{"id":5005818,"date":"2009-04-19T21:45:32","date_gmt":"2009-04-19T19:45:32","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2009\/04\/19\/biokemiai_hasonlosagok"},"modified":"2009-04-19T21:45:32","modified_gmt":"2009-04-19T19:45:32","slug":"biokemiai_hasonlosagok","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5005818","title":{"rendered":"Biok\u00e9miai hasonl\u00f3s\u00e1gok"},"content":{"rendered":"

\n(Vend\u00e9gmunk\u00e1sunk, SexComb toll\u00e1b\u00f3l.)<\/i> \u00dajabb \u00c9RTEM cikk ker\u00fcl a
\nboncasztalra, ez\u00fattal a molekul\u00e1ris genetika t\u00e1rgyk\u00f6r\u00e9b\u0151l, Biok\u00e9miai
\nhasonl\u00f3s\u00e1gok c\u00edmmel. Az eredeti itt<\/a> tal\u00e1lhat\u00f3.\n<\/p>\n

\n"A biok\u00e9miai taxon\u00f3mia
\negyik legfontosabb elj\u00e1r\u00e1sa a feh\u00e9rj\u00e9n bel\u00fcli aminosav-sorrend (szekvencia) meghat\u00e1roz\u00e1sa,
\nilletve a DNS-ben l\u00e9v\u0151 b\u00e1zish\u00e1rmasok (tripletek) sorrendj\u00e9nek meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sa.<\/i>
\nA kutat\u00f3k DNS- \u00e9s feh\u00e9rje-szekvencia analiz\u00e1torokat alkalmaznak
\ne sorrendek a meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1hoz."<\/i>\n<\/p>\n

\nA molekul\u00e1ris biol\u00f3gia fejl\u0151d\u00e9s\u00e9vel
\nlehet\u0151v\u00e9 v\u00e1lt gyorsan, olcs\u00f3n meghat\u00e1rozni r\u00f6videbb DNS szakaszok
\nb\u00e1zissorrendj\u00e9t, ugyanis a DNS szekven\u00e1l\u00e1s g\u00e9pes\u00edthet\u0151, egyetlen
\nk\u00f6zepesen k\u00e9pzett munkat\u00e1rs k\u00e9pes kiszolg\u00e1lni egy szekven\u00e1l\u00f3-g\u00e9pet,
\n\u00edgy egyetlen reakci\u00f3 k\u00f6lts\u00e9ge \u00f6t-t\u00edz eur\u00f3 k\u00f6r\u00fcl mozog, amely
\nk\u00f6r\u00fclbel\u00fcl ezer-ezer\u00f6tsz\u00e1z b\u00e1zis leolvas\u00e1s\u00e1t teszi lehet\u0151v\u00e9.
\nA feh\u00e9rj\u00e9k aminosavsorrendj\u00e9nek meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ra is van lehet\u0151s\u00e9g,
\n\u00e1m ezek az elj\u00e1r\u00e1sok lass\u00faak \u00edgy meglehet\u0151sen k\u00f6lts\u00e9gig\u00e9nyesek,
\nilyen c\u00e9lokra szinte sohasem haszn\u00e1lj\u00e1k \u0151ket. Az adatb\u00e1zisokban
\nszerepl\u0151 feh\u00e9rjeszekvenci\u00e1k t\u00falnyom\u00f3 t\u00f6bbs\u00e9ge egyszer\u0171en a DNS
\nb\u00e1zissorrendje alapj\u00e1n "leford\u00edtott" feh\u00e9rje. A DNS eset\u00e9ben
\nb\u00e1zish\u00e1rmasokr\u00f3l csak a feh\u00e9rj\u00e9ket k\u00f3dol\u00f3 szakaszok eset\u00e9ben
\nbesz\u00e9lhet\u00fcnk, mivel val\u00f3ban h\u00e1rom b\u00e1zis hat\u00e1roz megy egy aminosavat,
\n\u00e1m a feh\u00e9rj\u00e9ket nem k\u00f3dol\u00f3 szakaszok eset\u00e9ben ez a sz\u00f3haszn\u00e1lat
\n\u00e9rtelmezhetetlen, \u00edgy innent\u0151l csak DNS b\u00e1zissorrendr\u0151l besz\u00e9ln\u00e9k,
\na cikk szerz\u0151je is nyilv\u00e1n erre gondolt. A DNS b\u00e1zissorrend vizsg\u00e1lat\u00e1nak
\n\u00f3ri\u00e1si el\u0151nye, hogy matematikai m\u00f3dszerekkel is elemezhet\u0151, \u00edgy
\nnem jelenik meg az a pontatlans\u00e1g, amelyet az egyes k\u00fcls\u0151dleges jellegek
\n\u00e9rt\u00e9kel\u00e9se sz\u00fcks\u00e9gk\u00e9ppen tartalmaz, hiszen nem \u00f6nk\u00e9nyesen kijel\u00f6lt
\njellegeket vizsg\u00e1lunk. A cikk szerz\u0151j\u00e9nek v\u00e1laszt\u00e1sa \u00e9ppen a citokr\u00f3m
\nc feh\u00e9rj\u00e9re esett, maradjunk h\u00e1t enn\u00e9l a p\u00e9ld\u00e1n\u00e1l. A citokr\u00f3m
\nc a mitokondriumban tal\u00e1lhat\u00f3, a sejt energiatermel\u00e9si folyamatai
\nsor\u00e1n egy elektront sz\u00e1ll\u00edt. \u00c9ppen mivel ilyen alapvet\u0151 folyamatban
\nvesz r\u00e9szt, kev\u00e9ss\u00e9 v\u00e1ltoz\u00e9kony feh\u00e9rje, homol\u00f3gja k\u00f6nnyen azonos\u00edthat\u00f3
\naz \u00e9ppen vizsg\u00e1lt szervezetben, r\u00e1ad\u00e1sul a hossza kev\u00e9ss\u00e9 v\u00e1ltoz\u00e9kony,
\n\u00edgy az egyes feh\u00e9rj\u00e9k k\u00f6nnyen \u00f6sszehasonl\u00edthat\u00f3ak, \u00e9ppen ez\u00e9rt
\nalkalmas evol\u00faci\u00f3s vizsg\u00e1latokra.\n<\/p>\n

<\/p>\n

\n(Vend\u00e9gmunk\u00e1sunk, SexComb toll\u00e1b\u00f3l.)<\/i> \u00dajabb \u00c9RTEM cikk ker\u00fcl a
\nboncasztalra, ez\u00fattal a molekul\u00e1ris genetika t\u00e1rgyk\u00f6r\u00e9b\u0151l, Biok\u00e9miai
\nhasonl\u00f3s\u00e1gok c\u00edmmel. Az eredeti itt<\/a> tal\u00e1lhat\u00f3.\n<\/p>\n

\n"A biok\u00e9miai taxon\u00f3mia
\negyik legfontosabb elj\u00e1r\u00e1sa a feh\u00e9rj\u00e9n bel\u00fcli aminosav-sorrend (szekvencia) meghat\u00e1roz\u00e1sa,
\nilletve a DNS-ben l\u00e9v\u0151 b\u00e1zish\u00e1rmasok (tripletek) sorrendj\u00e9nek meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sa.<\/i>
\nA kutat\u00f3k DNS- \u00e9s feh\u00e9rje-szekvencia analiz\u00e1torokat alkalmaznak
\ne sorrendek a meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1hoz."<\/i>\n<\/p>\n

\nA molekul\u00e1ris biol\u00f3gia fejl\u0151d\u00e9s\u00e9vel
\nlehet\u0151v\u00e9 v\u00e1lt gyorsan, olcs\u00f3n meghat\u00e1rozni r\u00f6videbb DNS szakaszok
\nb\u00e1zissorrendj\u00e9t, ugyanis a DNS szekven\u00e1l\u00e1s g\u00e9pes\u00edthet\u0151, egyetlen
\nk\u00f6zepesen k\u00e9pzett munkat\u00e1rs k\u00e9pes kiszolg\u00e1lni egy szekven\u00e1l\u00f3-g\u00e9pet,
\n\u00edgy egyetlen reakci\u00f3 k\u00f6lts\u00e9ge \u00f6t-t\u00edz eur\u00f3 k\u00f6r\u00fcl mozog, amely
\nk\u00f6r\u00fclbel\u00fcl ezer-ezer\u00f6tsz\u00e1z b\u00e1zis leolvas\u00e1s\u00e1t teszi lehet\u0151v\u00e9.
\nA feh\u00e9rj\u00e9k aminosavsorrendj\u00e9nek meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ra is van lehet\u0151s\u00e9g,
\n\u00e1m ezek az elj\u00e1r\u00e1sok lass\u00faak \u00edgy meglehet\u0151sen k\u00f6lts\u00e9gig\u00e9nyesek,
\nilyen c\u00e9lokra szinte sohasem haszn\u00e1lj\u00e1k \u0151ket. Az adatb\u00e1zisokban
\nszerepl\u0151 feh\u00e9rjeszekvenci\u00e1k t\u00falnyom\u00f3 t\u00f6bbs\u00e9ge egyszer\u0171en a DNS
\nb\u00e1zissorrendje alapj\u00e1n "leford\u00edtott" feh\u00e9rje. A DNS eset\u00e9ben
\nb\u00e1zish\u00e1rmasokr\u00f3l csak a feh\u00e9rj\u00e9ket k\u00f3dol\u00f3 szakaszok eset\u00e9ben
\nbesz\u00e9lhet\u00fcnk, mivel val\u00f3ban h\u00e1rom b\u00e1zis hat\u00e1roz megy egy aminosavat,
\n\u00e1m a feh\u00e9rj\u00e9ket nem k\u00f3dol\u00f3 szakaszok eset\u00e9ben ez a sz\u00f3haszn\u00e1lat
\n\u00e9rtelmezhetetlen, \u00edgy innent\u0151l csak DNS b\u00e1zissorrendr\u0151l besz\u00e9ln\u00e9k,
\na cikk szerz\u0151je is nyilv\u00e1n erre gondolt. A DNS b\u00e1zissorrend vizsg\u00e1lat\u00e1nak
\n\u00f3ri\u00e1si el\u0151nye, hogy matematikai m\u00f3dszerekkel is elemezhet\u0151, \u00edgy
\nnem jelenik meg az a pontatlans\u00e1g, amelyet az egyes k\u00fcls\u0151dleges jellegek
\n\u00e9rt\u00e9kel\u00e9se sz\u00fcks\u00e9gk\u00e9ppen tartalmaz, hiszen nem \u00f6nk\u00e9nyesen kijel\u00f6lt
\njellegeket vizsg\u00e1lunk. A cikk szerz\u0151j\u00e9nek v\u00e1laszt\u00e1sa \u00e9ppen a citokr\u00f3m
\nc feh\u00e9rj\u00e9re esett, maradjunk h\u00e1t enn\u00e9l a p\u00e9ld\u00e1n\u00e1l. A citokr\u00f3m
\nc a mitokondriumban tal\u00e1lhat\u00f3, a sejt energiatermel\u00e9si folyamatai
\nsor\u00e1n egy elektront sz\u00e1ll\u00edt. \u00c9ppen mivel ilyen alapvet\u0151 folyamatban
\nvesz r\u00e9szt, kev\u00e9ss\u00e9 v\u00e1ltoz\u00e9kony feh\u00e9rje, homol\u00f3gja k\u00f6nnyen azonos\u00edthat\u00f3
\naz \u00e9ppen vizsg\u00e1lt szervezetben, r\u00e1ad\u00e1sul a hossza kev\u00e9ss\u00e9 v\u00e1ltoz\u00e9kony,
\n\u00edgy az egyes feh\u00e9rj\u00e9k k\u00f6nnyen \u00f6sszehasonl\u00edthat\u00f3ak, \u00e9ppen ez\u00e9rt
\nalkalmas evol\u00faci\u00f3s vizsg\u00e1latokra.\n<\/p>\n

\n"Most n\u00e9zz\u00fck meg
\na selyemherny\u00f3 lepk\u00e9j\u00e9nek sor\u00e1t (a t\u00e1bl\u00e1zat 15. oszlopa),
\n\u00e9s haladjunk lefel\u00e9
\na gerincesek k\u00f6z\u00f6tt oszt\u00e1lyr\u00f3l oszt\u00e1lyra. Figyelj\u00fck meg, hogy
\ne rovar citokr\u00f3m c feh\u00e9rj\u00e9je k\u00f6zel ugyanolyan m\u00e9rt\u00e9kben k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik
\nolyan egym\u00e1st\u00f3l igen elt\u00e9r\u0151 szervezetek\u00e9t\u0151l, mint az ember, a
\npingvin, a tekn\u0151s, a tonhal \u00e9s az ors\u00f3hal. Figyelembe v\u00e9ve az eml\u00edtett
\nszervezetek k\u00f6zti \u00f3ri\u00e1si v\u00e1ltozatoss\u00e1got, meglep\u0151, hogy citokr\u00f3m
\nc feh\u00e9rj\u00e9j\u00fck tekintet\u00e9ben mindannyian majdnem ugyanolyan sz\u00e1zal\u00e9kban
\nk\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek a selyemherny\u00f3 lepk\u00e9j\u00e9t\u0151l."<\/i>\n<\/p>\n

\nEz mi\u00e9rt lenne meglep\u0151? B\u00e1torkodtam
\naz \u00e1br\u00e1n sz\u00ednekkel jel\u00f6lni az egyes \u00e9l\u0151l\u00e9nycsoportokat: Pirosak
\naz eml\u0151s\u00f6k \u00e9s az egy szem ersz\u00e9nyes, a kenguru, k\u00e9kek a gerincesek.
\nZ\u00f6ld az egyetlen \u00edzeltl\u00e1b\u00fa, s\u00e1rga az egyetlen n\u00f6v\u00e9ny, narancss\u00e1rga
\naz egyetlen bakt\u00e9rium. A lepke \u00e9s az ember utols\u00f3 k\u00f6z\u00f6s \u0151se ugyanaz
\naz \u00e1llat volt, mint a lepke \u00e9s az ors\u00f3hal utols\u00f3 k\u00f6z\u00f6s \u0151se, hiszen
\nezek az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek mind gerincesek, amelyek teljesen k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3
\nt\u00f6rzset alkotnak. Egy l\u00f3 rendszertani
\n\u00e9rtelemben pont annyira k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik egy lepk\u00e9t\u0151l, mint egy
\nponty. A t\u00e1bl\u00e1zat adatai \u00e9ppen ezt t\u00e1masztj\u00e1k al\u00e1. Mindez mi\u00e9rt
\nmond ellent az evol\u00faci\u00f3nak?\u00a0 <\/strong>\n<\/p>\n

\n"Ez a felfedez\u00e9s az\u00e9rt olyan megd\u00f6bbent\u0151, mert ellentmond a darwini elv\u00e1r\u00e1soknak. Az evol\u00faci\u00f3s sk\u00e1l\u00e1n a selyemherny\u00f3
\nlepk\u00e9j\u00e9t\u0151l felfel\u00e9 haladva azt v\u00e1rn\u00e1nk, hogy molekul\u00e1ris szinten egyre nagyobb k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket
\ntapasztalunk majd."<\/i>\n<\/p>\n

\n"A darwinizmusb\u00f3l
\naz k\u00f6vetkezne, hogy ha \u00f6sszehasonl\u00edtjuk a ma
\n\u00e9l\u0151 szervezeteket, akkor nagyobb molekul\u00e1ris t\u00e1vols\u00e1got tapasztalunk
\na rovarokt\u00f3l a k\u00e9t\u00e9lt\u0171ekig, mint a ma
\n\u00e9l\u0151 halakig, m\u00e9g nagyobb t\u00e1vols\u00e1got a h\u00fcll\u0151kig,
\n\u00e9s m\u00e9g enn\u00e9l is nagyobbat az eml\u0151s\u00f6kig. A val\u00f3s\u00e1g azonban nem
\nezt a mint\u00e1t igazolja vissza."<\/i>\n<\/p>\n

\nMi\u00e9rt v\u00e1rn\u00e1nk nagyobb k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket?
\nEzel\u0151tt k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl \u00f6tsz\u00e1z\u2013\u00f6tsz\u00e1z\u00f6tven milli\u00f3 \u00e9ve \u00e9lt egy
\nj\u00f3sz\u00e1g, amelynek t\u00e1voli lesz\u00e1rmazottainak egyik csoportj\u00e1b\u00f3l lettek
\naz \u00edzeltl\u00e1b\u00faak, m\u00e1sik csoportj\u00e1b\u00f3l a gerincesek. Miut\u00e1n k\u00fcl\u00f6nv\u00e1lt
\nez a k\u00e9t lesz\u00e1rmaz\u00e1si vonal, nyilv\u00e1n nem hoztak l\u00e9tre k\u00f6z\u00f6s ut\u00f3dokat,
\nv\u00e9letlenszer\u0171 mut\u00e1ci\u00f3k t\u00f6rt\u00e9ntek benn\u00fck. A k\u00e9t vonal sz\u00e9tv\u00e1l\u00e1sa
\nut\u00e1n mindk\u00e9t lesz\u00e1rmaz\u00e1si vonalban mut\u00e1ci\u00f3k t\u00f6rt\u00e9ntek a citokr\u00f3m
\nc<\/i> g\u00e9nben, \u00e1m ezek egym\u00e1st\u00f3l f\u00fcggetlen esem\u00e9nyek kellettek,
\nhogy legyenek, mivel nem tudunk r\u00f3la, hogy \u00edzeltl\u00e1b\u00faak valaha keresztez\u0151dtek
\nvolna gerincesekkel. A cikk felvet\u00e9se teljesen t\u00e9ves, nem igaz\u00e1n
\n\u00e9rtem, milyen gondolatmenet alapj\u00e1n jutott a szerz\u0151 erre a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre.
\nA ma \u00e9l\u0151 selyemlepke nem \u0151se az embernek. Azt hiszem, ennek a bel\u00e1t\u00e1s\u00e1hoz
\negy kis j\u00f3zan \u00e9szen k\u00edv\u00fcl semmi m\u00e1s nem sz\u00fcks\u00e9ges. A k\u00e9t
\n\u00e9l\u0151l\u00e9nynek a t\u00e1voli m\u00faltban val\u00f3ban volt egy k\u00f6z\u00f6s
\n\u0151se, \u00e1m az\u00f3ta egym\u00e1sr\u00f3l mit sem tudva v\u00e1ltoztak, teljesen k\u00fcl\u00f6n
\nutakon.<\/strong>\n<\/p>\n

\n"P\u00e9ld\u00e1ul a darwinist\u00e1k
\na k\u00e9t\u00e9lt\u0171 kecskeb\u00e9k\u00e1t egy t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6s el\u00e1gaz\u00e1s term\u00e9k\u00e9nek
\ntekintik, amely a k\u00e9t\u00e9lt\u0171ek h\u00fcll\u0151kh\u00f6z vezet\u0151
\n\u00e1g\u00e1r\u00f3l val\u00f3 le\u00e1gaz\u00e1s ut\u00e1n ment v\u00e9gbe. Ez azt jelenti, hogy b\u00e1r
\na kecskeb\u00e9ka a gerincesek egy olyan rendj\u00e9nek a tagja, amely a h\u00fcll\u0151knek
\nis \u0151se, \u0151 maga nem \u0151se a h\u00fcll\u0151knek. "<\/i>\n<\/p>\n

\n"A darwinizmusb\u00f3l
\naz k\u00f6vetkezne, hogy ha \u00f6sszehasonl\u00edtjuk a ma
\n\u00e9l\u0151 szervezeteket, akkor nagyobb molekul\u00e1ris t\u00e1vols\u00e1got tapasztalunk
\na rovarokt\u00f3l a k\u00e9t\u00e9lt\u0171ekig, mint a ma
\n\u00e9l\u0151 halakig, m\u00e9g nagyobb t\u00e1vols\u00e1got a h\u00fcll\u0151kig,
\n\u00e9s m\u00e9g enn\u00e9l is nagyobbat az eml\u0151s\u00f6kig."<\/i>\n<\/p>\n

\n"A hagyom\u00e1nyos darwini
\nforgat\u00f3k\u00f6nyv szerint a k\u00e9t\u00e9lt\u0171ek a halak
\n\u00e9s a sz\u00e1razf\u00f6ldi gerinces \u00e1llatok k\u00f6z\u00f6tti
\n\u00e1tmenetek."<\/i>\n<\/p>\n

\nItt egy alapvet\u0151
\nt\u00e9ved\u00e9ssel van dolgunk: A ma \u00e9l\u0151
\nkecskeb\u00e9ka nem \u0151se a h\u00fcll\u0151knek.<\/strong> Az\u00e9rt nem, mert h\u00fcll\u0151k m\u00e1r
\nj\u00f3 n\u00e9h\u00e1ny milli\u00f3 \u00e9ve \u00e9lnek a f\u00f6ld\u00f6n, \u00edgy ha a tegnap befogott
\nkecskeb\u00e9ka az \u0151 el\u0151dj\u00fck, ez azt felt\u00e9telezn\u00e9, hogy a nyomorult
\nj\u00f3sz\u00e1g t\u00f6bb t\u00edzmilli\u00f3 \u00e9ves matuzs\u00e1lem, hiszen \u0151 nemzette azokat
\naz ut\u00f3dokat, akikb\u0151l k\u00e9s\u0151bb a h\u00fcll\u0151k alakultak ki. Maradjunk annyiban,
\nhogy ez kiz\u00e1rhat\u00f3. Annak idej\u00e9n l\u00e9tezett egy \u00e1llatcsoport, amely
\nakkoriban a mai k\u00e9t\u00e9lt\u0171ekre hasonl\u00edtott ink\u00e1bb, \u0151bel\u0151l\u00fck alakultak
\nki id\u0151vel a mai h\u00fcll\u0151k \u00e9s a mai k\u00e9t\u00e9lt\u0171ek. A ma \u00e9l\u0151 b\u00e9ka nyilv\u00e1nval\u00f3an
\nabba a csoportba tartozik, amely nem indult el a h\u00fcll\u0151v\u00e9 v\u00e1l\u00e1s
\n\u00fatj\u00e1n, hanem meg\u0151rizte ennek az \u0151si csoportnak a jellegzetess\u00e9geit.
\nEz nem jelenti azt, hogy a hozz\u00e1 vezet\u0151 lesz\u00e1rmaz\u00e1si vonalban nem
\nt\u00f6rt\u00e9ntek mut\u00e1ci\u00f3k. Nyilv\u00e1n ebben a lesz\u00e1rmaz\u00e1si vonalban is
\nsz\u00e1mos mut\u00e1ci\u00f3n \u00e1tesett m\u00e1r a citokr\u00f3m c<\/i> g\u00e9n, mert a h\u00fcll\u0151k
\nkialakul\u00e1sa \u00f3ta eltelt id\u0151ben a k\u00e9t\u00e9lt\u0171ek is v\u00e1ltoztak. Az
\n\u00e9rdekes az, hogy mindezzel az els\u0151
\nid\u00e9zet tan\u00fas\u00e1ga szerint a szerz\u0151
\nis t\u00f6k\u00e9letesen tiszt\u00e1ban van, azonban valami\u00e9rt m\u00e9gis egy ennek
\nellentmond\u00f3 gondolatmenetet k\u00f6vet az eg\u00e9sz cikk sor\u00e1n,
\n\u00edgy tudatosan egy sohasem l\u00e9tezett
\nelm\u00e9let c\u00e1folat\u00e1t fejti ki. A k\u00e9rd\u00e9s csak az, hogy mindezt mi\u00e9rt?<\/strong>
\nUgyanez a helyzet a hallal is. A ma \u00e9l\u0151 ponty nem lehet a ma \u00e9l\u0151
\nl\u00f3 \u0151se, hacsak nem felt\u00e9telezz\u00fck, hogy a lerakott ikr\u00e1ib\u00f3l csik\u00f3k
\nkelnek ki. Annak idej\u00e9n \u00e9lt egy hal, a k\u00e9t csoport utols\u00f3 k\u00f6z\u00f6s
\n\u0151se, amelynek ut\u00f3dai megh\u00f3d\u00edtott\u00e1k a sz\u00e1razf\u00f6ldet, bel\u0151l\u00fck
\nfejl\u0151dtek ki a sz\u00e1razf\u00f6ldi gerincesek. Ugyanezen hal lesz\u00e1rmazottainak
\negy m\u00e1sik csoportja nem indult el ezen az \u00faton, maradt, ahol volt,
\na v\u00edzben. Egy hal \u00e9s egy l\u00f3 utols\u00f3 k\u00f6z\u00f6s \u0151se pontosan ugyanaz
\naz egyed volt, mint egy hal \u00e9s egy tekn\u0151s k\u00f6z\u00f6s \u0151se. Mi\u00e9rt kellene
\negy hal citokr\u00f3m c feh\u00e9rj\u00e9j\u00e9nek jobban hasonl\u00edtani egy tekn\u0151s\u00e9re,
\nmint egy l\u00f3\u00e9ra? A l\u00f3hoz \u00e9s a tekn\u0151sh\u00f6z vezet\u0151 lesz\u00e1rmaz\u00e1si
\nvonal pontosan ugyanabban az id\u0151pillanatban v\u00e1lt el a halhoz vezet\u0151
\nlesz\u00e1rmaz\u00e1si vonalt\u00f3l. Mi\u00e9rt kellene k\u00f6zt\u00fck nagym\u00e9rt\u00e9k\u0171 k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get
\nl\u00e1tni? Rajzoltam egy \u00e1br\u00e1t a boncolgatott cikk \u00e1ltal felvetett k\u00e9rd\u00e9sr\u0151l.
\nA citokr\u00f3m c feh\u00e9rje egy r\u00f6vid szakasz\u00e1nak az elk\u00e9pzelt v\u00e1ltoz\u00e1sait
\nt\u00fcntettem fel rajta.\n<\/p>\n


\n
\n<\/center><\/p>\n

\nEz a kital\u00e1lt modell mutatja
\nbe a cikk hib\u00e1s alapvet\u00e9s\u00e9t, vagyis, hogy a gerincesek citokr\u00f3m
\nc feh\u00e9rj\u00e9j\u00e9nek egyre jobban kellene k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znie a selyemlepke
\nazonos feh\u00e9rj\u00e9j\u00e9t\u0151l. A k\u00e9plet egszer\u0171: Selyemlepke-Ponty: egy
\nelt\u00e9r\u00e9s. Selyemlepke-B\u00e9ka: k\u00e9t elt\u00e9r\u00e9s. Selyemlepke-Tekn\u0151s: h\u00e1rom
\nelt\u00e9r\u00e9s \u00e9s \u00edgy tov\u00e1bb. Az adatok val\u00f3ban nem ezt mutatj\u00e1k. Mi
\nh\u00e1t a hiba?\n<\/p>\n

\nAz els\u0151
\nhiba a rosszul megv\u00e1lasztott vonatkoztat\u00e1si pont.<\/strong> A szerz\u0151 valami\u00e9rt
\nkiindul\u00e1si alapk\u00e9nt a ma \u00e9l\u0151 selyemlepke citokr\u00f3m c feh\u00e9rj\u00e9j\u00e9t
\nkezeli \u0151st\u00edpusk\u00e9nt, amelyb\u0151l a t\u00f6bbi kifejl\u0151d\u00f6tt. A k\u00e9t \u00e9l\u0151l\u00e9nycsoportnak
\nval\u00f3ban k\u00f6z\u00f6s \u0151se volt, \u00e1m ez az \u00e1llat \u00f6tsz\u00e1zmilli\u00f3 \u00e9vn\u00e9l
\nis r\u00e9gebben \u00e9lt. Ha a mai selyemlepke citokr\u00f3m c feh\u00e9rj\u00e9j\u00e9t v\u00e1lasztjuk
\nviszony\u00edt\u00e1si alapnak, akkor ezzel felt\u00e9telezz\u00fck, hogy az azonos
\naz \u00f6tsz\u00e1zmilli\u00f3 \u00e9ve \u00e9lt k\u00f6z\u00f6s \u0151s citokr\u00f3m c feh\u00e9rj\u00e9j\u00e9vel.
\nFelmer\u00fcl a k\u00e9rd\u00e9s, hogy ez lehets\u00e9ges \u2013e? A Uniprot<\/a>adatb\u00e1zisb\u00f3l b\u00e1torkodtam kikeresni
\nn\u00e9h\u00e1ny \u00edzeltl\u00e1b\u00fa \u00e1llat citokr\u00f3m c feh\u00e9rj\u00e9j\u00e9t \u00e9s \u00f6sszehasonl\u00edtani
\nezeket. Az eredm\u00e9nyek az al\u00e1bbi t\u00e1bl\u00e1zatban l\u00e1that\u00f3ak:\n<\/p>\n


\n
\n<\/center><\/p>\n

\nMinden vizsg\u00e1lt szervezet
\naz \u00edzeltl\u00e1b\u00faak t\u00f6rzs\u00e9be tartozik, azonban l\u00e1that\u00f3, hogy az \u0151
\ncitokr\u00f3m c feh\u00e9rj\u00e9ik is nagym\u00e9rt\u00e9kben k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek egym\u00e1st\u00f3l.
\nP\u00e9ld\u00e1ul a m\u00e9zel\u0151 m\u00e9h (Apis mellifera<\/i>) citokr\u00f3m c feh\u00e9rj\u00e9je csak
\n78,7 sz\u00e1zal\u00e9kban egyezik meg a selyemlepke (Bombyx mori<\/i>) citokr\u00f3m
\nc feh\u00e9rj\u00e9j\u00e9vel, ami el\u00e9g nagy k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g. Be kell, hogy l\u00e1ssuk,
\nhogy az \u00edzeltl\u00e1b\u00faak t\u00f6rzs\u00e9ben is t\u00f6rt\u00e9ntek mut\u00e1ci\u00f3k az ut\u00f3bbi
\n\u00f6tsz\u00e1zmilli\u00f3 \u00e9vben, az \u0151 citokr\u00f3m c feh\u00e9rj\u00e9ik is k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek
\negym\u00e1st\u00f3l. (Az lenne a furcsa, ha nem t\u00f6rt\u00e9ntek volna.) Ezek
\nut\u00e1n, ha valaki abb\u00f3l indul ki, hogy a ma
\n\u00e9l\u0151 selyemlepke citokr\u00f3m c feh\u00e9rj\u00e9je ugyanaz a feh\u00e9rje, amelyb\u0151l
\nannak idej\u00e9n a gerincesek citokr\u00f3m c feh\u00e9rj\u00e9i kialakultak, akkor
\nlegal\u00e1bbis illene bizony\u00edtania, hogy mi\u00e9rt
\n\u00e9ppen az ezt a feh\u00e9rj\u00e9t k\u00f3dol\u00f3
\ng\u00e9n ker\u00fclte el a mut\u00e1ci\u00f3kat az ut\u00f3bbi
\n\u00f6tsz\u00e1zmilli\u00f3 \u00e9vben?<\/strong> Mi\u00e9rt olyan k\u00fcl\u00f6nleges ez a mai selyemlepk\u00e9hez
\nvezet\u0151 lesz\u00e1rmaz\u00e1si vonal, hogy v\u00e1ltozatlanul meg\u0151rizte az \u0151si
\ncitokr\u00f3m c feh\u00e9rj\u00e9t, mik\u00f6zben a t\u00f6bbi \u00edzeltl\u00e1b\u00faban rengeteg
\nmut\u00e1ci\u00f3 t\u00f6rt\u00e9nt e feh\u00e9rj\u00e9ben? Mi\u00e9rt nem a m\u00e9zel\u0151 m\u00e9h, vagy
\na mal\u00e1riasz\u00fanyog citokr\u00f3m c feh\u00e9rj\u00e9j\u00e9t v\u00e1lasztotta kiindul\u00e1si
\nalapnak a szerz\u0151? Ugyanez a hiba a ponty vonatkoztat\u00e1si pontk\u00e9nt
\nhaszn\u00e1lat\u00e1val is, felt\u00e9telezhet\u0151en az \u0151 citokr\u00f3m c feh\u00e9rj\u00e9je
\nsem egyezik m\u00e1r meg az eml\u0151s\u00f6kkel k\u00f6z\u00f6s \u0151s hasonl\u00f3 feh\u00e9rj\u00e9j\u00e9vel.\n<\/p>\n

\nA m\u00e1sodik hiba az, hogy
\nelfeledkezik r\u00f3la, hogy ezek az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek az ut\u00f3bbi n\u00e9h\u00e1ny sz\u00e1zmilli\u00f3
\n\u00e9vben is \u00e9ltek, szaporodtak, nyilv\u00e1n mut\u00e1ci\u00f3k is bek\u00f6vetkeztek
\nbenn\u00fck. <\/strong>Amint elv\u00e1lik egym\u00e1st\u00f3l k\u00e9t lesz\u00e1rmaz\u00e1si vonal, onnant\u00f3l
\nmindk\u00e9t vonalban v\u00e9letlenszer\u0171en, r\u00e1ad\u00e1sul egym\u00e1st\u00f3l teljesen
\nf\u00fcggetlen\u00fcl t\u00f6rt\u00e9nnek mut\u00e1ci\u00f3k. Ha ezt is sz\u00e1m\u00edt\u00e1sba vessz\u00fck,
\nnyugodtan \u00e1trajzolhatjuk a fenti egyszer\u0171 \u00e1br\u00e1nkat. Ha felt\u00e9telezz\u00fck,
\nhogy egyetlen \u00e9l\u0151l\u00e9ny sem ellen\u00e1ll\u00f3 a mut\u00e1ci\u00f3kkal szemben \u2013
\nmint ahogy minden k\u00eds\u00e9rleti adat ezt bizony\u00edtja \u2013 \u00e9s minden egyes
\nl\u00e9p\u00e9sben egy \u00fajabb v\u00e9letlen mut\u00e1ci\u00f3t illeszt\u00fcnk a m\u00e1r megl\u00e9v\u0151
\nfeh\u00e9rj\u00e9kbe, azonnal \u00e1talakul a k\u00e9p:\n<\/p>\n


\n
\n<\/center><\/p>\n

\nHa ugyan\u00edgy megsz\u00e1moljuk
\naz elt\u00e9r\u00e9seket, alapvet\u0151en m\u00e1s eredm\u00e9nyre jutunk: Selyemlepke-Ponty:
\nh\u00e9t elt\u00e9r\u00e9s. Selyemlepke-B\u00e9ka: nyolc elt\u00e9r\u00e9s. Selyemlepke-Tekn\u0151s:
\nnyolc elt\u00e9r\u00e9s. Selyemlepke-L\u00f3: nyolc elt\u00e9r\u00e9s. Selyemlepke-Ember:
\nnyolc elt\u00e9r\u00e9s. Ponty-B\u00e9ka: n\u00e9gy elt\u00e9r\u00e9s. Ponty-Tekn\u0151s: n\u00e9gy
\nelt\u00e9r\u00e9s. Ponty-L\u00f3: n\u00e9gy elt\u00e9r\u00e9s. Ponty-Ember: \u00f6t elt\u00e9r\u00e9s. Mivel
\nv\u00e9letlenszer\u0171en illesztettem be a v\u00e1ltoz\u00e1sokat egy dob\u00f3kocka seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel,
\n\u00edgy n\u00e9mileg ingadozik az eredm\u00e9ny, \u00e1m az \u00f6sszk\u00e9p nem v\u00e1ltozik:
\nK\u00f6r\u00fclbel\u00fcl azonos eredm\u00e9nyt kapunk vissza az egyes lesz\u00e1rmaz\u00e1si
\nvonalakban, a folyamat v\u00e9g\u00e9re el\u0151\u00e1ll\u00f3 selyemlepke-feh\u00e9rje \u00e9ppen
\n\u00fagy k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik az ember \u00e9s a b\u00e9ka feh\u00e9rj\u00e9t\u0151l, elt\u0171nik az el\u0151z\u0151,
\nhib\u00e1s modell alapj\u00e1n v\u00e1rt k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g. Ha megn\u00e9zz\u00fck a\u00a0 val\u00f3s
\neredm\u00e9nyeket, \u00e9ppen ugyanezt l\u00e1tjuk. \u00dagy t\u0171nik, megint siker\u00fclt
\nmagyar\u00e1zatot tal\u00e1lnunk egy term\u00e9szeti jelens\u00e9gre az \u00e9rtelmes tervez\u0151
\nmell\u0151z\u00e9s\u00e9vel is: A selyemlepke \u0151sei semmilyen m\u00f3don sem keveredtek
\na gerincesek \u0151seivel vagy \u00f6tsz\u00e1zmilli\u00f3 \u00e9ve, \u00edgy a k\u00e9t csoportban
\negym\u00e1st\u00f3l f\u00fcggetlen mut\u00e1ci\u00f3s esem\u00e9nyek t\u00f6rt\u00e9ntek. R\u00e1ad\u00e1sul
\nugyan\u00edgy a k\u00e9t\u00e9lt\u0171ek sem v\u00e1ltak hirtelen ellen\u00e1ll\u00f3v\u00e1 a mut\u00e1ci\u00f3kkal
\nszemben csak az\u00e9rt, mert kialakultak a h\u00fcll\u0151k, majd az eml\u0151s\u00f6k.\n<\/p>\n

\n"El\u0151sz\u00f6r is: a tudom\u00e1ny
\nszerint a mut\u00e1ci\u00f3k ar\u00e1nya a gener\u00e1ci\u00f3s
\nid\u0151h\u00f6z viszonyul, s a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151
\nmolekul\u00e1k mut\u00e1ci\u00f3s ar\u00e1nya azonos az egyes gener\u00e1ci\u00f3kban.
\n"<\/i>\n<\/p>\n

\nEz nem tudom, melyik tudom\u00e1ny
\nszerint van \u00edgy, a biol\u00f3gia tudom\u00e1nya p\u00e9ld\u00e1ul semmi ilyesmit sem
\n\u00e1ll\u00edt. L\u00e1ssunk egy p\u00e9ld\u00e1t! Gondolom mindenki hallott m\u00e1r arr\u00f3l,
\nhogy min\u00e9l id\u0151sebbek a sz\u00fcl\u0151k, ann\u00e1l nagyobb es\u00e9llyel szenved
\na sz\u00fcletend\u0151 gyermek\u00fck valamilyen \u00f6r\u00f6kletes betegs\u00e9gben. Vegy\u00fck
\np\u00e9ld\u00e1ul a m\u00e1r emlegetett Down-k\u00f3rt. Ismert, hogy a negyven felett
\nsz\u00fcl\u0151 n\u0151k gyermekiben sokkal gyakoribb a Down-k\u00f3r, mint a fiatalon
\nsz\u00fcl\u0151 n\u0151k eset\u00e9ben. Ha elolvassuk a Wikipedia<\/a> idev\u00e1g\u00f3 fejezet\u00e9t, m\u00e9g egy \u00e1br\u00e1t
\nis tal\u00e1lunk:\n<\/p>\n

\n
\nVagyis a harminc \u00e9vesen sz\u00fcl\u0151
\nn\u0151knek egy ezrel\u00e9k es\u00e9llyel sz\u00fcletik Down-k\u00f3ros gyermeke, m\u00edg
\na negyven \u00e9vesen sz\u00fcl\u0151 n\u0151knek egy sz\u00e1zal\u00e9k es\u00e9lye van Downos
\nut\u00f3d l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ra. A n\u0151k test\u00e9ben a petesejtek a magzati \u00e9let
\nsor\u00e1n kialakulnak, soha t\u00f6bbet nem oszt\u00f3dnak. Ha egy n\u0151 harminc
\n\u00e9vesen sz\u00fcl, pontosan ugyanakkor keletkezett petesejtje term\u00e9keny\u00fcl
\nmeg, mint ha negyven \u00e9vesen sz\u00fclne. Akkor m\u00e9gis mi\u00e9rt k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik
\na cikk \u00edr\u00f3ja szerint az \u00f6r\u00f6kl\u00f6tt betegs\u00e9gek, ez esetben a Down-k\u00f3r
\nel\u0151fordul\u00e1s\u00e1nak ar\u00e1nya, ha szerinte nemzed\u00e9kenk\u00e9nt azonos mennyis\u00e9g\u0171
\nmut\u00e1ci\u00f3 t\u00f6rt\u00e9nik? A vizsg\u00e1lt esetben pontosan egy nemzed\u00e9k v\u00e1lasztja
\nel az any\u00e1t gyermek\u00e9t\u0151l, m\u00e9gis a mut\u00e1ci\u00f3 es\u00e9lye \u00e9ppen t\u00edzszeres
\nha negyven \u00e9vesen sz\u00fcl egy n\u0151, mint ha harminc \u00e9vesen alap\u00edt csal\u00e1dot.
\nHogyan lehet ez? Nagyon egyszer\u0171, a
\nmut\u00e1ci\u00f3k gyakoris\u00e1ga nem azonos nemzed\u00e9kenk\u00e9nt, f\u00fcgg a nemzed\u00e9kek
\nhossz\u00e1t\u00f3l is, mivel egy ivarsejtben oszt\u00f3d\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl, nyugalomban
\nis t\u00f6rt\u00e9nhetnek mut\u00e1ci\u00f3k.<\/strong> Ezzel azt hiszem siker\u00fclt is c\u00e1folni
\naz id\u00e9zett \u00e1ll\u00edt\u00e1st.\n<\/p>\n

\n"Ezen k\u00edv\u00fcl az egyes
\nfeh\u00e9rj\u00e9k mut\u00e1ci\u00f3s ar\u00e1nya m\u00e9g ugyanazon a fajon bel\u00fcl is elt\u00e9r\u0151.
\nEz azt jelenti, hogy ahhoz, hogy
\na molekul\u00e1ris \u00f3ra elm\u00e9lete helyes legyen, nem egy, hanem t\u00f6bb ezer molekul\u00e1ris
\n\u00f3r\u00e1val kellene sz\u00e1molni."<\/i>\n<\/p>\n

\nA "molekul\u00e1ris
\n\u00f3ra" nem l\u00e9tezik, egyszer\u0171en egy jelens\u00e9g le\u00edr\u00e1sa, nem val\u00f3s,
\nm\u0171k\u00f6d\u0151 szerkezet.<\/strong> Egy "molekul\u00e1ris \u00f3ra" egy homol\u00f3g
\nszakasz k\u00e9t vagy t\u00f6bb szervezet genomj\u00e1ban, amelynek a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geit
\nvizsg\u00e1ljuk. Egy ilyen szakaszt, azaz egy "molekul\u00e1ris \u00f3r\u00e1t"
\na k\u00eds\u00e9rletet v\u00e9gz\u0151 kutat\u00f3 jel\u00f6l ki, az adott k\u00eds\u00e9rlet szempontjai
\nalapj\u00e1n. Mut\u00e1ci\u00f3k v\u00e9letlenszer\u0171en t\u00f6rt\u00e9nnek, teh\u00e1t nagyon nagy
\nid\u0151szakokat n\u00e9zve egy adott DNS szakaszban k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl adott mennyis\u00e9g\u0171
\nmut\u00e1ci\u00f3 keletkezik. Mindez annyit jelent, hogy k\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151
\n\u00e9l\u0151l\u00e9nyben ugyanaz a homol\u00f3g, azaz egym\u00e1snak megfelel\u0151 DNS szakasz
\nmin\u00e9l t\u00f6bb mut\u00e1ci\u00f3t tartalmaz, ann\u00e1l r\u00e9gebben v\u00e1ltak k\u00fcl\u00f6n,
\nazaz ann\u00e1l r\u00e9gebben \u00e9lt a k\u00e9t \u00e9l\u0151l\u00e9ny utols\u00f3 k\u00f6z\u00f6s \u0151se. A
\nfenti t\u00e1bl\u00e1zatb\u00f3l is mind\u00f6ssze annyi olvashat\u00f3 le, hogy az ember
\n\u00e9s a majom utols\u00f3 k\u00f6z\u00f6s \u0151se sokkal k\u00e9s\u0151bb \u00e9lt, mint az ember
\n\u00e9s a b\u00e9ka, vagy az ember \u00e9s a molylepke utols\u00f3 k\u00f6z\u00f6s \u0151se. Egyetlen
\n\u00e9l\u0151l\u00e9nyben sem ketyeg a szerz\u0151 \u00e1ltal felt\u00e9telezett "molekul\u00e1ris
\n\u00f3ra", hiszen semmi sz\u00fcks\u00e9g\u00fck sem lenne r\u00e1, mondjuk egy b\u00e9k\u00e1nak
\nmi sz\u00fcks\u00e9ge lenne r\u00e1, hogy sz\u00e1mon tartsa, mikor \u00e9lt a halakkal
\nk\u00f6z\u00f6s \u0151se? Meg kell, hogy \u00e1llap\u00edtsuk, a szerz\u0151nek fogalma sincs
\narr\u00f3l, mit is nevez\u00fcnk ebben az esetben "molekul\u00e1ris \u00f3r\u00e1nak".
\nAz adott genomban l\u00e9v\u0151 "molekul\u00e1ris \u00f3r\u00e1k" sz\u00e1ma \u00edgy
\negyed\u00fcl a szeml\u00e9l\u0151t\u0151l f\u00fcgg, azaz annyi molekul\u00e1ris \u00f3ra l\u00e9tezik
\negy genomban, amennyit kijel\u00f6l\u00fcnk. Ha a citokr\u00f3m c<\/i> g\u00e9nt vizsg\u00e1ljuk,
\nakkor egy molekul\u00e1ris \u00f3r\u00e1nk van, ha mell\u00e9 vessz\u00fck az aktint<\/i>
\n\u00e9s az RNS polimer\u00e1z II<\/i> g\u00e9nt, akkor m\u00e1ris h\u00e1rom. Amennyiben
\nmegfelel\u0151 mennyis\u00e9g\u0171 id\u0151nk \u00e9s p\u00e9nz\u00fcnk van, t\u00f6bb ezer molekul\u00e1ris
\n\u00f3r\u00e1val is sz\u00e1molhatunk, \u00e1m ennek nem sok \u00e9rtelme lenne. Ha megb\u00edzhat\u00f3
\nt\u00f6rzsf\u00e1t akarunk fel\u00e1ll\u00edtani, \u00e9rdemes t\u00f6bb g\u00e9n alapj\u00e1n dolgozni,
\nmivel v\u00e9letlen esem\u00e9nyek \u00e1tlag\u00e1t m\u00e9rj\u00fck egy ilyen vizsg\u00e1lattal,
\n\u00edgy az egyes g\u00e9nek vizsg\u00e1lat\u00e1val kapott eredm\u00e9nyek kisebb-nagyobb
\nm\u00e9rt\u00e9kben elt\u00e9rhetnek egym\u00e1st\u00f3l, \u00e1m t\u00falz\u00e1sokba sem \u00e9rdemes
\nesni.\n<\/p>\n

\n" Az azonos univerzumon
\nbel\u00fcli m\u0171k\u00f6d\u00e9s sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9ge az
\n\u00f6sszes \u00e9l\u0151 szervezettel szemben azonos fizikai
\n\u00e9s k\u00e9miai ig\u00e9nyeket t\u00e1maszt. Egy intelligens cselekv\u0151
\nsz\u00e1m\u00e1ra logikus \u00e9s egyszersmind hat\u00e9kony is az
\n\u00e9l\u0151l\u00e9nyeket k\u00f6z\u00f6s biok\u00e9miai alapon megtervezni."<\/i>\n<\/p>\n

\nSz\u00e1momra \u00e9ppen ez az \u00e9rtelmes
\ntervez\u00e9s elm\u00e9let\u00e9nek leghihetetlenebb r\u00e9sze. Ha m\u00e1r \u00fagyis ugyanazt
\na folyamatot v\u00e9gzi egy feh\u00e9rje, nevezetesen a citokr\u00f3m c egy elektront
\nsz\u00e1ll\u00edt a mitokondriumban, akkor minek bel\u0151le ennyi k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151
\nv\u00e1ltozat? Ha a fenti \u00e1ll\u00edt\u00e1s igaz, azaz azonos felt\u00e9telekre az
\n\u00e9rtelmes tervez\u0151 azonos molekul\u00e1kat tervez, mi\u00e9rt k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek
\nm\u00e9gis az egyes \u00e9l\u0151l\u00e9nyekben le\u00edrt citokr\u00f3m c feh\u00e9rj\u00e9k? Hogy
\naz eredeti cikk p\u00e9ld\u00e1j\u00e1n\u00e1l maradjak: Nagyon neh\u00e9z elk\u00e9pzelni,
\nhogy az ember \u00e9s a rhesus majom anyagcser\u00e9je annyira k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zne,
\nhogy \u00faj citokr\u00f3m c feh\u00e9rj\u00e9t kellett hozz\u00e1 tervezni. Akkor meg minek?
\nNem gondoln\u00e1m, hogy az ember \u00e9s a l\u00f3 szervezete olyan alapvet\u0151 folyamatokban
\nk\u00fcl\u00f6nb\u00f6zne,\u00a0 hogy az \u0151 citokr\u00f3m c feh\u00e9rj\u00e9j\u00fck m\u00e1r tizenk\u00e9t
\nsz\u00e1zal\u00e9kban kell hogy k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zz\u00f6n. Mi\u00e9rt vette m\u00e9gis a f\u00e1radts\u00e1got
\naz \u00e9rtelmes tervez\u0151, hogy ennyi k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 citokr\u00f3m c feh\u00e9rj\u00e9t
\ntervezzen, ha \u00fagyis "azonos fizikai \u00e9s k\u00e9miai ig\u00e9nyek"
\n\u2013nek kell megfelelnie? Ennek f\u00e9ny\u00e9ben vegy\u00fck szem\u00fcgyre az \u00c9RTEM
\nmozgalom egy r\u00e9gebbi cikk\u00e9t a feh\u00e9rj\u00e9kr\u0151l (Molekul\u00e1ris g\u00e9pezetek<\/a>):\n<\/p>\n

\n" Viszont, mivel a
\ncsill\u00f3 \u00f6sszetetts\u00e9ge egyszer\u0171s\u00edthetetlen, ez\u00e9rt nem lehetnek m\u0171k\u00f6d\u0151k\u00e9pes
\nel\u0151dei. Miut\u00e1n az egyszer\u0171s\u00edthetetlen\u00fcl
\n\u00f6sszetett csill\u00f3nak nem lehet m\u0171k\u00f6d\u0151
\n\u0151se, ez\u00e9rt nem j\u00f6hetett l\u00e9tre term\u00e9szetes kiv\u00e1laszt\u00f3d\u00e1s r\u00e9v\u00e9n,
\namely ig\u00e9nyli a m\u0171k\u00f6d\u00e9s folytonoss\u00e1g\u00e1t a munk\u00e1j\u00e1hoz. A term\u00e9szetes
\nkiv\u00e1laszt\u00f3d\u00e1s tehetetlen, ha nincs m\u0171k\u00f6d\u00e9s, melyet kiv\u00e1laszthatna."<\/i>\n<\/p>\n

\n" Az egyszer\u0171s\u00edthetetlen
\n\u00f6sszetetts\u00e9gre tengernyi tov\u00e1bbi p\u00e9lda van, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a feh\u00e9rjesz\u00e1ll\u00edt\u00e1s,
\na v\u00e9ralvad\u00e1s, a z\u00e1rt k\u00f6rk\u00f6r\u00f6s DNS, az elektronsz\u00e1ll\u00edt\u00e1s, a
\nbakt\u00e9rium ostora, a telomerek, a fotoszint\u00e9zis, annak szab\u00e1lyoz\u00e1sa,
\nhogy hogyan k\u00e9sz\u00fclj\u00f6n az RNS-m\u00e1solat a g\u00e9nr\u0151l,
\n\u00e9s m\u00e9g sz\u00e1mos hasonl\u00f3."<\/i>\n<\/p>\n

\n"Ahogy a
\nk\u00e9pcs\u00f6vet, a vezet\u00e9keket, az anyacsavarokat
\n\u00e9s a f\u00e9mcsavarokat tartalmazza a t\u00e9v\u00e9k\u00e9sz\u00fcl\u00e9k,
\n\u00fagy sz\u00e1mos feh\u00e9rje olyan strukt\u00far\u00e1knak az alkot\u00f3r\u00e9sze, amelyek
\ncsak akkor m\u0171k\u00f6dnek, hogyha val\u00f3ban minden alkot\u00f3r\u00e9sz a hely\u00e9n
\nvan."<\/i>\n<\/p>\n

\nTeh\u00e1t tulajdonk\u00e9ppen az elektronsz\u00e1ll\u00edt\u00e1s,
\namelyet a mitokondriumban \u00e9ppen a citokr\u00f3m c v\u00e9gez egy egyszer\u0171s\u00edthetetlen\u00fcl
\n\u00f6sszetett rendszer. Az ember \u00e9s a b\u00faza elektronsz\u00e1ll\u00edt\u00e1st v\u00e9gz\u0151
\nfeh\u00e9rj\u00e9je majdnem negyven sz\u00e1zal\u00e9kban k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik egym\u00e1st\u00f3l.
\nAz ember \u00e9s a Rhodospirillum rubrum<\/i> bakt\u00e9rium elektronsz\u00e1ll\u00edt\u00e1st
\nv\u00e9gz\u0151 feh\u00e9rj\u00e9je hatvanhat sz\u00e1zal\u00e9kban k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik egym\u00e1st\u00f3l.
\nHa egy egyszer\u0171s\u00edthetetlen\u00fcl \u00f6sszetett rendszer egyik elem\u00e9nek
\na k\u00e9tharmada megv\u00e1ltozhat, \u00e9s zavartalanul m\u0171k\u00f6dik az nem \u00fcti
\nagyon eleve az egyszer\u0171s\u00edthetetlen \u00f6sszetetts\u00e9g t\u00e9ny\u00e9t? Ha a "molekul\u00e1ris
\ng\u00e9pezet" k\u00e9tharmada nyugodtan kicser\u00e9l\u0151dhet, akkor nem lehets\u00e9ges,
\nhogy m\u00e9gis csak ny\u00edlik n\u00e9mi tere a v\u00e9letlen v\u00e1ltoz\u00e1soknak is?
\nHa egy egyszer\u0171s\u00edthetetlen\u00fcl \u00f6sszetett rendszer egyik alkatr\u00e9sz\u00e9b\u0151l
\nt\u00f6bb ezer, egym\u00e1st\u00f3l nagy m\u00e9rt\u00e9kben, ak\u00e1r k\u00e9tharmad\u00e1ban is
\nk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 v\u00e1ltozat l\u00e9tezik, akkor tulajdonk\u00e9ppen mi\u00e9rt is egyszer\u0171s\u00edthetetlen?
\nOlvassuk csak el az "egyszer\u0171s\u00edthetetlen\u00fcl \u00f6sszetett" meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1t<\/a>:\n<\/p>\n

\n"Ebben Behe azokat
\na rendszereket nevezi egyszer\u0171s\u00edthetetlen\u00fcl komplexnek (EK), amelyek:\u00a0<\/i>
\n\u201e<\/i><\/strong>sz\u00e1mos j\u00f3l illeszked\u0151, egym\u00e1ssal k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sban
\n\u00e1ll\u00f3 r\u00e9szb\u0151l \u00e1llnak, melyek hozz\u00e1j\u00e1rulnak az alapvet\u0151 funkci\u00f3hoz,
\ns ahol e r\u00e9szek b\u00e1rmelyik\u00e9nek elt\u00e1vol\u00edt\u00e1sa a rendszer m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek
\nmegsz\u0171n\u00e9s\u00e9hez vezet<\/i>\u201d.\u00a0"<\/i><\/strong>\n<\/p>\n

\nGondolkodjunk el ezen egy pillanatra!
\n"sz\u00e1mos j\u00f3l illeszked\u0151, egym\u00e1ssal k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sban
\n\u00e1ll\u00f3 r\u00e9szb\u0151l \u00e1llnak" "csak akkor m\u0171k\u00f6dnek, hogyha val\u00f3ban
\nminden alkot\u00f3r\u00e9sz a hely\u00e9n van" <\/i>
\nVagyis akkor az egyik elem m\u00f3dos\u00edt\u00e1sa mindenk\u00e9ppen felt\u00e9telezi
\na rendszer \u00f6sszes t\u00f6bbi elem\u00e9nek m\u00f3dos\u00edt\u00e1s\u00e1t is. Ha nem \u00edgy
\nlenne, akkor bizony azonnal tere ny\u00edlna az evol\u00faci\u00f3nak is, hiszen
\nha az egyes "alkatr\u00e9szek" a t\u00f6bbit\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl is nagym\u00e9rt\u00e9kben
\nmegv\u00e1ltozhatnak, akkor m\u00e1r nem is olyan hihetetlen a felt\u00e9telez\u00e9s,
\nhogy bizony v\u00e9letlen folyamatok is kialak\u00edthatt\u00e1k a rendszert alapelemeib\u0151l.
\nTulajdonk\u00e9ppen ezek szerint annyi egyszer\u0171s\u00edthetetlen\u00fcl \u00f6sszetett
\nelektronsz\u00e1ll\u00edt\u00f3 rendszer l\u00e9tezik, ah\u00e1ny citokr\u00f3m c feh\u00e9rje.
\nEz mennyi lehet? Sz\u00e1zezer? Mondjuk egymilli\u00f3? Nagyon kev\u00e9s \u00e9l\u0151l\u00e9ny
\ngenomj\u00e1t ismerj\u00fck, de \u00edgy is rengeteg k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 citokr\u00f3m c feh\u00e9rj\u00e9t
\ntal\u00e1ltunk eddig, amelyek egym\u00e1st\u00f3l nagyon nagy m\u00e9rt\u00e9kben k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek.
\nEz bizony ugyanannyi \u00faj, egyszer\u0171s\u00edthetetlen\u00fcl \u00f6sszetett rendszert
\njelent, amelyet bizony az \u00e9rtelmes tervez\u0151nek egyes\u00e9vel \u00fajra meg
\nkellett terveznie, hiszen nem alakulhatott ki valamif\u00e9le egyszer\u0171bb
\nrendszerb\u0151l, mindet \u00fajra fel kellett tal\u00e1lnia, m\u00e9gpedig saj\u00e1t mag\u00e1nak.
\nNem t\u0171nik ez kicsit sok felesleges munk\u00e1nak? "Az azonos univerzumon
\nbel\u00fcli m\u0171k\u00f6d\u00e9s sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9ge az
\n\u00f6sszes \u00e9l\u0151 szervezettel szemben azonos fizikai
\n\u00e9s k\u00e9miai ig\u00e9nyeket t\u00e1maszt."<\/i> M\u00e9gis zavarbaejt\u0151en sok
\negyszer\u0171s\u00edthetetlen\u00fcl \u00f6sszetett rendszer l\u00e9tezik egy egyszer\u0171,
\nj\u00f3l k\u00f6r\u00fclhat\u00e1rolhat\u00f3 feladatra is, nevezetesen az elektronsz\u00e1ll\u00edt\u00e1sra.
\n"Egy intelligens cselekv\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra logikus
\n\u00e9s egyszersmind hat\u00e9kony is az \u00e9l\u0151l\u00e9nyeket k\u00f6z\u00f6s biok\u00e9miai alapon
\nmegtervezni."<\/i> Val\u00f3ban. Viszont felmer\u00fcl a k\u00e9rd\u00e9s, hogy
\nmi\u00e9rt nem \u00edgy cselekedett akkor? Verejt\u00e9kes munk\u00e1val \u00fajra \u00e9s \u00fajra
\nmegalkotott ugyanarra a feladatra ak\u00e1rh\u00e1ny, egym\u00e1st\u00f3l nagym\u00e9rt\u00e9kben
\nk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 egyszer\u0171s\u00edthetetlen\u00fcl \u00f6sszetett rendszert. Mi\u00e9rt?
\nA szok\u00e1sos \u00e9rvel\u00e9s: "M\u00e9rt tervezt\u00e9k meg az Oldsmobilt,
\namikor egy Mazda, vagy egy Ferrary sokkal jobb."<\/i> (ID_EGEN hozz\u00e1sz\u00f3l\u00e1sa<\/a> egy kor\u00e1bbi cikkhez). No de mi\u00e9rt
\nhagyja az \u00e9rtelmes tervez\u0151 szanasz\u00e9t heverni a r\u00e9gebbi v\u00e1ltozatokat,
\nmi\u00e9rt nem a jobbat haszn\u00e1lja mindenhol? Ha v\u00e1laszthatn\u00e9k, hogy egy
\nOldsmobillal induljak el valahov\u00e1, vagy egy Ferrarival, \u00e9n bizony
\naz ut\u00f3bbi mellett d\u00f6nten\u00e9k. Azonk\u00edv\u00fcl melyik az Oldsmobil \u00e9s melyik
\na Mazda, melyik a Ferrari? A l\u00f3 citokr\u00f3m c feh\u00e9rj\u00e9je a leg\u00fajabb,
\nt\u00f6k\u00e9letes v\u00e1ltozat, vagy a lepk\u00e9\u00e9? Net\u00e1n a rizs\u00e9? Az ember\u00e9?
\nDe akkor mi\u00e9rt van a t\u00f6bbi? Ezek az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek is \u00e9lnek, l\u00e1that\u00f3an
\nnagyon is j\u00f3l m\u0171k\u00f6dik a citokr\u00f3m c feh\u00e9rj\u00e9j\u00fck, legal\u00e1bbis nem
\ntudok r\u00f3la, hogy az ember\/l\u00f3\/lepke elektronsz\u00e1ll\u00edt\u00f3 rendszer\u00e9r\u0151l
\nvalaha le\u00edrt\u00e1k volna, hogy nagys\u00e1grendekkel rosszabbul m\u0171k\u00f6dik,
\nmint a t\u00f6bbiek\u00e9. \u00cdgy sajnos visszajutottunk az alapk\u00e9rd\u00e9shez, vagyis,
\nhogy az \u00e9rtelmes tervez\u0151 mi\u00e9rt tervez ugyanarra a feladatra sok k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151
\nrendszert, ha "…logikus \u00e9s egyszersmind hat\u00e9kony is az
\n\u00e9l\u0151l\u00e9nyeket k\u00f6z\u00f6s biok\u00e9miai alapon megtervezni."<\/i> Mi erre
\naz \u00e9rtelmes tervez\u00e9s mozgalom magyar\u00e1zata?\n<\/p>\n

\nHa m\u00e1r itt tartunk, vegy\u00fcnk
\nszem\u00fcgyre egy m\u00e1sik p\u00e9ld\u00e1t, mondjuk teljesen v\u00e9letlen\u00fcl az \u00e1lland\u00f3
\nvessz\u0151parip\u00e1mat, a Drosophila melanogastert<\/i>, azaz az ecetmuslic\u00e1t.
\nHa kikeress\u00fck a citokr\u00f3m c feh\u00e9rj\u00e9t a Drosophila genom adatb\u00e1zisb\u00f3l,
\nazt a meglep\u0151 t\u00e9nyt tapasztaljuk, hogy a l\u00e9gynek nem egy, hanem k\u00e9t
\ncitokr\u00f3m c<\/i> g\u00e9nje van. <\/strong>
\nEzek egym\u00e1s mellett helyezkednek el a m\u00e1sodik kromosz\u00f3m\u00e1n, citokr\u00f3m
\nc proximal<\/a> \u00e9s citokr\u00f3m c distal <\/a> n\u00e9ven tal\u00e1lhat\u00f3ak meg a Flybase
\noldalon.\n<\/p>\n


\n
\n<\/center><\/p>\n

\nHa \u00f6sszehasonl\u00edtjuk a k\u00e9t
\ng\u00e9n \u00e1ltal k\u00f3dolt feh\u00e9rj\u00e9k szerkezet\u00e9t, \u00fajabb meglepet\u00e9s v\u00e1r
\nr\u00e1nk: A citokr\u00f3m c proximal feh\u00e9rje sz\u00e1znyolc aminosav m\u00e9ret\u0171,
\nm\u00edg a citokr\u00f3m c distal sz\u00e1z\u00f6t aminosav hossz\u00fas\u00e1g\u00fa. Ha egy, a
\nfentihez hasonl\u00f3 illeszt\u00e9st v\u00e9gz\u00fcnk egy megfelel\u0151 programmal, azt
\ntapasztaljuk, hogy a k\u00e9t feh\u00e9rje harminc sz\u00e1zal\u00e9kban k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik
\negym\u00e1st\u00f3l.\n<\/p>\n


\n
\n<\/center><\/p>\n

\nEz a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g a fenti t\u00e1bl\u00e1zaton
\na selyemlepke-ember t\u00e1vols\u00e1gnak felel meg. Ezt hogyan magyar\u00e1zza
\naz \u00e9rtelmes tervez\u00e9s elm\u00e9lete? Adott egy egyszer\u0171s\u00edthetetlen\u00fcl
\n\u00f6sszetett rendszer, aminek egy alkatr\u00e9sz\u00e9b\u0151l egyetlen egyeden bel\u00fcl
\nis k\u00e9t v\u00e1ltozat l\u00e9tezik, amelyek r\u00e1ad\u00e1sul egym\u00e1st\u00f3l is gy\u00f6keresen
\nk\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek. Mi\u00e9rt tervezett az \u00e9rtelmes tervez\u0151 ebbe az egy j\u00f3sz\u00e1gba
\nk\u00e9t citokr\u00f3m c feh\u00e9rj\u00e9t? Itt bizony nem \u00e1ll az a magyar\u00e1zat, hogy
\nk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekhez kellett alkalmaznia az egyes v\u00e1ltozatokat.
\nDe akkor hogyan lehet egy egyszer\u0171s\u00edthetetlen rendszerb\u0151l ugyanabban
\naz egyedben kett\u0151? Nyilv\u00e1n az egyik jobban m\u0171k\u00f6dik, mint a m\u00e1sik,
\nde akkor minek van ott mellette a rosszabbik is? Ugye a magyar\u00e1zat
\nerre is k\u00e9szen \u00e1ll: "M\u00e9rt tervezt\u00e9k meg az Oldsmobilt, amikor
\negy Mazda, vagy egy Ferrary sokkal jobb." <\/i>
\nNa j\u00f3, de akkor minek \u00e9p\u00edtette be az \u00e9rtelmes tervez\u0151 ezt a k\u00e9t
\nrendszert ugyanabba az \u00e1llatba?\n<\/p>\n

\nOlvassuk<\/a> el, mit is csin\u00e1l ez a k\u00e9t feh\u00e9rje
\na l\u00e9gyben!\u00a0 A citokr\u00f3m c feh\u00e9rje az elektronsz\u00e1ll\u00edt\u00e1s mellett
\naz apopt\u00f3zis folyamat\u00e1ban is szerepet j\u00e1tszik. A cyt-c-d <\/i>
\ng\u00e9n csak a h\u00edm cs\u00edravonalban fejez\u0151dik ki, m\u00edg a cyt-c-p<\/i>
\naz eg\u00e9sz szervezetben. A cyt-c-d <\/i>
\ng\u00e9n elront\u00e1sa csak a spermiumk\u00e9pz\u00e9st g\u00e1tolja, m\u00edg a cyt-c-p <\/i>
\ng\u00e9n elront\u00e1sa az embri\u00f3 korai hal\u00e1l\u00e1hoz vezet. Arama E. \u00e9s munkat\u00e1rsai
\n2006 \u2013ban elv\u00e9geztek egy k\u00eds\u00e9rletet: Elrontott\u00e1k a cyt-c-d <\/i>
\ng\u00e9nt, e mut\u00e1ci\u00f3 hat\u00e1s\u00e1ra zavar keletkezett a spermiumk\u00e9pz\u00e9sben,
\na h\u00edmek term\u00e9ketlenek lettek, \u00e1m ha ezekben a sejtekben mesters\u00e9gesen
\nkifejeztett\u00e9k a cyt-c-p<\/i> vagy a cyt-c-d <\/i>
\ng\u00e9nt, meg\u00e1llap\u00edtott\u00e1k, hogy mindk\u00e9t feh\u00e9rje k\u00e9pes ell\u00e1tni a
\ncitokr\u00f3m c distal feh\u00e9rje feladat\u00e1t, mindk\u00e9t csoport h\u00edmjei term\u00e9kenyek
\nvoltak. Ezek ut\u00e1n kipr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k, mi t\u00f6rt\u00e9nik, ha a cyt-c-p <\/i>
\ng\u00e9nt rontj\u00e1k el: Mint ahogy m\u00e1r \u00edrtam, ezek az \u00e1llatok a pet\u00e9b\u0151l
\nsem kelnek ki, nagyon kor\u00e1n elpusztulnak, ami nem meglep\u0151, ha egy
\nilyen fontos feladatot ell\u00e1t\u00f3 feh\u00e9rje hi\u00e1nyzik bel\u0151l\u00fck. Itt is
\nmegpr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k mesters\u00e9gesen kifejeztetni a cyt-c-p<\/i> vagy a
\ncyt-c-d <\/i>g\u00e9neket \u00e9s azt tapasztalt\u00e1k, hogy azok a legyek is \u00e9letk\u00e9pesek
\n\u00e9s kikelnek, amelyek a cyt-c-p<\/i>\u00a0 \u00e9s azok is, amelyek a
\ncyt-c-d <\/i>g\u00e9nt fejezik ki, vagyis mindk\u00e9t feh\u00e9rje k\u00e9pes ell\u00e1tni
\naz elektronsz\u00e1ll\u00edt\u00e1s feladat\u00e1t is.\u00a0 Gondoljuk csak \u00e1t: Adott
\naz ecetmuslic\u00e1ban k\u00e9t citokr\u00f3m c feh\u00e9rje, a citokr\u00f3m c proximal
\n\u00e9s a citokr\u00f3m c distal. Ezek egym\u00e1st\u00f3l harminc sz\u00e1zal\u00e9kban k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek,
\nk\u00f6r\u00fclbel\u00fcl annyiban, amennyiben az ember \u00e9s a selyemlepke citokr\u00f3m
\nc feh\u00e9rj\u00e9i. Viszont mindkett\u0151 k\u00e9pes ell\u00e1tni az elektronsz\u00e1ll\u00edt\u00e1s
\nfeladat\u00e1t, amely az \u00e9rtelmes tervez\u00e9s h\u00edvei szerint egy "egyszer\u0171s\u00edthetetlen\u00fcl
\n\u00f6sszetett" rendszert ig\u00e9nyel. Viszont akkor hogy lehet, hogy
\nez a rendszer egyszer\u0171s\u00edthetetlen\u00fcl
\n\u00f6sszetett, ha az egyik elem\u00e9nek az egyharmada nyugodtam megv\u00e1ltoztathat\u00f3,
\nm\u00e9gis m\u0171k\u00f6dik?<\/strong> Ezek a rendszerek nem "sz\u00e1mos j\u00f3l illeszked\u0151,
\negym\u00e1ssal k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sban \u00e1ll\u00f3 r\u00e9szb\u0151l \u00e1llnak"<\/i>? <\/i>
\nEbben az esetben m\u00e9gsem illeszkednek olyan j\u00f3l ezek az elemek? Ez
\na p\u00e9lda az\u00e9rt k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen j\u00f3, mivel itt minden k\u00eds\u00e9rletet ugyanabban
\na szervezetben v\u00e9geztek, nem besz\u00e9lhet\u00fcnk m\u00e1s k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekr\u0151l,
\nm\u00e1s ig\u00e9nyekr\u0151l, m\u00e1s k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sokr\u00f3l. Egy "egyszer\u0171s\u00edthetetlen\u00fcl
\n\u00f6sszetett" rendszer egyik elem\u00e9b\u0151l az ecetmuslic\u00e1ban k\u00e9t,
\negym\u00e1st\u00f3l nagym\u00e9rt\u00e9kben k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 v\u00e1ltozat tal\u00e1lhat\u00f3, amelyek
\nk\u00e9pesek egym\u00e1st helyettes\u00edteni, egym\u00e1s m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t ell\u00e1tni. Fontos
\nkiemelni, hogy ebben az esetben a rendszer t\u00f6bbi elem\u00e9t egy\u00e1ltal\u00e1n
\nnem v\u00e1ltoztatt\u00e1k meg, egyszer\u0171en egy "alkatr\u00e9szt" cser\u00e9ltek
\nki egy m\u00e1sikra, m\u00e9gis m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. Mi\u00e9rt van az ecetmuslic\u00e1nak
\nk\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 citokr\u00f3m c feh\u00e9rj\u00e9je, ha minden bizonnyal el\u00e9g
\nlenne egy is, hiszen mindketten k\u00e9pesek egym\u00e1s feladat\u00e1t ell\u00e1tni?<\/strong>
\nEml\u00e9kezz\u00fcnk csak: "Egy intelligens cselekv\u0151
\nsz\u00e1m\u00e1ra logikus \u00e9s egyszersmind hat\u00e9kony is az
\n\u00e9l\u0151l\u00e9nyeket k\u00f6z\u00f6s biok\u00e9miai alapon megtervezni." <\/i>
\nEz az elrendez\u00e9s egy \u00e9rtelmes cselekv\u0151 alkot\u00e1s\u00e1nak t\u0171nik? Ez
\naz elrendez\u00e9s se nem \u00e9sszer\u0171, se nem hat\u00e9kony, r\u00e1ad\u00e1sul
\nteljess\u00e9ggel lehetetlen m\u00f6g\u00f6tte b\u00e1rmilyen alkot\u00f3
\n\u00e9rtelem keze nyom\u00e1t felt\u00e9telezni. <\/strong>\n<\/p>\n

\n"Ahogy a k\u00e9pcs\u00f6vet,
\na vezet\u00e9keket, az anyacsavarokat \u00e9s a f\u00e9mcsavarokat tartalmazza a
\nt\u00e9v\u00e9k\u00e9sz\u00fcl\u00e9k, \u00fagy sz\u00e1mos feh\u00e9rje olyan strukt\u00far\u00e1knak az alkot\u00f3r\u00e9sze,
\namelyek csak akkor m\u0171k\u00f6dnek, hogyha val\u00f3ban minden alkot\u00f3r\u00e9sz a
\nhely\u00e9n van."<\/i>\n<\/p>\n

\n"Ha
\n\u00f6sszehasonl\u00edtjuk p\u00e9ld\u00e1ul egy eg\u00e9rfog\u00f3val, amelyben mondjuk
\n\u00f6t alkatr\u00e9sz van \u00e9s elk\u00e9pzelj\u00fck, hogy az eg\u00e9rfog\u00f3 semmik\u00e9ppen
\nsem j\u00f6hetett volna l\u00e9tre v\u00e9letlenek sorozata
\n\u00e1ltal \u00fagy, hogy k\u00f6zben v\u00e9gig m\u0171k\u00f6d\u0151k\u00e9pes legyen, hanem csak
\nakkor m\u0171k\u00f6dik rendeltet\u00e9sszer\u0171en, amikor m\u00e1r k\u00e9szen van
\n\u2013 h\u00e1t ki meri felt\u00e9telezni, hogy a t\u00f6bb mint t\u00edzezer r\u00e9szb\u0151l
\n\u00e1ll\u00f3 kicsiny sejt-g\u00e9pezet csak \u00fagy, apr\u00f3
\nl\u00e9p\u00e9sekkel j\u00f6tt l\u00e9tre, hiszen m\u00edg
\n\u00f6ssze nem \u00e1llt, nem v\u00e9gezhette el a feladat\u00e1t?!" (Forr\u00e1s<\/a>)<\/i>\n<\/p>\n

\nIgaz, hogy m\u00e9g sohasem terveztem
\nt\u00e9v\u00e9t, de felt\u00e9telezem, hogy ha mondjuk egyharmad\u00e1val sz\u0171kebb,
\nvagy t\u00e1gabb anyacsavart haszn\u00e1ln\u00e9k hozz\u00e1, mint ami \u00e9ppen oda illik,
\nnem tudn\u00e1m \u00f6sszerakni, s\u0151t, ha a k\u00e9pcs\u0151 egyharmad\u00e1t v\u00e1ltoztatn\u00e1m
\nmeg, akkor se m\u0171k\u00f6dne a szerkezet. Esetleg ha a t\u00e1pfesz\u00fclts\u00e9get
\nn\u00e9zn\u00e9m el egyharmad\u00e1val, tal\u00e1n m\u00e9g le is \u00e9gne, amint \u00e1ram al\u00e1
\nhelyezem. Hogyan lehet hogy egy "egyszer\u0171s\u00edthetetlen\u00fcl \u00f6sszetett"
\nrendszer m\u00e9gis v\u00edgan m\u0171k\u00f6dik tov\u00e1bb, ha az egyik alkot\u00f3elem\u00e9t
\negyharmad\u00e1val megv\u00e1ltoztatjuk? Ha egy eg\u00e9rfog\u00f3ba egyharmad\u00e1val
\nnagyobb vagy kisebb p\u00f6ck\u00f6t szerel\u00fcnk, ha a lecsap\u00f3d\u00f3 keretet, vagy
\na rug\u00f3 erej\u00e9t m\u00e9rj\u00fck el egyharmad\u00e1val, ugyan\u00fagy nem m\u0171k\u00f6dik
\nmajd. Az ecetmuslica citokr\u00f3m c feh\u00e9rj\u00e9i viszont egyharmadnyi k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g\u00fck
\ndac\u00e1ra is k\u00e9pesek ell\u00e1tni egym\u00e1s feladat\u00e1t. H\u00e1t ki meri felt\u00e9telezni,
\nhogy ezek j\u00f3 p\u00e9ld\u00e1k? Az \u00e9rtelmes tervez\u00e9s h\u00edvei \u00e1ltal sulykolt
\nk\u00e9p, miszerint a mut\u00e1ci\u00f3s v\u00e1ltoz\u00e9konys\u00e1gnak semmi szerepe sem
\nlehet biol\u00f3giai rendszerekben, alapvet\u0151en hamis, egyszer\u0171 szemf\u00e9nyveszt\u00e9s.
\nA biol\u00f3giai rendszerek \u00e1ltal\u00e1ban nagy v\u00e1ltoz\u00e9konys\u00e1got is elviselnek,
\nr\u00e1ad\u00e1sul egyetlen m\u0171k\u00f6d\u00e9st t\u00f6bb k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 feh\u00e9rje is ell\u00e1that,
\nt\u00e1g tere marad a v\u00e9letlen mut\u00e1ci\u00f3s esem\u00e9nyek \u00e1ltal l\u00e9trehozott
\nv\u00e1ltoz\u00e9konys\u00e1gnak, \u00edgy a tetsz\u0151leges \u00e9lettelen t\u00e1rgyakkal dob\u00e1l\u00f3z\u00f3
\nhasonlatok egyszer\u0171en nem \u00e1llj\u00e1k meg a hely\u00fcket. Ha m\u00e1r itt tartunk
\negy apr\u00f3 kis k\u00e9rd\u00e9s: A t\u00e9v\u00e9 toj\u00e1sokat rak? Elevensz\u00fcl\u0151, net\u00e1n
\noszt\u00f3dik? Vagy az eg\u00e9rfog\u00f3? Esetleg a szint\u00e9n gyakori p\u00e9lda, a
\nlaptop? Ezen \u00e9lettelen t\u00e1rgyak nem k\u00e9pesek \u00f6nmaguk sokszoros\u00edt\u00e1s\u00e1ra,
\namire az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek viszont igen, \u00edgy teljess\u00e9ggel f\u00e9lrevezet\u0151
\np\u00e9ldak\u00e9nt \u00e1ll\u00edt\u00e1suk. Term\u00e9szetesen senki sem gondolja, hogy
\negy laptop mag\u00e1t\u00f3l n\u0151tt volna egy pocsoly\u00e1ba,
\n\u00e1m egyszer\u0171en az\u00e9rt, mert nem rendelkezik azzal az egyszer\u0171
\nk\u00e9pess\u00e9ggel, hogy \u00f6nmag\u00e1r\u00f3l kisebb-nagyobb hib\u00e1kkal m\u00e1solatot
\nk\u00e9sz\u00edtsen, nem az\u00e9rt, mert olyan bonyolult eszk\u00f6z, amely
\n\u00f6sszetetts\u00e9gi fok m\u00e1r nem j\u00f6het l\u00e9tre v\u00e9letlen folyamatok
\n\u00e1ltal.<\/strong> Ugyan\u00edgy, ha egy alm\u00e1t tal\u00e1lunk egy pocsoly\u00e1ban, valami\u00e9rt
\nnem felt\u00e9telezz\u00fck, hogy azt \u00e9ppen most teremtette oda az \u00e9rtelmes
\ntervez\u0151. M\u00e9g csak azt sem, hogy valaki odatette. Mi\u00e9rt? Az is van
\nolyan bonyolult szerkezet, mint a laptop s\u0151t, sokkal bonyolultabb,
\nviszont egyetlen almafa nagy mennyis\u00e9gben k\u00e9pes alm\u00e1t teremni, ezek
\nk\u00f6z\u00fcl egy nyugodtan leeshetett, kigurulhatott a fa al\u00f3l, be a pocsoly\u00e1ba,
\nkiz\u00e1r\u00f3lag v\u00e9letlen folyamatok hat\u00e1s\u00e1ra. Nem lehet, hogy m\u00e9gis
\nvan n\u00e9mi k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g?\n<\/p>\n

\n\u00dagy l\u00e1tszik, ism\u00e9t nem siker\u00fclt
\nmeggy\u0151zni az \u00e9rtelmes tervez\u0151 l\u00e9t\u00e9r\u0151l. A boncolgatott cikk ism\u00e9t
\ncsak az evol\u00faci\u00f3 elm\u00e9let\u00e9nek f\u00e9lremagyar\u00e1z\u00e1s\u00e1n alapul, "felfedez\u00e9sei"
\negyszer\u0171en a biol\u00f3gia eredm\u00e9nyeinek nem-ismeret\u00e9n \u00e9s f\u00e9lre\u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9n
\nalapulnak. A cikk \u00edr\u00f3j\u00e1nak felt\u00e9telez\u00e9se alapj\u00e1n az evol\u00faci\u00f3
\nelm\u00e9lete azt jelenti, hogy az \u00e9ppen a kertben ugr\u00e1l\u00f3 b\u00e9ka a n\u00e9h\u00e1ny
\nmilli\u00f3 \u00e9ve kihalt dinoszauruszok \u0151se, illetve az \u00e9ppen most a laborban
\nrepked\u0151 selyemlepke az ember \u0151se. Ez sajnos id\u0151utaz\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl lehetetlen,
\nezt \u00e9p esz\u0171 ember nem felt\u00e9telezheti, \u00e9rtelmes tervez\u0151vel avagy
\nn\u00e9lk\u00fcle. Azonban ennek a sohasem l\u00e9tezett elm\u00e9letnek a megc\u00e1fol\u00e1sa
\nsajnos nem \u00e9rv az evol\u00faci\u00f3 ellen.\n<\/p>\n

\n


\nArama E, Bader M, Srivastava
\nM, Bergmann A, Steller H. (2006): The two Drosophila cytochrome C proteins
\ncan function in both respiration and caspase activation; EMBO J. 25(1):232-43<\/font><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

(Vend\u00e9gmunk\u00e1sunk, SexComb toll\u00e1b\u00f3l.) \u00dajabb \u00c9RTEM cikk ker\u00fcl a boncasztalra, ez\u00fattal a molekul\u00e1ris genetika t\u00e1rgyk\u00f6r\u00e9b\u0151l, Biok\u00e9miai hasonl\u00f3s\u00e1gok c\u00edmmel. Az eredeti itt tal\u00e1lhat\u00f3. "A biok\u00e9miai taxon\u00f3mia egyik legfontosabb elj\u00e1r\u00e1sa a feh\u00e9rj\u00e9n bel\u00fcli aminosav-sorrend (szekvencia) meghat\u00e1roz\u00e1sa, illetve a DNS-ben l\u00e9v\u0151 b\u00e1zish\u00e1rmasok (tripletek) sorrendj\u00e9nek … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. →<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"class_list":["post-5005818","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-uncategorized"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005818","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5005818"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005818\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5005818"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5005818"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5005818"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}