u00e1llap\u00edtja, hogy csak m\u0171k\u00f6d\u00e9sk\u00e9ptelen k\u00f6ztes alakokkal sz\u00e1rmaztathat\u00f3ak egym\u00e1sb\u00f3l, ebb\u0151l vonja le a k\u00f6vetkeztet\u00e9st, hogy nem alakulhattak ki evol\u00faci\u00f3s folyamatokkal. No most ha ebbe belegondolunk egy kicsit, ha Axe szerint az evol\u00faci\u00f3 egy\u00e9rtelm\u0171 c\u00e1folata, ha egy feh\u00e9rje csak m\u0171k\u00f6d\u00e9sk\u00e9ptelen k\u00f6ztes alakokon kereszt\u00fcl alakulhat egy m\u00e1sikk\u00e1, ezek szerint Axe modellj\u00e9ben ahhoz, hogy evol\u00faci\u00f3r\u00f3l besz\u00e9lhess\u00fcnk, mindenk\u00e9ppen valamilyen pozit\u00edv szelekci\u00f3s nyom\u00e1snak kell hatnia a k\u00f6ztes alakokra, akkor Behe a modellj\u00e9b\u0151l eleve kiz\u00e1rt minden evol\u00faci\u00f3s folyamatot, hiszen \u0151 kiz\u00e1r\u00f3lag m\u0171k\u00f6d\u00e9sk\u00e9ptelen k\u00f6ztes alakokkal sz\u00e1molt. \u00cdgy nem tudni mir\u0151l \u00edrt cikket, mert akkor az evol\u00faci\u00f3r\u00f3l biztosan nem. Ha pedig Behe modellj\u00e9t fogadjuk el, miszerint m\u0171k\u00f6d\u00e9sk\u00e9ptelen k\u00f6ztes alakokon kereszt\u00fcl is viszonylag r\u00f6vid id\u0151 alatt kialakul egy \u00faj feh\u00e9rje, akkor Axe v\u00e9gk\u00f6vetkeztet\u00e9se veszti el minden alapj\u00e1t, hiszen Behe \u00e9ppen azt bizony\u00edtotta, hogy amit Axe az evol\u00faci\u00f3t kiz\u00e1r\u00f3 t\u00e9nyez\u0151nek tart, az egy\u00e1ltal\u00e1n nem teszi lehetetlenn\u00e9 egyik feh\u00e9rje m\u00e1sikk\u00e1 alakul\u00e1s\u00e1t. Vagyis tulajdonk\u00e9ppen a teljes ID mozgalom \u00f6sszesen h\u00e1rom k\u00eds\u00e9rleti eredm\u00e9nyt is tartalmaz\u00f3 k\u00f6zlem\u00e9nyt volt k\u00e9pes megalkotni t\u00edz \u00e9v alatt, de ebb\u0151l a h\u00e1romb\u00f3l kett\u0151 ellentmond egym\u00e1snak.<\/span><\/span><\/p>\n

“Sz\u00f3val, ha a \u201ek\u00f6zegellen\u00e1ll\u00e1s\u201d miatt az ilyen cikkek megjelentet\u00e9se gyakran neh\u00e9zs\u00e9gbe is \u00fctk\u00f6zik, m\u00e1r b\u0151ven elavult az a kritika, mely szerint nincsenek ilyen tudom\u00e1nyos cikkek. <\/em>“<\/span><\/span><\/p>\n

No most b\u00e1r kevesen tudj\u00e1k, de az ID mozgalom saj\u00e1t foly\u00f3irattal<\/a> rendelkezett egy ideig, a c\u00edme: “PCID: Progress in Complexity Information and Design”. Maga a foly\u00f3irat mind\u00f6ssze 2002 \u00e9s 2005 k\u00f6z\u00f6tt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt William A. Dembski ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1val, ez alatt az id\u0151 alatt t\u00edz sz\u00e1ma jelent meg, viszont h\u00e1rom \u00e9v m\u0171k\u00f6d\u00e9s ut\u00e1n csendben elhalt. Ha elfogadjuk, hogy az ID egyre sz\u00e9lesed\u0151 mozgalma egyre t\u00f6bb kutat\u00f3t vonz, akik folyamatosan a tervez\u00e9selm\u00e9letet kutatj\u00e1k \u00e9s f\u00f6ldrenget\u0151 felfedez\u00e9seket tesznek, akkor vajon mi\u00e9rt nem \u00edrj\u00e1k meg az eredm\u00e9nyeiket? Ha a rengeteg ID cikk k\u00f6zl\u00e9s\u00e9nek kiz\u00e1r\u00f3lag a hivatalos tudom\u00e1ny rosszindulata szab hat\u00e1rt, mi\u00e9rt \u00fcres a mozgalom saj\u00e1t \u00fajs\u00e1gja? William A. Dembskir\u0151l az\u00e9rt m\u00e9gsem hihetj\u00fck, hogy \u0151 is ellens\u00e9ges lenne az ID h\u00edveivel, mert t\u00f6rt\u00e9netesen \u0151 a mozgalom egyik f\u0151 alakja. Ugyan\u00edgy l\u00e9tezik egy Rivista di Biologica c\u00edm\u0171 \u00fajs\u00e1g, amelyet az ismert evol\u00faci\u00f3tagad\u00f3, Giuseppe Sermonti szerkeszt, ebben jelent meg Jonathan Wells egyik k\u00f6zlem\u00e9nye is. Nyilv\u00e1nval\u00f3an nem ellens\u00e9ges az ID gondolat\u00e1val, gyakorlatilag b\u00e1rmit lek\u00f6z\u00f6lne, ami az evol\u00faci\u00f3t tagadja. Viszont ez a lap sem dagadozik az ID felfedez\u00e9seit\u0151l. Mi az oka ennek a cikkhi\u00e1nynak? Ha felid\u00e9zz\u00fck a saj\u00e1t c\u00e9lkit\u0171z\u00e9seiket: “Sz\u00e1z tudom\u00e1nyos, akad\u00e9miai \u00e9s technikai cikk a tagjainkt\u00f3l.” <\/em> Mi\u00e9rt van az, ha ilyen nagyrat\u00f6r\u0151 c\u00e9lokkal indultak, m\u00e9gsem tudtak a saj\u00e1t szaklapjukban sem lek\u00f6z\u00f6lni \u00f6sszesen sz\u00e1z cikket, nem hogy refer\u00e1lt foly\u00f3iratokban? <\/span><\/span><\/p>\n

A v\u00e1lasz, mint mindig, roppant egyszer\u0171: Az ID teljesen medd\u0151. Az “elm\u00e9let” term\u00e9kei kiz\u00e1r\u00f3lag sajt\u00f3k\u00f6zlem\u00e9nyek, el\u0151ad\u00e1sok, k\u00f6nyvek, amelyek egyetlen egy \u00e1ll\u00edt\u00e1st ragoznak a v\u00e9gtelens\u00e9gig: “Evol\u00faci\u00f3 m\u00e1rpedig nincs.” Ezen t\u00fal az ID -nek semmilyen mondanival\u00f3ja vagy haszna sincs, ezt kiv\u00e1l\u00f3an jelzi az eredm\u00e9nyek hi\u00e1nya is. Hogy ezt magyar\u00e1zz\u00e1k, term\u00e9szetesen az \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9s elm\u00e9letek els\u0151 sz\u00e1m\u00fa \u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1hoz ny\u00falnak: A rendszer elnyom minket, akad\u00e1lyoz, hogy kimondjuk az igazs\u00e1got. Ez viszont egyszer\u0171en nem igaz, az ID cikkei soha meg sem \u00edr\u00f3dtak, ha nem \u00edgy lenne, nem fulladt volna be a saj\u00e1t \u00fajs\u00e1gjuk annak idej\u00e9n. Elgondolkodtat\u00f3 az is, hogy ha ennyire nem engedik \u0151ket publik\u00e1lni az “evolucionist\u00e1k”, akkor mi\u00e9rt nem ny\u00falnak azokhoz az eszk\u00f6z\u00f6kh\u00f6z, amelyeket olyan \u00fcgyesen haszn\u00e1lnak egy\u00e9b \u00fczeneteik k\u00f6zl\u00e9s\u00e9re? Mi\u00e9rt nem teszik f\u00f6l az \u00e1ltaluk meg\u00edrt, \u00e1m az “evolucionist\u00e1k” \u00e1ltal eltiport cikkeiket p\u00e9ld\u00e1ul az internetre, hogy mindenki l\u00e1thassa, milyen pezsg\u0151 tudom\u00e1nyos \u00e9let zajlik a mozgalom kebel\u00e9n bel\u00fcl? Gyakorlatilag mindenhol Michael Behe \u00e9s William A. Dembski \u00e9vtizedes \u00e1ll\u00edt\u00e1sainak a zanz\u00e1s\u00edtott v\u00e1ltozat\u00e1t olvashatjuk, m\u00e9g egy \u00faj egyszer\u0171s\u00edthetetlen\u00fcl \u00f6sszetett rendszert sem siker\u00fclt p\u00e9ldak\u00e9nt tal\u00e1lni Michael Behe k\u00f6nyve \u00f3ta. Mi\u00e9rt nem t\u00e1rj\u00e1k a nyilv\u00e1noss\u00e1g el\u00e9 az eredm\u00e9nyeiket, amelyeket a rendszer el akar hallgattatni? Tal\u00e1n az\u00e9rt, mert ilyenek nem is l\u00e9teznek?<\/span><\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

(SexComb szorgalm\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en tov\u00e1bbra is “t\u00e9m\u00e1n\u00e1l maradhatunk”. Sorozat\u00e1nak \u00fajabb cikk\u00e9t olvashatj\u00e1tok.) No teh\u00e1t egy \u00e9rdekes kis cikk jelent meg nemr\u00e9g az \u00c9RTEM honlapj\u00e1n, nevezetesen egy, az ID szellemi fellegv\u00e1r\u00e1nak sz\u00e1m\u00edt\u00f3 Discovery Institute honlapj\u00e1r\u00f3l \u00e1tvett \u00f6sszefoglal\u00f3 jelleg\u0171 cikkgy\u0171jtem\u00e9ny, olyan publik\u00e1ci\u00f3kr\u00f3l, amelyek … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. →<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[1],"tags":[28,33,23,22,19],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005881"}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5005881"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005881\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5005881"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5005881"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5005881"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}