{"id":5005873,"date":"2009-12-18T13:47:55","date_gmt":"2009-12-18T12:47:55","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2009\/12\/18\/a_nokben_rejlo_ferfi"},"modified":"2009-12-18T13:47:55","modified_gmt":"2009-12-18T12:47:55","slug":"a_nokben_rejlo_ferfi","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5005873","title":{"rendered":"A n\u0151kben rejl\u0151 f\u00e9rfi"},"content":{"rendered":"

\"\"A vil\u00e1g amelybe belen\u00f6v\u00fcnk tele van k\u00f6zhelyekkel, amelyek a f\u00e9rfi \u00e9s n\u0151i identit\u00e1st valamilyen bin\u00e1ris v\u00e1laszt\u00e1sk\u00e9nt prezent\u00e1lja, gondoljunk csak a Mars \u00e9s V\u00e9nusz, vagy a Ying \u00e9s Yang hasonlatokra. Csak amikor olyan k\u00fcl\u00f6nleges esetekkel ker\u00fcl\u00fcnk szembe mint Caster Semenya<\/a>, akkor d\u00f6bben r\u00e1 a vil\u00e1g nagy t\u00f6bbs\u00e9ge, hogy l\u00e9tezik egy “hom\u00e1ly z\u00f3na” a k\u00e9t nem k\u00f6z\u00f6tt, ahova olyan szem\u00e9lye tartoznak, akiknek puszta l\u00e9te bizony\u00edtja, hogy a nemi determin\u00e1ci\u00f3 egy sokkal komplexebb folyamat, mint azt az \u00e1tlagember k\u00e9pzeli<\/p>\n

Nem seg\u00edt a helyzeten, hogy az \u00e1ltal\u00e1nos iskolai tananyag sem l\u00e9p komolyabban t\u00fal a “m\u00e1sodlagos nemi jellegek”, illetve nemi kromosz\u00f3m\u00e1k eml\u00edt\u00e9s\u00e9n t\u00fal, amikor a f\u00e9rfi \u00e9s n\u0151i nem k\u00f6zti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket igyekszik kielemezni, \u00e9s szinte semmilyen szinten nem ker\u00fcl ismertet\u00e9sre az a bonyolult genetikai folyamat<\/a>, amely v\u00e9g\u00e9n eld\u0151l, hogy a fejl\u0151d\u0151 magzat ivarszerve petef\u00e9szekk\u00e9, vagy her\u00e9v\u00e9 alakul.<\/p>\n

<\/p>\n

\"\"A vil\u00e1g amelybe belen\u00f6v\u00fcnk tele van k\u00f6zhelyekkel, amelyek a f\u00e9rfi \u00e9s n\u0151i identit\u00e1st valamilyen bin\u00e1ris v\u00e1laszt\u00e1sk\u00e9nt prezent\u00e1lja, gondoljunk csak a Mars \u00e9s V\u00e9nusz, vagy a Ying \u00e9s Yang hasonlatokra. Csak amikor olyan k\u00fcl\u00f6nleges esetekkel ker\u00fcl\u00fcnk szembe mint Caster Semenya<\/a>, akkor d\u00f6bben r\u00e1 a vil\u00e1g nagy t\u00f6bbs\u00e9ge, hogy l\u00e9tezik egy “hom\u00e1ly z\u00f3na” a k\u00e9t nem k\u00f6z\u00f6tt, ahova olyan szem\u00e9lye tartoznak, akiknek puszta l\u00e9te bizony\u00edtja, hogy a nemi determin\u00e1ci\u00f3 egy sokkal komplexebb folyamat, mint azt az \u00e1tlagember k\u00e9pzeli<\/p>\n

Nem seg\u00edt a helyzeten, hogy az \u00e1ltal\u00e1nos iskolai tananyag sem l\u00e9p komolyabban t\u00fal a “m\u00e1sodlagos nemi jellegek”, illetve nemi kromosz\u00f3m\u00e1k eml\u00edt\u00e9s\u00e9n t\u00fal, amikor a f\u00e9rfi \u00e9s n\u0151i nem k\u00f6zti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket igyekszik kielemezni, \u00e9s szinte semmilyen szinten nem ker\u00fcl ismertet\u00e9sre az a bonyolult genetikai folyamat<\/a>, amely v\u00e9g\u00e9n eld\u0151l, hogy a fejl\u0151d\u0151 magzat ivarszerve petef\u00e9szekk\u00e9, vagy her\u00e9v\u00e9 alakul.<\/p>\n

A fejl\u0151d\u00e9s korai szakasz\u00e1ban az ivarszerv-kezdem\u00e9ny abszol\u00fat bipotenci\u00e1lis. Norm\u00e1lis esetben az\u00e9rt az Y kromosz\u00f3ma jelenl\u00e9te d\u00f6nti el, hogy mi legyen bel\u0151le, mert az ezen tal\u00e1lhat\u00f3 SRY<\/em> g\u00e9n term\u00e9ke h\u00edmekben bekapcsolja az egyik nem-ivari kromosz\u00f3m\u00e1n (azaz autosz\u00f3m\u00e1n) lev\u0151 SOX9<\/em> g\u00e9nt, ami azt\u00e1n az ivarszerv sejtjeiben elind\u00edtja a her\u00e9v\u00e9 v\u00e1l\u00e1s folyamat\u00e1t. N\u0151st\u00e9nyekben a SOX9<\/em> szigor\u00fa letilt\u00e1s al\u00e1 ker\u00fcl, \u00e9s azokban a k\u00fcl\u00f6nleges esetekben amikor azok a feh\u00e9rj\u00e9k, amelyek a fejl\u0151d\u00e9s elej\u00e9n ezt a tilt\u00e1st k\u00f6zvet\u00edtik, hi\u00e1nyoznak, XX kromosz\u00f3m\u00e1s fi\u00fakkal tal\u00e1lkozhatunk.<\/p>\n

A klasszikus n\u00e9zet ennek megfelel\u0151en kb. az, hogy az ivarszerv “default” \u00e1llapota a petef\u00e9szekk\u00e9 v\u00e1l\u00e1s, s csak a SOX9<\/em> m\u0171k\u00f6d\u00e9se r\u00e9v\u00e9n v\u00e1ltozhat ez meg. Egy \u00e9rdekes k\u00eds\u00e9rlet azonban csavar egyet ezen a t\u00f6rt\u00e9neten.<\/p>\n

Egy heidelbergi kutat\u00f3csoport az egyik olyan g\u00e9nt, a Foxl2<\/em>-t, \u00fct\u00f6tte ki feln\u0151tt <\/em>n\u0151st\u00e9ny egerek petef\u00e9szk\u00e9ben, amelyikr\u0151l eddig \u00fagy gondoltuk, hogy a fejl\u0151d\u00e9s korai szakasz\u00e1ban t\u00f6lti be az eml\u00edtett g\u00e1tl\u00f3 funkci\u00f3t. (A k\u00eds\u00e9rlethez egy genetikai tr\u00fckk\u00f6t alkalmaztak – ezt jel\u00f6li az XX R26CreERT2; Foxl2f\/f<\/sup><\/em> -, amely lehet\u0151v\u00e9 tette, hogy az Foxl2<\/em>-t egy \u00e1ltaluk meghat\u00e1rozott id\u0151pontban t\u00f6r\u00f6lj\u00e9k, csak a petef\u00e9szek sejtjeib\u0151l.)<\/p>\n

\"\"Legnagyobb megd\u00f6bben\u00e9s\u00fckre, mintegy h\u00e1rom h\u00e9ttel k\u00e9s\u0151bb a kezelt egerek petef\u00e9szkei elt\u0171ntek, helyett\u00fck pedig tipikus her\u00e9k jelentek meg (l\u00e1sd fenti \u00e1bra fels\u0151 sor\u00e1t; balra a kontroll \u00e1llatok ivarszervez l\u00e1that\u00f3k). Az ivarsejtekr\u0151l nem nagyon sz\u00f3l ez a t\u00f6rt\u00e9net (pontosabban, az “\u00e1t\u00e1ll\u00e1s” alatt, a m\u00e1r jelen lev\u0151 petesejtek elpusztulnak), viszont az ivarszerveket alkot\u00f3 tov\u00e1bbi (j\u00e1rul\u00e9kos)sejtekr\u0151l ann\u00e1l ink\u00e1bb. Ezek m\u00e9g tesztoszteront is elkezdtek termelni (a fenti \u00e1bra, als\u00f3 sor\u00e1ban a k\u00e9k sz\u00edn a sejteket jel\u00f6li, a feh\u00e9r pedig a tesztoszteron termel\u00e9s\u00e9\u00e9rt felel\u0151s enzim, a Hsd17b3<\/em> \u00e1t\u00edr\u00f3d\u00e1s\u00e1t), ugyanolyan mennyis\u00e9gben, mint az egy norm\u00e1lis h\u00edm eset\u00e9ben megfigyelhet\u0151.<\/p>\n

Az eg\u00e9sz dolog nem (csak) szerv szinten megd\u00f6bbent\u0151, hanem a sejtek szintj\u00e9n is: nem kevesebbr\u0151l van sz\u00f3, hogy kifejlett, differenci\u00e1l\u00f3dott sejtek egyszer csak hirtelen valami teljesen m\u00e1ss\u00e1 alakulnak \u00e1t. Az eg\u00e9sz folyamat alapjaiban k\u00e9rd\u0151jelez meg n\u00e9h\u00e1ny fontos dogm\u00e1t, legf\u0151k\u00e9ppen azt, hogy a “termin\u00e1lisan differenci\u00e1l\u00f3dott” sejtek, val\u00f3ban v\u00e9glegesen differenci\u00e1l\u00f3dtak-e.<\/p>\n

A t\u00f6rt\u00e9net m\u00e1sik fontos tanuls\u00e1ga, hogy amennyire fontos a h\u00edmek eset\u00e9ben a SOX9<\/em>, legal\u00e1bb annyira l\u00e9nyeges n\u0151st\u00e9nyekben a Foxl2<\/em> funkci\u00f3ja – igaz\u00e1b\u00f3l \u00fagy t\u0171nik, hogy az ivarszervek bipotencialit\u00e1sa sokkal alapvet\u0151bb jelleg, mint azt eddig gondoltuk. (\u00c9rdekes lez majd l\u00e1tni, hogy mi t\u00f6rt\u00e9nik, ha mindk\u00e9t g\u00e9nt egyszerre \u00fctik ki.)<\/p>\n

Ha kell\u0151en fel\u00fcletesen \u00e9s bombasztikusan fogalmazok (\u00e9s most nem b\u00edrom meg\u00e1llni ;-)), ak\u00e1r azt is mondhatom v\u00e9gsz\u00f3k\u00e9nt, hogy ut\u00f3daink fele f\u00e9rfiv\u00e1 v\u00e1lik, m\u00e1sik fele pedig egy \u00e9leten kereszt\u00fcl k\u00fczd ez ellen.<\/p>\n

\n

Sinclair A, Smith C.<\/strong> (2009) Females battle to suppress their inner male. Cell<\/em> 139(6)<\/strong>:1051-3.
Uhlenhaut NH, Jakob S, Anlag K, Eisenberger T, Sekido R, et al.<\/strong> (2009) Somatic sex reprogramming of adult ovaries to testes by FOXL2<\/em> ablation. Cell<\/em> 139(6)<\/strong>: 1130-42. <\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A vil\u00e1g amelybe belen\u00f6v\u00fcnk tele van k\u00f6zhelyekkel, amelyek a f\u00e9rfi \u00e9s n\u0151i identit\u00e1st valamilyen bin\u00e1ris v\u00e1laszt\u00e1sk\u00e9nt prezent\u00e1lja, gondoljunk csak a Mars \u00e9s V\u00e9nusz, vagy a Ying \u00e9s Yang hasonlatokra. Csak amikor olyan k\u00fcl\u00f6nleges esetekkel ker\u00fcl\u00fcnk szembe mint Caster Semenya, akkor … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. →<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[1],"tags":[114],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005873"}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5005873"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005873\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5005873"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5005873"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5005873"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}