{"id":5005788,"date":"2008-12-14T13:56:27","date_gmt":"2008-12-14T12:56:27","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2008\/12\/14\/teknospancel_1"},"modified":"2008-12-14T13:56:27","modified_gmt":"2008-12-14T12:56:27","slug":"teknospancel_1","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5005788","title":{"rendered":"Tekn\u0151sp\u00e1nc\u00e9l"},"content":{"rendered":"

Annak, aki m\u00e1r t\u00f6lt\u00f6tt t\u00f6bb-kevesebb id\u0151t valamely t\u00f6rt\u00e9neti m\u00fazeum falai k\u00f6z\u00f6tt, annak tal\u00e1n f\u00f6l\u00f6sleges ecsetelni egy klasszikus p\u00e1nc\u00e9lzat el\u0151nyeit \u00e9s h\u00e1tr\u00e1nyait. El\u0151ny, hogy megv\u00e9d a k\u00fclvil\u00e1g “kellemetlen” hat\u00e1sait\u00f3l, h\u00e1tr\u00e1nya viszont, hogy s\u00falya \u00e9s fel\u00fclete f\u00fcggv\u00e9ny\u00e9ben, valamennyire mindenk\u00e9ppen korl\u00e1tozza a mozg\u00e1st.<\/p>\n

Persze nek\u00fcnk, embereknek, az\u00e9rt van\/volt sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk efajta mesters\u00e9ges k\u00fcls\u0151 v\u00e9delemre, mert csak bels\u0151 v\u00e1zzal (\u00fan. endoszkeletonnal) rendelkez\u00fcnk – a csontjainkkal -, szemben p\u00e9ld\u00e1ul a rovarok term\u00e9szetes, kitin alap\u00fa k\u00fcls\u0151 v\u00e1z\u00e1val, az exoszkeletonnal<\/a>. Ugyanakkor \u00e9rdemes megjegyezni, hogy b\u00e1r ut\u00f3bbi relat\u00edve nagy v\u00e9delmet biztos\u00edt, ezt azon az \u00e1ron \u00e9ri el, hogy gazd\u00e1j\u00e1nak n\u00f6veked\u00e9se er\u0151sen korl\u00e1tolt, \u00edgy ha az m\u00e9retet akar v\u00e1ltani, k\u00e9nytelen a vedl\u00e9s strapp\u00e1s folyamat\u00e1n v\u00e9gigszenvedni mag\u00e1t.<\/p>\n

Nem minden gerinces annyira purit\u00e1n exoszkeleton \u00fcgyben mint mi, pl. sz\u00e1mos h\u00fcll\u0151faj rendelkezik speci\u00e1lis b\u0151rcsontosod\u00e1ssal, de senki sem vitte ezt akkora t\u00f6k\u00e9lyre, mint a tekn\u0151s\u00f6k.<\/p>\n

<\/p>\n

A tekn\u0151s\u00f6k p\u00e1nc\u00e9lj\u00e1t l\u00e9nyeg\u00e9ben kb. 68 derm\u00e1lis<\/a> csont alkotja (ezekb\u0151l 50 semmilyen m\u00e1s gerinces rendben nem lelhet\u0151 fel), amelyek meglehet\u0151sen sztereotip elrendezked\u00e9st mutatnak: 59 hozza l\u00e9tre a p\u00e1nc\u00e9l h\u00e1ti r\u00e9sz\u00e9t – ez a carapax -, 9 pedig a hasi oldal\u00e1t, a plasztront.<\/p>\n

Ennek a k\u00fcl\u00f6nleges csontos bor\u00edt\u00e1snak a jelenl\u00e9te, illetve a fejl\u0151d\u00e9se, sz\u00e1mos jellegzetes anat\u00f3miai \u00e9s fiziol\u00f3giai v\u00e1ltoz\u00e1st is okozott. Ezek k\u00f6z\u00fcl a legl\u00e1tv\u00e1nyosabb, hogy a tekn\u0151s\u00f6k lapock\u00e1ja, (amelyet a jobboldali \u00e1br\u00e1n egy ny\u00edlhegy mutat) a mellkason bel\u00fcl<\/i> helyezkedik el, aminek az az oka, hogy az \u00e1llatok v\u00e1ll\u00f6ve radik\u00e1lisan meg kellet v\u00e1ltozhassa a hely\u00e9t, hogy a bord\u00e1k bet\u00f6lthess\u00e9k \u00faj szerep\u00fcket, a p\u00e1nc\u00e9l merev\u00edt\u00e9s\u00e9ben.<\/p>\n

A bord\u00e1k k\u00fcl\u00f6nleges helyzete egy\u00e9bk\u00e9nt a kulcsa a carapax kialakul\u00e1s\u00e1nak, hiszen a fejl\u0151d\u00e9s sor\u00e1n \u0151k induk\u00e1lj\u00e1k a k\u00f6r\u00fcl\u00f6tt\u00fck lev\u0151 dermiszben a csontosod\u00e1st, \u00e9s hi\u00e1nyukban a p\u00e1nc\u00e9l h\u00e1ti r\u00e9sze abnorm\u00e1lis lesz.<\/p>\n

Az egyik leg\u00e9rdekesebb k\u00e9rd\u00e9s, a tekn\u0151s\u00f6k fejl\u0151d\u00e9se kapcs\u00e1n, hogy mi “k\u00e9szteti” a bord\u00e1kat, hogy ilyen k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen alakuljanak. Ha \u00f6szzehasonl\u00edtjuk egy csirke (Gallus gallus<\/i>) \u00e9s pl. egy k\u00ednai l\u00e1gyh\u00e9j\u00fa tekn\u0151s (Pelodiscus sinensis<\/i>) embri\u00f3j\u00e1nak fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t – de persze ez m\u00e1s tekn\u0151s\u00f6kre is igaz -, akkor nagyon sok\u00e1ig semmi k\u00fcl\u00f6n\u00f6set nem l\u00e1tunk. M\u00e1r r\u00e9szben kialakul a k\u00f6zponti idegrendszer (bal oldalon s\u00e1rg\u00e1s sz\u00edn jelzi) \u00e9s a szomit\u00e1kb\u00f3l<\/a> is elkezdenek kialakulni az izmok (piros) \u00e9s csontok (k\u00e9k), amikor az els\u0151 jellegzetes morfol\u00f3giai v\u00e1ltoz\u00e1st kisz\u00farhatjuk.<\/p>\n

Ez egy kis kiemelked\u00e9s lesz az embri\u00f3 oldal\u00e1n, az \u00fan. “carapax red\u0151” (carapacial ridge – CR), amely a bordan\u00f6veked\u00e9s szab\u00e1lyoz\u00f3 k\u00f6zpontjak\u00e9nt fog funkcion\u00e1lni a k\u00e9s\u0151bbiekben. M\u00edg m\u00e1s gerinces embri\u00f3kban a bord\u00e1k \u00e9s mellizmok sz\u00f6vete fokozatosan belen\u0151 a testfalba, a tekn\u0151s\u00f6k eset\u00e9ben a CR mintegy foglyul ejti a n\u00f6veked\u0151 bord\u00e1kat \u00e9s oldalir\u00e1nyba elt\u00e9r\u00edti a n\u00f6veked\u00e9s\u00fcket. (Ha megg\u00e1toljuk a CR kialakul\u00e1s\u00e1t, a tekn\u0151s bord\u00e1k hasi ir\u00e1nyba n\u0151nek, a plasztron csontjai k\u00f6z\u00e9 \u00e9kel\u0151dnek be.) \u00cdgy a bord\u00e1k oldalir\u00e1nyba n\u0151nek, \u00e9s nem is a mezoderma m\u00e9lyebb r\u00e9tegeiben helyezkednek el, hanem annak a felsz\u00ednhez k\u00f6zelebbi r\u00e9sz\u00e9ben, a dermiszben. Ott, mint azt m\u00e1r fentebb eml\u00edtettem, a carapax derm\u00e1lis csontjainak kialakul\u00e1s\u00e1t seg\u00edtik el\u0151, csontosod\u00e1si g\u00f3cokk\u00e9nt m\u0171k\u00f6dve. A csigoly\u00e1k hasonl\u00f3 szerepet j\u00e1tszanak a k\u00f6zvetlen\u00fcl felett\u00fck lev\u0151 dermisz eset\u00e9ben.<\/p>\n

A tekn\u0151s\u00f6k hasi oldal\u00e1n lev\u0151 plasztron b\u00e1r szint\u00e9n derm\u00e1lis csontokb\u00f3l alakul ki, eredete kor\u00e1nt sem ennyire tiszt\u00e1zott, s b\u0151 150 – 200 \u00e9ve \u00e9l\u00e9nk vit\u00e1k folytak kialakul\u00e1s\u00e1r\u00f3l. Sokan anal\u00f3g folyamatot k\u00e9pzeltek el a carapax kialakul\u00e1s\u00e1val, csak itt a szegycsont<\/a> szerepelt volna csontosod\u00e1si g\u00f3ck\u00e9nt.<\/p>\n

Az id\u0151k folyam\u00e1n azt\u00e1n vil\u00e1gos lett, hogy a plasztron eset\u00e9ben nincs endoszkelet\u00e1lis komponens (magyar\u00e1n, pl. az emberi csontv\u00e1z semelyik r\u00e9sz\u00e9nek tekn\u0151s megfelel\u0151je nem j\u00e1tszik szerepet a kialakul\u00e1s\u00e1ban), de az kev\u00e9sb\u00e9 vil\u00e1gos, hogy pontosan mi is ind\u00edtja a csontosod\u00e1st a hasi oldal dermisz\u00e9ben.<\/p>\n

Egy viszonylag friss tanulm\u00e1ny szerint, a vel\u0151l\u00e9c sejtjei lehetnek a ludasok, \u00e9s ebben van is n\u00e9mi r\u00e1ci\u00f3. Mint azt egy pigment\u00e1ci\u00f3s poszt<\/a> kapcs\u00e1n eml\u00edtettem, a vel\u0151l\u00e9c sejtjei a vel\u0151cs\u0151 \u00f6sszez\u00e1r\u00f3d\u00e1sakor, az \u00f6sszez\u00e1r\u00f3d\u00e1s hely\u00e9n alakulnak ki. Igazi biol\u00f3giai sv\u00e1jci bicsk\u00e1k, hiszen a sz\u00ednezetet ad\u00f3 melanocita sejtek mellett m\u00e9g olyan diverz dolgokat hoznak l\u00e9tre, mint fogak, idegek, bels\u0151 f\u00fcl, pajzsmirigy. Vagy \u00e9ppen a koponya egyes elemeit \u00e9s a hozz\u00e1juk tapad\u00f3 izmokat. El\u0151bbiek bizony\u00edtj\u00e1k, hogy ezekenek a sejteknek van csontk\u00e9pz\u0151 k\u00e9pess\u00e9ge, teh\u00e1t kor\u00e1ntsem val\u00f3sz\u00edn\u0171tlen, hogy a vel\u0151l\u00e9c k\u00fcl\u00f6nleges sejtpopul\u00e1ci\u00f3ja a tekn\u0151s\u00f6kben eg\u00e9sz a hasi oldalra v\u00e1ndorolt, majd ott kialak\u00edtotta a plasztron csontlemezeit.<\/p>\n

A tekn\u0151s\u00f6k radik\u00e1lis kin\u00e9zete miatt, mindig is \u00e9rdekes k\u00e9rd\u00e9s volt, hogy mik\u00e9nt is alakult ki ez a csoport az evol\u00faci\u00f3 sor\u00e1n. Mivel a kor\u00e1bban el\u0151ker\u00fclt tekn\u0151s fossz\u00edli\u00e1k a tekn\u0151 mindk\u00e9t elem\u00e9vel rendelkeztek, sok\u00e1ig \u00fagy gondolt\u00e1k, hogy a palsztron \u00e9s a carapax megjelen\u00e9se kb. egyszerre k\u00f6vetkezett be.<\/p>\n

Ezt a k\u00e9pet l\u00e1tszik c\u00e1folni a m\u00falt heti Nature<\/i> cikke, amelyben egy 220 milli\u00f3 \u00e9ves fossz\u00edli\u00e1t \u00edrnak le. A k\u00fcl\u00f6n\u00f6s l\u00e9ny, Odontochelys semitestacea<\/i>, egy olyan tekn\u0151s, amelyiknek csak plasztronnal rendelkezett, \u00e9s b\u00e1r bord\u00e1i el\u00e9g sz\u00e9lesek voltak, a carapax m\u00e9g nem alakult m\u00e9g ki.<\/p>\n

Persze elvileg nem lehet kiz\u00e1rni, hogy az Odontochelys<\/i> egy specializ\u00e1lt tekn\u0151s, amely m\u00e1sodlagosan vesztette el a carapax\u00e1t, de a plasztron \u00e9s carapax nagyon k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 fejl\u0151d\u00e9si mechanizmusa miatt, ez most kev\u00e9sb\u00e9 t\u0171nik val\u00f3sz\u00edn\u0171nek.<\/p>\n

Ez a ma ismert leg\u0151sibb tekn\u0151s “\u00e1tmeneti faj”, \u00e9s ezt a min\u0151s\u00e9g\u00e9t csak er\u0151s\u00edti az a t\u00e9ny is, hogy, mint arra a neve is utal, a csoport ma \u00e9l\u0151 k\u00e9pvisel\u0151ivel ellent\u00e9tben, ennek az \u00e1llatnak m\u00e9g voltak fogai. \u00c9s mivel tengerben \u00e9lt, az a kor\u00e1bbi n\u00e9zet sem t\u0171nik m\u00e1r val\u00f3sz\u00edn\u0171nek, hogy a p\u00e1nc\u00e9l a sz\u00e1razf\u00f6ld\u00f6n alakult ki.  <\/p>\n

\n

Li C, Wu XC, Rieppel O, Wang LT, Zhao LJ.<\/strong> (2008) An ancestral turtle from the Late Triassic of southwestern China. Nature<\/i> 456<\/strong>: 497-501.
Cebra-Thomas JA, Betters E, Yin M, Plafkin C, McDow K, Gilbert SF<\/strong> (2007) Evidence that a late-emerging population of trunk neural crest cells forms the plastron bones in the turtle Trachemys scripta<\/i>. Evol Dev<\/i> 9(3)<\/strong>: 267-277.
Gilbert SF, Loredo GA, Brukman A, Burke AC<\/strong> (2001) Morphogenesis of the turtle shell: the development of a novel structure in tetrapod evolution. Evol Dev<\/i> 3(2)<\/strong>: 47-58.
Rieppel O.<\/strong> (2001) Turtles as hopeful monsters. Bioessays<\/i> 23(11)<\/strong>: 987-991. <\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Annak, aki m\u00e1r t\u00f6lt\u00f6tt t\u00f6bb-kevesebb id\u0151t valamely t\u00f6rt\u00e9neti m\u00fazeum falai k\u00f6z\u00f6tt, annak tal\u00e1n f\u00f6l\u00f6sleges ecsetelni egy klasszikus p\u00e1nc\u00e9lzat el\u0151nyeit \u00e9s h\u00e1tr\u00e1nyait. El\u0151ny, hogy megv\u00e9d a k\u00fclvil\u00e1g “kellemetlen” hat\u00e1sait\u00f3l, h\u00e1tr\u00e1nya viszont, hogy s\u00falya \u00e9s fel\u00fclete f\u00fcggv\u00e9ny\u00e9ben, valamennyire mindenk\u00e9ppen korl\u00e1tozza a mozg\u00e1st. … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. →<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[3,1],"tags":[5,11],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005788"}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5005788"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005788\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5005788"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5005788"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5005788"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}