{"id":5005823,"date":"2009-05-07T12:56:27","date_gmt":"2009-05-07T10:56:27","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2009\/05\/07\/a_fizikus_szemszoge"},"modified":"2009-05-07T12:56:27","modified_gmt":"2009-05-07T10:56:27","slug":"a_fizikus_szemszoge","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5005823","title":{"rendered":"A fizikus szemsz\u00f6ge"},"content":{"rendered":"

\n(P\u00e1r hete az ELTE l\u00e1gym\u00e1nyosi campus\u00e1n Jeszenszky Ferenc, az \u00c9RTEM<\/a><\/i> tiszeteltbeli eln\u00f6ke tartott el\u0151ad\u00e1st, <\/i>"Az evol\u00faci\u00f3 egy fizikus szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l" c\u00edmmel. Ezt k\u00e9rdezz-felelek sze\u00e1nsz k\u00f6vetett, amin t\u00f6rtlenetesen n\u00e9h\u00e1ny olvas\u00f3nk is <\/i>jelen volt<\/i><\/a>. K\u00f6vetkezzen a be\u00edg\u00e9rt besz\u00e1mol\u00f3 shadow82-t\u0151l.)\u00a0 <\/i>\n<\/p>\n

\nAz
\nal\u00e1bbiakban a tal\u00e1lkoz\u00f3n elhangzott \u00e9rveket
\n\u00e9s ellen\u00e9rveket pr\u00f3b\u00e1ltam visszaadni. Az
\nel\u0151ad\u00e1s ut\u00e1ni vita r\u00e9szr\u0151l
\nhangfelv\u00e9tel k\u00e9sz\u00fclt, amit kicsit szerkesztve, de
\naz \u00e9rtelm\u00e9t nem v\u00e1ltoztatva adok k\u00f6zre. A
\nfelv\u00e9tel leiratoz\u00e1sa \u00f3ri\u00e1si mel\u00f3,
\nm\u00e9g mindig h\u00e1tra van kb negyed \u00f3ra bel\u0151le.
\nMivel nem tudom, hogy mikor lesz id\u0151m befejezni, ez\u00e9rt
\nmost k\u00f6zre adom azt, ami m\u00e1r k\u00e9szen van. Eln\u00e9z\u00e9st
\na hosszas k\u00e9sleked\u00e9s\u00e9rt.\n<\/p>\n

<\/p>\n

\nEl\u0151re
\nbocs\u00e1tom, hogy az el\u0151ad\u00e1s nagyban \u00e1tfed az al\u00e1bbi linken<\/a> tal\u00e1lhat\u00f3 lev\u00e9llel, ami egy
\n10 oldalas dokumentum, \u00edgy nem fogom ide \u00e1temelni.
\nInk\u00e1bb csak a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket venn\u00e9m
\nszem\u00fcgyre, ez\u00e1ltal bemutatva, hogy mi is hangzott el.
\nId\u0151nk\u00e9nt megjegyz\u00e9st is sz\u00farok a sz\u00f6vegbe,
\n\u00e9rjen ak\u00e1r a p\u00e1rtatlans\u00e1g v\u00e1dja.
\nAz el\u0151ad\u00e1s ismertet\u00e9se ut\u00e1n a k\u00e9rd\u00e9sek
\n\u00e9s v\u00e1laszok r\u00e9sz\u00e9t veszem szem\u00fcgyre,
\nahol azonban pontosabban fogom id\u00e9zni az elhangzottakat.\n<\/p>\n

\n\u00a0Az
\nel\u0151ad\u00e1sb\u00f3l r\u00f6gt\u00f6n l\u00e1tszott, hogy
\nJeszenszky \u00farnak legal\u00e1bb k\u00e9t verzi\u00f3ja
\nvan, egy a hitt\u00e1rsaknak, egy visszafogottabb a
\nterm\u00e9szettud\u00f3soknak.\n<\/p>\n

\nA fenti
\ncikk els\u0151 k\u00e9t oldal\u00e1t egy az egyben kihagyta, \u00edgy
\np\u00e9ld\u00e1ul ezt is: \u201eValamennyi ma \u00e9l\u0151
\nfaj z\u00e1rt egys\u00e9g, amelynek "tov\u00e1bbfejl\u0151d\u00e9se"
\nelk\u00e9pzelhetetlen.\u201d \u00cdgy \u00e9l\u0151ben nem
\nvolt lehet\u0151s\u00e9g megk\u00e9rdezni, hogy mit \u00e9rt
\nz\u00e1rt egys\u00e9gen, \u00e9s mit sz\u00f3l a
\ntov\u00e1bbfejl\u0151d\u00e9st megc\u00e1fol\u00f3
\neredm\u00e9nyekhez. Nem sz\u00f3lt a makro-mikro evol\u00faci\u00f3r\u00f3l
\nsem (nyilv\u00e1n akkor defini\u00e1lnia kellett volna).\n<\/p>\n

\nL\u00e9nyeg\u00e9ben
\nteh\u00e1t a fenti cikk 3. oldal\u00e1n kezdete a mondand\u00f3t,
\n\u00e9s innen egy darabig sz\u00f3 szerint haladt. (Kezdve azon,
\nhogy az iskol\u00e1ban, \u00f6t\u00f6dik oszt\u00e1lyban nem
\n\u00e9rtette a dolgot, majd \u00e1tt\u00e9rt a termodinamikai
\nmagyar\u00e1zatra, amit ugyanazzal a t\u00e9gl\u00e1s p\u00e9ld\u00e1val
\nt\u00e1masztott al\u00e1.) Azonban a megfogalmaz\u00e1sok
\nsokkal visszafogottabbak voltak. A termodinamik\u00e1s r\u00e9sz
\nbevezet\u00e9sk\u00e9nt r\u00f6gt\u00f6n id\u00e9zte Kampis
\nGy\u00f6rgy mondatait<\/a> a Magyar Tudom\u00e1ny janu\u00e1ri
\nsz\u00e1m\u00e1b\u00f3l.\n<\/p>\n

\nEl\u00e9g
\nprovokat\u00edvan \u00e9s kiragadva id\u00e9zett a
\nKampis-cikkb\u0151l: \u201eBiztosak
\nvagyunk-e az evol\u00faci\u00f3ban? Biztosak vagyunk. Tudjuk-e,
\nhogyan ment v\u00e9gbe az evol\u00faci\u00f3? Nem tudjuk.
\nTudjuk-e igazolni az evol\u00faci\u00f3t? Nem tudjuk. Tudjuk-e
\nc\u00e1folni az alternat\u00edv felvet\u00e9seket? Legal\u00e1bbis
\na t\u00f6bbs\u00e9g\u00fcket nem tudjuk. Akkor h\u00e1t mi\u00e9rt
\nhisz\u00fcnk m\u00e9gis az evol\u00faci\u00f3ban (\u00e9s
\negy\u00e1ltal\u00e1n, mi\u00e9rt hisz\u00fcnk a tudom\u00e1nyban)?<\/i>\u201d
\n<\/font>\n<\/p>\n

\nAz
\nel\u0151ad\u00e1s sor\u00e1n megtudtuk teh\u00e1t, hogy a F\u00f6ld
\negy relat\u00edve z\u00e1rt rendszer, valamint hogy a \u00e9lettelen
\nanyagb\u00f3l szerves anyagot W\u00f6hler \u00f3ta a mai napig
\ncsak laborban, \u00e9rtelmes k\u00eds\u00e9rletez\u00e9ssel
\nvagy \u00e9l\u0151l\u00e9nyek \u00e1ltal lehet l\u00e9tre
\nhozni, azaz spont\u00e1nul nem keletkezhet ilyen (modern Vis
\nVitalis?). El\u0151ker\u00fclt az a sz\u00e1m\u00e9rt\u00e9k is
\n(k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebb sz\u00e1mol\u00e1sos al\u00e1t\u00e1maszt\u00e1s
\nn\u00e9lk\u00fcl), hogy az \u00e9let keletkez\u00e9se kb
\n10-100<\/sup>-10-150<\/sup> es\u00e9llyel t\u00f6rt\u00e9nik,
\nm\u00edg 10-50<\/sup> alatt m\u00e1r lehetetlenr\u0151l
\nbesz\u00e9l\u00fcnk.<\/font>\n<\/p>\n

\nAmiben
\nr\u00f6gt\u00f6n elt\u00e9rt a fenti linken k\u00f6z\u00f6ltekt\u0151l,
\naz az, hogy bevezette a \u201em\u0171k\u00f6d\u00e9si\u201d \u00e9s
\na \u201eeredet\u201d tudom\u00e1ny fogalm\u00e1t, b\u00e1r
\nnem defini\u00e1lta a pontos hat\u00e1rokat, de intuit\u00edve
\n\u00e9rezhet\u0151 volt, hogy mire gondol. A pontos\u00edt\u00e1st
\nsenki nem k\u00f6vetelte a hozz\u00e1sz\u00f3l\u00e1sok k\u00f6z\u00f6tt.
\nM\u0171k\u00f6d\u00e9si a termodinamika, a k\u00e9mia, az
\nanat\u00f3mia stb, eredet a t\u00f6rt\u00e9nelem \u00e9s az
\nevol\u00faci\u00f3, azaz minden, ami valaminek a keletkez\u00e9s\u00e9t
\nvizsg\u00e1lja.\n<\/p>\n

\nHelyette
\nink\u00e1bb p\u00e9ld\u00e1l\u00f3zott Csernobillal \u00e9s
\na Drosophila<\/i> mut\u00e1ci\u00f3s k\u00eds\u00e9rletekkel,
\nahol a mut\u00e1ci\u00f3k mindig k\u00e1rosak, \u00e9s nem
\nj\u00f6tt l\u00e9tre p\u00e9ld\u00e1ul Szuper-Drosophila<\/i>.
\nSajnos arra nem futotta az id\u0151b\u0151l, hogy megk\u00e9rdezzem,
\nvajon a Drosophil\u00e1<\/i>t milyen szelekci\u00f3s nyom\u00e1s
\n\u00e9rte (mert ugye evol\u00faci\u00f3hoz a mut\u00e1ci\u00f3
\nnem el\u00e9g, szelekci\u00f3 is kell), amikor a kutat\u00f3k
\ncsak a k\u00e1rosult fenot\u00edpusokat kerest\u00e9k, azaz
\neleve nem n\u00e9zt\u00e9k, hogy egy p\u00e9ld\u00e1ny
\nesetleg \u201efeljavult\u201d e.\n<\/p>\n

\nAzt a
\nr\u00e9szt, amiben a vil\u00e1g isteni volt\u00e1t taglalja,
\negy az egyben kihagyta (a linkelt cikk 5. oldal\u00e1nak m\u00e1sodik
\nfel\u00e9t\u0151l. Egy r\u00e9szlet a kimaradt fejezetb\u0151l:
\n\u201eA mai tudom\u00e1nyos gondolkod\u00e1s hirdet\u0151i
\nhajlanak arra, hogy csak a tudom\u00e1ny eszk\u00f6zeivel
\nmegszerezhet\u0151 ismeretet tekints\u00e9k val\u00f3di
\nismeretnek, a term\u00e9szetfelettire vonatkoz\u00f3 ismereteket
\npedig \u2013 amelyekhez kinyilatkoztat\u00e1s r\u00e9v\u00e9n
\njutunk el \u2013 ne vegy\u00e9k komolyan. Pedig a helyzet
\nford\u00edtott.\u201d)\n<\/p>\n

\nA lemez a
\n6. oldal k\u00f6zep\u00e9n, Az evol\u00faci\u00f3elm\u00e9let
\neredete c. r\u00e9szn\u00e9l folytat\u00f3dott, n\u00e9mi
\nfinom\u00edt\u00e1ssal. Utalt arra a f\u00e1jdalm\u00e1ra,
\nhogy a biol\u00f3gusok foggal-k\u00f6r\u00f6mmel ragaszkodnak az
\nelm\u00e9let\u00fckh\u00f6z, \u00e9s minden c\u00e1fol\u00e1si
\nk\u00eds\u00e9rletre az \u00e1ltudom\u00e1ny c\u00edmk\u00e9t
\nragasztj\u00e1k. Elmondta m\u00e9g, hogy att\u00f3l, hogy az ID
\nelm\u00e9let esetleg a vall\u00e1s ter\u00fclet\u00e9r\u0151l
\n\u00e9rkezik, m\u00e9g nem rossz, hiszen nem az sz\u00e1m\u00edt,
\nhogy egy \u00f6tlet honnan j\u00f6n, hanem hogy r\u00e1illik-e a
\nval\u00f3s\u00e1gra (p\u00e9ldak\u00e9nt eml\u00edtve
\nKekul\u00e9-t, aki egy \u00e1lom sor\u00e1n fejtette meg a
\nfenol szerkezet\u00e9t, ami ett\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl
\nigaznak bizonyult). Mag\u00e1r\u00f3l az intelligens tervez\u0151r\u0151l
\nannyit mondott, hogy az lehet term\u00e9szetfeletti, \u00a0alatti
\nvagy \u00a0melletti valami, de biztos benne, hogy l\u00e9tezik vagy
\nl\u00e9tezett. Az \u00c9rtelmes Tervez\u0151 keletkez\u00e9s\u00e9nek
\ntermodinamikai aspektusait nem feszegett\u00fck, de szerintem \u00e9rdemes
\nlett volna megk\u00e9rdezni, hogy err\u0151l mi a v\u00e9lem\u00e9nye.\n<\/p>\n

\nA fent
\nlinkelt cikk 7. oldal\u00e1t\u00f3l, pontosabban "Az evol\u00faci\u00f3
\nk\u00f6vetkezm\u00e9nyei" \u00e9s az ut\u00e1na k\u00f6vetkez\u0151
\nr\u00e9szekt\u0151l m\u00e1r minden kimaradt. K\u00e1r, mert \u00e9n
\nsz\u00edvesen megk\u00e9rdeztem volna, hogy egy tant vagy
\neszmerendszert megc\u00e1fol-e az annak nev\u00e9ben elk\u00f6vetett
\nmindenf\u00e9le (gaz)tett (a Bibli\u00e1t az inkviz\u00edci\u00f3,
\nvagy a maghasad\u00e1st az atombomba), valamint hogy komolyan
\ngondolja e, hogy a szabadversenyes kapitalizmus vagy a
\nkommunizmus k\u00f6vetkezm\u00e9nye az evol\u00faci\u00f3nak.
\nMindenki m\u00e9ly sajn\u00e1lat\u00e1ra kimaradt a k\u00f6z\u00f6s
\nim\u00e1ds\u00e1g \u00e9s a felh\u00edv\u00e1sok.\n<\/p>\n

\nA
\nfentiekb\u0151l kider\u00fcl, hogy mir\u0151l esett sz\u00f3 az
\nel\u0151ad\u00e1son. A hallgat\u00f3s\u00e1g rezign\u00e1lt
\nhomlokr\u00e1ncol\u00e1ssal, olykor hangos r\u00f6h\u00f6g\u00e9ssel
\nkomment\u00e1lta az el\u0151ad\u00f3 mer\u00e9szebb \u00e1ll\u00edt\u00e1sait.\n<\/p>\n

\nA
\nk\u00e9rd\u00e9seket egy v\u00e9letlen\u00fcl hozz\u00e1m
\nker\u00fclt hangfelv\u00e9tel alapj\u00e1n pr\u00f3b\u00e1lom
\nvisszaadni. N\u00e9hol kihagyok a sz\u00f6vegb\u0151l, mert
\nJeszenszky \u00far sokszor ism\u00e9tli mag\u00e1t vagy
\nkalandozik el a t\u00e9m\u00e1t\u00f3l.\n<\/p>\n

\n(1) K: A genom
\nsikeres m\u00f3dosul\u00e1sa az egy exponenci\u00e1lis jelleg\u0171
\nprobl\u00e9ma, mondhatni NP-teljes. L\u00e9teznek erre
\nsz\u00e1m\u00edt\u00e1sok, hogy m\u00e9gis mekkora ennek a
\nval\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ge, vagy nagys\u00e1grendileg
\nhol lehet?<\/strong>\n<\/p>\n

\nJF: Hogyne.
\nM\u00e9g mindenki az el\u0151ad\u00e1s ut\u00e1n van\u2026
\n\u00fagyhogy ez a rekl\u00e1m helye. [\u2026] Van nek\u00fcnk
\negy honlapunk, az ertem.hu, ott rengeteg irodalom van. Cikkek is \u00e9s
\nirodalom is, sz\u00f3val van anyag. Aki komolyabban \u00e9rdekl\u0151dik
\na t\u00e9ma ir\u00e1nt, n\u00e9zze meg, \u00e9n csak
\n\u00e1ttekint\u00e9st tudtam adni, nem tudtam mindent elmondani,
\nnem \u00e9rtek sajnos mindenhez<\/i>.\n<\/p>\n

\n[Gy. k.: A
\nk\u00e9rd\u00e9st se \u00e9rtette.]\n<\/p>\n

\n(2) K: Azt
\nmondta, hogy nem j\u00f6het l\u00e9tre szerves anyag a
\nszervetlenb\u0151l spont\u00e1n, de akkor hogyan \u00e9rtelmezi
\nazokat a vill\u00e1mcsap\u00e1s modellez\u0151 k\u00eds\u00e9rleteket,
\namikor aminosavak j\u00f6ttek l\u00e9tre nitrog\u00e9nb\u0151l,
\nsz\u00e9nb\u0151l\u2026
\n<\/strong>\n<\/p>\n

\nJF: A
\nMiller-k\u00eds\u00e9rletet egy Miller nev\u0171 kutat\u00f3
\nhajtotta v\u00e9gre. T\u00f6bb s\u00falyos probl\u00e9ma is van
\nvele. Felt\u00e9telez egy \u0151sl\u00e9gk\u00f6rt, amit semmi
\nsem t\u00e1maszt al\u00e1, k\u00e9rd\u00e9ses, hogy volt-e
\negy\u00e1ltal\u00e1n \u0151sl\u00e9gk\u00f6r. A m\u00e1sik,
\nhogy ez egy berendez\u00e9s volt, \u00e9s ha nem szepar\u00e1lj\u00e1k,
\nnem \u00f3vj\u00e1k meg a keletkez\u0151 anyagot, az spont\u00e1n
\nr\u00f6gt\u00f6n elbomlik.<\/i>\n<\/p>\n

\n(3) K: Azt
\nszeretn\u00e9m megk\u00e9rdezni, hogy a term\u00e9szettudom\u00e1nyoknak,
\namiket itt mi az egyetemen tan\u00edtunk, pontosan mekkora r\u00e9sze
\naz, amire az \u00f6n k\u00e9ts\u00e9ge vonatkozik? Konkretiz\u00e1lom:
\nEls\u0151 k\u00e9rd\u00e9sem, hogy \u00f6n szerint h\u00e1ny
\n\u00e9ves a F\u00f6ld, ugye tudjuk, hogy van aki azt mondja, hogy
\n4,5 milli\u00e1rd \u00e9v a radioakt\u00edv kormeghat\u00e1roz\u00e1s
\nszerint, az evol\u00faci\u00f3ellenes iskola egy r\u00e9sze azt
\nmondja, hogy 6000 \u00e9v a Biblia szerint. K\u00f6vetkez\u0151
\nk\u00e9rd\u00e9sem. A geol\u00f3gia azt tan\u00edtja, hogy
\nk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 r\u00e9tegek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151
\nid\u0151sek, ezekben teljesen m\u00e1s fossz\u00edli\u00e1k
\nvannak, amikr\u0151l azt gondoljuk, hogy az \u00e9l\u0151vil\u00e1g
\nid\u0151beli fejl\u0151d\u00e9s\u00e9r\u0151l tan\u00faskodik.
\nA harmadik k\u00e9rd\u00e9sem, hogy mit gondol a rendszertanr\u00f3l.
\nAzt szoktuk mondani, hogy a rendszertani egys\u00e9gek l\u00e9te
\n(eml\u0151s\u00f6k, madarak, csig\u00e1k, stb) az valahogy az
\nevol\u00faci\u00f3val van kapcsolatban. Azt\u00e1n
\nmegk\u00e9rdezn\u00e9m, hogy mi a v\u00e9lem\u00e9nye a
\nmolekul\u00e1ris evol\u00faci\u00f3r\u00f3l, azaz megn\u00e9zve
\na DNS-szekvenci\u00e1j\u00e1t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151
\nl\u00e9nyeknek, azt tal\u00e1ljuk, hogy ezek sokkal hasonl\u00f3bbak,
\nmint amit a k\u00fcls\u0151 hasonl\u00f3s\u00e1g indokol. Teh\u00e1t
\nmi igaz \u00e9s mi nem igaz \u00d6n szerint ezek k\u00f6z\u00fcl?<\/strong>\n<\/p>\n

\n[Saj\u00e1t
\nmegjegyz\u00e9sem: a 6000 \u00e9s a 4,5 milli\u00e1rd k\u00f6z\u00f6tt
\n6 nagys\u00e1grend a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g, az az\u00e9rt
\nnem kev\u00e9s.]\n<\/p>\n

\nJF: A
\nkormeghat\u00e1roz\u00e1ssal kapcsolatban azt tudom mondani, hogy
\nnekem tudom\u00e1nyos v\u00e9lem\u00e9nyem nincs. Ez egy nagyon
\nf\u00fcgg\u0151ben l\u00e9v\u0151 probl\u00e9ma. Amint mondtam, a
\nm\u0171k\u00f6d\u00e9studom\u00e1nnyal nincs probl\u00e9ma [\u2026],
\nde a t\u00f6bbiben \u00e9n nyitott vagyok. Sz\u00f3val lehet,
\nhogy a vil\u00e1gegyetem (sic!) csak 6000 \u00e9ves, de
\ncsak az\u00e9rt nem fogom ezt mondani, mert a Biblia ezt mondja.
\nItt van az intelligens tervezetts\u00e9g \u00e9s a kracionizmus
\nk\u00f6z\u00f6tt egy \u00f3ri\u00e1si metodikai \u2013
\nszeml\u00e9leti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g, mivel a kreacionizmus
\nszerint a Biblia sz\u00f3 szerint \u00e9rv\u00e9nyes. Ez nem
\n\u00e9rv. Az, hogy a kormeghat\u00e1roz\u00e1si m\u00f3dszereket
\nvitatj\u00e1k, az a kormeghat\u00e1roz\u00e1si m\u00f3dszereknek
\nhasznos\u2026 hogy nem felt\u00e9tlen\u00fcl fogadjuk el, hogy
\nmindegyik j\u00f3. Tudjuk, hogy ott is voltak \u00f3ri\u00e1si
\nbakl\u00f6v\u00e9sek: valamelyik \u00f3ce\u00e1niai vulk\u00e1n
\nkit\u00f6r\u00e9se ut\u00e1n elk\u00fcldt\u00e9k 3 laborba a
\nmint\u00e1t, \u00e9s az egyik k\u00f6z\u00f6lte, hogy 60000 \u00e9ves,
\na m\u00e1sik hogy 600000 \u00e9ves \u2013 hasb\u00f3l mondom a
\nsz\u00e1mokat \u2013, pedig tudjuk, hogy 1806-ban t\u00f6rt ki.
\nSz\u00f3val \u00f3ri\u00e1si a bizonytalans\u00e1g, ki fog
\nder\u00fclni.<\/i>\n<\/p>\n

\nA
\ngeol\u00f3giai r\u00e9tegek \u00e9s a fossz\u00edli\u00e1k
\narr\u00f3l sz\u00f3lnak, hogy voltak olyan \u00e9l\u0151l\u00e9nyek,
\namelyeket egy katasztr\u00f3fa temetett el hirtelen, hiszen ha nem
\n[ez t\u00f6rt\u00e9nik], akkor nyilv\u00e1nval\u00f3an nem
\nk\u00f6vesednek meg, hanem ahogy a mindennapi \u00e9letben l\u00e1tjuk,
\nfelbomlanak. Teh\u00e1t ezek specifikus folyamatok, nem
\n\u00e1ltal\u00e1nosak. Azt semmik\u00e9ppen nem hiszem el, hogy
\nvan egy 2 m\u00e9ter hossz\u00fa l\u00e9ny, \u00e9s
\nfokozatosan lerak\u00f3dnak a r\u00e9tegek, \u00e9s \u0151
\nbenne fossziliz\u00e1l\u00f3dik. Egyet\u00e9rt\u00fcnk, hogy
\nezek egyedi k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyt ig\u00e9nyelnek.
\n<\/i>\n<\/p>\n

\n[\u2026]
\nHogy az intelligens tervez\u0151 mit csin\u00e1l, hogy egyszerre
\nhozta l\u00e9tre\u2026 bizonyos termodinamikai megfontol\u00e1sok
\nalapj\u00e1n tal\u00e1n nekem kicsit rokonszenvesebb, hogy a
\nvil\u00e1g egyszerre ugrott el\u0151 a semmib\u0151l, \u00e9s itt
\nvolt mindenf\u00e9le faj, \u00e9s akkor m\u00e1r nem volt semmi
\nf\u00e9le transzcendent\u00e1lis hat\u00e1s, hanem megindult a
\nterm\u00e9szet viszonylag auton\u00f3m m\u0171k\u00f6d\u00e9se.
\nA nagy bumm-mal, a big bumm-mal szemben a big popping out-ot tudom
\nelk\u00e9pzelni.
\n<\/i>\n<\/p>\n

\nA
\nrendszertan ir\u00e1nti k\u00e9ts\u00e9g akkor vet\u0151d\u00f6tt
\nfel, amikor elolvastam <\/i>[? \u2013 nem \u00e9rtem a nevet] m\u0171v\u00e9t
\n1820-b\u00f3l. \u0150 a m\u00fcncheni egyetemnek volt a
\nprofesszora, \u00e9s azt \u00edrta, hogy a t\u00f6rzsf\u00e1t
\nnagyon neh\u00e9z fel\u00e1ll\u00edtani, mert ha az \u00e9rrendszer
\nalapj\u00e1n \u00e1ll\u00edtjuk fel, m\u00e1st kapunk, mint
\nha a csontrendszer alapj\u00e1n \u00e1ll\u00edtan\u00e1nk
\nfel.
\n<\/i>\n<\/p>\n

\n[Megjegyz\u00e9s:
\n\u00d3, igen up-to-date, 1820. Egy\u00e9bk\u00e9nt nyilv\u00e1nval\u00f3,
\nhogy az atavizmusok \u00e9s a konvergenci\u00e1k kisz\u0171r\u00e9s\u00e9re
\nmin\u00e9l t\u00f6bb b\u00e9lyeget kell egyidej\u0171leg
\nfigyelembe venni, sz\u00f3val nem csak egy \u00f6nk\u00e9nyesen
\nmeg\u00e1llap\u00edtott b\u00e9lyeget kell tekinteni.]\n<\/p>\n

\nEz ugye
\nmost m\u00e9g problematikusabb\u00e1 v\u00e1lt, amikor
\nkider\u00fclt, hogy bizonyos DNS vizsg\u00e1latok alapj\u00e1n az
\nember legk\u00f6zelebbi rokona a delfin. [\u2026] A New
\nScientist-ben jelent meg egy cikk. <\/i>\u201e\u00dagy t\u0171nik,
\nhogy a fajok kapcsolatait egy\u00e1ltal\u00e1n nem egy fa
\ngrafikonnal \u00e1br\u00e1zolhatjuk, sokkal ink\u00e1bb egy
\nh\u00e1l\u00f3val. Erre a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre a fajok
\negyre n\u00f6vekv\u0151 sz\u00e1m\u00fa genetikai t\u00e9rk\u00e9pe
\nalapj\u00e1n jutottak. Ugyanis nagyon ritk\u00e1n tal\u00e1lhat\u00f3
\nmeg az egy\u00e9rtelm\u0171 genetikai lesz\u00e1rmaz\u00e1s.
\nEzzel szemben az \u00fan. horizont\u00e1lis g\u00e9n\u00e1tvitel
\nseg\u00edts\u00e9g\u00e9vel minden faj k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151
\nfajok t\u00f6meg\u00e9vel van kapcsolatban.\u201d<\/i>\n<\/p>\n

\n(K\u00f6zbesz\u00f3l\u00e1s:
\nDe ez a hibridiz\u00e1ci\u00f3, semmi k\u00f6ze az \u00e9let
\nkeletkez\u00e9s\u00e9hez.) [Nem biztos, hogy j\u00f3l \u00e9rtem
\na k\u00f6zbesz\u00f3l\u00e1st \u2013 Shadow82]\n<\/p>\n

\n(4) K: \u00c9n
\nfelt\u00e9telezem, hogy \u00f6n mint fizikus, a gravit\u00e1ci\u00f3
\nt\u00e9ny\u00e9t a m\u0171k\u00f6d\u00e9si tudom\u00e1nyok
\nk\u00f6z\u00e9 sorolja, de er\u0151s\u00edtsen meg, hogy \u00edgy
\nvan.<\/strong>\n<\/p>\n

\nJF:
\nTerm\u00e9szetesen.<\/i>\n<\/p>\n

\nK: Ha most
\nleejtem a telefonomat, akkor azt \u00f6n a gravit\u00e1ci\u00f3nak
\nfogja tulajdon\u00edtani, illetve az, hogy a F\u00f6ld kering a Nap
\nk\u00f6r\u00fcl, abban is a gravit\u00e1ci\u00f3nak van egy
\njelent\u0151s hat\u00e1sa. A k\u00e9rd\u00e9s, hogy mivel a
\ngravit\u00e1ci\u00f3 r\u00e9szecsk\u00e9it sohasem tal\u00e1lt\u00e1k
\nmeg, ezek szerint a gravit\u00e1ci\u00f3t mikroszk\u00f3ppal
\n[\u2026] nem lehet igazolni. Tulajdonk\u00e9ppen fel\u00e1ll\u00edthat\u00f3
\negy olyan elm\u00e9let, hogy a telefont egy Intelligens Mozgat\u00f3
\nmozgatja, illetve tartja p\u00e1ly\u00e1n a dolgokat. [\u2026]
\nVajon felt\u00e9telezhet\u00fcnk-e t\u00f6bb m\u0171k\u00f6d\u00e9si
\nelvet ugyanarra a probl\u00e9m\u00e1ra, azaz ha tal\u00e1lunk
\nmikroevol\u00faci\u00f3t k\u00e9mcs\u0151ben, akkor
\nfelt\u00e9telezhetj\u00fck-e, hogy ott m\u0171k\u00f6dik, m\u00e1shol
\nnem? Ugyan\u00edgy, ha a laborban a telefon a gravit\u00e1ci\u00f3t\u00f3l
\nesik le, felt\u00e9telezhetj\u00fck-e, hogy a term\u00e9szetben
\nnem?<\/strong>\n<\/p>\n

\nJF: Azt az
\n\u00e1ltal\u00e1nos relativit\u00e1s elm\u00e9letb\u0151l
\ntudjuk, hogy a tehetetlen t\u00f6meg megv\u00e1ltoztatja a t\u00e9r
\nszerkezet\u00e9t, teh\u00e1t a F\u00f6ld nem az\u00e9rt kering
\na Nap k\u00f6r\u00fcl, mert vonzz\u00e1k egym\u00e1st, hanem mert
\na nap megv\u00e1ltoztatja t\u00e9r szerkezet\u00e9t.<\/i>\n<\/p>\n

\nK: Ezt
\nkisz\u00e1molt\u00e1k, vagy kimutatt\u00e1k laborban, azaz
\ntal\u00e1ltak-e g\u00f6rb\u00fclt teret k\u00e9t g\u00f6mb
\nk\u00f6z\u00f6tt?<\/strong>\n<\/p>\n

\nJF: Az
\nEddington-k\u00eds\u00e9rlet bizonyos m\u00e9rt\u00e9kben
\nbizony\u00edtja.<\/i>\n<\/p>\n

\nK: Mekkora
\nm\u00e9rt\u00e9kig? Mert ha a Miller-k\u00eds\u00e9rletet
\nbizonyos m\u00e9rt\u00e9kig fogadjuk csak el, akkor meg lehet ezt
\nk\u00e9rdezni.<\/strong>\n<\/p>\n

\nJF:
\nTerm\u00e9szetesen az Eddington-k\u00eds\u00e9rletet 100%-ig
\nelfogadjuk. Ugyanis ott Eddingtonnak, aki kim\u00e9rte\u2026<\/i>\n<\/p>\n

\nK: De h\u00e1t
\n\u0151 ott egy intelligens k\u00eds\u00e9rletez\u0151 volt.<\/strong>\n<\/p>\n

\nJF:
\nVal\u00f3ban, de az \u0151 eset\u00e9ben ez a hat\u00e1s, amit
\n\u0151 gyakorolt arra, hogy a napfogyatkoz\u00e1skor a Nap mellett
\nelj\u00f6v\u0151 f\u00e9ny milyen m\u00e9rt\u00e9kben g\u00f6rb\u00fcl\u2026<\/i>\n<\/p>\n

\nK: Ezt ki
\nm\u00e9rte ki? Hogy milyen hat\u00e1st gyakorolt, teh\u00e1t az
\nintelligens\u2026<\/strong>\n<\/p>\n

\nJF: J\u00f3
\nh\u00e1t ez m\u00e1r kezd a tr\u00e9f\u00e1ba \u00e1tmenni.
\nArr\u00f3l van sz\u00f3, hogy a felt\u00e9teleknek, hogy egy
\nfolyamat milyen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6zt megy v\u00e9gbe,
\nannak k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u00e9rt\u00e9kben van
\nszerepe. Sz\u00e1mos dologn\u00e1l, annak hogy egy emberi
\nk\u00eds\u00e9rletez\u0151 csin\u00e1lja, gyakorlatilag nincs
\nszerepe, mert olyan kond\u00edci\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt
\ncsin\u00e1lja, ami n\u00e9lk\u00fcle is megvan. Viszont a
\nMiller-k\u00eds\u00e9rlet valami olyasmir\u0151l besz\u00e9l,
\namit most a term\u00e9szetben nem figyel\u00fcnk meg, \u00e9s
\nolyat pr\u00f3b\u00e1l modellezni, amir\u0151l kimutathat\u00f3,
\nhogy a term\u00e9szetben \u00edgy nem fordul el\u0151.<\/i>\n<\/p>\n

\n(K\u00f6zbesz\u00f3l\u00f3#1
\nnem kimutathat\u00f3, vagy csak \u00f6n szerint nem kimutathat\u00f3?
\nKimutatt\u00e1k m\u00e1r, hogy nem fordul el\u0151 vill\u00e1mcsap\u00e1s?)<\/strong>\n<\/p>\n

\nJF: Dehogynem, \u00e9n magam is tapasztaltam.<\/i>\n<\/p>\n

\n(K\u00f6zbesz\u00f3l\u00f3#2
\n\u00c9n nemr\u00e9g voltam Darwin-konferenci\u00e1n Gy\u0151rben,
\n\u00e9s ott darwinista tud\u00f3sok mondt\u00e1k, hogy a
\nMiller-k\u00eds\u00e9rlet nem helyes, m\u00e1r nem azt
\nfelt\u00e9telezik, hogy olyan volt a l\u00e9gk\u00f6r.)
\n<\/strong>\n<\/p>\n

\n[Megjegyz\u00e9s:
\nEgy k\u00eds\u00e9rlet param\u00e9tereit vitatni egy dolog. J\u00f3,
\nmondjuk azt, hogy a leg\u00fajabb kutat\u00e1sok szerint nem
\nolyan volt a l\u00e9gk\u00f6r, hanem erre \u00e9s erre alapozva
\ntegy\u00fcnk bele kicsit t\u00f6bb met\u00e1nt \u00e9s egy kicsit
\nkevesebb nitrog\u00e9nt, majd ism\u00e9telj\u00fck meg. Viszont
\naz egy m\u00e1sik dolog, hogy azt mondjuk, hogy egy k\u00eds\u00e9rlet
\nnem modellezi a term\u00e9szetet, puszt\u00e1n az\u00e9rt, mert
\negy ember fogja a lombikot.]\n<\/p>\n

\n(5) K: Mondta,
\nhogy az ember megszegi a termodinamika m\u00e1sodik t\u00f6rv\u00e9ny\u00e9t,
\namikor h\u00e1zat \u00e9p\u00edt, l\u00e9trehozva egy
\nrendezetts\u00e9get. Mi\u00e9rt ne lehetne felt\u00e9telezni,
\nhogy a term\u00e9szetben egy m\u00e1sik nem v\u00e9letlen<\/i><\/strong>
\nmechanizmus is tud ez ellen a t\u00f6rv\u00e9ny ellen hatni? Persze
\nazt \u00e9rdemes felfogni, hogy az evol\u00faci\u00f3r\u00f3l
\nkett\u0151 kibukott biol\u00f3guson k\u00edv\u00fcl senki sem
\n\u00e1ll\u00edtja, hogy egy v\u00e9letlen folyamat.<\/strong>\n<\/p>\n

\nJF: Ez egy
\nnagyon fontos k\u00e9rd\u00e9s volt. Teh\u00e1t az egyik, hogy
\nnem az van, hogy a termodinamika m\u00e1sodik f\u0151t\u00e9tele
\nnem \u00e9rv\u00e9nyes, hanem hogy megker\u00fclj\u00fck.<\/i>\n<\/p>\n

\nK: Igen.
\nAz evol\u00faci\u00f3 sem azt \u00e1ll\u00edtja, hogy a
\nf\u0151t\u00e9tel nem \u00e9rv\u00e9nyes. <\/strong>[Itt egy r\u00e9szt
\nnem \u00e9rtek.] Nagyon
\nfontos azt tiszt\u00e1zni, hogy nem v\u00e9letlen az evol\u00faci\u00f3.
\nAmi v\u00e9letlen, az a mut\u00e1ci\u00f3. A szelekci\u00f3
\naz nem v\u00e9letlen. Egy folyamatra, aminek az egyik r\u00e9sze
\nnem v\u00e9letlen, v\u00e9letlenk\u00e9nt hivatkozni
\nlegfinomabb esetben is cs\u00fasztat\u00e1s.<\/strong>\n<\/p>\n

\nJF: De a
\nmut\u00e1ci\u00f3 az v\u00e9letlen.<\/i>\n<\/p>\n

\nK:
\nElmentem a boltba, vettem lott\u00f3t meg zs\u00f6ml\u00e9t,
\nakkor abban volt v\u00e9letlen elem, de hogy van otthon zs\u00f6mle,
\naz nem v\u00e9letlen.<\/strong>\n<\/p>\n

\nJF: A
\nk\u00e9rd\u00e9s: van-e a mut\u00e1ci\u00f3kba ir\u00e1ny\u00edtotts\u00e1g.<\/i>\n<\/p>\n

\nK: Nincs.<\/strong>\n<\/p>\n

\nJF: Teh\u00e1t
\nv\u00e9letlen.<\/i>\n<\/p>\n

\nK: Itt van
\nsok-sok mut\u00e1ci\u00f3. De az m\u00e1r nem v\u00e9letlen,
\nhogy melyiket v\u00e1lasztom ki bel\u0151le. Az aut\u00f3
\nm\u0171k\u00f6d\u00e9se sem \u00edrhat\u00f3 le a ker\u00e9k
\nfelpump\u00e1l\u00e1s\u00e1val, teh\u00e1t hi\u00e1ba
\npump\u00e1lom a kereket midig leveg\u0151vel, az aut\u00f3 nem
\nleveg\u0151vel megy.<\/strong>\n<\/p>\n

\nJF: A
\nszelekci\u00f3 term\u00e9szetesen m\u0171k\u00f6dik.<\/i>\n<\/p>\n

\nK:
\nEln\u00e9z\u00e9st, hadd k\u00e9rdezzem meg. A szelekci\u00f3
\nv\u00e9letlen?<\/strong>\n<\/p>\n

\nJF: Igen.<\/i>\n<\/p>\n

\nK:
\nK\u00f6sz\u00f6n\u00f6m.<\/strong>\n<\/p>\n

\nJF: Olyan
\n\u00e9rtelemben v\u00e9letlen, hogy egy v\u00e9letlen
\nmut\u00e1ci\u00f3kb\u00f3l kialakult strukt\u00fara milyen
\nk\u00fcls\u0151 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekkel tal\u00e1lkozik.
\n<\/i>\n<\/p>\n

\n[Megjegyz\u00e9s:
\nLeford\u00edtva a mondatot, a jegesmedve ut\u00f3dj\u00e1t k\u00e9t
\nv\u00e9letlen hat\u00e1s fogja \u00e9rni: v\u00e9letlen<\/i>
\nmut\u00e1ci\u00f3, \u00e9s v\u00e9letlenszer\u0171en<\/i>
\nkisorsolt k\u00f6rnyezet, azaz lehet, hogy a Szahar\u00e1ba vagy a
\nMariana-\u00e1rokba pottyantja le a g\u00f3lya\u2026 \u00cdgy
\nval\u00f3ban kicsit neh\u00e9zkesebb az evol\u00faci\u00f3t
\nelhinni.]\n<\/p>\n

\n(6) K: \u00c9n
\nvegy\u00e9sz vagyok, \u00e9s tan\u00edtunk valamit mi is
\ntermodinamik\u00e1b\u00f3l. Az\u00e9rt azt ne mondjuk, hogy az
\n\u00e9let megker\u00fcli a termodinamika m\u00e1sodik f\u0151t\u00e9tel\u00e9t.
\nUgyanis iszony\u00fa mennyis\u00e9g\u0171 entr\u00f3pi\u00e1t
\ntermel\u00fcnk az\u00e1ltal, hogy \u00e1lland\u00f3an esz\u00fcnk.
\nEz szerintem cs\u00fasztat\u00e1s, hogy megker\u00fclj\u00fck,
\ndehogy ker\u00fclj\u00fck. Pontosan az\u00e9rt folytatunk \u00e1lland\u00f3
\nanyagcser\u00e9t a k\u00f6rnyezet\u00fcnkkel, hogy az
\nentr\u00f3piam\u00e9rleg meglegyen.<\/strong>\n<\/p>\n

\nJF: Ebben
\nigaza van.<\/i> [Itt igaz\u00e1b\u00f3l f\u00e9lbeszakad ez a
\ngondolat, mert \u00e1tugrottunk a k\u00f6vetkez\u0151 k\u00e9rd\u00e9sre.]\n<\/p>\n

\n(7) K: A
\ngeol\u00f3gia a kontinensv\u00e1ndorl\u00e1st\u00f3l kezdve a
\nlemeztektonikai elm\u00e9lettel felv\u00e9rtezve a legmodernebb
\ngeofizikai m\u00f3dszerek birtok\u00e1ban teljesen hasonl\u00f3
\ndolgokat mond, bizonyos szempontb\u00f3l. Mondhatni az is egy
\neredet tudom\u00e1ny, \u00e9s annak is olyan meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sai
\nvannak, amik nap mint nap igazolhat\u00f3ak. [\u2026] Akkor ne az
\nolyan nagy dolgokkal foglalkozzunk, hogy evol\u00faci\u00f3,
\nhanem el\u0151bb foglalkozzunk azzal, hogy a kontinensek hogy
\nv\u00e1ndoroltak, hogy lehet rekonstru\u00e1lni mondjuk a 20
\nmilli\u00f3 \u00e9vvel ezel\u0151tti \u00e1llapotot, ami nem is
\nvolt olyan r\u00e9gen. H\u00e1t ezek is rekonstrukci\u00f3k.
\nLehet, hogy az \u0151sl\u00e9gk\u00f6r nem pontosan olyan volt,
\nmint a Miller-k\u00eds\u00e9rletben, ezt szerintem senki sem
\n\u00e1ll\u00edtja, de az t\u00e9ny, hogy a vill\u00e1mcsap\u00e1s
\nhat\u00e1s\u00e1ra t\u00e9nyleg k\u00e9pz\u0151dnek olyan
\nmolekul\u00e1k, amik k\u00eds\u00e9rtetiesen hasonl\u00f3k az
\n\u00e9l\u0151 szervezetekben lev\u0151kre. \u00c9s van m\u00e9g
\nolyan is, aki azt mondja, hogy j\u00e9, egyes anyagok krist\u00e1lyos
\nszerkezettel b\u00edrnak (nehogy azt mondja valaki, hogy a
\ntermodinamika m\u00e1sodik f\u0151t\u00e9tele tiltja, pedig a
\nkrist\u00e1lyok rendk\u00edv\u00fcl szervezettek), mi\u00e9rt
\nnem k\u00e9pezhettek ezek templ\u00e1tot azoknak az aminosavaknak
\nvagy kezdetleges nukleozidoknak?<\/strong>\n<\/p>\n

\nJF: [Nem
\nvolt vil\u00e1gos, hogy a k\u00e9rdez\u0151 mire is v\u00e1r
\nfeleletet, \u00edgy a termodinamik\u00e1n\u00e1l k\u00f6t\u00f6tt\u00fcnk
\nki.] Egy pontos\u00edt\u00e1s sz\u00fcks\u00e9ges. Ahhoz, hogy
\naz entr\u00f3pia n\u00f6veked\u00e9st egy strukt\u00far\u00e1n
\nbel\u00fcl meg tudjuk akad\u00e1lyozni, egyr\u00e9szt k\u00fcls\u0151
\nenergi\u00e1t kell bevinni, m\u00e1sr\u00e9szt egy speci\u00e1lis
\nstrukt\u00fara kell. [\u2026] Namost azt mondom, hogy az \u00e9l\u0151l\u00e9ny
\negy olyan speci\u00e1lis strukt\u00fara, amiben ez az \u00e1ltal\u00e1nos
\nszab\u00e1ly<\/i> [ti. az entr\u00f3pia n\u00f6veked\u00e9s \u2013
\nShadow82] nem k\u00f6vetkezik be, de ehhez kell egy speci\u00e1lis
\nstrukt\u00fara, aminek meg kell lennie.<\/i>\n<\/p>\n

\n[A
\nrekonstrukci\u00f3r\u00f3l.] Term\u00e9szetesen dolgokat tudunk
\nrekonstru\u00e1lni, p\u00e9ld\u00e1ul az eg\u00e9sz
\nkriminalisztika erre \u00e9p\u00fcl. Vigy\u00e1zni kell a
\nk\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekre, \u00e9s eg\u00e9szen sok dolgot
\nnem tudunk rekonstru\u00e1lni. Tulajdonk\u00e9ppen a kontinensek
\nv\u00e1ndorl\u00e1sa nem is r\u00e9sze a mostani nagy
\nbesz\u00e9lget\u00e9s\u00fcnknek\u2026 De abban teljes
\nm\u00e9rt\u00e9kben egyet \u00e9rt\u00fcnk, hogy rengeteg
\nnagyon \u00e9rdekes tudom\u00e1nyos probl\u00e9ma van, de \u00e9n
\n\u00fagy \u00e9rzem, hogy az evol\u00faci\u00f3elm\u00e9letn\u00e9l
\nm\u00e1r a XVIII. szd-t\u00f3l kezdve be akartak valamit
\nbizony\u00edtani, \u00e9s t\u00fal sokat markoltak, \u00e9s
\nez\u00e9rt nem siker\u00fclt ezt olyan egzaktul megcsin\u00e1lni,
\nmintha elfogulatlanul t\u00e9nyeket gy\u0171jt\u00fcnk, nem pedig
\nahogy csin\u00e1lt\u00e1k, hogy \u201eez a strukt\u00fara, \u00e9s
\nakkor mindent bele igyeksz\u00fcnk alkalmazni\u201d. Szerintem ez
\nnem j\u00f3 tudom\u00e1nyos m\u00f3dszer. Ebben l\u00e1tom a
\n\u2013 bocs\u00e1nat most cs\u00fany\u00e1t fogok mondani \u2013
\naz evolucionista hiszt\u00e9ri\u00e1t, ami annyira f\u00e9l
\nminden kritik\u00e1t\u00f3l.<\/i>\n<\/p>\n

\n(8) K: Sokat
\nhallottunk arr\u00f3l, hogy az evol\u00faci\u00f3 alapjai hol
\ninognak, de keveset besz\u00e9lt az Intelligens Tervez\u0151r\u0151l.
\nPedag\u00f3gusk\u00e9nt ez az\u00e9rt \u00e9rdekel, mert
\n\u00f6n\u00f6k, az \u00c9RTEM mozgalom, k\u00f6vetelik, hogy ezt az
\niskol\u00e1ban tan\u00edts\u00e1k. Mes\u00e9lne-e egy kicsit
\narr\u00f3l, hogy ez az Intelligens Tervez\u0151 milyen, \u00e9s \u0151
\ntervez, vagy esetleg kivitelez is, mert akkor m\u00e1sk\u00e9ppen
\nk\u00e9ne h\u00edvni.<\/strong>\n<\/p>\n

\nJF:
\nBocs\u00e1nat, itt egy alapvet\u0151 f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9s
\nvan. Nem k\u00e9rt\u00fck azt, hogy intelligens tervez\u0151r\u0151l
\nsz\u00f3 ess\u00e9k, ugyanis az m\u00e1r a filoz\u00f3fia
\nvagy a hittan k\u00f6r\u00e9be tartozik, hogy ki az Intelligens
\nTervez\u0151. Amit mi szeretn\u00e9nk, hogy oktassanak, az az, hogy
\negyr\u00e9szt r\u00e1mutatni arra, hogy puszt\u00e1n a
\nterm\u00e9szeti folyamatokb\u00f3l az \u00e9let l\u00e9trej\u00f6tte
\nmi\u00e9rt nagyon k\u00e9rd\u00e9ses, hogy magyar\u00e1zhat\u00f3-e,
\n\u00e9s arra r\u00e1mutatni, hogy az eg\u00e9sz \u00e9letben
\nnagyon sok minden van, ami arra utal, hogy intelligensen van
\ntervezve. Ugyanis a tervezetts\u00e9gnek vannak bizonyos
\nmatematikai krit\u00e9riumai. Persze ez mag\u00e1ban foglalja azt
\na gondolatot, ez vitathatatlan, hogy a term\u00e9szettudom\u00e1nyos
\nm\u00f3dszernek vannak hat\u00e1rai, nem tudunk minden k\u00e9rd\u00e9sre
\nezzel a naturalista metodik\u00e1val v\u00e1laszt adni. Mint
\npedag\u00f3gusnak, term\u00e9szetesen azt kell mondani, hogy
\nlegal\u00e1bbis van egy olyan alternat\u00edv elk\u00e9pzel\u00e9s,
\n\u00e9s ez nem kinyilatkoztat\u00e1sra alapul, hanem a term\u00e9szet
\nszeml\u00e9let\u00e9re, amely ezt a vari\u00e1ci\u00f3t
\ntartja val\u00f3sz\u00edn\u0171bbnek. Hiszen itt modellekr\u0151l
\nvan sz\u00f3, \u00e9s abszol\u00fat nem biztos, hogy ez \u00edgy
\nvan. Vil\u00e1gos, hogy mire gondolok?<\/i>\n<\/p>\n

\nK: Nem.
\nNekem nem \u00e1ll \u00f6ssze az eg\u00e9sz. Azt mondj\u00e1k,
\nhogy intelligens tervezetts\u00e9g. Ki v\u00e9gzi? Kire mondjuk,
\nhogy intelligens tervez\u0151? Vagy ha ilyen nincs, akkor mir\u0151l
\nbesz\u00e9l\u00fcnk?<\/strong>\n<\/p>\n

\nJF: Ezt az
\n\u00fcveget egy tervez\u0151 hozta l\u00e9tre? Intelligens
\ntervezetts\u00e9g eredm\u00e9nye? <\/i>[Egy \u00fcd\u00edt\u0151s
\n\u00fcveget mutat fel.]\n<\/p>\n

\nK: Egy
\ng\u00e9psorr\u00f3l ker\u00fclt le. Az\u00e9rt mondom, hogy
\nszerintem el\u0151sz\u00f6r a fogalmat k\u00e9ne tiszt\u00e1zni.
\n<\/strong>\n<\/p>\n

\nJF: Egy
\ng\u00e9psorr\u00f3l ker\u00fclt le, de ki csin\u00e1lta a
\ng\u00e9psort. Ez m\u00e1s k\u00e9rd\u00e9s. De ha erre
\n\u00f6nmag\u00e1ban r\u00e1n\u00e9zek, az vil\u00e1gosan
\nl\u00e1tszik, hogy nem a f\u00e1n n\u0151tt a term\u00e9szetben,
\nlegfeljebb az alapanyaga, az \u0151szi barack. De ezt valami emberi
\ntervez\u0151, kivitelez\u0151 hozta l\u00e9tre. Ha le akarom \u00edrni
\na tulajdons\u00e1gait, akkor l\u00e1tom, hogy tervezett, de k\u00fcl\u00f6n
\nm\u00e1s t\u00edpus\u00fa k\u00e9rd\u00e9s, hogy ki
\ntervezte, \u00e9s eg\u00e9sz m\u00e1s fajta vizsg\u00e1lati
\nm\u00f3dszert ig\u00e9nyel.
\n<\/i>\n<\/p>\n

\n[Megjegyz\u00e9s:
\nDe nyilv\u00e1n val\u00f3an L\u00c9TEZIK olyan, a
\nterm\u00e9szettudom\u00e1nyt\u00f3l nem idegen m\u00f3dszer,
\namivel sz\u00fcks\u00e9g eset\u00e9n kider\u00edthet\u0151, pl
\nr\u00e1 van \u00edrva a palackra, megn\u00e9zhetem a gy\u00e1rat,
\nbesz\u00e9lhetek az igazgat\u00f3val, legrosszabb esetben
\nmegk\u00e9rdezhetem a vil\u00e1g \u00f6sszes ember\u00e9t, hogy
\n\u0151 tervezte-e. Az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek eset\u00e9n hol
\nvan a \u201emade by Intelligent Designer\u201d felirat? Vagy milyen
\nterm\u00e9szettudom\u00e1nyos m\u00f3dszerrel tudom kider\u00edteni,
\nha \u00e9rdekel a tervez\u0151 szem\u00e9lye?]\n<\/p>\n

\n(9) K:
\nEml\u00edtette ezeket a muslic\u00e1s k\u00eds\u00e9rleteket,
\nilletve Csernobilt, hogy mut\u00e1ci\u00f3k voltak, amik nem
\nnevezhet\u0151ek \u00faj fajnak. A term\u00e9szetben nagyon
\nsokszor megfigyelhet\u0151, hogy vannak madarak, akik elkezdenek
\ngiliszt\u00e1t enni vagy bogy\u00f3kat, \u00e9s att\u00f3l
\nf\u00fcgg\u0151en v\u00e1ltozik a cs\u0151r m\u00e9ret\u00fck.
\nKonkr\u00e9tan az, hogy melyik fajhoz tartozik, az az ember alkotta
\nkateg\u00f3ria. Nehezen sz\u00e9tv\u00e1laszthat\u00f3 k\u00fcl\u00f6n
\nfajokra vagy rokon fajokra. \u00d6n szerint ez\u00e9rt nincsen
\nevol\u00faci\u00f3? Mert nem v\u00e1lhat ki egy faj, amit m\u00e1r
\nk\u00fcl\u00f6n fajnak nevezhet\u00fcnk?<\/strong>\n<\/p>\n

\n[Megjegyz\u00e9s:
\nSz\u00e1momra nem der\u00fclt ki, hogy a k\u00e9rdez\u0151 a
\nDarwin-pintyekre illetve hasonl\u00f3 fajcsoportokra gondolt, amik
\nszerint\u00fcnk t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kra specializ\u00e1l\u00f3d\u00e1ssal
\n\u00e9s diverg\u00e1l\u00f3d\u00e1ssal alakultak ki, vagy
\narra, mikor egyes madarak \u00e9let\u00fck sor\u00e1n k\u00e9pesek
\nha nem is cs\u0151r\u00fcket, de a b\u00e9l fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00fcket
\na t\u00e1pl\u00e1l\u00e9knak megfelel\u0151en alak\u00edtani.
\nA Darwin-pintyek tudtommal nemigen keresztez\u0151dnek, \u00edgy
\nminden defin\u00edci\u00f3 szerint fajnak sz\u00e1m\u00edtanak,
\na m\u00e1sik esetben meg nem k\u00e9rd\u00e9s, hogy egy faj-e.
\nA k\u00e9rd\u00e9s minden esetre fontos, hiszen a tervezetts\u00e9g
\nmodellb\u0151l kev\u00e9sb\u00e9 k\u00f6vetkezik a k\u00f6zeli
\nrokon fajok l\u00e9t\u00e9nek sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9ge,
\nmint az evol\u00faci\u00f3b\u00f3l.]\n<\/p>\n

\nJF: A faj
\nelnevez\u00e9s egy rendk\u00edv\u00fcl problematikus dolog. Egy
\nnagyon szok\u00e1sos meghat\u00e1roz\u00e1s szerint az egy
\nfajhoz tartoz\u00f3 egyedek term\u00e9keny ut\u00f3dokat
\nk\u00e9pesek egym\u00e1ssal l\u00e9trehozni. De akkor az \u00f6szv\u00e9r
\naz micsoda, a l\u00f3nak \u00e9s a szam\u00e1rnak a
\nlesz\u00e1rmazottja, eg\u00e9szen \u00e9letk\u00e9pes valami,
\nde ut\u00f3dot nem tud l\u00e9trehozni. Ez bizonyos m\u00e9rt\u00e9kig
\nel\u00e9g bizonytalan, ezen el\u00e9g sokan r\u00e1g\u00f3dnak.
\nA m\u00e1sik oldalr\u00f3l viszont eg\u00e9sz j\u00f3l el
\ntudjuk k\u00fcl\u00f6n\u00edteni a pontyot az elef\u00e1ntt\u00f3l.
\nTeh\u00e1t biztos az, hogy vannak alapvet\u0151en struktur\u00e1lisan
\nk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 l\u00e9nyek. Namost az, hogy a cs\u0151re
\nkicsit ilyen vagy kicsit olyan\u2026 azon vitatkozhatunk, hogy a
\nkutya \u00e9s a farkas, a h\u00e1zi diszn\u00f3 \u00e9s a
\nvaddiszn\u00f3 eset\u00e9ben hol, meddig terjed egy strukt\u00fara.
\nDe azon biztosan nem vitatkozunk, hogy kutya \u00e9s a tigris
\nk\u00f6z\u00f6tt hol van a faji hat\u00e1r. Az biztos, hogy vannak
\n\u00e1tfut\u00f3 dolgok, \u00e9s ez problematikus. Az is
\nproblematikus, hogy fel\u00e9telezett \u0151sn\u00e9l, annak
\nmilyen genetikai gazdags\u00e1ga volt. Itt k\u00e9tf\u00e9le
\nvari\u00e1ci\u00f3t t\u00e9telezhet\u00fcnk fel. Besz\u00e9lj\u00fcnk
\nsaj\u00e1t magunkr\u00f3l, az emberr\u0151l, ahogy a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151
\nemberi rasszok l\u00e9tre j\u00f6ttek. Ez vajon hogyan k\u00f6vetkezett
\nbe? \u00dagy, hogy mut\u00e1ci\u00f3k j\u00f6ttek l\u00e9tre,
\n\u00e9s ez\u00e9rt megv\u00e1ltozott p\u00e9ld\u00e1ul a
\nb\u0151r pigment\u00e1ci\u00f3, amit ugye a k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny
\na legjelent\u0151sebb rasszbeli elk\u00fcl\u00f6n\u00edt\u00e9snek
\ntart, avagy az \u0151s\u00fcnkben ott volt minden, \u00e9s csak
\nk\u00e9s\u0151bb szepar\u00e1l\u00f3dott. Ezek nagyon izgalmas
\nk\u00e9rd\u00e9sek.<\/i> [Megjegyz\u00e9s:
\nszepar\u00e1l\u00f3d\u00f3 b\u0151rsz\u00edn g\u00e9nek, ez
\nd\u00f6bbenetes marhas\u00e1g. Az \u0151s\u00fcnk pedig foltos
\nvolt, mint a Milka teh\u00e9n.] De azon
\nnem v\u00e1ltoztat, amit nagyon neh\u00e9z megfogalmazni, de
\nintuit\u00edven meglehet\u0151sen j\u00f3l \u00e9rezz\u00fck,
\nhogy az\u00e9rt vannak alapform\u00e1k, meglehet\u0151sen nagy
\nsz\u00e1m\u00fa alapforma. Term\u00e9szetesen nem csak a k\u00fcls\u0151
\nsz\u00e1m\u00edt, hanem a bels\u0151 hormon\u00e1lis,
\nenzimatikus folyamatok. Ha hat\u00e1rok nincsenek is, de
\nelhat\u00e1rolhat\u00f3s\u00e1gok biztosan vannak.<\/i>\n<\/p>\n

\n(10) K: Ha egy
\nkatasztr\u00f3fa k\u00f6vetkezt\u00e9ben csak egysejt\u0171ek
\nmaradn\u00e1nak a F\u00f6ld\u00f6n, akkor egy bizonyos id\u0151
\nut\u00e1n megint lenn\u00e9nek emberek?<\/strong>\n<\/p>\n

\nJF:
\nSzerintem nem lenn\u00e9nek.<\/i>\n<\/p>\n

\nK: H\u00e1t
\naz k\u00e1r.<\/strong>\n<\/p>\n

\nJF: Rosszul
\nfogalmaztam. Szerintem \u00fagy, hogy valami term\u00e9szeten
\nk\u00edv\u00fcli beavatkoz\u00e1s nem t\u00f6rt\u00e9nik.<\/i>\n<\/p>\n

\nK: M\u00e1rmint
\nIsten?<\/strong>\n<\/p>\n

\nJF:
\nMondjuk. Trivi\u00e1lisan sz\u00f3lva. Teh\u00e1t nem z\u00e1rja
\nki azt, hogy az intelligens tervez\u0151 az m\u00e9g l\u00e9tezik.
\n[\u2026] Amit vitatunk, az az, hogy puszt\u00e1n a ma ismert
\nt\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171s\u00e9gek el\u00e9gs\u00e9gesek-e
\na ma ismert biodiverzit\u00e1s, illetve ennek a sok, tulajdonk\u00e9ppen
\nz\u00e1rt strukt\u00far\u00e1nak a l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1hoz.
\nMert valahogy az az elk\u00e9pzel\u00e9s, hogy a [gy\u00edknak?
\ndinoszaurusznak? \u2013 nem \u00e9rtem pontosan] egyszer csak
\nsz\u00e1rnya kezd n\u0151ni, azt\u00e1n elkezd a v\u00e9re
\nmelegedni. Ezzel az a probl\u00e9ma, hogy tulajdonk\u00e9ppen itt
\nh\u00e1l\u00f3kr\u00f3l van sz\u00f3, azaz tulajdonk\u00e9ppen
\negy olyan organizmus, amiben m\u00e9rhetetlen\u00fcl sok bels\u0151
\nkapcsolat van. Az, hogy megv\u00e1ltoztatjuk a f\u00fcl form\u00e1j\u00e1t,
\naz lehet semmi, de az, hogy megv\u00e1ltoztatjuk az eg\u00e9sz
\nem\u00e9szt\u0151rendszer\u00e9t, an\u00e9lk\u00fcl, hogy az
\n\u00e9l\u0151l\u00e9nyben m\u00e9g egy csom\u00f3 m\u00e1st
\nv\u00e1ltoztatn\u00e1nk p\u00e1rhuzamosan, ez az amit nem tudok
\nelk\u00e9pzelni.<\/i>\n<\/p>\n

\n(11) K: Az
\n\u00c9RTEM mozgalomnak van-e valamilyen \u00e1ll\u00e1spontja
\narr\u00f3l, hogy milyen folyamatok mentek v\u00e9gbe? Egyszerre
\nteremtetett minden faj, van-e evol\u00faci\u00f3 vagy a vak
\nv\u00e9letlen val\u00f3j\u00e1ban nem v\u00e9letlen?<\/strong>\n<\/p>\n

\nJF: Nincs.
\nA Discovery Institute-ban, ami a szellemi k\u00f6zpontja az
\nIntelligens tervez\u00e9snek, a legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb
\nelk\u00e9pzel\u00e9sek vannak. Ilyen \u00e9rtelemben, amit
\nfelsorolt, mindegyik [felmer\u00fcl]. Nyitott k\u00e9rd\u00e9s,
\n\u00e9s ink\u00e1bb filozof\u00e1lgat\u00e1s van.
\nElk\u00e9pzelhet\u0151 az, hogy egyszerre lett minden faj teremtve,
\nelk\u00e9pzelhet\u0151, hogy val\u00f3ban voltak \u00e1talakul\u00e1sok,
\nazaz egy m\u00e1sik \u00e9l\u0151l\u00e9nyb\u0151l valami \u00fagy
\nj\u00f6tt l\u00e9tre, hogy egy genetic engineer az eg\u00e9szbe
\nbelepiszk\u00e1lt \u00e9s \u00e1talak\u00edtotta. Ebben
\nkorl\u00e1tlanok az elk\u00e9pzel\u00e9sek. Itt l\u00e9p\u00fcnk
\nle a bizony\u00edthat\u00f3 ter\u00fcletr\u0151l.<\/i>\n<\/p>\n

\n(12) K: Vannak
\nolyan laborat\u00f3riumi k\u00eds\u00e9rletek, amik bizony\u00e1ra
\naz \u00f6n kategoriz\u00e1l\u00e1sa szerint is a m\u0171k\u00f6d\u00e9s
\ntudom\u00e1nyba tartoznak, a biol\u00f3gia defin\u00edci\u00f3ja
\nszerint evol\u00faci\u00f3 j\u00f6n l\u00e9tre. P\u00e9ld\u00e1ul
\nfogom a bakt\u00e9riumot ami nem rezisztens antibiotikumra, \u00e9s
\nan\u00e9lk\u00fcl, hogy a k\u00f6rnyezet\u00e9be b\u00e1rhova
\ninform\u00e1ci\u00f3t helyezn\u00e9k, bizonyos gener\u00e1ci\u00f3sz\u00e1m
\nut\u00e1n spont\u00e1n mut\u00e1ci\u00f3k jelennek meg, nem
\ncsak a genomj\u00e1nak azon a r\u00e9sz\u00e9n, ami a
\nrezisztenci\u00e1t lehet\u0151v\u00e9 teszi, de amikor
\nmegjelenik, akkor \u0151 egy olyan szelekci\u00f3s el\u0151nybe
\nker\u00fcl a t\u00f6bbiekhez k\u00e9pest (\u00e9s itt van a
\nszelekci\u00f3, ami ugye nem egy v\u00e9letlen dolog), hogy
\nt\u00faln\u00f6vekedi a t\u00f6bbi t\u00e1rsait. Ezt a k\u00eds\u00e9rletet
\nl\u00e9tre lehet hozni. Felt\u00e9telezhetj\u00fck-e, hogy ha
\ndefin\u00edci\u00f3 szerint evol\u00faci\u00f3 nev\u0171
\nfolyamatot (azaz \u00e9l\u0151l\u00e9ny hib\u00e1s
\nreprodukci\u00f3b\u00f3l, szelekci\u00f3s nyom\u00e1sra
\nv\u00e9letlen mut\u00e1ci\u00f3kkal stb.) megfigyel\u00fcnk
\nlaborban, akkor mi alapj\u00e1n z\u00e1rjuk ki, hogy ez m\u00e1skor,
\nm\u00e1s szelekci\u00f3s nyom\u00e1ssal is l\u00e9trej\u00f6tt?<\/strong>\n<\/p>\n

\nJF: Itt azt
\nkell megvizsg\u00e1lni, hogy egy ilyen bakt\u00e9riumnak ez
\nmilyen kvantit\u00e1sbeli probl\u00e9ma. Mert az, hogy bizonyos
\nszerrel szemben kialakul egy rezisztenci\u00e1ja, az nem jelenti az
\neg\u00e9sz strukt\u00far\u00e1nak a megv\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1t,
\ncsak egy bizonyos von\u00e1snak megv\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1t.
\nAz se biztos, hogy a tulajdons\u00e1g nem volt-e benne kor\u00e1bban.<\/i>\n<\/p>\n

\nK: Ezt
\ntudjuk, itt kimutathat\u00f3 pontmut\u00e1ci\u00f3kr\u00f3l
\nvan sz\u00f3 p\u00e9ld\u00e1ul egy olyan g\u00e9nen, amit
\nzavar az antibiotikum. El\u0151fordulhat, hogy az enzim
\nszuboptim\u00e1lisan m\u0171k\u00f6dik az antibiotikum n\u00e9lk\u00fcl,
\nviszont nem tudja zavarni az antibiotikum. Ez magyar\u00e1zat arra,
\namikor l\u00e1tsz\u00f3lag szuboptim\u00e1lis m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u0171
\nk\u00f6ztes dolgok az antibiotikum ut\u00f3lagos elvon\u00e1s\u00e1val
\nmegmaradnak.<\/strong>\n<\/p>\n

\nJF: Igen.
\nVigy\u00e1zni kell az extrapol\u00e1ci\u00f3val. Nagyon meg
\nkell n\u00e9zni azt, hogy azok a nagy ugr\u00e1sok, amik az
\n\u00e9l\u0151vil\u00e1gban bek\u00f6vetkeztek, azok bef\u00e9rnek-e
\nebbe a kateg\u00f3ri\u00e1ba. Ezek [ti. a baci antibiotikum
\nszerz\u00e9se] olyan viszonylag mikro jelens\u00e9gek, ahhoz
\nk\u00e9pest, amik p\u00e9ld\u00e1ul az eml\u0151s\u00f6k
\nkialakul\u00e1s\u00e1hoz kellettek.<\/i>\n<\/p>\n

\n \n<\/p>\n

\n(13) K: [Nem
\n\u00e9rtem az eg\u00e9szet, de kb az a l\u00e9nyeg, hogy ha a
\ndi\u00e1k felteszi a k\u00e9rd\u00e9seit, miszerint h\u00e1ny
\n\u00e9ves a F\u00f6ld, vagy ki teremtette az \u00e9l\u0151l\u00e9nyeket,
\na tan\u00e1r nem felelheti azt, hogy nem tudja, nem az \u0151
\nkompetenci\u00e1ja, stb.]<\/strong>\n<\/p>\n

\nJF: Ebben
\nnagyon sok igazs\u00e1g van. Meg kell mondanom, hogy ezeket a
\nk\u00e9rd\u00e9seket 15 \u00e9ves koromban \u00e9n is
\nfeltettem a tan\u00e1rnak, \u00e9s akkor \u0151 is azt felelte,
\nhogy \u201enem tudom\u201d. Sz\u00f3val az, hogy feltegy\u00fck a
\nk\u00e9rd\u00e9st a biol\u00f3gia tan\u00e1rnak, hogy ki
\nteremtette a vil\u00e1got, erre azt fogja mondani, hogy menj el a
\nfiloz\u00f3fushoz.<\/i>\n<\/p>\n

\nK: Neki ez
\na dolga, hogy megtan\u00edtsa az intelligens tervez\u00e9st.<\/strong>\n<\/p>\n

\nJF: Igen,
\n\u00e9s el is mondja, hogy az \u00e9l\u0151l\u00e9nyeket egy
\nintelligencia tervezte, emellett sz\u00f3lnak ezek meg ezek az
\n\u00e9rvek. De minden tudom\u00e1nyban fel lehet tenni tov\u00e1bbi
\nk\u00e9rd\u00e9seket, tal\u00e1n kev\u00e9s\u00e9 izgatj\u00e1k
\naz embereket. P\u00e9ldul a newtoni fizik\u00e1ban az, hogy a
\ngravit\u00e1ci\u00f3t mi k\u00f6zvet\u00edti, arra abszol\u00fat
\nnem volt v\u00e1lasz. Ezt a k\u00e9rd\u00e9st XIX. sz\u00e1zadban
\nminden gyerek megk\u00e9rdezhette volna volna.<\/i>\n<\/p>\n

\nK: De a
\nfizika az\u00e9rt fejl\u0151d\u00f6tt, mert voltak olyan k\u00e9rd\u00e9sek,
\namikre nem voltak v\u00e1laszok, illetve ami volt azt megc\u00e1folt\u00e1k,
\n\u00faj k\u00e9rd\u00e9sek, \u00faj v\u00e1laszok mer\u00fcltek
\nfel. [\u2026] Itt viszont nincsenek v\u00e1laszok amiket lehetne
\nc\u00e1folni.<\/strong>\n<\/p>\n

\nJF: Ez
\nviszont azt t\u00e1masztja al\u00e1, amit mondtam, hogy a
\nbiol\u00f3gia bizonyos m\u00e9rt\u00e9kben el\u0151re szaladt,
\n\u00e9s megpr\u00f3b\u00e1lt az \u0151st\u00f6rt\u00e9netbe
\nbelesz\u00f3lni egy nagyon korl\u00e1tozott tud\u00e1ssal. Ugye
\nDarwin azt mondta, hogy a sejt az egy olyan feh\u00e9rjepacni. Nem
\nakarom Darwint ebb\u0151l a szempontb\u00f3l t\u00e1madni, de
\nakkor ez volt a k\u00f6zfelfog\u00e1s. Nem \u00e9rtett\u00e9k
\nazt, hogy a sejt, az tulajdonk\u00e9ppen egy komplex gy\u00e1r.
\nItt azt hiszem, hogy ez egy ideol\u00f3giai szempontb\u00f3l
\nforsz\u00edrozott gyors v\u00e1lasz.<\/i>\n<\/p>\n

\nK:
\nVal\u00f3ban, akkor nem tudtuk, hogy hogy \u00e9p\u00fcl fel a
\nsejt. De ha akkor kijelentj\u00fck, hogy ezt bizony intelligensen
\ntervezt\u00e9k, akkor a mai napig ott toporogn\u00e1nk, \u00e9s
\nsenkit nem \u00e9rdekelne, hogy mi van, ellenn\u00e9nk vele.<\/strong>\n<\/p>\n

\nJF: Dehogy
\nnem \u00e9rdekelne! Az eg\u00e9sz term\u00e9szettudom\u00e1ny
\nkialakul\u00e1skor senki nem vonta k\u00e9ts\u00e9gbe, hogy a
\nvil\u00e1got Isten teremtette, ennek ellen\u00e9re, vagy hogy
\nezen bel\u00fcl a dolgok hogyan m\u0171k\u00f6dnek, az nagyon
\n\u00e9rdekelte az embereket \u00e9s fel is der\u00edtett\u00e9k.<\/i>\n<\/p>\n

\n(14) K: [El\u00e9g
\nrosszul \u00e9rtem, de a k\u00e9rd\u00e9s az, hogy a Discovery
\nInstitute-ban milyen munka folyik, van-e feh\u00e9r k\u00f6peny\u00fck,
\namiben k\u00eds\u00e9rleteket v\u00e9geznek.]<\/strong>\n<\/p>\n

\nJF: \u00c9n
\nnem j\u00e1rtam a Discovery Institute-ban, de v\u00e9g\u00fclis
\naz evolucionist\u00e1k sem laborat\u00f3riumban vizsg\u00e1lj\u00e1k
\naz evol\u00faci\u00f3t. Van egy csom\u00f3 k\u00eds\u00e9rleti
\nanyag, \u00e9s ezeknek az \u00e9rtelmez\u00e9se folyik. Minden
\nelm\u00e9leti tudom\u00e1ny \u00edgy csin\u00e1lja.<\/i>\n<\/p>\n

\n(15) K: A
\nstatisztik\u00e1nak a mindenhat\u00f3s\u00e1g\u00e1ra \u00e9s
\na statisztika mindenhat\u00f3s\u00e1g\u00e1nak megford\u00edt\u00e1s\u00e1ra
\negy bizony\u00edt\u00e9k, teh\u00e1t hogy mindent \u00e9s
\nmindennek az ellenkez\u0151j\u00e9t is be lehet bizony\u00edtani.
\n<\/strong>\n<\/p>\n

\nFogok egy
\n10150 <\/sup>lyukb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 t\u00e1lat, \u00e9s
\nbeledobok egy goly\u00f3t. \u00c9s a goly\u00f3 biztosan bele
\nfog esni egy lyukba, mert \u00fagy van kik\u00e9pezve.
\nMegk\u00e9rdezem, hogy mi\u00e9rt pont a 4512-es sz\u00e1m\u00fa
\nlyukba esett bele, \u00e9s ennek mi a val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ge,
\na v\u00e1lasz: 10-150<\/sup>. Az, hogy a goly\u00f3 beleesett
\na lyukba, lehetetlen? Nem lehetetlen, pedig a val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ge,
\nhogy pont abba a lyukba fog beleesni, igen kicsi. Mi\u00e9rt
\ngondoljuk azt, hogy a vil\u00e1gegyetemben a F\u00f6ld az egyetlen
\nbolyg\u00f3, amin ak\u00e1r \u00e9let l\u00e9trej\u00f6het?
\nMi\u00e9rt gondoljuk azt, hogy ha a F\u00f6ld bolyg\u00f3
\nl\u00e9trej\u00f6tt\u00e9nek \u00e9s az \u00e9let
\nl\u00e9trej\u00f6tt\u00e9nek is 0-n\u00e1l nagyobb a
\nval\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ge, akkor ez lehetetlen, hogy
\npont itt legyen. Ez egy olyan k\u00e9rd\u00e9s, amin nem \u00e9rdemes
\ngondolkozni, hogy ha valami legal\u00e1bbis k\u00f6zel 1
\nval\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel l\u00e9trej\u00f6n, akkor
\nmi\u00e9rt pont oda esett. Ez csak m\u00e9g mindig a mi
\ngeocentrikus vil\u00e1gk\u00e9p\u00fcnknek a tov\u00e1bbvitele,
\naz hogy a F\u00f6ld\u00f6n vagyunk, az egy \u00f3ri\u00e1si
\nszerencse. H\u00e1t nem. Valahova lepottyantunk ebb\u0151l a 10150
\n<\/sup>lyukb\u00f3l, \u00e9s ez pont a F\u00f6ld. Innen n\u00e9zve
\nm\u00e1ris nem \u00e1ll meg az, hogy milyen val\u00f3sz\u00edn\u0171tlen
\naz \u00e9let l\u00e9trej\u00f6tte.<\/strong>\n<\/p>\n

\nJF: Az,
\nhogy csak a F\u00f6ld\u00f6n van \u00e9let, az\u00e9rt mondjuk,
\nmert eddig \u00edgy tapasztaltuk\u2026<\/i>\n<\/p>\n

\nK: A
\nhozz\u00e1sz\u00f3l\u00e1som nem tartalmazta, hogy csak a
\nF\u00f6ld\u00f6n van \u00e9let. Hanem, hogy van olyan bolyg\u00f3,
\namin 0-n\u00e1l nagyobb val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel
\nhoz l\u00e9tre mag\u00e1n \u00e9letet, \u00e9s ilyen bolyg\u00f3
\n0-n\u00e1l nagyobb val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel j\u00f6n
\nl\u00e9tre egy borzaszt\u00f3an \u00f3ri\u00e1si
\nuniverzumban.<\/strong>\n<\/p>\n

\nJF: Egy
\n\u00e9rdekes gondolattal tal\u00e1lkoztunk.<\/i>\n<\/p>\n

\n(Folyt k\u00f6v.) \n<\/p>\n

\n <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

(P\u00e1r hete az ELTE l\u00e1gym\u00e1nyosi campus\u00e1n Jeszenszky Ferenc, az \u00c9RTEM tiszeteltbeli eln\u00f6ke tartott el\u0151ad\u00e1st, "Az evol\u00faci\u00f3 egy fizikus szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l" c\u00edmmel. Ezt k\u00e9rdezz-felelek sze\u00e1nsz k\u00f6vetett, amin t\u00f6rtlenetesen n\u00e9h\u00e1ny olvas\u00f3nk is jelen volt. K\u00f6vetkezzen a be\u00edg\u00e9rt besz\u00e1mol\u00f3 shadow82-t\u0151l.)\u00a0 Az al\u00e1bbiakban a tal\u00e1lkoz\u00f3n … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. →<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005823"}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5005823"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005823\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5005823"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5005823"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5005823"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}