![](\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/200902\/macropinna.jpg\")
Vannak olyan pillanatok, amikor egy addig sz\u00e1m\u00e1ra ismeretlen fajt l\u00e1tva egy biol\u00f3gus szeme is nagyra t\u00e1gul, \u00e9s a hoaxra meg photoshopra gyanakodva kezd keresg\u00e9lni az eredeti cikk ut\u00e1n. Kb. ez volt esetemben is, amikor el\u0151sz\u00f6r megl\u00e1ttam a Macropinna microstoma <\/i>f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9t.<\/p>\n
Nem is annyira a felfele mered\u0151 szemek miatt (amelyekr\u0151l b\u0151vebben l\u00e1sd mindj\u00e1rt), hanem az \u00e1tl\u00e1tsz\u00f3 fejtet\u0151 miatt.<\/p>\n
Ezt l\u00e9nyeg\u00e9ben egy rugalmas, pikkely mentes (\u00e9s, \u00e9rtelemszer\u0171en, \u00e1tl\u00e1tsz\u00f3) k\u00f6t\u0151sz\u00f6veti r\u00e9teg, valamint az alatta lev\u0151, folyad\u00e9kkal kit\u00f6lt\u00f6tt \u00fcreg alkotja. Ennek az \u00fcregnek az alj\u00e1b\u00f3l merednek felfele a szemek – ami egyen azt is jelenti, hogy a koponya nagym\u00e9rt\u00e9kben \u00e1talakult, hogy ezt a poz\u00edci\u00f3t lehet\u0151v\u00e9 tegye. (Megj: a hal elej\u00e9n, a sz\u00e1j felett lev\u0151 “szemszer\u0171” bem\u00e9lyed\u00e9sek a szagl\u00f3\u00fcregek.)<\/p>\n
<\/p>\n
Persze, a szemnek ez az elhelyezked\u00e9se, egy el\u00e9g evidens k\u00e9rd\u00e9st vet fel: az addig tal\u00e1n \u00e9rthet\u0151 is, hogy hogy pillantja meg a hal a leend\u0151 t\u00e1pl\u00e1l\u00e9k\u00e1t, de lenyel\u00e9s\u00e9hez m\u00e9gis “ir\u00e1nyba” kell fordulnia, s felt\u00e9telezhet\u0151-e, hogy ekkor kiz\u00e1r\u00f3lag a szagl\u00e1s\u00e1ra t\u00e1maszkodva k\u00e9pes meglelni a betev\u0151t?<\/p>\n M\u00e1s, hasonl\u00f3an cs\u00f6ves szemszerkezet\u0171 m\u00e9lytengeri halakn\u00e1l vagy az a megold\u00e1s, hogy nagy, felfele ir\u00e1nyul\u00f3 sz\u00e1jukkal k\u00e9pesek a t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kot beszippantani, vagy az, hogy a szem nem is felfele, hanem el\u0151re mered \u00e9s a hal f\u00fcgg\u0151legesen lebeg a v\u00edzben a pr\u00e9d\u00e1ra lesve.<\/p>\n B\u00e1r a Macropinna<\/i> szeme sem nevezhet\u0151 h\u00e9tk\u00f6znapinak, a “legk\u00fcl\u00f6nlegesebb gerinces szemszerkezet” c\u00edmet jelenleg egy m\u00e1sik m\u00e9lytengeri hal, a Dolichopteryx longipes<\/i> viselheti. \u00c9s a verseny m\u00e9gcsak nem is szoros.<\/p>\n Fentr\u0151l n\u00e9zve j\u00f3l l\u00e1that\u00f3 a “standardiz\u00e1lt” hord\u00f3-szemhez j\u00e1r\u00f3 k\u00e9t s\u00e1rga lencse, de mellett\u00fck k\u00e9t kis fekete folt is megfigyelhet\u0151. Ha a hal fej\u00e9t alulr\u00f3l (ventr\u00e1lisan) n\u00e9zz\u00fck, akkor l\u00e1thatjuk, hogy ut\u00f3bbiak val\u00f3j\u00e1ban k\u00e9t kis \u00fcreg tetej\u00e9t k\u00e9pezik, \u00e9s ezekben az \u00fcregekben egy k\u00fcl\u00f6nleges, f\u00e9nyvisszaver\u0151 sz\u00f6vet lelhet\u0151 fel (ez l\u00e1tszik pirosnak).<\/p>\n Ut\u00f3bbi funkci\u00f3j\u00e1ra azonban csak a szemek keresztmetszeti k\u00e9pe ad felvil\u00e1gos\u00edt\u00e1st: ezek egy k\u00fcl\u00f6nleges helyen elhelyezked\u0151 retinadarabra k\u00e9pesek t\u00fckr\u00f6zni a hal hasa fel\u0151l (esetleg) \u00e9rkez\u0151 f\u00e9nyt.<\/p>\n Vagyis, a halnak a k\u00e9t nagy, lencs\u00e9vel ell\u00e1tott szeme mellett k\u00e9t kisebb, “szemg\u00f6d\u00f6r” szer\u0171 k\u00e9pz\u0151dm\u00e9nye is van – ami m\u00e1r csak az\u00e9rt is megeml\u00edtend\u0151, mert nem ismer\u00fcnk m\u00e1s gerincest, amiben ilyen szerkezet\u0171 l\u00e1t\u00f3szerv l\u00e9tezne (gerinctelen van, de az m\u00e1s lapra tartozik).<\/p>\n A dr, a diverticulum teteje, a f\u00e9nvisszaver\u0151 oldala (m) \u00e9s a mr egy folytonos sz\u00f6vetet k\u00e9pez. Az mr, mint minden norm\u00e1lis retina, a f\u00e9ny\u00e9rz\u00e9kel\u0151 r\u00e9tegb\u0151l \u00e9s az alatta lev\u0151 v\u00e9kony pigment\u00e1lt epit\u00e9liumb\u00f3l (RPE)<\/a> \u00e1ll; ut\u00f3bbi a fejl\u0151d\u00e9s sor\u00e1n a szemserleg k\u00fcls\u0151 r\u00e9teg\u00e9b\u0151l alakul ki<\/a>. A k\u00e9t \u00fcreg hat\u00e1r\u00e1n a f\u00e9ny\u00e9rz\u00e9kel\u0151 r\u00e9teg elv\u00e9konyodik, \u00e9s a kett\u0151s r\u00e9teg felfele kanyarodva alak\u00edtja ki a v\u00e1laszt\u00f3falat, a septumot (s). Ebben, az RPE sejtjei k\u00fcl\u00f6nleges f\u00e9nyvisszaver\u0151 anyagot krist\u00e1lyos\u00edtanak ki, kialak\u00edtva a diverticulum oldal\u00e1n a t\u00fckr\u00f6z\u0151 fel\u00fcletet (m). (A retina idegi r\u00e9sze, itt tov\u00e1bbra is nagyon v\u00e9kony marad, szint\u00e9n epiteli\u00e1lis sejtekb\u0151l \u00e1ll.) A diverticulum tetej\u00e9n az emlegetett k\u00e9t r\u00e9teg \u00e1tfut, majd v\u00e9gigfut a dr felsz\u00edn\u00e9n, \u00e9s v\u00e9g\u00fcl egy hajt\u0171kanyarral visszakanyarodva l\u00e9trehozza mag\u00e1t a dr-t – ez ism\u00e9t a retina idegi komponens\u00e9b\u0151l alakul ki \u00e9s szerkezet\u00e9ben \u00e1tlagos retin\u00e1ra eml\u00e9keztet.<\/p>\n Ha bonyolultul hangzik, az az\u00e9rt, van mert bonyolult is. Ugyanakkor m\u0171k\u00f6dik. \u00c9s a halak “n\u00e9gyszemes l\u00e1t\u00e1s\u00e1nak” a kor\u00e1bbiakn\u00e1l<\/a> is jobb p\u00e9ld\u00e1j\u00e1t tisztelhetj\u00fck benne. \u00a0 \u00a0 \u00a0 \u00a0 \u00a0 \u00a0 \u00a0 \u00a0<\/p>\n Robison BH, Reisenbichler KR <\/strong>(2008) Macropinna microstoma<\/i> and the Paradox of Its Tubular Eyes. Copeia<\/i> 2008(4)<\/strong>: 780-784. Vannak olyan pillanatok, amikor egy addig sz\u00e1m\u00e1ra ismeretlen fajt l\u00e1tva egy biol\u00f3gus szeme is nagyra t\u00e1gul, \u00e9s a hoaxra meg photoshopra gyanakodva kezd keresg\u00e9lni az eredeti cikk ut\u00e1n. Kb. ez volt esetemben is, amikor el\u0151sz\u00f6r megl\u00e1ttam a Macropinna microstoma f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9t. … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. ![](\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/200902\/tub_eye_section.jpg\")
Mi\u00e9rt is volt erre sz\u00fcks\u00e9g? Mert a tenger m\u00e9ly\u00e9re, legyen az a Monterey -\u00f6b\u00f6lben<\/a> is, 1000 m m\u00e9lys\u00e9gben nagyon-nagyon kev\u00e9s f\u00e9ny jut el, \u00e9s ami m\u00e9gis, az term\u00e9szetesen fel\u00fclr\u0151l \u00e9rkezik. \u00cdgy, ha egy hal l\u00e1tni szeretn\u00e9 t\u00e1pl\u00e1l\u00e9k\u00e1t (pontosabban annak felette tekerg\u0151z\u0151 k\u00f6rvonalait), ahhoz a retina f\u00e9ny\u00e9rz\u00e9keny\u00e9s\u00e9b\u0151l (ami nem rossz egy\u00e9bk\u00e9nt) ki kell hoznia a maximumot. Ez r\u00e9szben azt jelenti, hogy a lencse sz\u00ednes – ebben a fajban z\u00f6ld, m\u00e1s hasonl\u00f3 m\u00e9lys\u00e9gben \u00e9l\u0151 fajokn\u00e1l gyakran s\u00e1rga -, mert \u00edgy optimaliz\u00e1lhat\u00f3, hogy az \u00e1ltal\u00e1ban biolumineszcens<\/a> t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kot k\u00f6nnyebben ki lehessen sz\u00farni. A retina szinte kiz\u00e1r\u00f3lag csak p\u00e1lcika sejtekb\u0151l \u00e1ll, amelyek nagyon \u00e9rz\u00e9kenyek, ugyanakkor sz\u00edn l\u00e1t\u00e1st nem tesznek lehet\u0151v\u00e9, na nem mintha ott pont az lenne az els\u0151dleges szempont. Ezek mellett, a szem alakja is alapvet\u0151en m\u00f3dosul: m\u00edg legt\u00f6bb gerincesben g\u00f6mb-szer\u0171 alakot figyelhet\u00fcnk meg, itt legink\u00e1bb egy hord\u00f3hoz hasonl\u00edthat\u00f3 az \u00e9rz\u00e9kszerv, amelynek a tetej\u00e9n tal\u00e1lhat\u00f3 a lencse (L), az alj\u00e1n pedig a f\u00e9ny\u00e9rz\u00e9keny retina nagy r\u00e9sze (MR).<\/p>\n![](\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/200902\/macropinna_eye.jpg\")
A Macropinna<\/i> eset\u00e9ben ezek egyike sem \u00e1ll: a szem az \u00e9g fele mered, sz\u00e1juk pedig viszonylag kicsi \u00e9s el\u0151re n\u00e9z. A halak egy zseni\u00e1lis h\u00faz\u00e1ssal m\u00e9gis k\u00e9pesek ezen t\u00faltenni magukat: k\u00fcl\u00f6nleges szemforgat\u00f3 izmaik seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel kb 75 fokban el\u0151re tudj\u00e1k mozd\u00edtani szem\u00fcket. Ezt eddig nem lehetett tudni, mert a kissz\u00e1m\u00fa, felsz\u00ednre ker\u00fcl\u0151 hal-tetem enyh\u00e9n meggy\u00f6t\u00f6rt volt rendszerint, \u00e9s az egyes izmok funkci\u00f3j\u00e1r\u00f3l max. tal\u00e1lgatni lehet. Most azonban a Monterey Bay Aquarium kutat\u00f3i m\u00e9lytengeri kamer\u00e1ik seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel val\u00f3di \u00e9l\u0151hely\u00fck\u00f6n is meg tudt\u00e1k figyelni n\u00e9h\u00e1ny p\u00e9ld\u00e1ny viselked\u00e9s\u00e9t, \u00e9s a felsz\u00ednre is k\u00e9pesek voltak \u00e9l\u0151 halakat felhozni, amelyeket azt\u00e1n k\u00fcl\u00f6nleges akv\u00e1riumokban tanulm\u00e1nyoztak (m\u00e9g t\u00f6bb k\u00e9p tal\u00e1lhat\u00f3 errefele<\/a>).\u00a0<\/p>\n![](\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/200902\/dolichopteryx.jpg\")
Noha ez a faj k\u00fcls\u0151re kor\u00e1nt sem annyira egzotikus (A), mint fent r\u00e9szletezett “kolleg\u00e1ja”, ha k\u00f6zelebbr\u0151l megvizsg\u00e1ljuk a szem\u00e9t eg\u00e9szen egyedi dolgokra bukkanhatunk.<\/p>\n![](\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/200902\/dolichopteryx_eye_section.jpg\")
A k\u00e9t kis szem \u00e9rdekess\u00e9ge, hogy a nagyb\u00f3l j\u00f6ttek l\u00e9tre: b\u00e1r egy keresztmetszeti k\u00e9pen evidensnek t\u0171nne, hogy a nagy szem retin\u00e1ja (mr) \u00e9s a “mell\u00e9kszem” (diverticulum) f\u00e9ny\u00e9rz\u00e9kel\u0151 r\u00e9tege (dr) nem folytonos, diverticul\u00e1ris szaruh\u00e1rtya (dc) miatt, a l\u00e1tszat csal\u00f3ka. Ugyanis a retina itt egy k\u00fcl\u00f6nleges “dupla-S” alakot \u00edr le.<\/p>\n
\n
Collin SP, Hoskins RV, Partridge JC<\/strong> (1998) Seven retinal specializations in the tubular eye of the deep-sea pearleye, Scopelarchus michaelsarsi<\/i>: a case study in visual optimization. Brain Behav Evol<\/i> 51(6)<\/strong>: 291-314.
Wagner HJ, Douglas RH, Frank TM, Roberts NW, Partridge JC.<\/strong> (2009) A novel vertebrate eye using both refractive and reflective optics. Curr Biol 19(2)<\/strong>: 108-114. <\/i><\/i><\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"