![](\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/200906\/Owl-monkey-capuchin.jpg\")
Mint arr\u00f3l b\u00e1rki, aki vaks\u00f6t\u00e9tben pr\u00f3b\u00e1lt megtal\u00e1lni egy kulcslyukat tan\u00faskodhat, az \u00e9jszakai l\u00e1t\u00e1s tr\u00fckk\u00f6s dolog. A hangs\u00faly egy\u00e1ltal\u00e1n nem sz\u00edneken van, hanem \u00e1rnylatokon; valami \u00e9szrev\u00e9tele \u00e9s meg nem l\u00e1t\u00e1sa k\u00f6zt alig n\u00e9h\u00e1ny fotonnyi k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g van.<\/p>\n
\u00c9rthet\u0151 ennek f\u00fcggv\u00e9ny\u00e9ben, hogy az \u00e9jszakai \u00e9letm\u00f3dra berendezked\u0151\u00a0 \u00e1llatok igyekszenek maximaliz\u00e1lni a retin\u00e1juk \u00e1ltal felfogott f\u00e9nyt. Az ilyen ir\u00e1ny\u00fa adapt\u00e1ci\u00f3 egyik legismertebb k\u00f6vetkezm\u00e9nye egy k\u00fcl\u00f6nleges f\u00e9nyvisszaver\u0151 r\u00e9teg kialakul\u00e1sa a szemben – ez az \u00fan. tapetum<\/a>, \u00e9s ez az oka p\u00e9ld\u00e1ul annak, hogy a macskaf\u00e9l\u00e9k szeme s\u00f6t\u00e9tben vil\u00e1g\u00edt. \u00a0<\/p>\n Term\u00e9szetesen m\u00e9g l\u00e9tezhetnek finom\u00edt\u00e1sok, \u00e9s egy ilyent a hetekben \u00edrtak le az Azara-\u00e9jimajom<\/a> (Aotus azarae<\/i>) (owl monkey) kapcs\u00e1n.<\/p>\n Az Aotus<\/i> g\u00e9nuszba tartoz\u00f3 \u00e9jimajmok egyik jellegzetess\u00e9ge, hogy az \u00f6ssze k\u00f6zeli rokonuk nappali, vagyis szinte biztos, hogy itt egy viszonylag a k\u00f6zelm\u00faltban kialakult tulajdons\u00e1ggal \u00e1llunk szemben. \u00cdgy elvileg az \u00e9jszakai l\u00e1t\u00e1s \u00e9lettani hogysmintj\u00e9nek megismer\u00e9s\u00e9n t\u00fal arra is f\u00e9nyt der\u00edthet\u00fcnk, hogy az evol\u00faci\u00f3 milyen fejl\u0151d\u00e9si folyamatokba „piszk\u00e1lt bele”.<\/p>\n Egy kapucinus majommal \u00f6sszehasonl\u00edtva, k\u00e9t dolog szinte dobja mag\u00e1t: egyr\u00e9szt az Azara-\u00e9jimajom rendelkezik a fent eml\u00edtett tapetummal, m\u00e1sr\u00e9szt j\u00f3l l\u00e1that\u00f3, hogy a szemek m\u00e9rete jelent\u0151sen megn\u0151tt a koponyhoz k\u00e9pest, ami term\u00e9szetesen nem haszontalan, ha a vizu\u00e1lis inform\u00e1ci\u00f3t igyeksz\u00fcnk maximaliz\u00e1lni. (Hogy r\u00e9szben lel\u0151jem a po\u00e9nt: ez az a k\u00e9t tulajdons\u00e1g amir\u0151l nem<\/i> lesz sz\u00f3 a k\u00e9s\u0151bbiekben.) Van azonban egy harmadik, nagyon is l\u00e9nyeges v\u00e1ltoz\u00e1s, amihez n\u00e9mi sz\u00f6vettani viszg\u00e1l\u00f3d\u00e1sra van sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk: az \u00e9jimajmok szem\u00e9ben a sz\u00edn\u00e9rz\u00e9keny csapsejtek ar\u00e1nya, a monokromatikus, de f\u00e9nyre nagyon szenzit\u00edv p\u00e1lcik\u00e1khoz<\/a> k\u00e9pest lecs\u00f6kkent (pontosabban ar\u00e1nyiban t\u00f6bb p\u00e1lcik\u00e1t lel\u00fcnk).<\/p>\n A k\u00e9rd\u00e9s \u00edgy arra egyszer\u0171s\u00edthet\u0151 le (\u00e9s itt t\u00e9nyleg \u00e1tugrok n\u00e9h\u00e1ny l\u00e9p\u00e9st), hogy milyen fejl\u0151d\u00e9stani lapja lehet egy ilyen v\u00e1ltoz\u00e1snak? Mi\u00e9rt \u00e9s mik\u00e9nt d\u00f6nt \u00fagy t\u00f6bb sejt a retina kialakul\u00e1sa sor\u00e1n, hogy p\u00e1lcika-identit\u00e1st v\u00e1laszt?<\/p>\n A v\u00e1laszhoz r\u00f6viden meg kell ismerkedn\u00fcnk a retina kialakul\u00e1s\u00e1nak egyik fejl\u0151d\u00e9stani szab\u00e1lyszer\u0171s\u00e9g\u00e9vel: azok a sejtek amelyek a fejl\u0151d\u00e9s korai szakaszaiban l\u00e9pnek ki a sejtciklusb\u00f3l, azok csapok (cones) lesznek, m\u00edg a k\u00e9s\u0151bb kil\u00e9p\u0151k p\u00e1lcik\u00e1k (rods). (Term\u00e9szetesen m\u00e9g sz\u00e1mos m\u00e1s sejtt\u00edpus van – kicsit b\u0151vebben l\u00e1sd itt<\/a> -, de a t\u00f6rt\u00e9net szempontj\u00e1b\u00f3l most egyszer\u0171s\u00edten\u00e9k.) \u00c9s ez egyben sugal egy el\u00e9g egyszer\u0171 evol\u00faci\u00f3s utat is az \u00e9jimajmok retin\u00e1ja fel\u00e9: ha valami m\u00f3don – pl. elh\u00faz\u00f3dik a sejtciklus – kevesebb sejt differenci\u00e1l\u00f3dik az egyedfejl\u0151d\u00e9s korai f\u00e1zisaiban, t\u00f6bb sejt l\u00e9phet ki a sejtciklusb\u00f3l k\u00e9s\u0151bb \u00e9s v\u00e1lhat p\u00e1lcika-fotoreceptorr\u00e1.\u00a0<\/p>\n Dyer, M., Martins, R., da Silva Filho, M., Muniz, J., Silveira, L., Cepko, C., Finlay, B.<\/strong> (2009) Developmental sources of conservation and variation in the evolution of the primate eye. PNAS<\/i> 106(22)<\/strong>: 8963-8968. doi: 10.1073\/pnas.0901484106<\/a> <\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Mint arr\u00f3l b\u00e1rki, aki vaks\u00f6t\u00e9tben pr\u00f3b\u00e1lt megtal\u00e1lni egy kulcslyukat tan\u00faskodhat, az \u00e9jszakai l\u00e1t\u00e1s tr\u00fckk\u00f6s dolog. A hangs\u00faly egy\u00e1ltal\u00e1n nem sz\u00edneken van, hanem \u00e1rnylatokon; valami \u00e9szrev\u00e9tele \u00e9s meg nem l\u00e1t\u00e1sa k\u00f6zt alig n\u00e9h\u00e1ny fotonnyi k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g van. \u00c9rthet\u0151 ennek f\u00fcggv\u00e9ny\u00e9ben, hogy az … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. ![](\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/200906\/Retina-dev_shift.jpg\")
A jelek szerint az Aotus<\/i> \u00e9jimajmok \u00e9pp ezt a megold\u00e1st v\u00e1lasztott\u00e1k. (Persze ezt kimutatni egy kicsit tr\u00fckk\u00f6s, hiszen vizsg\u00e1lt, viszonylag k\u00f6zeli rokon majmok fejl\u0151d\u00e9se is k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik annyira, hogy nem hasonl\u00edthat\u00f3 \u00f6ssze csak a megterm\u00e9keny\u00edt\u00e9st\u0151l eltelt id\u0151 alapj\u00e1n.) A retina differenci\u00e1c\u00f3ja az \u00e9jszakai fajokban (nocturnal) k\u00e9s\u0151bbre tol\u00f3dott, \u00e9s ez pont a sz\u00e1mukra igen hasznos f\u00e9ny\u00e9rz\u00e9keny sejtt\u00edpus mennyis\u00e9g\u00e9t n\u00f6velte meg. \u00a0 \u00a0 \u00a0<\/p>\n
\n