![](\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/200901\/nem_ertik.jpg\")
\n<\/p>\n\n\n<\/p>\n
\n(Mint azt beharangoztam, az \u00faj \u00e9vet a fajfogalom k\u00f6rbej\u00e1r\u00e1s\u00e1val kezdj\u00fck. K\u00e9t, egym\u00e1st\u00f3l f\u00fcggetlen poszt les; el\u0151bb SexComb koll\u00e9ga, egy \u00c9RTEM irom\u00e1ny kapcs\u00e1n boncolgatja a t\u00e9m\u00e1t.)<\/i> \n<\/p>\n
\nA mai alkalommal k\u00e9nyes k\u00e9rd\u00e9shez \u00e9rkezt\u00fcnk, a rendszertan alapjair\u00f3l kell sz\u00f3lnunk. Ez alkalommal boncolgatott cikk\u00fcnk a "Fajok eredete<\/a>" c\u00edm\u0171 munka. No nem, amit Darwin \u00edrt, az \u00c9RTEM tagjainak \u00fajra\u00e9rtelmez\u00e9si k\u00eds\u00e9rlete ez.\n<\/p>\n \nMi is egy faj? A faj fogalm\u00e1nak el\u00e9g sok meghat\u00e1roz\u00e1sa l\u00e9tezik, az egyik legvil\u00e1gosabb Mayr fajfogalma:\n<\/p>\n \n"A fajok egym\u00e1ssal keresztez\u0151d\u0151k\u00e9pes term\u00e9szetes szaporod\u00e1sk\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek (popul\u00e1ci\u00f3k), csoportjai, amelyek m\u00e1s, hasonl\u00f3 jelleg\u0171 csoportokt\u00f3l szaporod\u00e1silag izol\u00e1ltak \u00e9s az \u00e9letk\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekben meghat\u00e1rozott funkci\u00f3t (niche) t\u00f6ltenek be."<\/i>\n<\/p>\n \nVagyis egy fajba tartoznak azok az egyedek, amelyek egym\u00e1ssal term\u00e9keny ut\u00f3dok l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ra k\u00e9pesek. Hozz\u00e1 szok\u00e1s m\u00e9g tenni, hogy az ut\u00f3daik \u00e9letk\u00e9pess\u00e9ge nem cs\u00f6kken. Ez a meglep\u0151en egyszer\u0171 meghat\u00e1roz\u00e1s tulajdonk\u00e9ppen j\u00f3l m\u0171k\u00f6dik a gerincesekre, \u00e9s ami a legnagyobb el\u0151nye: Egy\u00e9rtelm\u0171, vizsg\u00e1lhat\u00f3 tulajdons\u00e1ghoz k\u00f6ti a faj fogalm\u00e1t, a term\u00e9keny ut\u00f3dok l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1nak k\u00e9pess\u00e9g\u00e9hez.\n<\/p>\n <\/p>\n \n \n(Mint azt beharangoztam, az \u00faj \u00e9vet a fajfogalom k\u00f6rbej\u00e1r\u00e1s\u00e1val kezdj\u00fck. K\u00e9t, egym\u00e1st\u00f3l f\u00fcggetlen poszt les; el\u0151bb SexComb koll\u00e9ga, egy \u00c9RTEM irom\u00e1ny kapcs\u00e1n boncolgatja a t\u00e9m\u00e1t.)<\/i> \u00a0 \n<\/p>\n \nA mai alkalommal k\u00e9nyes k\u00e9rd\u00e9shez \u00e9rkezt\u00fcnk, a rendszertan alapjair\u00f3l kell sz\u00f3lnunk. Ez alkalommal boncolgatott cikk\u00fcnk a "Fajok eredete<\/a>" c\u00edm\u0171 munka. No nem, amit Darwin \u00edrt, az \u00c9RTEM tagjainak \u00fajra\u00e9rtelmez\u00e9si k\u00eds\u00e9rlete ez.\n<\/p>\n \nMi is egy faj? A faj fogalm\u00e1nak el\u00e9g sok meghat\u00e1roz\u00e1sa l\u00e9tezik, az egyik legvil\u00e1gosabb Mayr fajfogalma:\n<\/p>\n \n"A fajok egym\u00e1ssal keresztez\u0151d\u0151k\u00e9pes term\u00e9szetes szaporod\u00e1sk\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek (popul\u00e1ci\u00f3k), csoportjai, amelyek m\u00e1s, hasonl\u00f3 jelleg\u0171 csoportokt\u00f3l szaporod\u00e1silag izol\u00e1ltak \u00e9s az \u00e9letk\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekben meghat\u00e1rozott funkci\u00f3t (niche) t\u00f6ltenek be."<\/i>\n<\/p>\n \nVagyis egy fajba tartoznak azok az egyedek, amelyek egym\u00e1ssal term\u00e9keny ut\u00f3dok l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ra k\u00e9pesek. Hozz\u00e1 szok\u00e1s m\u00e9g tenni, hogy az ut\u00f3daik \u00e9letk\u00e9pess\u00e9ge nem cs\u00f6kken. Ez a meglep\u0151en egyszer\u0171 meghat\u00e1roz\u00e1s tulajdonk\u00e9ppen j\u00f3l m\u0171k\u00f6dik a gerincesekre, \u00e9s ami a legnagyobb el\u0151nye: Egy\u00e9rtelm\u0171, vizsg\u00e1lhat\u00f3 tulajdons\u00e1ghoz k\u00f6ti a faj fogalm\u00e1t, a term\u00e9keny ut\u00f3dok l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1nak k\u00e9pess\u00e9g\u00e9hez.\n<\/p>\n \nHa k\u00f6r\u00fcln\u00e9z\u00fcnk ak\u00e1r csak a Wikipedi\u00e1n<\/a>, meglep\u0151 m\u00f3don sz\u00e1mos m\u00e1s fajfogalmat is tal\u00e1lhatunk. Ezek azonban legink\u00e1bb csak hom\u00e1lyos\u00edtj\u00e1k a k\u00e9pet, nem igaz\u00e1n seg\u00edtik a rejt\u00e9ly megold\u00e1s\u00e1t. Ezek javar\u00e9szt tudom\u00e1nyt\u00f6rt\u00e9neti \u00e9rdekess\u00e9gek, nem haszn\u00e1ljuk m\u00e1r \u0151ket. M\u00e9gis \u00e9rdekes felt\u00e9teleket tal\u00e1lhatunk k\u00f6zt\u00fck \u00e9s r\u00e1vil\u00e1g\u00edtanak a "faj" meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1nak neh\u00e9zs\u00e9geire, \u00edgy r\u00e9szletesen t\u00e1rgyaln\u00e1m \u0151ket, mivel roppant tanuls\u00e1gosak, megmutatj\u00e1k, az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek rendszerez\u00e9se sor\u00e1n milyen neh\u00e9zs\u00e9gekbe \u00fctk\u00f6ztek a tud\u00f3sok Linn\u00e9 \u00f3ta.<\/i>\n<\/p>\n \n"Egy popul\u00e1ci\u00f3t vagy popul\u00e1ci\u00f3csoportot fajnak nevez\u00fcnk, ha az morfol\u00f3giailag elt\u00e9r m\u00e1s popul\u00e1ci\u00f3kt\u00f3l."<\/i>\n<\/p>\n \nAnnak idej\u00e9n, Linn\u00e9 tulajdonk\u00e9ppen ezen elv alapj\u00e1n \u00e1ll\u00edtotta \u00f6ssze rendszertan\u00e1t, amelyet az\u00f3ta term\u00e9szetesen r\u00e9ges-r\u00e9gen fel\u00fclb\u00edr\u00e1ltak. Ezen meghat\u00e1roz\u00e1s szerint k\u00e9t \u00e9l\u0151l\u00e9ny k\u00fcl\u00f6n fajba tartozik, ha valamilyen l\u00e9nyeges k\u00fcls\u0151 vagy bels\u0151 tulajdons\u00e1gukban k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek. Minden hasonl\u00f3, azaz k\u00fcls\u0151 tulajdons\u00e1got is figyelembe vev\u0151 fajfogalom hib\u00e1ja, hogy a szeml\u00e9l\u0151t\u0151l f\u00fcgg az egyes jellegek \u00e9rt\u00e9kel\u00e9se, azaz gyakorlatilag hasra\u00fct\u00e9ses alapon d\u0151l el, hogy egy tulajdons\u00e1g mikor "t\u00e9r el" egy m\u00e1sikt\u00f3l. Az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek alapvet\u0151 jellegzetess\u00e9ge a v\u00e1ltoz\u00e9konys\u00e1g, \u00edgy tulajdonk\u00e9ppen minden egyes egyed valamennyire k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik a t\u00f6bbit\u0151l. N\u00e9zz\u00fck meg a saj\u00e1t magunkat! A sz\u0151ke haj\u00fa, k\u00e9k szem\u0171 feh\u00e9r b\u0151r\u0171 emberek m\u00e1sik fajba tartoznak, mint a barna szem\u0171, barna b\u0151r\u0171, barna haj\u00fa emberek? A k\u00e9t m\u00e9tern\u00e9l magasabb emberek m\u00e1s fajba tartoznak, mint a m\u00e1sf\u00e9l m\u00e9tern\u00e9l alacsonyabbak? Bel\u00e1that\u00f3, hogy az egyes tulajdons\u00e1gok meg\u00edt\u00e9l\u00e9se teljesen \u00f6nk\u00e9nyes.\n<\/p>\n \nA m\u00e1sik v\u00e9glet, amikor egyes popul\u00e1ci\u00f3kat \u00f6nk\u00e9nyesen kiv\u00e1lasztott jellegek alapj\u00e1n k\u00fcl\u00f6n fajba sorolnak. Ilyen esetben bel\u00e1that\u00f3, hogy a megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9s nem objekt\u00edv, hanem a szeml\u00e9l\u0151 pillanatnyi lelki\u00e1llapot\u00e1t t\u00fckr\u00f6zi. P\u00e9ld\u00e1nak ok\u00e1\u00e9rt n\u00e9zz\u00fck meg a s\u00e1rga billeget\u0151t<\/a>, a Motacilla flava<\/i> \u2013t. A m\u00falt sz\u00e1zad elej\u00e9n \u00e1ltal\u00e1nosan elfogadott n\u00e9zet szerint a ma alfajk\u00e9nt megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetett tucatnyi popul\u00e1ci\u00f3 m\u00e9g k\u00fcl\u00f6n fajnak sz\u00e1m\u00edtott, p\u00e9ld\u00e1ul Madar\u00e1sz Gyula 1903 \u2013ban megjelent "Magyarorsz\u00e1g madarai" c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9ben is \u00edgy t\u00e1rgyalja. Manaps\u00e1g egy fajnak tartjuk ezeket \u00e9s alfaj szintj\u00e9n k\u00fcl\u00f6n\u00edtj\u00fck el az egyes v\u00e1ltozatokat. Miben is k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek ezek egym\u00e1st\u00f3l? Az Eur\u00f3pai s\u00e1rga billeget\u0151 (M. f. flava<\/i>) p\u00e9ld\u00e1ul K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3p\u00e1ban \u00e9l \u00e9s a Szahar\u00e1t\u00f3l d\u00e9lre telel. Az \u00c9szaki billeget\u0151 (M. f. thunbergi<\/i>) Skandin\u00e1vi\u00e1ban, Szib\u00e9ri\u00e1ban f\u00e9szkel \u00e9s Kelet-Afrik\u00e1ban, Indi\u00e1ban, D\u00e9l-\u00c1zsi\u00e1ban telel. Az \u00c9szaki billeget\u0151 feje s\u00f6t\u00e9tebb sz\u00fcrke, mint az Eur\u00f3pai billeget\u0151\u00e9, \u00e9s nincs benne semennyi feh\u00e9r sem. No most akkor innent\u0151l el lehet kezdeni vitatkozni, hogy att\u00f3l, hogy a k\u00e9t \u00e9l\u0151l\u00e9ny m\u00e1shol k\u00f6lt \u00e9s m\u00e1shol telel "\u00fajfajta" \u2013e? V\u00e9g n\u00e9lk\u00fcli vit\u00e1kat lehet folytatni azon, hogy az egyes jellegek sz\u00e9ls\u0151 \u00e9rt\u00e9kei "\u00fajfajt\u00e1k", vagy nem. Az egyik oldal is nyilv\u00e1n felsorakoztathat ak\u00e1rh\u00e1ny madar\u00e1szt aki szerint att\u00f3l, hogy Indi\u00e1ban is telel, m\u00e1r k\u00fcl\u00f6n fajk\u00e9nt kellene le\u00edrni, m\u00edg a m\u00e1sik oldal is hozhatna tekint\u00e9lyes mennyis\u00e9g\u0171 szak\u00e9rt\u0151t, aki szerint att\u00f3l m\u00e9g nem, \u00edgy csak alfajszinten kell megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetn\u00fcnk a kett\u0151t. Viszont innent\u0151l kezdve ez a vita gyakorlatilag lez\u00e1rhatatlan, mivel tulajdonk\u00e9ppen szem\u00e9lyes v\u00e9lem\u00e9nyek \u00fctk\u00f6znek, amelyek k\u00f6z\u00f6tt nem lehet igaz\u00e1b\u00f3l megnyugtat\u00f3 m\u00f3don d\u00f6nteni, hiszen ki mondja meg, hogy melyik a fontosabb, a fej sz\u00edne, a k\u00f6lt\u00e9s helye, vagy a telel\u00e9s helye? R\u00e1ad\u00e1sul lehetetlen meghat\u00e1rozni, hogy a v\u00e1ltoz\u00e1s mikor el\u00e9g nagy m\u00e9rt\u00e9k\u0171 ahhoz, hogy \u00faj fajba kelljen sorolni e miatt egy popul\u00e1ci\u00f3t?\n<\/p>\n \nAzon k\u00edv\u00fcl itt fenn\u00e1ll a vesz\u00e9lye annak, hogy a vita elvesz\u00edti \u00e9rtelm\u00e9t, hiszen nem tudjuk, hogy mi most tulajdonk\u00e9ppen egy term\u00e9szeti jelens\u00e9get vizsg\u00e1lunk, vagy egyszer\u0171en nyelvi j\u00e1t\u00e9kot j\u00e1tszunk egy \u00e1ltalunk hib\u00e1san meghat\u00e1rozott fogalom, a "faj" jelent\u00e9se k\u00f6r\u00fcl, egyszer\u0171en az\u00e9rt, mert t\u00fal nagy fontoss\u00e1got tulajdon\u00edtunk egy \u00e1ltalunk \u00f6nk\u00e9nyesen kiv\u00e1lasztott jellegnek, mondjuk a telel\u00e9s hely\u00e9nek. Nyilv\u00e1n megvizsg\u00e1lhatn\u00e1nk m\u00e9g legal\u00e1bb ezer jelleget, amiben elt\u00e9r egym\u00e1st\u00f3l a k\u00e9t alfaj, de mivel semmilyen biztos fog\u00f3dz\u00f3nk sincs arr\u00f3l, hogy melyik fontos \u00e9s melyik nem, tulajdonk\u00e9ppen k\u00f6rbe-k\u00f6rbe j\u00e1runk. Ki kell, hogy jelents\u00fck, hogy a l\u00e1that\u00f3 tulajdons\u00e1gokon alapul\u00f3 rendszerez\u00e9s f\u00e9lrevezet\u0151 lehet, egyszer\u0171en az\u00e9rt, mert az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek a term\u00e9szetben v\u00e1ltoz\u00e9konyak \u00e9s \u00f3ri\u00e1si a vesz\u00e9lye, hogy \u00f6nk\u00e9nyesen kiv\u00e1lasztott jellegek alapj\u00e1n soroljuk be a vizsg\u00e1lt \u00e9l\u0151l\u00e9nyt.\n<\/p>\n \n" \u00c9l\u0151l\u00e9nyek egy csoportja akkor tekinthet\u0151 fajnak, ha egyedei potenci\u00e1lis p\u00e1rk\u00e9nt ismerik fel egym\u00e1st." <\/i>(Wikip\u00e9dia<\/a>)\n<\/p>\n \nSz\u00fcletnek \u00f6szv\u00e9rek, teh\u00e1t egyes lovak \u00e9s egyes szamarak p\u00e1rk\u00e9nt ismerik fel egym\u00e1st. M\u00e9gsem igaz\u00e1n hinn\u00e9m, hogy ett\u0151l egy fajba kellene sorolni \u0151ket. A m\u00e1sik neh\u00e9zs\u00e9g, hogy hogyan lehet ezt vizsg\u00e1lni? K\u00e9t papucs\u00e1llatka mikor ismeri fel p\u00e1rk\u00e9nt egym\u00e1st? Azt hiszem ezt nem is kell sok\u00e1ig magyar\u00e1znom, hogy egy, a gyakorlatban vizsg\u00e1lhatatlan jelleghez nem \u00e9rdemes k\u00f6tni a fajfogalmat.\n<\/p>\n \n"K\u00f6z\u00f6s \u0151ssel rendelkez\u0151 \u00e9l\u0151l\u00e9nyek csoportj\u00e1t tekintj\u00fck; egy lesz\u00e1rmaz\u00e1si vonalat, ami meg\u0151rzi integrit\u00e1s\u00e1t m\u00e1s lesz\u00e1rmaz\u00e1si vonalakhoz k\u00e9pest t\u00e9rben \u00e9s id\u0151ben. Egy ilyen csoport fejl\u0151d\u00e9se sor\u00e1n annak tagjai diverg\u00e1lhatnak egym\u00e1shoz k\u00e9pest; amikor ez a divergencia kell\u0151en egy\u00e9rtelm\u0171v\u00e9 v\u00e1lik, a k\u00e9t popul\u00e1ci\u00f3t k\u00e9t k\u00fcl\u00f6n fajnak tekintj\u00fck." <\/i>(Wikip\u00e9dia<\/a>)\n<\/p>\n \nEz a megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s elm\u00e9leti s\u00edkon meg\u00e1llja a hely\u00e9t, val\u00f3ban megragadja az evol\u00faci\u00f3 l\u00e9nyeg\u00e9t \u00e1m egyetlen s\u00falyos hib\u00e1ja m\u00e9giscsak van: Mikort\u00f3l v\u00e1lik a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g "kell\u0151en egy\u00e9rtelm\u0171v\u00e9"? Innent\u0151l kezdve ugyanaz a gond vele mint amit az el\u0151z\u0151 p\u00e9ld\u00e1ban l\u00e1ttunk: Az elk\u00fcl\u00f6n\u00edt\u00e9s alapja nem f\u00fcggetlen a szeml\u00e9l\u0151t\u0151l. Ami az egyik v\u00e9lem\u00e9ny szerint m\u00e1r kell\u0151en egy\u00e9rtelm\u0171, az lehet, hogy egy m\u00e1sik vizsg\u00e1l\u00f3d\u00f3t \u00e9ppen nem el\u00e9g\u00edt ki, mert \u0151szerinte m\u00e9g nem t\u00e1volodtak el egym\u00e1st\u00f3l el\u00e9gg\u00e9. Innent\u0151l kezdve \u00fajfent nem tudhatjuk, hogy egy term\u00e9szeti jelens\u00e9g mibenl\u00e9t\u00e9r\u0151l vitatkozunk, vagy csak nyelvi j\u00e1t\u00e9kot j\u00e1tszunk?\n<\/p>\n \n"Egy meghat\u00e1rozott er\u0151forr\u00e1s-k\u00e9szlethez (niche-hez) adapt\u00e1l\u00f3dott \u00e9l\u0151l\u00e9nyek \u00f6sszess\u00e9g\u00e9t \u00f6kol\u00f3giai \u00e9rtelemben vett fajnak nevezz\u00fck." <\/i>(Wikip\u00e9dia<\/a>)\n<\/p>\n \nEbben a megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sben is \u00e9ppen az a hiba, hogy \u00f6nk\u00e9nyesen kijel\u00f6lt felt\u00e9telekhez k\u00f6ti a niche meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1t, \u00edgy nem f\u00fcggetlen a szeml\u00e9l\u0151t\u0151l. Az adott niche v\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1val az egyes egyedek azonos, vagy k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 fajba tartoz\u00e1sa is v\u00e1ltozik, \u00edgy ez a meghat\u00e1roz\u00e1s is a vizsg\u00e1latot v\u00e9gz\u0151 szem\u00e9lyt\u0151l f\u00fcgg.\n<\/p>\n \nA "faj" fogalm\u00e1nak meghat\u00e1roz\u00e1sa a biol\u00f3gia tudom\u00e1ny\u00e1nak egyik k\u00f6zponti k\u00e9rd\u00e9se, tulajdonk\u00e9ppen nincs olyan fajfogalom, amely minden \u00e9l\u0151l\u00e9nyre egyk\u00e9nt alkalmazhat\u00f3 lenne. A m\u00e1r eml\u00edtett, \u00e1ltal\u00e1nosan elfogadott fajfogalom szerint egy fajba tartozik k\u00e9t egyed, ha term\u00e9keny ut\u00f3d l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ra k\u00e9pesek, \u00e9s ezen ut\u00f3dok \u00e9letk\u00e9pess\u00e9ge nem cs\u00f6kken. Ennek a meghat\u00e1roz\u00e1snak az az \u00f3ri\u00e1si el\u0151nye, hogy a szeml\u00e9l\u0151t\u0151l f\u00fcggetlen felt\u00e9telhez – a k\u00f6z\u00f6s ut\u00f3d l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1nak k\u00e9pess\u00e9g\u00e9hez – k\u00f6ti az egy fajba tartoz\u00e1st. Ez vizsg\u00e1lhat\u00f3 \u00e9s nem sok helyet hagy a vit\u00e1nak, egy\u00e9rtelm\u0171en eld\u00f6nthet\u0151v\u00e9 teszi az egy fajba tartoz\u00e1s k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t. Magyar\u00e1n sz\u00f3lva k\u00eds\u00e9rletesen vizsg\u00e1lhat\u00f3.\n<\/p>\n \nFelmer\u00fcl a k\u00e9rd\u00e9s, hogy a term\u00e9keny ut\u00f3d l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1nak k\u00e9pess\u00e9ge nem ugyanolyan \u00f6nk\u00e9nyesen kiv\u00e1lasztott jelleg \u2013e mint a billeget\u0151kn\u00e9l a telel\u00e9s helye? A term\u00e9keny ut\u00f3d l\u00e9trehoz\u00e1sa \u00e9ppen azt biztos\u00edtja, hogy a szaporod\u00e1si k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g fennmaradjon az adott \u00e9l\u0151l\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt. Vagyis egy popul\u00e1ci\u00f3n bel\u00fcl, ahol az egyedek korl\u00e1tlanul szaporodhatnak egym\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt, az egyes all\u00e9lek cser\u00e9je is zavartalanul t\u00f6rt\u00e9nik, hiszen b\u00e1rmelyik egyed b\u00e1rmelyik m\u00e1sik, ellenkez\u0151 nem\u0171 egyeddel p\u00e1rosodhat, \u00edgy keveredhet az egyes egyedek g\u00e9n\u00e1llom\u00e1nya az ut\u00f3daikban, ami ahhoz sz\u00fcks\u00e9ges, hogy a faj egys\u00e9ges maradhasson. Ha elolvassuk az ezen a blogon megjelent, P-elemr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 cikket<\/a>, ott \u00e9ppen arra l\u00e1thatunk p\u00e9ld\u00e1t, hogy egy popul\u00e1ci\u00f3n bel\u00fcl, azaz egym\u00e1ssal szaporodni k\u00e9pes egyedek k\u00f6z\u00f6tt vill\u00e1mgyorsan elterjednek az \u00faj jellegek, m\u00edg fajok k\u00f6z\u00f6tt csak kiv\u00e9telesen ritka esetekben t\u00f6rt\u00e9nik genetikai anyag cser\u00e9je.\n<\/p>\n \nMinden nagyszer\u0171s\u00e9ge dac\u00e1ra, sz\u00e1mos esetben ez a fajmeghat\u00e1roz\u00e1s nem alkalmazhat\u00f3. P\u00e9ld\u00e1ul a sejtmag n\u00e9lk\u00fcli \u00e9l\u0151l\u00e9nyeknek nincsenek igazi ivaros szaporod\u00e1si folyamatai, \u00edgy \u0151k ez alapj\u00e1n nem sorolhat\u00f3ak fajokba. Ugyan\u00edgy l\u00e9teznek olyan t\u00f6bbsejt\u0171ek is, amelyek nem ivarosan szaporodnak. Itt van p\u00e9ld\u00e1ul a hamvas vincell\u00e9rbog\u00e1r<\/a>, az Otiorrhynchus ligustici L. <\/i>Ez a j\u00f3sz\u00e1g mez\u0151gazdas\u00e1gi k\u00e1rtev\u0151k\u00e9nt ismert, \u00e1m ami\u00e9rt ebb\u0151l a szempontb\u00f3l \u00e9rdekes: \u00c9szakon \u00e9l\u0151 popul\u00e1ci\u00f3i kiz\u00e1r\u00f3lag n\u0151st\u00e9nyekb\u0151l \u00e1llnak, amelyek h\u00edmek n\u00e9lk\u00fcl, sz\u0171znemz\u00e9ssel szaporodnak. Ilyenkor felmer\u00fcl a k\u00e9rd\u00e9s, hogy akkor most ezek egy fajt alkotnak \u2013e? Hiszen nem tudni, hogy melyik egyedekkel k\u00e9pesek term\u00e9keny ut\u00f3dokat l\u00e9trehozni, mert egyszer\u0171en magukban, h\u00edmek n\u00e9lk\u00fcl is term\u00e9keny pet\u00e9ket raknak, \u00edgy ez alapj\u00e1n nem alkalmazhat\u00f3 r\u00e1juk a faj fogalma. Viszont ebben az esetben a g\u00e9n\u00e1llom\u00e1ny kevered\u00e9se nem is t\u00f6rt\u00e9nik meg, hiszen egy diploid szervezet adja tov\u00e1bb g\u00e9njeit az ut\u00f3dainak.\n<\/p>\n \nEzen k\u00edv\u00fcl sz\u00e1mos eset l\u00e9tezik, amikor k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 fajokba sorolt egyedek k\u00e9pesek term\u00e9keny ut\u00f3dokat l\u00e9trehozni. Kev\u00e9ss\u00e9 ismert t\u00e9ny, \u00e1m ismert n\u00e9h\u00e1ny tucat eset, amikor n\u0151st\u00e9ny \u00f6szv\u00e9rek<\/a> is csik\u00f3kat hoztak a vil\u00e1gra. \u00c9ppen ez\u00e9rt szok\u00e1s beiktatni a fajmeghat\u00e1roz\u00e1sba azt is, hogy az ut\u00f3dok \u00e9letk\u00e9pess\u00e9ge nem cs\u00f6kken. B\u00e1r sz\u00fcletett m\u00e1r valaha term\u00e9keny ut\u00f3d ebb\u0151l a keresztez\u00e9sb\u0151l, \u00e1m az ut\u00f3bbi \u00f6tsz\u00e1z \u00e9v alatt k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl hatvan \u00f6szv\u00e9rt\u0151l sz\u00fcletett csik\u00f3t jelentettek, \u00edgy nyilv\u00e1n az \u00f6szv\u00e9r, mint \u00f6n\u00e1ll\u00f3 faj gyorsan kihalna, ha nem p\u00e1roztatn\u00e1nak folyamatosan lovakat \u00e9s szamarakat.\n<\/p>\n \nA term\u00e9szetben is megfigyelhet\u0151ek hibrid \u00e9l\u0151l\u00e9nyek<\/a>, amelyek k\u00e9t faj keresztez\u00e9s\u00e9b\u0151l j\u00f6ttek l\u00e9tre. Ezek k\u00f6z\u00f6tt vannak term\u00e9kenyek, magtalanok \u00e9s \u00fagy t\u0171nik egy\u00e1ltal\u00e1n nem mennek ritkas\u00e1gsz\u00e1mba, a term\u00e9szetben is bizony t\u00f6rt\u00e9nnek f\u00e9lrel\u00e9p\u00e9sek. Itt van p\u00e9ld\u00e1ul a barnamedve<\/a> \u00e9s a jegesmedve<\/a>, amelyeket k\u00e9t k\u00fcl\u00f6n fajnak soroltak be annak idej\u00e9n, mivel a term\u00e9szetben nem keresztez\u0151dtek. \u00c1llatkertekben siker\u00fclt p\u00e1roztatni barnamedv\u00e9ket \u00e9s jegesmedv\u00e9ket, ezek term\u00e9kenynek bizonyultak mind barnamedv\u00e9kkel, mind jegesmedv\u00e9kkel r\u00e1ad\u00e1sul egym\u00e1ssal is. Azonban sok\u00e1ig \u00fagy gondolt\u00e1k, hogy ezek a hibridek a term\u00e9szetben nem j\u00f6hetnek l\u00e9tre, mert a barnamedv\u00e9k a sz\u00e1razf\u00f6ld\u00f6n p\u00e1rzanak, m\u00edg a jegesmedv\u00e9k a j\u00e9gen, \u00edgy egyszer\u0171en nem tal\u00e1lkoznak. Viszont 2006\u2013ban a vadonban is l\u0151ttek egy DNS vizsg\u00e1latokkal is igazolt hibridet<\/a>.\u00a0 Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg annyi t\u00f6rt\u00e9nt, hogy a sarki j\u00e9gsapk\u00e1k olvad\u00e1s\u00e1val a jegesmedv\u00e9k elkezdtek keveredni a barnamedv\u00e9kkel, ugyanis ez ut\u00f3bbiak a j\u00e9g visszah\u00faz\u00f3d\u00e1s\u00e1val p\u00e1rhuzamosan egyre \u00e9szakabbra k\u00f6lt\u00f6znek, \u00edgy \u00fajabb hibridek felbukkan\u00e1sa is v\u00e1rhat\u00f3 a j\u00f6v\u0151ben, ahogy fogy a j\u00e9g \u00e9szakr\u00f3l. Tulajdonk\u00e9ppen annyi t\u00f6rt\u00e9nik, hogy k\u00e9t, egym\u00e1st\u00f3l r\u00e9g elszakadt popul\u00e1ci\u00f3 \u00fajra elkezd keveredni egym\u00e1ssal. Mindez mit jelent? Rossz az elm\u00e9let? M\u00e9gsem j\u00f3 a biol\u00f3gia fajfogalma? Nem. Egyszer\u0171en ugyanaz t\u00f6rt\u00e9nt, mit m\u00e1r annyiszor, egy faj k\u00e9t popul\u00e1ci\u00f3j\u00e1t k\u00fcl\u00f6n fajk\u00e9nt \u00edrt\u00e1k le, mert egy k\u00fcls\u0151 jelleg k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g\u00e9nek t\u00fal nagy jelent\u0151s\u00e9get tulajdon\u00edtottak, nevezetesen, hogy a jegesmedve sz\u0151re feh\u00e9r \u00e9s a sarkvid\u00e9ki j\u00e9gmez\u0151k\u00f6n \u00e9l, m\u00edg a barnamedve bund\u00e1ja \u2013 meglep\u0151 m\u00f3don \u2013 barna \u00e9s a sz\u00e1razf\u00f6ld\u00f6n \u00e9l.\n<\/p>\n \nNo most a boncolgatott cikk \u00e9ppen a speci\u00e1ci\u00f3val, azaz az \u00faj fajok keletkez\u00e9s\u00e9vel foglalkozik. Alapvet\u0151en nincs is nagy bajom vele, a felhozott p\u00e9ld\u00e1k meg\u00e1llj\u00e1k a hely\u00fcket. A magyar\u00e1zatukr\u00f3l m\u00e1r sajnos nem mondhat\u00f3 el ugyanez.\n<\/p>\n \n"A faj \u2013 az \u00e1ltal\u00e1nosan elfogadott defin\u00edci\u00f3 szerint \u2013 egym\u00e1ssal keresztez\u0151dni k\u00e9pes egyedek popul\u00e1ci\u00f3ja, amelyek szaporod\u00e1sra k\u00e9pes ut\u00f3dokat hoznak l\u00e9tre. Ez a defin\u00edci\u00f3 \u00f6nk\u00e9nyes, \u00e9s a <\/i>taxon\u00f3musok szerint sokszor alkalmatlan az organizmusok besorol\u00e1s\u00e1ra."<\/i>\n<\/p>\n \nVal\u00f3ban nincs olyan fajfogalmunk, aminek a seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel minden \u00e9l\u0151l\u00e9ny le\u00edrhat\u00f3 lenne. Ez t\u00e9ny. Azonban ett\u0151l ez a meghat\u00e1roz\u00e1s egy\u00e1ltal\u00e1n nem \u00f6nk\u00e9nyes, hiszen azt az egy tulajdons\u00e1got helyezi el\u0151t\u00e9rbe, amely egyr\u00e9szt vizsg\u00e1lhat\u00f3, m\u00e1sr\u00e9szt a "faj" l\u00e9nyeg\u00e9b\u0151l a legjobban megragadhat\u00f3. Az egyes all\u00e9lek kevered\u00e9s\u00e9nek leghat\u00e9konyabb m\u00f3dja az ivaros szaporod\u00e1s, amely \u00e9l\u0151l\u00e9nyek erre k\u00e9pesek egym\u00e1ssal, azok genetikai anyaga k\u00f6nnyen, \u00edgy viszonylag gyorsan keveredik, m\u00edg amelyek erre nem k\u00e9pesek, azok\u00e9 nem. \u00c9ppen ez az a hat\u00e1r, ami elv\u00e1lasztja egym\u00e1st\u00f3l az \u00e9l\u0151l\u00e9nyeket. (\u00d6sszefoglal\u00f3 n\u00e9ven v\u00edzszintes g\u00e9n\u00e1tvitelnek vagy horizont\u00e1lis g\u00e9n\u00e1tvitelnek nevezz\u00fck azokat a folyamatokat, amikor fajok k\u00f6z\u00f6tt genetikai inform\u00e1ci\u00f3csere zajlik le nem ivaros szaporod\u00e1s \u00fatj\u00e1n. Ezek az esetek meglehet\u0151sen ritk\u00e1k, \u00edgy most nem foglalkozn\u00e9k vel\u00fck.) Ha ez a meghat\u00e1roz\u00e1s \u00f6nk\u00e9nyes, akkor mi nem az? Ezek szerint az \u00e9rtelmes tervez\u00e9s h\u00edveinek siker\u00fclt sokkal tal\u00e1l\u00f3bban megragadni a faj fogalm\u00e1t. Sajn\u00e1latos m\u00f3don semmit sem \u00e1rulnak el az \u0151 v\u00e1ltozatukr\u00f3l, \u00edgy az \u00e9rtelmes tervez\u00e9s talaj\u00e1n nyugv\u00f3 fajfogalom jelenleg ismeretlen, b\u00e1r \u00e1ll\u00edtj\u00e1k, hogy sokkal pontosabb, mint a biol\u00f3gia fajfogalma.\n<\/p>\n \n"A speci\u00e1ci\u00f3 azt jelenti, hogy v\u00e1ltozatoss\u00e1g j\u00f6het l\u00e9tre az \u00e9l\u0151 szervezetek egyes t\u00edpusain bel\u00fcl \u2026"<\/i>\n<\/p>\n \n"A defin\u00edci\u00f3 alapj\u00e1n azonban az olyan rasszok vagy vari\u00e1nsok, amelyek elszigetel\u0151dtek az anyapopul\u00e1ci\u00f3t\u00f3l, k\u00fcl\u00f6n fajnak sz\u00e1m\u00edtanak."<\/i>\n<\/p>\n \n"Ennek ellen\u00e9re a speci\u00e1ci\u00f3 csak sz\u0171ken behat\u00e1rolt v\u00e1ltoz\u00e1sokat alak\u00edt ki."<\/i>\n<\/p>\n \nT\u00f6k\u00e9letes t\u00e9ved\u00e9s. A "speci\u00e1ci\u00f3" jelent\u00e9se: "Fajgyarapod\u00e1s". A fajk\u00e9pz\u0151d\u00e9snek az a m\u00f3dja, amikor egy kiindul\u00f3 fajb\u00f3l kett\u0151 vagy t\u00f6bb \u00faj faj keletkezik. A folyamat sor\u00e1n a faj elt\u00e9r\u0151 genetikai \u00e1llom\u00e1ny\u00fa popul\u00e1ci\u00f3i k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 izol\u00e1ci\u00f3s mechanizmusokkal fokozatosan elk\u00fcl\u00f6n\u00fclnek egym\u00e1st\u00f3l, vagyis megsz\u0171nik k\u00f6z\u00f6tt\u00fck a g\u00e9n\u00e1raml\u00e1s lehet\u0151s\u00e9ge." (Panem-McGraw-Hill Biol\u00f3gia \u00e9rtelmez\u0151 sz\u00f3t\u00e1r) Ez a folyamat, vagy ha \u00fagy tetszik l\u00e9p\u00e9s a vil\u00e1gon semmilyen v\u00e1ltoz\u00e1st nem alak\u00edt ki, ezt soha senki sem \u00e1ll\u00edtotta. Mind\u00f6ssze lehetetlenn\u00e9 teszi, hogy az imm\u00e1ron egym\u00e1st\u00f3l elv\u00e1lt k\u00e9t fajban l\u00e9trej\u00f6v\u0151 \u00faj mut\u00e1ci\u00f3k kicser\u00e9l\u0151djenek egym\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt, mivel az \u00f3j fajokba tartoz\u00f3 egyedek m\u00e1r k\u00e9ptelenek egym\u00e1ssal szaporodni. Mut\u00e1ci\u00f3k v\u00e9letlenszer\u0171en t\u00f6rt\u00e9nnek, \u00edgy k\u00f6nnyen bel\u00e1that\u00f3, hogy az egyik \u00faj fajban megjelen\u0151 hasznos mut\u00e1ci\u00f3 m\u00e1r nem jut \u00e1t a m\u00e1sikba. Ha visszaeml\u00e9kez\u00fcnk a legut\u00f3bb boncolgatott "Genetika \u00e9s makroevol\u00faci\u00f3" c\u00edm\u0171 cikk egyik k\u00f6zponti mondat\u00e1ra:\n<\/p>\n \n"A g\u00e9nek rekombin\u00e1ci\u00f3j\u00e1val ill. mut\u00e1ci\u00f3kkal gener\u00e1lt kicsiny v\u00e1ltoz\u00e1sok el\u0151seg\u00edthetik ugyan a term\u00e9szetes kiv\u00e1laszt\u00f3d\u00e1s \u00e1ltal a szervezet \u201efinombe\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t\u201d, lehet\u0151v\u00e9 t\u00e9ve, hogy \u00f6kol\u00f3giai k\u00f6rnyezet\u00e9hez jobban alkalmazkodj\u00e9k." <\/i>("Genetika \u00e9s makroevol\u00faci\u00f3<\/a>")\n<\/p>\n \nNo de adott a k\u00e9rd\u00e9s, hogy akkor ha az egyik popul\u00e1ci\u00f3ban megjelenik egy hasznos mut\u00e1ci\u00f3, amely el\u0151seg\u00edti a szervezet "finombe\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t", \u00e1m a k\u00e9t popul\u00e1ci\u00f3 m\u00e1r k\u00e9ptelen keresztez\u0151dni, hogyan ker\u00fcl \u00e1t ez az \u00faj, hasznos all\u00e9l a m\u00e1sikba? A v\u00e1lasz: sehogy. M\u00e1rpedig akkor bizony m\u00e1ris megjelent egy k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g, ugyanis az egyik popul\u00e1ci\u00f3ban megt\u00f6rt\u00e9nt egy finombe\u00e1ll\u00edt\u00e1s, ami a m\u00e1sikban nem. Az ivaros szaporod\u00e1s jelentette kapocs megszakad\u00e1sa t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171en a k\u00e9t popul\u00e1ci\u00f3 k\u00f6zti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek kialakul\u00e1s\u00e1hoz vezet, az \u00e9rtelmes tervez\u00e9s h\u00edvei \u00e1ltal is elismert folyamatok lezajl\u00e1sa \u00e1ltal.\n<\/p>\n \n"A t\u00fcsk\u00e9s pik\u00f3nak kialakulhat ugyan \u00e9desv\u00edzi \u00e9s s\u00f3sv\u00edzi v\u00e1ltozata, de att\u00f3l m\u00e9g mindkett\u0151 t\u00fcsk\u00e9s pik\u00f3 marad."<\/i>\n<\/p>\n \nEz az els\u0151 sz\u00e1m\u00fa demag\u00f3g \u00e1ll\u00edt\u00e1s, amelynek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 v\u00e1ltozatai el\u00e9g sok helyen felbukkannak. Mi az a t\u00fcsk\u00e9s pik\u00f3? Van r\u00e1 valamilyen szabv\u00e1ny? Ha \u00edgy tessz\u00fck fel a k\u00e9rd\u00e9st, val\u00f3ban t\u00fcsk\u00e9s pik\u00f3 marad, mivel annak nevezz\u00fck. Ha pedig a s\u00f3s v\u00edzi form\u00e1t elnevezz\u00fck tengeri pik\u00f3nak, akkor m\u00e1r nem marad tov\u00e1bb t\u00fcsk\u00e9s pik\u00f3. Ez nem tudom\u00e1ny, ez j\u00e1t\u00e9k a szavakkal. Az a popul\u00e1ci\u00f3, amelyik s\u00f3s v\u00edzben \u00e9l, valamilyen szinten megv\u00e1ltozott. Ezt \u00e9ppen az mutatja, hogy k\u00e9pes s\u00f3s v\u00edzben is \u00e9letben maradni. A tengerv\u00edznek van egy kellemetlen tulajdons\u00e1ga, m\u00e9gpedig az, hogy t\u00f6m\u00e9nyebb s\u00f3oldat, mint az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek testnedvei, cs\u00fanya sz\u00f3val hiperozmotikus folyad\u00e9k. \u00c9ppen ez\u00e9rt minden olyan \u00e9l\u0151l\u00e9ny, amelyik s\u00f3s v\u00edzben \u00e9l, folyamatosan vizet vesz\u00edt, amelyet valahogyan p\u00f3tolnia kell. Ha pedig tengervizet iszik, ami k\u00e9zenfekv\u0151 v\u00edzforr\u00e1s, sok s\u00f3t is a szervezet\u00e9be juttat, ami meg\u00f6li, amennyiben nem t\u00e1vol\u00edtja el valamilyen m\u00f3don a test\u00e9b\u0151l. P\u00e9ld\u00e1\u00e9rt nem kell messzire menni, a t\u00f6rt\u00e9nelem sor\u00e1n nagyon sok ember pr\u00f3b\u00e1lt m\u00e1r tengervizet inni, haj\u00f3t\u00f6r\u00e9sek, egy\u00e9b tengeri szerencs\u00e9tlens\u00e9gek nyom\u00e1n, de tudom\u00e1som szerint eddig m\u00e9g mindenki belehalt. Ezzel szemben az \u00e9desv\u00edz az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek test\u00e9n\u00e9l h\u00edgabb s\u00f3oldat, cs\u00fanya sz\u00f3val hipoozmotikus, \u00edgy egy \u00e9desv\u00edzi hal test\u00e9be folyamatosan be\u00e1ramlik a v\u00edz, amit valamilyen m\u00f3don el kell t\u00e1vol\u00edtania, r\u00e1ad\u00e1sul \u00fcgyelnie kell r\u00e1, hogy a szervezet\u00e9ben valamilyen m\u00f3don visszatartsa a s\u00f3t, hiszen ha a testfolyad\u00e9ka kih\u00edgul, elpusztul. Ez emberek eset\u00e9ben is ismert, amennyiben melegben, jelent\u0151s mennyis\u00e9g\u0171t izzadva alacsony s\u00f3tartalm\u00fa folyad\u00e9kkal p\u00f3toljuk az elvesztett nedvess\u00e9get, k\u00f6nnyen kimer\u00fclhetnek a szervezet\u00fcnk s\u00f3tartal\u00e9kai, amit\u0151l hamar rosszul lesz\u00fcnk. Ezt a jelens\u00e9get h\u00edvj\u00e1k v\u00edzm\u00e9rgez\u00e9snek, hossz\u00fat\u00e1vfut\u00f3k j\u00f3l ismerik. Az els\u0151 k\u00f6rnyezetben gondoskodni kell a folyamatos v\u00edzp\u00f3tl\u00e1sr\u00f3l \u00e9s a s\u00f3 elt\u00e1vol\u00edt\u00e1s\u00e1r\u00f3l, a m\u00e1sodik k\u00f6rnyezetben pedig a s\u00f3 visszatart\u00e1s\u00e1r\u00f3l \u00e9s a v\u00edz elt\u00e1vol\u00edt\u00e1s\u00e1r\u00f3l. Ha csak ezt az egyetlen tulajdons\u00e1got n\u00e9zz\u00fck ez a k\u00e9t popul\u00e1ci\u00f3 \u00e9lettani saj\u00e1toss\u00e1gaiban nagy m\u00e9rt\u00e9kben k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik egym\u00e1st\u00f3l. Ezeket a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket viszont nagyon neh\u00e9z sz\u00e1mszer\u0171s\u00edteni, \u00e9ppen az a cikk elej\u00e9n m\u00e1r eml\u00edtett helyzet \u00e1ll el\u0151, amikor a v\u00e1lasz nem f\u00fcggetlen a szeml\u00e9l\u0151t\u0151l. Szerintem ez igenis nagy v\u00e1ltoz\u00e1s, mint ahogy nagy v\u00e1ltoz\u00e1s lenne, ha megjelenne egy emberi t\u00f6rzs vagy n\u00e9p, akik tengervizet is k\u00e9pesek inni. S\u0151t, tov\u00e1bb megyek ma is hatalmas fegyvert\u00e9ny lenne, ha v\u00edzhi\u00e1nyos vil\u00e1gunkban megjelenne egy t\u00f6rzs, amelynek tagjai minden gond n\u00e9lk\u00fcl megihatn\u00e1k a tenger viz\u00e9t. A cikk \u00edr\u00f3ja szerint viszont mindez nem nagy v\u00e1ltoz\u00e1s. Ez azonban a mi kett\u0151nk szem\u00e9lyes v\u00e9lem\u00e9nye. Ki tesz itt igazs\u00e1got? Melyik a "nagy" v\u00e1ltoz\u00e1s \u00e9s melyik a "kicsi"? Az \u00e9rtelmes tervez\u00e9s h\u00edvei ezeket a k\u00e9rd\u00e9seket teljes hom\u00e1lyban hagyj\u00e1k. Amilyen v\u00e1ltoz\u00e1st valaha is megfigyeltek, az \u0151szerint\u00fck "kicsi". Semmilyen meghat\u00e1roz\u00e1suk, ir\u00e1nyelv\u00fck nincs arra, hogy mi sz\u00e1m\u00edtana "nagy" v\u00e1ltoz\u00e1snak, ak\u00e1rmilyen p\u00e9lda ker\u00fcl el\u0151, az bizony "kicsi" v\u00e1ltoz\u00e1s. Mi\u00e9rt? "Csak!" "Els\u0151 pillant\u00e1sra l\u00e1tszik." De ez \u00edgy mind\u00f6ssze az adott szerz\u0151 mag\u00e1nv\u00e9lem\u00e9nye, amely a vil\u00e1gon semmit sem jelent. Szerinte ez a v\u00e1ltoz\u00e1s kicsi. Szerintem nagy. Felt\u00e9telezem, hogy ak\u00e1rmekkora v\u00e1ltoz\u00e1sra nyugodtan r\u00e1mondan\u00e1, hogy az bizony "kicsi". Ezzel siker\u00fclt c\u00e1folni az evol\u00faci\u00f3 elm\u00e9let\u00e9t?\n<\/p>\n \n"P\u00e9ld\u00e1ul a madeirai nyulak \u2013 amelyek a k\u00e9s\u0151 k\u00f6z\u00e9pkorban a telepesek \u00e1ltal behozott eur\u00f3pai<\/i> h\u00e1zias\u00edtott mezei nyulak lesz\u00e1rmazottai \u2013 eg\u00e9szen elt\u00e9r\u0151ek az eur\u00f3pai nyulakt\u00f3l mind<\/i> megjelen\u00e9s\u00fckben, mind viselked\u00e9s\u00fckben, \u00e9s m\u00e1r nem k\u00e9pesek keresztez\u0151dni vel\u00fck."<\/i>\n<\/p>\n \nEzt a p\u00e9ld\u00e1t nem \u00e9n hoztam, az \u00e9ppen boncolgatott cikkb\u0151l sz\u00e1rmazik. A biol\u00f3gia fogalmai szerint ez egy tiszta \u00e9s vil\u00e1gos p\u00e9lda egy \u00faj faj keletkez\u00e9s\u00e9re. Egy popul\u00e1ci\u00f3 elszakad az anyapopul\u00e1ci\u00f3t\u00f3l, ez esetben egy szigetre ker\u00fcl, majd mut\u00e1ci\u00f3k t\u00f6rt\u00e9nnek, amelyek a kis, belteny\u00e9sztett popul\u00e1ci\u00f3ban felhalmoz\u00f3dnak, eg\u00e9szen addig a pontig, amikor az \u00faj popul\u00e1ci\u00f3 egyedei m\u00e1r nem k\u00e9pesek t\u00f6bb\u00e9 keresztez\u0151dni a r\u00e9gi popul\u00e1ci\u00f3 egyedeivel. A cikk magyar\u00e1zata, miszerint itt kiz\u00e1r\u00f3lag alap\u00edt\u00f3 hat\u00e1s m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, azaz a szigetre telep\u00edtett n\u00e9h\u00e1ny egyed csak a nagyobb popul\u00e1ci\u00f3ban el\u0151fordul\u00f3 all\u00e9lek egy kis r\u00e9sz\u00e9vel rendelkezett, mut\u00e1ci\u00f3k pedig nem t\u00f6rt\u00e9ntek, egyed\u00fcl egy ponton s\u00e1nt\u00edt: Ezek szerint a nyulakat betelep\u00edt\u0151 emberek olyan k\u00fcl\u00f6nlegesen szerencs\u00e9sek voltak, hogy a szabadban befogott nyulakb\u00f3l v\u00e9letlen\u00fcl pont azt a n\u00e9h\u00e1nyat v\u00e1lasztott\u00e1k ki, amelyek csak egym\u00e1ssal voltak k\u00e9pesek szaporodni, a popul\u00e1ci\u00f3 t\u00f6bbi egyed\u00e9vel pedig nem. Ez mennyivel val\u00f3sz\u00edn\u0171bb felt\u00e9telez\u00e9s ann\u00e1l, hogy egy kis m\u00e9ret\u0171, belteny\u00e9sztett popul\u00e1ci\u00f3ban olyan mut\u00e1ci\u00f3k keletkeztek, amik cs\u00f6kkentik a term\u00e9kenys\u00e9get az anyapopul\u00e1ci\u00f3 egyedeivel?\u00a0 \n<\/p>\n \nA m\u00e1sik s\u00falyos k\u00e9rd\u00e9s, hogy ezek szerint att\u00f3l m\u00e9g nem lesz egy popul\u00e1ci\u00f3b\u00f3l \u00faj faj, hogy m\u00e1r nem k\u00e9pes keresztez\u0151dni a sz\u00fcl\u0151i faj egyedeivel. Att\u00f3l sem lesz "\u00fajfajta", ha megv\u00e1ltozik a k\u00fclseje. Att\u00f3l sem lesz "\u00fajfajta", ha megv\u00e1ltozik a viselked\u00e9se. De akkor mit\u0151l lesz valami "\u00fajfajta"? Az \u00e9rtelmes tervez\u00e9s h\u00edvei egyszer\u0171 sz\u00f3j\u00e1t\u00e9kot j\u00e1tszanak. El\u0151sz\u00f6r is kijelentik, hogy a biol\u00f3gia fajfogalma nem j\u00f3, hiszen szerint\u00fck k\u00e9t popul\u00e1ci\u00f3, amely egym\u00e1ssal m\u00e1r nem k\u00e9pes keresztez\u0151dni, att\u00f3l m\u00e9g ugyanaz a faj. Ezek szerint az \u00e9rtelmes tervez\u00e9s h\u00edveinek van egy fajfogalmuk, ami sokkal pontosabb, mint amit az ut\u00f3bbi sz\u00e1z\u00f6tven \u00e9vben siker\u00fclt kiizzadnunk magunkb\u00f3l. Tulajdonk\u00e9ppen egy j\u00f3 fajfogalom egy sz\u00e1z\u00f6tven \u00e9ves k\u00e9rd\u00e9st oldana meg, igaz\u00e1n nagy fegyvert\u00e9ny lenne, ha siker\u00fclne egy \u00e1ltal\u00e1nos \u00e9rv\u00e9ny\u0171 meghat\u00e1roz\u00e1st adni a faj fogalm\u00e1ra, ami egyar\u00e1nt igaz minden \u00e9l\u0151l\u00e9nyre. Viszont ennek a mibenl\u00e9te sem ebb\u0151l a cikkb\u0151l, sem a t\u00f6bbib\u0151l sem der\u00fcl ki. Folyamatosan fajokr\u00f3l, speci\u00e1ci\u00f3r\u00f3l \u00edrnak, \u00e1m ezek szerint az \u0151 fajfogalmuk m\u00e1s, mint a biol\u00f3gi\u00e1ban elfogadott. Azt viszont nem \u00e1rulj\u00e1k el, hogy mi az. Mit \u00e9rtenek akkor "faj" alatt az \u00e9rtelmes tervez\u00e9s h\u00edvei? Mert ezek szerint k\u00e9t egyed egy fajba tartozik, ak\u00e1rmiben is k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek, s\u0151t, m\u00e9g akkor is, ha egym\u00e1ssal k\u00e9ptelenek ut\u00f3dokat l\u00e9trehozni. Akkor tulajdonk\u00e9ppen az ember \u00e9s a z\u00f6ld gy\u00edk is egy fajba tartozik. Legal\u00e1bbis semmi olyan k\u00e9nyszerfelt\u00e9telt nem t\u00e1maszt az \u00e9rtelmes tervez\u00e9s elm\u00e9lete, amely ezt kiz\u00e1rn\u00e1. Tov\u00e1bb menve bel\u00e1that\u00f3, hogy az emberrel egy fajba tartozik a t\u00fcsk\u00e9s pik\u00f3, az ecetmuslica, a papucs\u00e1llatka, a kankalin \u00e9s a k\u00f3libakt\u00e9rium is. \u00cdgy a F\u00f6ld\u00f6n csak egyetlen egy faj l\u00e9tezik, hiszen ugyanezt a gondolatmenetet k\u00f6vetve tulajdonk\u00e9ppen minden \u00e9l\u0151l\u00e9ny ugyanabba a fajba sorolhat\u00f3. Nem hiszem, hogy a gyakorlatban haszn\u00e1lhat\u00f3 lenne egy ennyire kit\u00e1g\u00edtott fajfogalom. Ezeket a k\u00e9rd\u00e9seket nyilv\u00e1n megnyugtat\u00f3an meg lehetne v\u00e1laszolni, ha az \u00e9rtelmes tervez\u00e9s h\u00edvei le\u00edrn\u00e1k, mit is tekintenek tulajdonk\u00e9ppen fajnak, \u00e1m ezt valami\u00e9rt nem teszik. Nyilv\u00e1n \u00fajat alkotni sokkal nehezebb, mint a meglev\u0151ben k\u00e9telkedni. Az \u0151 fajfogalmuk fittyet h\u00e1ny a szaporod\u00e1sra, a k\u00fclalakra \u00e9s a viselked\u00e9sre is. De akkor mit vesznek figyelembe? Mi alapj\u00e1n sorolnak k\u00e9t \u00e9l\u0151l\u00e9nyt azonos, vagy \u00e9pp k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 fajba? \u00cdgy sajnos ugyanolyan alaptalan \u00e9s hom\u00e1lyos az \u00e9rtelmes tervez\u00e9s elm\u00e9let\u00e9nek fajfogalma, mint az \u00f6sszes t\u00f6bbi meghat\u00e1roz\u00e1sa. Kijelenthetj\u00fck, hogy az a magabiztos t\u00e9tel, miszerint \u00faj fajok kialakul\u00e1s\u00e1t m\u00e9g sohasem figyelt\u00e9k meg, egyszer\u0171en azon alapul, hogy az \u00e9rtelmes tervez\u00e9s h\u00edvei nem fogadj\u00e1k el a biol\u00f3gia fajfogalm\u00e1t, \u00fajat pedig nem adnak, \u00edgy a "faj" sz\u00f3 jelent\u00e9s\u00e9t tetsz\u0151legesen v\u00e1ltoztathatj\u00e1k. Nem lehet tudni, mi az, de term\u00e9szetesen azt bizony\u00edtja, hogy evol\u00faci\u00f3 m\u00e1rpedig nem l\u00e9tezik. Ebben az esetben az evol\u00faci\u00f3 elleni egyetlen "bizony\u00edt\u00e9k" annyi, hogy \u00faj fajok m\u00e1rpedig nem keletkeznek, mert a biol\u00f3gia fajfogalma nem j\u00f3. Ezek ut\u00e1n meglep\u0151, hogy az \u00e9rtelmes tervez\u00e9s h\u00edvei folyton "faj" -okr\u00f3l besz\u00e9lnek, b\u00e1r ezek szerint ennek a sz\u00f3nak egy titkos jelent\u00e9s\u00e9t haszn\u00e1lj\u00e1k, amit sajnos nem k\u00f6tnek k\u00edv\u00fcl\u00e1ll\u00f3k orr\u00e1ra. \u00cdgy ez az \u00e9rvel\u00e9s \u00e9ppen olyan s\u00falytalan, mint az eddig vizsg\u00e1lt "bizony\u00edt\u00e9kok". <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" (Mint azt beharangoztam, az \u00faj \u00e9vet a fajfogalom k\u00f6rbej\u00e1r\u00e1s\u00e1val kezdj\u00fck. K\u00e9t, egym\u00e1st\u00f3l f\u00fcggetlen poszt les; el\u0151bb SexComb koll\u00e9ga, egy \u00c9RTEM irom\u00e1ny kapcs\u00e1n boncolgatja a t\u00e9m\u00e1t.) A mai alkalommal k\u00e9nyes k\u00e9rd\u00e9shez \u00e9rkezt\u00fcnk, a rendszertan alapjair\u00f3l kell sz\u00f3lnunk. Ez alkalommal boncolgatott cikk\u00fcnk … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. \n<\/p>\n