{"id":5005867,"date":"2009-12-17T19:41:37","date_gmt":"2009-12-17T18:41:37","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2009\/12\/17\/az_elet_a_legjobb_meregkevero"},"modified":"2009-12-17T19:41:37","modified_gmt":"2009-12-17T18:41:37","slug":"az_elet_a_legjobb_meregkevero","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5005867","title":{"rendered":"Az \u00e9let a legjobb m\u00e9regkever\u0151"},"content":{"rendered":"

\"\"Az amerikai r\u00f6vid-fark\u00fa cick\u00e1ny (Blarina brevicauda<\/em>) cukis\u00e1ga megt\u00e9veszt\u0151, hiszen azon kev\u00e9s eml\u0151sfajok k\u00f6z\u00e9 tartozik<\/a>, amelyek b\u00e9n\u00edtani tudnak m\u00e9rgez\u0151 harap\u00e1sukkal.<\/p>\n

Ny\u00e1l\u00e1nak m\u00e9reganyaga a BLTX, amely jelleg\u00e9t tekintve egy kallikrein<\/a> t\u00edpus\u00fa prote\u00e1z (azaz feh\u00e9rje has\u00edt\u00f3) enzim, amely m\u0171k\u00f6d\u00e9se sor\u00e1n egy bradykinin<\/a> nev\u0171 molekul\u00e1t hoz l\u00e9tre, s nagy koncentr\u00e1ci\u00f3ban ez b\u00e9nul\u00e1st illetve hal\u00e1lt okoz (a cick\u00e1ny pr\u00e9d\u00e1j\u00e1ban).<\/p>\n

A m\u00e9rgez\u0151 \u00e1llatok k\u00f6z\u00f6s tulajdons\u00e1ga, hogy nem m\u00e9rgez\u0151 \u0151s\u00f6kb\u0151l alakultak ki, ami egyszersmind azt is jelenti, hogy minden egyes esetben a m\u00e9reganyaguknak van valamilyen nem-m\u00e9rgez\u0151 evol\u00faci\u00f3s “eredete”. Nincs ez term\u00e9szetesen m\u00e1sk\u00e9nt a sz\u00f3ban forg\u00f3 cick\u00e1ny faj eset\u00e9ben sem, \u00edgy term\u00e9szetesen \u00e9rdemes ut\u00e1naeredni, honnan is sz\u00e1rmazik a BTX.<\/p>\n

<\/p>\n

\"\"Az amerikai r\u00f6vid-fark\u00fa cick\u00e1ny (Blarina brevicauda<\/em>) cukis\u00e1ga megt\u00e9veszt\u0151, hiszen azon kev\u00e9s eml\u0151sfajok k\u00f6z\u00e9 tartozik<\/a>, amelyek b\u00e9n\u00edtani tudnak m\u00e9rgez\u0151 harap\u00e1sukkal.<\/p>\n

Ny\u00e1l\u00e1nak m\u00e9reganyaga a BLTX, amely jelleg\u00e9t tekintve egy kallikrein<\/a> t\u00edpus\u00fa prote\u00e1z (azaz feh\u00e9rje has\u00edt\u00f3) enzim, amely m\u0171k\u00f6d\u00e9se sor\u00e1n egy bradykinin<\/a> nev\u0171 molekul\u00e1t hoz l\u00e9tre, s nagy koncentr\u00e1ci\u00f3ban ez b\u00e9nul\u00e1st illetve hal\u00e1lt okoz (a cick\u00e1ny pr\u00e9d\u00e1j\u00e1ban).<\/p>\n

A m\u00e9rgez\u0151 \u00e1llatok k\u00f6z\u00f6s tulajdons\u00e1ga, hogy nem m\u00e9rgez\u0151 \u0151s\u00f6kb\u0151l alakultak ki, ami egyszersmind azt is jelenti, hogy minden egyes esetben a m\u00e9reganyaguknak van valamilyen nem-m\u00e9rgez\u0151 evol\u00faci\u00f3s “eredete”. Nincs ez term\u00e9szetesen m\u00e1sk\u00e9nt a sz\u00f3ban forg\u00f3 cick\u00e1ny faj eset\u00e9ben sem, \u00edgy term\u00e9szetesen \u00e9rdemes ut\u00e1naeredni, honnan is sz\u00e1rmazik a BTX.<\/p>\n

Az els\u0151 dolog amire felfigyelhet\u00fcnk, ha a BTX-et m\u00e1s kallikrein enzimekkel \u00f6sszevetj\u00fck, az az, hogy a feh\u00e9rje aminosavsorrendje egy kicsit megv\u00e1ltozott, \u00faj szakaszok \u00e9p\u00fcltek bele, eg\u00e9sz pontosan olyan helyekre, ahol a h\u00e1rom dimenzi\u00f3s szerkezetben az enzim k\u00f6t\u0151hely\u00e9t k\u00f6rbevev\u0151 hurkok vannak. Ezek m\u00e1r \u00f6nmagukban is gyan\u00fasak lenn\u00e9nek, de k\u00f6zelebbi vizsg\u00e1l\u00f3d\u00e1s kider\u00edtette, hogy a cick\u00e1nyban k\u00e9t m\u00e1sik (nem m\u00e9rgez\u0151) kallikrein enzim is tal\u00e1lhat\u00f3 (blarinasin-1 ill. -2 (B1 \u00e9s B2)), amelyek szint\u00e9n hordozz\u00e1k ezeket az inszerci\u00f3kat.<\/p>\n

Vagyis az extra aminosavak \u00f6nmagukban nem okozhatj\u00e1k a m\u00e9rgez\u0151 hat\u00e1st. Viszont van egy l\u00e1tv\u00e1nyos k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g is: a BTX eset\u00e9ben az extra aminosavak fizikai jellege jellegzeteen elt\u00e9re a blarinasin feh\u00e9rj\u00e9k eset\u00e9ben l\u00e1tottakt\u00f3l. Ezek az aminosavak pozit\u00edv t\u00f6lt\u00e9st k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6znek a feh\u00e9rjehurkoknak, \u00e9s val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00edthet\u0151, hogy ez a v\u00e1ltoz\u00e1s okozza az enzim felfokozott aktivit\u00e1s\u00e1t. (Ugyanis err\u0151l van sz\u00f3: a bradykinin egy term\u00e9szetes szab\u00e1lyoz\u00f3 molekul\u00e1ja szervezet\u00fcnknek, amely kis koncentr\u00e1ci\u00f3ban, a sima izmok \u00fcsszeh\u00faz\u00f3d\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n, \u00e9rt\u00e1gul\u00e1st okoz, csak a nagy d\u00f3zis a hal\u00e1los.)<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

Ami \u00e9rdekess\u00e9 teszi a dolgot, hogy a mexik\u00f3i viperagy\u00edk<\/a> m\u00e9reganyaga a GTX ugyancsak egy kallikrein enzim m\u00f3dosul\u00e1s\u00e1val keletkezett, \u00e9s k\u00f6zelebbi vizsg\u00e1lattal az is kider\u00fclt r\u00f3la, hogy szint\u00e9n \u00faj aminosavak inszerci\u00f3ja jellemzi a kialakul\u00e1s\u00e1t – a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g mind\u00f6ssze annyi, hogy ezek az aminosvak egy teljesen m\u00e1sik helyre \u00e9kel\u0151dtek be, mint a cick\u00e1ny BTX inszerci\u00f3k, ellenben a hat\u00e1suk ugyanaz: az enzim k\u00f6t\u0151hely\u00e9nek k\u00f6rny\u00e9k\u00e9t alak\u00edtj\u00e1k \u00e1t.<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

A BTX \u00e9s GTX kialakul\u00e1sa a konvergens evol\u00faci\u00f3 sz\u00e9p p\u00e9ld\u00e1ja, ugyanakkor “m\u00e9regfronton” nem az egyetlen: a kacsacs\u0151r\u0171 eml\u0151s m\u00e9rge p\u00e9ld\u00e1ul ugyan\u00fagy beta-defensin<\/em> g\u00e9nekb\u0151l alakult ki, mint sok h\u00fcll\u0151 m\u00e9reganyaga. Az err\u0151l sz\u00f3l\u00f3 poszt<\/a> k\u00f6vetkeztet\u00e9se pedig m\u00e9g most is \u00e1ll: “m\u00e9g az olyan el\u0151zm\u00e9ny n\u00e9lk\u00fclinek \u00e9s dr\u00e1mainak t\u0171n\u0151 evol\u00faci\u00f3s \u00faj\u00edt\u00e1sok, mint a m\u00e9regkiv\u00e1laszt\u00e1s, sem a semmib\u0151l keletkeznek, illetve egy j\u00f3l alkalmazhat\u00f3 receptre (kisebb-nagyobb v\u00e1ltoztat\u00e1sokkal) n\u00e9ha t\u00f6bbsz\u00f6r is “r\u00e1lel” a term\u00e9szetes szelekci\u00f3”<\/p>\n

(A cick\u00e1ny k\u00e9pe a Wikimedia commonsr\u00f3l<\/a> van.) <\/em><\/p>\n

\n

Aminetzach YT, Srouji JR, Kong CY, Hoekstra HE.<\/strong> (2009) Convergent evolution of novel protein function in shrew and lizard venom. Curr Biol<\/em> 19(22)<\/strong>: 1925-1931. <\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Az amerikai r\u00f6vid-fark\u00fa cick\u00e1ny (Blarina brevicauda) cukis\u00e1ga megt\u00e9veszt\u0151, hiszen azon kev\u00e9s eml\u0151sfajok k\u00f6z\u00e9 tartozik, amelyek b\u00e9n\u00edtani tudnak m\u00e9rgez\u0151 harap\u00e1sukkal. Ny\u00e1l\u00e1nak m\u00e9reganyaga a BLTX, amely jelleg\u00e9t tekintve egy kallikrein t\u00edpus\u00fa prote\u00e1z (azaz feh\u00e9rje has\u00edt\u00f3) enzim, amely m\u0171k\u00f6d\u00e9se sor\u00e1n egy bradykinin nev\u0171 … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. →<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[1],"tags":[113],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005867"}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5005867"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005867\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5005867"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5005867"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5005867"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}