{"id":5005857,"date":"2009-11-07T15:07:57","date_gmt":"2009-11-07T14:07:57","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2009\/11\/07\/influenza_para_7"},"modified":"2009-11-07T15:07:57","modified_gmt":"2009-11-07T14:07:57","slug":"influenza_para_7","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5005857","title":{"rendered":"Influenza-para – 8."},"content":{"rendered":"

\nR\u00e9g\u00f3ta l\u00f3g a leveg\u0151ben a kor\u00e1bbi \u00edg\u00e9retem<\/a>, hogy kicsit behat\u00f3bban is foglalkozunk az aktu\u00e1lis influenza v\u00edrussal \u00e9s azt hiszem a mostani hiszt\u00e9ri\u00e1n\u00e1l keresve sem lehetne jobb id\u0151z\u00edt\u00e9st tal\u00e1lni.\n<\/p>\n

\nTerm\u00e9szetesen egy sorban is el lehetne int\u00e9zni, hogy most akkor vesz\u00e9lyes-e a v\u00edrus, vagy sem, kell oltani, vagy sem, de mivel e legt\u00f6bb f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9s \u00e9rz\u00e9sem szerint abb\u00f3l ered, hogy sokaknak fogalmuk sincs mir\u0151l besz\u00e9lnek, egy kicsit m\u00e9lyebben elmer\u00fcl\u00fcnk a t\u00e9m\u00e1ban. V\u00e9gigvessz\u00fck, hogy akkor most pontosan hogyan is n\u00e9z ki az influenza v\u00edrus, mik\u00e9ppen m\u0171k\u00f6dik, mit tudunk a patomechanizmus\u00e1r\u00f3l a kor\u00e1bbi nagy influenzaj\u00e1rv\u00e1nyok alapj\u00e1n. Mi\u00e9rt kellhet az olt\u00e1s, kell-e f\u00e9lni t\u0151le, s\u0151t m\u00e9g abba is megpr\u00f3b\u00e1lok belemenni, hogy mi\u00e9rt hat\u00e9konytalan az olt\u00e1s k\u00f6r\u00fcli kommunik\u00e1ci\u00f3 \u00e9s mi\u00e9rt nem trivi\u00e1lis ezen v\u00e1ltoztatni.\n<\/p>\n

<\/p>\n

\nR\u00e9g\u00f3ta l\u00f3g a leveg\u0151ben a kor\u00e1bbi \u00edg\u00e9retem<\/a>, hogy kicsit behat\u00f3bban is foglalkozunk az aktu\u00e1lis influenza v\u00edrussal \u00e9s azt hiszem a mostani hiszt\u00e9ri\u00e1n\u00e1l keresve sem lehetne jobb id\u0151z\u00edt\u00e9st tal\u00e1lni.\n<\/p>\n

\nTerm\u00e9szetesen egy sorban is el lehetne int\u00e9zni, hogy most akkor vesz\u00e9lyes-e a v\u00edrus, vagy sem, kell oltani, vagy sem, de mivel e legt\u00f6bb f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9s \u00e9rz\u00e9sem szerint abb\u00f3l ered, hogy sokaknak fogalmuk sincs mir\u0151l besz\u00e9lnek, egy kicsit m\u00e9lyebben elmer\u00fcl\u00fcnk a t\u00e9m\u00e1ban. V\u00e9gigvessz\u00fck, hogy akkor most pontosan hogyan is n\u00e9z ki az influenza v\u00edrus, mik\u00e9ppen m\u0171k\u00f6dik, mit tudunk a patomechanizmus\u00e1r\u00f3l a kor\u00e1bbi nagy influenzaj\u00e1rv\u00e1nyok alapj\u00e1n. Mi\u00e9rt kellhet az olt\u00e1s, kell-e f\u00e9lni t\u0151le, s\u0151t m\u00e9g abba is megpr\u00f3b\u00e1lok belemenni, hogy mi\u00e9rt hat\u00e9konytalan az olt\u00e1s k\u00f6r\u00fcli kommunik\u00e1ci\u00f3 \u00e9s mi\u00e9rt nem trivi\u00e1lis ezen v\u00e1ltoztatni.\n<\/p>\n

\nA v\u00edrus biol\u00f3gi\u00e1ja<\/span> \n<\/p>\n

\nAz Orthomyxoviridae<\/i> csal\u00e1dba<\/a> tartoz\u00f3 influenzav\u00edrusoknak h\u00e1rom nagy t\u00edpusa ismert, A, B \u00e9s C, amelyek k\u00f6z\u00fcl az els\u0151 a messze legelterjedtebb \u00e9s legv\u00e1ltozatosabb. Az egyes v\u00edrusok konkr\u00e9t nev\u00e9t a felsz\u00edn\u00fck\u00f6n lev\u0151 hemagglutinin (HA) \u00e9s neuraminid\u00e1z (NA) feh\u00e9rj\u00e9k alt\u00edpusa alapj\u00e1n k\u00e9pezz\u00fck (el\u0151bbinek 16 alt\u00edpusa, m\u00edgut\u00f3bbinak 9 alt\u00edpusa ismert), \u00edgy a H1N1 az arra vonatkozik, hogy a v\u00edrus felsz\u00edn\u00e9n az egyes alt\u00edpusokba tartoz\u00f3 HA \u00e9s NA lelhet\u0151 fel. Persze a nomenklat\u00fara k\u00f6zel sem t\u00f6k\u00e9letes, hiszen az influenza v\u00edrus term\u00e9szet\u00e9t az \u00f6sszes g\u00e9nje egy\u00fctt hat\u00e1rozza meg (err\u0151l l\u00e1sd egy picit k\u00e9s\u0151bb) – mi sem p\u00e9ld\u00e1zza ezt jobban, mint hogy a legend\u00e1s "spanyoln\u00e1tha" is H1N1 volt, meg az az\u00f3ta megszel\u00edd\u00fclt, szezon\u00e1lis influenzak\u00e9nt fel-felt\u0171n\u0151 ut\u00f3dai is azok. Olyannyira, hogy az aktu\u00e1lis szezon\u00e1lis influenza – amely\u00a0 hossz\u00fa \u00e9vek \u00f3ta az emberekben k\u00f6r\u00f6z -, szint\u00e9n H1N1, ez\u00e9rt a szakirodalom, a sert\u00e9s influenz\u00e1t 2009 A(H1N1) n\u00e9ven ismeri (\u00e9n is \u00edgy fogom haszn\u00e1lni), a f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9seket elker\u00fclend\u0151.\u00a0 \u00a0 \u00a0\n<\/p>\n

\nAz influenza v\u00edrusoknak jellegzetes, negat\u00edv sz\u00e1l\u00fa RNS genomja van, amely 8 \u00fan. szegmensen helyezkedik el. Ezeken a szegmenseken k\u00f3dol\u00f3dnak a v\u00edrus m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9hez sz\u00fcks\u00e9ges feh\u00e9rj\u00e9k (t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9\u00a0 egy feh\u00e9rje\/szegmens), amelyekr\u0151l sz\u00e9p sorj\u00e1ban mindj\u00e1rt meg is eml\u00e9kez\u00fcnk. Alap\u00e1llapotban (amikor a v\u00edrus r\u00e9szecske form\u00e1ban l\u00e9tezik) az RNS sz\u00e1lak k\u00f6r\u00fcl vir\u00e1lis nukleoproteinek (NP) tal\u00e1lhat\u00f3k, amelyek a szegmensek stabilit\u00e1s\u00e1\u00e9rt felel\u0151sek. Ezek mellett kis mennyis\u00e9g\u0171 vir\u00e1lis polimer\u00e1z (PB1 \u00e9s PB2) is fellelhet\u0151 a v\u00edrus belsej\u00e9ben, amelyeknek a feladata, hogy fert\u0151z\u00e9s ut\u00e1n elkezdj\u00e1k \u00e1t\u00edrni az influenza RNS-eket (mivel \u00e9rtelemszer\u0171em maguk is k\u00f3dolva vannak a genomban, a folyamat a feh\u00e9rj\u00e9k exponenci\u00e1lis megjelen\u00e9s\u00e9t okozza). A vir\u00e1lis genom szegmenseken val\u00f3 elhelyezked\u00e9se az \u00fan. reasszort\u00e1ci\u00f3<\/span> jelens\u00e9g\u00e9nek az oka. (Ez akkor k\u00f6vetkezik be, amikor t\u00f6bb, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 influenza v\u00edrus fert\u0151zi meg ugyanazt a sejtet, \u00e9s a keletkez\u0151 \u00faj virionokba az eredeti v\u00edrusok szegmenseinek v\u00e9letlenszer\u0171 kombin\u00e1ci\u00f3ja ker\u00fcl. Ez \u00faj v\u00edrus t\u00f6rzsek kialakul\u00e1s\u00e1t okozhatja, amelyek k\u00f6nnyen vesz\u00e9lyesebbek lehetnek, mint b\u00e1rmely sz\u00fcl\u0151i v\u00edrus.)\u00a0\n<\/p>\n

\nA szegmensek k\u00f6r\u00fcl egy speci\u00e1lis burok tal\u00e1lhat\u00f3, amelyet az M1 feh\u00e9rje alak\u00edt ki, \u00e9s amelynek feladata a v\u00edrus \u00f6sszeszerel\u00e9s\u00e9ben van, legk\u00edv\u00fcl pedig a HA-val, NA-val \u00e9s az M2 nev\u0171 ioncsatorn\u00e1val telet\u0171zdelt lipidmembr\u00e1nt lelj\u00fck.\n<\/p>\n

\nFert\u0151z\u00e9skor a v\u00edrus HA feh\u00e9rj\u00e9i r\u00e9v\u00e9n k\u00f6t\u0151dik a sejtfelsz\u00ednen tal\u00e1lhat\u00f3 glycoproteinekhez \u00e9s glycolipidekhez kapcsol\u00f3d\u00f3 szi\u00e1lsav csoportokhoz, \u00e9s a k\u00f6t\u0151d\u00e9s nyom\u00e1n megindul a v\u00edrusr\u00e9szecske bekebelez\u00e9se endocit\u00f3zis<\/a> r\u00e9v\u00e9n.\n<\/p>\n

\nAz endocitotikus vaku\u00f3l\u00e1kban a k\u00f6zeg savass\u00e1ga megn\u0151, \u00e9s ez hozz\u00e1j\u00e1rul egyr\u00e9szt, hogy a v\u00edrus \u00e9s a vaku\u00f3la membr\u00e1nja \u00f6sszeolvadjon, m\u00e1sr\u00e9szt megnyitja az M2 csatorn\u00e1kat \u00e9s azokon kereszt\u00fcl savas\u00edtja a virion belsej\u00e9t. Ut\u00f3bbi fontos, hogy az M1-hez k\u00f6t\u0151d\u0151 RNS-ek \u00e9s NP-ek kiszabadulhassanak \u00e9s a sejt belsej\u00e9be ker\u00fcljenek.\n<\/p>\n

\nA membr\u00e1nf\u00fazi\u00f3 el\u0151felt\u00e9tele a HA proteolitikus has\u00edt\u00e1sa, en\u00e9lk\u00fcl<\/a> a fert\u0151z\u00e9s es\u00e9lytelen. Olyannyira igaz ez, hogy alapvet\u0151en megszabja egy fert\u0151z\u00e9s jelleg\u00e9t, hogy mennyire k\u00f6nny\u0171 has\u00edtani az azt okoz\u00f3 influenza v\u00edrus HA feh\u00e9rj\u00e9j\u00e9t. A "klasszikus" esetekben csak az als\u00f3 l\u00e9gutakban vannak olyan prote\u00e1zok amelyek k\u00e9pesek a HA-t has\u00edtani. Virulensebb t\u00f6rzsek eset\u00e9ben (\u00e9s ilyen volt a p\u00e1r \u00e9vvel ezel\u0151tti H5N1 mad\u00e1rinfluenza<\/a>) azonban a HA szekvenci\u00e1ja lehet\u0151v\u00e9 teszi, hogy m\u00e1s sz\u00f6vetekben fellelhet\u0151 prote\u00e1zok is has\u00edts\u00e1k, ami nagyban megn\u00f6veli a megfert\u0151zhet\u0151 sejtek sz\u00e1m\u00e1t, s\u00falyosb\u00edtva a t\u00fcneteket, sz\u00f6v\u0151dm\u00e9nyeket okozva.\n<\/p>\n

\nA sejtbe ker\u00fclve, a v\u00edrus negat\u00edv sz\u00e1l\u00fa RNS-ei \u00e9s a vel\u00fck egy\u00fctt lev\u0151 PB1 ill. PB2 molekul\u00e1k a sejtmagba transzport\u00e1l\u00f3dnak, ahol elkezd\u0151dik a v\u00edrusban k\u00f3dolt inform\u00e1ci\u00f3 \u00e1t\u00edr\u00e1sa mRNS-be, majd a sejt feh\u00e9rje k\u00e9sz\u00edt\u0151 appar\u00e1tus\u00e1t felhaszn\u00e1lva (hiszen ez nem tesz k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get a saj\u00e1t \u00e9s a vir\u00e1lis mRNS molekul\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt) l\u00e9trej\u00f6nnek a v\u00edrus feh\u00e9rj\u00e9i is. A folyamat \u00f6ngerjeszt\u0151 \u00e9s hamarosan az eg\u00e9sz sejt annak az egy funkci\u00f3nak lesz al\u00e1rendelve, hogy vir\u00e1lis RNS-eket \u00e9s feh\u00e9rj\u00e9ket gy\u00e1rtson. (A sejt nem teljesen v\u00e9dtelen az ilyen betolakod\u00f3kkal szemben, \u00e9pp ez\u00e9rt az egyik vir\u00e1lis feh\u00e9rje, az NS1 feladata, hogy kil\u0151je a gazda term\u00e9szetes immunit\u00e1s\u00e1t beind\u00edt\u00f3<\/a> interferonokat.)\u00a0\n<\/p>\n

\nAz \u00fajonnan elk\u00e9sz\u00fclt HA, NP \u00e9s M2 molekul\u00e1k az endoplazmatikus retikulum<\/a>, ill. Golgi-rendszer<\/a> membr\u00e1njain kereszt\u00fcl (azaz a standard membr\u00e1n szekr\u00e9ci\u00f3s \u00fatvonalon) a sejt felsz\u00edn\u00e9re jutnak. K\u00f6zben az M1 m\u00e1r elkezd a sejt citoplazm\u00e1j\u00e1ba l\u00f3g\u00f3, \u00fan. intracellul\u00e1ris dom\u00e9njeikhez kapcsol\u00f3dni, \u00e9s az M1 fogja (pontosan m\u00e9g nem ismert m\u00f3don) a vir\u00e1lis RNS-eket, valamint az \u0151ket burkol\u00f3 NP-eket a memb\u00e1rnhoz vonzani ill. k\u00f6tni. V\u00e9g\u00fcl a komplett v\u00edrus lef\u0171z\u0151dik a sejt membr\u00e1nj\u00e1b\u00f3l \u00e9s \u00fatj\u00e1ra indul, \u00faj \u00e1ldozatot keresni (itt l\u00e1that\u00f3<\/a> egy kis vide\u00f3 a folyamatr\u00f3l).\n<\/p>\n

\nEbben az utols\u00f3 l\u00e9p\u00e9sben kapnak szerepet a NA feh\u00e9rj\u00e9k, amelyek feladata, hogy a v\u00edrus r\u00e9szecske saj\u00e1t membr\u00e1nj\u00e1n lev\u0151 szi\u00e1lsav csoportokat lev\u00e1gj\u00e1k. \u00cdgy a virion nem k\u00f6t\u0151dhet a sejt felsz\u00edn\u00e9n lev\u0151 m\u00e1s HA feh\u00e9rj\u00e9khez, illetve a virionok nem is fognak \u00f6sszetapadni. M\u0171k\u00f6d\u0151k\u00e9pes NA hi\u00e1ny\u00e1ban a fert\u0151z\u00e9s nem k\u00e9pes tov\u00e1bb terjedni.\n<\/p>\n

\nKis v\u00edrust\u00f6rt\u00e9nelem<\/span> \n<\/p>\n

\nB\u00e1r az influenza v\u00edrusok minden bizonnyal id\u0151tlen id\u0151k \u00f3ta vel\u00fcnk vannak, az efajta zanz\u00e1s\u00edtott<\/a> t\u00f6rt\u00e9neti \u00f6sszefoglal\u00f3k<\/a> alf\u00e1ja minden esetben 1918. Ekkor k\u00f6vetkezett be a nagy spanyoln\u00e1tha j\u00e1rv\u00e1ny (b\u0151vebben err\u0151l l\u00e1sd N\u00e1dori kolleg\u00e1n\u00e1l<\/a>), amely egyes becsl\u00e9sek szerint t\u00f6bb mint 50 milli\u00f3 ember hal\u00e1l\u00e1\u00e9rt tehet\u0151 felel\u0151ss\u00e9. M\u00e9g ha egy picit szkeptikusan tekint\u00fcnk is erre a sz\u00e1mra (hogy erre esetleg mi\u00e9rt lehet okunk, arr\u00f3l l\u00e1sd k\u00e9s\u0151bb), akkor is k\u00f6zel milli\u00f3s nagys\u00e1grend\u0171re tehet\u0151 a halottak sz\u00e1ma. A spanyoln\u00e1th\u00e1t okoz\u00f3 H1N1 lesz\u00e1rmazottai keringtek azt\u00e1n a hum\u00e1n popul\u00e1ci\u00f3kban, a szezon\u00e1lis influenza okoz\u00f3ik\u00e9nt, eg\u00e9szen 1957-ig. Ekkor egy reasszort\u00e1ci\u00f3 eredm\u00e9nyek\u00e9nt egy \u00faj v\u00edrust\u00f6rzs jelent meg, amelynek \u00faj HA \u00e9s NA g\u00e9njei voltak, ez az 1957-es H2N2, az "\u00e1zsiai influenza j\u00e1rv\u00e1ny" okoz\u00f3ja, amely 2 milli\u00f3 \u00e9letet<\/a> k\u00f6vetelt.A k\u00f6vetkez\u0151 j\u00e1rv\u00e1nyra t\u00edz \u00e9vet kellet v\u00e1rni, ekkor a H2N2-b\u0151l reasszort\u00e1ci\u00f3 \u00fatj\u00e1n H3N2 lett \u00e9s kit\u00f6rt a "hong kongi influenza". Mivel az NA feh\u00e9rje ez esetben nem v\u00e1ltozott, a j\u00e1rv\u00e1ny nem fell\u00e1ngol\u00e1s szer\u0171 lett, hanem ink\u00e1bb csak lassan (de biztosan) izz\u00f3 par\u00e1zsk\u00e9nt tette a dolg\u00e1t.\n<\/p>\n

\nAz 1968-as H3N2 lesz\u00e1rmazottai hossz\u00fa ideig boldog\u00edtottak m\u00e9g benn\u00fcnket, majd 1977-ben ism\u00e9t felt\u0171ntek a H1N1 t\u00edpus\u00fa v\u00edrusok is, \u00edgy \u00e9vekig k\u00e9t fajta szezon\u00e1lis influenz\u00e1nak lehetett \u00f6r\u00fclni (ami kisz\u00e1m\u00edthatatlanabb\u00e1 tette az olt\u00e1si felk\u00e9sz\u00fcl\u00e9seket is).\n<\/p>\n

\nKomolyabb par\u00e1ra ism\u00e9t csak 1997 t\u00e1j\u00e9k\u00e1n ker\u00fclt sor; ekkora dat\u00e1lhat\u00f3 a H5N1 "mad\u00e1rinfluenza" megjelen\u00e9se. Ez ism\u00e9t Hong-Kongban k\u00f6vetkezett be (a v\u00edzi sz\u00e1rnyasok, amelyek igen kedvelt t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kforr\u00e1sok errefele, am\u00fagy is els\u0151dleges hordoz\u00f3i az influenza v\u00edrusoknak \u00e9s a v\u00e1ros\u00e1llam piacain lev\u0151 zs\u00fafolts\u00e1g finom sz\u00f3lva sem h\u00e1tr\u00e1nyos az egyes v\u00edrusok elterjed\u00e9se sor\u00e1n), de egy massz\u00edv m\u00e9sz\u00e1rl\u00e1si kamp\u00e1nyt k\u00f6vet\u0151en \u00fagy t\u0171nt, siker\u00fclt a dolgot m\u00e9g id\u0151ben megf\u00e9kezni. 2003-ig kellett v\u00e1rni, hogy kider\u00fclj\u00f6n, nem eg\u00e9szen. Mivel a v\u00edrus nem tud (m\u00e9g ?) sikeresen emberr\u0151l emberre terjedni, az\u00f3ta vil\u00e1gszerte mind\u00f6ssze kb. 300 ember betegedett meg H5N1 fert\u0151z\u00e9s k\u00f6vetkezt\u00e9ben (els\u0151roban K-\u00c1zsi\u00e1ban), a fatalit\u00e1si ar\u00e1ny viszont sokkol\u00f3an magas: kb. 60%-os. \u00a0 \n<\/p>\n

\nA nagy k\u00e9rd\u00e9s, hogy mi okozta\/okozza az 1918 H1N1, ill. H5N1 v\u00edrusok magas virulenci\u00e1j\u00e1t. A szegmensekk\u00e9nti vizsg\u00e1lat (kv\u00e1zi arr\u00f3l van sz\u00f3, hogy egy viszonylag \u00e1rtalmatlan, szezon\u00e1lis influenza t\u00f6rzs szegmenseit egyenk\u00e9nt helyettes\u00edtik a vizsg\u00e1lt v\u00edrusok megfelel\u0151 szegmenseivel, \u00e9s n\u00e9zik, mik\u00e9nt v\u00e1ltozik a letalit\u00e1s, egerekben) mindk\u00e9t esetekben a HA, NA, NS1 ill. polimer\u00e1z feh\u00e9rj\u00e9ket tette felel\u0151ss\u00e9.\u00a0\n<\/p>\n

\nMindk\u00e9t v\u00edrusn\u00e1l a HA-ban olyan v\u00e1ltoz\u00e1sok jelentek meg, amelyek k\u00f6nnyebb\u00e9 teszik a has\u00edt\u00e1sukat, \u00edgy, mint erre kor\u00e1bban m\u00e1r utaltam, t\u00f6bbfajta sz\u00f6vetet k\u00e9pesek megfert\u0151zni. Az NA v\u00e1ltoz\u00e1sa val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a HA szi\u00e1lsav felismer\u00e9s\u00e9t optimaliz\u00e1lta; az NS1 mut\u00e1ci\u00f3i pedig m\u00e9g hat\u00e9konyabb\u00e1 tett\u00e9k a term\u00e9szetes immunrendszer kikapcsol\u00e1s\u00e1t. Ezek teljesen logikusnak t\u0171nnek, a polimer\u00e1z enzimek virulenci\u00e1hoz val\u00f3 viszonya tal\u00e1n egy hangy\u00e1nyit rejt\u00e9lyesebb, de az is megmagyar\u00e1zhat\u00f3. Arr\u00f3l van ugyanis sz\u00f3, hogy k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 polimer\u00e1zok, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 h\u0151m\u00e9rs\u00e9kleten m\u0171k\u00f6dnek optim\u00e1lisan. Pl. a hum\u00e1n l\u00e9gutak \u00e1tlagh\u0151m\u00e9rs\u00e9klete 33 C, a madar belei\u00e9 pedig 41 C. Amikor a v\u00edrus \u00faj fajokat, vagy ugyanazon a fajon bel\u00fcl \u00faj sz\u00f6veteket akar koloniz\u00e1lni, nem \u00e1rt, ha a polimer\u00e1z enzimjei az \u00faj k\u00f6rnyezetben is m\u0171k\u00f6d\u0151k\u00e9pesek lesznek.\n<\/p>\n

\nA polimer\u00e1z g\u00e9nekhez kapcsol\u00f3d\u00f3 virulencia leg\u00e9rdekesebb \u00f6sszetev\u0151je azonban nem maguk a polimer\u00e1z feh\u00e9rj\u00e9k, hanem a PB1 szegmensen id\u0151nk\u00e9nt felt\u0171n\u0151, \u00fan. PB1-F2 feh\u00e9rje. Az F2 itt a "frame 2" r\u00f6vid\u00edt\u00e9se, ami arra utal, hogy ugyanazokat a b\u00e1zisokat felhaszn\u00e1lva, amelyek a PB1 polimer\u00e1zt k\u00f3dolj\u00e1k, de egy b\u00e1zisp\u00e1rral eltolva a leolvas\u00e1si keretet<\/a>, egy m\u00e1sik feh\u00e9rj\u00e9t (is) kapunk. A PB1-F2 a sejtekben lev\u0151 mitokondriumokhoz k\u00e9pes kapcsol\u00f3dni, \u00e9s azokon kereszt\u00fcl beind\u00edtani a sejthal\u00e1l, azaz apopt\u00f3zis<\/a> folyamat\u00e1t.\n<\/p>\n

\nMivel a 2009 A(H1N1) eset\u00e9ben a PB1-F2 nem funkcion\u00e1lis (t\u00f6bb STOP kodon is szerepel a leolvas\u00e1si keret\u00e9ben), p\u00e1ran felvetett\u00e9k<\/a>, hogy val\u00f3sz\u00edn\u0171leg nem kell komoly sz\u00f6v\u0151dm\u00e9ny\u0171 betegs\u00e9gt\u0151l tartani. Ugyanakkor ennek n\u00e9mileg ellentmond, hogy a spanyoln\u00e1tha eset\u00e9ben a virulencia legf\u0151bb komponense nem a PB1-F2, hanem egy\u00e9rtelm\u0171en a HA volt, r\u00e1ad\u00e1sul viszonylag friss szekvencianala\u00edzisek azt mutatj\u00e1k, hogy a PB1-F2 nem l\u00e9tfontoss\u00e1g\u00fa<\/a> az A t\u00edpus\u00fa influenza v\u00edrusok fitnessze szempontj\u00e1b\u00f3l. \u00cdgy legink\u00e1bb annyit mondhatunk biztosan, hogy a PB1-F2 hi\u00e1ny\u00e1ban a v\u00edrus nem lesz annyira puszt\u00edt\u00f3, mint amennyire lehetne.\n<\/p>\n

\nSzezonalit\u00e1s\n<\/p>\n

\nAz influenza v\u00edrusok els\u0151sorban t\u00e9len, ill. kora tavasszal tarolnak. Ez al\u00f3l nem nagyon van kiv\u00e9tel, ha megn\u00e9zz\u00fck az al\u00e1bbi \u00e1br\u00e1n j\u00f3l l\u00e1thatjuk, hogy minden f\u00e9ltek\u00e9n a hideg h\u00f3napok sor\u00e1n cs\u00facsosodik ki az aktu\u00e1lis szezon\u00e1lis j\u00e1rv\u00e1ny, a melegebb \u00e9g\u00f6veken pedig eg\u00e9sz \u00e9vben egy alapszint\u0171 influenza aktivit\u00e1s \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151. \n<\/p>\n


\n
\n<\/center><\/p>\n

\nA nagy k\u00e9rd\u00e9s a mi ennek az oka. Igaz\u00e1b\u00f3l fogalmunk sincs, hogy mi\u00e9rt pont a t\u00e9li h\u00f3napok az influenza v\u00edrusok kedvencei, de t\u00f6bb hipot\u00e9zis kering kutat\u00f3i k\u00f6r\u00f6kben. Az egyik, hogy a t\u00e9li h\u00f3napokra jellemz\u0151 \u00f6ssze- \u00e9s bez\u00e1rts\u00e1g megk\u00f6nny\u00edti a v\u00edrus terjed\u00e9s\u00e9t. De az is sz\u00f3ba ker\u00fclt, hogy a v\u00edrus stabilit\u00e1sa jobb a hidegben, esetleg az emberi immunit\u00e1s szezon\u00e1lis v\u00e1ltoz\u00e1sa (a napf\u00e9ny f\u00fcgg\u0151 melatonin szekr\u00e9ci\u00f3, illetve D vitamin termel\u00e9s egyar\u00e1nt \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sbe hozhat\u00f3 az immunv\u00e1lasszal) az oka annak, amit l\u00e1tunk. Egy ma m\u00e1r kev\u00e9sb\u00e9 n\u00e9pszer\u0171, de m\u00e9g teljesen meg nem c\u00e1folt n\u00e9zet pedig azt \u00e1ll\u00edtja, hogy az influenza valamilyen m\u00e1s k\u00f3rokoz\u00f3val kar\u00f6ltve tud igaz\u00e1b\u00f3l betegs\u00e9get okozni, \u00e9s az influenza j\u00e1rv\u00e1nyok szezonalit\u00e1s\u00e1t, a misztikus patog\u00e9n hat\u00e1rozza meg. Ak\u00e1rhogy is van, a 2009 A(H1N1) szempontj\u00e1b\u00f3l most k\u00f6vetkezik a feketeleves a mi f\u00e9ltek\u00e9nken.\n<\/p>\n

\nInfluenza vs. "influenzaszer\u0171"<\/span> \n<\/p>\n

\nAz influenz\u00e1val kapcsolatos vizsg\u00e1latok (bele\u00e9rtve az olt\u00f3anyagok hat\u00e9konys\u00e1g\u00e1t) egyik r\u00e1kfen\u00e9je, hogy a t\u00fcnetek el\u00e9g \u00e1ltal\u00e1nosak. Az "influenzaszer\u0171" megbeteged\u00e9seknek val\u00f3j\u00e1ban csak a t\u00f6red\u00e9ke val\u00f3ban influenza (mint az a Spiegel cikk\u00e9b\u0151l<\/a> vett \u00e1br\u00e1n is l\u00e1tszik), de a statisztik\u00e1kba gyakran influenzak\u00e9nt vonulnak m\u00e9gis be.\n<\/p>\n

\nE miatt kell egy kicsit \u00f3vatosan b\u00e1nni a spanyoln\u00e1tha 50 milli\u00f3 halottj\u00e1val is. K\u00e9ts\u00e9gtelen, hogy egy durv\u00e1n virulens A(H1N1) t\u00f6rzs tombolt vil\u00e1gszerte 1918-ban, de a korabeli eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi norm\u00e1kat \u00e9s felk\u00e9sz\u00fclts\u00e9get figyelmbe v\u00e9ve, nem z\u00e1rhat\u00f3 ki, hogy a hal\u00e1loz\u00e1sok jelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9t nem minden esetben az influenza v\u00edrus okozta, hanem vagy egy m\u00e1sik v\u00edrus, vagy egy bakteri\u00e1lis fert\u0151z\u00e9s (az antibiotikumok el\u0151tti id\u0151kr\u0151l van v\u00e9g\u00fcl is sz\u00f3), vagy ezek \u00e9s az influenza kombin\u00e1ci\u00f3ja<\/a>.\u00a0\n<\/p>\n

\nAmi persze nem azt jelenti, hogy val\u00f3j\u00e1ban az influenza v\u00edrus nem k\u00e1ros, vagy ak\u00e1r hal\u00e1los bizonyos esetekben. A hal\u00e1los kimenetel\u0171 l\u00e9gz\u0151szervi megbeteged\u00e9sek (pneumonia and influenza – P&I index) sz\u00e1ma mindig durv\u00e1n megugrik a szezon\u00e1lis influenza j\u00e1rv\u00e1nyok idej\u00e9n, \u00e9s ha megfelel\u0151 korrekci\u00f3kat alkalmazva levonjuk a m\u00e1s l\u00e9gz\u0151szervi patog\u00e9nek okozta megbeteged\u00e9seket, egy\u00e9rtelm\u0171en l\u00e1that\u00f3, hogy bizony, az influenza minden \u00e9vben sz\u00e1mos hal\u00e1leset\u00e9rt felel\u0151s.\u00a0\u00a0 (Amerik\u00e1ban egyed\u00fcl ez a sz\u00e1m \u00e9vi 36,000 k\u00f6r\u00e9 tehet\u0151.) \n<\/p>\n

\nA legvesz\u00e9lyeztetettebb kateg\u00f3ri\u00e1t \u00e1ltal\u00e1ban a m\u00e1s betegs\u00e9gekben szenved\u0151k, illetve az \u00f6regek k\u00e9pezik, akiknek az immunrendszere nem k\u00e9pes el\u00e9g hamar \u00e9s el\u00e9g alaposan felvenni a harcot a betolakod\u00f3k ellen.\n<\/p>\n

\nA 2009 A(H1N1) molekul\u00e1ris eredete <\/span>\n<\/p>\n

\nAkkor ennyi \u00e1ltal\u00e1nos bevezet\u0151 ut\u00e1n el\u00e9rkezt\u00fcnk a biol\u00f3giailag nagyon is relev\u00e1ns \u00e9s izgalmas k\u00e9rd\u00e9shez, honnan ered a "sert\u00e9sinfluenza" v\u00edrusa.\n<\/p>\n

\nA t\u00f6rt\u00e9net\u00fcnk szempontj\u00e1b\u00f3l "klassszikusnak" sz\u00e1m\u00edt\u00f3 sert\u00e9sinfluenza v\u00edrus, ak\u00e1r csak az ember eset\u00e9ben (l\u00e1sd fenti t\u00f6rt\u00e9neti kitekint\u0151t), az 1918-as H1N1 j\u00e1rv\u00e1nyra dat\u00e1lhat\u00f3. Ugyan diszn\u00f3kb\u00f3l az els\u0151 influenza v\u00edrusokat csak a harmincas \u00e9vekben siker\u00fclt izol\u00e1lni, azok molekul\u00e1risan a "spanyoln\u00e1tha" k\u00f6zeli rokonai voltak, \u00e9s azok is maradtak a kilencvenes \u00e9vek v\u00e9g\u00e9ig.\u00a0\n<\/p>\n

\n1998 k\u00f6r\u00fcl a "klasszikus" sert\u00e9sv\u00edrus, az akkor \u00e9ppen aktu\u00e1lis emberi H3N2, valamint egy ismeretlen alt\u00edpus\u00fa mad\u00e1rinfluenza reasszort\u00e1ci\u00f3ja egy \u00fan. tripla reasszort\u00e1ns rH3N2 kialakul\u00e1s\u00e1hoz vezetett az \u00c9-Amerikai kontinensen. Ezt hamarosan megsp\u00e9kelte a rH3N2 \u00e9s a klasszikus sert\u00e9s H1N1 k\u00f6zti kevered\u00e9s, majd ezek a (tov\u00e1bbra is tripla reasszort\u00e1nsnak nevezett) v\u00edrusok keringtek \u00e9vekig a sert\u00e9sek k\u00f6r\u00e9ben. Ugyan id\u0151nk\u00e9nt mind a "klasszikus" mind a tripla reasszort\u00e1ns v\u00edrust kimutatt\u00e1k emberben is, a betegs\u00e9g nem bizonyult fert\u0151z\u0151nek.\n<\/p>\n

\nA v\u00e1ltoz\u00e1s id\u00e9n k\u00f6vetkezett be, \u00e9s okoz\u00f3ja (na mi m\u00e1s), mint egy \u00fajabb reasszort\u00e1ci\u00f3 volt. Az eur\u00e1zsiai diszn\u00f3k saj\u00e1t sert\u00e9sinfluenz\u00e1ja (ami 1979 k\u00f6r\u00fcl sz\u00fcletett, egy mad\u00e1rinfluenz\u00e1b\u00f3l) is sikeresen eljutott az \u00fajvil\u00e1gba, \u00e9s keveredett a tripla reasszort\u00e1nssal (megj: lassan olyan "egyszer\u0171" lesz k\u00f6vetni az egyes szegmensek sors\u00e1t, mint az itt a piros, hol a piros goly\u00f3it, de rem\u00e9lem az \u00e1bra seg\u00edt). Az \u00edgy meg\u00e9rkez\u0151 NA \u00e9s M szegmensekkel azt\u00e1n a vir\u00e1lis puzzle utols\u00f3 darabjai is a hely\u00fckre ker\u00fcltek, \u00e9s hamarosan a v\u00edrus elindulhatott h\u00f3d\u00edt\u00f3 \u00fatj\u00e1ra benn\u00fcnk, emberekben is.\n<\/p>\n

\n Patomechanizmus, avagy mit csin\u00e1l a v\u00edrus a szervezetben<\/span> \u00a0\n<\/p>\n

\nA v\u00edrus els\u0151sorban szaporodik, nincs neki komolyabb terve a gazd\u00e1val. Az m\u00e1r szinte mell\u00e9khat\u00e1s, hogy sok esetben ez azzal j\u00e1r, hogy az inkub\u00e1tornak \u00e1tprogramozott sejtek elpusztulnak. Att\u00f3l f\u00fcgg\u0151en, hogy hol \u00e9s mennyire vadul szaporodik a v\u00edrus (ami, mint fent taglaltuk a polimer\u00e1zok aktivit\u00e1s\u00e1t\u00f3l f\u00fcgg, na meg persze a HA has\u00edthat\u00f3s\u00e1g\u00e1t\u00f3l) lehet a t\u00fcneteket felfedezni. K\u00fcl\u00f6nleges esetekben a v\u00edrus \u00e1tterjedhet a l\u00e9gutakon t\u00fal a belekre, a ves\u00e9re, ill. limfoid szerveinkre . \u00a0 \u00a0 \n<\/p>\n

\nA 2009 A(H1N1)-en v\u00e9gzett kezdeti vizsg\u00e1latok az influenzol\u00f3gusok kedvenc model\u00e1llat\u00e1ban, a meny\u00e9tben (igen, meny\u00e9tben – az\u00e9rt meny\u00e9t, mert a l\u00e9gutainak sejtjei nagyon hasonl\u00f3ak a hum\u00e1n ekvivalenseikhez, \u00e9s kb. ua. a v\u00edrusokra \u00e9rz\u00e9kenyek is), azt sugallt\u00e1k, hogy a szezon\u00e1lis influenz\u00e1n\u00e1l sokkal virulensebb v\u00edrussal \u00e1llunk szemben, amely ugyan terjedni nem terjed jobban, mint a "klasszikus" H1N1, de jobban szaporodik a l\u00e9g\u00fati sz\u00f6vetekben, t\u00f6bb k\u00e1rt okoz benn\u00fck \u00e9s a 2009 A(H1N1)-el fert\u0151z\u00f6tt \u00e1llatok nagyobb es\u00e9llyel pusztulnak bele a fert\u0151z\u00e9sbe.\n<\/p>\n

\nMinden model\u00e1llatnak megvannak a maga korl\u00e1tai \u00e9s \u00fagy n\u00e9z ki a meny\u00e9t eset\u00e9ben is el\u00e9rt\u00fcnk egy ilyenhez. Tal\u00e1n az\u00e9rt mert megb\u00edzhat\u00f3s\u00e1g\u00e1t eddig f\u0151leg a H5N1, vagyis mad\u00e1rinfluenza elleni k\u00fczdelemben tesztelt\u00e9k, tal\u00e1n m\u00e1s okb\u00f3l, de \u00fagy n\u00e9z ki, hogy a sz\u00f3banforg\u00f3 kutat\u00e1sok k\u00e9t kulcs k\u00f6vetkeztet\u00e9se nem bizonyult igaznak: a 2009 A(H1N1) v\u00edrus \u00e1ltal\u00e1ban (\u00e9s erre m\u00e9g azonnal visszat\u00e9r\u00fcnk) nem okoz durv\u00e1bb fert\u0151z\u00e9st, mint szezon\u00e1lis rokona, viszont sokkal fert\u0151z\u0151bb – Amerik\u00e1ban a bizony\u00edtott influenza esetek 99%-\u00e1t okozta az \u00faj t\u00f6rzs<\/a>. [A legfrissebb becsl\u00e9sek<\/a> szerint, j\u00falius v\u00e9g\u00e9ig kb 1.8 – 5.7 milli\u00f3 ember betegedhetett meg az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban, amib\u0151l 9,000 -21,000 ig\u00e9nyelt korh\u00e1zi kezel\u00e9st (nem mindig v\u00e9gezt\u00e9k el a tesztet, illetve a jelenlegi gyors tesztek sajnos nem t\u00fal hat\u00e9konyak<\/a>, ez\u00e9rt a bizonytalans\u00e1g). A bizony\u00edtott H1N1-el kezelt, k\u00f3rh\u00e1zban lev\u0151 betegek kb. 6%-a nem \u00e9lte t\u00fal a fert\u0151z\u00e9st.]\n<\/p>\n

\nMak\u00e1k\u00f3kban v\u00e9gzett tov\u00e1bbi k\u00eds\u00e9rletek arra vil\u00e1g\u00edtottak r\u00e1, hogy a v\u00edrus j\u00f3l terjed az als\u00f3 l\u00e9gutakban is, \u00e9s tal\u00e1n pont sokkal jobb szaporod\u00e1si k\u00e9pess\u00e9g\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en, nagyobb k\u00e1rt okoz a t\u00fcd\u0151 sz\u00f6vetekben.\u00a0\n<\/p>\n

\nAz egyel\u0151re rendelkez\u00e9s\u00fcnkre \u00e1ll\u00f3 mortalit\u00e1si adatokb\u00f3l kit\u0171nik, hogy f\u0151k\u00e9nt m\u00e1s betegs\u00e9gekben is szenved\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra<\/a> vesz\u00e9lyes a fert\u0151z\u00e9s. Ugyanakkor az is t\u00e9ny, hogy sz\u00e1mos korh\u00e1zban kezelt betegn\u00e9l nem ismerhet\u0151 fel m\u00e1s betegs\u00e9g, vagyis a 2009 A(H1N1), minden mende-monda ellen\u00e9re igencsak hat\u00e9kony patog\u00e9n. Hogy mi okozhatja a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 betegekben a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 s\u00faly\u00fa megbeteged\u00e9st, arr\u00f3l legink\u00e1bb tal\u00e1lgatni tudunk. Az egyik lehet\u0151s\u00e9g, hogy bizonyos szem\u00e9lyekben a kor\u00e1bbi szezon\u00e1lis influenz\u00e1k ellen kialakult ellenanyagok (v\u00e9gs\u0151 soron valamennyire minden H1N1 hasonl\u00edt) hat\u00e9konyabb\u00e1 teszik az immunv\u00e1laszt, de pontos ismereteink m\u00e9g nincsenek a dologr\u00f3l.\n<\/p>\n

\nAmikor azonban s\u00falyoss\u00e1 v\u00e1lik<\/a> a dolog, a t\u00fcd\u0151ben massz\u00edv gyullad\u00e1s alakul ki, ami viszont folyad\u00e9kfelhalmoz\u00f3d\u00e1shoz vezet a l\u00e9gutakban, s\u00falyos esetekben ak\u00e1r bev\u00e9rz\u00e9shez is. Ezek k\u00f6vetkezt\u00e9ben az oxig\u00e9ncsere nem tud megval\u00f3sulni, hi\u00e1ba l\u00e9legzik egyre m\u00e9lyebbeket a beteg.\u00a0\n<\/p>\n

Oltani, vagy nem oltani, ez itt a k\u00e9rd\u00e9s<\/span> <\/p>\n

\nAz olt\u00e1sokr\u00f3l m\u00e1ra m\u00e1r kb. mindenki mondott valamit, \u00e9s aki csak a napi m\u00e9di\u00e1b\u00f3l pr\u00f3b\u00e1l t\u00e1j\u00e9koz\u00f3dni, annak bizony nincs k\u00f6nny\u0171 dolga. Hiszen egyr\u00e9szr\u0151l, ha Czeizel Endre valami\u00e9rt "t\u0171zbe teszi a kez\u00e9t<\/a>", akkor jobb, ha annak magunk is ut\u00e1na olvasunk, legyen sz\u00f3 \u00f6r\u00f6kbefogad\u00e1sr\u00f3l, vagy abszol\u00fat hall\u00e1sr\u00f3l. Ugyanakkor, amikor Lenkei "gy\u00f3gy\u00edtsuk az AIDS-t C vitaminnal<\/a>" G\u00e1bor le akar besz\u00e9lni<\/a> egy olt\u00e1sr\u00f3l, szinte teljesen biztosak lehet\u00fcnk benne, hogy a vakcina j\u00f3 \u00e9s hat\u00e9kony.\n<\/p>\n

\nA "csippet \u00fcltetnek bel\u00e9nk<\/a>" \u00e9s hasonl\u00f3 baroms\u00e1gokkal most nem foglalkozn\u00e9k, de pr\u00f3b\u00e1ljuk meg \u00e9rdemlegesen felm\u00e9rni, hogy kell-e a vakcina: pontosabban hat\u00e1sos-e, \u00e9s hat\u00e1sa ellens\u00falyozza-e potenci\u00e1lis mell\u00e9khat\u00e1sait.\n<\/p>\n

\nAz orvosi elj\u00e1r\u00e1sok hat\u00e9konys\u00e1g\u00e1t metaanal\u00edzisekben vizsg\u00e1l\u00f3 Cochrane Collaboration el\u00e9g egy\u00e9rtelm\u0171en fogalmaz<\/a>: k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen nagyon elterjedt v\u00edrusok eset\u00e9ben, f\u0151leg ha a j\u00e1rv\u00e1nyt kiv\u00e1lt\u00f3 k\u00f3rokoz\u00f3 \u00e9s az olt\u00f3anyag elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9hez felhaszn\u00e1lt v\u00edrus nagyon hasonl\u00f3, egy\u00e9rtelm\u0171en megfigyelhet\u0151 a hat\u00e1s. Az elterjedts\u00e9g az kipip\u00e1lhat\u00f3, \u00e9s az Omninvest \u00e1ltal felhaszn\u00e1lt v\u00edrus<\/a> (A\/California\/7\/2009(H1N1)-szer\u0171 NYMC X-179A) is rajta van a WHO aj\u00e1nl\u00e1si list\u00e1j\u00e1n<\/a> (b\u00e1rmilyen baroms\u00e1gokat terjeszt<\/a> is dr. T\u00f3th K\u00e1lm\u00e1n), vagyis ezek alapj\u00e1n nem k\u00f6thet\u00fcnk bele az olt\u00e1sba.\n<\/p>\n

\nAz egyik leggyakrabban felmer\u00fcl\u0151 mell\u00e9khat\u00e1s, az \u00fan. Guillain-Barr\u00e9 szindr\u00f3ma<\/a>, egy ritka autoimmun betegs\u00e9g kialakul\u00e1sa. Ennek az es\u00e9lye standard esetben egy a milli\u00f3hoz, amit azonban nem \u00e1rt kontextusba tenni: maga az influenza fert\u0151z\u00e9s is kiv\u00e1lthatja a szindr\u00f3m\u00e1t \u00e9s ennek az es\u00e9lye nagys\u00e1grendileg nagyobb lehet<\/a>.\n<\/p>\n

\nAz olt\u00e1s jelent\u0151s\u00e9ge term\u00e9szetesen t\u00f6bbr\u00e9t\u0171: egyr\u00e9szt meg\u00f3vhatja az egy\u00e9nt is a fert\u0151z\u00e9st\u0151l, m\u00e1sr\u00e9szt lecs\u00f6kkentve a v\u00edrus terjed\u00e9si potenci\u00e1lj\u00e1t \u00e9s \u00edgy cs\u00f6kken annak is az es\u00e9lye, hogy a vesz\u00e9lyeztetett csoportokban megjelenjen a fert\u0151z\u00e9s.\n<\/p>\n

\nA v\u00edrus fert\u0151z\u00e9si potenci\u00e1lj\u00e1t az \u00fan. fert\u0151z\u00e9si sz\u00e1m, az R0<\/sub> \u00edrja le, ami durv\u00e1n azt t\u00fckr\u00f6zi, hogy egy beteg h\u00e1ny m\u00e1s szem\u00e9lynek adja \u00e1t a fert\u0151z\u00e9st (b\u0151vebben err\u0151l matematikus bar\u00e1tainkn\u00e1l lehet olvasni<\/a>). A feladat most is az<\/a>, hogy R0<\/sub>-t 1 al\u00e1 szor\u00edtsuk.\n<\/p>\n

\nDe mennyi is akkor a 2009 A(H1N1) reprodukci\u00f3s sz\u00e1ma? A konzervat\u00edv becsl\u00e9sek egyel\u0151re 1.3 – 1.7 k\u00f6z\u00e9 esnek, de a fels\u0151 hat\u00e1r az bizony 2.1. Ebb\u0151l l\u00e1that\u00f3, hogy az 50-70% k\u00f6zti olt\u00e1si ar\u00e1ny lenne a k\u00edv\u00e1natos , amennyiben siker\u00fclne a lakoss\u00e1got a j\u00e1rv\u00e1ny kit\u00f6r\u00e9se el\u0151tt beoltani.\n<\/p>\n

\nHa err\u0151l lek\u00e9s\u00fcnk, akkor m\u00e1r eleve a 70%-os lefedetts\u00e9get kellene bec\u00e9lozni, de \u00e9rtelemszer\u0171en csak szer\u00e9nyebb rem\u00e9nyeink lehetnek. Ugyanis, ha a reprodukci\u00f3s sz\u00e1m stabilan 1.5 f\u00f6l\u00e9 k\u00faszik, mindenk\u00e9ppen kit\u00f6r a j\u00e1rv\u00e1ny, annak csak a m\u00e9rt\u00e9k\u00e9t \u00e9s lefoly\u00e1s\u00e1t tudjuk befoly\u00e1solni.\n<\/p>\n

\nStrat\u00e9giailag, f\u0151leg ha a k\u00e9szletek el\u00e9rhet\u0151s\u00e9ge adott pillanatban korl\u00e1tozott, annak van\/lesz a legt\u00f6bb \u00e9rtelme, hogy a gyerekeket beoltjuk<\/a>, \u00e9s ezt k\u00f6vet\u0151en, amint lehet a feln\u0151tt lakoss\u00e1gra is kiterjesztj\u00fck az olt\u00e1si kamp\u00e1nyt. (A gyerekek beolt\u00e1sa az\u00e9rt sem elhanyagolhat\u00f3, mert a becsl\u00e9sek szerint a fert\u0151z\u00e9sek k\u00f6zel \u00f6t\u00f6de az iskol\u00e1kban k\u00f6vetkezik be.) \u00a0 \u00a0 \n<\/p>\n

\nAmi miatt a 2009 A(H1N1) k\u00fcl\u00f6nlegesnek t\u0171nik, m\u00e1s (szezon\u00e1lis) influenza v\u00edrusokkal \u00f6sszevetve, az az id\u0151sek (65 \u00e9v felettiek) relat\u00edv v\u00e9detts\u00e9ge. Klasszikusan ugyan ez a legkiszolg\u00e1ltatottabb csoportok egyike, ahol m\u00e9g mindig nem bizony\u00edtott<\/a>, hogy az olt\u00e1s val\u00f3ban hat\u00e1sos-e. Ennek az oka, hogy az id\u0151sekben gyakran gyeng\u00e9bb az immunv\u00e1lasz az \u00faj k\u00f3rokoz\u00f3kkal szemben (\u00e9s ez\u00e9rt nagyon fontos, hogy az id\u0151sek k\u00f6zt dolgoz\u00f3 \u00e1pol\u00f3k id\u0151ben kapjanak olt\u00e1st).\u00a0\n<\/p>\n

\nMost azonban<\/a> ez a koroszt\u00e1ly nyugodtan alhat, mert a j\u00e1rv\u00e1ny pont a szezon\u00e1lis influenz\u00e1t\u00f3l \u00e1ltal\u00e1ban legkev\u00e9sb\u00e9 vesz\u00e9lyeztetett, 18-49 \u00e9ves koroszt\u00e1ly k\u00f6r\u00e9ben tombol igaz\u00e1n.\u00a0 \u00a0 \n<\/p>\n


\n
\n<\/center><\/p>\n

\nA dolog "mi\u00e9rtje" kicsit enigmatikus, de furcsa m\u00f3don \u00fagy t\u0171nik, hogy a v\u00e1lasz egy r\u00e9sze pont a spanyoln\u00e1th\u00e1ban rejlik.\n<\/p>\n

\n\n<\/p>\n

\nA jobboldalon l\u00e1that\u00f3 \u00e1bra azt mutatja, hogy mennyi ellenanyagot lehet felfedezni egyes v\u00e9rsz\u00e9rumokban egy Kaliforni\u00e1ban tavasszal izol\u00e1lt sert\u00e9sinfluenza v\u00edrussal (CA04), illetve egy Jap\u00e1nban \u00e9pp "honos" szezon\u00e1lis influenz\u00e1val (KUTK-4) szemben. Az els\u0151 csoport (donor group I) mint\u00e1j\u00e1t 1999-ben izol\u00e1lt\u00e1k egy \u00f6regek otthon\u00e1ban az ott lak\u00f3k, ill. \u00e1pol\u00f3ik v\u00e9r\u00e9b\u0151l, m\u00edg a m\u00e1sik minta (donor group 2) id\u00e9n k\u00e9sz\u00fclt egy k\u00f3rh\u00e1zban.\n<\/p>\n

\nL\u00e1that\u00f3, hogy asz aktu\u00e1lis szezon\u00e1lis influenza ellen \u00e9rtelemszer\u0171en nem l\u00e9tezett v\u00e9delem m\u00e9g 1999-ben, semelyik koroszt\u00e1lyban sem. Ugyanakkor az 1918 el\u0151tt sz\u00fcletettek v\u00e9r\u00e9ben nagyon hat\u00e9kony 2009 A(H1N1) elleni ellenanyagok vannak. Ez arra enged k\u00f6vetkeztetni, hogy a mostani v\u00edrus k\u00fclseje jobban hasonl\u00edt a spanyoln\u00e1tha k\u00f3rokoz\u00f3j\u00e1ra, mint a szezon\u00e1lis H1N1 influenz\u00e1k. \u00a0 \n<\/p>\n

\nEz nyilv\u00e1n a magyar\u00e1zat egyik r\u00e9sze csak, mert azt m\u00e9g mindig nem \u00e9rtj\u00fck, hogy a 65-90 \u00e9v k\u00f6z\u00f6tti koroszt\u00e1ly pontosan mit\u0151l v\u00e9dett.\n<\/p>\n

\n(\u00c9rdekes \u00e9s kicsit paradox m\u00f3don a jelenlegi helyzet vezethet ahhoz, hogy olyan logik\u00e1val oltsuk, ahogy egy\u00e9bk\u00e9nt is kellene. Matematikai modellek<\/a> azt mutatj\u00e1k, hogy szezon\u00e1lis influenz\u00e1k eset\u00e9ben is az iskol\u00e1sok \u00e9s az akt\u00edv dolgoz\u00f3k kellene az olt\u00e1si kamp\u00e1nyok els\u0151dleges alanyai legyenek, hiszen az \u0151 eset\u00fckben a legnagyobb az es\u00e9lye, hogy tov\u00e1bb adj\u00e1k a v\u00edrust.)\n<\/p>\n

\nA legjobb persze a megel\u0151z\u00e9s, \u00e9s itt az\u00e9rt nem sok v\u00e1ltozott az elm\u00falt 80 \u00e9vben. Ma is az els\u0151dleges tan\u00e1cs az, hogy tarts be alapvet\u0151 higi\u00e9niai el\u0151\u00edr\u00e1sokat, gyakran moss kezet, ne ny\u00falj koszos k\u00e9zzel a szemedbe, ha beteg vagy maradj otthon. Csak ma m\u00e1r komoly empirikus irodalom is al\u00e1t\u00e1masztja<\/a> az efajta "n\u00e9pi b\u00f6lcsess\u00e9geket". \u00a0 \n<\/p>\n

\nCommunication error<\/span> \n<\/p>\n

\nA helyzet teh\u00e1t az, hogy a tudom\u00e1nyos t\u00e9nyek mind azt l\u00e1tszanak al\u00e1t\u00e1masztani, hogy a v\u00edrus k\u00f6nnyen vesz\u00e9lyes\u00e9 v\u00e1lhat, puszt\u00e1n a megfert\u0151z\u00f6ttek nagy sz\u00e1ma nyom\u00e1n (abba bele sem menj\u00fcnk, hogy egy \u00fajabb reasszort\u00e1ci\u00f3val mi j\u00f6het l\u00e9tre), \u00edgy indokolt az olt\u00e1si kamp\u00e1ny.\u00a0\n<\/p>\n

\nEzzel szemben azt l\u00e1tjuk, mind Magyarorsz\u00e1gon<\/a>, mind m\u00e1shol a vil\u00e1gban az olt\u00e1si ar\u00e1nyok \u00e9pp csak elkezdtek a k\u00e9tsz\u00e1mjegy\u0171be k\u00faszni. Nem v\u00e9letlen\u00fcl d\u00fch\u00f6ng Falus<\/a>, \u00e9s m\u00e9rges Berencsi Gyuri b\u00e1csi<\/a>. Mi ennek az oka? \n<\/p>\n

\nNyilv\u00e1n nem seg\u00edt, ha pl. a legnagyobb ellenz\u00e9ki p\u00e1rt frakci\u00f3vezet\u0151je \u00e9s sz\u00f3viv\u0151je kv\u00e1zi az olt\u00e1s ellen sz\u00e1ll s\u00edkra<\/a>, mert az efajta hangok elnyomj\u00e1k a p\u00e1rton bel\u00fcli, felel\u0151sebb \u00e1ll\u00e1spontot k\u00e9pvisel\u0151 eg\u00e9szs\u00e9gpolitikusok v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9t. Nem seg\u00edt az sem, ha orvosok \u00e9s orvosnak l\u00e1tsz\u00f3 szem\u00e9lyek egym\u00e1snak ellentmond\u00f3 inform\u00e1ci\u00f3kkal bomb\u00e1zz\u00e1k a nagy\u00e9rdem\u0171t (ne legyenek ill\u00fazi\u00f3ink, az a h\u00e1ziorvos<\/a>, aki kategorikusan k\u00f6zli, hogy \u0151 pedig semmi sz\u00edn alatt nem olt, az nem t\u00f6bb, mint egy modern h\u00e1lyogkov\u00e1cs, akinek minim\u00e1lis elk\u00e9pzel\u00e9se van csak a t\u00e9m\u00e1r\u00f3l). Az FN.hu tal\u00e1lgat\u00e1sa<\/a> a m\u00e9di\u00e1t mentegeti \u00e9s a tudom\u00e1ny hiteless\u00e9gi probl\u00e9m\u00e1j\u00e1t feszegeti, ami szvsz el\u00e9g nagy butas\u00e1g: a tudom\u00e1ny \u00e1ll\u00e1spontja el\u00e9g egy\u00e9rtelm\u0171, csak a m\u00e9dia keres mindig ignor\u00e1ns embereket, akiket "l\u00e1zzad\u00f3k\u00e9nt" \u00e1ll\u00edt be \u00e9s \u00edgy azt\u00e1n valamifajta hiteless\u00e9get ad elk\u00e9peszt\u0151 \u00f6tleteiknek.\n<\/p>\n

\nAz eg\u00e9sz egy bizonytalan l\u00e9gk\u00f6rt sz\u00fcl \u00e9s mint arra p\u00e1r hete a Nature<\/i> szerkeszt\u0151s\u00e9gi komment\u00e1rja<\/a> is r\u00e1mutatott, a vesz\u00e9ly ill. v\u00e1ls\u00e1g kommunik\u00e1ci\u00f3val foglalkoz\u00f3 tanulm\u00e1nyok rendre kimutatt\u00e1k, hogy amikor a t\u00falbuzg\u00f3 hivatalnokok nyom\u00e1st gyakorolnak a publikumra, amelyben a szkeptikus \u00e9s ambivalens attit\u0171d egy\u00e9bk\u00e9nt is el\u00e9g er\u0151s, gyakran \u00e9pp ellent\u00e9tes hat\u00e1st \u00e9rnek el, f\u0151leg, ha nem foglalkoznak el\u00e9g komolyan az istenadta n\u00e9p agg\u00e1lyaival (vagy foglalkoznak, de a t\u00e1rsadalom ezt nem \u00edgy \u00edt\u00e9li meg.)\n<\/p>\n

\nEgy m\u00e1sik ok azonban szerintem abban rejlik, hogy az internetes t\u00e1rsadalomban a skim reading<\/a> v\u00e1lt a domin\u00e1ns ismeretszerz\u00e9si form\u00e1v\u00e1. Id\u0151nk\u00e9nt az igazs\u00e1g megismer\u00e9se azonban t\u00f6bb id\u0151t, elm\u00e9ly\u00fcl\u00e9st, gondolkod\u00e1st vesz ig\u00e9nybe (mint azt sokan, akik id\u00e1ig eljutottak, tudj\u00e1k ;-)). Amikor viszont emberek t\u00f6megei nem veszik ehhez a f\u00e1radts\u00e1got, akkor az feltart\u00f3ztathatatlanul egy rosszabb val\u00f3s\u00e1g kialakul\u00e1sa fel\u00e9 fog vezetni. Mint arra Lawrence Lessig a hetekben megjelent "Against Transparency<\/a>" c\u00edm\u0171 vitairat\u00e1ban fogalmaz: "A Web minden elk\u00e9pzelhet\u0151 \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st megmutat. A legcinikusabb lesz a legszembe\u00f6tl\u0151bb. \u00c9s a v\u00e9ges figyelem miatt a legszembe\u00f6tl\u0151bb lesz a legstabilabb. Alaptalan k\u00f6vetkeztet\u00e9sek lesznek levonva, karrierek d\u0151lnek \u00f6ssze \u00e9s n\u0151 az elidegened\u00e9s.<\/span>" \n<\/p>\n

\nEz az attit\u0171d k\u00f6nnyen \u00e9szrevehet\u0151 sz\u00e1mos magyar \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3 hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1s\u00e1ban. Legyen az Szily "Index" L\u00e1szl\u00f3<\/a>, vagy a Reakci\u00f3 n\u00e9nik\u00e9je<\/a> (biztos van m\u00e1s is, de ezekbe akaratlanul is belefutottam az elm\u00falt hetekben). Mindk\u00e9t esetben ott remeg szel\u00edden a sorok k\u00f6z\u00f6tt, hogy ennyi p\u00e9nz, h\u00e1t akkor nyilv\u00e1n j\u00f3 \u00fczlet, \u00e9s ha j\u00f3 \u00fczlet gyan\u00fas. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen ut\u00f3bbi esetben nehezen k\u00f6vethet\u0151 a logika, mert nem vil\u00e1gos mi a baj. Hogy t\u00fal sok vakcina lett beszerezve? (Lehet, de ehhez kellene egy levezet\u00e9s, amib\u0151l egy\u00e9rtelm\u0171 lesz, hogy pl. az olt\u00e1s nemzetgazdas\u00e1gi haszna (a betegs\u00e9g miatt kies\u0151 \u00f3r\u00e1k nem megt\u00f6rt\u00e9n\u00e9se) kevesebb, mint a hatmilli\u00e1rd.) Hogy egy spin-off c\u00e9g p\u00e9nz\u00e9rt dolgozik? (Van olyan, amelyik nem?) Vagy hogy a c\u00e9g ennyi<\/span> p\u00e9nz\u00e9rt dolgozik. (Szint\u00e9n lehet, hogy az Omninvest t\u00fal\u00e1raz, de ennek igazol\u00e1s\u00e1ra t\u00f6bb kellene, mint bemond\u00e1s.) Sejtet\u00e9sek vannak, leveg\u0151ben l\u00f3g\u00f3 \u00e1ll\u00edt\u00e1sok, a konkr\u00e9tumok szinte teljesen hi\u00e1nyoznak. (Most akkor a poszt \u00edr\u00f3ja szerint kell-e a vakcina, vagy sem?) Aki meg megfelel\u0151 h\u00e1tt\u00e9r inf\u00f3k n\u00e9lk\u00fcl olvassa (\u00e9s a t\u00f6bbs\u00e9g, ne legyenek ill\u00fazi\u00f3ink, ilyen), az meg term\u00e9szetesen \u00fagy j\u00f6n el a dologt\u00f3l, hogy "h\u00e1t akkor mi van, most akkor kell vagy nem kell ez az olt\u00e1s?".\n<\/p>\n

\nPedig j\u00f3 lenne gyorsan kialak\u00edtani valami konszenzust, k\u00fcl\u00f6nben lehet, hogy akaratlanul is val\u00f3ban egy nagy (magyar) k\u00eds\u00e9rlet<\/a> r\u00e9szeseiv\u00e9 v\u00e1lunk. \u00a0\n<\/p>\n

\nA t\u00e9m\u00e1ban m\u00e9g: New Scientist<\/a>,\u00a0 Nature<\/a>, The Lancet<\/a>, virology blog<\/a>, Effect Measure<\/a>. \n<\/p>\n

\n


\nYang Y, Sugimoto JD, Halloran ME, Basta NE, Chao DL, et al.<\/strong> (2009) The Transmissibility and Control of Pandemic Influenza A (H1N1) Virus. Science<\/i> 326<\/strong>: 729 -733.
\nItoh Y, Shinya K, Kiso M, Watanabe T, Sakoda Y, et al.<\/strong> (2009) In vitro and in vivo characterization of new swine-origin H1N1 influenza viruses. Nature<\/i> 460<\/strong>: 1021-1025.
\nJain S, Kamimoto L, Bramley AM, Schmitz AM, Benoit SR,et al.<\/strong> (2009) Hospitalized Patients with 2009 H1N1 Influenza in the United States, April-June 2009. N Engl J Med<\/i> doi:10.1056\/NEJMoa0906695.
\nMaines TR, Jayaraman A, Belser JA, Wadford DA, Pappas C, et al.<\/strong> (2009) Transmission and Pathogenesis of Swine-Origin 2009 A(H1N1) Influenza Viruses in Ferrets and Mice. Science<\/i> 325<\/strong>: 484-487.
\nMunster VJ, de Wit E, van den Brand JMA, Herfst S, Schrauwen EJA, et al.<\/strong> (2009) Pathogenesis and Transmission of Swine-Origin 2009 A(H1N1) Influenza Virus in Ferrets. Science<\/i> 325<\/strong>: 481-483.
\nGarten RJ, Davis CT, Russell CA, Shu B, Lindstrom S, et al.<\/strong> (2009) Antigenic and Genetic Characteristics of Swine-Origin 2009 A(H1N1) Influenza Viruses Circulating in Humans. Science<\/i> 325<\/strong>: 197-201.
\nFraser C, Donnelly CA, Cauchemez S, Hanage WP, van Kerkhove MD, et al.<\/strong> (2009) Pandemic Potential of a Strain of Influenza A (H1N1): Early Findings. Science<\/i> 324<\/strong>: 1557-1561.
\nSmith GJD, Vijaykrishna D, Bahl J, Lycett SJ, Worobey M, et al. <\/strong> (2009) Origins and evultionary genomics of the 2009 swine-origin H1N1 influenza A pandemic. Nature<\/i> 459<\/strong>: 1122-5.
\nNelson MI, Holmes EC<\/strong> (2007) The evolution of epidemic influenza. Nat Rev Gen<\/i> 8<\/strong>: 196-205.
\nBasler CF, Aguilar PV.<\/strong> (2008) Progress in identifying virulence determinants of the 1918 H1N1 and the Southeast Asian H5N1 influenza A viruses. Antiviral Res<\/i> 79<\/strong>: 166-178.
\nNayak DP, Hui EK, Barman S.<\/strong> (2004) Assembly and budding of influenza virus. Virus Res<\/i> 106(2)<\/strong>: 147-165.
\n<\/font><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

R\u00e9g\u00f3ta l\u00f3g a leveg\u0151ben a kor\u00e1bbi \u00edg\u00e9retem, hogy kicsit behat\u00f3bban is foglalkozunk az aktu\u00e1lis influenza v\u00edrussal \u00e9s azt hiszem a mostani hiszt\u00e9ri\u00e1n\u00e1l keresve sem lehetne jobb id\u0151z\u00edt\u00e9st tal\u00e1lni. Term\u00e9szetesen egy sorban is el lehetne int\u00e9zni, hogy most akkor vesz\u00e9lyes-e a … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. →<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[221,175],"class_list":["post-5005857","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-uncategorized","tag-h1n1","tag-influenza"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005857","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5005857"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005857\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5005857"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5005857"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5005857"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}