{"id":5005793,"date":"2009-01-11T12:00:00","date_gmt":"2009-01-11T11:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2009\/01\/11\/bajok_a_fajokkal"},"modified":"2021-04-08T12:26:17","modified_gmt":"2021-04-08T12:26:17","slug":"bajok_a_fajokkal","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5005793","title":{"rendered":"Bajok a fajokkal"},"content":{"rendered":"

Nem v\u00e1rna el sokat az egyszeri olvas\u00f3, ha arra sz\u00e1m\u00edtana, hogy 150 \u00e9vvel „A fajok eredet\u00e9nek<\/i>” megjelen\u00e9se ut\u00e1n, az evol\u00faci\u00f3 k\u00f6r\u00fcl zajl\u00f3 minden vita ellen\u00e9re, maga a faj fogalma az\u00e9rt m\u00e1r k\u0151be v\u00e9shet\u0151en letisztult lenne. Nincs \u00edgy, \u00e9s a rendelkez\u00e9s\u00fcnkre \u00e1ll\u00f3 t\u00f6bb mint tucatnyi<\/a> (egym\u00e1ssal gyakran inkompatibilis) defin\u00edci\u00f3 j\u00f3l mutatja, hogy n\u00e9ha trivi\u00e1lisnak t\u0171n\u0151 dolgokat is mennyire neh\u00e9z pontosan megfogni.<\/p>\n

Persze az mindenki sz\u00e1m\u00e1ra j\u00f3l l\u00e1that\u00f3, hogy a kolibri \u00e9s a jegesmedve k\u00e9t k\u00fcl\u00f6n faj \u00e9s az elm\u00e9leti vita sem err\u0151l sz\u00f3l. Az viszont m\u00e1r sokkal kev\u00e9sb\u00e9 trivi\u00e1lis, hogy az egyszer\u0171 h\u00e1zieg\u00e9r k\u00fcls\u0151re teljesen azonos keleti \u00e9s nyugati popul\u00e1ci\u00f3it mi\u00e9rt tekintik egyre ink\u00e1bb k\u00e9t k\u00fcl\u00f6n fajnak (\u00e9s nem alfajnak), vagy a kin\u00e9zetre \u00e9g \u00e9s f\u00f6ld csivav\u00e1t \u00e9s d\u00e1n dogot mi\u00e9rt soroljuk gondolkod\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl ugyanabba a fajba.<\/p>\n

Az alapk\u00e9rd\u00e9s r\u00f6gt\u00f6n az, hogy biol\u00f3giai \u00e9rtelemben l\u00e9tezik-e olyan, hogy faj, vagy ez csak egy ember \u00e1ltal l\u00e9trehozott mesters\u00e9ges kateg\u00f3ria (ez az \u00fan. „nomin\u00e1lis fajfogalom”). Hogy ez mennyire nem evidens, azt tal\u00e1n j\u00f3l mutatja, hogy napjaink fajkeletkez\u00e9ssel foglalkoz\u00f3 referenciak\u00f6nyve<\/a> t\u00f6bb mint tucatnyi oldalon \u00e1t t\u00e1rgyalja a k\u00e9rd\u00e9st (egy\u00e9bk\u00e9nt v\u00e9g\u00fcl arra jut, hogy igen, vannak fajok).<\/p>\n

\u00c9rdekes m\u00f3don anno Darwin is a nomin\u00e1lis fajfogalom mellett tette le a garast. F\u0151m\u0171ve m\u00e1sodik fejezet\u00e9ben<\/a> \u00edgy \u00edr:<\/p>\n

„Az el\u0151bb eml\u00edtettek ok\u00e1n l\u00e1that\u00f3, hogy \u00fagy tekintek a faj kifejez\u00e9sre, mint amit k\u00e9nyelemb\u0151l, tetsz\u0151legesen adunk egym\u00e1sra hasonl\u00edt\u00f3 egyedek egy csoportj\u00e1nak, \u00e9s \u00edgy nem k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik sokban a v\u00e1ltozat kifejez\u00e9st\u0151l, amelyet kev\u00e9sb\u00e9 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e9s v\u00e1ltoz\u00e9konyabb form\u00e1knak adunk. A v\u00e1ltozat kifejez\u00e9st pedig, \u00f6sszevetve az egyszer\u0171 egyedi k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gekkel, szint\u00e9n tetsz\u0151legesen haszn\u00e1ljuk, csak a k\u00e9nyelem kedv\u00e9\u00e9rt.<\/i>”<\/p>\n

<\/p>\n

Darwin a f\u00f6ldi \u00e9let soksz\u00edn\u0171s\u00e9g\u00e9nek kialakul\u00e1s\u00e1t a maga teljess\u00e9g\u00e9ben igyekezett kezelni. \u00dagy l\u00e1tta, hogy ugyan az evol\u00faci\u00f3s f\u00e1t elmetszhetj\u00fck tetsz\u0151leges id\u0151pontban, \u00e9s az ott \u00e9s akkor v\u00e9gz\u0151d\u0151 „\u00e1gakat” tekinthetj\u00fck k\u00fcl\u00f6n fajoknak, de nem szabad elfeledkezn\u00fcnk arr\u00f3l, hogy az \u00e9let teljes t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t n\u00e9zve a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szomsz\u00e9dos \u00e9s kev\u00e9sb\u00e9 szomsz\u00e9dos \u00e1gak el\u0151bb-ut\u00f3bb k\u00f6z\u00f6s t\u0151re vezethet\u0151ek vissza, ill. a j\u00f6v\u0151ben maguk is szerte\u00e1gazhatnak. Ilyen \u00e9rtelemben pedig a faj \u00e9pp\u00fagy tetsz\u0151leges kateg\u00f3ri\u00e1v\u00e1 v\u00e1lik, mint az oszt\u00e1ly, rend, vagy t\u00f6rzs. Sz\u00e1m\u00e1ra az egyedi k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek voltak igaz\u00e1n relev\u00e1nsnak, ezek teremtett\u00e9k meg a szelekci\u00f3 \u00e9s az evol\u00faci\u00f3 lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t.<\/p>\n

A m\u00falt sz\u00e1zad sor\u00e1n, a genetik\u00e1t \u00e9s ez evol\u00faci\u00f3s elm\u00e9letet \u00f6sszeegyeztet\u0151, \u00fan. Modern Szint\u00e9zis<\/a> megalkot\u00f3i azt\u00e1n m\u00e9gis a nomin\u00e1lis fajfogalom ellen t\u00f6rtek l\u00e1ndzs\u00e1t. Szerint\u00fck a fajok nagyon is val\u00f3sak, s \u00e9ppolyan alapvet\u0151 \u00e9p\u00edt\u0151k\u00f6vei a biol\u00f3giai szervez\u0151d\u00e9snek, mint alacsonyabb szinteken a sejt. Els\u0151sorban az vezette \u0151ket erre, hogy felismert\u00e9k, a fajt alkot\u00f3 popul\u00e1ci\u00f3(k) k\u00fcl\u00f6nlegesek, hiszen benn\u00fck \u00e9s k\u00f6zt\u00fck viszonylag szabadon \u00e1ramolhatnak az egyes g\u00e9nek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 all\u00e9ljai, de m\u00e1s fajokhoz tartoz\u00f3 popul\u00e1ci\u00f3kba m\u00e1r nem jutnak el. (Persze fel lehet vetni a horizont\u00e1lis g\u00e9ntranszferek egzotikus eseteit<\/a>, de ezek val\u00f3j\u00e1ban a biol\u00f3giai csemege-kiv\u00e9telek.)<\/p>\n

B\u00e1r a felismer\u00e9s k\u00f6z\u00f6s volt, a megfogalmaz\u00e1sban m\u00e1r nem voltak teljesen azonos platformon. Igaz\u00e1b\u00f3l ekkor kezd\u0151d\u00f6tt a fajdefin\u00edci\u00f3k m\u00e1ig tart\u00f3 gyarapod\u00e1sa. Ugyanakkor m\u00e1ig kimelkedik a mez\u0151nyb\u0151l a Modern Szint\u00e9zis k\u00e9t nagy \u00f6regj\u00e9nek Ernst Mayr<\/a>-nek \u00e9s George Gaylord Simpson<\/a>-nak a fajdefin\u00edci\u00f3ja. El\u0151bbi a legk\u00f6zismertebb fajfogalom, az \u00fan. biol\u00f3giai fajfogalom megteremt\u0151je. A „biol\u00f3giai” itt arra vonatkozik, hogy egy konkr\u00e9t biol\u00f3giai jelens\u00e9get, a reprodukt\u00edv izol\u00e1ci\u00f3t teszi a faj(keletkez\u00e9s) krit\u00e9rium\u00e1v\u00e1. Vagyis k\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 faj eset\u00e9ben a k\u00e9t popul\u00e1ci\u00f3 egyedei term\u00e9szetes k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6zt nem k\u00e9pesek egym\u00e1ssal term\u00e9keny ut\u00f3dot l\u00e9trehozni – ez legt\u00f6bb esetben azt jelenti, hogy nem is p\u00e1rzanak (ugyanakkor l\u00e1sd SexComb tegnapi posztj\u00e1t<\/a>, hogy mi is a baj ezzel a defin\u00edci\u00f3val).<\/p>\n

Simpson, paleontol\u00f3gus l\u00e9v\u00e9n, m\u00e1s id\u0151s\u00edkban gondolkozott. Szerinte „a faj egy olyan lesz\u00e1rmaz\u00e1si vonal (\u0151s-ut\u00f3d popul\u00e1ci\u00f3k szekvenci\u00e1ja), amely m\u00e1sokt\u00f3l k\u00fcl\u00f6n v\u00e1ltozik, \u00e9s saj\u00e1t evol\u00faci\u00f3s szerepe \u00e9s tendenci\u00e1ja van<\/i>„. (Kb. az evol\u00faci\u00f3s fa egy el nem \u00e1gaz\u00f3 \u00e1g\u00e1r\u00f3l van sz\u00f3.) Ez az evol\u00faci\u00f3s fajfogalom, amit Mayr \u00e9lesen kritiz\u00e1lt, mert „krit\u00e9riumai meghat\u00e1rozhatatlanok, \u00edgy a gyakorlatban haszn\u00e1lhatatlan”.<\/p>\n

Az azonos felismer\u00e9sb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 k\u00e9t meghat\u00e1roz\u00e1s, alkot\u00f3ik minden n\u00e9zetelt\u00e9r\u00e9se ellen\u00e9re m\u00e9gsem teljesen inktompatibilis. E mellett \u00e9rvelt legal\u00e1bbis a washingtoni Term\u00e9szettudom\u00e1nyi M\u00fazeum munkat\u00e1rsa, Kevin de Queiroz<\/a> egy 2005-\u00f6s el\u0151ad\u00e1s\u00e1ban. Szerinte, ha a Modern Szint\u00e9zis szerz\u0151inek teljes munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t n\u00e9zz\u00fck (Mayr \u00e9s Simpson mellett m\u00e9g ide tartozik Dobzhansky<\/a> \u00e9s Wright<\/a> is), akkor egy\u00e9rtelm\u0171, hogy mindannyian \u00fan. metapopul\u00e1ci\u00f3kr\u00f3l besz\u00e9lnek. Vagyis a fajok egym\u00e1ssal kapcsolatban lev\u0151 popul\u00e1ci\u00f3k csoportjai, amelyek egy kiterjedt szaporod\u00e1si k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get k\u00e9peznek, tov\u00e1bb\u00e1 egy egyenletlen\u00fcl elosztott, de k\u00f6z\u00f6s g\u00e9nk\u00e9szlettel rendelkeznek, amely rekombin\u00e1l\u00f3dhat. (Nem egy k\u00f6nny\u0171 defin\u00edci\u00f3, tess\u00e9k em\u00e9sztgetni egy ideig.) A biol\u00f3giai fajfogalom ebben k\u00f6nnyen felfedezhet\u0151, de ott van Simpson fajfogalma is, ha a popul\u00e1ci\u00f3kra nemcsak t\u00e9rben, de id\u0151ben is gondolunk. El\u0151nye tov\u00e1bb\u00e1, hogy valamilyen szinten k\u00e9pes az aszexu\u00e1lis fajokat is kezelni, ellent\u00e9tben a biol\u00f3giai fajelm\u00e9lettel.<\/p>\n

Mi\u00e9rt ekkora \u00f6rd\u00f6ng\u00f6ss\u00e9g egy egy\u00e9rtelm\u0171 szab\u00e1lyt l\u00e9trehozni? Erre csak \u00fagy v\u00e1laszolhatunk, ha v\u00e9giggondoljuk mi is t\u00f6rt\u00e9nik speci\u00e1ci\u00f3 sor\u00e1n, vagyis mik\u00e9nt lesz egy \u0151si fajb\u00f3l, k\u00e9t darab ut\u00f3d faj.<\/p>\n

A folyamat sor\u00e1n az \u0151si faj popul\u00e1ci\u00f3i egyre ink\u00e1bb k\u00e9tfel\u00e9 szakadnak. A „szakad\u00e1s”\u00a0 oka lehet f\u00f6ldrajzi izol\u00e1ci\u00f3 (a tank\u00f6nyvek kedvelt p\u00e9ld\u00e1ja), de ak\u00e1r viselked\u00e9sbeli k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g is (pl. A popul\u00e1ci\u00f3 h\u00edmei reggel udvarolnak, \u00e9s n\u0151st\u00e9nyei ekkor igaz\u00e1n fog\u00e9konyak, m\u00edg B popul\u00e1ci\u00f3 eset\u00e9ben este lesz a p\u00e1rz\u00e1s ideje). Ez ahhoz vezet, hogy lelassul, majd megsz\u0171nik a g\u00e9n\u00e1raml\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt\u00fck. K\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 mut\u00e1ci\u00f3k kezdenek elterjedni a k\u00e9t csoportban, amelyek fokozatosan cs\u00f6kkentik a genetikai \u00e9s fiziol\u00f3giai es\u00e9ly\u00e9t is annak, hogy A \u00e9s B csoport ivarsejtjei \u00e9letk\u00e9pes zig\u00f3t\u00e1t hozzanak l\u00e9tre. K\u00fcl\u00f6nleges k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt, id\u0151nk\u00e9nt szaporod\u00f3k\u00e9pes hibridek jelenhetnek m\u00e9g meg, de ez egyre ritk\u00e1bb\u00e1 v\u00e1lik. (Egy\u00e9bk\u00e9nt egy p\u00e1r \u00e9ves elm\u00e9let<\/a> szerint, egy hasonl\u00f3 „hibridiz\u00e1ci\u00f3” fontos szerepet j\u00e1tszott az emberi faj kialakul\u00e1s\u00e1ban.) V\u00e9g\u00fcl a genetikai k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g teljesen kiz\u00e1rja a szaporod\u00e1st, \u00e9s a k\u00e9t csoport k\u00fclalakja is fokozatosan egyre ink\u00e1bb elt\u00e9r\u0151v\u00e9 v\u00e1lik. Ekkor m\u00e1r egy\u00e9rtelm\u0171en (szinte minden defin\u00edci\u00f3 szerint) k\u00e9t fajr\u00f3l besz\u00e9lhet\u00fcnk.<\/p>\n

Az a gond, mint l\u00e1that\u00f3, hogy a fajkeletkez\u00e9s egy k\u00e9pl\u00e9keny folyamat \u00e9s nagyon neh\u00e9z megh\u00fazni a hat\u00e1rait. K\u00e9t j\u00f3l elk\u00fcl\u00f6n\u00fclt fajt nem kunszt felismerni, de az m\u00e1r kicsit (nem kicsit ?) szubjekt\u00edv , hogy mikor kezd\u00fcnk k\u00e9t alfajt k\u00fcl\u00f6n fajokk\u00e9nt kezelni. A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 fajdefin\u00edci\u00f3k alapj\u00e1n (species concept = SC) a fajkeletkez\u00e9s hat\u00e1r\u00e1n fut\u00f3 „hom\u00e1lyz\u00f3na”\u00a0 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 pontjaira h\u00fazhat\u00f3 a hat\u00e1r – mivel azonban az \u00e1tmenet a val\u00f3s\u00e1gban mindig fokozatos lesz, sosem \u00e9les, a legt\u00f6bb esetben ez a d\u00f6nt\u00e9s \u00f6nk\u00e9nyes, \u00e9s \u00edgy mindig akad krit\u00e9rium, ami alapj\u00e1n megk\u00e9rd\u0151jelezhet\u0151 lesz.<\/p>\n

Hogy egy gyakorlati p\u00e9ld\u00e1val szeml\u00e9ltessem a dolgot, vess\u00fcnk pillant\u00e1st a s\u00e1rga f\u00fczike (Phylloscopus torchiloides<\/i>) k\u00e9t \u00e1zsiai alfaj\u00e1ra, a P. t. viridanus<\/i>-ra, ill. a P. t. plumbeitarsus<\/i>-ra. El\u0151bbi nyugat Szib\u00e9ri\u00e1ban honos (elterjed\u00e9s\u00e9t a k\u00e9k sz\u00edn jel\u00f6li), m\u00edg ut\u00f3bbi kelet Szib\u00e9ri\u00e1ban (piros). A k\u00e9t popul\u00e1ci\u00f3 k\u00fclleme csak enyh\u00e9n t\u00e9r el, viszont \u00e9nek\u00fck nagyon k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik<\/a>. Ennek k\u00f6vetkezt\u00e9ben azokon a k\u00f6z\u00e9ps\u0151 ter\u00fcleteken, ahol mindk\u00e9t alfaj megtal\u00e1lhat\u00f3, nem is szaporodnak egym\u00e1ssal. Kv\u00e1zi k\u00e9t k\u00fcl\u00f6n fajk\u00e9nt viselkednek. Azonban, ha d\u00e9lebbre is figyel\u00fcnk, a s\u00e1rga f\u00fczike tov\u00e1bbi alfajaival tal\u00e1lkozunk, amelyek k\u00f6rbe\u00f6lelik a (sz\u00e1mukra lakhatatlan) Tibeti-fenns\u00edkot (a K\u00edna k\u00f6zep\u00e9n lev\u0151 \u00fcres folt az \u00e9l\u0151hely puszt\u00edt\u00e1snak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151). \u00c9s ami nem elhanyagolhat\u00f3, a szomsz\u00e9dos popul\u00e1ci\u00f3k k\u00e9pesek egym\u00e1ssal szaporodni (az \u00e9nek fokozatosan v\u00e1ltozik csak). Ergo, elvileg az eg\u00e9sz t\u00e1rsas\u00e1g felfoghat\u00f3 egy db. metapopul\u00e1ci\u00f3k\u00e9nt, amelyen bel\u00fcl k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 g\u00e9nek all\u00e9ljai val\u00f3j\u00e1ban k\u00e9pesek \u00e1ramlani. A s\u00e1rga f\u00fczike \u00edgy tipikusan egy \u00fan. gy\u0171r\u0171faj<\/a>. Ha b\u00e1rmilyen okb\u00f3l, a d\u00e9li „kapocspopul\u00e1ci\u00f3k” kipusztuln\u00e1nak, egy\u00e9rtelm\u0171en k\u00e9t fajjal lenne m\u00e1r dolgunk, de mindaddig, am\u00edg ezeknek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en elk\u00e9pzelhet\u0151 g\u00e9n\u00e1raml\u00e1s a k\u00e9t szib\u00e9riai alfaj k\u00f6z\u00f6tt, addig nem. A k\u00ednai foltnak „k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en” a speci\u00e1ci\u00f3 minden val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9g szerint hamarabb v\u00e9get fog \u00e9rni, mint egy\u00e9bk\u00e9nt t\u00f6rt\u00e9nt volna, hiszen, hacsak a madarak nem rep\u00fclnek \u00e1t felette, a g\u00e9n\u00e1raml\u00e1s ezen a helyen (m\u00e9g ha elm\u00e9letileg most el is lenne k\u00e9pzelhet\u0151) megszakadt. Ez k\u00f6z\u00e9pt\u00e1von ahhoz fog vezetni, hogy a folt k\u00e9t oldal\u00e1n lev\u0151 popul\u00e1ci\u00f3k maguk is annyira k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151v\u00e9 v\u00e1lnak, hogy k\u00e9ptelenek lesznek k\u00f6z\u00f6sen szaporodni.<\/p>\n

\n

de Queiroz K<\/strong> (2005) Ernst Mayr and the modern concept of species. PNAS<\/i> 102 Suppl 1<\/strong>: 6600-6607.
\nIrwin DE, Bensch S, Irwin JH, Price TD<\/strong> (2005) Speciation by distance in a ring species. Science<\/i> 307<\/strong>: 414-416.
\nErnst Mayr:<\/strong> This is Biology („Ez a biol\u00f3gia”).
\nCharles Darwin:<\/strong> The Origin of Species („A fajok eredete”). <\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Nem v\u00e1rna el sokat az egyszeri olvas\u00f3, ha arra sz\u00e1m\u00edtana, hogy 150 \u00e9vvel „A fajok eredet\u00e9nek” megjelen\u00e9se ut\u00e1n, az evol\u00faci\u00f3 k\u00f6r\u00fcl zajl\u00f3 minden vita ellen\u00e9re, maga a faj fogalma az\u00e9rt m\u00e1r k\u0151be v\u00e9shet\u0151en letisztult lenne. Nincs \u00edgy, \u00e9s a rendelkez\u00e9s\u00fcnkre … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. →<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[3],"tags":[93,333,332,268],"class_list":["post-5005793","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-evolucio","tag-fajkepzodes","tag-gyurufajok","tag-hibridizacio","tag-speciacio"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005793","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5005793"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005793\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":16324837,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005793\/revisions\/16324837"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5005793"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5005793"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5005793"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}