![](\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/200902\/titanoboa_vertebra.jpg\")
A tehets\u00e9gtelen, B-film rendez\u0151k kedvelt h\u00faz\u00e1sa, hogy egy \u00f3ri\u00e1si prehistorikus besti\u00e1t engednek a mit sem sejt\u0151 emberekre, majd kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3an klis\u00e9s helyzetek sorozat\u00e1t futtatva pr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k (\u00e1ltal\u00e1ban sikertelen\u00fcl) a tot\u00e1lis \u00e9rdektelens\u00e9gt\u0151l megmenteni a filmj\u00fcket. Nem volt ez al\u00f3l kiv\u00e9tel a '97-es Anaconda<\/a><\/i> sem, ahol a JLo \u00e9s IceCube \u00e1ltal rendk\u00edv\u00fcl hitelesen alak\u00edtott NatGeo csoport prob\u00e1l n\u00e9h\u00e1ny nagyra n\u0151tt k\u00edgy\u00f3t becserk\u00e9szni.\n<\/p>\n\nRetrospekt\u00edve annyit elmondhatunk, hogy legal\u00e1bb az \u00f6tlet nem volt teljesen fikt\u00edv, hiszen a jelek szerint D\u00e9l Amerika \u0151serdeiben egykor val\u00f3ban \u00e9ltek hatalmas \u00f3ri\u00e1sk\u00edgy\u00f3k. Kolumbia Guajira f\u00e9lsziget\u00e9n<\/a> leltek egy eddig ismeretlen boafaj maradv\u00e1nyaira, ami mellett a nemzetts\u00e9g <\/a>t\u00f6bbi tagja, a sz\u00f3 szoros \u00e9rtelm\u00e9ben elt\u00f6rp\u00fcl. A k\u00e9pen a Titanoboa cerrejonensis<\/i> csigoly\u00e1ja mellett egy mai, 3.4 m hossz\u00fa Boa constrictor<\/i> csigoly\u00e1ja l\u00e1that\u00f3, \u00edgy az egykor\u00e9lt boa \u00f3ri\u00e1s sim\u00e1n 13 m k\u00f6zeli hosszal b\u00fcszk\u00e9lkedhetett.\n<\/p>\n \n \nA Titanoboa<\/i> eset\u00e9ben, ez kb \u00e9vi 30-34 \u00b0C k\u00f6r\u00fcli \u00e1tlagott jelentett, ami l\u00e9nyegesen magasabb, mint a k\u00f6rny\u00e9k mai (egy\u00e9bk\u00e9nt az\u00e9rt alacsonynak nem mondhat\u00f3) h\u0151m\u00e9rs\u00e9klete. Mivel m\u00e1s forr\u00e1sokb\u00f3l tudjuk, hogy ekkort\u00e1jt a k\u00f6rny\u00e9k l\u00e9gk\u00f6r\u00e9nek CO2<\/sub> koncentr\u00e1ci\u00f3ja 2000 ppm k\u00f6r\u00fcl mozoghatott, azt is jelenti egyben ez a megfigyel\u00e9s, hogy a tr\u00f3pusok termoszt\u00e1t k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t, vagyis h\u0151m\u00e9rs\u00e9kleti pufferkapacit\u00e1s\u00e1t \u00e1ltal\u00e1ban t\u00falbecs\u00fclj\u00fck. Amikor megn\u0151 a l\u00e9gk\u00f6rben a \u00fcvegh\u00e1z-g\u00e1zok koncentr\u00e1ci\u00f3ja, nemcsak a sarkokon v\u00e1ltozik meredek \u00fctemben a h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet, de m\u00e1s \u00e9g\u00f6veken is.\n<\/p>\n \n\u00c9s hogy hol ki \u00e9s mi tud alkalmazkodni egy ilyen v\u00e1ltoz\u00e1shoz, az egy olyan tal\u00e1ny, amire sajnos hamarabb kaphatunk v\u00e1laszt, mint egy\u00e9bk\u00e9nt szeretn\u00e9nk.\u00a0 \n<\/p>\n A tehets\u00e9gtelen, B-film rendez\u0151k kedvelt h\u00faz\u00e1sa, hogy egy \u00f3ri\u00e1si prehistorikus besti\u00e1t engednek a mit sem sejt\u0151 emberekre, majd kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3an klis\u00e9s helyzetek sorozat\u00e1t futtatva pr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k (\u00e1ltal\u00e1ban sikertelen\u00fcl) a tot\u00e1lis \u00e9rdektelens\u00e9gt\u0151l megmenteni a filmj\u00fcket. Nem volt ez al\u00f3l kiv\u00e9tel a '97-es Anaconda … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. ![](\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/200902\/paleotemperature.jpg\")
Ami, sok egy\u00e9b szempont mellett, az\u00e9rt is figyelemrem\u00e9lt\u00f3, mert a k\u00edgy\u00f3k hidegv\u00e9r\u0171ek. \u00cdgy ahhoz, hogy akt\u00edv \u00e9letet \u00e9lhessenek, a k\u00f6rnyez\u0151 h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet bizonyos \u00e9rt\u00e9k felett kell maradnia. \u00c9s min\u00e9l nagyobb az \u00e1llat, ann\u00e1l magasabb ez a h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet.\n<\/p>\n
\n
\nHead JJ, Bloch JI, Hastings AK, Bourque JR, Cadena EA, et al.<\/strong> (2009) Giant boid snake from the Palaeocene neotropics reveals hotter past equatorial temperatures. Nature<\/i> 457<\/strong>: 715-717.
\n<\/font><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"