\n![](\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/200901\/saskajaras.jpg\")
A s\u00e1skaj\u00e1r\u00e1s nemcsak az\u00e9rt figyelemre m\u00e9lt\u00f3 jelens\u00e9g, mert iszonyatos gazdas\u00e1gi k\u00e1rt tud okozni, hanem az\u00e9rt is, mert eg\u00e9szen radik\u00e1lis \u00e9lettani \u00e9s viselked\u00e9sbeli v\u00e1ltoz\u00e1sokkal j\u00e1r s\u00e1sk\u00e1k sz\u00e1m\u00e1ra.\n<\/p>\n
\nP\u00e9ld\u00e1ul, az \u00e9ppen nem "band\u00e1z\u00f3" sivatagi s\u00e1ska (Schistocerca gregaria<\/i>) sz\u00ednezet\u00e9ben teljesen el\u00fct bibiai csap\u00e1sk\u00e9nt jelesked\u0151 gajt\u00e1rsait\u00f3l: viszonylag egyszer\u0171 z\u00f6ld sz\u00edne van, mint a legt\u00f6bb mezei s\u00e1sk\u00e1nak, \u00e9s kifejezetten szeret egyed\u00fcl lenni ("solitarious phase). Olyannyira, hogy ha egy \u00fcvegketrecbe helyezz\u00fck, aminek a bal fal\u00e1hoz t\u00f6bb m\u00e1sik s\u00e1sk\u00e1t helyez\u00fcnk, akkor a lehet\u0151 legr\u00f6videbb \u00faton, az akv\u00e1rium t\u0151l\u00fck legt\u00e1volabb lev\u0151 sark\u00e1ba t\u00e1vozik (B).\n<\/p>\n
\nHa azonban folyamatosan t\u00e1rsas\u00e1gra van k\u00e9nyszer\u00edtve, egyszer csak "bekattan" valami a rovar idegrendszer\u00e9ben, s hirtelen igencsak lelkes "t\u00e1rsas l\u00e9nny\u00e9" ("gregarious phase") v\u00e1ltozik. A fent eml\u00edtett k\u00eds\u00e9rletben m\u00e1r nem elfut t\u00e1rsait\u00f3l, hanem kifejezetten keresni fogja t\u00e1rsas\u00e1gukat.\n<\/p>\n
\nA t\u00f6bbi s\u00e1ska l\u00e1tv\u00e1nya, szaga, vagy a vel\u00fck val\u00f3 folyamatos \u00e9rintkez\u00e9s v\u00e1lthatja ki ezt az \u00e1tvedl\u00e9st (C), amit kiv\u00e9telesen sz\u00f3szerint kell \u00e9rteni: ugyan a viselked\u00e9sbeli v\u00e1ltoz\u00e1s az els\u0151 jel, de ezt a k\u00f6vetkez\u0151 hetekben sz\u00e1mos vedl\u00e9sen megy kereszt\u00fcl az egyed, amelyek sor\u00e1n a kezedeti z\u00f6ld sz\u00ednr\u0151l a s\u00e1ska fokozatosan az agressz\u00edvebb fekete-s\u00e1rga kombin\u00e1ci\u00f3ra v\u00e1lt (A). (Ez a jelens\u00e9g, amikor egyetlen genom, a k\u00f6rnyezett\u0151l f\u00fcgg\u0151en, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kin\u00e9zeteket tud k\u00f3dolni az \u00fan. fenotipikus plaszticit\u00e1s, amir\u0151l kor\u00e1bban m\u00e1r r\u00f6viden volt sz\u00f3<\/a>.)\n<\/p>\n \nA k\u00e9rd\u00e9s teh\u00e1t adott: mi t\u00f6rt\u00e9nik az idegrendszerben, mit\u0151l kattan be a rovar? A University of Oxford kutat\u00f3i (akiknek munk\u00e1j\u00e1r\u00f3l itt egy kor\u00e1bbi NatGeo video<\/a>) arra figyeltek fel, hogy a t\u00e1rsas \u00e9letm\u00f3d k\u00f6vetkezt\u00e9ben er\u0151sen megn\u0151 egy szerotonin<\/a> nev\u0171 neurotranszmitter koncentr\u00e1ci\u00f3ja a s\u00e1sk\u00e1k idegrendszer\u00e9ben. Term\u00e9szetesen nem csak ennek az egy molekul\u00e1nak a mennyis\u00e9ge v\u00e1ltozik, \u00edgy ahhoz, hogy ok-okozati \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sbe lehessen hozni a v\u00e1ltoz\u00e1s eg\u00e9sz\u00e9vel, el\u0151bb nem \u00e1rt n\u00e9h\u00e1ny k\u00eds\u00e9rletet v\u00e9gezni.\n<\/p>\n \n \nAzaz a szerotonin koncentr\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak n\u00f6veked\u00e9se, \u00fagy t\u0171nik, egyszerre sz\u00fcks\u00e9ges \u00e9s el\u00e9gs\u00e9ges felt\u00e9tele a s\u00e1sk\u00e1k "bekattan\u00e1s\u00e1nak". (Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg vele p\u00e1rhuzamosan m\u00e9g m\u00e1s faktorok is hatnak, de az adatok alapj\u00e1n ez a neurotranszmitter az egyik legf\u0151bb elem.) Felhaszn\u00e1lhatjuk-e mindezt a s\u00e1skaj\u00e1r\u00e1sok megel\u0151z\u00e9s\u00e9re? Elm\u00e9letileg persze, nagyon is, de a gyakorlatban az\u00e9rt n\u00e9h\u00e1ny akad\u00e1lyt le kell k\u00fczdeni.\u00a0\n<\/p>\n \nEl\u0151sz\u00f6r is a szerotonin az \u00e1llatvil\u00e1g egyik legelterjedtebb neurotranszmittere. \u00cdgy azt\u00e1n nem lehet egy hatalmas ter\u00fcleten orrba-sz\u00e1jba szerotonin- anatgonist\u00e1kat csak \u00fagy sz\u00e9tsz\u00f3rni, mert annak m\u00e1s fajokra n\u00e9zve is s\u00falyos k\u00f6vetkezm\u00e9nyei lenn\u00e9nek. A szerotonin jel\u00e1tvitelt \u00edgy csak a s\u00e1sk\u00e1k saj\u00e1t szerotonin-receptor\u00e1nak specifikus g\u00e1tl\u00e1s\u00e1val lehetne biztons\u00e1gosan megszak\u00edtani, de a folyamatban szerepet j\u00e1tsz\u00f3 receptort m\u00e9g nem azonos\u00edtott\u00e1k. A m\u00e1sik gond pedig az, hogy a kezel\u00e9snek igencsak lokaliz\u00e1ltnak kell lennie, amihez viszont folyamatosan monitorozni kell az egyes s\u00e1skapopul\u00e1ci\u00f3kat, \u00e9s ott \u00e9s akkor kell s\u00fcrg\u0151sen beavatkozni, ahol \u00e9s amikor az els\u0151 csoportok elkezdenek "bekattanni". Ez technikailag ugyan tal\u00e1n ma m\u00e1r nem lehetetlen, de az\u00e9rt nem is trivi\u00e1lis.\n<\/p>\n A s\u00e1skaj\u00e1r\u00e1s nemcsak az\u00e9rt figyelemre m\u00e9lt\u00f3 jelens\u00e9g, mert iszonyatos gazdas\u00e1gi k\u00e1rt tud okozni, hanem az\u00e9rt is, mert eg\u00e9szen radik\u00e1lis \u00e9lettani \u00e9s viselked\u00e9sbeli v\u00e1ltoz\u00e1sokkal j\u00e1r s\u00e1sk\u00e1k sz\u00e1m\u00e1ra. P\u00e9ld\u00e1ul, az \u00e9ppen nem "band\u00e1z\u00f3" sivatagi s\u00e1ska (Schistocerca gregaria) sz\u00ednezet\u00e9ben teljesen el\u00fct bibiai csap\u00e1sk\u00e9nt … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. ![](\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/200901\/saskajaras_serotonin.jpg\")
\nHa a mag\u00e1nyosan \u00e9l\u0151 s\u00e1sk\u00e1kat szerotoninnal kezdt\u00e9k kezelni, hirtelen szignifik\u00e1ns mennyis\u00e9g\u00fck "t\u00e1rsas" viselked\u00e9sre v\u00e1ltott (m\u00edg a nem kezelt csoportban ilyesmi szinte soha nem fordult el\u0151) (A). S\u0151t, a ford\u00edtottja is igaz: ha a t\u00e1rsas \u00e9letre kondicion\u00e1lt s\u00e1sk\u00e1kat, a kondicion\u00e1l\u00e1s el\u0151tt egy szerotonin antagonist\u00e1val (AMTP) kezelt\u00e9k, a k\u00fara v\u00e9g\u00e9n jelent\u0151s h\u00e1nyaduk maradt "mag\u00e1nyos vad\u00e1sz", ellent\u00e9tben nem kezelt t\u00e1rsaikkal.\n<\/p>\n
\n
\nAnstey ML, Rogers SM, Ott SR, Burrows M, Simpson SJ.<\/strong> (2009) Serotonin mediates behavioral gregarization underlying swarm formation in desert locusts. Science<\/i> 323<\/strong>: 627-630.
\n<\/font><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"