{"id":5005829,"date":"2009-06-06T20:51:53","date_gmt":"2009-06-06T18:51:53","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2009\/06\/06\/ida_rejtelye"},"modified":"2009-06-06T20:51:53","modified_gmt":"2009-06-06T18:51:53","slug":"ida_rejtelye","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5005829","title":{"rendered":"Ida rejt\u00e9lye"},"content":{"rendered":"

\n\u00dagy t\u0171nik, hogy manaps\u00e1g egy-egy tetszet\u0151sebb fossz\u00edlia bemutat\u00e1s\u00e1nak alaptartoz\u00e9ka az interakt\u00edv honlap, az \u00e9pp foly\u00f3 Darwin-\u00e9v<\/a> aprop\u00f3j\u00e1n az \u00f6reg Charles nev\u00e9nek becsemp\u00e9sz\u00e9se a latin elnevez\u00e9sbe, na \u00e9s persze annak a v\u00e9gtelen\u00edtett hangs\u00falyoz\u00e1sa, hogy egy "hi\u00e1nyz\u00f3 l\u00e1ncszemr\u0151l" van sz\u00f3. \u00cdgy volt ez p\u00e1r h\u00f3napja a Puijila darwini<\/a><\/i> eset\u00e9ben, \u00e9s hatv\u00e1nyozottan \u00edgy van ez a p\u00e1r hete bejelentett Darwinius masillae<\/i>-vel. Ut\u00f3bbin\u00e1l az \u00fct\u0151s honlapot<\/a> m\u00e9g b\u0151ven megfejelte az eg\u00e9sz est\u00e9s TV m\u0171sor<\/a> a BBC-n \u00e9s a History Channel-en (David Attenborough narr\u00e1l\u00e1s\u00e1val), illetve \u00e1ltal\u00e1ban a m\u00e9dia felhajt\u00e1s, ami a Tiktaalik<\/a><\/i> \u00f3ta nem l\u00e1tott fordulatsz\u00e1mon p\u00f6rg\u00f6tt. A honlapok\/TV-m\u0171sorok teljesen rendben is vannak, a n\u00e9vv\u00e1laszt\u00e1st jobb\u00e1ra mindenki saj\u00e1t bel\u00e1t\u00e1sa szerint ejtheti meg, de az\u00e9rt a "hi\u00e1nyz\u00f3 l\u00e1ncszemez\u00e9s" hagy n\u00e9mi kivetnival\u00f3t maga ut\u00e1n, de err\u0151l k\u00e9s\u0151bb.\n<\/p>\n

\nA sz\u00f3ban forg\u00f3 Darwinius<\/i>, vagy "le\u00e1nykori" neve alapj\u00e1n Ida (az egyik felfedez\u0151 kisl\u00e1ny\u00e1r\u00f3l kapta a nev\u00e9t), eset\u00e9ben egy biztos: az ut\u00f3bbi id\u0151k egyik legjobb \u00e1llapotban lev\u0151 lelet\u00e9r\u0151l van sz\u00f3 (az \u00e1ltal\u00e1ban t\u00f6r\u00e9keny eml\u0151s\u00f6k k\u00f6zt asszem tal\u00e1n nem is nagyon akad p\u00e1rja). Figyelembe v\u00e9ve a lelet kiss\u00e9 kalandos t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t ez nem felt\u00e9tlen\u00fcl trivi\u00e1lis.<\/p>\n

<\/p>\n

\n\u00dagy t\u0171nik, hogy manaps\u00e1g egy-egy tetszet\u0151sebb fossz\u00edlia bemutat\u00e1s\u00e1nak alaptartoz\u00e9ka az interakt\u00edv honlap, az \u00e9pp foly\u00f3 Darwin-\u00e9v<\/a> aprop\u00f3j\u00e1n az \u00f6reg Charles nev\u00e9nek becsemp\u00e9sz\u00e9se a latin elnevez\u00e9sbe, na \u00e9s persze annak a v\u00e9gtelen\u00edtett hangs\u00falyoz\u00e1sa, hogy egy "hi\u00e1nyz\u00f3 l\u00e1ncszemr\u0151l" van sz\u00f3. \u00cdgy volt ez p\u00e1r h\u00f3napja a Puijila darwini<\/a><\/i> eset\u00e9ben, \u00e9s hatv\u00e1nyozottan \u00edgy van ez a p\u00e1r hete bejelentett Darwinius masillae<\/i>-vel. Ut\u00f3bbin\u00e1l az \u00fct\u0151s honlapot<\/a> m\u00e9g b\u0151ven megfejelte az eg\u00e9sz est\u00e9s TV m\u0171sor<\/a> a BBC-n \u00e9s a History Channel-en (David Attenborough narr\u00e1l\u00e1s\u00e1val), illetve \u00e1ltal\u00e1ban a m\u00e9dia felhajt\u00e1s, ami a Tiktaalik<\/a><\/i> \u00f3ta nem l\u00e1tott fordulatsz\u00e1mon p\u00f6rg\u00f6tt. A honlapok\/TV-m\u0171sorok teljesen rendben is vannak, a n\u00e9vv\u00e1laszt\u00e1st jobb\u00e1ra mindenki saj\u00e1t bel\u00e1t\u00e1sa szerint ejtheti meg, de az\u00e9rt a "hi\u00e1nyz\u00f3 l\u00e1ncszemez\u00e9s" hagy n\u00e9mi kivetnival\u00f3t maga ut\u00e1n, de err\u0151l k\u00e9s\u0151bb.\n<\/p>\n

\nA sz\u00f3ban forg\u00f3 Darwinius<\/i>, vagy "le\u00e1nykori" neve alapj\u00e1n Ida (az egyik felfedez\u0151 kisl\u00e1ny\u00e1r\u00f3l kapta a nev\u00e9t), eset\u00e9ben egy biztos: az ut\u00f3bbi id\u0151k egyik legjobb \u00e1llapotban lev\u0151 lelet\u00e9r\u0151l van sz\u00f3 (az \u00e1ltal\u00e1ban t\u00f6r\u00e9keny eml\u0151s\u00f6k k\u00f6zt asszem tal\u00e1n nem is nagyon akad p\u00e1rja). Figyelembe v\u00e9ve a lelet kiss\u00e9 kalandos t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t ez nem felt\u00e9tlen\u00fcl trivi\u00e1lis.\n<\/p>\n

\nA n\u00e9metorsz\u00e1gi Messel k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n lev\u0151 lel\u0151hely<\/a> m\u00e1r hossz\u00f3 id\u0151 \u00f3ta kedvelt c\u00e9lpontja az amat\u0151r \u00e9s kev\u00e9sb\u00e9 amat\u0151r csontvad\u00e1szoknak. A "g\u00f6d\u00f6r" egy korabeli vulkanikus t\u00f3 hely\u00e9n keletkezett: ut\u00f3bbib\u00f3l, a maga idej\u00e9ben, rendszeres id\u0151k\u00f6z\u00f6nk\u00e9nt m\u00e9rgez\u0151 g\u00e1zok szabadultak fel, elpuszt\u00edtva a k\u00f6rny\u00e9ken tart\u00f3zkod\u00f3 \u00e1llatokat. \u00cdgy azt\u00e1n, az\u00f3ta megk\u00f6vesedett \u00fcled\u00e9ke, k\u00fcl\u00f6nlegesen gazdag gerinces \u00e9s gerinctelen \u00e1llatok maradv\u00e1nyaiban. Az Ida csontjait tartalmaz\u00f3 palalemezre, amennyire az visszak\u00f6vetehet\u0151, 1983-ban bukkantak mag\u00e1ngy\u0171jt\u0151k. A profitjukat maximaliz\u00e1land\u00f3 a lemezt sikeresen kett\u00e9t\u00f6rt\u00e9k, sz\u00e9tv\u00e1lasztva a fossz\u00edlia jobb \u00e9s baloldali r\u00e9sz\u00e9t. A kev\u00e9s\u00e9b\u00e9 teljes r\u00e9sz\u00e9t tehets\u00e9ges prepar\u00e1torok "kieg\u00e9sz\u00edtett\u00e9k", hogy teljesebbnek l\u00e1tsz\u00f3djon majd pontosan nem tudni h\u00e1ny gazd\u00e1n kereszt\u00fcl, egy wyomingi m\u00fazeumban k\u00f6t\u00f6tt ki. A mell\u00e9kelt k\u00e9pen is l\u00e1that\u00f3 teljesebb, jobb oldali r\u00e9sz k\u00e9t \u00e9ve t\u0171nt fel egy n\u00e9metorsz\u00e1gi fossz\u00edlia v\u00e1s\u00e1ron, ahol az egyik dealer, szem\u00e9lyes ismeretts\u00e9g\u00fck ok\u00e1n aj\u00e1nlotta fel J\u00f8rn Hurum-nak, az oszl\u00f3i term\u00e9szettudom\u00e1nyos m\u00fazeum kur\u00e1tor\u00e1nak. Az \u00e1r (amit v\u00e9g\u00fcl szinte \u00f6r\u00f6mmel fizettek ki a norv\u00e9gok) potom egy milli\u00f3 doll\u00e1r volt.\n<\/p>\n

\nAmint biztons\u00e1gban tudta a leletet, Hurum a ter\u00fclet legjobbjait igyekezett \u00f6sszegy\u0171jteni, hogy elemezz\u00e9k, mit is tal\u00e1lt. Els\u0151 l\u00e1t\u00e1sra egy lemur nagys\u00e1g\u00fa \u00e9s azokhoz hasonl\u00f3 testalakat\u00fa kis eml\u0151sr\u0151l van sz\u00f3, amely viszonylag fiatalon (kb. egy \u00e9vesen) pusztult el. Ezt az bizony\u00edtja, hogy tejfogai k\u00f6z\u00fcl (s\u00e1rga sz\u00edn) m\u00e9g sz\u00e1mos megtal\u00e1lhat\u00f3, \u00e9s mint a mell\u00e9kelt CT mutatja, a v\u00e9gleges fogak (r\u00f3zsasz\u00edn) m\u00e9g t\u00fcrelmesen v\u00e1rakoznak sorukra alattuk. Felt\u00e9telezhet\u0151, hogy a fiatal n\u0151st\u00e9nyt (mert az \u00fan. bacculum, azaz p\u00e9niszcsont hi\u00e1ny\u00e1ban nem nagyon lehet m\u00e1s) nemr\u00e9g v\u00e1lasztotta el az anyja \u00e9s kezdett el egyed\u00fcl t\u00e1pl\u00e1lkozni. Csontozata alapj\u00e1n az is val\u00f3sz\u00edn\u00e1nek t\u0171nik, hogy n\u00e9gy l\u00e1bon k\u00f6zlekedett az \u00e1gakon \u00e9s nem ugr\u00e1lt rendszeresen, mint a mai lemurok.\u00a0\n<\/p>\n

\nAmi Id\u00e1t k\u00fcl\u00f6nlegess\u00e9 teszi az az, hogy n\u00e9h\u00e1ny kulcs jegy alapj\u00e1n biztosnak l\u00e1tszik, a fel\u00fcletes hasonl\u00f3s\u00e1g ellen\u00e9re nem egy \u0151s-lemurr\u00f3l van sz\u00f3. Nem tal\u00e1lkozunk a lemurokra jellemz\u0151 "fog f\u00e9s\u0171vel"<\/a>, sem a kurk\u00e1sz\u00f3 karommal<\/a>. Ehelyett a kis l\u00e9ny minden ujj\u00e1n k\u00f6r\u00f6m tal\u00e1lhat\u00f3 \u00e9s, ami tal\u00e1n m\u00e9g fontosabb, h\u00fcvelykujjai szembeford\u00edthat\u00f3ak. Vagyis nem egy orrt\u00fckr\u00f6s majomr\u00f3l (Strepsirrhini<\/a>) van sz\u00f3 (ahova a lemurok \u00e9s l\u00f3rik tartoznak), hanem egy orrt\u00fck\u00f6r n\u00e9lk\u00fclir\u0151l (Haplorrhini<\/a>). Mindezek alapj\u00e1n a cikk szerz\u0151i amellett t\u00f6rnek l\u00e1ndzs\u00e1t, hogy a Darwinius<\/i> vagy a "majomalkat\u00faak<\/a>" k\u00f6zvetlen \u0151s\u00e9nek tekinthet\u0151, vagy az \u0151s eg\u00e9sz k\u00f6zeli rokon\u00e1nak. \u00c9s ez az, ahol a vita kezd\u0151dik. Ugyanis sokak szerint a cikk eleve nem vizsg\u00e1l el\u00e9g jellemvon\u00e1st ahhoz, hogy ilyen k\u00f6vetkeztet\u00e9st lehessen levonni (a szok\u00e1sos 200-300 helyett, csak n\u00e9h\u00e1ny tucatot) \u00e9s nem vesz figyelembe<\/a> n\u00e9h\u00e1ny fontos leletet a k\u00f6zelm\u00faltb\u00f3l. Hogy a kritika mennyiben megalapozott azt sajnos szem\u00e9lyszerint nem tudom meg\u00edt\u00e9lni, annyit azonban megjegyezn\u00e9k, hogy a cikk n\u00e9h\u00e1ny szerz\u0151je, pl. Phil Gingerich<\/a> m\u00f6g\u00f6tt m\u00e1r el\u00e9g komoly \u00e9letm\u0171 \u00e1ll, \u00edgy \u0151ket aligha hajthatja a szenz\u00e1ci\u00f3hajh\u00e1sz\u00e1s, a h\u00edrn\u00e9v ut\u00e1ni v\u00e1gy.\n<\/p>\n

\n\u00c9s akkor v\u00e9g\u00fcl a "hi\u00e1nyz\u00f3 l\u00e1ncszemez\u00e9sr\u0151l": egyszer\u0171en marha kicsi a val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ge annak, hogy val\u00f3ban egy olyan fajt lelj\u00fcnk, amire val\u00f3ban illik ez a jelz\u0151. Nem az\u00e9rt, mert ilyenek nem \u00e9ltek, hanem mert a.) a fossziliz\u00e1ci\u00f3 nem egy trivi\u00e1lis dolog, ill. b.) adott id\u0151szakban val\u00f3sz\u00edn\u0171leg t\u00f6bb egym\u00e1sra el\u00e9gg\u00e9 hasonl\u00edt\u00f3 faj \u00e9lt, amelyek k\u00f6z\u00fcl azonban csak egyik hagyott maga ut\u00e1n ma is l\u00e9tez\u0151 lesz\u00e1rmaz\u00e1si vonalat \u00e9s nem felt\u00e9tlen\u00fcl az, amelyiknek fosszilis egyedeit ismerj\u00fck. Ezen egykori, rokon fajok mindegyike, \u00edgy a "hi\u00e1nyz\u00f3 l\u00e1ncszem" is, hordozott k\u00f6z\u00f6s, \u0151si jegyeket, amelyek \u0151sis\u00e9g\u00e9t \u00e9s fontoss\u00e1g\u00e1t viszonylag k\u00f6nnyen felismerhetj\u00fck. De, pont a le\u00edrtak miatt, puszt\u00e1n ezen jegyek jelenl\u00e9t\u00e9b\u0151l val\u00f3j\u00e1ban nem k\u00f6vetkeztethet\u0151 az, hogy konkr\u00e9tan egy "hi\u00e1nyz\u00f3 l\u00e1ncszemr\u0151l" van sz\u00f3. Mindez valamilyen szinten sz\u0151rsz\u00e1lhasogat\u00e1snak t\u0171nhet \u00e9s term\u00e9szetesen a fontos \u00e1tmeneti jegyeket hordoz\u00f3 fajokat a k\u00f6zbesz\u00e9d tov\u00e1bbra is "l\u00e1ncszemezni" fogja, de az\u00e9rt j\u00f3 ha tudjuk, val\u00f3j\u00e1ban mir\u0151l is van sz\u00f3.\n<\/p>\n

\nHurum \u00e9s t\u00e1rsainak lekesed\u00e9se \u00e9rthet\u0151, a Darwinius<\/i> mindenk\u00e9ppen k\u00fcl\u00f6nleges lelet. De, hogy val\u00f3ban 100 \u00e9v m\u00falva is visszak\u00f6sz\u00f6n-e ez a k\u00e9p a tank\u00f6nyvek lapjair\u00f3l, mint azt a lelkes norv\u00e9g felfedez\u0151 \u00e1ll\u00edtja, az m\u00e9g nem biztos. Az Archaeopteryx<\/i> \u00e9s a Tiktaalik<\/i> szinte biztos ott lesznek; Id\u00e1nak m\u00e9g v\u00e1rnia kell egy kicsit, hogy biztosan kider\u00fclj\u00f6n, val\u00f3j\u00e1ban ki is, mi is volt \u0151.\u00a0 \u00a0 \u00a0 \u00a0 \u00a0 \u00a0 \u00a0 \u00a0 \u00a0 \u00a0 \u00a0\n<\/p>\n

\n(Aki tov\u00e1bbi r\u00e9szletekre k\u00edv\u00e1ncsi, annak aj\u00e1nlom Gingerich saj\u00e1t magyar\u00e1zat\u00e1t<\/a>, ill. az Ida tisztelet\u00e9re futtatott blog karnev\u00e1lt<\/a>.) <\/i>\u00a0 \n<\/p>\n

\n


\nFranzen JL, Gingerich PD, Habersetzer J, Hurum JH, von Koenigswald W, et al.<\/strong> (2009) Complete Primate Skeleton from the Middle Eocene of Messel in Germany: Morphology and Paleobiology. PLoS ONE<\/i> 4(5)<\/strong>: e5723. doi: 10.1371\/journal.pone.0005723<\/a>
\n<\/font><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

\u00dagy t\u0171nik, hogy manaps\u00e1g egy-egy tetszet\u0151sebb fossz\u00edlia bemutat\u00e1s\u00e1nak alaptartoz\u00e9ka az interakt\u00edv honlap, az \u00e9pp foly\u00f3 Darwin-\u00e9v aprop\u00f3j\u00e1n az \u00f6reg Charles nev\u00e9nek becsemp\u00e9sz\u00e9se a latin elnevez\u00e9sbe, na \u00e9s persze annak a v\u00e9gtelen\u00edtett hangs\u00falyoz\u00e1sa, hogy egy "hi\u00e1nyz\u00f3 l\u00e1ncszemr\u0151l" van sz\u00f3. \u00cdgy volt … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. →<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005829"}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5005829"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005829\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5005829"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5005829"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5005829"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}