{"id":5005833,"date":"2009-07-21T14:16:51","date_gmt":"2009-07-21T12:16:51","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2009\/07\/21\/nem_ertik_4_egyszerusithetetlen_osszetettseg"},"modified":"2009-07-21T14:16:51","modified_gmt":"2009-07-21T12:16:51","slug":"nem_ertik_4_egyszerusithetetlen_osszetettseg","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5005833","title":{"rendered":"Nem \u00e9rtik 4. – Egyszer\u0171s\u00edthetetlen \u00f6sszetetts\u00e9g"},"content":{"rendered":"

\"\"(Szerencs\u00e9re SexComb nincs vak\u00e1ci\u00f3n, \u00edgy egy kis sz\u00fcnet \u00e1llhat be a poszt-\u00edns\u00e9ges id\u0151kben. – dolphin)<\/span><\/p>\n

A tervez\u00e9selm\u00e9let egyik f\u0151 \u00e9rve, amit \u00faton-\u00fatf\u00e9len el\u0151hoznak, az egyszer\u0171s\u00edthetetlen \u00f6sszetetts\u00e9g, ami a h\u00edvek szerint egy\u00e9rtelm\u0171en bizony\u00edtja az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek tervezett volt\u00e1t.<\/p>\n

Maga az \u00e9rv el\u00e9g r\u00e9gi<\/a>, de az \u00c9RTEM \u00e1ltal haszn\u00e1lt mai form\u00e1j\u00e1nak alapjait Michael Behe a Darwin fekete doboza c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9ben fektette le, az eredeti meghat\u00e1roz\u00e1sa valahogyan \u00edgy hangzott:<\/p>\n

\n

„A single system which \tis composed of several interacting parts that contribute to the basic \tfunction, and where the removal of any one of the parts causes the system \tto effectively cease functioning.”<\/em><\/p>\n

„Egys\u00e9ges rendszer, \tamely sz\u00e1mos egym\u00e1ssal k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00f3 \tr\u00e9szegys\u00e9gb\u0151l \u00e1ll, amelyek mind hozz\u00e1j\u00e1rulnak az alapvet\u0151 \tm\u0171k\u00f6d\u00e9shez \u00e9s ahol a r\u00e9szegys\u00e9gek b\u00e1rmelyik\u00e9nek az elt\u00e1vol\u00edt\u00e1sa \ta rendszer m\u0171k\u00f6d\u00e9sk\u00e9ptelens\u00e9g\u00e9t eredm\u00e9nyezi.” <\/em><\/p>\n<\/blockquote>\n

<\/p>\n

\"\"(Szerencs\u00e9re SexComb nincs vak\u00e1ci\u00f3n, \u00edgy egy kis sz\u00fcnet \u00e1llhat be a poszt-\u00edns\u00e9ges id\u0151kben. – dolphin)<\/span><\/p>\n

A tervez\u00e9selm\u00e9let egyik f\u0151\u00a0 \u00e9rve, amit \u00faton-\u00fatf\u00e9len el\u0151hoznak, az egyszer\u0171s\u00edthetetlen \u00f6sszetetts\u00e9g, ami a h\u00edvek szerint egy\u00e9rtelm\u0171en bizony\u00edtja az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek tervezett volt\u00e1t.<\/p>\n

Maga az \u00e9rv el\u00e9g r\u00e9gi<\/a>, de az \u00c9RTEM \u00e1ltal haszn\u00e1lt mai form\u00e1j\u00e1nak alapjait Michael Behe a Darwin fekete doboza c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9ben fektette le, az eredeti meghat\u00e1roz\u00e1sa valahogyan \u00edgy hangzott:<\/p>\n

\n

„A single system which \tis composed of several interacting parts that contribute to the basic \tfunction, and where the removal of any one of the parts causes the system \tto effectively cease functioning.”<\/em><\/p>\n

„Egys\u00e9ges rendszer, \tamely sz\u00e1mos egym\u00e1ssal k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00f3\u00a0 \tr\u00e9szegys\u00e9gb\u0151l\u00a0\u00e1ll, amelyek mind hozz\u00e1j\u00e1rulnak az alapvet\u0151 \tm\u0171k\u00f6d\u00e9shez \u00e9s ahol a r\u00e9szegys\u00e9gek b\u00e1rmelyik\u00e9nek az elt\u00e1vol\u00edt\u00e1sa \ta rendszer m\u0171k\u00f6d\u00e9sk\u00e9ptelens\u00e9g\u00e9t eredm\u00e9nyezi.” <\/em><\/p>\n<\/blockquote>\n

Az \u00e9rvel\u00e9s annyi<\/a>, hogy ezek a rendszerek nem alakulhattak ki apr\u00f3\u00a0v\u00e1ltoz\u00e1sok sorozat\u00e1val, hiszen minden r\u00e9szegys\u00e9g\u00fck sz\u00fcks\u00e9ges a m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00fckh\u00f6z. „Egyszer\u0171s\u00edthetetlen \u00f6sszetetts\u00e9g nem \u00e1llhat el\u0151 fokozatosan, egy kor\u00e1bbi rendszer jelent\u00e9ktelen, egym\u00e1s ut\u00e1ni v\u00e1ltoz\u00e1sainak eredm\u00e9nyek\u00e9nt, mert defin\u00edci\u00f3 szerint egy egyszer\u0171s\u00edthetetlen\u00fcl \u00f6sszetett rendszernek b\u00e1rmely \u0151se m\u0171k\u00f6d\u00e9sk\u00e9ptelen.”<\/em><\/p>\n

Behe meg is nevezett p\u00e1r ilyen rendszert, az eredeti p\u00e9ld\u00e1i k\u00f6z\u00fcl most a bakt\u00e9riumok ostor\u00e1val szeretn\u00e9k r\u00e9szletesebben foglalkozni, mivel magyar nyelven err\u0151l \u00edrtak eddig a legkevesebbet.<\/p>\n

„A bakt\u00e9rium ostora” alatt az Escherichia coli<\/em> bakt\u00e9rium ostor\u00e1t \u00e9rtjik \u00e1ltal\u00e1ban, amely val\u00f3ban sz\u00e1mos egym\u00e1ssal k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00f3 r\u00e9szegys\u00e9gb\u0151l \u00e9p\u00fcl fel, amelyek elt\u00e1vol\u00edt\u00e1sa m\u0171k\u00f6d\u00e9sk\u00e9ptelenn\u00e9 teszi az E. coli<\/em> bakt\u00e9rium ostor\u00e1t. Ennyiben teljes\u00fclnek Behe felt\u00e9telei, viszont, ha megn\u00e9zz\u00fck, mib\u0151l is \u00e1ll a t\u00f6bbi bakt\u00e9rium ostora, m\u00e1r mer\u0151ben m\u00e1s k\u00e9pet kapunk. Szerencs\u00e9re tal\u00e1ltam egy \u00f6sszefoglal\u00f3 cikket (Pallen M. J. \u00e9s Matzke N. J. 2006.), \u00edgy ennek a t\u00e1bl\u00e1zat\u00e1t venn\u00e9m \u00e1t:<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

Mit is l\u00e1tunk ezen a t\u00e1bl\u00e1zaton? L\u00e9teznek m\u00e1s bakt\u00e9riumok, amelyek ostora elt\u00e9r\u0151 fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u0171, mint az E. coli-<\/em>\u00e9, ezekb\u0151l hi\u00e1nyoznak olyan r\u00e9szegys\u00e9gek, amelyek az els\u0151k\u00e9nt vizsg\u00e1lt ostor m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9hez elengedhetetlenek. S\u0151t, l\u00e9teznek olyan bakt\u00e9riumok, amelyek ostora az E. coli-<\/em>\u00e9n\u00e1l t\u00f6bb alkatr\u00e9szb\u0151l \u00e1ll. Akkor ez hogy van? M\u00e9gsem egyszer\u0171s\u00edthetetlen\u00fcl \u00f6sszetett ez a rendszer? N\u00e9zz\u00fck meg p\u00e9ld\u00e1ul az FlgI feh\u00e9rj\u00e9t! Ez sz\u00fcks\u00e9ges az E. coli<\/em> ostor m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9hez, ha az ezt k\u00f3dol\u00f3 g\u00e9nt elt\u00e1vol\u00edtjuk a genomb\u00f3l, az E. coli <\/em>ostora nem m\u0171k\u00f6dik (Hizukuri \u00e9s munkat\u00e1rsai 2006.). Ez eddig egybev\u00e1g Behe elm\u00e9let\u00e9vel, \u00e1m ha megn\u00e9zz\u00fck, azt tal\u00e1ljuk, hogy ez a feh\u00e9rje hi\u00e1nyzik az \u00f6sszes Gram-pozit\u00edv bakt\u00e9riumb\u00f3l. Akkor ez hogy lehet? Van egy egyszer\u0171s\u00edthetetlen\u00fcl \u00f6sszetett rendszernek egy olyan v\u00e1ltozata, amelyb\u0151l hi\u00e1nyzik az egyik alkot\u00f3r\u00e9sz, m\u00e9gis m\u0171k\u00f6dik! M\u00e9giscsak lehetnek m\u0171k\u00f6d\u0151k\u00e9pes el\u0151dei, amelyek nem tartalmazz\u00e1k minden r\u00e9szegys\u00e9g\u00e9t, p\u00e9ld\u00e1ul ott a Gram-pozit\u00edv bakt\u00e9riumok ostora! Ugyan\u00edgy v\u00e9gigmehet\u00fcnk a t\u00e1bl\u00e1zat t\u00f6bbi sor\u00e1n is \u00e9s l\u00e1thatjuk, hogy bizony az „egyszer\u0171s\u00edthetetlen\u00fcl \u00f6sszetett” rendszer t\u00f6bb alkot\u00f3eleme is hi\u00e1nyzik m\u0171k\u00f6d\u0151 bakt\u00e9rium ostorokb\u00f3l. El\u00e9g egyszer\u0171en siker\u00fclt c\u00e1folni ezt az \u00e9rvel\u00e9st. Hogy ezt az ellentmond\u00e1st feloldja, William Dembski kicsit m\u00f3dos\u00edtotta az eredeti meghat\u00e1roz\u00e1st:<\/p>\n

„A system performing a given basic function is irreducibly complex if it includes a set of well-matched, mutually interacting, nonarbitrarily individuated parts such that each part in the set is indispensable to maintaining the system’s basic, and therefore original, function. The set of these indispensable parts is known as the irreducible core of the system.”\u00a0
<\/em><\/p>\n

„Egy adott alapvet\u0151\u00a0 m\u0171k\u00f6d\u00e9st ell\u00e1t\u00f3\u00a0rendszer egyszer\u0171s\u00edthetetlen\u00fcl\u00a0 \u00f6sszetett, ha tartalmaz egy k\u00e9szlet egym\u00e1shoz ill\u0151, egym\u00e1ssal k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00f3, nem tetsz\u0151legesen kiegy\u00e9n\u00fclt r\u00e9szegys\u00e9get, amely k\u00e9szlet minden eleme elengedhetetlen a rendszer alapvet\u0151, ez\u00e1ltal eredeti m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9hez. Ezen elengedhetetlen r\u00e9szegys\u00e9gek a rendszer egyszer\u0171s\u00edthetetlen\u00fcl \u00f6sszetett\u00a0 magj\u00e1t alkotj\u00e1k.”<\/em><\/p>\n

No most ez a meghat\u00e1roz\u00e1s, att\u00f3l eltekintve, hogy j\u00f3val k\u00f6d\u00f6sebb, mint Behe v\u00e1ltozata, ebben az esetben csak n\u00f6veli a hom\u00e1lyt, b\u00e1r t\u00e9ny, hogy j\u00f3val megenged\u0151bb, hiszen e maghat\u00e1roz\u00e1s szerint nem kell az eg\u00e9sz rendszernek egyszer\u0171s\u00edthetetlennek lennie, csak egy egyszer\u0171s\u00edthetetlen „magot” kell tartalmaznia. Mondjuk ez m\u00e9g mindig nem magyar\u00e1zza meg, hogy akkor tulajdonk\u00e9ppen mit is tervezett az \u00e9rtelmes tervez\u0151? Mert ugye az E. coli<\/em> bakt\u00e9rium ostor\u00e1nak az egyszer\u0171s\u00edthetetlen magja nem m\u0171k\u00f6dik \u00f6nmag\u00e1ban, kellenek hozz\u00e1 olyan alkatr\u00e9szek, amelyek m\u00e1s rendszerekb\u0151l hi\u00e1nyoznak, teh\u00e1t nyilv\u00e1n nem egyszer\u0171s\u00edthetetlen\u00fcl \u00f6sszetettek. Viszont akkor fel kell t\u00e9telezn\u00fcnk, hogy az \u00e9rtelmes tervez\u0151 egy m\u0171k\u00f6d\u00e9sk\u00e9ptelen rendszert alkotott, amit evol\u00faci\u00f3s folyamatok tettek m\u0171k\u00f6d\u0151k\u00e9pess\u00e9. Nem tudom, ez mennyire „\u00e9rtelmes” tervez\u00e9s.<\/p>\n

L\u00e9tezik egy harmadik lehet\u0151s\u00e9g is, nevezetesen az eredetileg tervezett ostor egy egyszer\u0171bb, \u00e1mde m\u0171k\u00f6d\u0151k\u00e9pes szerkezet volt, amelyhez k\u00e9s\u0151bb kapcsol\u00f3dtak \u00fajabb r\u00e9szegys\u00e9gek, amelyek r\u00e9szben \u00e1tvett\u00e9k egyes eredeti alkatr\u00e9szek m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t, \u00edgy ha egy mai ostorb\u00f3l elt\u00e1vol\u00edtjuk \u0151ket, az m\u00e1r nem m\u0171k\u00f6dik n\u00e9lk\u00fcl\u00fck, de ett\u0151l m\u00e9g k\u00e9s\u0151bbi toldal\u00e9kok. Ez a magyar\u00e1zat tetszet\u0151s, ugyanis \u00e9ppen arra vil\u00e1g\u00edt r\u00e1, hogyan alakulhat ki egy egyszer\u0171s\u00edthetetlen\u00fcl \u00f6sszetett rendszer l\u00e9p\u00e9senk\u00e9nt, evol\u00faci\u00f3s folyamatok \u00e1ltal, ebben az esetben az \u00e9rtelmes tervez\u0151 m\u00e1r csak f\u00f6l\u00f6sleges cs\u00f6kev\u00e9ny az elm\u00e9letben, ha elt\u00e1vol\u00edtjuk, ugyan\u00fagy megmagyar\u00e1zza ezen rendszerek l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9t.<\/p>\n

Ezen k\u00edv\u00fcl is vannak gyenge pontok az elm\u00e9letben: Az els\u0151 gond vele, hogy ez esetben egy Gram-pozit\u00edv bakt\u00e9rium eset\u00e9ben egy m\u00e1sik rendszerr\u0151l van sz\u00f3, mint az E. coli<\/em> eset\u00e9ben, amely t\u00e9nyt az elm\u00e9let egyszer\u0171en nem kezeli sehogyan sem. Ezek szerint „a bakt\u00e9rium ostor” tulajdonk\u00e9ppen nagyon sok k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151, \u00e1m egyt\u0151l-egyig egyszer\u0171s\u00edthetetlen\u00fcl \u00f6sszetett rendszer gy\u0171jt\u0151neve. Viszont ezt a k\u00e9rd\u00e9st \u00e9n m\u00e9g nem hallottam egyetlen \u00c9RTEM h\u00edv\u0151t\u0151l se, illetve nem olvastam egyetlen \u00edr\u00e1sukban sem, \u0151k \u00e1lland\u00f3an „a” bakt\u00e9rium ostorr\u00f3l besz\u00e9lnek, ami alatt ki tudja h\u00e1ny k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 rendszert \u00e9rtenek, de valami\u00e9rt k\u00eds\u00e9rletet sem tesznek arra, hogy ezt a bizonytalans\u00e1got eloszlass\u00e1k. Gyakorlatilag kiz\u00e1r\u00f3lag az Escherichia coli bakt\u00e9rium ostor\u00e1r\u00f3l besz\u00e9lnek, teljes m\u00e9rt\u00e9kben figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyva a t\u00e9nyt, hogy ezen k\u00edv\u00fcl nagyon sok ett\u0151l k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 bakt\u00e9riumostor l\u00e9tezik, amelyek fel\u00e9p\u00edt\u00e9se romba d\u00f6nti az elm\u00e9let\u00fcket.<\/p>\n

A m\u00e1sik \u00e9rdekes r\u00e9sze ennek a meghat\u00e1roz\u00e1snak, hogy e szerint a rendszer alapvet\u0151 m\u0171k\u00f6d\u00e9se az eredeti feladata is, viszont ez a k\u00f6rk\u00f6r\u00f6s \u00e9rvel\u00e9s sz\u00e9p p\u00e9ld\u00e1ja, hiszen eleve kiz\u00e1rja az esetleges evol\u00faci\u00f3s v\u00e1ltoz\u00e1sokat, azaz, amely rendszer egy m\u00e1s m\u0171k\u00f6d\u00e9st v\u00e9gz\u0151 rendszerb\u0151l alakult ki, m\u00e1ris nem egyszer\u0171s\u00edthetetlen\u00fcl \u00f6sszetett.<\/p>\n

Ha megvizsg\u00e1ljuk k\u00f6zelebbr\u0151l ezeket a „r\u00e9szegys\u00e9geket”, amelyekb\u0151l ez az „egyszer\u0171s\u00edthetetlen\u00fcl\u00a0 \u00f6sszetett” rendszer \u00e1ll, megint csak meglepet\u00e9sben lesz r\u00e9sz\u00fcnk. Mik is ezek a r\u00e9szegys\u00e9gek, amik elengedhetetlenek a m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9hez? Behe professzor biok\u00e9mikus, \u0151 az egyes feh\u00e9rj\u00e9ket tekinti r\u00e9szegys\u00e9gnek. Kiv\u00e1lasztottam h\u00e1t k\u00e9t feh\u00e9rj\u00e9t hasra\u00fct\u00e9ses alapon, egyet a t\u00e1bl\u00e1zat elej\u00e9r\u0151l, egyet a v\u00e9g\u00e9r\u0151l, legyen mondjuk a FlgD \u00e9s a MotA.<\/p>\n

Mindkett\u0151\u00a0sz\u00e1nd\u00e9kosan olyan feh\u00e9rje, amely minden eddig ismert ostorban megtal\u00e1lhat\u00f3, \u00edgy mindenk\u00e9ppen egyar\u00e1nt bele kell hogy essen mindk\u00e9t „egyszer\u0171s\u00edthetetlen \u00f6sszetetts\u00e9g” meghat\u00e1roz\u00e1sba. Azt nyilv\u00e1n tudjuk, hogy a feh\u00e9rj\u00e9k aminosavakb\u00f3l \u00e1llnak, \u00edgy n\u00e9zz\u00fck meg, mi ezen feh\u00e9rj\u00e9k aminosavsorrendje egyes \u00e9l\u0151l\u00e9nyekben!<\/p>\n

Hasra\u00fct\u00e9ses alapon kiv\u00e1lasztottam t\u00edz FlgD feh\u00e9rj\u00e9t, kijel\u00f6ltem \u0151ket a Uniprot adatb\u00e1zis\u00e1ban (www.uniprot.org<\/a>) \u00e9s megpr\u00f3b\u00e1ltam az adatb\u00e1zis be\u00e9p\u00edtett programj\u00e1nak a seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel egym\u00e1shoz illeszteni \u0151ket. Az eredm\u00e9ny, azt hiszem megd\u00f6bbent\u0151: ezek a feh\u00e9rj\u00e9k szinte nem is hasonl\u00edtanak egym\u00e1sra.<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

Ha egy megfelel\u0151\u00a0programmal sz\u00e1mszer\u0171s\u00edtj\u00fck is a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get, meglep\u0151\u00a0eredm\u00e9nyeket kapunk:<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

Ha ugyan\u00edgy megvizsg\u00e1ljuk ugyanezen \u00e9l\u0151l\u00e9nyek MotA feh\u00e9rj\u00e9it, hasonl\u00f3\u00a0eredm\u00e9nyt kapunk:<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

No most ezek a feh\u00e9rj\u00e9k egy „egyszer\u0171s\u00edthetetlen\u00fcl \u00f6sszetett” rendszer alapelemei, amelyek az \u00c9RTEM elm\u00e9let szerint nem j\u00f6hettek l\u00e9tre evol\u00faci\u00f3s folyamatok sor\u00e1n, hiszen ezek v\u00e1ltoz\u00e1sai m\u0171k\u00f6d\u00e9sk\u00e9ptelenn\u00e9 tenn\u00e9k az eg\u00e9sz rendszert. Ezzel szemben azt l\u00e1tjuk, hogy maguk az alkot\u00f3elemek csak m\u00e9rs\u00e9kelt hasonl\u00f3s\u00e1got mutatnak. Ha b\u00e1rki szeretne, nyugodtan keresg\u00e9lhet m\u00e9g a Uniprot adatai k\u00f6zt, nyilv\u00e1n hasonl\u00f3 k\u00e9pet l\u00e1t majd. Az \u00c9RTEM h\u00edvei gyakran szoktak \u00e9rtelmes sz\u00f6veggel p\u00e9ld\u00e1l\u00f3zni, hogy al\u00e1t\u00e1massz\u00e1k mondanival\u00f3jukat. Hogy \u00e9rz\u00e9keltessem, mit is jelent ez a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g, fogtam egy ismert sz\u00f6veget \u00e9s kicser\u00e9ltem benne egyes bet\u0171ket. Els\u0151k\u00e9nt a sz\u00f6veg bet\u0171inek 22% -\u00e1t hagytam v\u00e1ltozatlanul, a t\u00e1bl\u00e1zatban t\u00f6bb, hasonl\u00f3 m\u00e9rt\u00e9kig azonos szekvencia is tal\u00e1lhat\u00f3, amelyek mind egy-egy m\u0171k\u00f6d\u0151 bakt\u00e9rium ostor r\u00e9szei. Megk\u00e9rlek, kedves olvas\u00f3, tal\u00e1ld ki, mi ez a vers!<\/p>\n

Eg, ft a hz! tdfgnft, krtd\u00a0
A rthzests ldrtz gze bgzn?\u00a0
Ldr, ftre gz he hujmn, hts gd,\u00a0
Hjkl fgzeacvb h jene ghjklz!<\/p>\n

Ugye nem ment! L\u00e1ssuk, mit mondasz, ha a bet\u0171k fel\u00e9t cser\u00e9lem ki!<\/p>\n

Tj, ms a kd! tfghews\u00f3, kgnd\u00a0
A fzhbjbkn lalil izb brzt?\u00a0
Lnk, cgjk jr ad iegen, hkt \u00e1d,\u00a0
Hkly fdbvisre a keed dotkwt!<\/p>\n

M\u00e9g mindig el\u00e9g zavaros. Ha mondjuk csak a bet\u0171k h\u00fasz sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1t cser\u00e9lem ki, tal\u00e1n\u00a0 \u00e9rthet\u0151bb!<\/p>\n

Eg, mr a k\u0151! tt\u00fakavy\u00f3, kend\u00a0
A seobtbhn lhkik itt bhnt?\u00a0
Lkm, ceak jh at ijten, j\u00f3t \u00e1d,\u00a0
Hohj f\u00f6uvutte a kind dolg\u00e1t!<\/p>\n

Az\u00e9rt ebb\u0151l m\u00e1r r\u00e1\u00a0 lehet j\u00f6nni. A megfejt\u00e9s: Pet\u0151fi S\u00e1ndor: Any\u00e1m ty\u00fakja. A feladat nyilv\u00e1n j\u00f3val k\u00f6nnyebb, mint egy ismeretlen sz\u00f6veg megfejt\u00e9se, mivel az iskol\u00e1ban mindannyiunknak meg kell tanulni ezt a verset, nyilv\u00e1n eml\u00e9ksz\u00fcnk r\u00e1, valamint a sz\u00f6veg tagol\u00e1s\u00e1n, az \u00edr\u00e1sjelek elhelyezked\u00e9s\u00e9n nem v\u00e1ltoztattam. Mindannyian ismerj\u00fck ezt a sz\u00f6vegr\u00e9szt, m\u00e9gis teljesen elveszik az inform\u00e1ci\u00f3tartalma, ha a sz\u00f6veget alkot\u00f3 bet\u0171k nyolcvan sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1t lecser\u00e9lj\u00fck. Ellenben ezek az FlgD feh\u00e9rj\u00e9k m\u0171k\u00f6d\u0151 bakt\u00e9rium ostorok r\u00e9szei, azaz k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9g\u00fck dac\u00e1ra m\u00e9gis m\u0171k\u00f6dnek, annak ellen\u00e9re, hogy egym\u00e1sra csak olyan h\u00fasz sz\u00e1zal\u00e9kban hasonl\u00edtanak. Itt kezdenek szaporodni a k\u00ednos k\u00e9rd\u00e9sek: Tulajdonk\u00e9ppen melyik FlgD feh\u00e9rj\u00e9t teremtette az \u00e9rtelmes tervez\u0151? Az \u00c9RTEM h\u00edvei valami\u00e9rt az E. coli bakt\u00e9rium ostor\u00e1t t\u0171zt\u00e9k z\u00e1szlajukra, de igaz\u00e1b\u00f3l arra semmilyen magyar\u00e1zatot sem adnak, hogy mi\u00e9rt \u00e9ppen ezt tartj\u00e1k az \u00e9rtelmes tervez\u0151 keze munk\u00e1j\u00e1nak. Honnan tudjuk, hogy \u00e9ppen az volt az „eredeti”, nem egy m\u00e1sik? Mi\u00e9rt nem \u00e9ppen a Bdellovibrio bacteriovorus ostor\u00e1t tervezte az \u00e9rtelmes tervez\u0151? Hogyan j\u00f6tt l\u00e9tre a t\u00f6bbi? Mert ugye ha evol\u00faci\u00f3s folyamatok sor\u00e1n, mut\u00e1ci\u00f3kkal-szelekci\u00f3val, akkor tulajdonk\u00e9ppen az „egyszer\u0171s\u00edthetetlen\u00fcl \u00f6sszetett” bakt\u00e9rium ostor egy adott alkatr\u00e9sz\u00e9nek a nyolctized\u00e9t evol\u00faci\u00f3s folyamatok alak\u00edtott\u00e1k ki. Mib\u0151l gondoljuk, hogy a t\u00f6bbit nem? Ha az egyes alkatr\u00e9szek ilyen m\u00e9rv\u0171 v\u00e1ltoz\u00e1sokat k\u00e9pesek elviselni \u00e9s a rendszer m\u00e9gis m\u0171k\u00f6d\u0151k\u00e9pes marad, mi\u00e9rt t\u0171nik olyan lehetetlennek, hogy eleve ezek a v\u00e1ltoz\u00e1sok alak\u00edtott\u00e1k ki? Ha pedig felt\u00e9telezz\u00fck, hogy az \u00e9rtelmes tervez\u0151 tervezte ezt a rengeteg k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le ostort, minek f\u00e1radt ennyit? Nekem valahogyan t\u00fal sok f\u00f6l\u00f6sleges munk\u00e1nak t\u0171nik FlgD feh\u00e9rj\u00e9k ezreit, t\u00edzezreit megtervezgetni, de ezzel az \u00c9RTEM h\u00edvei is \u00edgy vannak. Ha eml\u00e9ksz\u00fcnk m\u00e9g: „Egy intelligens cselekv\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra logikus \u00e9s egyszersmind hat\u00e9kony is az \u00e9l\u0151l\u00e9nyeket k\u00f6z\u00f6s biok\u00e9miai alapon megtervezni.”<\/em> (http:\/\/ertem.hu\/content\/view\/173\/34\/<\/a>) Viszont akkor mi\u00e9rt nem \u00edgy cselekedett a felt\u00e9telezett \u00e9rtelmes tervez\u0151?<\/p>\n

Nyilv\u00e1n nem tudjuk pontosan, minden k\u00e9ts\u00e9get kiz\u00e1r\u00f3an bizony\u00edthat\u00f3an megmondani, hogyan alakult ki a bakt\u00e9rium ostora, mert olyan \u00e9l\u0151l\u00e9nyekr\u0151l van sz\u00f3, akikb\u0151l k\u00f6v\u00fcletek nem maradnak fenn, r\u00e1ad\u00e1sul a vizsg\u00e1lni k\u00edv\u00e1nt folyamat valamikor h\u00e1rom- n\u00e9gymilli\u00e1rd \u00e9ve t\u00f6rt\u00e9nt, az akkori k\u00f6ztes alakok nyilv\u00e1n az\u00f3ta r\u00e9g kihaltak. Ak\u00e1rmilyen r\u00e9szletes modellt v\u00e1zoln\u00e1nk is fel, meg lehetne k\u00e9rdezni, hogy j\u00f3, j\u00f3, sz\u00e9p, sz\u00e9p, ak\u00e1r \u00edgy is t\u00f6rt\u00e9nhetett volna, de mi bizony\u00edtja, hogy t\u00e9nyleg \u00edgy t\u00f6rt\u00e9nt? A v\u00e1lasz nyilv\u00e1n az, hogy ezt sajnos nem tudjuk bizony\u00edtani, ez csak egy lehets\u00e9ges modell lenne. Viszont ha felt\u00e9telezz\u00fck, hogy evol\u00faci\u00f3s folyamatok alak\u00edtott\u00e1k ki, abb\u00f3l k\u00f6vetkezik hogy kellettek lenni egyszer\u0171bb fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u0171 ostoroknak is, Behe professzor elm\u00e9lete pedig bevallottan arra \u00e9p\u00fcl, hogy ilyenek nem l\u00e9tezhettek. Viszont mivel ilyen egyszer\u0171bb ostorokat siker\u00fclt tal\u00e1lni, Behe professzor elm\u00e9lete hib\u00e1s, az elm\u00e9letb\u0151l k\u00f6vetkez\u0151 el\u0151rejelz\u00e9seket maga a val\u00f3s\u00e1g c\u00e1folja.<\/p>\n

A fenti gyors k\u00f6rk\u00e9pb\u0151l egy\u00e9rtelm\u0171en kit\u0171nik, hogy „a bakt\u00e9rium ostor” nem egyszer\u0171s\u00edthetetlen\u00fcl \u00f6sszetett rendszer. Ha megvizsg\u00e1ljuk Behe professzor t\u00f6bbi p\u00e9ld\u00e1j\u00e1t, ugyanezt tapasztaljuk:<\/p>\n

A v\u00e9ralvad\u00e1si kaszk\u00e1d feh\u00e9rj\u00e9i is az egyszer\u0171s\u00edthetetlen\u00fcl\u00a0\u00f6sszetett rendszerek k\u00f6z\u00e9 tartoznak Behe professzor szerint, \u00e1m 1998 \u2013ban, k\u00e9t \u00e9vvel a Darwin fekete doboza megjelen\u00e9se ut\u00e1n kider\u00fclt, hogy a b\u00e1ln\u00e1kb\u00f3l hi\u00e1nyzik a XII \u2013es v\u00e9ralvad\u00e1si faktor. A g\u00e9nje megtal\u00e1lhat\u00f3, \u00e1m k\u00e9t mut\u00e1ci\u00f3 m\u0171k\u00f6d\u00e9sk\u00e9ptelen\u00e9 tette, pszeudog\u00e9n (Semba U. \u00e9s munkat\u00e1rsai 1998.). 2003 \u2013ban pedig kider\u00fclt, hogy a g\u00f6mbhal (Fugu rubripes) v\u00e9ralvad\u00e1si kaszk\u00e1dj\u00e1b\u00f3l \u00f6t feh\u00e9rje hi\u00e1nyzik, amelyek az eml\u0151s\u00f6kben megvannak (Jiang Y \u00e9s munkat\u00e1rsai 2003.).<\/p>\n

Az adapt\u00edv immunit\u00e1st is ide sorolta Behe professzor az eredeti k\u00f6nyv\u00e9ben, \u00e1m az\u00f3ta t\u00f6bben is tanulm\u00e1nyozt\u00e1k az \u00e1llkapocs n\u00e9lk\u00fcli gerincesek immunrendszer\u00e9t, \u00e9s meglep\u0151 k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket fedeztek fel: Ezekben az \u00e9l\u0151l\u00e9nyekben is v\u00e9letlenszer\u0171 szomatikus rekombin\u00e1ci\u00f3val alakulnak ki az immunsejtek receptorai, \u00e1m k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik a felhaszn\u00e1lt szign\u00e1lszekvencia, nyoma sincs a mag\u00e1t a rekombin\u00e1ci\u00f3t kataliz\u00e1l\u00f3 az \u00e1llkapcsos gerincesekben megl\u00e9v\u0151 RAG1 \u00e9s RAG2 enzimeknek, valamint a receptorok teljesen k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szerkezet\u0171ek, az \u00e1llkapcsos gerincesek immunglobulin dom\u00e9neket tartalmaz\u00f3 receptora helyett az \u00e1llkapocsn\u00e9lk\u00fcli gerincesekben leucin- gazdag repeat dom\u00e9neket tartalmaznak a szomatikus rekombin\u00e1ci\u00f3val el\u0151\u00e1ll\u00f3 receptorok. (Guo P. \u00e9s munkat\u00e1rsai 2009.)<\/p>\n

Az eukari\u00f3t\u00e1k csill\u00f3i is Behe eredeti p\u00e9ld\u00e1i k\u00f6z\u00f6tt voltak, sajnos ezekb\u0151l is ismert egyszer\u0171bb v\u00e1ltozat. (Woolley D. M. 1997.)<\/p>\n

Az elektronsz\u00e1ll\u00edt\u00e1sr\u00f3l m\u00e1r\u00a0\u00edrtam<\/a>, ez sem egyszer\u0171s\u00edthetetlen\u00fcl\u00a0\u00f6sszetett.<\/p>\n

A telom\u00e9r\u00e1k fenntart\u00e1sa is egyszer\u0171s\u00edthetetlen\u00fcl \u00f6sszetett rendszer Behe professzor szerint, nagy k\u00e1r, hogy az ecetmuslic\u00e1ban p\u00e9ld\u00e1ul nem az eml\u0151s\u00f6kben megismert telomer\u00e1z enzimen alapul\u00f3 rendszer tartja fenn a kromosz\u00f3m\u00e1k v\u00e9gein tal\u00e1lhat\u00f3 szakaszokat, hanem egy m\u00f3dosult, megszel\u00edd\u00edtett ugr\u00e1l\u00f3 genetikai elem. (Capkova Frydrychova R. \u00e9s munkat\u00e1rsai 2008.)<\/p>\n

L\u00e9nyeg, ami l\u00e9nyeg, ha egy egyszer\u0171s\u00edthetetlen\u00fcl\u00a0\u00f6sszetett rendszerb\u0151l l\u00e9tezik egyszer\u0171bb v\u00e1ltozat, az \u00f6nmag\u00e1ban agyoncsapja a rendszer egyszer\u0171s\u00edthetetlens\u00e9g\u00e9t\u00a0 \u00e9s bizony az erre felhozott p\u00e9ld\u00e1k mindegyik\u00e9r\u0151l kider\u00fclt id\u0151k\u00f6zben, hogy bizony l\u00e9teznek egyszer\u0171bb v\u00e1ltozataik is, azaz nem egyszer\u0171s\u00edthetetlen\u00fcl \u00f6sszetettek. Hogy \u00fajra id\u00e9zzem az \u00c9RTEM hivatalos honlapj\u00e1t<\/a>: „Egyszer\u0171s\u00edthetetlen \u00f6sszetetts\u00e9g nem \u00e1llhat el\u0151 fokozatosan, egy kor\u00e1bbi rendszer jelent\u00e9ktelen, egym\u00e1s ut\u00e1ni v\u00e1ltoz\u00e1sainak eredm\u00e9nyek\u00e9nt, mert defin\u00edci\u00f3 szerint egy egyszer\u0171s\u00edthetetlen\u00fcl \u00f6sszetett rendszernek b\u00e1rmely \u0151se m\u0171k\u00f6d\u00e9sk\u00e9ptelen.”<\/em> <\/a> Erre mondj\u00e1k, hogy ipi-apacs. Az \u00fagynevezett „egyszer\u0171s\u00edthetetlen\u00fcl \u00f6sszetett” rendszerek nem azok \u00e9s k\u00e9sz.<\/p>\n

Egyetlen k\u00e9rd\u00e9st nem \u00e9rintett\u00fcnk csak eddig, azt a t\u00e9nyt, amelyet sehol sem fektettek le \u00edr\u00e1sban. Annak idej\u00e9n leveleztem az \u00c9RTEM hazai apostolaival, akkor d\u00f6bbentem r\u00e1 erre a kimondatlan t\u00f6rv\u00e9nyre. Ha b\u00e1rki m\u00e1s rendszert pr\u00f3b\u00e1l p\u00e9ldak\u00e9nt \u00e1ll\u00edtani, mint amelyeket Behe professzor eml\u00edtett annak idej\u00e9n a k\u00f6nyv\u00e9ben, r\u00f6gt\u00f6n megmagyar\u00e1zt\u00e1k, hogy ez csak egy szok\u00e1sos evolucionista csal\u00e1s, egy nyilv\u00e1nval\u00f3an nem-egyszer\u0171s\u00edthetetlen\u00fcl \u00f6sszetett rendszert vesz\u00fcnk \u00e9s arr\u00f3l bizony\u00edtjuk, hogy nem is egyszer\u0171s\u00edthetetlen\u00fcl \u00f6sszetett. Ekkor j\u00f6ttem r\u00e1, hogy az egyszer\u0171s\u00edthetetlen\u00fcl \u00f6sszetetts\u00e9gnek l\u00e9tezik egy mindenn\u00e9l fontosabb k\u00f6vetelm\u00e9nye is, amelyet azonban sohasem foglaltak \u00edr\u00e1sba: Az adott rendszert az \u00c9RTEM apostolai ismerj\u00e9k el annak.<\/p>\n

Mondan\u00e9k egy nagyon egyszer\u0171\u00a0 p\u00e9ld\u00e1t, az ember szaporod\u00e1s\u00e1t. Ugye mi m\u00e9hlep\u00e9nyes eml\u0151s\u00f6k vagyunk, az ut\u00f3daink az anya m\u00e9h\u00e9ben fejl\u0151dnek<\/a> kilenc h\u00f3napig, csak ez ut\u00e1n sz\u00fcletnek meg, az \u00fajsz\u00fcl\u00f6tteket ez ut\u00e1n m\u00e9g hossz\u00fa ideig az anya tej\u00e9vel t\u00e1pl\u00e1lja. Ez a rendszer, vagyis az ember szaporod\u00e1sa az egyszer\u0171s\u00edthetetlen\u00fcl \u00f6sszetett rendszer minden k\u00f6vetelm\u00e9ny\u00e9t kiel\u00e9g\u00edti: Egys\u00e9ges rendszer, sz\u00e1mos egym\u00e1ssal k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00f3 elemb\u0151l \u00e1ll (petef\u00e9szkek, m\u00e9h, m\u00e9hlep\u00e9ny, tejmirigyek, az eg\u00e9sz folyamatot szab\u00e1lyoz\u00f3 hormonok, ezek receptorfeh\u00e9rj\u00e9i), amelyek mindegyike hozz\u00e1j\u00e1rul az alapvet\u0151 m\u0171k\u00f6d\u00e9shez \u00e9s amelyek k\u00f6z\u00fcl b\u00e1rmelyik elt\u00e1vol\u00edt\u00e1sa m\u0171k\u00f6d\u00e9sk\u00e9ptelenn\u00e9 teszi az eg\u00e9sz rendszert. Ezen k\u00edv\u00fcl sz\u00e1mos el\u0151nye van m\u00e9g ennek a p\u00e9ld\u00e1nak: Gyakorlatilag mindenki ismeri valamennyire a m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t, hiszen egy bizonyos koron t\u00fal m\u00e1r mindenki tiszt\u00e1ban van azzal, hogyan is lesznek a kisbab\u00e1k. El\u00e9gg\u00e9 j\u00f3l kutatott rendszer, sz\u00e1mos eml\u0151s\u00e1llat szaporod\u00e1s\u00e1t ismerj\u00fck r\u00e9szletesen, nyilv\u00e1n sz\u00e1mos p\u00e9ld\u00e1t lehetne r\u00e1 hozni. R\u00e1ad\u00e1sul itt a rendszer minden egyes el\u0151dj\u00e9nek m\u0171k\u00f6d\u0151k\u00e9pesnek kell lennie, hiszen egy szaporod\u00e1sk\u00e9ptelen \u00e1llat ut\u00f3dok h\u00edj\u00e1n nyilv\u00e1nval\u00f3an nem lehet a mai eml\u0151s\u00f6k \u0151se.<\/p>\n

Az evol\u00faci\u00f3\u00a0elm\u00e9lete felt\u00e9telezi, hogy ez a bonyolult, minden jel szerint egyszer\u0171s\u00edthetetlen\u00fcl \u00f6sszetett rendszer a h\u00fcll\u0151k szaporod\u00e1s\u00e1b\u00f3l fejl\u0151dik ki, akik csak raknak egy toj\u00e1st \u00e9s k\u00e9sz. Ugyan\u00fagy el\u0151 lehetne hozni az \u00e9rveket, miszerint az ember szapor\u00edt\u00f3 szervrendszer\u00e9nek nem lehettek m\u0171k\u00f6d\u0151k\u00e9pes el\u0151dei, hiszen b\u00e1rmelyik elem\u00e9nek elt\u00e1vol\u00edt\u00e1sa az eg\u00e9sz rendszert m\u0171k\u00f6d\u00e9sk\u00e9ptelenn\u00e9 teszi \u00e9s ugyan\u00edgy fel lehetne hozni az \u00f6sszes szok\u00e1sos \u00e9rvet, majd levonni a k\u00f6vetkeztet\u00e9st, hogy az \u00e9rtelmes tervez\u0151 tervezte. Igaz\u00e1n tetszet\u0151s lenne, nem? M\u00e9giscsak sokkal de sokkal k\u00f6z\u00e9rthet\u0151bb lenne, mint a bakt\u00e9rium ostorral p\u00e9ld\u00e1l\u00f3zni, amir\u0151l l\u00e1ssuk be, a legt\u00f6bben azt sem tudj\u00e1k eszik \u2013e vagy issz\u00e1k?<\/p>\n

Azonban van egy apr\u00f3 b\u00f6kken\u0151, nevezetesen az eml\u0151s\u00f6k \u0151sei nem haltak ki mind, a h\u00fcll\u0151k szapor\u00edt\u00f3 szervrendszere \u00e9s az eml\u0151s\u00f6k szapor\u00edt\u00f3 szervrendszere k\u00f6zti \u00e1tmeneti alakok k\u00f6z\u00fcl ma is sok \u00e9l. A toj\u00e1srak\u00f3 eml\u0151s\u00f6k<\/a> l\u00e1gy h\u00e9j\u00fa toj\u00e1sokkal szaporodnak, de a kikel\u0151 ut\u00f3daikat tejmirigyeik v\u00e1lad\u00e9k\u00e1val t\u00e1pl\u00e1lj\u00e1k. Az ersz\u00e9nyes eml\u0151s\u00f6k<\/a> ut\u00f3dai m\u00e9hlep\u00e9ny hi\u00e1ny\u00e1ban csak r\u00f6vid ideig fejl\u0151dhetnek az anyam\u00e9hben, \u00edgy igen fejletlen \u00e1llapotban kell megsz\u00fcletni\u00fck, az anya\u00e1llat ersz\u00e9ny\u00e9ben fejl\u0151dnek azt\u00e1n \u00f6n\u00e1ll\u00f3an is \u00e9letk\u00e9pes ut\u00f3dokk\u00e1. Vagyis egy ilyen bonyolult egyszer\u0171s\u00edthetetlen\u00fcl \u00f6sszetett rendszer is kialakulhat l\u00e9p\u00e9senk\u00e9nt, apr\u00f3bb v\u00e1ltoztat\u00e1sokkal, egyszer\u0171bb \u0151s\u00f6kb\u0151l. Akkor tulajdonk\u00e9ppen mi\u00e9rt gondoljuk, hogy a t\u00f6bbi nem? Ugye lehet azzal \u00e9rvelni, hogy az ember szapor\u00edt\u00f3szervrendszere nem egyszer\u0171s\u00edthetetlen\u00fcl \u00f6sszetett, ez csak egy haj\u00e1n\u00e1l fogva el\u0151r\u00e1ngatott p\u00e9lda, amit sz\u00e1nd\u00e9kosan hoztam. Viszont akkor j\u00f3 volna megmagyar\u00e1zni, hogy mi\u00e9rt nem az? Van esetleg ezeknek a meghat\u00e1roz\u00e1soknak egy titkos z\u00e1rad\u00e9ka, amit k\u00edv\u00fcl\u00e1ll\u00f3k nem ismerhetnek meg, csak Behe professzor? Erre a rendszerre az eredeti \u00e9s a b\u0151v\u00edtett meghat\u00e1roz\u00e1sok mindegyike r\u00e1illik, egyetlen „b\u0171ne” van, hogy tudjuk, hogyan alakult ki, mivel az \u0151si, egyszer\u0171bb rendszerek k\u00f6z\u00fcl t\u00f6bb fennmaradt a mai napig. Ha teszem azt m\u00e1r kihaltak volna a toj\u00e1srak\u00f3 eml\u0151s\u00f6k \u00e9s az ersz\u00e9nyesek, vajon ez is egyszer\u0171s\u00edthetetlen\u00fcl \u00f6sszetett rendszer lenne? A szem\u00e9lyes v\u00e9lem\u00e9nyem az, hogy az a bizonyos titkos z\u00e1rad\u00e9k egyszer\u0171en annyi, hogy csak az a rendszer egyszer\u0171s\u00edthetetlen\u00fcl \u00f6sszetett, amelyr\u0151l nem tudjuk pontosan, hogyan alakult ki. Behe eredeti meghat\u00e1roz\u00e1sa sz\u00e1mos rendszerre t\u00f6k\u00e9letesen illik, amelyek kialakul\u00e1s\u00e1t ismerj\u00fck, ezek azonban nem sz\u00e1m\u00edtanak val\u00f3di egyszer\u0171s\u00edthetetlen\u00fcl \u00f6sszetett rendszernek, hiszen tudjuk, hogyan alakultak ki. Nem mellesleg ez a k\u00f6rk\u00f6r\u00f6s \u00e9rvel\u00e9s sz\u00e9p p\u00e9ld\u00e1ja: Nem tudjuk hogyan alakultak ki az egyszer\u0171s\u00edthetetlen\u00fcl \u00f6sszetett rendszerek, hiszen csak azt ismerj\u00fck el annak, amir\u0151l nem tudni, hogy alakult ki, aminek a kialakul\u00e1sa ismert, azok nem egyszer\u0171s\u00edthetetlen\u00fcl \u00f6sszetettek. Amennyiben nincs igazam, felk\u00e9rn\u00e9m a kritikusokat, hogy magyar\u00e1zz\u00e1k meg, mi\u00e9rt nem egyszer\u0171s\u00edthetetlen\u00fcl \u00f6sszetett az ember szapor\u00edt\u00f3szervrendszere, vagy b\u00e1rmely m\u00e1s olyan rendszer, amelyre t\u00f6k\u00e9letesen r\u00e1illik Behe professzor meghat\u00e1roz\u00e1sa, de m\u00e9gsem fogadj\u00e1k el annak! „Az egyszer\u0171s\u00edthetetlen \u00f6sszetetts\u00e9gre val\u00f3j\u00e1ban egy biok\u00e9mikus tank\u00f6nyv valamennyi oldal\u00e1n tal\u00e1lhatunk p\u00e9ld\u00e1t.”<\/em> (http:\/\/ertem.hu\/content\/view\/31\/16\/<\/a>)<\/p>\n

\u00d6sszefoglalva Behe professzor sokszor var\u00e1zssz\u00f3k\u00e9nt emlegetett „egyszer\u0171s\u00edthetetlen\u00fcl \u00f6sszetett” rendszerei tulajdonk\u00e9ppen a r\u00e9sek istene („god of the gaps”) \u00e9rvel\u00e9s \u00fajabb k\u00f6nt\u00f6sben. A tud\u00e1sunknak mindig lesznek h\u00e1zagai, ha \u00fagy tetszik hat\u00e1rai. Mindig lesznek folyamatok, amelyeket nem ismer\u00fcnk teljes r\u00e9szletess\u00e9ggel, vagy egy\u00e1ltal\u00e1n nem, mert eddig m\u00e9g nem kutatta senki. Kijelenthetj\u00fck, hogy ott lakik Isten, de ann\u00e1l k\u00ednosabb, ha a tud\u00e1sunk hat\u00e1rai kicsit kijjebb ker\u00fclnek, p\u00e9ld\u00e1ul \u00faj felfedez\u00e9sek nyom\u00e1n \u00e9s kider\u00fcl, hogy m\u00e9gsem. Behe professzor minden p\u00e9ldak\u00e9nt hozott egyszer\u0171s\u00edthetetlen\u00fcl \u00f6sszetett rendszer\u00e9b\u0151l ismer\u00fcnk egyszer\u0171bb, \u00e1m m\u0171k\u00f6d\u0151 v\u00e1ltozatokat, az elm\u00e9lete egyszer\u0171en megd\u0151lt. Ezek ut\u00e1n meglep\u0151, hogy m\u00e9gis tizenh\u00e1rom \u00e9ve t\u00f6retlen lend\u00fclettel v\u00e9res kardk\u00e9nt hordozz\u00e1k k\u00f6rbe az \u00c9RTEM h\u00edvei, mint a hit\u00fck f\u0151 bizony\u00edt\u00e9k\u00e1t, annak ellen\u00e9re, hogy az elm\u00e9letet gyakorlatilag megjelen\u00e9s\u00e9nek pillanat\u00e1ban meg is c\u00e1folt\u00e1k biol\u00f3gusok, r\u00e1ad\u00e1sul az az\u00f3ta napvil\u00e1gra ker\u00fclt t\u00e9nyek \u00fajra \u00e9s \u00fajra csak Behe professzor elm\u00e9let\u00e9t c\u00e1folj\u00e1k.<\/p>\n

\n

Capkova Frydrychova R, Biessmann H, Mason J M. (2008): Regulation of telomere length in Drosophila; Cytogenetic and Genome Research 122(3-4):356-64\u00a0
Guo P, Hirano M, Herrin BR, Li J, Yu C, Sadlonova A, Cooper MD (2009): Dual nature of the adaptive immune system in lampreys; Nature 459(7248):796-801\u00a0
Hizukuri Y., Yakushi T., Kawagishi I., Homma M. (2006): Role of the intramolecular disulfide bond in FlgI, the flagellar P-ring component of Escherichia coli; Journal of Bacteriology 188(12):4190-7\u00a0
Jiang Y, Doolittle RF. (2003): The evolution of vertebrate blood coagulation as viewed from a comparison of puffer fish and sea squirt genomes; Proc Natl Acad Sci U S A. 100(13):7527-32.\u00a0
Pallen M. J., Matzke N. J. (2006): From The Origin of Species to the origin of bacterial flagella; Nature Reviews Microbiology 4, 784-790\u00a0
Semba U, Shibuya Y, Okabe H, Yamamoto T. (1998): Whale Hageman factor (factor XII): prevented production due to pseudogene conversion; Thrombosis Research 90(1):31-7.\u00a0
Woolley D. M. (1997): Studies on the eel sperm flagellum. I. The structure of the inner dynein arm complex; Journal of Cell Science. 110 ( Pt 1):85-94 <\/span><\/p>\n

\n

Ha az \u00c9RTEM oldal\u00e1r\u00f3l \u00e9rkezt\u00e9l ide, k\u00e9rlek olvasd el a cikksorozat t\u00f6bbi r\u00e9sz\u00e9t is!<\/p>\n

Nem \u00e9rtik 1. – A nejlonev\u0151 bakt\u00e9rium<\/a>
Nem \u00e9rtik 2. – A polip szeme<\/a>
\u00c9rtelmes tervez\u00e9s – A P-elem<\/a>
Nem \u00e9rtik 3. – Genetika \u00e9s makroevol\u00faci\u00f3<\/a>
A mut\u00e1ci\u00f3kr\u00f3l<\/a>
A fajok eredete<\/a>
Biok\u00e9miai hasonl\u00f3s\u00e1gok<\/a>
Nem \u00e9rtik 5. – A specifikus \u00f6sszetetts\u00e9g<\/a>
Nem \u00e9rtik 6. – Az \u00e9rtelmes tervez\u00e9s mozgalom tudom\u00e1nyos tev\u00e9kenys\u00e9ge<\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

(Szerencs\u00e9re SexComb nincs vak\u00e1ci\u00f3n, \u00edgy egy kis sz\u00fcnet \u00e1llhat be a poszt-\u00edns\u00e9ges id\u0151kben. – dolphin) A tervez\u00e9selm\u00e9let egyik f\u0151 \u00e9rve, amit \u00faton-\u00fatf\u00e9len el\u0151hoznak, az egyszer\u0171s\u00edthetetlen \u00f6sszetetts\u00e9g, ami a h\u00edvek szerint egy\u00e9rtelm\u0171en bizony\u00edtja az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek tervezett volt\u00e1t. Maga az \u00e9rv el\u00e9g … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. →<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[28,33,23,22,19],"class_list":["post-5005833","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-uncategorized","tag-ertelmes_tervezes","tag-ertem","tag-intelligens_tervezes","tag-intelligent_design","tag-kreacionizmus"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005833","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5005833"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005833\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5005833"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5005833"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5005833"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}