![](\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/200901\/human_effect.jpg\")
A k\u00f6zvetlen \u00e9s k\u00f6zvetett emberi, azaz antropog\u00e9n hat\u00e1sok m\u00e1ra mind-mind az evol\u00faci\u00f3 jelent\u0151s hajt\u00f3ereiv\u00e9 v\u00e1ltak.\u00a0\n<\/p>\n\nA k\u00f6zvetlen \u00e9s k\u00f6zvetett emberi, azaz antropog\u00e9n hat\u00e1sok m\u00e1ra mind-mind az evol\u00faci\u00f3 jelent\u0151s hajt\u00f3ereiv\u00e9 v\u00e1ltak.\u00a0\n<\/p>\n
\nTrivi\u00e1lisan hangzik, de kev\u00e9s szisztematikus tanulm\u00e1ny sz\u00fclettet a t\u00e9m\u00e1r\u00f3l. Egyedi eseteket (mint a halak eset\u00e9ben, a lehal\u00e1sz\u00e1s miatt az egyre kor\u00e1bbra tol\u00f3d\u00f3 ivar\u00e9retts\u00e9g) m\u00e1r ismert\u00fcnk, \u00e1m a napokban megjelent, \u00f6sszes\u00edt\u0151 PNAS cikkhez hasonl\u00f3ra m\u00e9g nem nagyon volt p\u00e9lda.\n<\/p>\n
\nEbben 40 olyan rendszert vizsg\u00e1ltak, ahol az ember ragadoz\u00f3k\u00e9nt viselkedik (pl. hal\u00e1szat), \u00f6sszevetve 20 teljesen term\u00e9szetes rendszerrel, illetve 25 olyannal, ahol k\u00f6zvetett emberi hat\u00e1s \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl. Az emberi befoly\u00e1s (k\u00f6zvetlen vagy sem) alatt \u00e1ll\u00f3 rendszerek \u00e9l\u0151k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9ben az evol\u00faci\u00f3s v\u00e1ltoz\u00e1s 2-3x gyorsabb \u00fctemben zajlik, mint az \u00e9rintetlen k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekben (a grafikonon a v\u00e1ltoz\u00e1st "Darwin"-ban m\u00e9rik, amely m\u00e9rt\u00e9kegys\u00e9g Haldane nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik<\/a>). Azaz, az emberekkel val\u00f3 interakci\u00f3 fel\u00f6rgette a v\u00e1ltoz\u00e1s k\u00e9nyszer\u00e9t. Ennek pedig komoly hat\u00e1sai lesznek, a sz\u00f3banforg\u00f3 fajok \u00e9let\u00e9nek minden elem\u00e9re vonatkoz\u00f3an. Pl. a kor\u00e1bbi \u00e9letkorra tol\u00f3d\u00f3 szaporod\u00e1s egyes halfajok eset\u00e9n, csak azt a realit\u00e1st t\u00fckr\u00f6zi, hogy id\u0151sebb korban m\u00e1r nem lesz alkalmuk ut\u00f3dokat nemzeni, mert egy szupermarket fagyasztott-\u00e1ru r\u00e9szlege nem ide\u00e1lis k\u00f6zeg erre. Ugyanakkor ez nem egz abszol\u00fat optimum. K\u00e9nyszermegold\u00e1s, ami term\u00e9szetes k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt aligha maradhatna fenn, ui. egyszersmind ez alacsonyabb term\u00e9kenys\u00e9ggel j\u00e1r.\n<\/p>\n \nTanuls\u00e1g, m\u00e1r ha lehet ilyesmir\u0151l a cikk kapcs\u00e1n besz\u00e9lni, az, hogy nem az\u00e9rt hal ki egyre t\u00f6bb faj, mert nem is pr\u00f3b\u00e1lkozik az \u00e1ltalunk dikt\u00e1lt val\u00f3s\u00e1ghoz alkalmazkodni, hanem mert egy id\u0151 ut\u00e1n (ilyen \u00fctemben) k\u00e9ptelen erre.\n<\/p>\n A k\u00f6zvetlen \u00e9s k\u00f6zvetett emberi, azaz antropog\u00e9n hat\u00e1sok m\u00e1ra mind-mind az evol\u00faci\u00f3 jelent\u0151s hajt\u00f3ereiv\u00e9 v\u00e1ltak.\u00a0 Trivi\u00e1lisan hangzik, de kev\u00e9s szisztematikus tanulm\u00e1ny sz\u00fclettet a t\u00e9m\u00e1r\u00f3l. Egyedi eseteket (mint a halak eset\u00e9ben, a lehal\u00e1sz\u00e1s miatt az egyre kor\u00e1bbra tol\u00f3d\u00f3 ivar\u00e9retts\u00e9g) m\u00e1r ismert\u00fcnk, … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz….
\n
\nDarimont CT, Carlson SM, Kinnison MT, Paquet PC, Reimchen TE, Wilmers CC.<\/strong> (2009) Human predators outpace other agents of trait change in the wild. PNAS<\/i> 106(3)<\/strong>: 952-954.
\n<\/font><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"