{"id":5005804,"date":"2009-02-15T16:17:49","date_gmt":"2009-02-15T15:17:49","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2009\/02\/15\/fekete_farkasok"},"modified":"2009-02-15T16:17:49","modified_gmt":"2009-02-15T15:17:49","slug":"fekete_farkasok","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5005804","title":{"rendered":"Fekete farkasok"},"content":{"rendered":"

\"\"\u00c9s akkor egy kis visszat\u00e9r\u00e9s egyik kedvenc vessz\u0151parip\u00e1nkhoz, a pigment\u00e1ci\u00f3 evol\u00faci\u00f3j\u00e1hoz. Ez\u00fattal az \u00e9szak amerikai sz\u00fcrkefarkasokat vessz\u00fck nagy\u00edt\u00f3 al\u00e1, ugyanis enn\u00e9l a fajn\u00e1l egy \u00e9rdekes sz\u00ednezeti trend figyelhet\u0151 meg: az \u00e9szaki, f\u00e1tlan tundr\u00e1n fiatalon vil\u00e1gossz\u00fcrk\u00e9k, id\u0151sebben pedig piszkosfeh\u00e9r sz\u00edn\u0171ek ezek a ragadoz\u00f3k, viszont d\u00e9lebbre, ahogy n\u0151 az erd\u0151vel bor\u00edtott ter\u00fcletek ar\u00e1nya, \u00fagy n\u0151 egy olyan sz\u00ednv\u00e1ltozat gyakoris\u00e1ga is, amelyik fiatalon fekete, majd k\u00e9s\u0151bb s\u00f6t\u00e9tsz\u00fcrk\u00e9v\u00e9 v\u00e1lik.<\/p>\n

A fekete sz\u00edn ilyen esetekben mindig egy kicsit \u00e1rulkod\u00f3: mivel m\u00e1r sz\u00e1mos faj eset\u00e9ben felt\u00e9rk\u00e9pezt\u00e9k a bes\u00f6t\u00e9t\u00fcl\u00e9st, azaz melaniz\u00e1ci\u00f3t okoz\u00f3 mut\u00e1ci\u00f3t, tudjuk, hogy leggyakrabban ez a egy \u00fan. melanocortin receptorhoz<\/a>, vagy az \u00e1ltala aktiv\u00e1lt \u00fatvonalhoz<\/a> k\u00f6thet\u0151. \u00cdgy azt\u00e1n k\u00e9zenfekv\u0151 volt a fekete farkasokban is el\u0151sz\u00f6r a receptort k\u00f3dol\u00f3 mc1r<\/em> g\u00e9nt, ill. a jel\u00e1tviteli \u00fat anatgonist\u00e1j\u00e1t k\u00f3dol\u00f3 agouti<\/em>-t megvizsg\u00e1lni. A vizsg\u00e1lat azonban nem hozta a v\u00e1rt eredm\u00e9nyt: a k\u00e9t eml\u00edtett g\u00e9nben semmilyen olyan v\u00e1ltoz\u00e1s nem tapaszatlhat\u00f3, ami megmagyar\u00e1zn\u00e1 a pigment\u00e1ci\u00f3s \u00fatvonal extra aktiv\u00e1ci\u00f3j\u00e1t.<\/p>\n

\u00cdgy azt\u00e1n m\u00e1s jel\u00f6ltek ut\u00e1n kellett n\u00e9zni, \u00e9s az egyik az t\u00f6rt\u00e9netesen az a K<\/em> l\u00f3kusz lett, amir\u0151l nemr\u00e9g kuty\u00e1k eset\u00e9ben<\/a> der\u00fclt ki, hogy mut\u00e1l\u00f3dva fekete sz\u0151rsz\u00ednt okozhat. Itt m\u00e1r t\u00f6bb szerencs\u00e9vel j\u00e1rt a kutat\u00e1s: kider\u00fclt, hogy a sz\u00f3banforg\u00f3 g\u00e9n, a fekete egyedekben val\u00f3ban tartalmaz egy r\u00f6vid, 3 b\u00e1zisp\u00e1rnyi del\u00e9ci\u00f3t, ami m\u0171k\u00f6d\u00e9sk\u00e9ptelenn\u00e9 teszi. Ami azonban furcs\u00e1v\u00e1 teszi a dolgot, hogy pont ugyanezt a mut\u00e1ci\u00f3t lelt\u00e9k a fekete ebekben is.<\/p>\n

<\/p>\n

\"\"\u00c9s akkor egy kis visszat\u00e9r\u00e9s egyik kedvenc vessz\u0151parip\u00e1nkhoz, a pigment\u00e1ci\u00f3 evol\u00faci\u00f3j\u00e1hoz. Ez\u00fattal az \u00e9szak amerikai sz\u00fcrkefarkasokat vessz\u00fck nagy\u00edt\u00f3 al\u00e1, ugyanis enn\u00e9l a fajn\u00e1l egy \u00e9rdekes sz\u00ednezeti trend figyelhet\u0151 meg: az \u00e9szaki, f\u00e1tlan tundr\u00e1n fiatalon vil\u00e1gossz\u00fcrk\u00e9k, id\u0151sebben pedig piszkosfeh\u00e9r sz\u00edn\u0171ek ezek a ragadoz\u00f3k, viszont d\u00e9lebbre, ahogy n\u0151 az erd\u0151vel bor\u00edtott ter\u00fcletek ar\u00e1nya, \u00fagy n\u0151 egy olyan sz\u00ednv\u00e1ltozat gyakoris\u00e1ga is, amelyik fiatalon fekete, majd k\u00e9s\u0151bb s\u00f6t\u00e9tsz\u00fcrk\u00e9v\u00e9 v\u00e1lik.<\/p>\n

A fekete sz\u00edn ilyen esetekben mindig egy kicsit \u00e1rulkod\u00f3: mivel m\u00e1r sz\u00e1mos faj eset\u00e9ben felt\u00e9rk\u00e9pezt\u00e9k a bes\u00f6t\u00e9t\u00fcl\u00e9st, azaz melaniz\u00e1ci\u00f3t okoz\u00f3 mut\u00e1ci\u00f3t, tudjuk, hogy leggyakrabban ez a egy \u00fan. melanocortin receptorhoz<\/a>, vagy az \u00e1ltala aktiv\u00e1lt \u00fatvonalhoz<\/a> k\u00f6thet\u0151. \u00cdgy azt\u00e1n k\u00e9zenfekv\u0151 volt a fekete farkasokban is el\u0151sz\u00f6r a receptort k\u00f3dol\u00f3 mc1r<\/em> g\u00e9nt, ill. a jel\u00e1tviteli \u00fat anatgonist\u00e1j\u00e1t k\u00f3dol\u00f3 agouti<\/em>-t megvizsg\u00e1lni. A vizsg\u00e1lat azonban nem hozta a v\u00e1rt eredm\u00e9nyt: a k\u00e9t eml\u00edtett g\u00e9nben semmilyen olyan v\u00e1ltoz\u00e1s nem tapaszatlhat\u00f3, ami megmagyar\u00e1zn\u00e1 a pigment\u00e1ci\u00f3s \u00fatvonal extra aktiv\u00e1ci\u00f3j\u00e1t.<\/p>\n

\u00cdgy azt\u00e1n m\u00e1s jel\u00f6ltek ut\u00e1n kellett n\u00e9zni, \u00e9s az egyik az t\u00f6rt\u00e9netesen az a K<\/em> l\u00f3kusz lett, amir\u0151l nemr\u00e9g kuty\u00e1k eset\u00e9ben<\/a> der\u00fclt ki, hogy mut\u00e1l\u00f3dva fekete sz\u0151rsz\u00ednt okozhat. Itt m\u00e1r t\u00f6bb szerencs\u00e9vel j\u00e1rt a kutat\u00e1s: kider\u00fclt, hogy a sz\u00f3banforg\u00f3 g\u00e9n, a fekete egyedekben val\u00f3ban tartalmaz egy r\u00f6vid, 3 b\u00e1zisp\u00e1rnyi del\u00e9ci\u00f3t, ami m\u0171k\u00f6d\u00e9sk\u00e9ptelenn\u00e9 teszi. Ami azonban furcs\u00e1v\u00e1 teszi a dolgot, hogy pont ugyanezt a mut\u00e1ci\u00f3t lelt\u00e9k a fekete ebekben is.<\/p>\n

Ennek magyar\u00e1zat\u00e1ra h\u00e1rom elm\u00e9letet gy\u00e1rthatunk: vagy a kuty\u00e1k \u00e9s farkasok \u0151s\u00e9ben m\u00e1r l\u00e9tezett ez az all\u00e9lvari\u00e1ns, ami mindk\u00e9t vonalon megmaradt \u00e9s amikor a szelekci\u00f3s k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek megfelel\u0151ek lettek, hirtelen elterjedt, vagy az adott DNS szakasz valahogy k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen vonzza a mut\u00e1ci\u00f3kat, vagy a mut\u00e1ci\u00f3 val\u00f3j\u00e1ban csak egyszer, vagy a kuty\u00e1kban, vagy a farkasokban jelent meg, s k\u00e9s\u0151bb \u00e1tkeveredett a m\u00e1sik vonalba (ne feledj\u00fck, itt az\u00e9rt egy fajr\u00f3l van sz\u00f3, ez nem lehetetlen).<\/p>\n

Eld\u00f6ntend\u0151, hogy melyik is igaz a h\u00e1rom elm\u00e9let k\u00f6z\u00fcl, a kutat\u00e1st v\u00e9gz\u0151k g\u00f3rcs\u0151 al\u00e1 vett\u00e9k a K<\/em> l\u00f3kusz k\u00f6r\u00fcli DNS ter\u00fcleteket is. El\u0151sz\u00f6r is az der\u00fclt ki, hogy fekete farkasokban, ellent\u00e9tben a fekete kuty\u00e1kkal a mut\u00e1ns all\u00e9l k\u00f6r\u00fcli DNS szakasz gyakorlatilag mindig v\u00e1ltozatlan. Ez arra utal, hogy a mut\u00e1ci\u00f3 nemr\u00e9g jelent meg a k\u00f6r\u00fckben, k\u00fcl\u00f6nben a rekombin\u00e1ci\u00f3<\/a> r\u00e9v\u00e9n az\u00e9rt m\u00e1r t\u00f6bb v\u00e1ltozatoss\u00e1g cs\u00faszott volna be ebbe a genomi r\u00e9gi\u00f3ba. (A hosszabb id\u0151 t\u00f6bb egyedet \u00e9s \u00edgy t\u00f6bb ivarsejtet jelent. M\u00e1rpedig minden ivarsejt kialakul\u00e1s\u00e1t megel\u0151z\u0151 mei\u00f3ziskor bizonyos es\u00e9llyel lej\u00e1tsz\u00f3dhat egy rekombin\u00e1ci\u00f3 a K l<\/em>\u00f3kusz k\u00f6zel\u00e9ben. Minn\u00e9l t\u00f6bb rekombin\u00e1ci\u00f3ra volt alkalom, ez az es\u00e9ly egyre nagyobb lesz.)<\/p>\n

\"\"Ami azonban m\u00e9g meglep\u0151bb: a fekete farkasok sz\u00f3banforg\u00f3 DNS szakasza legink\u00e1bb nem a sz\u00fcrke farkasok homol\u00f3g DNS szakasz\u00e1ra hasonl\u00edtott (amit, ha a mut\u00e1ci\u00f3 a farkasokban k\u00f6vetkezett be, elv\u00e1rn\u00e1nk), hanem a kuty\u00e1k K<\/em> l\u00f3kusz k\u00f6r\u00fcli szakasz\u00e1ra!<\/p>\n

Vagyis a fekete farkasok magyar\u00e1zata abban rejlik, hogy a kuty\u00e1kban megjelent genetikai vari\u00e1ci\u00f3 visszaker\u00fclt a farkasokba (a mik\u00e9ntbe ne menj\u00fcnk most bele, a zord \u00e9s hideg \u00e9szaki erd\u0151k nyilv\u00e1n forr\u00f3 rom\u00e1ncoknak is helyet adhatnak ;-)), ami kiv\u00e9telesen szelekci\u00f3s el\u0151nynek bizonyult: az erd\u0151k \u00e1rnyai k\u00f6z\u00f6tt el\u0151ny\u00f6sebb fekete\/sz\u00fcrke sz\u00ednben pomp\u00e1zni mint feh\u00e9rben. \u00cdgy azt\u00e1n a frissen megjelent DNS vari\u00e1ci\u00f3 r\u00f6gz\u00fclt a sz\u00fcrkefarkas popul\u00e1ci\u00f3ban, s fokozatosan elterjedt. Kiv\u00e9telesen, egy emberi szelekci\u00f3 \u00e1ltal l\u00e9trehozott vari\u00e1ci\u00f3, a term\u00e9szetben is meg\u00e1llta a hely\u00e9t.<\/p>\n

\n

Anderson TM, Vonholdt BM, Candille SI, Musiani M, Greco C, et al.<\/strong> (2009) Molecular and Evolutionary History of Melanism in North American Gray Wolves. Science<\/em> doi: 10.1126\/science.1165448 <\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

\u00c9s akkor egy kis visszat\u00e9r\u00e9s egyik kedvenc vessz\u0151parip\u00e1nkhoz, a pigment\u00e1ci\u00f3 evol\u00faci\u00f3j\u00e1hoz. Ez\u00fattal az \u00e9szak amerikai sz\u00fcrkefarkasokat vessz\u00fck nagy\u00edt\u00f3 al\u00e1, ugyanis enn\u00e9l a fajn\u00e1l egy \u00e9rdekes sz\u00ednezeti trend figyelhet\u0151 meg: az \u00e9szaki, f\u00e1tlan tundr\u00e1n fiatalon vil\u00e1gossz\u00fcrk\u00e9k, id\u0151sebben pedig piszkosfeh\u00e9r sz\u00edn\u0171ek ezek … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. →<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[1],"tags":[39],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005804"}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5005804"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005804\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5005804"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5005804"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5005804"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}