{"id":5005851,"date":"2009-10-08T12:27:29","date_gmt":"2009-10-08T10:27:29","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2009\/10\/08\/orvosi_nobel_dij_2009_frissitve"},"modified":"2009-10-08T12:27:29","modified_gmt":"2009-10-08T10:27:29","slug":"orvosi_nobel_dij_2009_frissitve","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5005851","title":{"rendered":"Orvosi Nobel-d\u00edj – 2009 (friss\u00edtve)"},"content":{"rendered":"


\n<\/param><\/param><\/param><\/embed><\/a><\/a><\/a><\/a><\/a><\/a><\/object>
\n<\/center><\/p>\n

\n(Itt<\/a>, ha a fenti nem l\u00e1tszik.)\n<\/p>\n

<\/p>\n

\nSz\u00f3val, mir\u0151l is van sz\u00f3. A telom\u00e9r\u00e1k az eukari\u00f3ta kromosz\u00f3m\u00e1k v\u00e9g\u00e9n lev\u0151 r\u00f6vid, ism\u00e9tl\u0151d\u0151 szakaszok, amelyek a kromosz\u00f3m\u00e1n lev\u0151 DNS fennmarad\u00f3 r\u00e9sz\u00e9t v\u00e9dik az \u00e9l\u0151l\u00e9ny \u00e9lete sor\u00e1n.\n<\/p>\n

\nEl\u0151sz\u00f6r Elizabeth Blackburn <\/a>fedezte fel \u0151ket, egy csill\u00f3s egysejt\u0171t, a Tetrahymen\u00e1t<\/a> vizsg\u00e1lva. Pontosabban, akkor m\u00e9g nem tudt\u00e1k mit is fedeztek fel, csak annyi l\u00e1tszott, hogy a kormosz\u00f3m\u00e1k v\u00e9g\u00e9n r\u00f6vid, repetit\u00edv szekvenci\u00e1k vannak, amelyek funkci\u00f3ja teljesen misztikus volt.\n<\/p>\n

\nA kulcsk\u00eds\u00e9rlethez a l\u00f6ketet egy konferencia hozta, ahol Blackburn megismerte Jack Szostak<\/a> munk\u00e1j\u00e1t. Szostak ekkort\u00e1jt mesters\u00e9ges kromosz\u00f3m\u00e1kkal foglalkozott, amelyeket \u00e9leszt\u0151 sejtekbe vitt be \u00e9s figyelte, hogy mennyiben viselkednek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151en az \u00e9leszt\u0151 saj\u00e1t kromosz\u00f3m\u00e1it\u00f3l. Bossz\u00fas\u00e1g\u00e1ra folyamatosan azzal kellett szembes\u00fclni, hogy a mesters\u00e9ges kromosz\u00f3m\u00e1k popul\u00e1ci\u00f3s szinten instabilnak bizonyultak, \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny gener\u00e1ci\u00f3 ut\u00e1n egyszer\u0171en elt\u0171ntek. Blackburnnel k\u00f6z\u00f6sen egy trivi\u00e1lis k\u00eds\u00e9rletre v\u00e1llalkoztak: megn\u00e9zni, hogy mi lesz, ha a Tetrahymena ism\u00e9tl\u0151d\u0151 szekvenci\u00e1it r\u00e1teszik a mesters\u00e9ges kromosz\u00f3m\u00e1k v\u00e9g\u00e9re. A mai tud\u00e1sunk sz\u00e1m\u00e1ra nem t\u00fal meglep\u0151, amit l\u00e1ttak: a kromosz\u00f3m\u00e1k \u00e9ltek \u00e9s virultak.\n<\/p>\n

\nK\u00e9s\u0151bb Blackburn egyik poszt-dokja, a d\u00edj harmad\u00e1t kap\u00f3 Carol Greider<\/a>, azt is bebizony\u00edtotta, hogy a furcsa kis ism\u00e9tl\u0151d\u00e9seket egy enzim, a telomer\u00e1z hozza l\u00e9tre.\n<\/p>\n

\nDe mire val\u00f3 ez a furcsa rendszer? Az eg\u00e9szre az eukari\u00f3ta sejtek saj\u00e1toss\u00e1gai, \u00e9s a DNS m\u00e1sol\u00e1s sutas\u00e1ga miatt van sz\u00fcks\u00e9g. Ez a sutas\u00e1g abb\u00f3l ered, hogy a DNS polimer\u00e1zok csak 5'-3' ir\u00e1nyban k\u00e9pesek dolgozni.\u00a0\n<\/p>\n

\nAmikor a replik\u00e1ci\u00f3s villa elindul ez azt is jelenti, hogy az egyik sz\u00e1lon gyakorlatilag v\u00e9gig tud futni ugyanaz a polimer\u00e1z (ez az \u00fan "leading strand"), m\u00edgy a szembenlev\u0151, komplementer sz\u00e1lon ('lagging strand'), ahogy az kiny\u00edlik folyamatosan kisebb replik\u00e1ci\u00f3s egys\u00e9gek jelennek meg. Ezek az Okazaki fragmentumok. (Itt egy r\u00e9szletesebb le\u00edr\u00e1s a DNS replik\u00e1ci\u00f3r\u00f3l, a PTE honlapj\u00e1n<\/a>.)\u00a0\n<\/p>\n

\nA DNS polimer\u00e1zok m\u00e1sik jellegzetess\u00e9ge, hogy nem tudnak csak \u00fagy belecsapni a lecs\u00f3ba, s csak akkor k\u00e9pesek elind\u00edtani a szint\u00e9zist, ha m\u00e1r van mihez kapcsolniuk a nukleotidokat, vagyis sz\u00fcks\u00e9g van egy primerre. Ezek apr\u00f3 RNS darabok lesznek, amelyek azt\u00e1n k\u00e9s\u0151bb elem\u00e9szt\u00e9sre ker\u00fclnek. \u00cdgy persze az Okazaki fragmentumok k\u00f6zt apr\u00f3 r\u00e9sek keletkeznek, de ezeket m\u00e1r k\u00f6nny\u0171 bet\u00f6mni, hiszen az el\u0151z\u0151 fragmentum szolg\u00e1l majd primerk\u00e9nt a polimer\u00e1z sz\u00e1m\u00e1ra. Egy kiv\u00e9tel van, az utols\u00f3 (pontosabban legels\u0151), az 5' v\u00e9gen lev\u0151 primer. Ezt nem lehet p\u00f3tolni, mert el\u0151tte m\u00e1r nincs senki. \u00cdgy amikor ez elem\u00e9szt\u0151dik, egy egysz\u00e1l\u00fa templ\u00e1t-DNS darab fog kil\u00f3gni a kromosz\u00f3ma v\u00e9g\u00e9n. Ugyanez igaz a leading strandre is, hiszen ez is egy RNS primerr\u0151l indul, \u00e9s az \u00e1ltala lefedett szekvenciar\u00e9sz nem lesz p\u00f3tolhat\u00f3.\n<\/p>\n

\n
\nA sejtekben a polimer\u00e1zok mellett nukle\u00e1zok is tal\u00e1lhat\u00f3k, olyan enzimek, amelyek DNS-t em\u00e9sztenek, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen akkor, ha az egysz\u00e1l\u00fa \u00e9s a v\u00e9ge a semmibe l\u00f3g. (Megj: bakt\u00e9riumok eset\u00e9ben a DNS k\u00f6rk\u00f6r\u00f6s plazmidokon helyezkedik el, ott nem is l\u00e9tezik ez az eg\u00e9sz probl\u00e9ma.) Azaz minden egyes sejtoszt\u00f3d\u00e1skor a kormosz\u00f3m\u00e1k v\u00e9g\u00e9b\u0151l lecs\u00edp\u0151dne egy darab. Ez nem lenne t\u00falzottan adapt\u00edv, \u00e9s erre jelentenek megold\u00e1st a telom\u00e9r\u00e1k \u00e9s a telomer\u00e1z enzim.\n<\/p>\n

\nA telomer\u00e1z enzim egy apr\u00f3 RNS templ\u00e1tot felhaszn\u00e1lva, gyorsan k\u00e9pes \u00fajakat szintetiz\u00e1lni a telom\u00e9r\u00e1kb\u00f3l, ami a kormosz\u00f3ma meghosszabbod\u00e1s\u00e1hoz vezet, illetve friss replik\u00e1ci\u00f3 eset\u00e9n, a leem\u00e9szt\u0151d\u0151 szekvenci\u00e1k p\u00f3tl\u00e1s\u00e1ra szolg\u00e1l. Azaz a rendszer lehet\u0151v\u00e9 teszi, hogy az eukari\u00f3ta replik\u00e1ci\u00f3 egy\u00e1ltal\u00e1n m\u0171k\u00f6dj\u00f6n, folyamatos genetikai anyag elveszteget\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl.\u00a0\n<\/p>\n

\nHa a rendszer elromlik (t\u00fal akt\u00edvv\u00e1 v\u00e1lik, vagy belassul) az gondot jelent. A r\u00e1k \u00e9s az \u00f6reged\u00e9s eset\u00e9ben figyelhet\u00fcnk meg ilyesmit. <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

(Itt, ha a fenti nem l\u00e1tszik.)<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005851"}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5005851"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005851\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5005851"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5005851"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5005851"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}